Debrecenben a
Hatvan utca 8. és 10. számú, 714 négyszögöles telken, a
Sajó István-féle bérház mellett megkezdődött a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság hatemeletes irodaházának építése – adta hírül
1966. március 15-én a
Hajdú-bihari Napló. A cikk szerint a régi épületeket akkorra már lebontották, s teljes erővel folyt a munka, amelynek eredményeként „szerződés szerinti határidőre, 1967. július 1-re elkészül a városképet is igen előnyösen javító palota”. A Hatvan utca 8–10. szám lebontott épületei az alábbi muzeális felvételen láthatók egy
5-ös villamos társaságában:
 |
A helyszín 1932-ben. (Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts)
|
Az új irodaház 300 vízügyi dolgozónak adott megfelelő munkahelyet. Ezáltal megszűnt az addigi
Széchenyi utcai központban levő zsúfoltság, felszabadultak a Tengerész utcai és Vágóhíd utcai helyiségek is, és egy épületben kaptak helyet az igazgatóság dolgozói. A tudósítás így folytatódik: valóban egyik dísze lesz Debrecennek ez az épület, melynek homlokzati része előregyártott panelekből készül. A pillérek sötét betonburkolatot kapnak, a homlokzat burkolata pedig fehér tört parcellán betonburkolattal ékesedik majd. Az épület központi fűtéses lesz, melegvíz-szolgáltatásos és lifttel felszerelt. Az ablakok is modern megoldást kapnak, mert forgórendszerűek lesznek. Az irodaház lábazati földszintjét időálló klinker burkolja. A modern épületet a Hajdú-Bihar Megyei Állami Építőipari Vállalat készíti. Az építkezési költség 8 millió 900 ezer forint, de az irodaházzal kapcsolatos teljes kiadás a tervezési és kisajátítási költségekkel együtt 10 milliót tett ki. A terv szerint 1966-ban már tető alá került az épület, a jövő évre csak a belső szerelési munkák maradtak. A zömmel előregyártott elemekből készülő helyiségek száma 139, a beépített térfogat 10 ezer 135 légköbméter volt.
 |
| 1905-ben postázott képeslap az érintett helyről |
A cikk kiemelte azt is, hogy a magas talajvíz miatt négyméternyi vasbetonlemez-alapozást kellett végezni. Sőt, a talaj átvizsgálásakor kiderült az is, hogy a beépítésre kerülő telken haladt át az az ősi patakmeder, amelyik a Déri Múzeum körzetében az elmúlt századokban még meglevő Pap-tónak a vizét vitte le a Tócó-patakba. A talajvizsgálatok pontosan megállapították az eliszapolódott, feltöltődött patakmeder helyét!
 |
| A mai homlokzattal. Fotó: © Vass Attila Tamás Debreceni Képeslapok |
Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
