Keresés ebben a blogban

2022. november 29., kedd

Döbre + Czén = Debrecen?

Mit jelent vajon a cívisváros neve? Erre a történelmi, etimológiai kérdésre már egy 1862-es kiadványunk is érdekes és kimerítő magyarázatokkal szolgál.

A mai Gambrinus köz palotái helyén álltak ezek a házak. Festmény: Zoltai Lajos

Az immáron tehát 160 esztendeje megjelent művet Balkányi Szabó Lajos írta, Debrecen helynevei címmel. A város könyvnyomdájában, azaz a mai „Alföldi” elődjében nyomtatta ki, és Telegdi K. Lajos könyvárusnál is kapható volt. Mit tudhatunk meg belőle?
Okfejtése szerint, mivel az akkori oroszlengyelországi Visztula jobb partján és a Drewenz-folyó mellett is volt egy-egy Debrecin nevű város, azt feltételezték, hogy a mi Debrecenünk elnevezése is bizonyára szláv eredetű.

Az 1802-ben leégett András-templom. Festmény: Zoltai Lajos
A régi szlávok minden pusztai csárdát elismerően „Dobretzén”-nek szoktak volt nevezni, ami az ebből kialakult hangzású Debrecen esetében is annyit tesz, mint jóltevő. Más elméletek rámutatnak: Debrecen neve a szláv Brezina (Brecina) szóból ered, amely „Nyír”-t, „Nyírségi”-t jelent. Ehhez kapcsolódott a „do” elöljárószó, mellyel a „Dobrecina” már azt jelenti: „Nyírségre”, mivel itt, nálunk lehet átlépni az Alföldről a Nyírségbe.

Az akkori cikornyás írásmódban fogalmazó Balkányi Szabó Lajos a következőkre is kitér: Azon egészen ügyetlen névszármaztatás, hogy itt hajdan egy Döbre és egy Czén falu állott volna, s e két falu

összeolvadásából alakult a Döbrecén nevezet, merőben alaptalan, valamint az is, hogy mintha az egész Debrecen a bóldogfalvi határban épült volna, s annak birtokosa valami Döbrö nevü ember lett volna, s az ő részét Döbrö-részének nevezvén, ebből lett volna Debrecen.” DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok írásait és fotóit, hogy amennyiben nem távolítják el a felületeikről az anyagainkat, az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük! 

A Napba néző főnix Debrecen címerében, a Kossuth téri mozaikon (Cs. Uhrin Tibor, 2001)

2022. november 18., péntek

A gőzmozdonyos cívisváros


Debrecen XX. század eleji történelmébe kalauzolja vissza az időutazás kedvelőit a Csokonai Kiadó szép képeslapgyűjteménye. A kis album 1988-ban jelent meg, s olykor még felbukkan a bolhapiacokon.

Az Uránia Mozgó, a Csokonai-szobor és a Református Főgimnázium
az Egyház téren. Nagyobb fotóért kattints a képre!
A bordázott kartonra nyomtatott másolatok főként a Belvárost mutatják be, de szerencsére távolabbi területek arcaira is rácsodálkozhatunk. A fekete-fehér kártyák révén azt is megtudhatjuk, hogy például a Szent Anna utcai Svetits Intézet eredetileg egyemeletes volt, a Kistemplomot (Csonkatemplomot) toronysisak ékesítette, s villamosok helyett még gőzmozdonyok szállították az utasokat és az árukat. A ma ismert Nagyállomás elődje egy gyönyörű palotaként pompázott

a Népkertnél, ugyanakkor az Aranybika korábban egy kisebb és klasszicista épületben működött, s a vármegyeháza mellett egy kedves patika állt. Az alábbi múltidéző albumunkban ezekből és a régi Debrecen további szépségeiből nyújtunk keserédes ízelítőt... DBKL


(Az itt megosztott fotókat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai. Ne lopj te se!)

2022. november 6., vasárnap

A felszabadulási szobor


Debrecen főutcáján immár több mint fél évszázada áll a felszabadulási emlékmű, amit a Debreceni család címmel is szoktak illetni.

A szoborcsoport 2023. szeptember 21-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Pátzay Pál alkotását ugyanis 1967. november 6-án avatták fel a Vörös Hadsereg útján.

A talapzaton is feltüntetett évszámok a felszabadulás mellett a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójára is utaltak 

Az átadás dátumából kiderül, hogy a kompozíciót valójában a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulóján leplezték le, ugyanis Debrecent 1944. október 19-én „szabadították fel” a szovjetek. A fenti képeslapokat Tulok Ferenc fotózta a felszabadulási emlékműről 1969-ben.

Pátzay Pál a készülő makettel, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

„A szovjet csapatokat és a békés jövőt üdvözlő debreceni család” meglepő módon ma is megvan, viszont a felirata az utóbbi években nem a mű eredeti címét, hanem a szobrászművész nevét hirdette. A 2023 őszi ottjártunkkor azt tapasztaltuk, hogy végre már megszüntették ezt a megoldást.

A korabeli meghívó másolatát Kathi Ferenc osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönjük!

A szobor helyén korábban egy szovjet obeliszk állt az Aranybikával szemben. Ezt a Köztemető szovjet parcellájába vitték. Pátzay Pál szobrászművész Debrecenben található, másik alkotása pedig a Kígyóölő címet viseli. Ez a kompozíciója ebben az összeállításunkban tekinthető meg.

A Köztemetőbe vitt szovjet obeliszk a felszabadulási szobor helyén. Fotó: Fortepan / Márton Gábor, 1965


A felszabadulási szobor 1972-ben a debreceni Vörös Hadsereg útján. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják 
a Debreceni Képeslapok
 fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A felszabadulási szobor a Piac utcán, napjainkban (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok

2022. november 4., péntek

1956. november 4.

Debrecenben az 1956-os forradalom és szabadságharc összetűzései során november 4. hajnalától a szovjet csapatok a cívisvárosban is átvették a hatalmat. Az invázió itt is a laktanyák elfoglalásával kezdődött.

Szovjet megszálló tank anno a Méliusz téren a ma is meglévő, 15. szám alatti épületnél. Fotók: Hagyaték, Debreceni Képeslapok

A külföldi túlerő ezúttal is leküzdhetetlennek bizonyult, s a változásra még egészen 1989-ig kellett várni. Napjainkban, 2022-ben pedig immár a 66. évfordulójára emlékezünk ötvenhatnak... A fenti fotón látható ház egyébként nem messze onnan található, ahol 20 évig fehérlett az 1944-es tankcsata hatalmas emlékműve. 1956-ban még itt jártak a 4-es villamosok is (a sín a tank előtt fekszik), a mainál sokkal kisebbek voltak az ottani fák, és míves kandeláberek is álltak a téren. Végül ajánljuk figyelmedbe az alábbi galériánkat is az 1950-es évekbeli Debrecenről és az itteni forradalom eseményeiről. DBKL

2022. november 2., szerda

Mivé lett a Hunyadi utca...

Élet 1900-ban a Hunyadi utcán, melynek házai  az 1944-es bombázásokban és a háború utáni területrendezés miatt semmisültek meg. A fotót a malomparki postán bemutatott bélyeg- és képeslap-kiállításon repróztuk

Debrecen ma már ismeretlen jelenetére, valamint az anno még alakuló Petőfi tér egyik legkülönösebb arcára csodálkozhatunk rá a muzeális értékű fenti és alábbi felvételeken.

A Hunyadi és a Deák utcák helyén formálódó Petőfi tér a zsinagóga 1962-es lebontása előtt. A képet Mikolás Tibor építész tervező életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Könyvtárban

A színes kép készítésekor még állt a Deák Ferenc utca egy szakasza és a nagy zsinagóga maradéka, de a bal szélen már a Mikolás-féle modern lakóház első változata is megépült.


A szintén lebombázott Hunyadi utca viszont eltűnt a föld színéről. De nemcsak a robbanások miatt, hanem az utólagos területrendezés következtében is. 

Az egykori Hunyadi utca régi házai (a képen balról) a lebontásuk előtt. A fotót a Méliusz-könyvtár kiállításán repróztuk

A fenti kép is tanúsítja, hogy sok, nem végzetesen sérült épületet tehát egyszerűen lebontottak. Kivétel a kollégium épülete, lásd az összeállítás végén bemutatott képpáron.

Ez a szép ház állt a Royallal szemben.
Az 1924-es fotó másolatát Könyves Kálmántól kaptuk
A Mikolás-ház akkor még hatemeletes volt (sőt egy nőszobrot is elhelyeztek rajta), aztán a mai szomszédos, szürke szalagház miatt ráhúztak egy újabb szintet. A képen még ennek a majdani Holló János utcán tornyosuló szalagháznak az elődje szerénykedik, mégpedig egy lábakon álló, kis átjáróház formájában. Ez is egy új épület volt, ami azonban rövid életű lett. A már kupola nélküli nagy zsinagógát 1962-ben bontották le, a helyén pedig egy szintén

hatalmas lakóház zöldell. És ott van a Petőfi-szobor is, ami a lebombázott Royal Szálló területére került. Amikor legutóbb feltúrták itt a földet a kettes villamos pályaépítése miatt, akkor látszottak is a mélyben a hotel pinceromjai.


Apropó, villamos: ekkor még a villamosközlekedés fénykorát élte a cívisváros! Ugyanakkor a kocsik már nem a benti úton közlekedtek.

A Deák utca 1915 körül, a kamarai és a törvényszéki palotákkal. Szemben a Verbőcy (ma Holló) utca sarkán a palota, aminek a helyére a ,,Toronyház" épült. A fotót a Képeslapmúzeum osztotta meg az olvasóinkkal, köszönjük szépen!

Ha érdekelnek a Mester debreceni további munkái, akkor látogass erre az összeállításunkra!

A kereskedelmi és iparkamara székháza 1914-ben, a Deák és a Teleki utca sarkán, balról mellette a nagy zsinagóga


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ilyen volt a '44-es bombázások után a mai Petőfi tér 8. szám,
az akkori Hunyadi utcán – ahol mára csak ez az épület maradt fenn