Keresés ebben a blogban

2022. augusztus 20., szombat

A 2022-es virágkarnevál színei

Debrecen egyik legnagyobb rendezvénye, a virágkarnevál 2022. augusztus 20-án végre ismét teljes pompájában és felvonulással gazdagítva örvendeztethette meg az ünnepi színekbe öltöztetett cívisváros látogatóit. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A 2021-es esztendő virágkarneválján, továbbá sajnos a 2020-as fesztivál idején a Covid miatt nem lehetett felvonulás, de a show is csak igen visszafogott módon zajlott. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A 2022-es Debreceni Virágkarnevál felvonulását az ország más részein végigsöpört vihar is megkímélte. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Szerencsére tehát nem ismétlődött meg a 2015-ös égzengés, valamint az 50 évvel ezelőtti, 1972-es karnevál időjárása sem. Hiszen ezeken az alkalmakon csak részlegesen lehetett megtartani a fesztivált. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal ismét találkozhattunk a Mézga családdal, és visszatértek a korábban már megkedvelt méhecskék és robotkutyák is. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A WizzAir pedig például összekötötte Debrecent Londonnal a két város fő jelképének számító épületek virágmakettjeinek megalkotásával. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A fenti képen a Nagytemplom és a londoni Big Ben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az 53. Debreceni Virágkarnevált a hagyományoknak megfelelően ezúttal is sok-sok színes, vidám táncos produkciói kísérték, a nézők és a hozzátartozók legnagyobb örömére. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mennyi gyönyörű zenész és táncos! Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az 53. Debreceni Virágkarnevál forgatagát több dél-amerikai művészeti csoport show-ja is felejthetetlenné tette... Fotók: © Debreceni Képeslapok

A virágkompozíciók sorából a népi mesevilág motívumai sem maradtak el. Fotók: © Debreceni Képeslapok

S ha már virágkarnevál, akkor a pillangók és a madarak se hiányozhattak a kavalkádból. További szép napot kívánunk az ünnepre! Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Simonffy utca virágkarneváli díszei, színes napernyők vidám soraival. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Közben pedig érdemes megcsodálni a cívisváros többi karneváli dekorációit is. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A 2022-es virágkarnevál főtéri díszkapuja, ami mellé egy nosztalgia Ikarust is kaptunk ajándékba. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kis herceg, a Róka és az üveg alatt őrzött rózsa a 2022-es virágkarneválon az Aranybika elé érkezett meg a szirmokból szőtt repülőgéppel. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2022. augusztus 13., szombat

Az első úszóverseny Debrecenben

Debrecen első úszóversenyét 1919. augusztus 16-án rendezték meg a Vértessy-strandon, ahol 1931. március 29-én egy hatalmas Graf Zeppelin is megfordult (a fedélzetén híres emberekkel, lásd lent).

A fantasztikus hangulatot és közösségi életet is remekül szemlélteti ez a páratlan dokumentum! (Fotók: Vértesi Ferenc családi archívuma)

Erről a létesítményről és sok más csodás múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán.

A Vértessy-strand és a Vértessy-téglagyár egy részlete az 1920-as évek elejéről
A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja.
A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven

működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabad strandja volt. 1919. július elején nyílt meg, és 1919. augusztus 16-án már Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg. A strand és a hozzá tartozó csónakázó a kastély közelében hullámzott.


A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára.

Miska bácsi a fürdőzők gyűrűjében
A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol).
A közkedvelt szakember a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.
Debrecen pedig nem mellékesen hajdanán a fürdők és csónakázók városa volt. A déli részen működött

Vértessy, a Telegdy és a Cserkész, északon a nagyerdei, keleten a Kincses, középen pedig a pazar Margit. Ezeken telente korcsolyázni is lehetett – és akkor még nem is szóltunk a Kassai úti Népfürdőről (1934)! Róluk sok régi fotóval idekattintva olvasható összeállításunk. DBKL

1931. március 29-én, vasárnap óriási hóviharban Graf Zeppelin LZ-127-es felségjelű léghajó az Epreskert felett. A kép előterében az egykori, csodás Vértessy-strand egy részlete látható. Fotók: Vértesi Ferenc családi archívuma

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vértessy-kastély 2021. augusztus 23-án. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

2022. augusztus 6., szombat

Az 1990-es virágkarnevál


Debrecenben 1990-ben is ilyenkor már a virágkarneváli készülődés hangulatában teltek a napok. Aztán felvirradt augusztus 20., és végre ismét megcsodálhattuk a parádét – melyről a fenti fotót a minapi régiségvásárban szereztük be egy ismeretlen eredetű hagyatékból. A Barnevál virágkocsija látható rajta a Piac utcán, valamint a következő képen az azóta lebontott Nagyerdei Stadionban:


Az akkor még jól prosperáló baromfifeldolgozó vállalat a Tarzan című kocsival szerepelt. A menetet pedig akkor is hagyományosan a Szent Koronánkat megformáló kompozíció vezette a fanfárosok társaságában. Erről az akkori távközlési cég, a Matáv is megemlékezett egy 50 egységes, szép telefonkártyával, mely a Kálvin téren mutatja az alkotást.


Az 1993-as kártya azért is különleges, mert 100 ezer darabot adtak ki belőle. Sőt, a hátoldalán a virágzó, debreceni Kossuth térben és a Nagytemplomban gyönyörködhetünk. Akkor még 7 év volt hátra a belvárosi sétálóövezet kialakításáig..S íme még egy muzeális kincs:

Relikvia az 1993-as virágkarneválról: a VW-tombolaárusok egyenpólója. Fotó: Szathmári Nóra

A fenti ereklyével kedves barátunk, Szathmári Nóra lepett meg minket. Ezt viselte, amikor ő is tombolát árult a '93-as virágkarneválon. S mint felidézte, azzal a tombolaárusítással annyit keresett, hogy – kicsit hozzátéve  tudott venni egy 3×6 sebességes SchwinCsepel bicót! Amivel aztán ráadásul jó sokszor letekerte a Hajdúböszörmény és Debrecen közötti távot. Gratulálunk, és köszönjük szépen!

Nicsak, ki indított virágkocsit 1999-ben? (Gyönyszem a Piac utcai, jubileumi fotókiállításról.) Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ha érdekel az 1970-es, 1967-es virágkarnevál sok fotóval, akkor látogass erre az összeállításunkra. A 2018-as és azelőtti fesztiválok képeiben itt gyönyörködhetsz.



(Az itt megosztott képeket se a netről szedtük le másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei. Ne lopj te se!)

2022. augusztus 1., hétfő

Az utolsó hagymakupolánk

Az 1717-ben megnyitott katolikus temető és a barokk kápolnája (1774) a Vágóhíd utcán
– az 1932-es bezárásuk előtt és napjainkban. (Régi kép forrása: Debreceni Köztemető tárlata.)

Debrecen épületei közül korábban a Kistemplomon és a nagy zsinagógán is gyönyörű toronysisakok pompáztak. Ma már egyik sincs meg, máshol azonban, egy eldugott, régi kápolnánkon még most is ilyen csúcsdísz fénylik. Ez a hely pedig immár több, mint 300 éves!

A hátsó homlokzat egy januári délelőttön. Nagyításért kattints a képre!
Fotók: 
© Debreceni Képeslapok
Ez a kis imahely a Vágóhíd utcai felüljáró külső lehajtóágának jobb oldalában, az egykori katolikus temető dombján fehérlik. A például a Zsibi látogatása miatt erre járók közül is sokan megcsodálják a régi sírkertet. Ennek a területét a város még 1717-ben adta örökös használatba a katolikus egyháznak, miután a vallás hívei visszatérhettek Debrecenbe. A provinciális barokk stílusú, szép kápolnát 1774-ben építtette a szent kereszt tiszteletére a nagykállói gróf Kállay János, aki császári és királyi tanácsos volt, továbbá kerületi táblaelnök.

A sírkert egy szép júniusi napon
Az egyhajós, félkörzáródású szentélynek ívesen előrehajló lépcsői vannak (az alsó szinten nyolc fülkesírbolttal), s mindezek mellett a tetejét ama bizonyos oromzatos huszártorony ékesíti. Az ősi temetőt 1932-ben zárták be, amikor megnyílt a nagyerdei Köztemető.
A hely sajnos sokáig egyre elhanyagoltabb volt – mígnem a katolikus egyház és a Péchy-szakközépiskola 2005-re szépen rendbe tette a környéket, s egy részét be is kerítették. Ebből a védelemből egyelőre nem jutott

a megmaradt egyetlen sírboltnakEz pedig emiatt továbbra is kísértettanyaként és olykor hajléktalanszállásként „funkcionál”... Remélhetőleg azonban hamarosan ennek a csodálatos épületnek a sorsa is mihamarabb rendeződik! Belső fotóink idekattintva tekinthetők meg.

A kápolna körüli növények látványa téli zúzmarával. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Júniusi hangulat: érik az eper a kripta és a kápolna közötti öreg fákon. Fotók: © Debreceni Képeslapok