A Debreceni Képeslapok Minden Kedves Olvasójának, Kedvelőjének, Megosztójának, Posztolójának, Hozzászólójának, Követőjének nagyon boldog 2021-et, kiváló egészséget, sok sikert és jó szerencsét kívánunk! Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok írásait és fotóit, hogy amennyiben nem távolítják el azokat a felületeikről, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után! A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Minden Kedves Olvasónknak meseszép karácsonyt, jó egészséget, valamint sikeres és boldog új évet kívánunk!

Fotó: © Debreceni Képeslapok

A „Hegedűs és Sándor” palota

Debrecenben a megszüntetett Alexandra Könyváruház (eredetileg Hajdúsági Áruház, majd Centrum Áruház) épületegyüttese helyén előzőleg egy szép palota pompázott. A fenti, régebbi fotót Vekerdi Károlytól kaptuk, az újabbat az Építészfórum közölte.

Az épület a szemközti Svetits-palotához hasonlított.
Forrás: MúzeumDigitár

A Piac utca 34. szám alatti gyönyörű épületben az 1888-ban alapított Hegedűs és Sándor Irodalmi és Nyomda Rt. működött, melynek könyvnyomdája, -kötészete,  -kiadóhivatala, -kereskedése, továbbá papíráruháza és -raktára, zenemű- és műkereskedése is volt. A Debrecen lexikon leírása szerint a ,,Hegedűs és Sándor" jól felszerelt nyomdája 1918-tól 1933-ig működött a Ferenc József (ma Piac) utca 49. szám alatt.  A cívisváros legnagyobb ilyen magánnyomdájaként negyven embert foglalkoztatott.

A rendkívül dekoratív központi székházat szép tornyok is ékesítették, ahogy a közeli Gambrinus köz és a Kossuth-sarok pazar épületeit is. Stílusában a szemközti Svetits-palotához illeszkedett, de a református püspöki palota is eszünkbe juthat róla. Sajnos a II. világháborúban megsemmisült, s emiatt emelték oda végül a modern stílusú, mai áru- és lakóházat Mikolás Tibor tervei alapján, 1962-re. DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A telken a Hajdúsági Áruház építéséig a Petőfi Kertmozi működött. Fotó: Fortepan / Hegedűs Anikó, 1958

A Basahalom

Debrecenben az a régi mondás járja, hogy akinek a köldökét nem a Basahalmán belül vágta el a bába, az csak jöttment – tehát aki azon túl született, az nem is igazi debreceni.

A Vértesi úti Basahalom. A legtöbb kunhalom még a honfoglalás előtt épült. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vértesi úton található domb eredetileg temetkezési hely volt, és a nevét arról kapta, hogy a Debrecent sarcoló török basák ott verték fel a sátraikat. Bartha Boldizsár krónikája szerint a halomtest földjét 1543-ban Ruszlán török nagyvezér hordatta össze (magasíttatta meg) a környékbeliekkel.

Frissítés: a helyzet a 2021. augusztus 23-i ottjártunkkor se javult. Fotók: © Debreceni Képeslapok

1629-ben Murtéza basa, majd 1660-ban Szeidi Ahmed és Szinán is innen követelőzött, s az utóbbi támadó odáig merészkedett, hogy kivégeztette Vígkedvű Mihály főbíránkat.Onnan karnyújtásnyira pedig sajnos egy másik épületnek, a Vértessy-kastélynak is szívfacsaró sors jutott – jóllehet, valaha téglagyár és strandfürdő is prosperált itt, melyek felvirágoztatták a Tégláskertet.

A Basahalom közelében pusztul az egykor mesés Vértessy-kastély is.
Nagyításért kattints a képre!

A Basahalom része a Tócó mentén álló kunhalomsornak. 1906-ban Zoltai Lajos tárta fel, és hét méter mélyen egy fával fedett, több ezer éves sírt találtak. Abban pedig egy kinyújtóztatott holttest feküdt, és a feltételezések szerint az egy gazdag harcos volt a gödörsíros kurgánok népéből.

A legtöbb kunhalom egyébként a honfoglalás előtt épült (általában víz mellett), és némelyik határ- és őrhalom is volt. Magasságuk 5–10 méter, az átmérőjük pedig 20–50. Az Alföldön 40 ezer kunhalom is lehetett, a legtöbbet kifosztották, letarolták. A megmaradtak 1997 óta védettek. Ottjártunkkor a Basahalom is méltatlan állapotban volt, s a szélétől is alig lehet észrevenni. Három oldalról beépítették, és össze volt törve a padja és a tájékoztatótáblája.

Az egykori híres Cserkész-tó is nem messze innen, a régi vasúti gurítónál terült el. A szintén kunhalomra épült, zeleméri templomról szóló anyagunkat idekattintva találod meg.

Pillantás a Basahalomról – ami sajnos ma már szinte beleolvad a környezetébe... Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Basahalomhoz vezető úton, a Déli soron ma is áll még ez a szép vetőmagüzemi épületegyüttes. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mütyűr szuvenírek

A Debrecenbe látogatók közül is sokan szívesen visznek haza valami kis zsebre tehető emléket a városról. Őket szolgálja a szuveníripar, amely nem csak követi a változásokat, de meghökkentő produkciókra is képes.

Egy tenyérnyi cívisváros: a Titász 1987-es minikönyve, amit az Alföldi Nyomda készített

Az egyik leginkább virágzó szakterület a hűtőmágnesekre állt rá, s az ebbéli ténykedése során a régi és új villamosok mellett a Nagytemplomot és a stadiont is megörökítette már a tenyérnyi kompozíciókon. A keramikusok természetesen tányérokat, kulacsokat és plaketteket is alkotnak, s azokra a legkülönfélébb jeleneteket és eseményeket pingálják fel a cívisvárosról.

Mindemellett (és persze a képeslapokon kívül) napjainkban is élő tevékenység a kártyanaptár-kiadás – bár már korántsem annyira, mint a „retro korszakban”. Mindenesetre igen szép darabok is megjelennek, s ezeket emlékként is tényleg hasznos megőrizni, míg az aktuális évben pedig a tervezgetésekhez is előkaphatók.

Kedves gesztus volt a DKV-től és az önkormányzattól is, amikor 2014-ben, a CAF villamosok avatása alkalmából nemcsak ingyen lehetett utazni, hanem speciális ajándék bilétákkal is gazdagodott a közönség. A dátumozott tikettek az akkori főmuftik aláírásait és persze az új tuja rajzát is tartalmazzák.

Ha pedig teszünk visszafelé egy jó időutazást, akkor 1993-ban is érdemes elidőznünk egy picit. Akkor jelent meg az alábbi telefonkártya is, amin a Kálvin tér látható a virágkarnevál Szent Koronás kocsijával. Az ilyen lapocskákból nagyon szép sorozatok jelentek-jelennek meg, és általuk a millió egyéb mellett az állatvilágba és a Föld tájaiba is bepillanthatunk. (A minap megnéztem, vannak-e még Debrecenben kártyás telefonfülkék, és meglepve tapasztaltam, hogy igen.)

A végére egy bájosan döbbenetes biszbaszt hagytam. Ez a 200 forintos nagyságú mütyűr egy olyan agancs-szelet, amin egy fém miniatűr Nagytemplom díszeleg. Ez alapján még akár különlegesnek is mondhatnók, ám az már túlment a határon, hogy felül belecsavaroztak egy böhöm kampós szeget. Talán egy liliputi játékházikóba szánta a készítője – az azonban szintúgy rejtély, hogy vajon hol gyártják ezeket a kis kétcentis Nagytemplomokat. Talán a Távol-Keleten?

(Az itt megosztott fotókat se a netről szedegettük össze másoktól, hanem a valódi szuvenírek alkotta gyűjteményünk alapján készültek.)

DBKL

Még egy elképesztő lelet: a Nagytemplom látképe egy kávétejszínes piklin :)

Hendrix és a Hortobágy

Debrecen és hazánk megannyi hírességet adott a világnak.

A blues gitáros Jimi Hendrix sajnos nem tartozik közéjük, azonban mégis vannak közös pontok. Azt mondanunk se kell, hogy Hendrixet a cívisvárosban is mind a mai napig sokan kedvelik, tisztelik, és tekintik példaképüknek – miként nem ok nélkül a pusztáért is rengetegen rajonganak.


Jimi 1970. szeptember 18-án, máig tisztázatlan módon és okból hunyt el. Mindössze 27 éves volt akkor. Hortobágyon, mely a világörökség része, anno a cívisváros jószágait tartották. Legismertebb állatai a magyar szürke és a racka juh, míg emblematikus építményeinek a csárda és a Kilenclyukú híd számítanak. Van (volt) egy híres jelensége is, mégpedig a délibáb, ugyanakkor nevezetes az a legenda is, hogy a csárda küszöbe egy szintben van a debreceni Nagytemplom – 61 méter magasban lévő – toronycsillagjaival.

Jimi Hendrix hogyha ismerte volna a Hortobágyot, akkor akár a puszta is ihlethette volna például a Fire vagy a Hey Joe című remekműveit. Ez azonban, mint tudjuk, természetesen nem így történt. Mi hát a közös akkor a Hortobágyban és Jimi Hendrixben?

Nos, miként a képek alapján az már kitalálható volt, egyebek mellett az a közös, hogy 2000-ben mindkettejük tiszteletére telefonkártyákat bocsátott ki az akkori Matáv. Azt leszámítva, hogy Hendrix neve Zámbó Jimmysre sikerült, azért feltétlenül megállapíthatjuk: mindkét plasztiklap méltóképpen állít emléket e hírességeknek. Virágkarneváli telefonkártya 1993-ból: itt.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Régi fotókon a város jelképe

Zoltai Lajos festménye az András-templomról.
Nagyobb képekért kattints!

Debrecen első számú szimbóluma a református Nagytemplom. A mostani épület 1827 óta pompázik a cívisváros szívében, s zömmel Péchy Mihály tervezte.

A Nagytemplom legutóbbi elődje, az András-templom 1802 nyarán semmisült meg az akkori hatalmas tűzvészben, amely a Református Kollégiumot és Debrecen jelentős részét is tönkretette. A régi gyülekezeti helyről Zoltai Lajos festett szép képet (ezt a Kollégium őrzi), míg a makettjei a mostani templom és a Péchy-szakiskola kiállítótereiben láthatók. Az András-templom alapjainak rekonstruált maradványai ugyanakkor a Nagytemplom melletti Romkertben tekinthetők meg. Az alábbi galériánkban bemutatott képek a fényképezés őskorába is visszaröpítenek.

Az archív felvételeken az előző Nagytemplomot és az új terveit is levetítjük, de a belváros és a főtér formálódása, a régi vásárok, az első gőzvonatok és villamosok, valamint az ezredfordulón ültetett facsemeték is megelevenednek benne.

Szerzők: Bakonyi Béla, Csobaji Előd, Fényes Tamás, Hapák József, helytörténeti fotótár, Horváth Zoltán, Jármai Béla, Képzőművészeti Kiadó, dr. Nagy Attila, TKK, Top Card, Tulok Ferenc, Zoltai Lajos.

DBKL

A Nagytemplom, a Tisza-palota és a városháza látványa napjainkban

Távolból írok, Kedvesem

Debrecen is az a hely, ahol nemcsak feladunk lapot, hanem kapunk is. Most olyan fotókat mutatok, amiket a távoli múltban postáztak messzi földről a cívisvárosban élőknek. Az első felvételen az aradi Regina Maria park látható. A kártyát a II. világháború idején, 1944-ben küldték haza.

Nem is akármikor: a város szeptember 13-i visszafoglalása alkalmából. Az időzítés és a helyszín azért érdekes, mert – a leírások szerint – Mária királyné (1875–1938) nagy szerepet játszott Magyarország trianoni feldarabolásában. A következő fotón a csodálatos Velence téli arcát ismerhetjük meg. A különlegesen szép képeslap (firenzei bélyegzővel) a fentinél néhány évvel korábbról, még 1938-ból származik. (Mai fotókon már 13 emeletes, gigászi hajók is állomásoznak ugyanezen a parton.)

Maradva a hófödte tájaknál, íme egy gyönyörű felvétel a Csorba-tó környékéről. A Magas-Tátrában fekvő turistaparadicsom ekkor már Csehszlovákiához tartozott, hiszen 1948-as dátum szerepel a lapon, s a bélyeg felirata is erről tanúskodik. A kártyát Tátralomnicon adták fel.

Világjáró eleink természetesen a romantika fővárosába, Párizsba is eljutottak. Ezen a 70 éve készített (tehát 1945-ös) fotón mi mást is láthatnánk, mint a híres-nevezetes Eiffel-tornyot a nem kevésbé örökbecsű Szajna partján...

Ízelítőnk során egy igazi csemegét is prezentálhatunk, ami ráadásul színes is. A képeslap a tengerentúlról érkezett: az USA nagyvárosából, egyenesen Philadelphiából. A különleges technikájú képen a Manufecturers' Club impozáns palotája látható – mégpedig 1928-ból, amikor még 4 centet kellett fizetni a rávaló bélyegért.

A lap feladója, egy Manci nevű hölgy számtalanszor csókolta az ő szeretett, édes Józsikáját, aki történetesen éppen folyamőr volt itthon. Ők azóta ma már sokkal messzebb járnak... az épület azonban még most is áll a Broad Streeten.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A ma 105 éve meggyilkolt Tisza István miniszterelnök és az Egyetem téri szobrának viszontagságos története

A Debreceni Egyetem alapítójának, a cívisváros egykori diákjának, gróf Tisza Istvánnak a szobra immár az oktatási intézmény főépülete előtt áll: az alkotást ide helyezték át, és avatták fel ünnepélyesen 2016. október 31-én.

A néhai miniszterelnököt (1861. április 22. – 1918. október 31.) ábrázoló bronzalakot Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette. A mű 1926. október 26-tól eredetileg az orvostudományi egyetem központi palotája előtt volt, s 1945 áprilisában diákok döntötték le. Aztán a Déri Múzeumban őrizték az ezredfordulóig, amikor a városvédő egyesület kezdeményezésére kerülhetett vissza a Nagyerdei körútra. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Balról: a szobrot 1926-ban Klebelsberg Kunó miniszter avatta fel. Jobb felső sarok: Ferenc József és Tisza István. Jobbra lent: Gróf Tisza István szobra 1945-ig állt az orvospalota előtt

Ez azonban továbbra is csupán ideiglenes hely volt, mivel az igazi szándék már a kezdetekkor is az volt, hogy a merényletben elhunyt gróf Tisza István szobra az egész egyetem főépülete előtt álljon. Ez a főépület 1932-ben készült el, tehát 14 évvel később, mint az orvosi.

Kilencven év után azonban a kompozíció – amit Győrfi Lajos restaurált – a hallgatói önkormányzat kezdeményezésére immár az őt megillető téren tekint le az utókor emberére. (A fenti archív képeket az avatás előtti konferencia tárlatán repróztuk.)

A kompozíció 1933-ban. A másolatot Kenyeres Ilona küldte
a családi archívumukból. Fotó: Tóth Gyula

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Gróf Tisza István szobra nemzeti lobogóval letakarva az Egyetem téren,
a 2016. október 31-i újraavatás előtt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az orvospalota avatása

Debrecenben október 23-án nem csak az '56-os forradalom kitörésére emlékezünk. 1918-ban ugyanis szintén ezen a napon avatták fel az orvostudományi egyetem addig elkészült létesítményeit, köztük a főépületet is.

Az orvostudományi főépület látványa napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez utóbbit ugyanaz a Korb Flóris tervezte, mint aki az 1932-ben átadott Tisza István Tudományegyetem (a mai Debreceni Egyetem) központi palotáját is megalkotta. Az orvostudományi egyetemet IV. Károly király és a neje, Zita királyné avatta fel, akik vonattal érkeztek a debreceni Nagyállomásra. Márk Endre polgármester fényes fogadtatással készült, s a megérkezésükkor a katonazenekar a Gotterhalte-t játszotta.

A Debreczeni Képes Kalendáriomban megjelent, gyönyörű térkép a létesítményről

Aztán a díszvendégek ötösfogaton utaztak a Nagyerdőbe. (Ez a kocsi állítólag ma is megvan, s ez vonult fel a virágkarneválon is...)

A krónikák szerint a királyi látogatásnak a szakszervezetek nem örültek, mondván, hogy ,,az évek óta zajló háború, nincstelenség a Habsburgok miatt is van, s ezek leszármazottait akarják most ünnepelni?" A szervezett munkások tehát nem gyarapították a közönséget a felvonulásokon, főként a Ferenc József úton. (Forrás: Korok, emberek. MSZMP, 1976.)

A Tisza-szobor a palota előtt. A régi képmásolatokat Vekerdi Károly osztotta meg az olvasóinkkal

Az épület előtt nem mellékesen egy szobor állt, mégpedig a Tisza István miniszterelnököt ábrázoló alkotás. Ezt később a történelem viharában ledöntötték, s majd csak az ezredfordulón állították fel újra, de már az elméleti tömb mellett. A műnek 2016. október 31-től az Egyetem tér észak-nyugati sarkán van az új helye.

A DOTE főépülete (részlet) az emléktáblával és a díszkapuval. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Erdei mementók: öntöttvaskút és téglavilla

Szuper volt, mégse kell. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Debrecen megszüntetett értékei közé tartozik a bal oldali fotón látható, egykori kút is, ami a Nagyerdei körút és a Pallagi út sarkán található.

Olvasóink között van, aki még ivott belőle. Volt egy párja is a Békás-tónál, de azt a parkerdő 2014-ben befejezett átépítésekor eltüntették. Pedig jó volt a vize, és hőség idején spriccelő gyerekjátéknak is kiváló volt.

Nagy-nagy szomorúság a Békás-tó melletti Medgyessy sétányon lévő, két régi városi villa állapota is. Az 1. és a 3. szám alatti épületek évek óta üresek, de a tervek ellenére eddig még se felújítás nem történt, se új lakók, bérlők nem költöztek be. Sürgető lenne mindkettő, hiszen egyre kétségbeejtőbb állapotban leledzenek.

A borostyán a saját testével védelmezi a kiüríttetett lakot. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

És bizony 2013 óta az Oláh Gábor utcai koripálya is egy régi kedves emlék csupán.
Fotók: © Debreceni Képeslapok

Szép templomaink a múltban

Az egykori nagy zsinagógánk ilyen szép volt

Debrecen imahelyei közül a legrégebbiek marad-ványai a belvárosban, valamint Bánkon és Dombostanyán találhatók. Új létesítmény csak a ,,Szent András" helyén épült – a ma ismert Nagytemplom.

Isten házainak szépségei természetesen a képeslap-fotósokat is megihlették. Közülük a leggyakrabban megörökített gyülekezeti hely értelemszerűen mindig is a Nagytemplom (a város fő jelképe) volt, valamint a – kupolás és csonka – Kistemplom. Rajtuk kívül sok szép felvétel maradt fent a Verestemplomról és az egykori nagy zsinagógáról is, ami a jellegzetes, színes hagymakupolás tornyaival a mai Petőfi tér területén pompázott.

A templomépítések fokozódásával a kertségi építmé-nyek is megjelentek az üdvözlőkártyákon. Így forga-lomba kerültek olyan lapok is, amik az abszolút for-mabontó Jézus Szíve Templomot ábrázolják, s készült kiadvány az egyetemi, az Attila téri és az újkerti létesítményekről is, ugyanakkor például a ,,Szent Anna" és a Nagytemplom belső tereit is megismerhetjük ezeknek köszönhetően. 

Eldugott gyöngyszem a Wolaffka és a Kulacs utca közötti kis téren: a Szent Antal Kápolna (1948) a József Attila-telepen

Alábbi albumunk a Nagytemplom elődjével, az András-templommal kezdődik. Az összeállításban szerepelnek többek között az Árpád téri és a Bolyai utcai templomok is, a fotók készítői, forrásai pedig a következők: Csobaji Előd / Képzőműv. Kiadó, valamint kiváló posztolóink, V. Pákozdi Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc, akik nagyon sok értékes másolatot osztottak meg olvasóinkkal. Köszönjük. Kattints a nyílra, jó múltidézést!

DBKL

Kilátás a Nagyerdei Víztoronyból, 2020

Debrecen legújabb szenzációja az új Nagyerdei Strand, amely most zárta az első szezonját. Mellette, a Pallagi út túloldalában tör a magasba a cívisváros másik kedvelt létesítménye, az 5 esztendeje (2015-ben) felújított és átépített Nagyerdei Víztorony.

Innen, a víztorony kupolakilátójából néztünk körbe a strandidény utolsó napjaiban. A toronyba kő-, majd fémlépcsők, illetve létrák vezetnek. A renoválás eredményeként mászófalat is kialakítottak a középső oszlop körül. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A látóteret az új strand uralja. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kiválóan megcsodálhatók ugyanakkor a víztoronyból az egyetemi főépületek panorámája a klinikákkal, valamint az elméleti tömb is. A közelben két másik toronyház is áll: a volt kohászüdülő és a konzervatórium. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az előbbi előtt működik ilyentájt a ködszínház szökőkútja a lebontott csónakázó és Újvigadó helyén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mellette a vidámpark még megvan, azonban a Nagyerdei Stadion helyett is újat építettek 2014-re. Jól kivehető az élményfürdő kupolája is, melyet 11 évvel korábban adtak át. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Pazarul látszik a víztorony tetejéről a gyógyszergyár és az idősek otthona is. A fő érdekesség természetesen a strand gigantikus tömbje, amit szuper játék összehasonlítani a lebontott strand látképével – ezt tesszük most mi is, kellemes nézelődést kívánva Mindenkinek fentről, a való életben! Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Nagyerdei Víztorony. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az új és a régi strand látképe a víztoronyból. Fotók: © Debreceni Képeslapok