Debreceni Képeslapok

2026. augusztus 10., hétfő

Az első magyarországi Forma–1-es futam

A debreceni és hazai F1-rajongók először 1986. augusztus 10-én szurkolhattak itthoni versenyen a helyszínen vagy a tévé előtt. A magyar nagydíj volt az 1986-os Formula–1 világbajnokság 11. futama, amelyet 1986. augusztus 10-én rendeztek meg a Hungaroringen. Ez volt az első magyar nagydíj, és a sportág történetének első futama, amelyet a keleti blokk országában rendeztek meg. A Wikipédia múltidézése szerint az első magyar nagydíj pole-pozícióját Ayrton Senna szerezte meg a Lotus–Renault-val, mellőle honfitársa, Nelson Piquet indulhatott, míg a második sorba a világbajnoki pontversenyt vezető Nigel Mansell és Alain Prost állt. A mogyoródi végeredmény: 1. Nelson Piquet, Williams–Honda (Brazília). 2. Ayrton Senna, Lotus-Renault (Brazília). 3. Nigel Mansell, Williams–Honda (Egyesült Királyság). Az 1986-os világbajnoki címet végül Alain Prost szerezte meg Mansell, Piquet és Senna előtt. Fotók: Fortepan / Glósz András, Urbán Tamás

Nelson Piquet, Alain Prost és Nigel Mansell

A hazai pályáról és rendezésről még annyit érdemes tudni, hogy már 1983-ban szóba került a magyar futam, mivel Bernie Ecclestone, a FOCA elnöke a vasfüggöny mögött is akart rendezni Formula–1-es versenyt. Először Kína, a Szovjetunió és Jugoszlávia volt kiszemelve, végül Magyarországra hívták a barátai, Rohonyi Tamás és Frank Tamás. Felvetődött helyszínként a Városliget, valamint a Népligetben 1936–1972-ben használt pálya, továbbá a Velencei-tó melletti nadapi pálya is. A szerződés 1985 szeptemberi megkötésekor dőlt el, hogy Mogyoródon, a patak forrásvidékén új pályát építenek. Ezt az Aszfaltútépítő Vállalat mérnökei, Papp István és Gulácsi Ferenc tervezték számítógép segítségével, amely világviszonylatban is újszerűnek számított. A Kerepestarcsa és Mogyoród közötti 73 hektáros területen 1985. október 15-én kezdődött el a tereprendezés, amelynek nagy része az év végére befejeződött. Az időjárás miatt az építkezés márciusban folytatódhatott – idézi fel a Wikipédia.

A fenti fotó pedig a verseny miatti népvándorlást is kiválóan visszaadja. A további képeken is a közönséget és a versenyzőket láthatjuk, úgyhogy kellemes időutazást Mindenkinek!

További sportos cikkeink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. augusztus 9., vasárnap

Ismét veszélyben a Fényes udvari kiserdő?

Debrecenben a 100-as vasútvonal melletti Fényes udvar zajfogó-levegőtisztító-esztétikai kiserdőjét az „átkosban” egyszer már ki akarták vágni azért, hogy többek között parkolóházat építsenek a helyére. Akkor az ott élők, köztük Varga István világválogatott kézilabdázó összefogása és tiltakozó aláírásgyűjtése mentette meg ezt a kedvelt és fontos zöldterületet. A fák egészen 2015 augusztusáig nyugalomban növekedhettek, akkor azonban egy nagy bejelentés részeként a városi sajtó arról írt, hogy a csapókerti vasúti megállót megszüntetik, és helyette a (közeli) Huszár Gál utcánál lesz egy „Fényes udvar” megálló. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A csodás kiserdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tervek 11 év után sem valósultak meg, ám 2026 augusztusában a cívisváros egyik új országgyűlési képviselője, a közlekedési minisztérium parlamenti államtitkáraként is tevékenykedő Tárkányi Zsolt is előállt a közösségi oldalán egy olyan ötlettel, amely részeként a csapókerti megállót megszüntetik, és helyette a Fényes udvarnál (Huszár Gál utcánál) építenek másikat. Tárkányi Zsolt a bejegyzéséhez hozzászólók egyikének így érvelt: „A jelenlegi Csapókert állomás egy családi házas övezet közepén van, nehezen megközelíthető helyen, közösségi közlekedési kapcsolat lehetősége nélkül. A Kassai út és az ott elérhető közösségi közlekedés 10, bőröndökkel, babakocsival inkább 15 perc séta. Autóval is nehézkesen közelíthető meg, parkolóhelyek pedig alig állnak rendelkezésre, ezért is csekély a forgalma. A Fényesudvar térségébe áthelyezve kiszolgálja a lakótelepet és a közeli 4-es trolival a belváros, a 19-es busszal pedig a Csapókert is gyorsabban elérhetővé válik.” Ezzel kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a Fényes udvar és a Huszár Gál utca két egymástól távol lévő külön terület, amit nem lehet, és nem kellene egybemosni – lásd az alábbi térképen. Továbbá, mint tudjuk, egy vasúti megálló nem akkora, mint például egy őrbódé. Emiatt pedig a Huszár Gál utcánál és a Fényes udvarnál is jókora helyet kellene csinálni neki: a Huszár Gálnál (helyesebben az Ótemető utcánál?) minden bizonnyal házakat is kellene lebontani, a Fényes udvarnál pedig az ottani lakótelepiek és kertes házban élők szeretett kiserdőjét kellene kivágni részben vagy egészben. Egy olyan építkezés miatt, ami tulajdonképpen azt szolgálja, hogy a megszokott évszázados gyakorlat ellenében csupán kb. 500 méterrel arrébb kerüljön egy vasúti megálló.

Az érintett területek. (Google Maps)

A fenti térképen bekarikáztuk a csapókerti vasúti megálló mostani helyét, valamint az új megálló lehetséges helyeit az Ótemető / Huszár Gál utcánál, alatta pedig a Fényes udvari kiserdőnél. Ez alapján is azt javasoljuk, hogy gondolják át ezt a 11 év után ismét előszedett tervet. Megér ennyi áldozatot és anyagi ráfordítást a megvalósítás? Ne bántsák se az ott élőket, se a kiserdőt! A pénzt költsék a pálya, a vasúti kocsik és a közeli Faraktár utcai felüljáró régóta esedékes rendbetételére, vagy akár arra is, hogy ne parkoljanak autók a kiserdőben. Egy ekkora horderejű és ilyen következményekkel járó tervről pedig legyenek szívesek, egyeztessenek az érintett lakossággal, és vegyék figyelembe a véleményüket, igényeiket. Ahogyan az egy jól működő demokráciában feltétlenül ildomos.

Az Ótemető – Huszár Gál u. átjáró. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A csapókerti vasúti megálló. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 8., szombat

A zenei könyvtár hőskora a Gambrinus közben

Debrecenben Bartók Béla Concertojának futamai vezették be a zenei könyvtár és a Debreceni Kör helyiségeinek avatóünnepségét 1971. április 2-án délelőtt a Vörös Hadsereg útja 26. szám alatt (a Gambrinus közben). A HB Napló tudósítása szerint Sárközy Zoltán, a Csokonai Színház művésze Illyés Gyula Bartók című költeményét mondta el. A mai szemmel is tetszetősen berendezett és jól felszerelt – sőt galériás – létesítményt dr. Gyarmati József, a Debreceni Városi Pártbizottság titkára adta át a közönségnek. Az intézmény a városi könyvtár, a megyei könyvtár és a megyei művelődési ház összefogásával jött létre, majd a folyamatosan fejlesztett és korszerűsített zenei gyűjtemény később a városi könyvtár fenntartásába került. Színes fotók: Méliusz Helytörténeti Fotótár / Zoltai Károly, 1971

A városi könyvtár egykori múltidézése kitér arra is, hogy a zenei könyvtár létfontosságú műhely a város zenei szakemberei, előadóművészei, az akkori zeneművészeti főiskola kihelyezett tagozata, valamint a Kodály-zenede tanulói számára is. Az 1980-as évektől az állomány értékes könnyűzenei felvételekkel bővült. Sokan azért is jártak oda, mert máshol nem volt lehetőségük pl. nyugati rockzenét és dzsesszt hallgatni, illetve kottákat, hanganyagokat kölcsönözni (1999-ig kazettát, lemezt másoltatni is lehetett). A cikkből megtudható az is, hogy a zenei könyvtár az első CD-ket 1989-ben szerezte be. Az intézmény ma már a Méliusz Juhász Péter Könyvtárhoz tartozik, és 2013 óta a Bem téri központi könyvtár I. emeletén működik mint zenei és művészeti gyűjtemény, ahol koncerteket, kiállításokat és más jellegű foglalkozásokat is szoktak rendezni.

Kapcsolódó múltidézéseink sok régi képpel:

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben. (Méliusz HT Fotótár)

A Lilla Ételbár

Debrecen egyik kedvelt lakótelepi vendéglője volt az 1975. május 19-én megnyitott Lilla Ételbár a Hunyadi utcai Hunyadi ABC szomszédságában, szemben a 3 évvel később átadott Kölcsey-művházzal, valamint a Lenin-szoborral (1975). A Lilla nevet Csokonai Vitéz Mihály emlékére kapta az új vendéglátóegység, mivel a közelben áll a költő háza. A 400 négyzetméter alapterületű üzletben egyszerre 100 vendégnek tudtak kényelmes, gyors étkezési lehetőséget biztosítani, s ugyanannyi vendég foglalhatott helyet az üzlet fedett, árnyas teraszán is. A korabeli tudósítás jelezte azt is, hogy a Lilla ételbárhoz később egy fagylalt- és cukrász-sarok is tartozott.A Péterfia városrész ma már igencsak retro hangulatú környezetében lévő presszóra anno a művelődési központból is kiváló rálátás nyílt – ezt szemlélteti a mellékelt fenti üdvözlőkártyánk is.

Lenin és a Lilla-tömb. Fotó: Csobaji Előd

A szórakozóhely azóta megélt néhány stílusváltást és átalakítást: időközben átkeresztelték Unplugged-nak is, aztán pedig Kosár volt a böcsületes neve. Akkor már lefalazták, beépítették a hajdani kis utcai nyitott kiülő részt. A vendéglő azokban az években kulturális programoknak és koncerteknek is teret adott. Mindez azonban a múlt, ugyanis az egykori Lilla tereiben is immár egy távol-keleti üzlet működik (lásd a cikk végén), a Hunyadi utcán pedig az új 2-es villamosok közlekednek előtte.

A HB Napló tudósítása a Lilla megnyitásáról

Kapcsolódó múltidézéseink:

2026. augusztus 7-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A szomszédos Hunyadi ABC. (Méliusz HT Fotótár)

2026. augusztus 7., péntek

A Gambrinus étterem és söröző

Debrecenben a Gambrinus közben a kezdetektől működött vendéglő, nem is akárhogyan, hiszen az alábbi képeslap tanúsága szerint jó időben a Piac utca felőli egész területre kitelepült az asztalaival. A vendéglátóhely újkori változatát 1969. február 22-én, a Hajdúsági Farsang részeként nyitotta meg ünnepélyesen Végh László, a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója.

Az eredeti kinti rész és cégtábla

A Napló korabeli tudósítása szerint (lásd összeállításunk végén) a reprezentatív vendéglátóegység létesítésére 3,5 millió forintot költöttek. A beruházással tetszetős, 72 személy befogadására alkalmas éttermet, hangulatos, barátságos nappali bárhelyiséget, korszerű konyhát, minden igényt kielégítő helyiségeket alakítottak ki. Félmillió forintot költöttek a szellőztetés megoldására, nagy teljesítményű elszívóberendezést állítottak üzembe, így biztosítandó a friss levegőt és a hőmérséklet szabályozását. A falakat nyers színű, lakkozott kőrisfával burkolták. Bokszrendszerűen elhelyezett nemesfa bútorok várták a vendégeket. Az asztalok mellett a kisegítőasztalok állnak, ezek rendeltetése az, hogy rajtuk, a vendég előtt, a vendégek ízlésének megfelelően készítsenek el egy-egy ételt, így például rablóhúst, palacsintát, salátákat stb. Az étterem minőségét és gazdálkodási rendszerét tekintve I. osztályú vendéglátóipari intézmény, de árai a II. osztályú vendéglőkéhez hasonlóak.

Az üzletportál 1983-ban. (Méliusz HT Fotótár)

Az étteremben a nyitást követően Benczi Gyula szalonzenekara muzsikált. Külön bejárat nyílt a Gambrinus-kapu után a Mokka nappali bárba, melynek ízléses berendezése, a terem szépsége vetekedett az éttermével. A kényelmes bőrpuffokon helyet foglaló vendégek külföldi italok, koktélok, pohárkrémek és friss cukrászsütemények között válogathattak. A Gambrinusban jól képzett szakemberek dolgoztak, az átlagéletkoruk huszonöt év volt. A Vörös Hadsereg útja 28. szám alatt megnyílt új létesítmény Németh Attila „házigazda” vezetésével naponta 11-től 23 óráig várta vendégeket... Ma már ez a vendéglő sem működik, a helyén más profilú vállalkozás található.

2026. aug. 6-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Szintén 1969. február 22-én délelőtt, a cipő-, bőr- és díszműáru-üzlet után a HBM Ruházati Kisker. Vállalat átalakított Lady üzletét nyitotta meg Accipiter Lajos igazgató. A bolt 2,5 millió Ft-os készlettel (női ruhák, szoknyák, kosztümök, kabátok, pongyolák, bundák széles választékával) várta a vásárlókat. A boltot Fazekas Géza üzletvezető vette át, ahol állandó divattanács-adói szolgálat működött, s a Debreceni Ruhagyár, mint az egyik legnagyobb szállítócég, külön kirakatot kapott.

A HB Napló tudósítása a nyitásról

Kapcsolódó múltidézéseink sok régi képpel:

Korabeli étlap szuper árakkal

DBKL

2026. augusztus 6., csütörtök

A Várkapu étterem és bár

Debrecenben 1969. július 11-én nyílt meg a Kálvin téri HÁÉV-székház mögött az önkiszolgáló Várkapu Étterem. A 7 millió forintért épített vendéglő a közétkeztetési gondokat volt hivatott csökkenteni napi 1500 adag étellel. A másnapi sajtó azt is írta, hogy „a legújabb építészeti stílus szerint kialakított étterem mellett tetszetős, faburkolattal ellátott falú, kényelmes bútorokkal berendezett drinkbár” is üzemelt, ami II. osztályú árakkal, 7 órától 21-ig várta a vendégeit. Az eredeti tervek szerint az étterem 11 órától 21 óráig volt nyitva, de a reggeliztetést is készek voltak megoldani.

A Várkapu főkapuja. Fotó: HB Napló

1969. november 3-tól esténként 18 órától éjfélig hagyományos pincéres kiszolgálású, zenés szórakozóhely lett a Várkapu, s Percze Miklós magyarnóta-énekes lépett fel rendszeresen. Ezt 1970. január 21-én megszüntették, és újra önkiszolgáló étterem volt mindennap 16 órától este 22 óráig. A sajtóhír szerint a Hajdú-Biharban közkedvelt káposzta-, bab- és borsóételeket kínálták III. osztályú áron anélkül, hogy minőségileg vagy mennyiségileg a vendég kárára csökkentek volna az adagok. Így például a tejfölös bableves ára 2,50 Ft, a vagdalthúsos babfőzeléké 8,10 Ft, míg a töltött káposzta 8,30 forintba, a lencsefőzelék sertésoldalassal 10,10 forintba került borravaló, és esetleges italajánlat nélkül! Aztán 1972. január 7-én az Alföldi Vendéglátó Vállalat lett a Várkapu gazdája. A cég javítani akarta az étterem kihasználását, s egész napos nyitva tartást valósított meg, vagyis már reggelizni és vacsorázni is lehetett itt. A régi műanyag tányérok helyett már porcelánt adtak az étkezéshez. Azt ígérték, hogy néhány egészen olcsó és tartalmas étel mindig lesz az asztalon, ugyanakkor igyekeznek alkalmazkodni a hely szelleméhez („a régi Debrecen egyik legfontosabb építménye, a várfal állt ezen a helyen”), s meglepetésként ízletes, hajdúsági ételt is felszolgálnak majd.

Átépítés alatt, 2026. aug. 5. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Jöjjön egy 1981-es hirdetés is: A debreceni Várkapu bárban április 11-én, szombaton este 7-kor filmet vetítenek a vendégeknek. A Pillangó című kétrészes amerikai alkotás ingyen tekinthető meg. Az április 1-től szerződéses üzemeltetésű szórakozóhelyen friss folyóiratokat is „felszolgálnak”. Szintén 1981-es változás: június 1-től új környezet, új szolgáltatások és új nyitva tartás. A zenét 18 órától a Kárpáti-duó szolgáltatja. Nyitva: 9-től 21 óráig, valamint 22-től 2 óráig. Legyen vendégünk a Várkapu bárban, ahol április 18-tól minden héten pénteki és szombati napokon 22 órától színvonalas műsort tekinthet meg, ismert előadóművészek fellépésével. Az éttermes, éjszakai báros, zenés-diszkós korszak 1986-ben szűnt meg egy időre: december 6-án a sajtóból kiderült, hogy a Várkapu Étterem helyén műszaki üzletet nyitott a Havas Kereskedelmi Vállalat. Később a műszaki üzlet is megszűnt, s évtizedekig a Barabás működött itt. A 2026 augusztusi ottjártunkkor építkezés zajlott a területen.

Beszámoló a Naplóban az 1969-es nyitásról

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

DBKL

2026. augusztus 5., szerda

Utolsó „régi nyár” a Nagyerdei Strandon

Debrecen legrégebbi fürdőhelye 2017-ben élte az utolsó szezonját, 2020 nyara óta új strand fogadja ugyanis a vendégeket. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A nagyerdei létesítménybe a régi korszak végének egyik forró napján látogattunk ki.

A pancsolómedencében a tarka-barka figurák kifejezetten kedves és vidám színfoltokként harmonizáltak a csempe okkeres árnyalatával. Az öltözőépület felőli helyen sokakban régi szép emlékeket idézhet a színes ajtajú kabinsor, valamint a régi víztorony is. Üdítő látványt nyújtott a sok fürdőző is!

Megvolt még a termálvizes medence is. Ennek a szigetei korábban még nem voltak leburkolva, hanem fák éltek bennük. Végül belső ülőhelyek és napernyők is voltak itt.

Sokan kerestek felüdülést az úszómedencében is. Volt egy olyan terv, hogy ez a rész a strand átépítése után is ilyen marad, de végül változott a terv, mindent leromboltak.

A „hullámban” volt a leghidegebb víz, ennek ellenére a hőség a legbátrabbakat ideterelte. A gépházról anno csúszda nyúlt le, aztán a tetőt elkerített női napozóként lehetett használni.

Kedves játékszerek voltak a hullámmedence melletti gyermekpancsolóban is. Ugyanitt a faldekorációk is szimpatikusak, s láthatóan a kicsik is jól érezték magukat ebben a miliőben...

...ahol tehát az új strand 2020-as nyitása óta már egy teljesen más fürdőzőhely fogadja a víz szerelmeseit a Nagyerdőben. Ha érdekel további sok szép fotó a régi strandról, akkor látogass ide...

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Keresés ebben a blogban

2026. augusztus 10., hétfő

Az első magyarországi Forma–1-es futam

2026. augusztus 9., vasárnap

Ismét veszélyben a Fényes udvari kiserdő?

2026. augusztus 8., szombat

A zenei könyvtár hőskora a Gambrinus közben

A Lilla Ételbár

2026. augusztus 7., péntek

A Gambrinus étterem és söröző

2026. augusztus 6., csütörtök

A Várkapu étterem és bár

2026. augusztus 5., szerda

Utolsó „régi nyár” a Nagyerdei Strandon