A Debreceni Első Takarékpénztár

A Debreceni Első Takarékpénztárt 1846. február 18-án alapította meg Zalay Alajos, Karap Sándor, Sárváry Ferenc, Telegdi K. László, Péczely József és Bészler Károly.

A Kossuth-sarki bankpalota. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A megannyi nemes ügyet is szolgáló szervezet igazgatója Zalay Alajos lett, tisztviselői pedig Komlóssy Imre és Csanak József. A bank a mai Régi Városházán bérelt helyet.

Még a szomszédos Gambrinus-bérpalota nélkül

Majd 1868-ban befektetési céllal megszerezték a Táncos Kovács-házat, valamint két szomszédját, a Kossuth utcai Auer-házat és a Piac utcai Rádl-házat.

A Kossuth-sarki Kontsek-üzlet portálja

A középső épületben az elegáns üzletek mellett a Czifra kávéház is működött (ahol Boka Károly prímás muzsikált), az első emeletet pedig a kaszinó bérelte. Az Auer-házat 1890-ben már a takarékpénztár bonttatta le az első székház felépítése érdekében.

Az első székház a Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy évvel korábban, 1889-ben a Piac utca 53–55. szám alatti, gyönyörű ház is elkészült, amit szintén a takarékpénztár építtetett. A Hungária-palotaként is ismert épület jellegzetes dísze a Piac–Arany-sarki tornya, ahol a cég és a szakma több jelképe is felfedezhető.

A csodálatos Hungária-palota 1915-ben

Ilyen jelkép a méhkaptár és a Merkúr- (Hermész-) szobor is. Papp József leírása szerint a pénztár két évtized alatt kinőtte a Kossuth utcai, kétemeletes székházat (ami egyébként ma is áll). Így emiatt egy hozzákapcsolt háromemeletes palotát terveztetett a saroktelkekre.

A Hungária-bérház ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A pompás szecessziós építményt ifj. Rimanóczy Kálmán, nagyváradi építész tervezte meg, és főként helyi mesterek (Tóth István, „Pavlovics és Szilágyi” építészek, Somogyi Sándor szobrász stb.) készítették el 1912-re. Az ügyféltér a földszinti oszlopcsarnokban volt, míg a hivatali lakások és irodák a főutcai első emeleten.

Merkúr (Hermész) szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sarkon itt is Kontsek Kornél nyitott ruházati üzletet, és a Kossuth utcai első emeletre a kaszinó költözött. A mesebeli létesítményben társalgók, olvasó-, biliárd-, kártyázó- és díszterem is volt, továbbá pincei vendéglő és sörcsarnok. A házat és a pénztárat 1951-ben vették állami tulajdonba. A régi ügyféltérbe a honvédségi tiszti klub költözött (itt ma kínai bolt üzemel), a kaszinó helyén pedig később a Debreceni Művelődési Központ működött.

A már torony nélküli palota. Fotó: Pathó Sándor, 1975

1846-ban egyébként a pénzintézet kezdeti 600 részvényét 156-an vásárolták meg. Sz. Kürti Katalin dolgozatából az is megtudható, hogy 10 év után a pénztár már kulturális és szociális ügyek támogatására is áldozhatott. Ez hazafias nemzeti célokra is kiterjedt, továbbá a tudomány és művészet istápolására, egyházi és emberbaráti célokra, betegek és szegények segélyezésére, valamint a mezőgazdaság és a kereskedelem fejlesztésére is. A pénztár támogatta például a Debreceni Színügyi Egyletet, az Emlékkert Társulatot, a Dalegyletet, a Református Kollégiumot és a Csokonai Kört is! A palotában 1982-től működött ifjúságpolitikai KISZ-klub (IPK) története és emlékei ebben az összeállításunkban eleveníthetők fel sok szép régi képpel.

A volt Hemo kapuja. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina, 1996

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Piac utcai régi ügyféltér kapujának egyik táblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok