Debreceni Képeslapok című magazinunk minden kedves olvasójának nagyon boldog 2022-es évet, sok sikert és jó egészséget kívánunk! Folytassuk együtt blogunk nyolcadik évfolyamában is! Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debreceni Képeslapok című magazinunk minden kedves olvasójának, régi és újabb kedvelőjének és követőjének nagyon boldog karácsonyt, jó egészséget és sok-sok szeretetet kívánunk a 2021-es ünnepre is! Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Szent Anna Székesegyház – a Ti fotóitokon

Debrecen legfontosabb római katolikus templomának, a Szent Anna Székesegyháznak a tornyai a hasonló nevű utcában törnek az égbe. A gyülekezeti helyet 1746. május 5-én szentelték fel.

A székesegyház főhomlokzata napjainkban. Nagyításért kattints a képre!

A katolikus templom telkét pedig már több mint 300 éve jelölte ki a városi tanács, miután ez volt az egyik feltétele a szabad királyi városi cím odaítélésének. A plébánia is annek köszönhetően, 1716 óta működik Debrecenben. A templomépítés szorgalmazója Csáky Imre kalocsai érsek, váradi püspök volt, aki Bihar megye főispáni tisztségét is betöltötte. Az építőmesteri teendőkkel az olasz Johannes Battista Carlonét bízták meg. Isten új hajlékát 1746. május 5-én szentelték fel, amikor Csáky már a kriptában nyugodott.

A katolikus főgimnázium és a templom. Reprint: Uropath

A Szent Anna Templom többször megsérült, s az 1811-es tűzvész is károkat okozott benne. 1834-ben az eredeti Carlone-terv alapján Povolny Ferenc építőmester újjáépítette a főhomlokzatot, és megalkotta a csaknem 45 méteres torony-párt. Az immár ,,cívis sárga" színű, 273 éves templom a Debrecen–Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye egyik központja, és 1993 óta székesegyház – akkor ítélte oda ugyanis ezt a rangot II. János Pál pápa.

Fenti galériánkat főként azokból a fotókból állítottuk össze, amiket olvasóink töltöttek fel a Facebook-oldalunkra. Név szerint: Bakó Irén, Bányai Sándor, Bodrogközy Katona Zsuzsa, Fekete Ferenc, Hun Papp Sándor, Mariola Patryk, Szilágyi Péter, Vekerdi Károly (forrás: Képzőműv. AKV), Zavadovics Ákos.

Frissítés: a Szent Anna Székesegyház a Szent Anna utcán, 2023. február 18-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Köszönjük szépen!

A székesegyház barokk főoltára és szószéke. Fotó: Dobi Irma

(További összeállításunk a Szent Anna utcai Arany Angyal Patikáról idekattintva csodálható meg.)

Csáky Imre kalocsai érsek, váradi püspök, aki Bihar megye főispáni tisztségét is betöltötte

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Időutazás a XX. század elejére

Debrecen a legfényesebben az 1800-as évek végétől az 1900-as évek első harmadáig ragyogott – köszönhetően a megannyi igényes beruházásnak.

Az intenzív fejlődés természetesen rá is fért az addigi poros cívisvárosra. Az építkezéseket, a jóléti intézkedéseket és a szükséges pénz előteremtését azonban olyan ügyesen tették az akkori vezetők, hogy a világháború és a gazdasági válság se tudott teljesen gátat vetni a nagyszerű tervek megvalósulásának. Az alább megtekinthető múltidéző videónkat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára feltöltött üdvözlőkártyákból állítottuk össze. A csodás másolatokkal Bakó Irén, Bodrogközi Katona Zsuzsa, Hajdúné Bódán Ilona, Károly Róbert, Vekerdi Károly, Vértesi Ferenc és V. Pákozdi Károly Zoltán örvendeztette meg magazinunk közönségét a családi kincsestáraikból.

Ezer köszönet a posztokért, s kellemes és tanulságos időutazást kívánunk Mindenkinek!

(Nagyobb fotóért kattints a képre!)

DBKL

A cívis vasút ünnepe

A Debrecen és Szolnok közötti vonalon a Tiszavidéki Vasút 1857. november 25-én indította be a menetrendszerű forgalmat. Akkor nyílt meg a cívisváros első pályaudvara is – melynek fenti képeslapmásolatát V. Pákozdi Károly Zoltán osztotta meg az olvasóinkkal.

Az ország első vasútvonalán a váci vasútállomás ma is meglévő palotája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Népkert mögött elterülő pályaudvart és az indóházat hamar bővíteni kellett, s emiatt építették fel 1902-re az új főépületet is. A Pfaff Ferenc által tervezett palotáról itt csodálhatók meg régi képek. Lenti fotóinkon ugyanakkor a 2007-es emléktábla is látható; mi ezzel köszöntjük a jeles évfordulót:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ki volt Bugyi Sándor?

Debrecen híres-hírhedt talyigása, Bugyi Sándor egy kitalált személy: Simon István tanítónak a figurája ő, aki nem csak szabadszájú, de csípős nyelvű is volt.

A Bugyi mesterről szóló, amúgy humorosnak szánt történeteket egy helyi lap közölte: a Bugyi Újság, melynek szerkesztősége a Csapó utca 10. szám alatt működött. A magazin 1916 és 1927 között jelent meg Balassa Sándor szerkesztésében. A pipás fickó népszerű volt bizonyos körökben, így többféle képeslap is napvilágot látott róla és a „magvas” gondolatairól.

Aki a lovát féken tartotta, de a szavait nem igazán fogta vissza... Kiadó: Barasits

A korabeli reklám szerint a sztori „rémisztőjen múlacscságos recscsentiseket” tartalmazott Bugyi Sándorról, a „lúrúl meg oszt a vén hőgyrűl”. Sőt, az ára „kegyetlenül ócsóba” került. Egyébként az úgynevezett debreceni talyiga egylovas, kétkerekű és kétrudas eszköz volt, és fuvarozáskor a talyigás a ló nyergében ült. (A fenti lapon tehát Bugyi épp nem szállít.)

Debrecenben 1866-ban még 260 talyigás dolgozott, állomáshelyük a mai Tizenháromváros nevű városrész volt (a Hatvan és a Miklós utca között). Ezt örökítette meg a gúnyos rigmus is: „Tizenháromváros, víges-végig sáros, nem laknak ott mások, csak a talyigások”...

Ezt az 1912-ből származó, különleges lapot Domokos Gizella töltötte fel
a Facebook-oldalunkra. Köszönjük!

DBKL

(Az itt megosztott képeslapot se a netről szedtük le valaki mástól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk megbecsült példánya. Ne lopj te se')

Nagyüzemeink a szocializmusban

A HÁÉV házgyárának betonkeverője és a cég pár munkája. Nagyításért kattints a képre!

Debrecen ipara terebélyesebb és sokrétűbb volt a rendszerváltás előtt, mint napjainkban. Ennek eredménye az is, hogy akkoriban még sokan költöztek a cívisvárosba.

A fő gyárak sorába a Göcs, a Biogál, a Barnevál, valamint a ház-, a vagon-, a dohány- és a konzervgyár tartozott. Mellettük jelentősnek számított a Medicor, a ruhagyár, az Alföldi Nyomda és a Debreceni Állami Gazdaság is. Rajtuk kívül megannyi munkalehetőség kínálkozott, hiszen működött itt például cipő- és műanyaggyár, kertészet, továbbá finommechanikai vállalat, óriási húsüzem, kefegyár és kötöttáru-művek is, a közeli üzemek között pedig a téglási Hajdúsági Iparművek is. Szerencsére ezek némelyike átalakulva ma is prosperál. Az alábbi galériánkban a régi cégek emlékét is felidézzük az 1978-ban megjelent, Hajdú–Bihar című album segítségével, amit a megyei tanács és az Idegenforgalmi PKV jelentetett meg. A Debreceni Dohánygyár története idekattintva eleveníthető meg. Jó múltidézést!

DBKL

A Hajdúsági Iparművek egy szép plakátja a sok közül az 1969-es Fürge ujjak évkönyvben

(Az itt megosztott fotókat nem a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai. Ne lopj te se!)

Hommage á Sajó

Debrecen egyik legnagyobb építészének, Sajó Istvánnak (1896–1961) a gazdag és különleges életművéről nyílt tárlat anno a Modemben. Az 5 évvel ezelőtti rendezvényt elevenítjük föl most.

A főként az art deco stílust követő tervező művész kettős jubileuma előtt is tisztelgő, hiánypótló kiállítás sorra vette azokat a villákat, palotákat, felhőkarcolókat és intézményeket, amiket neki köszönhet a cívisváros és a nagyvilág, ugyanakkor bepillantást nyújtott a dolgozószobájába és a különös életútjába is. Reprók, fotók: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben ő tervezte többek között az első stadiont, valamint a mellette lévő nagyerdei csónakázót, a belvárosi Hatvan és Vásáry utcai bérpalotákat, a Szoboszlói úti iskolát, sőt a város első hűtőházát is, ami ma is szintén megvan a Vágóhíd utcán.

A Sajó István által tervezett, első városi hűtőház a Vágóhíd utcai, volt Barnevál tertületén

Mindemellett közreműködött a Bethlen utcai OTI és a modern Nagyállomás létrehozásában is. Sajó Istvánról családi képek a Fortepanon is megcsodálhatók, ezeket mi ebben a cikkünkben gyűjtöttük csokorba.

A Nagyerdei Stadion építésének képei a Modem tárlatán. Reprók, fotók: © Debreceni Képeslapok

(Ha érdekel a stadion történetét bemutató fotós összeállításunk, akkor látogass ide.)

DBKL

A Merengő ikrek

A szépség és a fájdalom kifejezői. Fotók: © Debreceni Képeslapok

„Él” Debrecenben két csodálatos, finom vonású nő: Debreczeny Tivadar szobrászművész bronz leányalakjai. Az egyik akt a Déri tér ékessége, míg az ifjabb teremtménynek a Köztemető az otthona. A Mester 1930-ban alkotta meg a Merengő című kompozíciót, mely a püspöki palota felőli szegletben húzódik meg egy fa alatt.

Karcsú alakját a legtöbbször tarka virágok övezik, így ez a légiesen könnyed mű olyan, mint egy életre kelt tündérlány, aki épp csak megpihent a Déri téren. A szintén ülő húga mintha az ikertestvére lenne. Ezt a szobrot 1933-ban állították fel Felsővályi Nagy Frigyes tábornok síremlékeként a Köztemetőben. A Kassai úti kapu közelében megbújó hölgy szinte minden porcikájában a belvárosi párját idézi, de leginkább a kecses lábaik árulják el, hogy egyívásúak.

A cívisvárosban más alkotásai is találhatók Debreczeny Tivadarnak. A temetőben van egy álló nőalakja is (a Csatári-síremlék), ugyanakkor ő készítette Kenézy Gyula mellszobrát (ami a nőgyógyászati klinika előtt áll), valamint Kerekes Ferenc és Szikszai György domborműveit is, melyek a Református Kollégium árkádját díszítik. A Merengő mellett a legismertebb kompozíciója a 39-es Gyalogezred emlékműve a Medgyessy sétányon. DBKL

A 39-es Gyalogezred emlékműve a Medgyessy sétányon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debreczeny Tivadar megvalósulatlan szoborterve egy korábbi tárlaton, a Belvárosi Művelődési Házban

Harckocsik a cívisvárosban

Debrecen történelme sajnos a fegyveres konfliktusokat sem nélkülözi. Közelmúltunkból idetartoznak a II. világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc összetűzései is.

T 54-es(?) szovjet harckocsi a Verestemplom mellett. Fotó: Hagyaték

Az utóbbi események alatt november 4. hajnalától a szovjet csapatok a cívisvárosban is átvették a hatalmat. Az invázió nálunk is a laktanyák elfoglalásával kezdődött, így akkoriban ismét gyakori volt a harckocsi az utcákon. Így volt ez 1944 októberében is, a nagy páncéloscsata során.

Szovjet tank Debrecen utcáján, 1944-ben. Fotó, kiadó: MSZMP megyei bizottsága

A felső, igen értékes fotót egy kiárusított, névtelen hagyatékban találtuk. A képsorozaton tankok láthatók, mégpedig vélhetően T 54-esek, amiket akkor ellenünk is bevetettek a szovjetek. A külföldi túlerő ezúttal is leküzdhetetlennek bizonyult, s a változásra még egészen 1989-ig kellett várni. Az archív felvétel nézegetését némi nyomozással folytattuk, hogy a harci eszközök mögötti épületsort is beazonosítsuk. Milyen jó volna azt is tudnunk, hogy mi lett a képen szereplő emberekkel és a korabeli fényképésszel!

Ilyen most az az épületsor, ahol 65 éve a szovjet tankok vonultak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Helyszíni szemlénket siker koronázta: ez bizony a Méliusz tér 15. szám alatti ház – nem messze onnan, ahol 20 évig fehérlett a tankcsata hatalmas emlékműve. Mi több, a középső, szép kapu ma is létezik, és megvan a bal oldali, redőnyös üzlethelyiség is. 1956-ban viszont még itt jártak a 4-es villamosok (a sín a tank előtt fekszik), láthatóan a mainál még sokkal kisebbek voltak az ottani fák, és míves kandeláberek is álltak a téren. A faragott kaput közelebbről is lefotóztuk, vele zárjuk a mostani időutazásunkat. DBKL

A Méliusz térhez közeli Vagongyár munkásai lőgyakorlaton, 1919-ben. Fotó: MSZMP megyei bizottsága, IPK Vállalat

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A sok mindent látott, míves kapu szinte ugyanolyan, mint évtizedekkel ezelőtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni ötös fogat

A Debrecen nevét viselő parádés kocsit pompás paripák húzzák, s díszbe öltözött kocsis és hajdú is feszít rajta. Mellettük szót ejtünk itt most a debreceni talyigáról és törzsménesről is.

Ötös fogat a klinikapalotánál, a Sesztina-villánál és a Simonyi úton.
A képeslapmásolatokat V. Pákozdi Károly Zoltántól, Vekerdi Károlytól és Vértesi Ferenctől kaptuk

Az öt ló közül hátul a rúd mellett balról a rudas van, elöl a bal szélen a láncos. Az elöl középen lévő a gyeplős, míg elöl jobbról az orrbegyesé a hely. Hátul, a rúd mellé jobbról pedig a nyergest fogják. Ilyenen utazott Kossuth Lajos 1849-ben Debrecenből Tiszafüredre, s később aztán Ferenc József, Erzsébet királyné és Horthy Miklós is kocsikázott vele. A cívisváros egyébként négyes és kettes fogatokat is fenntartott, s nem mellékesen Debrecen hagyományos jószágtartó birtoka Hortobágyon volt.

"Öt pluszos" díszkocsi a Hortobágyon, 1986-ban.
Fotó: Csobaji Előd. Nagyításért kattints a képre!

Ismert a debreceni szekér is, aminek egy- és kétrudas változatai is futottak. Ugyanakkor népszerű volt a debreceni talyiga is, ami egylovas és kétrudas eszköz volt. A lovakkal és kocsikkal kapcsolatban a debreceni törzsménes is kiemelendő.

Ezt kezdetben az elbitangolt, befogott és öröklött lovak alkották, 1843-tól pedig hat nóniusz kanca és más mének alapozták meg a debreceni ló kialakulását. A II. világháború után 20–30 lóval tudott folytatódni a lótenyésztés.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kora őszi józsai színek

Debrecen legészakibb városrésze Józsa. Ebbe a két részből álló ,,faluba" kerekeztünk el 2021 október első szombatján. A felső képen a 2023-ban már 300 éves, híres Rózsás Csárda látható, a következőn pedig az egykori Nyulas Csárda (később útkaparóház), mely a Böszörményi út külső szakasza mentén bújik meg.

Az egykori Nyulasi Csárda a Külső Böszörményi úton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Józsa felé bringázva a következő érdekesség az Agrárgazdaság Kft. kapuja. Ez a nagy építmény olyan, mint egy magyar népművészeti motívumokkal díszített diadalív.

Az Agrárgazdaság ,,diadalíve". Fotó: © Debreceni Képeslapok

Józsa határában gyönyörködhetünk a Tócó-völgy Különleges Természetmegőrzési Területben:

A csodás védett mező Józsa déli szélén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Beérve Józsára, továbbra is a 35-ös úton (a Szentgyörgyfalvi úton) karikáztunk...

A Zug-ivó Kiskocsma vicces cégtáblája a Szentgyörgyfalvi úton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lóherés, 1965-ös dátumú lakóház az Elek utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szinte minden épületnél meg lehetne állni, de mi a Rózsás Csárda után a Zug-ivó Kiskocsmát látogattuk meg, melynek nemcsak a neve vicces, hanem a cégtáblája rajza is.

Az átadás előtti görögkatolikus fatemplom a Felsőjózsai úton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alsójózsai katolikus templom meglátogatása után a Bocskai úton élveztük a gyors lejtmenetet.

Az alsójózsai Szent György Templom a Gát utcában, 2021. október 2-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ottani hivatalos bicikliúton megejtett száguldás közben érdemes megállni a régi kultúrháznál is, mely sajnos magán viseli a hozzá nem értő építészeti beavatkozás következményit éppúgy, mint a gazdátlanság okozta pusztulás jeleit.

Az egykori alsójózsai kultúrház a Bocskai úton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Van az utcában egy félig kész lakóépület is, ami már igen régóta ilyen. Rokona lehetne a csapókerti Kincseshegy utcán álló befejezetlen épületnek.

Egy régóta befejezetlen ,,lakóház" a Bocskai úton, 2021. október 2-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokfelé nyílnak még szebbnél szebb virágok. Ugyanakkor például a vasúti sín és a Bocskai út találkozásánál csodás csipkebokrok piroslanak. Egy öt évvel ezelőtti őszi túránkon ismét kivirágzott orgonabokrokban gyönyörködtünk itt.

Festői csipkerózsabokor a vasúti megállónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nemzeti gyásznapunk előtt épp aktuális élményt nyújtott az Október 6. utca, mely csöppet sem szomorú hely, sokkal inkább nagyon szép. Emellett fut a Március 15. nevű utca is.

Az Október 6. utca a Bocskai út felől, 2021. október 2-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utunk végén a Kiserdő utcai játszótérnél visszafordultunk. Ezúttal nem kerestük fel a közeli, csodálatos zeleméri templomromot.

A Kiserdő utcai játszótér körüli, gyönyörű színes lombok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Viszont, aki mégis kíváncsi a zeleméri nevezetességre, meglátogathatja egy korábbi kirándulásunknak köszönhetően is, erre a képes cikkünkre kattintva. További jó utat!

Frissítés: a 20 éves Józsai Kertbarát Kör díszasztala a településrész 2021. október 16-i szüreti napján és nyúlfőző versenyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Frissítés: mustcsapolás a településrész 2021. október 16-i szüreti napján és nyúlfőző versenyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Frissítés: pónizás a településrész 2021. október 16-i szüreti napján és nyúlfőző versenyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csodaház a Simonffy utca 7. szám alatt

Debrecen egyik leghangulatosabb helye a Hal köz, mely a Simonffy utcából nyílik.

A Hal köz felőli, gazdagon díszített erkélyek egyike a sárga téglás homlokzaton. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A tér nyugati sarkán pompázik sok más régi épület mellett a Simonffy utca 7. szám alatti, hatszintes lakóház, amit a belváros felől nem könnyű észrevenni, ugyanis lombok takarják.

A lépcsőház és a kis udvar közötti kapu gyönyörű üvegdíszei, háttérben egy belső erkély. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A gazdagon díszített épületben anno vízgyógyintézet és fürdő is működött, eredetileg pedig (tudomásunk szerint) MÁV-tisztek szolgálati lakásának készült.

Az egykori lift gyönyörű rácsozata a márvánnyal borított lépcsőházban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ma többek között vendéglő és szabóműhely található itt, a felső szinteken pedig a lakások vannak. A parkolónak használt, szomszédos üres telekről jól megfigyelhetők az épület rejtett kincsei, és érdemes bekérezkedni is a fotóinkon bemutatott pompa testközelből való megismerése érdekében. 

A lépcsőház egyik gyönyörű ablaka a belső térből. A díszes betétek kinyithatók. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Egy másik csodaépületről, a Kossuth utca 18. szám alatti barokk lakóházról idekattintva lapozgatható az összeállításunk sok fotóval.

Régi képeslap a Hal köz híres piacával és a Simonffy utca 7. szám alatti épületünkkel. Reprodukció: Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A lépcsőházi díszablakok látványa a szomszédos üres telekről. Fotók: © Debreceni Képeslapok