Keresés ebben a blogban

2026. május 23., szombat

A takarékpalota saroktornyának tüzei

Debrecenben 1964. április 26. vasárnap délelőtt fél 11 tájban a Vörös Hadsereg útja 22–24. számú bérház, a takarékpénztári palota kupolájából füst, majd tűztört ki. A lakosság értesítette a tűzoltóságot, rendőrséget. A tűz mind a tetőzeten, mind pedig a negyedik emeleti manzárdlakások mennyezetén gyorsan terjedt; a több mint 50 kilométer erősségű szél nehezítette az oltási munkálatokat. Riasztották a honvédséget és a karhatalmat – tájékoztatott fotós tudósításban HB Napló. Az épületnek akkor már másodjára gyulladt ki a sarokkupolája; az első tornyot az alábbi képeslapon mutatjuk be, az 1964-ben leégett épületrészt pedig a cikk végén. A toronynak azóta sem építették vissza egyik változatát sem.

Az eredeti torony

A cikk szerint egy század karhatalmista és negyven honvéd érkezett a helyszínre, és önként jelentkezett dolgozókkal együtt derekasan segítették a tűzoltók munkáját. A karhatalmisták és honvédek egy része a lakók ingóságainak mentéséhez kezdett. Riasztották a püspökladányi, berettyóújfalui, hajdúnánási tűzoltókat, és segítség érkezett egy szovjet alakulattól is, azonban ezek beavatkozására már nem volt szükség, mert a nagy szél ellenére is egy órai megfeszített munkával lokalizálták a tüzet. A hatóságok vezetői bizottságot alakítottak a tűz okának és a károk megállapítására. Eddig megállapították, hogy a IV. emeleti 5. számú manzárdlakásban egy hatéves kislány hívta fel szülei figyelmét a lakásban szállongó füstre. Ezután értesítették a hatóságokat. A tűz lokalizálása után azt is megállapították: a tüzet minden valószínűség szerint az okozta, hogy a manzárdlakáshoz épített kéményben eternitcső vezetett a szabadba, s az eternitcsőhöz hozzá volt építve a nádköteg, amely az izzó csőtől meggyulladhatott. Egyébként az egyik helyiségben – ahol a kémény is volt – 2 és fél méter hosszú, habarccsal borított eternitcső vezette a füstöt a tűzfal melletti kivezető kéménybe, s ez az eternitcső repedt volt, a hasadáson kipattanó szikra is lángra lobbanthatta a mennyezetet borító nádréteget.


A tűz következtében a kupolával együtt a tetőszerkezet leégett, s a negyedik emeleten kilenc, a harmadik emeleten pedig – beázás következtében – három lakás lakhatatlanná vált. Azonnal intézkedés történt a hajléktalanokká vált családok ideiglenes elhelyezésére. A helyreállítási munkálatokat már vasárnap megkezdték, s előreláthatólag rövid időn belül hat lakásba visszaköltözhetnek, míg a másik hatba csak a teljes helyreállításkor lehet újra beköltözni. A hatóságok tovább folytatják a vizsgálatot a károk felmérése céljából, s annak megállapítása végett, hogy nem játszott-e közre a tűzkitörésében építési hiba – emelte ki a HB Napló.

Az 1964-ben leégett torony. (Fortepan / Hires Tibor)

Kapcsolódó múltidézéseink:
Az épület mai arca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Így épült a Batthyány utcán 1967-ben Debrecen akkori legnagyobb lakóháza

Debrecenben, a Batthyány utcán már jó ideje nagy a sürgés-forgás, a régi utcaképe alaposan megváltozott az utóbbi hónapokban. A lebontott, régi házak helyén ugyanis itt épül fel Debrecen legnagyobb lakóépülettömbje – fogalmazott a HB Napló 1967. november 10-i cikke.

A lakóház 2026. május 23-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fényképes tudósítás (lásd lentebb) így folytatódik: az ÉVM Hajdú-Bihar Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, az 1. számú építésvezetőség munkásai – Sztalócki György építésvezető irányításával – jelenleg az alapozási munkákat végzik, de 1968 végén már átadásra készen áll a kő- és betonkolosszus. Az alapozás adatai is monumentálisak: több mint 1000 mázsa vas és mintegy 900 köbméter beton képezi az új lakóház alapját. A pincepadló vonaláig az épület helyszíni betonozással készül, a padló fölötti rész pedig vasbeton szerkezet közé ékelt téglafalakból. Debrecen legnagyobb lakóépülettömbjében 205 másfél, két- és háromszobás lakás lesz majd 6 emelet magasságban. Az épület hossza 103 méter, a szélessége 24 méter lesz, a homlokzatát dörzsölt kőpor díszíti, az ablakok alatt pedig fekete színű üvegburkolatot helyeznek el. Ezt a díszítőelemet először alkalmazzák Debrecenben, a Batthyány utcai lakóházaknál. A lépcsőházak homlokzati részénél is a hagyományostól eltérő, profil üveget építenek be. A belső szobák és konyhák természetes megvilágítása a belső udvarról történik. A lépcsőházakban öt felvonó segíti elő a közlekedést, az emeletekre való feljutást. A lakóházkomplexum építési költsége csaknem 40 millió forint.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A ház részlete, 2026. V. 23. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. május 22., péntek

Ki táncol a Piac utcai saroktornyon?

Debrecenben 1889 óta pompázik a Piac utca 53–55. szám alatt egy gyönyörű emeletes ház, amit a Debreceni Első Takarékpénztár építtetett. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A ház 2026. V. 22-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Gerster Kálmán tervei szerint elkészült, és Hungária-palotaként is ismert épület jellegzetes dísze a Piac–Arany-sarki tornya, amin a cég és a szakma több jelképe is felfedezhető. Ilyen szimbólum a méhkaptár és a Merkúr- (Hermész-) szobor is. A másfél méter magas fémfigurát Strobl Alajos készítette. A művet legutóbb 2012-ben szállították el restaurálás céljából.

A szobor 2026. V. 22-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Érdekesség, hogy a palotában működött a MÁV-igazgatóság a Tisza-palotába való 1895 decemberi költözéséig, majd a népszerű Hungária Étterem helyiségében kialakított első debreceni gyorsétterem is ebben a patinás házban fogadta a vendégeket 1991 és 2025 között.

A csodálatos Hungária-palota 1915-ben

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
Emléktábla a Hungária-palotán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Az egykori Halász terem

A Korál első debreceni koncertje

Debrecenben is sokan kedvelik mind a mai napig az egykori Korál együttest, amelyről 1976. május 26-án közölt egy érdekes cikket a HB Napló. Eszerint hosszú külföldi út, kétéves debreceni szereplés és többszöri átalakulások után május 1-jén megszűnt a megye egyik legjobb beatzenekara, az Astor együttes. Valószínűleg nincs olyan beatkedvelő közel e hazában, aki ne ismerte volna az Astor nevet; előbb a MÁV Járműjavító művelődési házában, majd a csapókerti művelődési házban táncolhattak a fiatalok ezrei az együttes színvonalas soulzenéjére. A „talpalávaló” szolgáltatása mellett az Astor több ízben kitűnő koncerteken bizonyította tagjainak felkészültségét, igényesebb zenei elképzeléseit.


A tudósítás így folytatódik: az együttes tagjai most szétszéledtek, de külön-külön sem hagytak fel a zenéléssel. Seicher Tibor, az Astor vezetője egy polccal „feljebb” lépett: Koncz Zsuzsa kísérő együttesének, a Korálnak lett dobosa és egyben vezetője. Népszerű énekesnőnk partnereként a Korál együttes a közeljövőben egy hónapos turnéra indul a Szovjetunióba, majd az év végén újabb két hónapos vendégszereplésre, az NDK-ba. Közben ORI-turnén vesznek részt a Balaton környékén, s Pesten, az E-épületben lépnek fel. Június első napjaiban megyénkbe látogat a Korál: 2-án a csapókerti művelődési házban, 3-án a KLTE-n, 5-én a hortobágyi vízi színpadon adnak koncertet. A fotón az együttes tagjai: Losó László (basszusgitár, ének), Marschalkó Zoltán (gitár), Balázs Ferenc (orgona), Seicher Tibor (dob), Menyhárt János (szólógitár).


Kapcsolódó múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Attila téri templom – a Ti szép fotóitokon

A Wesselényi felől, 2019 január. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Attila téri görögkatolikus főszékesegyház renoválásáról szóló cikkünkhöz annyi fotót kaptunk Kedves Olvasónktól, hogy ezeket külön is közzétesszük.


A fenti archív képeslap másolatát is egy Kedves Olvasónk, Nagy Zoltán osztotta meg a közösségünkkel. Az alábbi képet Oláh Marianna csatolta a templom belsejéről.

A  templom ikonosztázionja. Fotó: © Oláh Marianna

A következő fotót Polcz Tibornak köszönhetjük. Nem mellesleg a templomot 1910. május 22-én adták át, s fj. Bobula János tervezte, aki a pénzügyi palotát is megtervezte. A neobizánci stílusú görögkatolikus templomot Firczák Gyula püspök szentelte fel az Istenszülő oltalmának tiszteletére.

A belső tér 2020 augusztusában. Fotó: © Polcz Tibor

Akkoriban megannyi szép zöldfelület díszítette az Attila tér és a mai Wesselényi utca környékét. A templomot 1950 és 1958 között festette ki Szegedi Molnár Géza. A szentélyt és a templomhajót elválasztó ikonosztáziont a templom átadásának századik évfordulóján, 2010-ben szentelték meg. A templom szintén díszes szószékéről Yudit Len mellékelt fotót a megosztásunkhoz.

A szószék. Fotó: © Yudyt Len

Az évek során egyre rosszabb állapotba került gyülekezeti hely utcai falainak renoválása 2024 január elején kezdődött. Ez része a 2023 októberében beindított külső-belső renoválásnak, amelyben a park megújítása is szerepel. A kivitelezés várhatóan két évig tart.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ismét egy régi képen ámuldozhatunk, ezt a grafikamásolatot Virányi Zsolt csatolta, és a debreceni főszékesegyházunk Szepesjakabfalván álló ikertestvérét ábrázolja.


Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg. Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A parkosítás tervére Zsitvatoroki Dániel hívta fel a figyelmet


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. május 21., csütörtök

Volt egyszer egy Vértessy-strand



Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A strand és a téglagyár ilyen volt az 1920-as évek elején:

A Vértessy-strand. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A strand és csónakázótó helyén agyagbánya volt. Az agyagot eltávolítva feljött a talajvíz, ami a sziksótartalma miatt gyógyhatású is volt. A strand és a csónakázó Vértessy Lajos ötleteként született meg, aki katonaként Cattaróban szolgált tüzérként. A Cattarói-öbölben látta az ott kialakított fürdőhelyeket.

Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1921. május 21-én nyílt meg.


A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:


A
strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Kapcsolódó cikkeink sok régi fotóval:
Zeppelin a strandnál. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. május 20., szerda

A Loki első kupagyőzelme

Debrecen kedvenc futballcsapata, a Loki 1999. május 20-án vívta a története első Magyar Kupa-beli döntőjét, mégpedig a Tatabánya ellen. A találkozót Vácott rendezték meg este 8 órától, és Puhl Sándor vezette. A meccset 12 ezren nézték meg a helyszínen.

A csapat az egy évvel korábbi kártyanaptáron

A történelmi mérkőzésre Debrecenből is hatalmas autókaravánnal és különvonattal utaztak a szurkolók. Megérte megtenniük a nagy utat, hiszen a viadal látványos és izgalmas volt, és a Loki győzelmével zárult. A Garamvölgyi Lajos vezetőedző által irányított DVSC első gólját Bagoly Gábor szerezte meg a 21. percben, majd a tatabányai Kiprich József egyenlítő találata következett az 50. percben. Aztán a tatabányai Gelei Károly is gólt szerzett... csakhogy a saját kapujába! Így a derbit ezzel az öngóllal a DVSC nyerte meg. (Ezt a gólt a DVSC honlapja szerint a Loki játékosa, Vadicska Zsolt lőtte.)

A volt Loki-pálya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben hajnalig tartó, óriási utcabállal köszöntötték az első MK-győzelmét arató Loki gárdáját, amely véghez vitte ezt a hőstettet. Szép volt, Fiúk! Hajrá, Loki! (Az 1949-es, nagyerdei magyarlengyel meccseket erre az összeállításunkra látogatva idézheted fel sok régi képpel.)

A Napló összeállítása


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az anyagainkat az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési eljárást von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!