Debreceni Képeslapok

2026. október 19., hétfő

A Jubileumi Játszótér (1974. október 19.)

Debrecen korabeli legszuperebb gyermekparadicsomát, az árnyas Jubileumi Játszóteret 1974. október 19-én nyitották meg a látogatók előtt. Ezen a területen korábban városi kertészeti telep működött, az utca neve pedig előzőleg Sport utca volt. Fotók: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Az Oláh Gábor utcai létesítményt a város „felszabadulásának” 30. évfordulója alkalmából hozták létre. Volt itt dombra épített rönkerőd, vitorlás hajó, libikóka, mozgójárda, óriás sakk, tetőteraszos játszó- és mosdóház, valamint természetesen klasszikus mászókák, forgó hordók, kugli, állatfigurák, nyugszékek és más padok is. A hatalmas területen elbújni vagy rohangálni is kiválóan lehetett.

A park értékét növelte a környezete is, hiszen egyebek mellett a közelében működött a nyári tábor, valamint a Sport Étterem, a Vaosz, illetve a Rózsakert, továbbá a vidámpark, no meg a koripálya is. Átépítése után előbb az Ötholdas Pagony nevet viselte, ma pedig a Sziget-kék játszótér van itt.

Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A német megszállás vége Debrecenben

Szovjetek a városháza elé temetett társuk sírjánál. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969.

Debrecenben 1944. október 19-én vették át a hatalmat a szovjet csapatok, s ezzel véget ért a II. világháború a cívisvárosban, mely a júniusban megkezdett bombázások miatt, valamint az októberi nagy harckocsiütközet következtében is romokban hevert.

Német harckocsik a Kistemplomnál

Megkezdődött az újjáépítés, decemberben itt alakult meg az ideiglenes kormány, majd a hadifoglyok is hazatérhettek (őket a Pavilonlaktanyában fogadták).

A most megosztott fotóinkat a korszakot bemutató kiadványokból válogattuk. (A galéria a képre kattintva is megnyitható...)

Szovjet harckocsik a főutcán, a városháza előtt

Forrásműveink címei: Új Debrecen született; Korok, emberek; Hajdú–Bihar; Debrecen megpróbáltatásai; Debreceni október (Király Ferenc, MSZMP, 1969).

Nyitóképünk teljes méretben

Az Új Debrecen született című album (1969) a kor szellemének megfelelően az alábbi módon fogalmaz:

Szovjetek fogadása, újjáépítés, hadifoglyok köszöntése, Deák utca

„Amikor Debrecen város 1944. október 19-én – a diadalmas Vörös hadsereg 2. Ukrán Hadseregcsoportjának a fasisztákkal vívott kemény harcai után – felszabadult, e város lakói közül senki se gondolta, hogy a nagy alföldi metropolisz hamarosan az ország fővárosa és bölcsője lesz az új Magyarországnak.”

A Simonffy-sarki ikerpalota. Fotó: Aszmann Ferenc

„A cívisváros – mint a többi háború sújtotta település – romokban hevert, az élet alig-alig pislákolt, a lakosság egyötödére csökkent. ... A feltámadáshoz, a rendkívül gyors újjáépítéshez a felszabadult nép friss ereje, lelkesedése, szunnyadó energiáinak felfakadása kellett.”

Az Ispotály-templom romjai

A korabeli háborús felvételeken a szétbombázott Deák és Hunyadi utcák is feltárulnak:

A Hunyadi és a Deák utca. Fotó: Db. Városi Tanács, 1969

Kapcsolódó összeállításaink:

Propagandisztikus felvétel a felszabadítókról

DBKL

Az újkerti szánkódomb és Barátság park

Debrecen Újkerti lakótelepének mai szánkózódombja és környéke eredetileg a Barátság park nevet viselte, és 1979. október 19-én adták át a város „felszabadulásának” 35. évfordulóján. A fenti fotó a 2022. január 8-i havazás után készült. Nyitókép: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Múltidézésünk archív fotói a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegéből származnak. Mint látható, az avatáson esett az eső, s a gyerekek, a katonazenekar és a díszvendégek is megáztak. A boldogság azonban így is határtalan volt!

A mellékelt cikkmásolatból az is megtudható, hogy a játszó- és pihenőhely társadalmi összefogással készült a kertészeti vállalat szakmai felügyelete mellett. Sőt, az is kiderül, hogy szintén 1979. október 19-én avatták fel a Bocskai-iskola uszodáját.

Az újkerti szöcske (1987). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt, hogy most milyen ez a hely, Olvasónkra bízzuk: látogassanak ki ide! Nézzék meg a szomszédos Máltai Játszóteret és szöcskeszobrot is!

Újkerti cikkeink sok fotóval:

DBKL

A Bocskai-iskola uszodája is ekkor nyílt meg

2026. október 18., vasárnap

Ételbár a debreceni nagypiacnál: a régi Pulykakakas

A Pulykakakas a piacnál. Repró: Cimre József

Debrecen forgalmas vendéglátóhelye volt a Csapó utcai Pulykakakas Ételbár, ami a vásárcsarnok épülettömbjében, a vegyipari szakközépiskolával szemben működött. A korabeli sajtóhírek szerint a II. osztályú „Pulyka” 1976. október 19-én nyílt meg a Pulykakakas nevű vendéglátó üzletházban.

Beszámoló a megnyitásról a Naplóban

Ebben a központi piac előtti, Csapó utcai tömbben a modern, hangulatos, önkiszolgáló ételbár mellett a háziasszonyok boltja is szolgálta a betérőket, s ez a csemegeüzlet a vendéglőből is megközelíthető volt. A Debrecen Áruház szomszédságában lévő „vendéglátó kombinátban” önkiszolgáló étterem és büfé is működött. Sokan jártak át ide enni-inni a piacozók, valamint a közeli iskolák diákjai közül is. Ne felejtkezzünk meg arról se, hogy maga a vásárcsarnok 1976. augusztus 19-én reggel 5 órakor nyílt meg, és 2006. július 15-én zárták be. A létesítményegyüttes helyén 2008 óta a Fórum Debrecen és a Csokonai Fórum áll...

A Pulykakakas árlapja. Repró: © Debreceni Képeslapok

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

A fotókat Palincsár Zoltánnak köszönjük!

DBKL

Napló-riport a Pulykakakasról

Mogyoróültetvény a püspöki palota körül

Debrecenben a püspöki palota nemcsak az épületéről és az alkotóiról híres. Ugyanis különlegessége a keleti és a déli oldalát övező mogyorófasora is. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Fürtök az ágakon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezeket a szép törökmogyorófákat 2026. október 18-án kaptuk lencsevégre. Számításunk szerint a palota körül kilenc (4+5) példány sorakozik, melyek mindegyike terem, és potyog róluk a különleges termés. Miért különlegesek a termései? Azért, mert a magok nem egyenként, hanem gubacsokba ágyazva fejlődnek ki. Ezek a burkok eleinte zöldek, zártak, és rendkívül agresszív levet eresztenek. Amikor elszáradnak, a megérett mogyorók is kipotyognak belőlük. Ugyanilyen fák díszítik a Medgyessy sétányt is, és ismerünk olyan földinket, aki minden ősszel szüretel róluk a családjával. A mogyorókat megtörik, feldolgozzák, például krémet készítenek belőlük, azzal pedig többek között tortát töltenek. Nyami!

A déli fasor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Lehullott mogyorók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A keleti oldal fái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni zeneművészeti főiskola

Debrecen „felszabadulásának” 30. évfordulója alkalmából, 1974. október 18-án avatták fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatának Egyetem téri új épületét. (A fenti képen még a Móricz-kollégium látszik a háttérben.)

Az épület napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akkor még önálló intézmény volt ez is, valamint az Agrár, az Ybl, a DOTE és a hajdúböszörményi főiskola is. Így készült a debreceni zeneművészeti tagozat épületegyüttese:

Az építés 1973-ban

Összeállításunk archív fotói főként a Méliusz-könyvtár Helytörténeti Részlegéből származnak. Az átadásról szóló tudósítás szerint (lásd a cikk végén) a főiskolához 80 személyes kollégium is épült.

A koli 1974-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Az intézmény és a felsorolt társai ma a Debreceni Egyetem karaiként működnek. Mellette például 2002-ben a zeneművészeti létesítmény 9. emeletén kezdett sugározni a Friss Rádió. Az épület az oktatás mellett koncerteknek és képzőművészeti kiállításoknak is teret ad.

Hangverseny a Liszt teremben (1990)

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben

Az egri vár hős védőinek 1552. október 17-i diadala

Debrecen is sokat köszönhetett annak, hogy Egerben 1552. október 17-én a Dobó István kapitány vezette védők visszaverték a vár sokszoros túlerőben lévő török támadóit. Fotók: © Vass Attila Tamás

A minapi utunkon a csata és a korszak, valamint az Egri csillagok című Gárdonyi-regény főszereplői mellett az akkori hősök esküit is megtekintettük az egri várban található szuper panoptikumban.

Az igényesen megalkotott, baráti áron megtekinthető, kétszintes létesítményben a Gárdonyi-regényből is jól ismert személyek életnagyságú figurái csodálhatók meg, köztük például Dobó István, Cecey Éva, Bornemissza Gergely és Jumurdzsák alakja is.

A megannyi korhű bábu, fegyver, eszköz és életkép között lépdelve, a falon fedeztük fel az egri várvédők kapitányának, Dobó Istvánnak az esküjét.

A felemelő kinyilatkoztatást ki-ki a fenti felvételünk alapján ízlelgetheti és vésheti jól az eszébe.

A regény és a hagyomány szerint a tisztek nem ugyanezt az esküt tették le. A védőknek ugyanakkor szintén más esküszöveget kellett mondaniuk.

Íme, a védők esküjének részlete: „Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom.”

Bizony, nagyon tanulságos a védők esküje is!

További egri élménybeszámolónk sok fotóval ebben az összeállításunkban tekinthető meg.

Kapcsolódó cikkeink:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. október 19., hétfő

A Jubileumi Játszótér (1974. október 19.)

A német megszállás vége Debrecenben

Az újkerti szánkódomb és Barátság park

2026. október 18., vasárnap

Ételbár a debreceni nagypiacnál: a régi Pulykakakas

Mogyoróültetvény a püspöki palota körül

A debreceni zeneművészeti főiskola

Az egri vár hős védőinek 1552. október 17-i diadala