Debreceni Képeslapok: február 2023

2023. február 28., kedd

110 év a takarékpalotánál

A Táncos Kovács-ház a Piac és Kossuth utcai sarkon, ahol 1912-ben megépült a ma is álló takarékpalota.
A képeslapmásolatot Vekerdi Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra

Debrecen egyik legfontosabb csomópontja a Piac utca és a Kossuth utca kereszteződésében található. Évszázados épületek pompáznak itt, s régen, amíg a forgalom engedte, a környezetük is a szép összhatást szolgálta. (A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

Kilátás a Vörös Hadsereg útjára a Svetits-palota tetőteraszáról, az 1970-es évek elején...
Fotó: Tulok Ferenc / Képzőművészeti Alap Kiadóv.

Fotó: MTI, Fényes / Képzőművészeti Alap Kiadóv.

Ez a képeslap is egy fantasztikusan idillikus arcát mutatja a belvárosnak. A Vörös Hadsereg útján még négy fasor futott, a villamossín pedig a páratlan oldalon feküdt, és leágazott a Kossuth utcára. A városháza előtt békében zöldellt az a díszkert, ami a századelőn is ott pompázott már, s onnan fölpillantva még látható volt a Kossuth-sarki takarékpalota körablakos kupolája. Ez az ékesség 1963 nyarán másodjára égett le, s akkor sajnos már nem renoválták.

Fotó: MTI, Fényes / Képzőművészeti Alap Kiadóv.

A következő üdvözlőkártya dátuma tíz évvel későbbre, 1973-ba röpíti vissza az utókor nézelődőit. A villamosok már középen közlekedtek (túl voltunk ekkor a vonalfelszámolások zömén), kivágták a legtöbb fát, és csemetéket ültettek a helyükre. Ellenben a Vörös Hadseregútja két oldalát még szép gyepszőnyegek díszítik, és virágültetvények is piroslanak a felvételen. A fotó egyébként ünnep idején készült (minden bizonnyal április 4. körül), hiszen a városháza és a MÁV-igazgatóság is fel volt lobogózva. Az alábbi kép a fentiekhez hasonlóan szintén a Svetits-bérpalota (1930)

tetőteraszáról készült. Ebben a nézetben jól látszik a dupla erkély is, érzékeltetendő, hogy hol is álltak a fotósok. Most viszont előbb íme egy napjainkban készült felvétel:

Az előző beállítás folytatása Fényes Tamástól. A képen már a Kistemplom és a takarékpalota
is szuperül látszik, s amúgy a felvétel a cikk utolsó képeslapjával is egybevág...

Ezen a legújabb kori felvételen a Kossuth utca már a belvárost kettéválasztó határvonalként is funkcionál, hiszen a sétálóövezet miatt onnan csak balra vagy jobbra közlekedhetnek a gépjárművek (kivéve a villamosokat és a bringákat). Napjainkra már a városháza tetejét is rendbe tették. A második képen látható Bengáli villamosokat nyugdíjazták, és remélhetőleg hamarosan a Kistemplomot is felújítják. Sokak vágya teljesülne azzal is, ha visszakapná a toronysisakját – miként a takarékpalota is a sarokkupoláját!
Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Tulok Ferenc kezdőtémája 1972-ből, színesben és villamos nélkül. Kiadó: Képzőművészeti AKV

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei. Ne lopj te se!)

Az 1963-as lapon még megvan a palota tornya és a ,,tanácsháza" előtti
kis franciakert. Fotó: Horváth Zoltán / Képzőművészeti Alap Kiadóv.

DBKL

2023. február 27., hétfő

Az egri vár hős védőinek esküje

Debrecent szerető cívisvárosiként más településekre is szívesen látogatunk. Így tettünk a minap, amikor Egerben vendégeskedtünk. A kies város leghíresebb emblematikus nevezetessége a vár, melynek török támadóit 1552. október 17-én verték vissza a Dobó István kapitány vezette, hős védői.

Az ostrom jelenete egy egri szállodában található festményen. Alkotó: Ismeretlen. Repró: © Debreceni Képeslapok

Utunkon a várban található panoptikumban is szétnéztünk.

Dobó István várkapitány esküje. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az igényesen megalkotott, baráti áron megtekinthető, kétszintes létesítményben a Gárdonyi-regényből is jól ismert személyek életnagyságú figurái csodálhatók meg, köztük például Dobó István, Cecey Éva, Bornemissza Gergely és Jumurdzsák alakja is. A megannyi korhű bábu, fegyver, eszköz és életkép között lépdelve, a falon fedeztük fel az egri várvédők kapitányának, Dobó Istvánnak az esküjét. A felemelő kinyilatkoztatást ki-ki a fenti felvételünk alapján ízlelgetheti és vésheti jól az eszébe.

Kilátás az egri várból a Dobó-bástyánál a Minaretre 2023 tavaszán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A regény és a hagyomány szerint a tisztek nem ugyanezt az esküt tették le. A védőknek szintén mást kellett mondaniuk, íme egy részlete: „Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom.” Bizony, nagyon tanulságos az ő esküjük is! További egri élménybeszámolónk sok fotóval ebben az összeállításunkban tekinthető meg.

A hedonista Szokolli Mehemed ruméliai béglerbég otthona az egri vár panoptikumában. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A börtönmúzeum és a püspöki palota épületei az egri várban, 2023 február végén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

2023. február 25., szombat

A lefaragott Bika és a Zsolnay-szökőkút

Az 1964-es lapon még a villamos is a medence mellett jár. Fotó: Bakonyi Béla

A debreceni Aranybika Hotel alatti korzón 2001 óta csörgedezik a főnixes csobogó. Korábban leginkább egy sima ücsörgős park volt ez a terület, ám 1960 és 1965 között már működött ott egy vizes látványosság, amit ráadásul csodálatos pázsit övezett!

A palota oldalán eredetileg a ,,Bika szálló" volt olvasható, mellette pedig az 1973-ban lebontott,
legendás épületsor húzódott a Hatvan utcáig. A fotót a városháza tárlatán repróztuk

Az akkori Vörös Hadsereg útja nem túl hosszú életű létesítményének fő attrakcióját egy zuhatagos medencepár övezte; akörül ovális gyepszőnyeg zöldellt, ami mentén pedig a villamossínek is futottak. Az 1961-ben kialakított, Zsolnay-kerámiás gyűrűt munkásmozgalmi jelenetek díszítik, amelyek a munka, a tanulás és a szórakozás pillanatait ábrázolják a korszak jellegzetes stílusában.

A szökőkutat 1960. április 3-án adták át hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából. Fotó: HBN

Miért nem múltidőben írjuk ezt? Azért, mert a szökőkutat 1965 augusztusában megszüntették, és megkezdődött az elbontása, de a cél az volt, hogy ne sérüljön, s később máshol is felállítható legyen. A fent leírt káva szerencsére még létezik – nevezetesen a Széchenyi utca egyik villájának a kertjébe került kalandos körülmények között. Igaz, ma már csak a figurái alapján ismerhető fel, mivel „valaki” úgy lefestette, hogy avatottak se látnák meg benne a Zsolnayt. Talán éppen a rejtegetés érdekében.

A szökőkutas park látványa a Nagytemplom felőli fáktól. Fotó: Horváth Zoltán / Képzőművészeti Alap

Az alábbi felvétel egészen közelről mutatja a medencét és a vízlövellő gyűrűjét. Ugyanakkor azért is érdekes, mert az előző fekete-fehér fotóéhoz képest olyan a perspektívája, mintha arrébb telepítették volna a szökőkutat.

Ezt a közeli képet a Főváros Foto V. készítette, és a Képzőművészeti Alap adta ki

De van egy másik fontos változás is ezeken a fotókon. Tudniillik, ha összehasonlítjuk őket azokkal a képekkel, amiken látszik az Aranybika új épületrésze, akkor egyértelműen kiderül, hogy az 1976-ban átadott szárny megvalósításakor hosszában lefaragtak kétablaknyi sort a patinás szálló eredeti falaiból.

Ilyen gyönyörű volt az oázis az 50 évvel ezelőtti főterünkön
a gyepszőnyeggel és a kettős medencével. Fotó: Bakonyi Béla

Ezáltal tehát annyival kevesebb helyisége maradt a már akkor is 60 éves hotelnek. Kevesen tudhatják a valódi okát ennek, mindenesetre a kurtítás indoka valamifajta – torz – „esztétikai” magyarázat is lehetett, vagy akár „csupán” az is, hogy mondjuk a Hatvan utca felőli, régi épületsor lerobbantásakor megsérült a Bikának ez a része...

A Zsolnay-káva és az eltűnt Bika-rész. Fotó: Horváth Zoltán

Az iménti színes fotón az eltűnt Bika-épületsáv is jól látszik, és természetesen az emlegetett oázis is. A fűre lépést tábla tiltotta – és ezt akkoriban még a legtöbben komolyan is vették. Különben ott termett a karszalagos parkőr, és volt akkor aztán nemulass! (A szökőkút kettős gyűrűjéből pedig egyébként ma a felső található meg a Széchenyi utcai kertben.)

A medence mellett rózsabokor volt, és persze a „Fűre lépni tilos!” tábla. Fotó: Horváth Zoltán

A Kossuth tér és környéke 2001 óta sétálóövezet, és immár két szökőkútja van. Az átadás előtt néhány napig a Bika előtti medencét díszítette a Sellő szobor, amit eltávolítottak, majd tíz évvel később végül Nyíracsád főterén állítottak fel.

A főtéri szökőkútnak a Pécshez tartozó Tettyén egy kismedencés
ikertestvére is volt, már ez sincs meg. Fotók: Horváth Zoltán, Sehr Miklós

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei. Ne lopj te se!)

DBKL

2023. február 24., péntek

Végig a Mester utcán

Debrecen egyik legrégebbi része a Mester utca, mely a középkori Dózsa mester nevét viseli, és többek között a Vénkert déli határán fut.

Esetében a „mester” nem egy szakmára utal, hanem a külföldi diplomájára.

A macskaköves Mester utca, a mai Kölcsey Központ felőli sarkon. Itt, a lebontott 4. szám alatti Ónody-házban lakott 1896-ban a joghallgató Ady Endre. (Képforrás: Debrecen kincsei, TKK.)

Debrecen középkori várkastélya a mai Vár, Csapó utca és Piac utca által határolt területen állt, és eredetileg a Dózsa család tulajdona volt, majd 1450-ben Hunyadi Jánosé lett (történetét lásd részletesen és sok fotóval ebben az összeállításunkban). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt sétáltunk végig pár napsütötte délutánon. Utunkat a Bartók Béla úton kezdtük, ahol először a Mester utcai református gyülekezet templomát és a közelében lévő földalatti kerek illemhelyet vehettük szemügyre. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A malom a HB Napló 1973. szeptember 23-i számának fotóján

Nem hagytuk ki természetesen az egykori Hortobágy Malmot (mely ma szállodaként működik) és a szomszédos régi kocsmaépületet (az egykori Dickmann-kocsmát) se. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanezt a jelenetet megörökítettük egy áprilisi napon is:

A malom és a ,,Molenrúzs" 2019 áprilisában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megcsodáltuk ezt a régi cívisházat is. Kívülről szépen rendben van, és minden bizonnyal bent is... Fotó: © Debreceni Képeslapok

A vénkerti rész végén Debrecen egyetlen Makovecz-háza áll (egy kétarcú ikeringatlan), valamint az az épület, aminek csak az utcai fala van meg. Innen a Rákóczi utcáig tulajdonképpen már magas házak sorakoznak egy-két kivételtől (például a Csokonai-háztól) eltekintve. Igaz, sokaknak lehetnek nagyon kedvesek ezek is. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hiszen például itt laktak, idejártak sörözni stb. A napsütés pedig egyébként is egészen más értelmet és hangulatot kölcsönzött ezeknek az épületeknek is. Az itt nyíló Cserepes utca és a „Doroghy-ház” esete egy külön történet, mely idekattintva tekinthető meg sok régi képpel... Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A 2020 őszén lebontott, halálra ítélt barokk lakóház a Mester és a Cserepes utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ilyen volt Ady Endre első debreceni lakóhelye, az Ónody-ház a Nagy-Mester utczán,
és ez az épület van ma ugyanott, a lebontott háznál

2023. február 21., kedd

Gőzvonattal a Nagyerdőbe

A régi Hal köz. Nagyításért kattints a képre!

Debrecen régmúltjának szép emlékeihez térünk vissza ismét. A városháza archívumából kapott másolatok fellapozását a belvárossal kezdjük, ami a XX. század elején már egyre fenségesebb arcát mutatta. Ha tehetnénk egy sétát Debrecen akkori szívében, akkor megismerhetnénk a függönyös kisvonatot (amin a korabeli képeslap tanúsága szerint hegedültek is), és persze rácsodálkozhatnánk a Royal Szálloda és a Csokonai Színház szépségére. A Piac utcán (Ferencz József úton) magasodó paloták között parkok és fasorok ékesítették a tereket.

A villamosok térhódításával a vásárok és a piacok egyre inkább kiszorultak a főutcáról s végül a belvárosból. Azonban a Hal közben még sokáig működhettek a pavilonok, amikben tejtermékeket és húsokat is árultak a kereskedők. Átellenben pedig, a Dégenfeld téren (a mai Dósa nádor téren) hatalmas, kerek kenyereket és hordós káposztát is lehetett kapni. Mellettük jó ideig megmaradhattak a Rákóczi és a Csapó utcai piacok is. A Simonyi úton a kórházzal szemben megépült a tanítói árvaház is, a Nagyerdőben pedig a klinikák és az egyetem főépülete. Az alábbi galériánkban ennél is tovább utazunk: kivillamosozunk Pallagra, ahol a gazdasági akadémia szép épületei bújtak meg az erdőszélen, s pompáznak napjainkban is. DBKL

2023. február 20., hétfő

A Mackós kút és sok szép szobrunk ikertestvérei

Debrecen szobrait és a történeteiket tanulmányozva érdekes felfedezéseket tehetünk. Ilyen az is, hogy több alkotásunknak létezik ikertestvére is valahol az országban vagy a nagyvilágban.

A debreceni Piac utca Merkúr-szobra (Gregersenné Lux Alice, 1940) és a Budapest II. ker. Bem utcai párja, Hermész (Gregersenné Lux Alice, 1937). Mindkét házat a férj, Gregersen Hugó tervezte. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Sas utcán állt macis kútnak (Medgyessy Ferenc művének) például a Budapest II. kerületi Nagy Imre téren örökítettük meg a párját. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Honvédtemetőnkkel együtt a ,,Haldokló oroszlán" is megújult a minap. Az 1899 óta ott található (korábban az Emlékkertben álló, azelőtt pedig rejtegetett) szobrot az a Marschalkó János készítette, aki a fővárosi Lánchíd (1849/1949) oroszlánjait is megalkotta. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kádár Géza magyar festő (1878–1952) műve: Nagybányai részlet napsütésben

Hasonlóképpen párja van Budapesten a mi Déri téri Táncosnőnknek, a Kálvin téri Bocskai-szobornak, az Oláh Gábor utcai ,,Szoptató anyának", valamint a Kollégium Petőfi-szobrának is. Sőt: Nagybányán a Nagytemplomunknak is (lásd a fenti kompozíción)!

Létezik debreceni példa is, hiszen a Déri téri gyönyörű Merengő szobornak a Köztemetőben található a testvére. Mindkettőt Debreczeny Tivadar készítette.

A Piac utcai hangyaszázadnak a Kút utcában bujkál néhány tagja, a Bem téri Trianon-emlékművünknek ugyanakkor Balfon áll a párja (mely nem csonka).

Petz Samu református temploma a budapesti Szilágyi Dezső téren (1896) és a debreceni Méliusz téren (1887). Fotók: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Verestemplom párját (melyet szintén Petz Samu tervezett) Budapesten, a Debrecen hajó mellett fedeztük fel. Mindemellett pedig bizony a debreceni Pallagi úti Wallenberg-emlékműnek is van pesti társa.

Az Anya gyermekével címet is viselő kompozíció minden bizonnyal Debrecennek az egyik legismertebb szobra, hiszen Budapesten és Szolnokon is vannak róla másolatok, sőt anno az ezerforintos bankjegyen is szerepelt a képe. A debreceni művet (melyet Medgyessy Ferenc készített Maria Kienich-ről és a kislányukról) 2009-ben helyezték el az Oláh Gábor utcai játszótérnél.

DBKL

2023. február 12., vasárnap

Madártávlatban az Árpád tértől az egyetemig

Debrecen nemcsak akkor érdekes a magasból, ha a képek a cívisváros nevezetességeit mutatják be, hanem úgy is, hogy a félreesőbb helyeit ábrázolják. Ebben az összeállításban ez utóbbi nézőpontra is találhatók példák. A galéria a képre kattintva is megnyitható.