665 éve lett mezőváros Debrecen

Debrecent Nagy Lajos király 1361 júniusában emelte mezővárosi rangra, s ezáltal a gazdaság fejlődésnek indulhatott a marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és a város vásárközponti szerepe révén. Mivel a Hajdú-bihari Napló a 600. évfordulót június 24-re tette, mi is ezt a dátumot követjük, de azt is tudjuk, hogy a mai internetes források kb. 10 nappal korábbinak nevezik e jeles eseményt. A Debrecen honlapján található múltidézés szerint településünk akkor Magyarország legnagyobb és leggazdagabb városa lett.

Debrecen címere a főtéren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A leírás kitér arra is, hogy az elnyert privilégiumlevél révén a szabad bírói és tanácsválasztási jog igen nagy lehetőségeket teremtett a zömmel iparos-állattenyésztő tevékenységet folytató lakosság előtt. A 16. századból fennmaradt városi jegyzőkönyvek már jól működő nyugat- és észak-európai (bécsi, sziléziai, lengyel) kapcsolatokat mutatnak a kereskedés eredményeként. A marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és a város vásárközponti szerepe számottevő gazdagságot teremtett, bár ez Debrecen külső megjelenésén akkor még vajmi kevéssé látszott. Hiszen például a tartós építőanyag hiánya miatt csupán kevés ház készült kőből, és az utcák sem voltak burkoltak. Debrecen fejlődésének 1693. április 11-én teremtődött meg a következő fontos állomása, amikor is I. Lipót császár Debrecennek adományozta a szabad királyi városi rangra emelése kiváltságlevelét. Az Országgyűlés az 1715-i diétán iktatta törvénybe a szabad királyi városi diplomát. Ennek – a templomépítő gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, felsőházi honatya javaslatára – az is feltétele volt, hogy a város köteles befogadni a katolikusokat, s telket kijelölni a plébánia és a templom részére.

Debrecen városmagja és a később kialakult kertségek

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Napló címlapja és ünnepi beszámolója 1961. jún. 25-én

Egy korszak lezárult Debrecenben is

Debrecenben is véget ért egy korszak: immár az egyik utolsó választási óriásplakátot is átragasztották – ezt örökítettük meg a Faraktár utcán 2026. május 4-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új parlamenti patkó összetétele. Grafika: valasztas.hu

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A Proletár- és a Lenin-szobor ledöntése
• A taxisblokád
• A rendszerváltás utáni első választás
• Az 1849-es debreceni trónfosztás

A magyar Parlament. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A rendszerváltás utáni első szabad országgyűlési választás (1990)

Debrecenben is az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról dönthettek a választók az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással 1990. március 25-én, az akkori választójogi törvény értelmében. Ez úgy rendelkezett, hogy 176 képviselőt egyéni választói kerületben választottak meg, 152 képviselői mandátumot a pártok szerezhettek meg a területi listákon, 58 mandátum sorsa pedig országos listákon dőlt el. A Napló korabeli cikkei arra is kitérnek, hogy a törvényalkotók az átmeneti állapotra, a korábbi parlamenti hagyományokra is tekintettel így látták biztosíthatónak, hogy olyan politikai képviselet alakuljon ki, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje, szerepe nő.

Fidesz, SZDSZ, MDF... Reprók: © Debreceni Képeslapok

Az első választási fordulóban az a jelölt lett képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a szavazásban a választókerület polgárainak több mint a fele részt vett. A területi listás választáson akkor kellett második fordulót tartani, ha az adott területi szavazáson nem vett részt a választópolgárok több mint fele. Országos összesítésben az első hat párt sorrendje a következő: Magyar Demokrata Fórum 24,71; Szabad Demokraták Szövetsége 21,38; Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt 11,76; Magyar Szocialista Párt 10,89; Fiatal Demokraták Szövetsége 8,94; Kereszténydemokrata Néppárt 6,46. Az Országos Választási Bizottság a választás második fordulóját 1990. április 8-ra, vasárnapra tűzte ki. Az 1990-es választás így kialakult eredményeként létrejött Országgyűlés összetétele az alábbi ábrán is megtekinthető, név szerint pedig idekattintva.

(Cikkünk fotóit a főtéri 2020-as jubileumi politikai-társadalmi retrokép-kiállításon repróztuk.)

A Parlament 1990-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézésünk:

• A Proletár- és a Lenin-szobor ledöntése
• A taxisblokád

Egy másik választási plakát. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A 2026-os várható eredmény. Grafika: valasztas.hu

Ma 35 éve volt a rendszerváltás utáni első szabad országgyűlési választás

Debrecenben is az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról dönthettek a választók az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással 1990. március 25-én, az akkori választójogi törvény értelmében. Ez úgy rendelkezett, hogy 176 képviselőt egyéni választói kerületben választottak meg, 152 képviselői mandátumot a pártok szerezhettek meg a területi listákon, 58 mandátum sorsa pedig országos listákon dőlt el. A Napló korabeli cikkei arra is kitérnek, hogy a törvényalkotók az átmeneti állapotra, a korábbi parlamenti hagyományokra is tekintettel így látták biztosíthatónak, hogy olyan politikai képviselet alakuljon ki, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje, szerepe nő.

Fidesz, SZDSZ, MDF... Reprók: © Debreceni Képeslapok

Az első választási fordulóban az a jelölt lett képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a szavazásban a választókerület polgárainak több mint a fele részt vett. A területi listás választáson akkor kellett második fordulót tartani, ha az adott területi szavazáson nem vett részt a választópolgárok több mint fele. Országos összesítésben az első hat párt sorrendje a következő: Magyar Demokrata Fórum 24,71; Szabad Demokraták Szövetsége 21,38; Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt 11,76; Magyar Szocialista Párt 10,89; Fiatal Demokraták Szövetsége 8,94; Kereszténydemokrata Néppárt 6,46. Az Országos Választási Bizottság a választás második fordulóját 1990. április 8-ra, vasárnapra tűzte ki. Az 1990-es választás így kialakult eredményeként létrejött Országgyűlés összetétele az alábbi ábrán is megtekinthető, név szerint pedig idekattintva. (Cikkünk fotóit a főtéri 2020-as jubileumi politikai-társadalmi retrokép-kiállításon repróztuk.)

A Parlament 1990-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézésünk:

• A Proletár- és a Lenin-szobor ledöntése
• A taxisblokád

Egy másik választási plakát. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL