Az elhagyott ház öreg fémkapuja

A Piac utca 59. szám alatt pusztuló, szecessziós Steinfeld-házat (1908) özv. Steinfeld Mihályné Holitscher Lujza megbízásából a ,,Bloch és Holitscher" tervezte. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben, ezen a csodákkal teli helyen az is megtörtént egyszer, hogy két ember, férfi és nő a város nagy műveinek köszönhetően ismerkedett össze: Ady Endre, a Bloch és Holitscher, Némethy László, Petz Samu, Sajó István, valamint Szabó Magda és Tóásó Pál révén is.

Az évek óta üres és egyre romosabb bérház mezőgazdasági témájú
domborműveit Tóth András szobrászművész készítette

Mindketten érdeklődtek az irodalom és a helytörténet iránt, s eljártak ilyen programokra. Idővel, ha olykor találkoztak, már egyre mélyebben beszélgettek. Először a Piac utcai Steinfeld-ház állapota és aggasztó sorsa késztette őket erre, aztán meg például a Kistemplomról, a Wolff-palotáról és az itt-ott megbújó kőangyalokról is diskuráltak.

– Elbűvöltek a történetei, amelyeket a neves őseiről, a szerteágazó családjáról és a saját életéről mondott nekem – idézte föl a nő. – Arra vágytam, hogy máskor is hallhassam a bizsergető szavait, mivel gyönyörűséggel töltöttek el, és sok újat tanultam belőlük.

Turisták a felújított és korszerűsített Nagytemplom új kilátóján. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A nő mesélt az első találkozásukról is. Ez még akkor történt, amikor átadták a Nagytemplom új kilátóját.

Debrecen tél végi panorámája a Nagytemplom kilátójából. Fotók: © Debreceni Képeslapok

– Néztük a tavaszodó főtéri korzót a csoporttal, amelyben ő is ott volt. Akkor még ,,csak” a haja szépsége és a különleges arcvonásai ragadtak meg. Közös ismerősünk azonban azt is elkotyogta, hogy grafikákat készít, így aztán kíváncsiságból megnéztem, mik azok.

A Déri Múzeum és a parkja. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A nőt lenyűgözte, hogy nagyon míves, finom gondolatok szövik át a férfi műveit, ezáltal pedig ismeretforrásként és esztétikai élményként is kellemesen hatottak rá.

Később egy Múzeumok éjszakáján találkoztak. A Baltazár tér tábortüzes, mámoros forgatagában lépdelve a nő örömmel állapította meg immár azt is, hogy a férfinak igencsak sziporkázó a humora.

– A Föld napján ismét úgy hozta az élet, hogy ugyanarra a nagyerdei túrára mentünk. Azon kaptam magam, hogy ő sokkal jobban érdekel, mint mondjuk a téltemető virágzása – derült fel a nő arca. – Pedig csak annyit tudtam róla, hogy szép a haja és a rajzai, és megnevettet a szóvicceivel. Ám közben az is kiderült, hogy nagyon tájékozott, és Debrecenről is sok mindent ismer. Sajnáltam, hogy el kellett köszönnünk egymástól.

A Csokonai Színház és a pénzügyi palota. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Összefutottak a Csapó utcai Könyvutcában is (élvezetes terefere lett belőle), majd egy váratlan közös munkán megint együtt lehettek. Nem sok idejük volt, de amíg átértek a Csokonai Színháztól a városházáig, a nő boldogan konstatálta, hogy mennyire kedves és jószívű a férfi.

Dicsérte is őt, hogy milyen gyönyörű és csinos – melyet az alkalomra viselt ruhája is fokozott –, és kellemes a hangja, amit nagyon szeret hallgatni. Ezek alapján már egyáltalán nem meglepő tehát, hogy végül, akarva-akaratlanul, a nagy áttörés is elérkezett.

Ezt a gyönyörű képeslapot Zoltán Karoly Pákozdi töltötte fel a Debreceni Képeslapok idővonalára. Köszönjük!

– Hirtelen elkezdtem teljes lényében csodálni, tisztelni őt – mondta halkan, de határozottan a nő, láthatóan szaporább szívveréssel. – Vártam, hívtam, legyen ott ő is, ha én juthattam be valamelyik különleges helyre vagy emberekhez. Szerettem volna viszonozni mindazt, amit adott.

A Verestemplom és a Kossuth utca látképe a Kistemplomtól. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A férfitől könyveket is kapott, és amikor számára ismeretlen helyről beszélt, mint a régi, tornyos villájuk és a muzeális ritkaságaik, a nő izgatottan indult máris, hogy felfedezze azokat. Ha pedig neki volt valami érdekessége, mint a Piac és Eötvös utcai kapuhangyák vagy a 130 éves graffitik a Verestemplomon, akkor azokról fotókat készített a férfinek.

A Piac utcai Hangya-ház kapuja. Fotók: © Debreceni Képeslapok

– Hálás vagyok a sorsnak és a közös érdeklődésünknek, hogy megismerhettem őt. Az utóbbi időszak egyik legszebb estéjét köszönhetem neki, pedig még csak meg se érintettük egymást – mosolygott az égiekre a nő.

Mint később kiderült, ez az együttlétük nemcsak a legszebb volt a sötétségbe burkolózott, széchenyikerti kis utcában, hanem az utolsó is. Az újkerti művházban vettek részt egy előadáson, s utána még órákig beszélgettek a meleg kora őszi éjjelen. Szecessziós mintákról, Árpád téri templomról, porcelánrestaurálásról, lekerekített sarkú lakáshelyiségekről, az eltűnő régi belvárosról, tragikus sorsú ismerősökről, Tankcsapdáról..., és képzeletben a Kölcsey Központ teraszáról is körbenéztek.

A felújított és korszerűsített református templom az Árpád téren. Fotók: © Debreceni Képeslapok

– Sokat gondolok rá, hiszen új barátra leltem benne, s bármerre járok, szinte mindenről ő jut eszembe... S hogy miért nem történt ennél több? Erre is van válasz: komoly kapcsolatban él, a felesége nagyon szép és okos – sóhajtott a nő.

Gyönyörű korabeli képeslap az újonnan elkészült Steinfeld-házról, amikor még kisvonat közlekedett a főutcán

Megy egyedül is azonban, magányosan akár, mint az elhagyott, romos Steinfeld-ház a Piac utcán. S ha szomorú lenne, hát bolyong a Nagyerdőben, a szemek elől rejtve. Ahogy a kis angyalka törött szobra üldögél a belvárosi Sajó-ház udvarában.

A belvárosi épületsor egyik udvarában rejtőző, kis törött angyalszobor. Fotók: © Debreceni Képeslapok

– Megmozdult a rozsdás kapu az én fájó szívemen is, lehet – vallotta meg könnyes szemmel a nő. – De azt teszem, amit tennem kell. A barátságunkért, Debrecen közös szeretetéért.

Még egy gyönyörű korabeli képeslap az újonnan elkészült Steinfeld-házról, amikor még kisvonat közlekedett a főutcán

DBKL

S végül visszatértünk a Piac utca 59. szám alatti Steinfeld-házhoz, mely évek óta lakatlan és egyre romosabb, ám az öreg fémkapuja csak megrezzen azért valamitől olykor-olykor...Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Omlásveszély miatt 2020 április közepére dekorált ponyva került az épületre. Fotók: © Debreceni Képeslapok