Keresés ebben a blogban

2024. október 15., kedd

Az „Osztrák–Magyar Monarchia hagyatéka” 13 csodás debreceni képeslapon

A még egyemeletes zenede 1903-ban.

Debrecen régmúltjáról találhatunk szép fotókat az Osztrák-Magyar Monarchia hagyatéka című oldalon. Ezekből szemezgetve, az első képen a Vár–Csapó utcai, még egyemeletes zenedepalota 1903-as arcára csodálkozhatunk rá, a másodikon pedig az 1944-ben elpusztult Hegedűs és Sándor palotában gyönyörködhetünk 1914-ből. 

Hegedűs és Sándor palota, 1914

Íme, egy ritkán szerepeltetett muzeális fotó a békebeli főutcáról, az előző épület szomszédságából, még Gambrinus köz, valamint takarékpénztári palota nélkül:

A Piac utca a mai Gambrinus köznél, 1901-ben

Nagyon szép képeslapok és más felvételek születtek a hajdani Deák utcai nagy zsinagógáról is...

A Deák utcai zsinagóga 1910-ben

A zsinagóga közelében pompázott a Nagyállomás palotája. Erről két fotómásolatot teszünk közzé, ráadásul a második felvételen gőzvonat is szerepel.

A Nagyállomás-palota és a Népkert / Petőfi tér.

A Nagyállomás-palota és egy gőzvonat 1910-ben

A több útvonalon közlekedő gőzvonatok érintették a Piac utcát is. Az alábbi képen még a Kistemplom toronysisakján is ámuldozhatunk, ugyanakkor már a Csanak-ház is áll a kockaköves főutca mellett.

A Piac utca a toronysisakos Kistemplommal, 1907 előtt

A következő, szintén Piac utcai jelenet azért is érdekes, mert a Tisza-palota mellett még kis házak sorakoznak, tehát az Alföldi-palotának egyik változata sem épült meg akkor.

A Piac utca a Tisza-palotánál, 1906-ban

Az Osztrák-Magyar Monarchia hagyatéka című oldal debreceni képei között a Hungária-palotáról is található szép fotó. A ma is meglévő ház a Piac és az Arany János utca sarkán áll.

A Hungária-palota 1910-ben

Mint jeleztük, gőzvonatok több vonalon is közlekedtek, a Hatvan utcán végigmenő 5-ös járatokon kívül a Kossuth utcán például a 4-es vonal futott. A lenti képen a Kis Orbán-ház előtt siklik.

Gőzvonat a Kossuth utcai 4-es vonalon, 1910-ben

Lenyűgöző paradicsom volt a Margit-fürdő is, ami a mai Füredi úton terült el.

A Károly Ferenc József sugárúti Margit-fürdő 1910-ben

Az utolsó két fotón a Simonffy-sarki ikerpalota tündököl, mellette pedg az Árpád téri templom. Ezekkel a képeslapokkal kívánunk Mindenkinek jó időutazást, vigyázzunk a közös örökségeinkre!

A Simonffy-sarok 1903-ban és az Árpád téri templom (1916)


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. október 14., hétfő

Ma 420 éve tört ki Bocskai és a hajdúk felkelése

Debrecenben általános iskola, tér, valamint a Kálvin téren szobor is őrzi az emlékét Bocskai István fejedelemnek, akinek a vezetésével ma 420 esztendeje, 1604. október 14-én tört ki felkelés, illetve szabadságharc. A Wikipedia leírása szerint Bocska István a hajdúk élén az 1604. október 14-ről október 15-ére virradó éjjel Álmosd és Bihardiószeg térségében döntő győzelmet aratott a Johannaes Petz (Pezzen) által vezetett császári sereg felett.

Bocskai és hajdú katonák. Forrás: Wikipedia

Október 15. után bevonult Debrecenbe és Váradra, míg Tokajnál a hajdúk seregével győzelmet aratott Belgioioso felett. 1604. november 11-én bevonult Kassára is. Ezután Kelet-Magyarország is a kezére került. A szabadságharc új vezére 1604. november 12-én Kassáról kiáltványban szólította fel a nemességet a csatlakozásra, amivel a szabadságharc kiszélesedett. A kóborló hajdúk és a hozzájuk csatlakozó elnyomott jobbágyok a Habsburg uralom ellen vívták a szabadságharcukat.

Bocskai István. Forrás: Wikipedia

Hamarosan csatlakozott Bocskai seregéhez az idegen zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt lázongó városi polgárság, a köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. 1605 végére Magyarországnak a töröktől el nem foglalt része és Erdély a felkelők birtokában volt, miközben Bocskait 1605. április 17-én a szerencsi országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta. Az 1606. június 23-án megkötött bécsi béke biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket Bocskai és fiági utódai élete tartamára Erdélyhez csatolta.

A Kálvin téri szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szeptember 24-én Habsburg Rudolf király külön oklevelet adott ki arról, hogy Erdély és a Partium Bocskai fiági leszármazottainak kihaltával sem száll vissza a koronára, és hogy a fejedelemnek és fiú utódainak átengedi Ugocsa, Bereg, Szatmár és Szabolcs vármegyéket, továbbá Tokaj várát minden tartozékaival, valamint Tarcal, Bodrogkeresztúr és Olaszliszka mezővárosokat. Az ugyanebben az évben megkötött, Bocskai által közvetített zsitvatoroki béke a 15 éves háborúnak is véget vetett.

A Bécsben őrzött korona. Forrás: Wikipedia

Rudolf végül tárgyalásokra kényszerült. Bocskai is békére hajlott, egyrészt azért, mert a szabadságharc eredményeit veszélyeztette a felkelők táborán belül a hajdúk és a nemesek egyre élesedő ellentéte, másrészt pedig azért, mert nem akarta magát a török karjába vetni, ami pedig elkerülhetetlen lett volna, ha szakít a Habsburgokkal. A török Porta Bocskai kérésére a fenti képen látható koronát adományozta Bocskainak, akit azzal meg is koronáztak. A szabadságharc győzelmeinek kivívóit, a hajdúk zömét Bocskai kiemelte a földesúri fennhatóság alól, és közösségi kiváltságokkal, katonáskodási kötelezettséggel a hajdúvárosokban telepítette le saját birtokán, ahogy a székelyeknek is biztosította korábbi kiváltságaikat.

Nyitóképünk teljes méretben. Forrás: Wikipedia

Szintén a Wikipédián olvasható, hogy a hajdúvárosok a hajdúk önkormányzati joggal felruházott települései voltak, melyek sajátos településformája összhangban volt lakóik katonai foglalkozásával. Szűkebb értelemben hajdúvárosoknak az úgynevezett öreg hajdúvárosokat nevezték, melyek a 17–19. században a Hajdú kerületet alkották, Ezek: Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló és Vámospércs, illetve egy ideig Polgár is. A kiváltságok eredeti jogosultjai a 9254 szabad hajdú, akiket Bocskai István erdélyi fejedelem 1605. december 12-én (Korponán) nemessé tett. Azonban a magyar törvényhozás sem ezt, sem a többi erdélyi fejedelemtől nyert kiváltságaikat nem ismerte el a nemesi jogok törvényes alapjául; így a hajdúvárosok kerületének lakosai nem voltak nemesek ugyan, de sajátságos szabadságnak birtokában voltak, mely a jászok és kunok szabadságához nagyon hasonlított.

A Bocskai-iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2024. október 13., vasárnap

Mikor óratorony fénylett az újkerti piac és Lublin fölött



Debrecenben az Újkerti lakótelep egyik praktikus és jellegzetes dísze volt a hajdani Lublin Étterem és kispiac közötti óratorony, amit Váró Márton készített, és 1981. április 27-én helyezték üzembe. A 16 méter magas, messziről is látható kompozíciót 2005. augusztus 15-én bontották el, miután már évek óta nem működött. A fenti kép forrása a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege, és az átadás évében született. Íme, még egy klassz színes retro kép is a műalkotásról:

1981–2005. Fotó: Nemzeti Művelődési Intézet

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Nyitóképünk teljes méretben. Képforrás: Méliusz-könyvtár

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. október 12., szombat

A debreceni 39-es gyalogezred (1756–1918) emlékműve

A szobor 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik legkülönlegesebb szoborcsoportja a Nagyerdő kapujában, a Medgyessy sétányon található. A Leveles Csárda melletti, 1925. szeptember 6-án felavatott emlékmű a hajdani Császári és Magyar Királyi 39. Gyalogezred előtt tiszteleg. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A Mária Terézia, illetve gróf Erdődy Pálffy János által 1756-ban felállíttatott alakulat Debrecen háziezrede volt. A mementót a korábbi parancsnok Hegyközszentimrei Wolff János tábornok kezdeményezésére emelték, (Debreczeny) Debreceni Tivadar szobrász tervezte, s a Debreceni Műkőgyár készítette és építette meg. Debrecen első kaszárnyáját, a Pavilonlaktanyát az 1918-ban feloszlatott 39. gyalogezred számára hozták létre. Debreczeny Tivadar készítette a Déri téren megbújó Merengő című szobrot, valamint annak a köztemetőben leledző párját is. A sírban Vályi Nagy Frigyes ezredes nyugszik, aki szintén részt vett a nagyerdei emlékmű megvalósításában.

Emléktáblák a szobron. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. október 11., péntek

Bringázz velünk szombaton Pallagra!




A debreceni Nagyerdő hete alkalmából ingyenes kerékpáros helytörténeti kiránduláson vehetnek részt a természet- és históriakedvelők 2024. október 12-én, szombaton 14 órától.

A pallagi középiskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A várhatóan kellemes időben megtartandó eseményen Vass Attila Tamás, a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegének munkatársa, a Debreceni Képeslapok című magazin szerkesztője kalauzolja az érdeklődőket.

Az Auguszta-klinika. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyülekezés 2024. október 12-én, 13 óra 45 perctől lesz a Nagyerdei Stadion Pallagi úti parkolójában. A kirándulás állomásain (lásd lentebb) nagyerdei nevezetességek és kevésbé ismert részek történetébe nyerhetnek bepillantást a résztvevők a kiselőadások révén. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Telefonszám: 20/211-5236. E-mail: helyismeret@meliusz.hu. Várunk szeretettel Mindenkit!
Figyelem! A rendezvényen egyáltalán nem játszik szerepet a gyorsaság és a távolság! Ha esne az eső, akkor egy másik időpontban lesz a túra, s az új alkalmat külön is jelezzük.
A Wallenberg-emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helytörténeti bringatúra ismeretterjesztő állomásai:
A Nagyerdei Víztorony. Fotó© Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. október 10., csütörtök

Volt egyszer egy Nagyerdő (II.)

Debrecen parkerdejének 2014 nyarára történt meg a második legnagyobb átalakítása. Ennek eredményeként új arculata lett, és sok régi helyét is megszüntették.


Immár új stadion szolgálja a futballt és a virágkarneválokat, ám atlétikai és motorversenyzői része nincs. Elbontották a Csónakázó-tavat és az Újvigadót is, s a helyükre mélygarázst és „vízi ködszínházat” építettek. A Békás-tavat megnagyobbították, leszerelték a régi fahidat, s felújították a szabadtéri színpadot és a következő évre a víztornyot is. Ma már hiába keressük például a fagylaltosbódét, a spriccelős ivókutat és a kosárlabdapályát.

A régi stadion kapuja az állatkertnél

Vannak  viszont új szökőkutak s járhatatlan zúzott kővel borított szürkeségek is. Régóta üresen állnak a Rózsakert Vendéglő és a nyári tábor területei, s egyre romosabbak a Medgyessy sétány kiürített villái... – az alábbi válogatásban a csendes elmélkedés jegyében azt mutatjuk meg, hogy pár éve milyen volt az erdő. Mára lett Székelyek parkja is, ahol nagy ünnepségen zászlót állítottak. Felemás a kép. Eltűntek a békák, és csónakázni sincs hol. Lebontották a strandot, 2020 nyarára újat építettek, és szálloda is szerepelt a tervek között. A XX. század eleji Nagyerdőnk képei idekattintva csodálhatók meg...


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi Nagyerdőnk 18 gyönyörű képeslapon



A debreceni Nagyerdő 1900-as évek elején megörökített arcairól töltötte fel régi képeslapjai másolatait magazinunk Facebook-oldalára Kedves Olvasónk, Vértesi Ferenc a gyűjteményéből. A cikkben ezeket a gyönyörű emlékeket tesszük közzé a Nagyerdő napján. Az első képen Nagyerdei Strand látható a Simonyi úton, a második fotón a régi csónakázó tündököl.


Híres vendéglő volt a Dobos-pavilon is a mai fedett uszoda helyén.


A kirándulókat gőzvonat szállította az erdőbe a villamosítás előtti időkben.



A hajdani képeslapok a Leveles Csárda korábbi épületeit is megörökítették.



A fák természetesen visszatérő témák a XX. század eleji üdvözlőkártyákon.


A Simonyi útról is sok szép képeslap készült, alább ötös fogattal, valamint villamossal is látható.




1934 nyarán a Nagyerdei Stadion is megnyílt.


Akkor már működött a csodálatos Nagyerdei Strand is.



Az orvostudományi egyetem főépületét IV. Károly király avatta fel, s a palota előtt állt Tisza István szobra.


A képeslapokon Pallagra is eljuthattunk képzeletben, ahol a gazdasági akadémia pompázik.


Az utolsó gyönyörű képeslapokon a réges-régi Régi Vigadót idézzük meg. Jó múltidézést Mindenkinek!


Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!