A békebeli Debrecen 1935-ös muzeális képeken

Gyepszőnyegek, fasorok...

Debrecen tovatűnt arcaira csodálkozhatunk rá azokon a régi felvételeken, amelyek a Fortepanon találhatók a 90 évvel ezelőtti cívisvárosról. Ezek közül válogatva, elsőként a békebeli főutca panorámáján ámuldozhatunk a Csapó utca elejénél. A Ted Grauthoff által adományozott fekete-fehér fotón a nagy zsinagóga mellett a Kossuth-sarki még tornyos takarékpalota, a Kistemplom, továbbá az Aranybika Hotel és a Szent Anna templom is szerepel. Az Alföldi Takarékpénztárnak ekkor még a bauxitbetonos első változata állt, s szembetűnő a középen álló egyemeletes épület is – akárcsak az akkor még nem kőtenger főteret ékesítő óriási gyepszőnyeg.

A fenti képpáron a korabeli Nagytemplomban (az első fotó készítésének helyében), valamint vármegyeházában gyönyörködhetünk. Ezután kilátogatunk a Nagyerdei Strandra, ahol igazán szívet melengető jeleneteket örökített meg 1935-ben a nagyszerű fényképész. Jól sikerült pillanat a trambulinról éppen elugró fiatalemberen kívül „Tarzan és Jane” kettőse a parton pózoló csoportban. (A képek adományozói: Kurutz Márton, Plesovszki Ákos, Halmosi Sándor)

Lássuk külön is a vármegyeházát és a konflist...

 

További összeállításaink az 1930-as évekből sok fotóval:

• A kockaköves Szent Anna utca a bérpalotánál, 1936-ban
• Élet a Varga utcánál, 1938-ban
• A békebeli Nagyerdő
• Az 1933-as cserkészdzsembori
• Vakáció – 1936. VI. 28
• A klinikatelep az 1930-as években
• Élet az Aranybikánál, 1934-ben
• Jáki István debreceni képei az 1930-as évekből
• Az 1930-as évek belvárosa

Egy évvel később... Fotó: Fp. / Somlai Tibor

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Így közlekedtünk Debrecenben az 1970-es években

A Kálvin tér 1973-ban. Fotó: Fortepan / Lencse Zoltán.

Debrecenben 40–50 évvel ezelőtt az 1960-as évek színvonalához képest továbbra se volt forgalomban sok magán gépjármű, azonban a számuk folyamatosan emelkedett.

Vörös Hadsereg útja, halálkanyar. Fotó: Fp / Uvaterv, 1974

 A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Gyalogosok a Kossuth téren. Fotó: Fp / Bencze László, 1974

Múltidéző összeállításunkat a Kálvin tér 50 évvel ezelőtti arcával kezdtük, aztán a sokak által halálkanyarnak nevezett útszakasz elevenedik meg a gyönyörű színes panorámaképen.

A Vörös Hadsereg útj. Fotó: Fp / Bencze László, 1976

Itt is sétálóövezet van 2001 óta. Fotó: Fp / Inkey Tibor, 1971

Kanyar a Csapóról. Fotó: Fp / Bencze László, 1976

Összeállításunkban a Fortepan debreceni kollekciójából válogatunk. A fenti és következő korabeli képeken a Csapó utcai kiágazás mellett a Dollárház és a Rózsa utcai taxiállomás is megelevenedik.

A Csapó utcai Dollárház. Fotó: Fp / Szalay Zoltán, 1974

A Rózsa utcai taxiállomás. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1975

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Fp / Lencse Zoltán, 1973

Kálvin tér, HÁÉV-székház. Fotó: Fp, 1978

A következő archív felvételeken a régi Széchenyi utca, majd pedig a távolsági buszállomás is visszatér.

A Széchenyi utca fasorai alatt. Fotó: Fp / Bencze László, 1979

A távolsági buszállomás. Fotó: Fp / Uvaterv, 1978

A Kölcsey-művközpontot 1978-ban adták át. Az intézményt bemutató fotón a jellegzetes okkersárga csuklós Ikarus is feltűnik (vélhetően egy 31-es busz). A folytatásban bekukkantunk a Jászai Mari utcába is, majd pedig a Nagyállomás várótermében nézünk körül.

A Kölcsey művelődési központ. Fotó: Fp / Faragó György, 1979

Zaporozseccell a Jászai utcában. Fotó: Fp / Bencze László, 1979

Komarral a Jászai utcában.Fotó: Fp / Bencze László, 1979

Várakozók a Nagyállomáson. Fotó: Fp / Szalay Zoltán, 1974

A 40–50 évvel ezelőtti fotósok a belvárostól távolabbi helyeket is megörökítették, összeállításunk végéhez közeledve lássunk példákat ezekre is! A sorból a fénykorát élő csónakázó se marad ki...

A mai Rakovszky (anno Fürst Sándor) utca. Fotó: Fp / Uvaterv, 1974

A Szabadság útja (ma Kasai). Fotó: Fp / Uvaterv, 1971

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink sok szép régi képpel:

• Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
• A halálkanyar
• A távolsági buszállomás
• A modern Nagyállomás
• A 70-es évek diszkrét bája
• A 31-es buszok emlékére
• Így éltünk az 1970-es évek közepén
• A tank, ami miatt sok gyerek akart harckocsizó lenni
• Hova szállt a repólőszobor?
• Volt egyszer egy csónakázó

Vízibicikliző lányok a csónakázón. Fotó: Fp / Urbán Tamás, 1973

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Így pusztítják a Bem téri parkot a zöldterületen parkolók

Debrecen nagy terei közül a Bem tér is valaha a szépek közé tartozott. Most a Simonyi út felőli része mutat egészen elkeserítő és felháborító képet a hónapok óta a füvön parkoló autósok miatt.

Sáros és kátyús az út. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2026. február 24-én készített képeken a rendszámokat letakartuk, nehogy a gazdáiknak álljon feljebb.

A sár helyén zöldterület volt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mint látható, a vérellátó és a könyvtár közötti út két oldalát pusztító autók miatt zöld már alig van ott, a sár egyre nagyobb és mélyebb. A sár miatt az autókkal is egyre bentebb parkolnak, amiatt pedig egyre inkább csökken a zöld, és egyre nagyobb a sár a helyén.

Magyarország második fővárosa? Fotó: © Debreceni Képeslapok

A háttérben a vérellátó épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sőt az úton is egyre nagyobb a sár, mivel a kiirtott parkból felhordják rá a sarat. Az ezt művelő autósok nemcsak elpusztították a zöldterületet, és nemcsak bemocskolják az utat, hanem parkolási díjat sem fizetnek. Pedig a közterület-felügyelet a szemközti sarki épületben működik!

Itt is kiirtották a füvet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

És ne felejtsük el azt se, hogy Debrecen több más (volt) zöldterületén is ilyen a helyzet az autósok miatt...

Mit jelentenek ezek a táblák? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkünk:

• Kritikán aluli állapotban a Faraktár utcai felüljáró járdája
• Autókkal tele a Fényes udvari Kiserdő

Egyre bentebb állnak a zsugorodó fű miatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Védett fák tövében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Volt egyszer egy Kölcsey-művközpont

Debrecenben a kultúra, a kikapcsolódás, a tanulás és a tartalmas együttlétnek is igazi, megfizethető otthona volt ez a nagyszerű intézmény. A Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központot és Ifjúsági Házat 2003 július végén kezdték bontani, s a helyére épített Kölcsey Központ (az új létesítményegyüttes egyik eleme) 2006. február 24-én nyílt meg.

1978 november – 2003 július. Fotó: Csobaji Előd

Csupán 25 évig állhatott, de a sorsát nem az pecsételte meg, hogy életveszélyessé vált volna az épülete.

Az 1986-os kórusverseny. Küldte: Barbócz Erzsébet

A Mikolás Tibor (1924–2014) által tervezett Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház szürke „erődítményének” építése 1978-ban fejeződött be, és november 5-én adták át. Az intézmény első igazgatója dr. Gyarmati Kálmán volt.

Berki Viola nagyméretű, Tempefői című mozaikja

A fenti képen látható mozaikfal története ebben az összeállításunkban ismerhető meg, aztán pedig íme egy múltidéző galériánk a hajdani létesítményről:

A névadó költő szobra akkor még a Bethlen utcai lépcsőn állt, s iménti szavaimból következően ez az épület szerintem se tartozott a szép épületeink közé.

A Kölcsey látképe. Fotó: Fortepan / Faragó György, 1979

A Kölcseyben zajlott munka és pezsgő élet azonban ennek ellenére is mindenképpen felejthetetlenné és kimagaslóvá tette.

Balra a mozi / bábszínház, jobbra az információ

Nyílt titok ugyanakkor, hogy a tervező a Kölcseyre látott a lakásából, így 2003-ban azt is végignézhette, ahogyan lerombolják a művét. A galéria a képre kattintva is megnyitható.

A névadó költő szobra. Fotó: Csobaji Előd

A nyitónapon bárki töviről-hegyire bebarangolhatta a Ház legapróbb zugát is.

Kölcsey Ferenc szobra. Fotó: Fortepan / Faragó György

De aztán is bármikor be lehetett menni, nem voltak teljesen zárt körű rendezvények, és ha csak lepihenni akartunk, akkor is szabad volt az út.

A művközpont építése. Fotó: Városházi Archívum

A parkoló fölötti, jellegzetes híd végén bent jobbról volt a porta, ahonnan a táncterembe vagy a szemközti hallba is lejuthatott a látogató. Félúton, bal oldalon nyílt a kamaramozi (a Művész), ami később a Vojtina Bábszínházzal is osztozott a helyiségen. (A bábosok a volt Uránia Mozgó palotájában játszanak az ezredforduló óta.)

Az egykori bábszínház és művész mozi

Lent pedig hírlapolvasó is volt, ahol díjtalanul lehetett tájékozódni a világ dolgairól.

A Lenin-szobor. Fotó: Csobaji Előd

A központi csarnokban kővázas bőrkanapék szolgálták a kényelmet. A Kölcsey tele volt különféle rendezvény- és próbatermekkel is, és ennek köszönhetően a csillagászoktól a népi táncosokon át a rockzenekarokig otthonra lelhettek a közösségek – úgy, hogy tároló- és fellépőhelyet is nyertek ezáltal.

Panoráma a Mester utcai 10 emeletesből

A komplexum egyik fő szentélye a színházterem volt, ahol a teátrumi műsorok mellett koncertek és talk show-k is mentek. Anno a fiatal Friderikusz Sándor itt lett igazán híres, és mellette megannyi szuper dzsesszfesztiváli és folklór buli is volt ott! Karácsonykor az épület és a parkoló adott otthont az Aranycsengő vásárnak.

A Perényi utca felől. Fotó: Csobaji Előd

A Kölcsey rendelkezett étteremmel, szabad ég alatti mini amfiteátrummal, valamint a Perényi utca felől kis pódiummal és szökőkutas medencével is. Nyaranta a Lenin-szobor előtti parkolóban állították föl a hatalmas sátrat, amiben a virágkarneváli sörfesztivál zajlott. A Kölcsey adott helyett a Debreceni Jazz Napok sok programjának is.

A művközpont parkja. Fotók: Royal Court Blues Band

Meg persze turkálós programok is voltak, amelyek miatt sok kritika érte a Kölcseyt – eltakarítani a föld színéről mégsem emiatt kellett. A 2003-as bontás megkezdése előtt még volt egy tervpályázat azért, hogy szállodai és konferenciarésszel egészítsék ki, és szabják át némiképp az eredeti tömböt.

A parkoló. Fotó: Csobaji Előd

Ezen a pályázaton Mikolás Tibor is részt vett (később meg is mutatta nekem a művét), de a város vezetői végül úgy döntöttek, hogy teljesen új művházat, illetve konferencia-központot építtetnek. A 2003 július végén elkezdett ledózerolást sokan fényképezték, azonban dr. Nagy Attila egy sokkoló képeslapot is megjelentetett róla.

Az egykori színházterem

Az új létesítmény 2006-ban nyílt meg, s ehhez kapcsolódott aztán a hotel és a végül kortárs művészeti múzeumként „hasznosított” másik szárny. Az általuk közrefogott területet is leműkövezték, és azóta ez a – zajos gördeszkások, BMX-esek által koptatott – tér viseli Baltazár Dezső püspök nevét.

A 2003 nyarán kezdett bontás. Fotók: dr. Nagy Attila / Uropath

További fotóinkért látogass erre az összeállításunkra!

A Kölcsey-ház. Fotó: Fortepan / Fóris–Vastagh-hagyaték, 1936

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Berki Viola mozaikja (részlet) a színházat díszítette

DBKL

Az új Kölcsey. Fotó: © Debreceni Képeslapok