Keresés ebben a blogban

2026. április 27., hétfő

Mikor óratorony fénylett az újkerti piac és Lublin fölött



Debrecenben az Újkerti lakótelep egyik praktikus és jellegzetes dísze volt a hajdani Lublin Étterem és kispiac közötti óratorony, amit Váró Márton készített, és 1981. április 27-én helyezték üzembe. A 16 méter magas, messziről is látható kompozíciót 2005. augusztus 15-én bontották el, miután már évek óta nem működött. A fenti kép forrása a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege, és az átadás évében született. Íme, még egy klassz színes retro kép is a műalkotásról:

1981–2005. Fotó: Nemzeti Művelődési Intézet

A kompozíció eltávolításakor, 2005 augusztusában az alábbiak szerint nyilatkozott érdeklődésemre (akkor még a Debrecen Hetilap színeiben kérdezve) a városháza illetékese.


Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Nyitóképünk teljes méretben. Képforrás: Méliusz-könyvtár

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az óra makettje, amit a képet küldő Józsa Judit édesapja tervezett

2026. április 26., vasárnap

Virágfüggönyként pompáznak a Füredi úti óriási császárfák

Debrecen egyik legszebb fasora a Füredi úton található császárfa-együttes. Ezt örökítettük meg a 2026 áprilisában tett látogatásainkon. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Eltakarják a házakat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hihetetlennek tűnik, de ezeknek a növényeknek van néhány olyan tulajdonságuk, amelyek miatt immár tilos kiültetni ilyen fákat. Ezeket az okokat és a császárfáknak az egyébként csodásan hatalmas lombkoronáit ebben a cikkünkben mutattuk be.

Micsoda méretek! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem könnyű betelni a látvánnyal, akárcsak például a Piac utca virágzó fáival se!

A Böszörményi-saroknál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:
Piac utca, 2026 április. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Piac utca, 2026 április. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utolsó képek a Bika melletti lebontott házakról


Debrecen felejthetetlen üzletsora az Aranybika Hotel és a Hatvan utca sarka (püspöki palota) közötti régi házakban működött a Vörös Hadsereg útja 1. és 9. szám közötti épületekben, melyek helyén később a szálloda új szárnya és az Unió Áruház tömbje épült meg.


Ezeket a boltokat fotózta le a mai Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegének akkori munkatársa, Rudas István azzal a céllal, hogy ily módon megőrizze az utókornak a belső tereiket és a külső arculatukat. Hálásak lehetünk neki!


A muzeális jelentőségű dokumentumok révén feltárulnak a korabeli klasszikus berendezések, s újra megelevenednek a régi barátságos ruha-, hangszer-, csemege- és más bolthelyiségek és azok közönsége.


A boltok üzemeltetői és Rudas István fotóriporter akkor már tudták, hogy szanálni fogják az épületeket.


Ez 1973-ban következett be, amikor is a nevezetes épületsort az április 26-án, május 10-én és 23-án végrehajtott három robbantással távolították el. A most megosztott felvételek 1972 decemberében születtek.


Sokan őriznek szép emlékeket az itteni Vörös Meteor Sportpályáról is, ahol telente korizni is lehetett.


Béke poraikra!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Bontás után építés. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1975

2026. április 25., szombat

Amikor még esténként csodás színes fények ragyogták be az Egyetem téri szökőkutat

Egyetem tér, 1969. Fotó: Tulok Ferenc.

Debrecenben az Egyetem téri szökőkutat 1961 tavaszán adták át. A Napló május 14-i cikke szerint sokan álltak meg és nézték gyönyörködve a magasba törő vízsugarat, de csak kevesen tudták, hogy milyen sok munkába került az elvégzése. A megközelítőleg négy hónapig tartó munkát Kiss Imre és László Árpád, a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, illetve a Debreceni Vízmű mérnökei irányították. A cikk tájékoztatott arról is, hogy a szökőkút építésében oroszlánrészt vállalt a Titász: a vállalat 30 dolgozója 1000 óra társadalmi munkával gyorsította a munka ütemét. Az építkezési munkálatok alatt lelkes és szorgalmas munkájával Székely Jenő csoportvezető, Agárdi Sándor és Hüse András művezetők, valamint K. Tóth István és Varga István villanyszerelők tűntek ki. A Titász dolgozói mellett a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem és a Debreceni Erőmű alkalmazottai is hozzájárultak sok társadalmi munkával a szökőkút mielőbbi elkészítéséhez. 

Medenceszobrok nélkül. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

Az egy héttel későbbi újságból az is megtudható, hogy sok elismerést kapott a KLTE épülete előtti park színváltós szökőkútsora. A szivárvány színeiben tündöklő szökőkutakat a Debrecen Városi Tanács kezdeményezésére közös összefogással létesítették. Különösen jelentős részt vállalt a munkából a két egyetem, amelynek műszaki dolgozói közül Kiss Ferenc művezető irányításával túlmunkában, önként végezték a szükséges munkákat. A műszaki munkák irányítója László Árpád mérnök volt. A KLTE előtti szökőkutak társadalmi munkáiban részt vett dolgozók számára találkozót tartottak. A Kossuth-egyetemen megrendezett ünnepségen dr. Rapcsák András rektorhelyettes üdvözölte és köszönte meg azt a munkát, amelyet Debrecen városfejlesztésének érdekében végeztek. A színes megvilágítás a 2000-es évek elejéig működött, de a vízsugarak már akkor sem a sziklakoszorúkból törtek a magasba.

Az egyetem tér 1967-ben. Fotó: Tulok Ferenc

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 24., péntek

Hortobágy dicsérete

Csikósok a Csárdánál. Fotó: Fényes Tamás, 1972.

Debrecen egykori ló- és jószágtartó birtokára, a Hortobágyra látogatunk ezúttal. Utunk előtt azonban egy vicces feladvány: Meddig ló a ló?

Haranghy György felvétele 1909-ből

Miért is kérdezzük, hogy meddig ló a ló? Egyrészt azért, mert Debrecen bizony csipkelődő vagy gúnyolódó gondolatokban is szerepel (például Ady Endre költészetében).

A Kilenclyukú híd. Fotó: Hapák József

Ezeknek az élcelődések egy részét a cívisvárosiak tájszólása szülte. A mára szállóigévé szelídült, fenti rigmus szerint a ló Debrecenig ló, mivel onnan már lú... 

Csontváry Kosztka Tivadar 1903-as festménye

Az efféle szösszenetekből ugyanakkor minden bizonnyal az irigység is szól, hiszen Debrecen hagyományosan erős, meghatározó lótartó település (volt).

Hetes fogat Hortobágyon. Fotó: Csobaji Előd, 1986.

A lovait és természetesen a másféle haszonállatait (marháit, birkáit, kecskéit stb.) pedig nem a városban, illetve a bellegelőn, hanem a közeli Hortobágyon tartatták a gazdák.

Hortobágyi szürkemarhák. Fotó: Sehr Miklós

Hortobágyért sokan rajonganak, ugyanakkor sokan nem értik, hogy mi a jó benne. Aztán, amikor ellátogatnak oda, a kétkedők többségének is megváltozik a véleménye.

Lovasnapi mozaik, 1978. Fotók: IPK Vállalat

A vidékben gyönyörködve jön rá csak az ember, hogy Hortobágyot nem csupán a puszta, a csárda (1781) és a Kilenclyukú híd (1833) alkotja. De ha csak ennyi lenne, akkor is érdemes olykor felkeresni.

Juhászábrázolás Déri Frigyes gyűjteményéből

Híres a mesés délibáb is, akárcsak az a legenda, hogy a debreceni Nagytemplom toronycsillagjai (amik 61 méteres magasságban vannak) egy vonalba esnek a Hortobágyi Csárda küszöbével. 

Bográcsozók. Szerző: Ismeretlen. Dátum: 1953.

Legyen bárhogyan is, az tény: itt található Magyarország első nemzeti parkja (1973-ban hozták létre), és ez a terület 1999. december 1. óta a Világörökségnek is része!

2000-es szép telefonkártya

A sok-sok emléknek ezzel azonban még nincs vége. Tovább lépegetve a puszta történetében, más érdekességeket is böngészgethetsz itt lentebb...

A  telefonkártya hátoldala

Lovasnapi képeslap. Fotó: Sehr Miklós, 1981

Az élet egyébként a lovak körül se csak munkából áll, s a puszta népe a szórakozásra is alkalmat kerít. Az alábbi fotón a híres Rimóczi József hegedül, pipázó társa pedig a nedűt tölti.

Ecsedi István felvétele 1913-ból

Április 24., azaz Szent György napja pedig hagyományosan a jószág kihajtásának a napja. Erre emlékezünk ezzel a mostani összeállításunkkal.

A Kilenclyukú híd. Reprint: Uropath

Kapcsolódó összeállításaink:
A Kilenclyukú híd napjainkban


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Haranghy György fotója, 1901

2026. április 23., csütörtök

A vásártéri Kisállomás (1884–1991)

Debrecen egyik forgalmas helye (ami az volt a múltban is) a Segner tér. A városrészt előzőleg Bethlen Gábor térnek és Vásártérnek is nevezték. 1884-től innen lehetett vonatozni Hajdúnánásig, 1891-től pedig Füzesabonyig is. A két vonal közönségét a Debrecen–Vásártér állomás, azaz a Kisállomás szolgálta ki. Kapcsolata a Nagyállomással 1888-ra épült ki, amikor szárnyvonalat létesítettek a Kisállomáshoz a Hatvan utcán.

Fotó: Helytörténeti Fotótár / Szabó István, 1991

Béber László 1971-es leírása szerint mindez egy nagyobb tervnek, a Nagyváradot Debrecenen át Miskolccal összekötő transzverzális vasútnak a része volt. A téren fölhúzták a mázsaházat, mert addig sok volt a panasz a magánmérlegekre, és kijelölték a vásártér különböző részeit: a gabonapiacot, a bőr- és gyapjúvásárt, a mézvásárt. Sőt élő állatokat is lehetett kapni ezen a piacon – folytatta Béber László –, a mázsaház környékén bárányt és szopós malacot kínáltak. Debreceni vásárnak elmaradhatatlan része a fonatos sor, ezt a 2-es honvéd huszárok laktanyája mellett helyezték el. Forgalmas környék volt ez azelőtt is, és még inkább az lett, amikor 1884. október 5-én átadták a forgalomnak a nánási vasutat, hiszen ez nagy területet kapcsolt szorosan Debrecenhez. A heti három napon tartott, igen élénk hetivásárokon komoly terménypiac volt, hiszen Debrecenben már az 1880-as népszámlálási adatok szerint 49 önálló terménykereskedő működött. 

Kisállomás, 1962. Köszönjük a képet Pákozdi Zoltánnak

Ez idő tájt a ló- és baromvásártér is átkerült a Böszörményi útra, ideje volt tehát közúti vasúti összeköttetést teremteni ezekkel a vásárterekkel. Így indult meg a Hatvan utcán a baromvásártérig a lóvasút. A lóvasút építését egy tősgyökeres cívis, Balla Mihály kezdeményezte, akit nyilván az ősi debreceni kalmárszellem ösztökélt. A század első évtizedében aztán a Petőfi térről a Nyugati utcán át megindult egy újabb helyi érdekű vasút. Először csak Hajdúsámsonig, később pedig Nyírbátorig közlekedett, vasárnap délutánonként telve szabadságról bevonuló, búsan nótázó katonákkal. A szénapiaccal szemközt, a Hatvan utca sarkán a hírhedt, Vörös Ökör kocsma adott naponta dolgot a rendőrségnek, mellette békés együttélésben működtek a rossz hírű házak és a zsákból, sőt szakajtó kosárból áruló terményes kofák. A vasútvonal kerítése tájékán vadásztak áldozatokra a „hol a piros, itt a piros” játékosok meg a tárcadobálók, nyugodtabb napokon pedig a külvárosi fiúk vették birtokukba a teret, rongylabdát rúgdosva a mély porban. Egyelőre a körvonalak is bizonytalanok, az azonban bizonyos, hogy ez a városrész lendületes fejlődésnek csak a vasútvonal kihelyezésével indulhatna. De hát ezt már a század eleje óta hangoztatjuk, s úgy látszik, hamarabb eltűnik az ősi piac, mint a fiatalabb vasútvonal – fogalmazott Béber László az 1971-es cikkében.

Vásártér, 1938. Fortepan / Fóris–Vastagh

MÁV Debreceni Igazgatósága jó előre értesítette az utazóközönséget a Napló hasábjain is, hogy „a Debrecen–Füzesabony és a Debrecen–Tiszalök vasútvonal Debrecent érintő szakaszait 1991. június 2-tól az új nyomvonalra helyezi át. A régin a vasúti forgalomnak vége. Június 2-án 0 órától a Vásártér mint állomás és a Kertváros mint megállóhely többé nem funkcionál. Megszűnik. Az új állomás az új nyomvonalon a Tócóvölgy nevet viseli. A végső pályamunkálatok miatt Debrecen–Macs és Debrecen–Hajdúszentgyörgy állomások között 1991. május 31- én 7.15 órától június 1-jén 24 óráig vonatok helyett autóbuszok állnak az utazók rendelkezésére.” Az évtized végén az – akkorra már csak egy romos hajléktalantanyává lett – Kisállomás-épület lebontásának is elérkezett az ideje. A Segner tér emlékezetes létesítményei közé tartozott az 5-ös villamos is (mely 1973-ig közlekedett), valamint a Kisállomás mögötti, szintén lebontott Syposs-villa.

A Kisállomás helye napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. április 22., szerda

Az Attila téri templom – a Ti szép fotóitokon

A Wesselényi felől, 2019 január. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Attila téri görögkatolikus főszékesegyház renoválásáról szóló cikkünkhöz annyi fotót kaptunk Kedves Olvasónktól, hogy ezeket külön is közzétesszük.


A fenti archív képeslap másolatát is egy Kedves Olvasónk, Nagy Zoltán osztotta meg a közösségünkkel. Az alábbi képet Oláh Marianna csatolta a templom belsejéről.

A  templom ikonosztázionja. Fotó: © Oláh Marianna

A következő fotót Polcz Tibornak köszönhetjük. Nem mellesleg a templomot 1910. május 22-én adták át, s fj. Bobula János tervezte, aki a pénzügyi palotát is megtervezte. A neobizánci stílusú görögkatolikus templomot Firczák Gyula püspök szentelte fel az Istenszülő oltalmának tiszteletére.

A belső tér 2020 augusztusában. Fotó: © Polcz Tibor

Akkoriban megannyi szép zöldfelület díszítette az Attila tér és a mai Wesselényi utca környékét. A templomot 1950 és 1958 között festette ki Szegedi Molnár Géza. A szentélyt és a templomhajót elválasztó ikonosztáziont a templom átadásának századik évfordulóján, 2010-ben szentelték meg. A templom szintén díszes szószékéről Yudit Len mellékelt fotót a megosztásunkhoz.

A szószék. Fotó: © Yudyt Len

Az évek során egyre rosszabb állapotba került gyülekezeti hely utcai falainak renoválása 2024 január elején kezdődött. Ez része a 2023 októberében beindított külső-belső renoválásnak, amelyben a park megújítása is szerepel. A kivitelezés várhatóan két évig tart.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ismét egy régi képen ámuldozhatunk, ezt a grafikamásolatot Virányi Zsolt csatolta, és a debreceni főszékesegyházunk Szepesjakabfalván álló ikertestvérét ábrázolja.


Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg. Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A parkosítás tervére Zsitvatoroki Dániel hívta fel a figyelmet


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!