Keresés ebben a blogban

2026. augusztus 18., kedd

Az Omnia Kávészalon és a mopresszó

Debrecen egyik hajdani kedvelt és különleges vendéglátóhelye, az Omnia Kávészalon 1969. augusztus 20-án nyílt meg a Vörös Hadsereg útján, egy napon a Széchenyi utcai Sumen Étterem átadásával. Ezt idézzük meg most, elsőként Bencze László 1974-es, alábbi fotójával a Fortepanról. A helyi lap korabeli cikke szerint a kávészalont a Béke Presszó helyén nyitotta meg a szalon, a vendéglátó vállalat és a Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat együttes anyagi áldozattal. 


A 80 vendég befogadására alkalmas kávéházban Omnia kávét és Omnia kávés italokat, süteményeket szolgáltak fel. Később olyan akciók is voltak itt, hogy például aki dupla kávét rendelt, az egydekás Omnia kávécsomagot kapott ajándékba. De rendeztek itt teakóstolót és művészlemez-válogatásokat is. A következő fotó a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegéből származik, mely 1984. október 22-én készült. A képen az is látszik, hogy a Gregersenné Lux Alice homlokzati szobrai melletti kapualjból akkor már egy kertmozi nyílt. Ebben a mopresszóban a tűzfalra vetítettek, a vendégek pedig a film nézése közben ehettek-ihattak és dohányozhattak is (ilyen több helyen, például a Régi Vigadóban is működött). Ma már nincs se mozi, se a kávészalon: a helyiségben butik található. Összeállításunk következő képeivel mindezeken túl azonban az épület egykori könyves-, valamint játékboltjának emlékét is feleleveníthetjük...


DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Az 1976. augusztus 18-án kigyulladt Varga utcai palota


Debrecenben a Szent Anna utca és a Varga utca sarkán, a Ludas Matyi Espressoval átellenben tündökölt az Ipari és Kereskedelmi Bank palotája, aminek a földszintén Antalfy József könyvüzlete működött. A díszes épületet már nem láthatjuk, pedig ma is itt áll, csak éppen nem lehet ráismerni az 1976. augusztus 18-i tűz és az „átépítés” miatt. (Régi képeslapok forrása: dr. Nagy Attila gyűjteménye.)



A Méliusz Központi Könyvtára Helytörténeti Részlegének fenti fotója az 1950-es években örökítette meg a saroképületet. A hajdani gyönyörű iroda- és lakóházra e múltidézés végén egészében is rácsodálkozhatunk. Előbb azonban még íme az épület arca napjainkban:

Így már ismerős? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Most pedig lássuk, mi is történt azon a tragikus estén! A sajtóhír szerint a palotát este 8 körül borították be a lángok. Öröm az ürömben, hogy senki se volt benne, mivel tatarozás miatt kiürítették. Az anyagi kár tetemes, és a tűz elpusztította a saroképület jellegzetes tornyos, szép tetőzetét.


Aztán jött az „újjáépítés”, amely miatt felismerhetetlen modern külsőt kényszerítettek a historizáló, szecessziós épületre. Halkan megjegyezzük, korábban az egykori Deák utcai nagy zsinagóga tetőzete is tatarozás közben gyulladt ki és semmisült meg, ugyanakkor szintén tűz miatt pusztult el a Piac utcai takarékpalota saroktornya 1964 tavaszán. Ez utóbbit ebben a cikkben idéztük fel.

Az égő tetőzet. Fotó: HBN


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 17., hétfő

A Csillag Étterem


Debrecenben a Vörös Hadsereg útján 1971. augusztus 18-án adták át Csillag Éttermet, melyet a nádudvari Vörös Csillag és a balmazújvárosi Lenin Termelőszövetkezet közös beruházásában alakítottak ki a Csillag Csemege üzlet alatt, a megyei könyvtár mellett. A HB Napló korabeli beszámolója szerint Debrecen lakossága körében a már korábban megismert csemegeüzlet osztatlan sikert aratott. Ezt mutatja az is, hogy a saját termelésű árukból naponta 100 ezer forintos forgalmat értek el. A csemegeüzlet szomszédságában megnyílt étterem átadási ünnepségén Gonda Sándor, a nádudvari Vörös Csillag Tsz pártbizottságának titkára rámutatott: az a céljuk, hogy a csemegebolt mellett a fogyasztók kényelmes körülmények között étkezhessenek. Nyitókép: Fortepan / Dőri András, 1988

A Vadászterem a Csillagban. Fotó: HB Napló

A két tsz a megye legnagyobb árutermelő közös gazdaságai közé tartozott. Saját termékeiket hozták forgalomba, szárnyast és sertéshúst. Dobó László üzletvezető ígéretet tett: mindenkor figyelmesen, szeretettel, tisztelettel, gazdag választékkal fogadják a vendégeiket. A két tsz üzlete eddig sem okozott csalódást. A nyitás óta is bővült a választékuk, s bízhatunk benne: a Csillag Étterem is jó hírnevet vív ki magának. Az étteremben 200 személy fért el, és a különtermeiben névnapok és más családi események ünneplésére is lehetőség volt. Hétköznapokon 11 órakor nyitott, és 23 órakor zárt.

Külföldi vendégek. Képtulajdonos: Füzesi Tamás

Ugyanezen a napon, 1971. augusztus 18-án adták át a Simonyi úton a Pálma Cukrászdával szemközt az új ABC-t is. Ez a bolt ma is működik, ugyanakkor a Csillag helyén szintén vendéglő üzemel.

A Simonyi úti ABC. Fotó: HB Napló

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:
1974-es fotó: Fortepan / Kozák

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 16., vasárnap

Az első Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny


Debrecen az első Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt Gulyás György versenyigazgató vezetésével 1961. augusztus 15-től, kedd délutántól rendezte meg 11 nemzet 14 külföldi énekkara szereplésével. Száz magyar kórus közül jelölték ki a nemzetközi versenyen részt vevő 29 együttest. Szombaton Debrecenbe érkezett még további 27 énekkar az ország más vidékeiről, amelyek a válogatáson kijelölt énekkarokon kívül legjobban szerepeltek. Így szombat és vasárnap összesen 70 énekkar volt Debrecenben. Fotók: Hajdú-bihari Napló


A HB Napló augusztus 16-i és további beszámolói szerint kedden délután százak és százak sereglettek össze Debrecen lakosai közül az Aranybika előtti téren, hogy tanúi legyenek 2000 dalos színpompás felvonulásának. A zászlódíszbe öltözött hatalmas téren fegyelmezett sorokban vonultak fel a Debrecenbe érkezett külföldi és hazai kórusok, hogy együttes éneklésükkel kifejezésre juttassák a kórusfesztivál eszméjét, a népek közötti barátságot. A seregszemle első mozzanataként a Munkásőrség Központi Kórusa dallal köszöntötte a kórusokat és Debrecen lakosait. Felejthetetlen élményt nyújtott a 2000 dalos ajkáról felcsendülő ének.


Este 6-tól a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskolában hivatalosan is megnyitották a kórusversenyt. Az ünnepségen Jávor Nándor, a Debrecen Városi Tanács V. B. elnöke hangsúlyozta: – Büszke öröm tölt el bennünket, hogy a nemzetközi kulturális seregszemle a mi városunkban kerül megrendezésre akkor, amikor hazánk zenekultúrája, zeneművészete két kiemelkedő alakja, Liszt Ferenc és Bartók Béla születésének 150., illetve 80. évfordulóját ünnepli az ország. A városunkba jött szovjet, angol, francia, olasz, bolgár, csehszlovák és német együttesek tagjai hitet tesznek majd arról, hogy mennyire értették meg Bartók Béla géniuszát, szellemét, muzsikáját, aki egész életében a népek közötti megbékélés eszméjét hirdette – fogalmazott.


A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny megnyitójának különösen nagy, impozáns eseménye volt az Aranybika dísztermében megtartott díszhangverseny: a debreceni Kodály Kórus – amely mint vendéglátó, nem vett részt a versenyben – hangversenyt adott a hazai és külföldi részvevők üdvözlésére. Az egy hetes verseny végén minden kategóriában 3 díjat adtak ki. Az I. díj nemzetközi trófea, diploma és 12 000 forint volt, kivéve a gyermekkarokét, ahol az I. díj összege 8000 Ft volt.


A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny sorozata ma is él, a fesztivált legutóbb éppen 2026-ban rendezte meg Debrecen.


Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Centrum Áruház


Debrecenben a Hajdúsági Áruházat 1962. augusztus 16-án adták át a Vörös Hadsereg útja 34–36. szám alatti épületben, amit Mikolás Tibor tervezett. (Előzőleg a „Hegedűs és Sándor”-palota állt itt, ami sajnos a II. világháborúban elpusztult. Nyitókép: Méliusz Helytörténeti Fotótár, 1973

Az építés pillanatai. Fotók: HÁÉV-archívum

A lakásokat is magában foglaló, ötemeletes helyet a többség Centrum Áruházként ismeri. Ezt a nevet 1968-ban vette fel a debreceni cég is, amikor megalakult az országos Centrum Áruház Vállalat. A létesítmény építésének, átadásának és működésének történetét ebben a cikkben elevenítettük fel sok régi külső-belső képpel, s megtudható az is, hogy korábban mik voltak a területen.

A méteráruosztály. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

Az üzlethelyiségek a közelmúltban évekig üresen álltak, 2025 eleje óta azonban végre ismét élet van a falak között. Erről az alábbi híradásunkban számoltunk be.

Korzózók a Centrumnál. Fotó: Helytörténeti Fotótár, 1973

Az új név. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1982-es Centrum-számla. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

2026. augusztus 15., szombat

Vakáció a Nagyerdei Strandon

Gyerek- és hullámmedencék. Fotó: Csobaji Előd, 1977

A Debrecen régi Nagyerdei Strandjáról megosztott videóink kapcsán Kedves Olvasónk, Németi Éva az alábbi visszaemlékezéssel örvendeztette meg a közösségünket. – A Nagyerdei strandon voltak az úszóedzéseink. Lehúztunk ott pár nyarat. Valamikor májusban kezdtük, még volt iskola. Reggel 06:00-tól edzés és délután 15:00 vagy 17:30-tól. Kihúztuk a kötelet, leválasztva az edzéshez a 2 sávot. Utánunk jöttek mindig a búvárúszók. Reggeli edzés után mentünk gyógyulni a Gyógy II.-be. Néha úgy fáztunk a tavaszi időjáráskor, hogy égetett a Gyógy II., ahogy beleereszkedtünk. Eleinte megvolt még a Gyógy II.-ben lévő 2 kör alakú szigeten a fűzfa, és ott köröztünk a sziget körül, amikor jött az úszómester, hogy menjünk ki, mert kicsik voltunk még. De hát melegedni kellett valahol. Amikor már nem volt suli, akkor a reggeli edzések is 2 órásakra nyúltak, de már később, 08:00-kor kezdtünk, és időnként ott maradtunk az esti záráshoz közel, és a halsütőnél kunyeráltunk mustáros-kolbászzsíros kenyeret. Vagy összedobtunk 3 Ft-ot érte. Volt hátul, vagyis a főbejárat mellett a homokos focipálya, ott péntek reggelente volt játék, edzés közben. Bár a franc se szerette, amikor a fiúk jól hátba küldték az embert a focilabdával. Ezen a részen, az erdő mellett lehetett látni, ahogy a bliccelők beugráltak a kerítés egyes meglazított részein. Nekünk az edzések miatt egész szezonra ingyen bérletünk volt, ugyanígy télen a fedett uszodába is. Persze ezt a Fürdőbálok idején is voltak, akik kihasználták, és a kb. 4x nagyobb egyesületi kabinunkban meghúzva magukat várták a kapunyitást. Neveket nem tudok, minden más csak véletlen egybeesés lenne, de az biztos, hogy csak 1x történt meg. Mert baromi kényelmetlen volt, és a híres énekesnő kb. 10 perc után távozott, mert a 4 m-es melletti színpadnál valaki ellopta a bőrkabátját. A főbejáratnál volt a fürdőmozi. Volt, hogy 2 edzés közt a fürdőben maradtunk héderelni és mozizni. Nem volt soha jó választás, a nap kiszívta az ember be nem tárolt energiáját is. És a hullámfürdő. Hát igen, hallottuk annyiszor, hogy az ember dobhártyájába ivódott: „Hullámverés, hullámverés! A Hullámverés 5 perc múlva üzemel!”. Volt még hozzá pár instrukció is, valami ilyesmi, hogy a medencébe lépés előtt bocskor mosás meg úszógumit, karúszót bevinni tilos stb. stb. Sajnos szemtanúi voltunk egy halálesetnek is, egy kisfiú. Emlékszem, nagyon megviselt, a szülei már pont megvették neki az iskolakezdéshez a könyveket, füzeteket. Édesanyám orvosként ment segíteni, ahogy megtudtuk, hogy valakinek segítségre van szüksége, és bemondták, orvost keresnek sürgősen. De már sajnos késő volt. Évekig gondolkoztam, vajon mi lehetett a szüleivel.

A csónakázó felőli pancsoló. Fotó: Bakonyi Béla, 1966

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Orange Bár

Debrecenben a HB Napló 1974. február 16-án tudósított arról, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Üdítőital-ipari Vállalat terve arra az évre 12 millió palack üdítőital gyártása és forgalmazása volt. A cég az előző napon adta át a csaknem 5 millió forintba kerülő új töltősorát az Epreskert utcai telepén. Ekkor jelentették be, hogy márciusban új ízzel, szőlőízzel bővül a Hajdú család kóla, orange, citronella ízű palettája. A másik nagy hír az volt, hogy Orange Bár névre keresztelték át a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat debreceni „Kedves” Cukrászdáját a Vörös Hadsereg útján, miután az üdítőital-ellátásáról az Üdítőital-ipari Vállalat gondoskodott.

Itt volt az Orange. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1974. március 4-én aztán ez az elismerő cikk jelent meg a lapban: Az úttörőház szomszédságában található a Kedves, hajdan még Ifjúsági presszónak hívták, s bár a közönsége ma is jobbára fiatalokból áll, nevet változtatott. Nem egyedül reggeliztünk ott ezen a délelőttön. A kisasszony felvette a rendelést, és pillanatok alatt már hozta is a „komplett reggelit.”. Íme: tej, két zsemle, két szeletke vaj és dzsem. Plusz a mosoly, amivel jó étvágyat kívánt. Mindezt 3,60-ért. Találomra választottuk ezt a presszót, próbára téve a nyilatkozat hitelességét. Fedi a valóságot.” A presszó megszűnése után műszaki bolt volt a helyiségben, napjainkban azonban már régóta üresen áll az ingatlan.

Évek óta üresen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:
A Dimitrovról 74-ben. Fotó: Fortepan / Bencze László

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!