A gémeskutak és lófogatok városa

Az András-templom és környéke, ahol napjainkban már semmi sem ilyen... Grafika: © Szegedi Károly

Debrecen hajdani cívisvárosi tovatűnt utcáira és épületeire csodálkozhatunk rá az 1802-es nagy tűzvész előtti időkből, Szegedi Károly debreceni grafikus, zenész lalkotásainak köszönhetően.

A bemutatott grafikák alkotója, Szegedi Károly a debreceni Dósa Nádor téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A művész ezeket a különleges műveit a reformáció emléknapja, október 31. alkalmából osztotta meg a Debreceni Képeslapok olvasóival.

Az 1802 nyarán tombolt tűzvészben leégett Református Kollégium rekonstruált látványa. Grafika: © Szegedi Károly

Az alkotó a mostani ünnepi alkalom tiszteletére színes grafikákat is bocsátott a Debreceni Képeslapok rendelkezésére. Köszönjük szépen ezt a kollekciót is!

Az első városháza látképe Kelet felől. Balra a mai Kossuth utca, jobbra a Rózsa utca. Grafika: © Szegedi Károly

Az aprólékos és fáradhatatlan alaposággal elkészített anyagban központi helyet foglalnak el a hajdani Debrecen szívének épületei, emberei, valamint az egykor itt élők segítői és eszközei is...

A Református Kollégium, az András-templom és a Pap-tava látképe az 1802-es tűzvész előtt. Grafika: © Szegedi Károly

Ezek a rekonstrukciók azért is példaértékűek, mert az 1802-es nagy tűzvész következtében Debrecen jelentős része elpusztult, és soha nem épült újjá.

A sokat emlegetett hajdani Pap-tava és környékének festői látképe. Grafika: © Szegedi Károly

A korábbi, ősinek nevezhető formájában tehát gyakorlatilag szinte kizárólag Szegedi Károly rajzain elevenedik meg a régi cívisváros.

A mai Hatvan utca felől ilyen lehetett az András-templom és a Kollégium környezete. Grafika: © Szegedi Károly

A hosszas tanulmányozást érdemlő grafikákon a hagymakupolás Kistemplom éppúgy felfedezhető, mint például a telkek lakóit szolgáló gémes kutak, a szekereket húzó lovak és a Piac utcai Nagy híd.

A mai Kossuth, Csapó utca és a Nagy híd határolta városrész, balra fent a toronysisakos Kistemplom. Grafika: © Szegedi Károly

A következő rajzon a főutcán végigfutó Nagy híd látványán ámuldozhatunk, meg persze azon, hogy mára itt is minden teljesen megváltozott:

A Piac utca a Nagy híddal, a Kistemplom és a Református Kollégium között. Grafika: © Szegedi Károly

A reformáció 500. évfordulójára állított szoboregyüttes ebben a cikkünkben ismerhető meg sok képpel.

A reformáció emléknapjára készített ünnepi album utolsó előtti alkotása. Grafika: © Szegedi Károly

Szegedi Károly előző kollekciója, amelyet a város napja tiszteletére bocsátott rendelkezésünkre, erre az összeállításunkra látogatva csodálható meg.

Az András-templom és környéke kelet–nyugati irányból. Grafika: © Szegedi Károly

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A palota, hol Petőfi pajtája állt

Debrecen egyik legszebb lakóháza a Szent Anna és a Batthyány utca sarkán tör büszkén a magasba. Az 1926–1927-ben épített palota helyén korábban az az épület állt, ahol színészként Arany János és Petőfi Sándor is fellépett. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Az újonnan átadott társasház (bal felső kép), valamint a II. világháborús sérülései... 

A 2022-ben már 95 éves, gyönyörű épület nem sokkal az elkészülte után, 1944-ben máris súlyos károkat szenvedett a szőnyegbombázások következtében – igaz, korántsem akkorát, mint amilyen veszteség érte a Nagyállomás környékét és az utcaoldal többi épületét a Piac utca vonaláig. A fenti összeállítás archív képeinek eredetijei az egyetemi könyvtárnak, valamint az aktív posztolónk V. Pákozdi Károly Zoltán gyűjteményeinek a részei. (Folytatás a fotó alatt...)

A lenyűgöző társasház és az egykori Ludas Matyi Presszó napjainkban. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A hétszintes lakóház megvalósítását egyébként annak idején élénk vita övezte, hiszen nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel azt, hogy egy ily nagy tömböt emeljenek az óvárosias környezetbe (jóllehet, a Szent Anna templom már csaknem 200 éve ott állt akkor). A cizellált homlokzatokat az építés évszámai mellett ma is Debrecen-címer és csodás kovácsoltvas-kompozíciók ékesítik.

A Szent Anna utca a Batthyány-sarki bérpalotával, a piarista gimnázium felől. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka, 1936

Sőt, emléktábla örökítette meg a Csokonai Színház előtti időszakot, amikor a palota helyén lévő házban színházi előadásokat tartottak – méghozzá Arany János és Petőfi Sándor szereplésével! Akkor még nem Batthyány utca, hanem Harmincados köz volt az utca neve, azelőtt pedig Kis-Varga.

Ezt a beszédes, szép és nagyon fontos emléktáblánkat is a ,,Béke 19." iskolának köszönhetjük. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Szent Anna utca a Batthyány-sarki bérpalotával, a piarista gimnázium felől. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka, 1936

A német megszállás vége

Szovjet katonák a városháza elé temetett társuk sírjánál... Fotómásolat: Db. Városi Tanács VB Művelődési osztály, 1969 

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).

A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969). Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz: 

A szovjetek fogadása, az újjáépítés, a hazatérő hadifoglyok köszöntése és a kamarapalota környéke az archív háborús dokumentumokon...

,,Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak."

A Simonffy-sarki ikerpalota háborús kárai. Fotó: Aszmann Ferenc

,,A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett."

A II. világháború debreceni eseményeinek és az 1944-es bombázások jelképe lett ez a fotó: az Ispotály-templom romjai...

DBKL

És végül még egy propagandisztikus felvétel a jóságos felszabadítókról

Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?

Debrecenben sétálgatva, meglátogattuk Ady Endre szobrát az Ady parkban, valamint a Kossuth téri Szabó Magda-szobrot is. Mindkettő padon ülve, könyvvel ábrázolja a művészeket. Fotók, montázs: © Debreceni Képeslapok

Ady Endre alakja a Csokonai Színház mögött. Fotók, montázs: © Debreceni Képeslapok

Az írónő kompozícióját E. Lakatos Aranka készítette, és 2017. október 5-én leplezték le. Ady Endre szintén ülőalakos szobra se sokkal korábbi: azt 2016. április 28-án adták át, és Győrfi Ádám alkotta.

Szabó Magda szobra a főtéren. Fotók, montázs: © Debreceni Képeslapok

A két író, Ady Endre (1877–1919), valamint Szabó Magda (1917–2007) sohasem találkozhatott. Mi azonban, jókedvünkben mégis összehoztuk őket – ennek a nagy egymásra találásnak a pillanatát osztottuk meg a legfelső fotóinkon, és itt még egyszer:

Végre ,,beszélgethettek" egy jót egymással! Fotók, montázs: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Csokonai Színház

Debrecen városi teátruma 1865. október 7-én nyílt meg a mai Kossuth utcán. Állandó kőszínházunk avatásán Jókai Mór mondott ünnepi beszédet, majd a Bánk bánt tekinthette meg a nagyérdemű.

Amikor Horváth Árpád direktor szobra még a park közepén állt. Fotó: Szelényi László / Képzőművészeti Kiadó

A darab címszerepét Molnár György alakította, Gertrudist pedig Jókainé Laborfalvy Róza; Petur szerepét Rónay Gyula játszotta, míg II. Endre bőrébe Együd István bújt.

Reich Károly szép illusztrációja a ,,Légy jó mindhalálig" 1965-ös kiadásában

Négyéves előkészítő munka zárult le ezzel, hiszen a városi közgyűlés 1861-ben szavazta meg az építkezés megkezdését és a beruházás 140 ezer forintos támogatását.

A fotót a malomparki postán bemutatott bélyeg- és képeslap-kiállításon repróztuk

Korábban többek között a mai Szent Anna utca sarkán, egy pajtában léptek fel színészek, köztük Petőfi és Arany János is.

A romantikus stílusú palotát Skalnitzky Antal tervezte, a kivitelezést pedig a debreceni Vecsey Imre végezte 101 500 forintért. A külső szobrokat Marschalkó János készítette.

A fotót a malomparki postán bemutatott bélyeg- és képeslap-kiállításon repróztuk

Ezeken a műveken Petőfi Sándor, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Károly alakjai elevenedtek meg, akárcsak a Költészet és a Népdal című, allegorikus kompozíciók. A homlokzat Debrecen-címerét Halász László faragta, míg a Csokonai nevet 1915-ben adták a teátrumnak.

Nemzeti rangra emelt teátrumunk napjainkban, a felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma már Csokonai Nemzeti Színház nevű intézményben fellépett mások mellett Blaha Lujza, Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Csortos Gyula is, és itt kezdte a pályáját Soós Imre, Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán, Hofi Géza, továbbá Cseke Péter, Egres Katinka és Szente Vajk is.

Előadások előtt és után a színház közönsége szívesen szórakozott a szomszédos Művész Espressoban és Cukrászdában. Fotók: Fortepan, Bauer Sándor, 1959

A patinás épület sajnos már nagyon rossz állapotban volt, így igen örvendetes, hogy végre elkezdődött a renoválása.

Ízelítő a renoválás látványterveiből, melyeket a 2019-es évadzáró társulati ülésen mutattak be. Forrás: Debrecen.hu

A következő felvételen visszatérünk a múltba, itt például még milyen sok fa volt a környéken:

A színház és a pénzügyi palota 1955-ben. Fotó: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai. Ne lopj te se!)

A 2020-ban 155 éves teátrum kertje május 3-án, anyák napján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

1959-ben megjelent felvétel, még vörös csillaggal. Kiadó: Idegenforgalmi Hivatal Debrecen

A nagy tankcsata

Debrecen környékén 1944. október 9-én kezdődött a II. világháború egyik sorsdöntő ütközete, a hortobágyi vagy más néven debreceni páncéloscsata. Akkor, amikor épp csak befejeződtek a júniusban elkezdett bombázások. A harci események krónikája idekattintva olvasható el. Ugyanakkor a cívisvárosban nem ez volt az egyetlen olyan fegyveres konfliktus, amelyben tankokat vetettek be. Hiszen az 1956-os szabadságharc leverésében ellenünk is ilyen gyilkolóeszk özöket vonultattak fel a szovjetek. Akit ez érdekel, ebbe a régi fotós cikkünkbe kukkantva tudhat meg többet a helyi és a Méliusz téri történésekről.

Szovjetek a főutcán 1944-ben, a városháza előtt. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadó Vállalat

Mindezzel kapcsolatban felidézzük azt is, hogy 2016. október 17-től egy T34-es tank volt kiállítva a Hatvan utcai posta előtt a forradalom 60. évfordulója alkalmából... További archív felvételek, dokumentumok a II. világháborús Debrecen állapotáról és eseményeiről idekattintva lapozgathatók az összeállításunkban. Utolsó fotónkon a Hajdú-bihari Napló 1970. április 3-i beszámolója látható a Kossuth utcai tankcsata-emlékmű avatásának képeivel.

A páncélosüzközet emlékműve (Pátzay Pál alkotása) a Kossuth utcán. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor, 1970

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A debreceni Szabó Magda Emlékház

Debrecen halhatatlan írója, Szabó Magda (1917–2007) előtt emlékház is tiszteleg a cívisvárosban az alkotó születésének 100. évfordulója óta. Fotók, reprodukciók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Szabó Magda Emlékház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kossuth utcai Dóczy-gimnáziumban lévő múzeumot egy korábbi idegenvezetői világnap debreceni programján látogathattuk meg.

2020. 03. 16.: Nyílni kezdtek a magnóliák a Dóczy-gimnáziumnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kiállítás és a kiváló tárlatvezetés gazdag információkat tár a közönség elé Szabó Magda és a családja debreceni lakóhelyeiről, valamint az írónak az állatok iránti vonzalmáról és gyermekkori képzeteiről is.

Vigasz a nehéz napokra az Emlékház relikviái közül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lélegzetelállítóan sokoldalú tárlat Szabó Magda családjának minden mozzanatára kitér...

Részlet a zongorára helyezett kottafüzet címlapjáról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szobák között Szabó Magda könyvtárát is rekonstruálták egy sarok erejéig...

A páratlan kiállításon Szabó Magda családfája is megismerhető. Ezen az is nyomon követhető (kellő figyelemmel), hogy miként kapcsolódik össze például a Rickl- és a Kaszanyitzky-féle vonal.

A csodálatos berendezések között Szabó Magda írógépe is megtalálható. A régi tárcsázós telefon kagylóját a fülükhöz is emelhetik a vendégek. Ekkor az írót hallhatják beszélni.

Szabó Magda maga is a Dóczy diákja volt, és tanított is ott. Ez itt például Szabó Magda gimnáziumi tablója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A család és Szabó Magda is nagyon ügyesek voltak, és gyönyörű ruhákat is tudtak készíteni ezekkel a szép eszközökkel... Fotó: © Debreceni Képeslapok

A részletes és érdekfeszítő tárlatvezetésen az is megtudható, hogy az író apja, Szabó Elek lelkes amatőr fotós volt. Művei közül többet is megcsodálhatnak az emlékház látogatói.

Pásztorok a főutcán, a városháza előtt. Fotó: Szabó Elek

Íme Szabó Magda édesapjának egy másik fotográfiája.

A Dégenfeld tér a Wolff-palotánál. Fotó: Szabó Elek

Nagy erénye az emlékház kollekciójának, hogy olyan relikviákat is magában foglal, amelyek civilként és szinte intim pillanatban ábrázolják Szabó Magdát. Ilyen a fésülködős kép, valamint a fürdőruhás és a kirándulós felvétel is róla.

A Szabó Magda és Ady Endre „találkozásáról” szóló összeállításunk idekattintva olvasható.

Szabó Magda szülői háza a 105. születésnapján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szabó Magda szülői házát is megörökítettük, az épület ma is áll a Domb utcában, lásd a fenti képen.

Szabó Magda egyik szép, svájci írógépe a kiállításon. Fotó: © bDebreceni Képeslapok

DBKL

Az emlékház ,,szalonja". Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szabó Magda nevét immár sétány is viseli a parkerdőben. Fotó: © Debreceni Képeslapok