Debreceni Képeslapok

2026. október 7., szerda

A debreceni Csokonai Színház

Debrecen városi teátruma 1865. október 7-én nyílt meg a mai Kossuth utcán. Állandó kőszínházunk avatásán Jókai Mór mondott ünnepi beszédet, majd a Bánk bánt tekinthette meg a nagyérdemű.

A Csokonai Színház ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A darab címszerepét Molnár György alakította, Gertrudist pedig Jókainé Laborfalvy Róza; Petur szerepét Rónay Gyula játszotta, míg II. Endre „bőrébe” Együd István bújt.

Reich Károly rajza a „Légy jó mindhalálig” 1965-ös kiadásában

Négyéves előkészítő munka zárult le ezzel, hiszen a városi közgyűlés 1861-ben szavazta meg az építkezés megkezdését és a beruházás 140 ezer forintos támogatását.

A fotót a malomparki kiállításon repróztuk

Korábban többek között a mai Szent Anna utca sarkán, egy pajtában léptek fel színészek, köztük Petőfi és Arany János is.

A romantikus stílusú palotát Skalnitzky Antal tervezte, a kivitelezést pedig a debreceni Vecsey Imre végezte 101 500 forintért. A szobrokat Marschalkó János készítette, aki a Hősök Temetője Haldokló oroszlánját is megalkotta.

A fotót a malomparki tárlaton repróztuk

Ezeken a műveken Petőfi Sándor, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Károly alakjai elevenedtek meg, akárcsak a Költészet és a Népdal című, allegorikus kompozíciók. A homlokzat Debrecen-címerét Halász László faragta, míg a Csokonai nevet 1915-ben adták a teátrumnak.

A felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma már Csokonai Nemzeti Színház nevű intézményben fellépett mások mellett Blaha Lujza, Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Csortos Gyula is, és itt kezdte a pályáját egykoron Soós Imre, valamint Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán, Hofi Géza, továbbá Cseke Péter, Egres Katinka és Szente Vajk is.

A Művész Espresso. (Fp., Bauer Sándor, 1959)

A fenti fotókon az egykori Művész Espressot idézzük meg, ahol a színművészek és a közönség találkozhatott egymással. Na de, visszatérve a színházhoz, a patinás palota sajnos már nagyon rossz állapotban volt, így igen örvendetes, hogy 2023-ra végre megtörtént a renoválása.

A renoválás látványtervei. Forrás: Debrecen.hu

A következő felvételen visszatérünk a múltba, itt például még milyen sok fa volt a környéken:

A színház és a pénzügyi palota. Fotó: KAKV, 1955

A régi süllyesztett Liszt teret (a mai Ady parkot) és az egykori csobogóját ebben a cikkben idéztük meg régi képekkel.

A híres akácok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Vörös csillag, 1959. (Idegenforgalmi Hivatal Db.)

Kossuth utcai cikkeink sok szép régi képpel:

Horváth Árpád szobra középen. Fotó: Szelényi László

2026. október 6., kedd

Az Ady úti országos kirakodó nagyvásárok korszaka

Debrecenben a Mihály-napi nagyvásárok a Böszörményi úton zajlanak, korábban azonban sokáig teljesen más helyszínek adtak otthont ezeknek a forgatagoknak.

Az első újkori debreceni nagyvásár 1980. május 31-én és június 1-jén volt a nagyerdei Ady úton. Az akkor kezdődött korszak elevenedik meg a mostani múltidézésünkben.

Összeállításunk Ady úti fotói a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlegéből származnak.

Az Ady út kiváló helyszínnek bizonyult abból a szempontból, hogy ott volt a csónakázó, az állatkert, a stadion és a vidámpark, akárcsak az Újvigadó is.

Erről a sorozatról és a többiről is elmondható, hogy sok terméket még a boltinál olcsóbban lehetett beszerezni, és a hagyományos kézműves portékák jellemezték a kínálatot. A látogatókat körhinta, céllövölde, mosdó és büfépavilonok is szolgálták.

Az utolsó nagyvásárt 1985. október 5–6-án rendezték meg az Ady úton. A rendezők addigra a sajtóban is beismerték, hogy a Nagyerdőben okozott kár helyreállítási költségét nem fedezi a bevétel.

A következő, 1986 májusi nagyvásár forgataga már a Csapó utcán hömpölyöghetett a Tóthfalusi tér (mai Dósa nádor tér) és a Rákóczi–Burgundia utca között.

Hamarosan a Csapó utca környéki helyszín is tarthatatlannak bizonyult, például a lezárások miatt. A Csapó utcán 1988 októberében volt az utolsó nagyvásár.

Aztán pedig beköszöntött a Böszörményi úti korszak: 1989 májusa óta ott és a környező utcákban rendezik a nagyvásárokat. Igaz, sokak bánatára (és örömére) most a 2026 őszi nagyvásár is elmaradt.

DBKL

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

2026. október 5., hétfő

Gyarmati Olga olimpiai bajnok

Debrecen egykori kiváló sportolója, Gyarmati Olga 1924. október 5-én látta meg a napvilágot. A Debreceni Értéktárból megtudhatjuk róla: a Debreceni Torna Egyletben 1939-ben kezdett sportolni, ahol Aradi (Schmidt) Gyula tornaedző figyelt fel a gyors, erős, ügyes, rendkívüli reflexű, jó állóképességű lányra. 1941-ben a DTE tornászcsapatával országos bajnokságot nyert, míg az atlétikai ob-n ő győzött 100 méteres futásban, magasugrásban, ugyanakkor 3. lett távolugrásban. A területi atlétikai bajnokságon öt aranyérmet szerzett. Fotók: Fortepan / Kovács Márton Ernő, 1949

Az első magyar bajnoki címét 17 évesen nyerte, s összesen 24 országos csúcsot állított fel. Ő az első magyar futónő, aki 12 másodpercen belül tette meg a 100 métert (1951), az első magyar gátfutó nő, aki 12 másodpercen belüli eredményt ért el 80 méteres gátfutásban (1948), és ő az első magyar távolugró nő, aki túlugrotta a hat métert (1953). Az országos bajnokságokon 31 arany-, 4 ezüst-, és 4 bronzérmet szerzett. A Bp. Vasas atlétájaként 1947-től 1956-ig volt tagja a magyar válogatottnak.

Pályafutása csúcspontja az 1948-as londoni olimpia, amelyen a játékok történetében először kiírt női távolugrásban olimpiai bajnoki címet szerzett az 569,5 cm-es ugrásával.

1949-ben a Budapesten megrendezett Főiskolai Világbajnokságon ő nyert távolugrásban, s két ezüstöt szerzett gátfutásban és a 4x200 méteres váltóban. Az 1951-es berlini Főiskolai Vb.-n 200 méteres futásban ért el bajnoki címet, emellett 2. lett távolugrásban és 4x100 méteres váltóban, s bronzérmet vehetett át 80 méteres gátfutó és 4x200 méter váltófutó számokban.

A Nemzeti Sport cikke szerint mindezeken túl a helsinki olimpián (1952) távolugrásban 10. lett (567 cm), 200 méteren kiesett az előfutamban (25,5 mp). A Melbourne-i játékokon (1956) távolugrásban az 566 cm-es ugrása a 11. helyhez volt elég, pedig a legjobbjával (623 cm) második lehetett volna.

Gyarmati Olga az 1956-os olimpiáról nem tért haza („disszidált”); 2013. október 27-én hunyt el Greenfieldben.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. október 4., vasárnap

A Bethlen utcai OTI

Debrecenben 1949-ben, az „első 3 éves tervben” épült meg az OTI / SZTK rendelőintézete a Bethlen utcán. A Bauhaus stílusú létesítményt Králik László, valamint a régi stadion és a csónakázó alkotójaként is ismert Sajó István tervezte. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1949

Nekem anno először akkor lett „gyanús” Sajó István szempontjából ez az épület, amikor észrevettem rajta a jellegzetes zászlórudat. Sajó István ugyanis több épületén alkalmazta ezt az elemet. El is indultam, hogy hátha találok a falon egy másik Sajó-jellegzetességet, a nevét megörökítő kis kőtáblát – és rögtön a kapualjban rá is leltem egy márványlapra, amin a két mérnök szerepel az átadás évével.

Az alkotók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Korabeli cikkekből az is tudható, hogy az OTI debreceni székháza a Nagyállomás környékén volt (ez a II. világháborúban megsemmisült), valamint 1942-től a Kossuth utcán is működött, mégpedig az egykori Angol Királynő Hotel megvásárolt épületében. Mindkettőt szűkösnek írták le. A Bethlen utcai új székházban a rendelőkön kívül társalgót, könyvtárt, éttermet és vendégszobákat is kialakítottak. A főkapu két oldalát erősen szocreál stílusú domborművek díszítik, ezeket Vilt Tibor készítette. A jobb látvány érdekében a kompozíciók fotóit összemontíroztam. Íme:

Vilt Tibor művei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A épületegyüttesben ma is rendelőintézet található, de már Debreceni Egyetem Klinikai Központ Járóbeteg Szakellátási Központ a neve. Az új szárnya 1977–78-ban épült, a Kölcsey-művközponttal párhuzamosan. A legutóbbi ottjártunkkor ebben a kék üvegburkolatú részben már régóta nem működött a földszinti gyógyszertár. Volt Debrecenben egy OTI-bérház is, azt ebben a képes cikkben mutattuk be. Lássuk végül azt is, hogy milyen belül napjainkban a Bethlen utcai régi fogadótér, mely hasonlóan csupa márvány, mint például a Nagyállomás mai főépülete!

Régi szárny, előtér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink a környékről:

DBKL

2026. október 3., szombat

Amikor bajnok lett a Debreceni Dózsa

Debrecenben szinte mindenkit egy dolog foglalkoztatott 1975. október 3-án: a Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapatának mérkőzése. Ezen ugyanis a következő meccstől függetlenül már elnyerhette a bajnoki címet a gárda. Az aranyérem esélye már az összecsapás előtt, szeptember 28-án felcsillant, miután „idegfeszítő küzdelemben D. Dózsa – Bp. Honvéd: 22–21 (11–11)” lett az eredmény.

A D. Dózsa 1975-ben. Fotó: Kapitány Ferenc

Az 1975-ös bajnoki évad utolsó debreceni hazai mérkőzése október 3-án kivételesen délután fél 4-től volt a Mikes Kelemen utcai Kisstadionban. A bajnokság küszöbén álló Dózsa a Pécsi MSC együttesét fogadta, amely a kiesés elkerüléséért küzdött. A Hajdú-bihari Napló cikke szerint aznap délután már jóval a kezdés előtt lezárták a pénztárakat, mivel ember ember hátán tolongott a nézőtéren. A 8 ezer szurkoló kitörő éljenzéssel fogadta a bemelegítésre pályára lépő Dózsa csapatát, a DVSC és a DMTE labdarúgói pedig virággal köszöntötték az együttest. Az Ökrös István szakedző által vezetett D. Dózsa a Szabó – Lukács L., Gottdiener, Kormos, dr. Süvöltős, Varga, Sárközi – csere: Pócsi, Mészáros, Molnár, Kordás, Takács összeállításban szerepelt. A mérkőzést Vass és Bódi vezette. Varga István már az első percben megszerezte a vezetést a Dózsának... – végül pedig eldőlt, hogy bajnokságot nyert a belügyi csapat: D. Dózsa – Pécsi MSC: 30–23 (16–10). A Dózsa azért lehetett bajnok a következő fordulótól függetlenül is, mivel a vetélytársa, a Bp. Honvéd 27–22-re kikapott a Szondi SE-től. Ennek köszönhetően húsz év után nyert ismét debreceni együttes magyar bajnokságot ebben a sportágban, a férfiak mezőnyében pedig először. A mérkőzés lefújása után a bajnokcsapatot éljenező szurkolók elözönlötték a játékteret. Debrecenben még az idősebb emberek sem emlékeznek olyan ünneplésre, amilyenben részesítették a szurkolók a bajnokságot nyert Debreceni Dózsa csapatát. Határtalan volt az öröm, a mérkőzés lefújása után a Dózsa-játékosok testi épsége forgott veszélyben, amikor a pályát elözönlő szurkolók ölelgették, szorongatták, a levegőbe dobálták a debreceni játékosokat, és pillanatok alatt lecibálták róluk a mezeket, amiket darabokra tépve vittek haza emlékül. Később a szurkolók csoportokban vonultak végig a város utcáin, és éltették a Dózsát, a bajnokcsapatot.

A bajnokcsapat. Fotó: Kapitány Ferenc

A Debreceni Dózsa az 1975-ös bajnoki cím megszerzését követően 1979-ben a Magyar Népköztársasági Kupát is elhódította. Ez azonban már egy másik történet...

Az egész oldalas Napló-összeállítás első része

DBKL

Az egész oldalas Napló-összeállítás második része

További sportos cikkeink:

2026. október 2., péntek

A Bihari-havasok a debreceni keleti horizonton

Debrecenből több távoli hegy, illetve hegység is látható – természetesen megfelelő időjárási és egyéb körülmények között. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2026. október 2-án fél 7-kor, a csodálatos napfelkelte idején a mintegy 130 kilométerre húzódó Bihari-havasok hegyvonulatát örökítettük meg (amennyiben helyes a feltételezésünk) a Dobozi-lakótelep egyik emeleti lakásából. A fenti képen a Zsuzsi indóháza és a vagongyár víztornya mögött uralják a horizontot a hegyek. Itt pedig íme az akkori napfelkelte szintén a Falóger fölött:

Korábban az Északi-középhegység látványát ebben az összeállításunkban mutattuk be szenzációs képekkel, melyeket Kedves Olvasónk, Nyitrai Daniella készített.

DBKL

A debreceni tömegközlekedés kezdete 1884-ben

Debrecenben 1884. október 2. óta közlekedtek gőzmozdonyok, 1911. március 16-tól villamosok, 1926. június 9-i kezdettel pedig autóbuszok is járnak. Az évforduló alkalmából osztjuk meg ezt a múltidézésünket régi képeslapokkal. A fenti jeleneten gőzmozdony pöfékel a Nagytemplom előtt, míg alább lóvasút fut a Csokonai Színháznál.

Lóvasút a színháznál. Fotós: Ismeretlen

Füstokádó járgány siklik a következő szép üdvözlőkártyán is, a Frohner Szálló előtt.

És íme még egy mozdony, ezúttal a Kossuth utcai Kis Orbán-háznál:

Gőzvonat a Kis Orbán-háznál. Fotós: Ismeretlen

Lezárandó a gőz- és lovas korszakot, lássuk az egyik legszebb ilyen jellegű színes felvételt!

Nyitóképünk teljes méretben

Jöjjön egy csodás Kossuth utcai villamosos életkép, mely a pénzügyi palotánál készült!

Kossuth u., 1932 (Fp. / Flanek-Falvay-Kováts)

Az alábbi panorámakép idején már az Aranybika, valamint a püspöki palota is megépült.

Gyönyörű dokumentumok maradtak fenn a 4-es villamos pályájának más részeiről is. Ráadásul a következő fotón a Verestemplom és (jobbra) Irinyi János lakóháza is megcsodálható.

Nem kevésbé lenyűgöző a békebeli főutca arca sem. Ilyen volt az élet a már csonka Kistemplomnál:

Nagyon szép relikvia az is, amelyik a főtéren parádézó sínbuszokat örökítette meg.

Ámuldozzunk tovább a villamosközlekedés aranykorán!

A Hotel Aranybika 1961-ben. Fotó: Bakonyi Béla

A hajdani Zsolnay-szökőkút remek környezetet nyújtott az ott villamosra várakozóknak. Ezután még emlékeztetünk arra is, hogy a debreceni trolibusz-közlekedés 1985. július 2-án kezdődött, s a helyi autóbuszos szolgáltatás 2009. július 1. óta tartozik a DKV-hoz. Végül pedig hadd mutassunk be egy nosztalgikus kompozíciót, és természetesen újabb további sikeres 140 évet kívánunk a debreceni tömegközlekedésnek!

A főtér 1961-ben és 65-ben. Fotók: Bakonyi

DBKL

A DKV és a Posta jubileumi képeslapja

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

ZIU 9-es troli a Wesselényin. Fotó: Nagy Imre

Keresés ebben a blogban

2026. október 7., szerda

A debreceni Csokonai Színház

2026. október 6., kedd

Az Ady úti országos kirakodó nagyvásárok korszaka

2026. október 5., hétfő

Gyarmati Olga olimpiai bajnok

2026. október 4., vasárnap

A Bethlen utcai OTI

2026. október 3., szombat

Amikor bajnok lett a Debreceni Dózsa

2026. október 2., péntek

A Bihari-havasok a debreceni keleti horizonton

A debreceni tömegközlekedés kezdete 1884-ben