Keresés ebben a blogban

2026. január 14., szerda

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón


Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának, a 
Vekeri-tónak a létrehozását 1974 januárjában rendelte meg a Fefag a Tivizigtől. Nyitókép: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tó. Forrás: Erdőspusztai Turisztikai és Horgászportál

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

Stégek és ladikok a Napló 1976. V. 1-i cikkében

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül egy 17 és egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A tó első hídja. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. V. 1-i cikkében

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle.

A Kati kishajó. Forrás: Erdőspusztai THP

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

A majálisház. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri történetéről, a korabeli fejlesztésekről és tájról további adatok a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag, Attila tér 3. szám) négynyelvű leporellójából is megtudhatók.

A Napló 76. V. 1-i cikke

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat.


E településeknek a neveit ma határrészek jelölik: BánkGúth, Fancsika, Haláp, Nagycsere és Pac.

Egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is. 

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó. Fotó: Képzőműv. Kiadó, 1986

Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését. 

A Vekeri-tavi Camping (1986). Fotó: Csobaji Előd

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat.

A megmagasított híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A hőskor után a legdrámaibb 2015-ben volt a táj: kiszáradt a tó, ám az új szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzelAzóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, nem tértek vissza a víziállatok, s pl. csónakázni, vízibiciklizni se lehet. A tóról 2023 nyarán készített képeink itt tekinthetők meg. A fénykor Vekeri-tavas jeleneteiben pedig erre az összeállításunkra látogatva gyönyörködhetünk.

A Fefag képeslapja a Kati kishajóval, 1988-ból


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Erdőspusztai Tájház, 1985. Fotó: Hapák József

2026. január 13., kedd

Az 1913 januárjában átadott püspöki palota


Debrecen meghatározó épületeinek egyike a Hatvan utca és a Kossuth tér sarkán magasodó püspöki palota. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A líciumfával, Zoltai Lajos 1914-es festményén

Az 1913-ban átadott püspöki palota helyén járókat anno a fenti épületsor fogadta, köztük a Méliusz-ház és a ma is meglévő, híres líciumfa. Hogyan lett a püspöki palota ezekből és más kisebb épületekből?

A püspöki palota napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Papp József a Debreceni Szemlében közölt cikkében leírta, hogy anno a református egyház is nagy léptékű bérház megvalósítását határozta el a Nagytemplom mellé, a Hatvan utca sarkára a Méliusz-féle parochia, az úgynevezett líciumos kántori lakás és két szomszédos ház helyén négy összefüggő telekre. Az 1910-ben kiírt országos pályázatot Bálint Zoltán és Jámbor Lajos fővárosi építészek nyerték, akik a vármegyeházát, valamint a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották.

A palota toronycímere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hivatkozott múltidézés szerint a kivitelezés fővállalkozója Tóth István helyi építész lett, a reprezentatív épületbelső színes kerámiáit a pécsi Zsolnay-gyár szállította, míg az épületszobrászi munkákra Tóth András kapott megbízást.

1915-ös képeslap a püspöki palotáról

A kivitelezés csupán 15 hónapig tartott és – bár a végleges használati engedély 1913 januárjában kelt – az első lakók már 1912. november 1-től folyamatosan költözhettek az elkészült lakásokba. A püspöki palota tornya eredetileg valójában egy víztorony (volt) az emeleti lakások számára szükséges víznyomás érdekében.

Gangok a Déri téri átjárónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A dolgozatból az is kiderül, hogy a négy utcára néző, teljesen alápincézett, liftekkel ellátott háztömbbe három zárt és egy nyitott udvart és összesen 9 lépcsőházat építettek. A földszinten a 16 utcai és 15 udvari üzlet mellett 8 lakást alakítottak ki. A két–három szobás garzonok alapterülete 80–95 négyzetméter, a háromszobás rendes lakásoké 110–120 négyzetméter, a négyszobásaké 130–140 négyzetméter, az ötszobásoké 150–170 négyzetméter volt. A nagypolgári, két cselédszobás, több mellékhelyiséges, 6 szobás lakosztályok alapterülete pedig 290–350 négyzetméter.

Hatvan utcai főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Üzletportálok az átjárónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok




Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A teljes torony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. január 11., vasárnap

Az 1969. január 11-én átadott Bocskai általános iskola

A suli eredeti homlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Dobozi-lakótelep általános iskoláját 1969. január 11-én, szombaton adták át a Munkácsy Mihály utca 4. szám alatt, a víztorony mellett. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az átépítés előtti iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az akkori, 1969–70-es tanévtől Lakatos János igazgató vezette az iskolát, az átadási ünnepséget pedig Bazsa Ernő igazgatóhelyettes nyitotta meg . A korszerű létesítmény több mint 20 éves problémát oldott meg.

Régi épület a Rakovszkyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az új épületegyüttes átadásáig ugyanis mindössze 13 tantermük, 2 napközis és egy gyakorlati foglalkoztatótermük volt. A másnapi HB Napló szerint az új létesítmény építése 12,5 millió forintba került, s a felszerelése 650 ezer forint volt. A komplexumban 350 személyes konyha, központi fűtés, ifjúsági szoba, beépített szekrények és – akkor még egy – tornaterem is helyet kapott. A megvalósítás a szülők, nevelők, tanulók és különböző intézmények kétezer órás társadalmi munkájának is köszönhető.

A 2020-as felújítás után. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A típusterv alapján épült, 16 tantermes létesítményben a Pacsirta utcai iskola tanulói és nevelői találtak új otthonra. A Munkácsy Mihály nevét viselő utcában található épület átadása után még a Pacsirta és mai Ótemető utcai egységben is működtek napközik. A testnevelésre szakosított tantervű osztályok is az 1969–70. tanévtől működnek, Debrecenben ugyanis akkor a Bocskai-iskola adta a tornasport bázisát.

A Víztorony utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény híres testnevelő tanára volt mások mellett dr. Kasza Lajosné és Nagy Jenő, valamint mellettük R. Fehér Csaba is. A tanuszodát az 1978–79. tanévben kezdte építeni a HÁÉV. Az ebbe az iskolába egykor járók élményeket őrizhetnek még a felejthetetlen Baranyi házaspárról is, akik az iskola gondnoki teendőit látták el.

Az 1979. X. 19-i uszodaavatás cikke a HB Naplóban

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 10., szombat

A Vágóhíd utca legendás bulihelye volt: az Utopia Disco


Debrecen egyik leghíresebb szórakozóhelye volt 1998. szeptember 5-ig az Utopia Disco & House Club (akárcsak a sárándi M47 Disco és a 2013-ban lebontott, legendás Újvigadó).


Az Utopia a Vágóhíd utca és a Galamb utca sarkának épületében nyílt meg 1997. január 10-én, amikor is sztárvendégként Sipos F. Tamás szórakoztatta a nagyérdeműt.


Egy olvasónk szerint korábban a Kőbányai Porcelán gyára működött az épületben, ahol porcelán villamossági eszközöket készítettek – lásd a hozzászólásokat. A fenti jegymásolatot egyébként Kiss Mónika és Harcos Tibi is feltöltötte a fotóinkhoz.



Katonka Róbert két belső felvétellel is megörvendeztette mindazokat, akik szép emlékeket őriznek az Utopiáról. Tőlük tudjuk azt is, hogy a Z+ invázió és az akkori DJ-k szerint az ország legjobb discoja volt ez a Zsibivel szemközti klub!


Idézet Katonka Róberttől: „Majdnem 2 éven át üzemelt ez a nagyszerű house club. Ami meg 20 év elteltével is ilyen érdeklődésnek örvend. Noha a helynek mar csak az emlékei vannak meg, és maga az épület,ami már semmilyen formában nem hasonlít az egykori önmagához.”


És még egy vélemény: „Imádtam oda járni, ez egy család volt szinte akik oda jártak, hétről hétre!!!” A diszkó később átalakult, és a neve Rivalda Dance Ring Ifjúsági Szórakoztató Centrum lett.


Harcos Tibi ezt is leírta: „Van egy bélyegzőm, amivel a belépők kezére nyomtak, az UV-tintás párnával együtt.” Sőt, Ő egy darabkát az Utópia belső falából is eltett emlékbe... Az 1998. szeptember 5-én bezárt disco épületében később volt húsbolt és turkáló is, ma pedig egy kereskedelmi multi üzlete.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Czine Árpád jegygyűjteménye, köszönjük!

2026. január 9., péntek

Az „évszázad havazása” Debrecenben 1987 januárjában

Debrecent az „évszázad havazása” 1987. január 9-én, pénteken reggel érte el: heves széllökések kíséretében megérkezett az első jelentősebb mennyiségű hó Hajdú-Biharba, s néhány óra alatt fehér lepelbe burkolóztak az utcák és a terek. A másnapi Hajdú-bihari Napló cikke szerint a megyében vasárnap estig 15–20 centiméteres hótakaró alakult ki. A helyi és a helyközi buszjáratok január 9-én 10–20 perces késéssel közlekedtek. A Debreceni Városgazdálkodási Vállalat szombatról vasárnapra virradóra 188, vasárnap délelőtt pedig csaknem 100 rendkívüli hómunkást vett fel.

Vörös Hadsereg útja, 1987 január. Fotó: HBN

A nagy mennyiségű hó váltóállítási problémákat is okozott. Míg szombaton csak 20–30 percet késtek a személy- és gyorsvonatok, addig vasárnap délelőtt már 10 és 80 perc közötti volt a késés. Hétfőn délután a rendkívüli időjárási helyzet miatt a megye vezetői operatív bizottságot hoztak létre. Hétfőn dél körül megszűnt a hóesés, ám az előrejelzés szerdára ismét komoly havazást ígért. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága azzal a felhívással fordul a fiatalokhoz, hogy minél többen vegyenek részt a takarításban. Az erős havazás okozta közlekedési, ellátási zavarok mielőbbi felszámolása érdekében az Ifjú Gárda Országos Parancsnoksága hétfőn (január 12-én) szintén mozgósítást rendelt el. A teherszállítást leállították, csak különleges igényeket teljesítettek. Vasárnap az igazgatóság területén 31 személyszállító vonat nem indult el. A szerelvények már általában 60–80 perces késéssel közlekedtek hétfőn. Kedden délelőtt semmit nem változott a helyzet: tovább tartott a rendkívüli hideg, sőt az előrejelzések azt jósolták, hogy délután havazni is fog. A legfontosabb feladatnak a helyi tömegközlekedés körülményekhez képest zavartalan biztosítását tartották.

Vörös Hadsereg útja, 1987 január. Fotó: HBN

Aztán kedden délután mégis jelentősen javult a helyzet: a személyvonatok menetrend szerint elindultak, sőt nyolc tehervonatot is útra bocsátottak. A Volán arra panaszkodott, hogy elég sok busz elfagyott, főként a külső telephelyekről indulók. Az utak kedden a megyében járhatók voltak. Persze nem akárhogyan: a fényesre keményedett hó néhol jégpályára emlékeztetett. Január 15-én, csütörtökön ellátási gond már nem volt, de a hóeltakarítás nagyon lassan haladt. Az elmúlt napok rekord hidege és a 30–40 centiméteres hó lehullása utáni nehéz helyzet a megyében lassan, de javult. Aztán az ónos eső szerdán jégpályává változtatta a korábban járhatóvá tett utakat is. S igaz, hogy a homokszórás már szerda este 11 órakor megkezdődött, ez egy cseppet sem látszott meg a megye útjain. A rendkívüli időjárás okozta gondok felszámolásában az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport alakulatai nagy erőkkel vettek részt. A válság annak köszönhetően szűnhetett meg, hogy péntekre Hajdú-Biharban „tavasziasra” fordult az időjárás. Az olvadás persze újabb gondokat okozott… A Napló cikkeiből felidézhető az is, hogy 1987. január 16., péntek estére a tél kitombolta magát, teljesen helyreállt a közlekedés, minden távolsági járat elindult, s csak a vasútnál voltak kisebb késések.

Nagyállomás, 1987 január. Fotó: HBN

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Hófödte parasztház a napsütéses régi Alsójózsán

Debrecen józsai városrészében, a Telek és a Kiserdő utca sarkán áll egy szép, tornácos parasztház, mely festőművészeket is megihletett már. Ezt örökítettük meg anno a 2013 márciusi nagy havazás utáni napsütésben, lásd az első képünkön. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2013 márciusa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kirándulásainkon természetesen más évszakban is lencsevégre kaptuk ezt a gyönyörű épületet. Az alábbi felvételen a (volt) nádtető is megcsodálható.

2012 nyara. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Cikkünkhöz Kedves Olvasónk, Imre Simon leírta: „A szülői házunk, én és több testvérem is itt született és itt nőttünk fel. Öten fiúk innen vonultunk be katonának, és a három nővéremnek is itt volt a lánykikérője. Boldog gyerekkorunk volt a szüleink jóvoltából!” Kérdésünkre tudatta azt is, hogy a ház 1946-ban épült, de mivel hozzáépítettek, nem lehet ráismerni. Ugyanakkor Erika Black felidézte:
„Én vagyok az egyik unoka, és annak idején, amikor kislány voltam, szinte minden napomat a nagyszüleimnél töltöttem. Ez a ház, ez a kert, és az itt töltött idő számomra mindig a biztonságot és a szeretetet jelentette. Minden zughoz, minden tárgyhoz valamilyen emlék köt – a nagypapám mosolyához, ahogyan a régi kerti padon ült, vagy a nagymamám meleg kezéhez, ahogy az ölébe húzott, amikor mesélt. Rengeteg szép pillanatot őrzök a szívemben, az együtt sütött sütemények illatától a közös nevetések hangjáig. Emlékszem, hogyan futkároztam a kertben, és a nagymamám mindig azt mondta: „Ne siess annyira, élvezd a pillanatot.” Ezek az egyszerű szavak azóta is velem maradtak. Sajnos, az idő haladtával a nagyszüleim már nincsenek velünk. Azóta hiányuk űrt hagyott maga után, de az emlékük mindig velem marad. Az a szeretet, amit tőlük kaptam, örökké él a szívemben, és minden nap arra emlékeztet, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy az unokájuk lehettem.”
A 2013 márciusi nagy havazás másnapján az épület utcai homlokzatát is lefényképeztük. Itt nemcsak az tárul fel, hogy a ház eladó volt, hanem a kereszt alakú faragások és az osztott ablakok is:

Az utcai rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 7., szerda

Volt 1x1 Friss Rádió

Feri, Atti, Gizus és Pista a 2002-es debütáláskor. Fotók: © DTV / Debreceni Képeslapok

Debrecen médiatörténelmében merőben új fejezetet nyitott a Friss Rádió színre lépése 2002. január 7-én reggel 6 órakor. A 90 mHz-en fogható, új médium ugyanis nemcsak nonprofit módon működött, hanem kizárólag igényes rockzenét sugárzott a stúdióbeszélgetések között. Az alábbi tudósítást a Debrecen TV készítette a zeneművészeti egyetem 9. emeletén működő Frissről, amely a helyi közösségeknek is megszólalási lehetőséget adott:


A magánszemélyek által létrehozott rádió azóta volt a város tulajdonában is, ma pedig a Debreceni Egyetemé, Campus Rádió néven. Átalakult a műsor- és zenei szerkezete is, és természetesen a munkatársai is cserélődtek.

Ó Nagy mester a 2002-es debütáláskor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2002-es alapítóstáb tagjai közül íme néhányan: Hajdú Károly, Pocsai István, Váradi Ferenc, Vass Attila, Szöőr Ádám, R. Simor Katalin, Bakó Csaba, Balogh László..., akiknek felejthetetlen és nagyon fontos korszakot köszönhet a debreceni rádiózás. Boldog születésnapot!

Ildi, Karcsi, Csabi és Tücsi a 2002-es debütáláskor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

(Érdekesség az is, hogy Váradi Feri és Vass Attila korábban is kollégák voltak a Naplóban, és együtt zenéltek egy akusztikus bandában, a Naplopókban.) 

Lacus és Ádi, akik Attilával készítették a 2002. január 7-i reggeli bejelentkező első műsort. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!