Keresés ebben a blogban

2026. augusztus 17., hétfő

A Csillag Étterem


Debrecenben a Vörös Hadsereg útján 1971. augusztus 18-án adták át Csillag Éttermet, melyet a nádudvari Vörös Csillag és a balmazújvárosi Lenin Termelőszövetkezet közös beruházásában alakítottak ki a Csillag Csemege üzlet alatt, a megyei könyvtár mellett. A HB Napló korabeli beszámolója szerint Debrecen lakossága körében a már korábban megismert csemegeüzlet osztatlan sikert aratott. Ezt mutatja az is, hogy a saját termelésű árukból naponta 100 ezer forintos forgalmat értek el. A csemegeüzlet szomszédságában megnyílt étterem átadási ünnepségén Gonda Sándor, a nádudvari Vörös Csillag Tsz pártbizottságának titkára rámutatott: az a céljuk, hogy a csemegebolt mellett a fogyasztók kényelmes körülmények között étkezhessenek. Nyitókép: Fortepan / Dőri András, 1988

A Vadászterem a Csillagban. Fotó: HB Napló

A két tsz a megye legnagyobb árutermelő közös gazdaságai közé tartozott. Saját termékeiket hozták forgalomba, szárnyast és sertéshúst. Dobó László üzletvezető ígéretet tett: mindenkor figyelmesen, szeretettel, tisztelettel, gazdag választékkal fogadják a vendégeiket. A két tsz üzlete eddig sem okozott csalódást. A nyitás óta is bővült a választékuk, s bízhatunk benne: a Csillag Étterem is jó hírnevet vív ki magának. Az étteremben 200 személy fért el, és a különtermeiben névnapok és más családi események ünneplésére is lehetőség volt. Hétköznapokon 11 órakor nyitott, és 23 órakor zárt.

Külföldi vendégek. Képtulajdonos: Füzesi Tamás

Ugyanezen a napon, 1971. augusztus 18-án adták át a Simonyi úton a Pálma Cukrászdával szemközt az új ABC-t is. Ez a bolt ma is működik, ugyanakkor a Csillag helyén szintén vendéglő üzemel.

A Simonyi úti ABC. Fotó: HB Napló

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 16., vasárnap

Az első Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny


Debrecen az első Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt Gulyás György versenyigazgató vezetésével 1961. augusztus 15-től, kedd délutántól rendezte meg 11 nemzet 14 külföldi énekkara szereplésével. Száz magyar kórus közül jelölték ki a nemzetközi versenyen részt vevő 29 együttest. Szombaton Debrecenbe érkezett még további 27 énekkar az ország más vidékeiről, amelyek a válogatáson kijelölt énekkarokon kívül legjobban szerepeltek. Így szombat és vasárnap összesen 70 énekkar volt Debrecenben. Fotók: Hajdú-bihari Napló


A HB Napló augusztus 16-i és további beszámolói szerint kedden délután százak és százak sereglettek össze Debrecen lakosai közül az Aranybika előtti téren, hogy tanúi legyenek 2000 dalos színpompás felvonulásának. A zászlódíszbe öltözött hatalmas téren fegyelmezett sorokban vonultak fel a Debrecenbe érkezett külföldi és hazai kórusok, hogy együttes éneklésükkel kifejezésre juttassák a kórusfesztivál eszméjét, a népek közötti barátságot. A seregszemle első mozzanataként a Munkásőrség Központi Kórusa dallal köszöntötte a kórusokat és Debrecen lakosait. Felejthetetlen élményt nyújtott a 2000 dalos ajkáról felcsendülő ének.


Este 6-tól a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskolában hivatalosan is megnyitották a kórusversenyt. Az ünnepségen Jávor Nándor, a Debrecen Városi Tanács V. B. elnöke hangsúlyozta: – Büszke öröm tölt el bennünket, hogy a nemzetközi kulturális seregszemle a mi városunkban kerül megrendezésre akkor, amikor hazánk zenekultúrája, zeneművészete két kiemelkedő alakja, Liszt Ferenc és Bartók Béla születésének 150., illetve 80. évfordulóját ünnepli az ország. A városunkba jött szovjet, angol, francia, olasz, bolgár, csehszlovák és német együttesek tagjai hitet tesznek majd arról, hogy mennyire értették meg Bartók Béla géniuszát, szellemét, muzsikáját, aki egész életében a népek közötti megbékélés eszméjét hirdette – fogalmazott.


A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny megnyitójának különösen nagy, impozáns eseménye volt az Aranybika dísztermében megtartott díszhangverseny: a debreceni Kodály Kórus – amely mint vendéglátó, nem vett részt a versenyben – hangversenyt adott a hazai és külföldi részvevők üdvözlésére. Az egy hetes verseny végén minden kategóriában 3 díjat adtak ki. Az I. díj nemzetközi trófea, diploma és 12 000 forint volt, kivéve a gyermekkarokét, ahol az I. díj összege 8000 Ft volt.


A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny sorozata ma is él, a fesztivált legutóbb éppen 2026-ban rendezte meg Debrecen.


Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Centrum Áruház


Debrecenben a Hajdúsági Áruházat 1962. augusztus 16-án adták át a Vörös Hadsereg útja 34–36. szám alatti épületben, amit Mikolás Tibor tervezett. (Előzőleg a „Hegedűs és Sándor”-palota állt itt, ami sajnos a II. világháborúban elpusztult. Nyitókép: Méliusz Helytörténeti Fotótár, 1973

Az építés pillanatai. Fotók: HÁÉV-archívum

A lakásokat is magában foglaló, ötemeletes helyet a többség Centrum Áruházként ismeri. Ezt a nevet 1968-ban vette fel a debreceni cég is, amikor megalakult az országos Centrum Áruház Vállalat. A létesítmény építésének, átadásának és működésének történetét ebben a cikkben elevenítettük fel sok régi külső-belső képpel, s megtudható az is, hogy korábban mik voltak a területen.

A méteráruosztály. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

Az üzlethelyiségek a közelmúltban évekig üresen álltak, 2025 eleje óta azonban végre ismét élet van a falak között. Erről az alábbi híradásunkban számoltunk be.

Korzózók a Centrumnál. Fotó: Helytörténeti Fotótár, 1973

Az új név. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1982-es Centrum-számla. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

2026. augusztus 15., szombat

Vakáció a Nagyerdei Strandon

Gyerek- és hullámmedencék. Fotó: Csobaji Előd, 1977

A Debrecen régi Nagyerdei Strandjáról megosztott videóink kapcsán Kedves Olvasónk, Németi Éva az alábbi visszaemlékezéssel örvendeztette meg a közösségünket. – A Nagyerdei strandon voltak az úszóedzéseink. Lehúztunk ott pár nyarat. Valamikor májusban kezdtük, még volt iskola. Reggel 06:00-tól edzés és délután 15:00 vagy 17:30-tól. Kihúztuk a kötelet, leválasztva az edzéshez a 2 sávot. Utánunk jöttek mindig a búvárúszók. Reggeli edzés után mentünk gyógyulni a Gyógy II.-be. Néha úgy fáztunk a tavaszi időjáráskor, hogy égetett a Gyógy II., ahogy beleereszkedtünk. Eleinte megvolt még a Gyógy II.-ben lévő 2 kör alakú szigeten a fűzfa, és ott köröztünk a sziget körül, amikor jött az úszómester, hogy menjünk ki, mert kicsik voltunk még. De hát melegedni kellett valahol. Amikor már nem volt suli, akkor a reggeli edzések is 2 órásakra nyúltak, de már később, 08:00-kor kezdtünk, és időnként ott maradtunk az esti záráshoz közel, és a halsütőnél kunyeráltunk mustáros-kolbászzsíros kenyeret. Vagy összedobtunk 3 Ft-ot érte. Volt hátul, vagyis a főbejárat mellett a homokos focipálya, ott péntek reggelente volt játék, edzés közben. Bár a franc se szerette, amikor a fiúk jól hátba küldték az embert a focilabdával. Ezen a részen, az erdő mellett lehetett látni, ahogy a bliccelők beugráltak a kerítés egyes meglazított részein. Nekünk az edzések miatt egész szezonra ingyen bérletünk volt, ugyanígy télen a fedett uszodába is. Persze ezt a Fürdőbálok idején is voltak, akik kihasználták, és a kb. 4x nagyobb egyesületi kabinunkban meghúzva magukat várták a kapunyitást. Neveket nem tudok, minden más csak véletlen egybeesés lenne, de az biztos, hogy csak 1x történt meg. Mert baromi kényelmetlen volt, és a híres énekesnő kb. 10 perc után távozott, mert a 4 m-es melletti színpadnál valaki ellopta a bőrkabátját. A főbejáratnál volt a fürdőmozi. Volt, hogy 2 edzés közt a fürdőben maradtunk héderelni és mozizni. Nem volt soha jó választás, a nap kiszívta az ember be nem tárolt energiáját is. És a hullámfürdő. Hát igen, hallottuk annyiszor, hogy az ember dobhártyájába ivódott: „Hullámverés, hullámverés! A Hullámverés 5 perc múlva üzemel!”. Volt még hozzá pár instrukció is, valami ilyesmi, hogy a medencébe lépés előtt bocskor mosás meg úszógumit, karúszót bevinni tilos stb. stb. Sajnos szemtanúi voltunk egy halálesetnek is, egy kisfiú. Emlékszem, nagyon megviselt, a szülei már pont megvették neki az iskolakezdéshez a könyveket, füzeteket. Édesanyám orvosként ment segíteni, ahogy megtudtuk, hogy valakinek segítségre van szüksége, és bemondták, orvost keresnek sürgősen. De már sajnos késő volt. Évekig gondolkoztam, vajon mi lehetett a szüleivel.

A csónakázó felőli pancsoló. Fotó: Bakonyi Béla, 1966

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Orange Bár

Debrecenben a HB Napló 1974. február 16-án tudósított arról, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Üdítőital-ipari Vállalat terve arra az évre 12 millió palack üdítőital gyártása és forgalmazása volt. A cég az előző napon adta át a csaknem 5 millió forintba kerülő új töltősorát az Epreskert utcai telepén. Ekkor jelentették be, hogy márciusban új ízzel, szőlőízzel bővül a Hajdú család kóla, orange, citronella ízű palettája. A másik nagy hír az volt, hogy Orange Bár névre keresztelték át a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat debreceni „Kedves” Cukrászdáját a Vörös Hadsereg útján, miután az üdítőital-ellátásáról az Üdítőital-ipari Vállalat gondoskodott.

Itt volt az Orange. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1974. március 4-én aztán ez az elismerő cikk jelent meg a lapban: Az úttörőház szomszédságában található a Kedves, hajdan még Ifjúsági presszónak hívták, s bár a közönsége ma is jobbára fiatalokból áll, nevet változtatott. Nem egyedül reggeliztünk ott ezen a délelőttön. A kisasszony felvette a rendelést, és pillanatok alatt már hozta is a „komplett reggelit.”. Íme: tej, két zsemle, két szeletke vaj és dzsem. Plusz a mosoly, amivel jó étvágyat kívánt. Mindezt 3,60-ért. Találomra választottuk ezt a presszót, próbára téve a nyilatkozat hitelességét. Fedi a valóságot.” A presszó megszűnése után műszaki bolt volt a helyiségben, napjainkban azonban már régóta üresen áll az ingatlan.

Évek óta üresen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:
A Dimitrovról 74-ben. Fotó: Fortepan / Bencze László

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mikor óratorony fénylett az újkerti piac és Lublin fölött



Debrecenben az Újkerti lakótelep egyik praktikus és jellegzetes dísze volt a hajdani Lublin Étterem és kispiac közötti óratorony, amit Váró Márton készített, és 1981. április 27-én helyezték üzembe.

Az 1981. június 5-i Naplóban, Losonczi Pál látogatásakor

A 16 méter magas, messziről is látható kompozíciót 2005. augusztus 15-én bontották el, akkor már évek óta nem működött. A nyitókép forrása a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege, és az átadás évében született. Íme, még egy klassz színes retro kép is a műalkotásról:

1981–2005. Fotó: Nemzeti Művelődési Intézet

A kompozíció eltávolításakor, 2005 augusztusában az alábbiak szerint nyilatkozott érdeklődésemre (akkor még a Debrecen Hetilap színeiben kérdezve) a városháza illetékese:


Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Nyitóképünk teljes méretben. Képforrás: Méliusz-könyvtár

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az óra makettje, amit a képet küldő Józsa Judit édesapja tervezett

Immár 35 ezren követik a Debreceni Képeslapokat!


A Debreceni Képeslapok című magazinunk Facebook-követőinek száma, a közösségünk tagjainak létszáma 2026. augusztus 14-én elérte a 35 ezret. Ez debreceni viszonylatban sem sok, azonban a helytörténettel (is) foglalkozó médiumok között mindenképpen kimagasló. Összehasonlításként: például a Déri Múzeumnak 10 ezer követője van. Ez azonban nemcsak büszkeséggel tölt el minket, hanem a felelősségét is átérezzük. Az alapgondolatunk tehát továbbra is az, hogy minél többen vagyunk, annál jobban megismerhetjük a múltunkat, a jelenünket és talán a jövőnket is. Ezt szolgálja a Helytöri Klub is a Bem téri Méliusz Központi Könyvtárban is, ahol szeptemberben a gúthi földvárról, októberben pedig a debreceni Nagyerdőről lesz előadás. Köszönjük szépen Mindenkinek, aki ezekben közreműködik ötlettel, fotóval, megosztással! Hálás üdvözlettel: Vass Attila Tamás szerkesztő.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!