A Nagyerdei Camping hőskora

Debrecen szálláshelykínálatát egykoron a szállodákon kívül az 1965. május 5-én megnyitott Nagyerdei Kemping is gazdagította. Az itteni tölgyek alatt a kisebb pénzűek, illetve a természet kedvelői sátorozhattak, ennek köszönhetően pedig nem mellesleg a Nagyerdei Strandhoz, valamint a vidámparkhoz és persze a stadionhoz, továbbá a csónakázóhoz, no és a Békás-tóhoz is közel lehettek.

A kemping az üzemeltető Hajdútourist képeslapján, 1997-ben. Fotó: Rónai István. Grafika: Oláh Gusztáv

A kempinget 2003-ban zárták be. Azt mi tesszük hozzá, hogy azután még az egyik meghagyott faházban szórakozóhely működött.

A  III. Ifjúsági Kemping Találkozó résztvevői a Nagyerdei Kempingben. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás, 1973

Szilágyi Gábor tanulmánya szerint a területet minden oldalról a Magyar Állam tulajdonában és a Nyírerdő Zrt. vagyonkezelésében lévő üzemtervezett erdők határolják.

Nyaralók a Nagyerdei Kemping kis medencéjében. Fotó: HBN, 1970

A nagyerdei sátortáboron kívül a Kerekestelepi Strandnál, valamint később a Vekeri-tó mellett is nyíltak kempingek. Ez utóbbi két létesítmény ma is működik.

1997-es fotó: Rónai István. Grafika: Oláh Gusztáv

A Nagyerdei Kemping területén ma már nincsenek házak, de szerencsére fák még találhatók itt.

A 2015-ös Campus Fesztiválon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helyet a Campus Fesztivál idején szokták hasznosítani a sátorral érkezett bulizóknak. Az alábbi felvételen pedig a kapujánál máskor feltáruló látványra csodálkozhatunk rá.

Évek óta ez a helyzet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő felvételünkön ismét a dicső múltba révedünk, előtte azonban még e bónuszképünkön a fentebb említett Vekeri-tavi kempinget mutatjuk meg egy 1986-os képeslapról. Fotó: Csobaji Előd

A következő fekete-fehér archív felvétel is nagyon kifejező...

Prospektusfotó 1965-ből

Vajon mit akarnak építeni a Nagyerdei Camping területére?

Életkép 1970-ben. (70872-PANORÁMA)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Prospektusfotó 1965-ből

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• Prospektus a kempingről régi fotókkal
• A Békás-tó
• A vidámpark hőskora
• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Kohászüdülő
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A Klinikamozi
• A strandmozi
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti főiskola
• A Jubileumi Játszótér
• Az Ady úti nagyvásárok
• Az Egyetem téri színes szökőkút

Hajdú-bihari Napló, 1972

Egy korszak lezárult Debrecenben is

Debrecenben is véget ért egy korszak: immár az egyik utolsó választási óriásplakátot is átragasztották – ezt örökítettük meg a Faraktár utcán 2026. május 4-én. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új parlamenti patkó összetétele. Grafika: valasztas.hu

Kapcsolódó múltidézésünk:

• A Proletár- és a Lenin-szobor ledöntése
• A taxisblokád
• A rendszerváltás utáni első választás
• Az 1849-es debreceni trónfosztás

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Debrecen a főutcától a reptérig az 1940-es évek elején

Debrecen 80 esztendővel ezelőtti életére csodálkozhatunk rá a Fortepan cívisvárosi képei között.

A belváros arca 1943-ban. Fotó: Fortepan

Ebből válogatva, elsőként a Ferenc József út nevű főutca akkori arcában gyönyörködhetünk, a következő fotón pedig a Déri tér és a múzeum köszön vissza ránk.

A Déri téri park és a múzeum. Fotó: Fp. / Somlai Tibor, 1940

A 80 éve tevékenykedő debreceni fényképészek az egyetemünk életét is megörökítették:

Diplomaátadó 1943-ban. Fotó: Fp. / Mészöly Leonóra

Mivel már zajlott a II. világháború, a légierőre is nagy feladatok hárultak. Az alábbi felvétel a mai debreceni repülőtér területén készült.

Epreskerti reptér, 1940. Fotó: Fp. / Erky-Nagy Tibor

Ritka különleges jelenet tanúi lehetünk az alábbi felvételnek köszönhetően is!

A hajdani Nagyállomás-palota a peron felől. Fotó: Fp. / Reményi József, 1942

Utolsó fotóinkon visszatérünk a főutcára, majd rácsodálkoztatunk a Tisza István-szoborra, végül pedig egy kedves jelenetbe is bekapcsolódhatunk a korabeli orvostudományi egyetem főépülete előtt.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Fp. / Reményi József, 1942

Tisza István szobra az orvospalota előtt. Fotó: Fp. / Reményi József, 1942

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Randevú az orvospalotánál. Fotó: Fp. / Reményi József, 1942

Kossuth Lajos főtéri szobra Debrecenben

Debrecen a Kossuth Lajos iránti tiszteletét az 1914. május 3-án leleplezett főtéri szoborcsoporttal is kifejezte. A Nagytemplom előtt álló kompozíció azért is kimagasló, mert hat bronzalak alkotja.

Kossuth Lajos szobra (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos 1894. március 20-án, Torinóban hunyt el élete 92. évében. Az őt is ábrázoló debreceni monumentális szoborcsoportot, Margó Ede és Pongrácz Szigfrid alkotta. Szemből nézve a művet, balról Szacsvay Imre, az Országgyűlés jegyzője és a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője látható, mellette a főrendiház másodelnöke, báró Perényi Zsigmond szobra. Mögöttük Könyves Tóth Mihály tábori lelkész bronzalakja áll. Jobbról egy anya és a tőle búcsúzó honvéd öltenek testet.

A Kossuth-szoborcsoport avatása 1914-ben. Fotó: Déri Múzeum

Kossuth Lajos előtt Debrecenben a Kossuth tér, valamint a Kossuth utca (1894-ig Nagy-Cegléd utca) is tiszteleg. A nevét gimnázium, általános iskola, egyetemi kollégium és laktanya is viseli. Mindemellett szobra a főtérin kívül a Régi Városházán és a gimnáziumban is található a cívisvárosban. 2000-ig pedig a Debreceni Egyetem neve Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) volt.

A Kossuth-szoborcsoport egy 100 éves képeslapon

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• A Lenin- és a Proletár-szobor ledöntése

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Menyhárt József emlékére

Debrecen neves festőművésze, a Déri Múzeum muzeológus-restaurátora 1901. szeptember 22-én született, és 1976. május 1-jén hunyt el. Személyisége és pályája tiszteletére, a jubileumok alkalmából legutóbb az Újkerti Közösségi Házban is láthattunk kiállítást, míg az Alföldi Nyomda anno már a halála évében emlékalbumot jelentetett meg Menyhárt József kompozícióival.

Mostani összeállításunkban főként ebből a szép kiadványból szemezgettünk. Az Este a kapunál című, legfelső olajképet azonban még az Új Debrecen született című albumból vettük (1969, MSZMP). Ilyen kapu egyébként a Széchenyi utcán és a Jókain is van. Ugyanakkor a második reprodukción a Vágóhíd utcai katolikus temető kápolnáját láthatjuk (vegyes technika, 1967).

A következő blokkba az Útmenti fák (1973), egy Medgyessy-szobros ex libris, valamint a Szegénysoron (1945) és a Késő ősz (1973) című olajképe és metszete került. Az utolsó előtti képpárban pedig Menyhárt József önarcképét és szintén egy Déri téri jelenetét láthatjuk, amit a múzeum 1947-ben közölt.

Végül pedig egy óvárosi utcarészletet mutatunk a művei közül. Ez a festmény szerepel a művész halálakor kiadott album borítóján. A brosúrából azt is megtudhatjuk, hogy Menyhárt Józsefet kezdetben Toroczkai Oszwald és Gáborjáni Szabó Kálmán is segítette. Soha nem lett volna képes bárkit is megbántani – írta róla dr. Tóth Béla –, szíve tele volt szeretettel az emberek, a természet iránt, s valami sohasem fitogtatott mély részvéttel a szegények, a szenvedők, az elesettek iránt.

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Művész Úr
• Munkácsy Mihály
• Maksai János képei
• Józsa János munkássága
• Dr. Nagy Attila kompozíciói
• Masits István festményei
• Dr. Vass Györgyi alkotásai
• Nagy Ferenc festményei
• Medveczky Géza munkái
• Sarkadi Dezső képei
• Szeifert Imre kiállítása
• Égerházi Imre festőművész
• Szegedi Károly, a régi cívisváros rekonstruálója
• Gara Kálmán közlekedéstörténeti gyűjteménye

A szomorú hír a Naplóban

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Mozi a debreceni 24 emeletes ház alatt: a Híradó

Debrecenben a Híradó Mozi hazánk első vidéki ilyen jellegű filmszínházaként nyílt meg 1974. május 1-jén a Petőfi téri 24 emeletes lakóház és a Debrecen Étterem épületegyüttesében, majd pedig 1993 őszén zárták be. A létrehozása már 1968 augusztusában is szerepelt a városi tervekben, illetve sajtóhírben, s akkor arról volt szó, hogy híradókat és más rövidfilmeket fog játszani. Az elképzelés szerint a párt- és állami propagandát lehetett volna terjeszteni ily módon, ugyanakkor például a közeli Nagyállomás közönsége is hasznosan tölthette el volna az időt az adott vonat indulásáig.

Az építés a HB Napló 1972 áprilisi számában

A létesítményt a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat üzemeltette, és a beindításakor azt írták róla, hogy a sajátos műsorajánlatával egyedülálló a mozihálózatban, s például a közönség a budapesti Híradó Mozihoz hasonlóan egyórás műsor­-összeállításokat láthat a non­stop jelleggel működő moziban.

A Híradó Mozi főhomlokzata. Fotó: IPK Vállalat, 1978

A nonstop híradójátszás nem bizonyult megalapozott műsortervnek, s emiatt hamarosan már a Híradó is hagyományos mozifilmeket játszott. Fontos körülmény az is, hogy ez a hely is mindvégig fapados volt, akárcsak a hajdani Meteor Mozi. Végül az önkormányzat 1993 őszén határozott arról, hogy a Híradó Mozi megszűnjön, és a helyét alakítsák át városi televízió-stúdióvá.

Ma már városi tévé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• Apollo Mozi
• Klinika Mozi
• Hungária Film- és Kamaraszínház
• A nagyerdei strandmozi
• Uránia Mozgó
• Víg Mozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Keleti Éva művészportréi
• Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

 

DBKL

A régi vidámpark

Debrecenben a Nagyerdei Kultúrparkot az állatkert és a vidámpark alkotja.

A főkapu. Fotó: Fortepan, 1974

A környezet ma is gyönyörű, és a zoo is egyre gazdagabb és korszerűbb, de a vidámparkban nincs meg már minden eredeti játék.

A hőskor mesés térképe. Kiadó: Cartographia

A régi szép idők hírmondójaként szerencsére például a kisvonat, az óriáskerék, a dodzsem, valamint a lovas forgó, az egykori elvarázsolt kastély épülete, a hordó, a KRESZ-pálya napjainkban is megtalálható a vadregényes telepen.

A repülőgép és az elvarázsolt kastély. Fotó: Fp, 1974

Így tehát, ha csak ezek lennének itt, akkor is garantáltan jól szórakozhatnak a vendégek! 

A ma is gyönyörű, nagyerdei környezetben az is felfedezhető, hogy még megvan a domb is a kis színpaddal és büfével.

Az óriáskerék. Fotó: Fp, 1974

Érkeztek új játékok is az utóbbi években, de ugyanakkor sokat lebontottak. 

A kisvonat pályájának építése. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

Ha anno beléptünk a vidámparkba (mely 1960. május 1-jén nyílt meg), akkor a szemközti dombon a pazar ezüstös Li–2-es repülőgépet láthattuk ragyogni, amibe fel is lehetett menni. Páratlan élmény volt „vezetni” a gépmadarat!

Rögtön jobbra a kerek pecás medence feküdt, és onnan működtették az elvarázsolt kastély szoknyafúvóját is.

Móka az elvarázsolt kastélyban. Fotó: Fp, 1974

A kastélyban többek között torzítótükrük, labirintus, rázószékek és mozgólépcső ijesztgette a vendégeket.

A mesefigurák felfestése. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

Mindehhez kellő hang- és fényeffektusok kísérete is társult természetesen. Egy időben királyi udvari panoktikum is volt fent, és ott állították ki azt a kitömött oroszlánt is, ami eredetileg az állatkert aranyhalas medencéjénél volt.

Lányok a hordóban. Fotó: Fp, 1974

Aki a kastély belső teréből kijutott, annak még a forgó hordón is át kellett mennie (és ez ma is így van).

A „halacskás” medence egy bazársorral folytatódott, ahol ügyességi játékokat lehetett kipróbálni. Nagyon egyszerű eszközök voltak ezek is, de egyúttal igen szellemesek. Például kis bőrlabdákkal nagy fejeket kellett eltalálni és lecsapni, vagy figurák szájába bedobni a lasztit.

A nem átfordulós hajóhinták. Fotó: Fp, 1974

Az utca balján, az óriáskeréknél biciklis forgó működött, valamint a „Lökd meg a Holdat!”, továbbá sima hajóhinták és az átfordulósak. Ezeket állva, beszíjazva kellett hajtani.

A ,,Lökd meg a Holdat!" nevű játék, izompacsirtáknak

Aztán a dodzsem üvegcsarnokához jutottunk, amin túl a kisvonat (úttörővonat) kanyargott, a lenti völgyben pedig lábbal hajtós autókkal tekerhettek a gyerekek. Ebben a völgyben egyébként később mini Magyarország épült volna, de aztán csak a tevék kerültek ide.

Kádár János fogadása 1960. május 14-én. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

Nem mellesleg anno az épülő, bővülő vidámparkot és az úttörővasutat a városi tanács vb. meghívására 1960. május 13-án Kádár János pártfőtitkár is meglátogatta. 

 Az átfordulós hajóhinták, amikhez biztonsági öv kellett

A hőskorban később gokartpályával és játékteremmel is rendelkezett a vidámpark.

Az egyik céllövölde. Fotó: Fp, 1974

A repcsis domb túloldalán pedig a céllövöldék és a hullámvasút mellett egy igazi, láncos körhinta is forgott szélsebesen.

Az állatkert 1965-ben. Fotó/Kiadó: HBM Idegenforgalmi Hivatal

Az itt bemutatott fotók jól illusztrálják a korabeli (ma már olykor megmosolyogtató) felszereltséget és hangulatot, melyek alapján azonban bátran állíthatjuk: ötletes, fantasztikus paradicsom volt a mi kis vidámparkunk!

,,Rakéta a világűrben", a lebontott játéksoron. Fotó: Fp, 1974

A fenti archív fotón a sporttelep melletti játéksor egyik szellemes játéka látható. Aki a kis forgó rakétát a kellő helyen tudta megállítani, az nyert, és természetesen itt is ajándékot kapott.

És ne feledjük: akkor még a kultúrparkba is tömegek özönlöttek (akárcsak a csónakázó-tóhoz például), és csak hosszas sorban állás után lehetett feljutni a játékokra.

Az állatkert nevezetességei 1980-ban (Cartographia)

Reméljük, mindenképpen felújítják ezt a kies oázist (mely ma már unikumnak számít hazánkban), és valóban nem jut a bezárt, leszerelt vidámparkok sorsára.

(Az összeállításban megosztott fotómásolatok részben a Nagyerdei Kultúrpark archívumából származnak. Köszönjük!)

Az állatkert ilyen volt 1963-ban (Képzőművészeti Alap KV)

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• A Békás-tó
• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Kohászüdülő
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• A Klinikamozi
• A strandmozi
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti főiskola
• A Jubileumi Játszótér
• Az Ady úti nagyvásárok
• Az Egyetem téri színes szökőkút

Az 1960-as majális térképén. Rajz: HBN

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL