Keresés ebben a blogban

2023. november 24., péntek

100 éves fotók a városról (3.)

A Debrecen régmúltját bemutató képeslapgyűjteményeink közül ebben a fejezetben a Kedves Olvasónk, Vekerdi Károly által feltöltött kincsekből szolgálunk ízelítővel.


Az első kópián a „Hegedűs és Sándor” palota gyönyörködteti a látogatókat. A könyvek és más kiadványok nyomtatásával és kereskedelmével foglalkozó cég székházát 1944-ben robbantották fel a kivonuló németek, a helyére pedig a Centrum Áruház épült. A következő másolaton a Deák utcai nagy zsinagóga, valamint a Royal Szálló pompázik, melyek a mai Petőfi téren álltak.


Az alábbi felvétel perspektívája egy valóságos erdei üdülőhelyként „adja el” a városháza előtti parkot és fasort. A látszat persze erősen illuzórikus, ennek ellenére mindkét szép térelem az 1960-as évek közepéig létezett. (Ez a lap azonban sokkal korábbi.)


A Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán Vekerdi Károly olyan antik kártya másolatát is posztolta, amin még gőzmozdony van a mai Apolló Mozinál, ahol az emeleten bank működött. Az épületsor azóta is létezik, de sajnos már igen vegyes állagú. A képen a szomorú sorsú Steinfeld-ház még az eredeti pompájában tündököl.


Maradunk a villamosközlekedés őskorában, de már a Nagytemplom előtt járunk. Az itt zöldellt parkban alakították ki az 1960-as évek dupla medencés szökőkútját, amit aztán mindenestül meg is szüntettek. Szerencsére azért sok szép virágágyást is hagytak.


A Kossuth térről átpillantunk a Kossuth utcába. A messzi távolban már látszik a Verestemplom tornya, viszont a jobb szélen még nem épült meg a takarékpénztári palota. Itt működött a híres-nevezetes „Kontsek”.


A bemutatandó helyeket már eleink is szívesen fotózták felülről. Az 1913 körüli Kálvin tér panorámájában szembetűnő a középső park, valamint a mai új városháza helyén lévő, alacsony épületsor. Abban laktak a Református Kollégium tanárai.


A Kálvin tér egyébként lentről fotózva is igazán fenséges volt. Az alábbi lapon az 1906-ban emelt Bocskai-szobrot láthatjuk a Reformáció emlékkertjében, aminek a díszkerítését az István Gőzmalom kovácsai készítették, akárcsak a Csokonai Színházét.


A park gyönyörű volt kint is, és nem kevésbé szépséges a Református Főgimnázium épületegyüttese se. Az előtérben megannyi növény és padok, középen pedig Csokonai szobra magasodik az akkori helyén.


A poéta ma is a Kollégiumra és az egykori Uránia Mozgóra szegezi a tekintetét. Azon túl azonban, ugyanabban az irányban a Hatvan utca húzódik, ahol született. Ilyen volt a látképe a püspöki palota, a posta és az Államkincstár előtti időkben, még az 5-ös villamos sínjeivel:


A villamosok akkoriban a főutcának is a szélein jártak, és behálózták a Kossuth teret. A következő relikvián a mai MÁV-székház és környezete pompázik. Az épületben működött a zeneiskola is, amíg nem készült el a sajátja (ami eredetileg egyemeletes volt).


A lenti dokumentum azért is érdekes, mert még kicsik a fák a főutcán, továbbá a hitelbanki palota homlokzatára nem állították fel Lux Alice szobrait. A helyeik azonban már készek, s a tető alatt az épület fő intézményének neve is olvasható.


A XX. század elejének alkotása az orvostudományi egyetem főépülete is, amit még IV. Károly és a neje, Zita avatott fel. A fotón a Tisza-szobornak csak a talapzata látható.


A most következő, lélegzetelállító fotográfián azonban még kivehető a száműzött szobor. Ez is pazar – na de ez a végeláthatatlan, szikrázóan fehér hó egyenesen álomszép!


Maradván a Nagyerdő környékén, íme egy páratlan fotó az ötösfogatunkkal, ami éppen a Sesztina-villánál parádézik. Az épület tulajdonosa, aki megszámlálhatatlanul sokat tett a városért, ebben a házban lett öngyilkos a feleségével az 1944-es szovjet megszálláskor.


Vekerdi Károly a Nagyerdei Strand madártávlati látványáról is megosztott egy másolatot magazinunk olvasóival. A felvételen sorakozó épületek közül ma már csak három áll, de például a fedett uszoda évek óta tönkre van menve. 


Mostani fejezetünk végén a Szabadságszobrot mutatjuk be. Tóth András műve a Nagytemplom mögött állt, ám az állítólagos rossz vélemények miatt előbb a városháza udvarára vitték, majd pedig az I. világháborúban ágyút öntöttek belőle... Sorozatunk első összeállítása itt csodálható meg, a második kollekció pedig ezen a linken érhető el(Folytatjuk.)



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok írásait és fotóit, hogy amennyiben nem távolítják el a felületeikről az anyagainkat, az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1 megjegyzés:

  1. Csak annyit fűzök az itt elhangzottakhoz, hogy Debrecenben nincs Kossuth-tér a hivatalos nyilvántartás szerint! Az, hogy a köznyelv annak nevezi, egy dolog. Ideje lenne ennek a közóhajnak a végére járni és ténylegesen is annak elnevezni a főteret. De ha mást nem is, azért néhány névtáblával azonosítani kellene a helyet... (Még idevaló megjegyzésem, hogy külföldi ismerősöm a város térképén kereste az ominózus teret, de nem találta, pedig egy ottani rendezvényre kívánt elmenni.)

    VálaszTörlés