Debreceni Képeslapok

2026. április 30., csütörtök

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón

Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának, a Vekeri-tónak a létrehozását 1974 januárjában rendelte meg a Fefag a Tivizigtől. Nyitókép: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tó. Forrás: Erdőspusztai Turisztikai és Horgászportál

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

Stégek és ladikok a Napló 1976. V. 1-i cikkében

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül egy 17 és egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A tó első hídja. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. V. 1-i cikkében

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle.

A Kati kishajó. Forrás: Erdőspusztai THP

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

A majálisház. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri történetéről, a korabeli fejlesztésekről és tájról további adatok a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag, Attila tér 3. szám) négynyelvű leporellójából is megtudhatók.

A Napló 76. V. 1-i cikke

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat.

E településeknek a neveit ma határrészek jelölik: Bánk, Gúth, Fancsika, Haláp, Nagycsere és Pac.

Egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is.

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó. Fotó: Képzőműv. Kiadó, 1986

Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését.

A Vekeri-tavi Camping (1986). Fotó: Csobaji Előd

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat.

A megmagasított híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A hőskor után a legdrámaibb 2015-ben volt a táj: kiszáradt a tó, ám az új szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzel. Azóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, nem tértek vissza a víziállatok, s pl. csónakázni, vízibiciklizni se lehet. A tóról 2023 nyarán készített képeink itt tekinthetők meg. A fénykor Vekeri-tavas jeleneteiben pedig erre az összeállításunkra látogatva gyönyörködhetünk.

A Fefag képeslapja a Kati kishajóval, 1988-ból

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Erdőspusztai Tájház, 1985. Fotó: Hapák József

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Nyitás előtti fontos tudnivalók a területről

2026. április 29., szerda

Volt egyszer egy Ifipark Debrecenben

Debrecen egykori ifjúsági parkja a volt István Gőzmalom vadregényes parkjának területén, 1967. április 29-én nyílt meg. A mai Nádor és Thomas Mann utca között terül(t) el, mindkét helyen kapukkal és pénztárakkal ellátva. Színes fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt domb. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A létesítmény építésének megkezdéséről 1965. október 23-án számolt be a sajtó.

A park maradékai 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akkor még az ipartelep romjai is álltak a Hámán Kató útján (a mai Füredi úton), s a parknak jellegzetessége volt a Nádor utca felőli, most is meglévő mélyedése is. Ennek a közepében egy dupla domb zöldell, körülöttük pedig sétányok és padok szolgálják a látogatókat(?) a lombok alatt. Ebben a korábban Tévelygőnek nevezett részben eredetileg vizes látványosság kápráztatta el a kikapcsolódni vágyókat.

A Nádor utcai kettős domb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nagyon szép, árnyas Debreceni Ifjúsági Park nappal óvodai, iskolai programoknak adott otthont, hiszen a kiránduló gyerekek jó levegőt és mesés környezetet élvezhettek itt, és még játszótér is szolgálta őket. Emiatt ezt a helyet sokan Kiserdőnek nevezték, a Nagyerdő analógiájára.

Ivókutak maradványai 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felszereltséget mosdók, illemhelyek, ivókutak, büfé, padok és pingpongasztalok is gyarapították. A színpad és a lelátó közötti placc nemcsak nézőtér vagy táncparkett lehetett, hanem sporttelepként is kiválóan használhatták a betérők, mivel kézilabdapálya is fel volt festve rá.

A nézőtéri lelátó romjai 2016-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lelátó ilyen volt újonnan, a Helytörténeti Fotótár 1977-es felvételén:

A színpadnak köszönhetően filmvetítések és nagyszabású koncertek is szórakoztatták az Ifiparkban a nagyérdeműt. Fellépett ezen a helyen a Color, az Edda, az East, a Tankcsapda stb., később pedig, amikor már sörkertként funkcionált, a Debreceni Jazz Napoknak is voltak itt fesztiválműsorai.

A sorsára hagyott Ifipark (2016). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debreceni Ifjúsági Park hanyatlását az okozta, hogy az 1998-ban átadott bevásárlóközpont építéséhez a parkból is területet vettek el, majd pedig lakóházak is épültek a további kihasított részeire.

A 73-as kép forrása: Ötvenéves a debreceni rockzene

A hajdani Ifipark megmaradt területén egy időben kalandpark működött, napjainkban pedig szociális szolgáltató és családvédelmi központ, valamint egy kis játszótér található a meghagyott dombok mellett.

A pusztuló Ifipark. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló múltidéző összeállításaink:

A park területén kialakított játszótér és szociális központ

DBKL

A domb mögötti ivóhely (2013). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Aranybika új szárnya (1976)

Az Aranybika. Fotó: Csobaji Előd, 1979

Debrecenben évek óta felbukkan az a hír, hogy az Aranybika Szálloda új szárnyát lebontja a jelenlegi tulajdonosa. Emiatt mutatjuk be most az épület történetét.

A „megfelelő hozzáépítés” érdekében

A hotel új szárnyát az észak felől szomszédos régi kis házak helyén építették fel, miután ezeket a korábbi épületeket 1973 tavaszán három robbantás alkalmazásával lebontották.

A jobb szélső épületsávot is lebontották. Fotó: Horváth, 1962

A korabeli fotók és cikkek tanúsága szerint az Aranybika északi oldalából is lebontottak egy sávot, az új részt pedig 1976 nyarától adták át több lépésben.

1976. augusztus 5., HBN

A kibővített Aranybikában már összesen 600 vendég kaphatott szállást. A hatemeletes új szárny földszintjén Malév-iroda, fodrászat, önkiszolgáló étterem, trafik, valutabolt és két bár is helyet kapott.

Az új szárny egy szobája. Fotó: Pathó Sándor, 1977

Kapcsolódó összeállításaink sok szép régi fotóval:

1976. október 20., HBN

Íme egy szuper fotó az új szárny építéséről is:

Bontás után építés. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1975

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

1976. szeptember 8., HBN

2026. április 28., kedd

A nádudvari Csillag Csemege a Hámán Katón

Debrecenben a Füredi út és a Jerikó utca sarkán működik egy étterem, ami eredetileg a nádudvari Vörös Csillag Tsz. harmadik Csillag Csemege Áruházaként nyílt meg 1981. április 28-án.

Az üzlet az átadásakor. Fotók: HBN, 1981

Az akkor még Hámán Kató útja nevű sugárúton felépített üzlet a Hajdú-bihari Napló beszámolója szerint 1100 négyzetméter alapterületű volt, s csaknem 15 millió forintba került. A naponta forgó egymilliós árukészlettel elsősorban választékot kívántak bővíteni, hiszen a szomszédságában már régebben megnyílt a kabai Vörös Csillag Termelőszövetkezet boltja (ami 1986. február 23-ig működött), és ott található az újkerti ABC áruház is. Az üzlet 11-től 20 óráig fogadta a betérőket. A megnyitás előtti napon adták át a Lehel utcai óratornyot is.

A cikkekből megtudható az is, hogy a városi tanács támogatásával, a szövetkezet hozzájárulásával a tsz szakemberei készítették el a megjelenési formájában, belső berendezésében és kivitelezésében is igen szép, új létesítményt. Arra törekedtek, hogy munkájában, tartalmában is kiemelkedő legyen ez a bolt. Gazdag áruválasztékkal, bőséges kínálattal akartak hozzájárulni a város lakosságának ellátásához, s méltó partnerei lenni az egyéb kereskedelmi szerveknek. Az áruházba a friss sertéshúst és húskészítményeket mindennap Nádudvarról szállították a debreceni boltokba, de kapható volt baromfihús, konzervek, tejtermékek, italáruk, üdítők is. A frissen sült és főtt ételek helyben is fogyaszthatók voltak, s lehetett kávét és italféléket is vásárolni, kortyolgatni. Az üzletvezető az átadáskor Széchi Pálné volt.

Termékbemutató 1982 decemberében

DBKL

2026. április 27., hétfő

Nagyszabású kiállítás Józsa múltjáról

Debrecen északi településrészéről, Józsa helytörténetéről nyílt kiállítás 2026. április 27-én a Józsai Közösségi Házban. Fotók, reprók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A fenti képen a régi Rózsás Csárdát láthatjuk, a következőn pedig az ünnepség szereplőiként közreműködő művészeket.

A házigazda intézmény, a Méliusz Józsai Könyvtár és a Lévai Béla Kör közös rendezvényén olyan relikviák csodálhatók meg, amiket a városrész lakói ajánlottak fel közzétételre a szervezők felhívására. (Így született meg a Helytörténeti Részleg 2025-ös emlékkiállítása is a Debreceni Dózsáról.)

Nagy Gábor: Rózsás Csárda

A megnyitón a híres józsai operatőr–rendező, Varga József is fáradhatatlanul dokumentálta az eseményeket, köztük a kézművesek helyszíni élő bemutatóját.

A látogatók a falakon és a vitrinekben különleges képeslapokat és családi fotókat is megcsodálhatnak, akárcsak a Tócó-parti település hajdani bútorait, használati tárgyait stb. is.

1950-es majális Józsán

A muzeális értékű kincsek és az együttlét élménye sokakat vonzott a józsaparki teremben megtartott hétfői megnyitó ünnepségre.

Erdei Gyuláné: Téli utca

Igazi ritkaságok és különleges kincsek is felfedezhetők az anyagban!

Szabóné Nagy Tünde montázsán nagyon sok egykori józsait fedezhetnek fel a vendégek:

Barangoljunk tovább a Józsai Közösségi Ház kiállítási darabjai között, melyek mind-mind egy olyan szeletét jelentik a településrész történetének, egykori és mai családjainak és életének, amelyekhez egytől egyig valamilyen fontos emlék, élmény vagy azok sora is kötődik...

A remek kollekcióban 2026. június 13-ig gyönyörködhetnek az érdeklődők. A magunk részéről azonban lenne egy javaslatunk.

Azt javasoljuk, hogy jó lenne állandó kiállításként meghagyni ezt a páratlan anyagot!

DBKL

Kapcsolódó összeállításaink:

Keresés ebben a blogban

2026. április 30., csütörtök

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón

2026. április 29., szerda

Volt egyszer egy Ifipark Debrecenben

Az Aranybika új szárnya (1976)

2026. április 28., kedd

A nádudvari Csillag Csemege a Hámán Katón

2026. április 27., hétfő

Nagyszabású kiállítás Józsa múltjáról