Debreceni Képeslapok

2026. október 16., péntek

A Várkapu étterem és bár

Debrecenben 1969. július 11-én nyílt meg a Kálvin téri HÁÉV-székház mögött az önkiszolgáló Várkapu Étterem. A 7 millió forintért épített vendéglő a közétkeztetési gondokat volt hivatott csökkenteni napi 1500 adag étellel. A másnapi sajtó azt is írta, hogy „a legújabb építészeti stílus szerint kialakított étterem mellett tetszetős, faburkolattal ellátott falú, kényelmes bútorokkal berendezett drinkbár” is üzemelt, ami II. osztályú árakkal, 7 órától 21-ig várta a vendégeit. Az eredeti tervek szerint az étterem 11 órától 21 óráig volt nyitva, de a reggeliztetést is készek voltak megoldani.

A Várkapu főkapuja. Fotó: HB Napló

1969. november 3-tól esténként 18 órától éjfélig hagyományos pincéres kiszolgálású, zenés szórakozóhely lett a Várkapu, s Percze Miklós magyarnóta-énekes lépett fel rendszeresen. Ezt 1970. január 21-én megszüntették, és újra önkiszolgáló étterem volt mindennap 16 órától este 22 óráig. A sajtóhír szerint a Hajdú-Biharban közkedvelt káposzta-, bab- és borsóételeket kínálták III. osztályú áron anélkül, hogy minőségileg vagy mennyiségileg a vendég kárára csökkentek volna az adagok. Így például a tejfölös bableves ára 2,50 Ft, a vagdalthúsos babfőzeléké 8,10 Ft, míg a töltött káposzta 8,30 forintba, a lencsefőzelék sertésoldalassal 10,10 forintba került borravaló, és esetleges italajánlat nélkül! Aztán 1972. január 7-én az Alföldi Vendéglátó Vállalat lett a Várkapu gazdája. A cég javítani akarta az étterem kihasználását, s egész napos nyitva tartást valósított meg, vagyis már reggelizni és vacsorázni is lehetett itt. A régi műanyag tányérok helyett már porcelánt adtak az étkezéshez. Azt ígérték, hogy néhány egészen olcsó és tartalmas étel mindig lesz az asztalon, ugyanakkor igyekeznek alkalmazkodni a hely szelleméhez („a régi Debrecen egyik legfontosabb építménye, a várfal állt ezen a helyen”), s meglepetésként ízletes, hajdúsági ételt is felszolgálnak majd.

2026. X. 16-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Jöjjön egy 1981-es hirdetés is: A debreceni Várkapu bárban április 11-én, szombaton este 7-kor filmet vetítenek a vendégeknek. A Pillangó című kétrészes amerikai alkotás ingyen tekinthető meg. Az április 1-től szerződéses üzemeltetésű szórakozóhelyen friss folyóiratokat is „felszolgálnak”. Szintén 1981-es változás: június 1-től új környezet, új szolgáltatások és új nyitva tartás. A zenét 18 órától a Kárpáti-duó szolgáltatja. Nyitva: 9-től 21 óráig, valamint 22-től 2 óráig. Legyen vendégünk a Várkapu bárban, ahol április 18-tól minden héten pénteki és szombati napokon 22 órától színvonalas műsort tekinthet meg, ismert előadóművészek fellépésével. Az éttermes, éjszakai báros, zenés-diszkós korszak 1986-ben szűnt meg egy időre: december 6-án a sajtóból kiderült, hogy a Várkapu Étterem helyén műszaki üzletet nyitott a Havas Kereskedelmi Vállalat. Később az is megszűnt, és évtizedekig a Barabás működött itt. A 2026 októberi ottjártunkkor pedig már olvasható volt a homlokzaton a legújabb étterem neve.

Beszámoló a Naplóban az 1969-es nyitásról

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

A Várkapu elé épített külső rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Debrecen 1956

Debrecen 1956-os arcai, többek között a régi Csapó utca, az Aranybika-népbüfé, a Kossuth-sarki takarékpénztári kupola és a sortűz áldozatainak temetése is megelevenedik a Méliusz-könyvtár gyűjteményében, amely az akkori mindennapi életről is gazdag válogatást tár elénk. Itt például a hajdani nagy zsinagóga maradványaira csodálkozhatunk rá:

Ízelítőnk következő fényképén a Petőfi-szobor áll a csupasz téren. Figyelemreméltók a kép bal oldalán a régi házak is, melyek a lebombázott, lebontott Hunyadi utcán sorakoztak még!

Még egy felvétel a Petőfi térről, háttérben a bombázásokat túlélt kamarapalota és a mai zöld szalagház helyén állt épületsor. Már kint van a repülős szobor, aminek a rendszerváltáskor veszett nyoma.

A Szent Anna (Béke) és a Varga utcák sarkán is pompázott egy híres-szép bankpalota, az ilyen volt akkoriban:

A Vörös Hadsereg útja és a Szent Anna utca sarkára emelt irodaház hajdani új látványa pedig ez:

Akkoriban a volt Angol Királynő Szálloda épületegyüttesére is vörös csillag és Rákosi-címer került. Abban az időben még abban működött az OTI.

A Széchenyi utca, valamint a Vörös Hadsereg útja sarkának látképe a Budapesti Nagy Áruházzal, továbbá parfümériával, gyógyszertárral és Debrecen lakóival:

A városházára szintén vörös csillag nehezedett, de előtte még pompázott a kis franciakert és a négy fasor, ugyanakkor a Kossuth-sarki torony se égett le... Az majd 1964 áprilisában következett be.

A szabadságharc újságjait a Szabadság Lapnyomda nyomtatta ki, ami az Aranybika-tömbben működött. A képen két kéziszedő szerepel munka közben.

Még egy csoportkép a Szabadság Lapnyomda szakembereivel:

Az Aranybika Szállodában meglepő módon népbüfé is működött, íme.

A Csapó utca elejéről, a Dollárház előtti időkből is voltak képek a kiállításon. A mai Dósa nádor téri kiadóépület, a Wolff-palota földszintjén Csemege-üzlet is fogadta a betérőket.

A tárlat a Nagyerdei Szabadtéri Színpad új korából is mutatott fotót. Az alábbi képen egy dalműsor jelenetébe pillanthatunk be úttörőkkel.

A harci felvételeken kívül az ÁVH-s sortűz áldozatainak temetése is megelevenedett, mely a Köztemetőben volt. Az alábbi reprodukciónk jobb szélén Mensáros László színművészt láthatjuk. Ő sem úszta meg büntetés nélkül a forradalmi szerepvállalását.

További '56-os összeállításunk idekattintva lapozgatható. Jó múltidézést, soha többé diktatúrát!

Teljes galériánkért kattints az alábbi nyílra:

Kapcsolódó múltidézéseink:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 15., csütörtök

A Légy jó mindhalálig című film premierje a Víg Moziban

Debrecenben 1960. október 15-én volt a díszbemutatója a Móricz Zsigmond regényéből készített Légy Jó mindhalálig című magyar filmnek a Víg Moziban.

A Nyilas Misit játszó Tóth Laci

A premier előzménye, hogy a helyi sajtóban különös hirdetés jelent meg 1960. február 7-én: 1892-es plakátokat, könyveket, reskontószelvényeket stb. kérnek leadni az Aranybika Szálloda portáján a Légy jó mindhalálig című film forgatása érdekében. A folytatást az alábbiakban meséljük el a korabeli hírek között végzett kutatásunk alapján. A Hunnia Filmgyár 1960. február 9-én kezdte meg a tereprendezést, ami azt takarja, hogy például a Református Kollégium előtti aszfaltot is átfestették kockakőhatásúra, és gázlámpákat szereltek a falakra. A Ranódy László rendezte film főszerepét, Nyilas Misi alakját a hajdúszoboszlói Tóth Lacira bízták, akit 40 ezer általános iskolás gyermek közül több hónapi munka után választottak ki. Az első felvételek 1960. február 16-án kezdődtek a Nyomtató utca és a Vár utca sarkán az úgynevezett trafikjelenettel. A filmben Bessenyei Ferenc, Psota Irén és Törőcsik Mari is játszik. A film egyik első bemutatóját a Szovjet–Magyar Baráti Társaság rendezte meg 1960. augusztus 9-én a Moszkvai Barátság Házában.

A debreceni díszbemutató után a főszereplő Tóth Laciról szóló október 27-i riportban ez olvasható:

„A Légy jó mindhalálig Nyilas Misije, amikor megkapta munkájáért az első forintot, elküldte szüleinek azzal az aláírással: Sírig szerető fiuk, Misi. Tóth Laci, amikor megkapta a filmezésért járó pénzt, édesanyjának azzal adta át: vegyen magának és édesapjának új ruhát! – Magadnak mit kértél? – Én biciklit kaptam a filmgyártól – válaszolta –, teljesen felszerelt, új biciklit, dinamó is van rajta. Ez volt ugyanis a vágya. A virágot is, amit kapott a debreceni díszbemutatón, anyunak adta, csak egyetlen szálat tett el emlékül a forgatókönyv lapjai közé.”

Ez a kedves Tóth Laci az alakításával a legjobb gyermekszereplő díját nyerte a San Francisco-i Filmfesztiválon! – számolt be róla az 1960. november 10-i Napló.

Mi pedig azzal is többször foglalkoztunk, hogy mivé lett a régi debreceni Cserepes utca, benne az az utolsóként, 2019-ben lebontott kis ház, ahol a filmben Doroghyék laktak. Zámbóné Lakatos Mária a cikkünkben felidézte: „EBBEN A HÁZBAN ÉLTEM 6 ÉVES KOROMIG, 1960-IG!!! De örülök, hogy még megvan! Nem vagyok hívő, de imádkozni fogok azért, hogy le ne bontsák. Az 1960-as filmforgatásra nagyon jól emlékszem, életem meghatározó élménye volt.

A fotón szereplő hintaló is az enyém és öcsémé volt (Sanyi! Sándor Lakatos). Nyüzsögtek a filmesek az egész utcában, a háztetőkön, kerítéseken rengeteg bámészkodó, síneken mozgó kamerákra, sok-sok színészre emlékszem, Psota Irén, TÖRŐCSIK MARI!!! Gyönyörű volt, fiatalon, fenékig érő hosszú szőke hajjal, kissé kényeskedve, affektálva, amiért korán elhozták a szállodából , és így ő meg fog fázni... Imádtam! És imádtam a főszereplőt, a Nyilas Misit játszó Tóth Lacit! Valósággal szerelmes voltam belé 5 évesen! Róla álmodtam, állandóan emlegettem. Még egy büdös nagy pofont is kaptam miatta, mert mi, az udvarban lakók ott bámészkodhattunk a forgatás alatt az udvaron, azzal a feltétellel, hogy csendben maradunk. És én képes voltam hangosan felkacagni, amikor a Nyilas Misit játszó Tóth Laci, a kapun belépve, kiejtette a csókát a zsebéből. Emiatt újra kellett forgatni a jelenetet, és apámat megszidták miattam” – elevenítette fel.

Egyúttal kifejtette: „50 forintot kaptunk azért, amiért kipakoltak bennünket a lakásból. Úgyhogy a fotón felhalmozott holmi a miénk volt. Bocs, kicsit hosszú voltam, de elkapott a nosztalgia!”

„Itt laktak” Doroghyék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A regény 1965-ös kiadását ebben az összeállításunkban mutattuk be Reich Károly szép grafikáival.

Ízelítő Reich Károly könyvillusztrációiból

Kapcsolódó összeállításaink:

A Cserepes utcai ház képeit Bihari Zoltánnak köszönjük

DBKL

2026. október 14., szerda

A hármashegyi haditechnikai park

Debrecenben 1988. szeptember 24-én szombaton avatták fel a haditechnikai parkot a Hármashegyi-tónál. A létesítményhez a Debreceni Parkerdészet adott területet. Az akkori sajtóhír szerint volt itt néhány MIG-típusú repülőgép, T-34-es harckocsi, légvédelmi rakéta, felderítő gépkocsi és T-30-as lokátor. Ugyanakkor tervezték, hogy lőtér, sí- és szánkópálya is épül majd a Zsuzsi-vonat végállomásánál kialakított haditechnikai parkhoz.

Nem sokkal az átadás előtt már azt is jelezte a HB Napló, hogy sajnos felelőtlen, vandál kezek törik, pusztítják a frissen festett eszközöket, berendezéseket. Akkor és az átadáskor arról még nem volt hír, hogy mikor került ide az a Li–2-es repülőgép, ami a nagyerdei vidámparkban szórakoztatta a látogatókat 1964 és 1986 között. Más beszámoló szerint az itteni eszközök az 1990-es években fogyatkoztak és sérültek meg annyira, hogy végül fel kellett számolni a létesítményt. Aki azonban manapság arra jár, a járművek helyeit még megtalálhatja ott... Kedves Olvasónk, Kaszás Sándor a következőket írta hozzászólásban. A kiállított repülőgépek: - MIG-15bis fiktív 1977 oldalszámmal. Eredeti oldalszáma: 666. - MIG-17Pf oldalszám: 838. - MIG-21F13 fiktív 1981 oldal számmal kiállítva. Eredeti oldalszám: 308. - Jak-28R piros 20 oldalszámmal. A debreceni 328. Gárda 1 századának a gépe volt. - Li-2 HA-LIR ex. Malév. Arra a kérdésünkre, hogy hova kerültek aztán, közölte: A Hármashegy aljáról előbb Vecsésre, majd Alsónémedibe kerültek a gépek egy privát gyűjteménybe. De az új tulaj egy idő után szétdarabolta őket és a MÉH telepre került több is. Többek között a korábban a Vidámparkban kiállított HA-LIR lajstromjelű LI-2-es is. Sajnos már itt a Hármashegy alján is siralmas állapotban volt. Valamint az igazán különleges Jak-28-as is szét lett bontva. Egyedül az üvegezett orr része maradt fent. A MIG-21F13 szerencsére túlélte. Most Kalocsa mellett van egy Tüzép telepen kiállítva. A 838-as oldalszamú MIG-17-is megmenekült. Számos helyen megfordult, jelenleg Budaörsön van egy magángyűjteményben.

Hasonló cikkeink sok régi képpel:

DBKL

2027-ben már 200 éves a Nagytemplom

Debrecen első számú jelképe, a református Nagytemplom épülete 2027-ben már 200 éves. Az építkezés előzményei és okai közé tartozik, hogy 1802. június 11-én ismét tűzvész pusztította el a cívisváros kétharmadát. A lángok súlyos károkat okoztak az András-templomban és a Kollégiumban is (akárcsak sajnos a korábbi, még katolikus Szent András Templomban).

2026. X. 13. reggelén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagytemplom már akkor is az ország református társadalmának szimbóluma volt. Az új gyülekezeti hely első tervét, egy körtemplomot a nagyváradi mester, Éder Jakab alkotta meg. A második próbálkozás már Johann Weis műve, ami egy klasszicizáló, későbarokk, kéttornyú épület lett volna. A bírálók mindkettőt elutasították, ám mivel a – szintén épülő – Református Kollégium nagy sikert aratott, felkérték a tervezőjét, Péchy Mihályt, hogy a Nagytemplom tervét is ő készítse el.

Zoltai Lajos festményén az András-templom

A mester a terveket és a későbbi többszöri módosításokat ingyen, áldozatkészségből végezte el. Először például Éder Jakab terveit fejlesztette tovább egy monumentális körtemplom formájában. Végül a mai Nagytemplom megtervezésében (különféle okokból) szerepet játszott Rábl Károly, Thallher József és Köhler György is. Közülük az utóbbi szakember a két tornyot összekötő, kőbábos mellvédfalat találta ki a kupola nélküli épületrész ellensúlyozására. Debrecen ma is álló jelképe – a történetét bemutató egyházkerületi cikk szerint – 1827 júniusára készült el teljesen. Toronyzászlói Simonffy Sámuel előtt tisztelegnek, és a templomépítés befejezésének évszáma is olvasható rajtuk. Ugyanakkor a díszes kapuzárak motívumain az angyal, az oroszlán, a sas, a csillag és ember Máté, Márk, Lukács és János emlékét is őrzik.

Péchy Mihály első két terve az új Nagytemplom megalkotására

DBKL

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

2026. október 13., kedd

A toronyház

Debrecenben 1960. augusztus 28-án tudósított a helyi sajtó arról, hogy elkészült a Vörös Hadsereg útja és a Petőfi tér sarkán az új hatemeletes lakóház. A Mikolás Tibor által tervezett épület főutcai homlokzatára egy nagy méretű, fekvő formájú szobrot is el akartak helyezni, de végül erre nem találtak tartós megoldást, és Kerényi Jenő művét más településen állították fel.

Ez a ház állt itt korábban

A toronyháznak is nevezett épület helyén az alábbi palota pompázott, míg meg nem semmisült 1944-ben a szemközti Royal Hotellel és sok más ingatlannal (meg sajnos az emberi áldozatokkal) együtt. A sarki modern házat később hétemeletesre magasították, amikor felépítették mellette a Holló János utcai nagy beton lakóházat. Azt megelőzően pedig lebontották az ottani (nem túl réginek tűnő) kisebb házat.

Aztán, 1961. január 15-én itt nyílt meg a Toronyház Bisztró is. A legújabb fejlemény pedig a környékről az, hogy immár végre befejeződött a toronyház renoválása is. A sokáig ponyva alatt rejtőző épületnek megőrizték az eredeti szín- és formavilágát. Ezt örökítettük meg 2026. október 13-án reggel:

DBKL

Kapcsolódó összeállításaink:

A debreceni csillagbörtön

Debrecenben a kiegyezés utáni bírósági és közigazgatási reform eredményeként 1872-ben állították fel a királyi törvényszéket. Ezzel együtt egy modernebb fogházépület iránt is igény mutatkozott. A hajdú-bihari büntetés-végrehajtási intézet honlapján található leírás szerint a tervek már nem pusztán fogház megépítését, hanem komplex törvénykezési palota (törvényszék és fogház) kialakítását fogalmazták meg. Az ügyészséget, bíróságot és fogházat is magában foglaló palota az egykori Deák Ferenc utca és a Werbőczy utca (a mai Petőfi tér és az Iparkamara utca) sarkán épült fel.

A megsemmisült szárny

A létesítményeket az a Wagner Gyula tervezte, aki a Széchenyi utcai Debreceni Törvényszéket is tervezte. A kivitelező a Gregerson nevű budapesti vállalkozó volt. Az épületegyüttesben 1895. október 13-án kezdte meg a működését az ír – fokozatos – rendszerű, háromemeletes, T-alapterületű, úgynevezett csillagbörtön. A fogházat 200 férőhelyesre tervezték, ám a II. világháborúig csak 100–150 fogvatartott tartózkodott benne.

Deák Ferenc utca, 1915

Az átadástól fogvatartotti munkáltatás is zajlott az intézet falain belül (például kosárfonás, csipkedísz-készítés) és kívül is (rabkertészet). Az 1940-es években bővültek a rabmunkáltatás lehetőségei, erre a háborús állapotok okozta munkaerőhiány, valamint a fogvatartottak növekvő létszáma teremtette meg a lehetőséget és a feltételeket. Napjainkban az intézet és egy kft. szervezi a fogvatartottak munkáltatását, s ezáltal karbantartási, mosodai, takarítói feladatokat végeznek, sőt főznek a fogvatartotti állományon kívül a saját és társ igazságügyi és rendvédelmi szervek dolgozóinak. 2014 októberétől a debreceni befogadó állomáson elhelyezett menekülteknek is főztek.

A két világháború között az elítéltek összetétele alapjaiban nem változott a korábbiakhoz képest. Az írni-olvasni tudás már általánosnak volt mondható, ennek ellenére a többségük vagyontalan, alacsony iskolázottságú és műveltségű volt. 1944. június 2-án légitámadás érte a közeli pályaudvart, a fogház területén két bomba robbant, melyek az épületegyüttes központi részét az első emeletig lerombolták. Egy héttel később az igazságügyi palota nagy része is megsemmisült. Napjainkban a mai Petőfi tér felőli soron lakóház áll a palotaszárny helyén.

Lakóház a palota helyén. Fotó: Horváth Zoltán

A károk elsődleges elhárítása még abban az évben megtörtént, de a bombatalálat miatt lerombolt körletrész újjáépítése 1948-ban fejeződött be. A honlap múltidézése kitér arra is, hogy a rendszerváltást követő több mint két évtizedben az intézet a feladataiban és a struktúrájában illeszkedett a modern szakmai elvárásokhoz, azonban a túlzsúfoltság továbbra is általános jellemző maradt.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

Keresés ebben a blogban

2026. október 16., péntek

A Várkapu étterem és bár

Debrecen 1956

2026. október 15., csütörtök

A Légy jó mindhalálig című film premierje a Víg Moziban

2026. október 14., szerda

A hármashegyi haditechnikai park

2027-ben már 200 éves a Nagytemplom

2026. október 13., kedd

A toronyház

A debreceni csillagbörtön