Keresés ebben a blogban

2026. november 7., szombat

Az egyik legdebrecenibb festőművész: Józsa János

Debrecen egyik leghíresebb, legsokoldalúbb, legegyedibb képi világú és leggazdagabb életművet alkotó festőművésze Józsa János volt, aki 1936. november 7-én született. A Mester grafikát és tűzzománcot is készített, ugyanakkor üvegre is festett. Ez utóbbi munkáiban az Aranybikában is gyönyörködhetünk. Reprók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Összeállításunkban az általunk reprózott, illetve a tulajdonunkban lévő festményei közül válogatunk. Az első másolaton a Batthyány utca elevenedik meg a Ludas Presszó, a Hapák Fotó és a Kerékgyártó-mézeskalácsos jeleneteivel. Alább a járműjavító és a kultúrháza életébe nyerhetünk bepillantást.


A járműjavítót bemutató, igen nagy méretű Józsa-festmény nem máshol, mint ott, a Faraktár utcai vasutas művelődési központ különtermében található, s bárki megcsodálhatja. Az alábbi, immár 60 esztendős kép címe: Hólapátolók a főtéren, 1963. Az sajnos nem teljesen egyértelmű, hogy melyik település látható az amúgy szemet gyönyörködtető festményen.


A következő két reprodukción Józsa János kisebb méretű, szintén korai festményei közül szolgálunk ízelítővel. Az első mű folyami kishajókat ábrázol egy íves hídnál. Reprók: © Debreceni Képeslapok


Az utolsó alkotás egy nosztalgikus falusi csendéletet, melyen napraforgó, petróleumlámpa, valamint kerámiakorsó és mángorló tündököl az ablakban.

Csendélet napraforgóval. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló összeállításaink sok fotóval és reprodukcióval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szuper Zsibi a noszf 109. évfordulóján

Debrecenben igazi zsibizős idő volt 2026. november 7-én, amikor kilátogattunk a Vágóhíd utcai használtcikk-piacra. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Főkapu, 2026. XI. 7. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nagy októberi szocialista forradalmat már nem ünnepeljük, de azért a 109. évfordulóján a Zsibogóban járva sok 50-esnek, 60-asnak eszébe juthatnak a régi idők.

Cipőkánaán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ottjártunkkor jónak mondható kínálat és szerintünk nem rossz vásárlói jövés-menés jellemezte a benti életet. Persze ezt mindenki másként ítéli meg.

Ruhát tessék! Fotó: © Debreceni Képeslapok

A portékák között immár felfedezhetők a közelgő Mikulás-ünnep, advent és a karácsony elengedhetetlen kellékei, ahogyan egyébként a szupermarketekben is már hetek óta.

Őszi napfényben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A remek napsütésben sokan sétálgattak a Zsibiben, és mi is vettünk kávét, rágcsát, ezt-azt. De szimplán nézegetni a kínálatot és az őszi színeket is üdítően hat.

Aranyló lombok alatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Retró kerámiák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Barangoljunk is beljebb a szombati forgatagban!

Megpihenve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Klassz táskákat, cipőket és bicajokat láttunk, ugyanakkor megannyi finom édesség és ruhák is várták a standokon, asztalokon a leendő új gazdáikat.

Egy jó táskát? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Most pedig irány a magasba!

Zsibis utca, fentről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyik bódénak ugyanis a tetejére is fel lehet menni. Kipróbáltuk ismét ezt a különleges helyet, és onnan is készítettünk pár képet Kedves Olvasóinknak.

Bádogváros. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A főkapunál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem mindennapi látvány felülről a bódéváros, szó se róla!

Biztos takarásban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mint már megírtuk, 2026. november 13-án, pénteken nagy ünnepség lesz a Zsibogó előtt: emléktáblát avatnak, és az ócskapiac történetéről is lesz előadás. A további részletek itt ismerhetők meg.

A kinti árusnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Finom falatok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Volt egyszer egy műjégpálya az Oláh Gábor utcán

Debrecenben ma is sokan emlékeznek még a nagy korcsolyázásokra, korongcsatákra, amelyek a hajdani Vörös Hadsereg úti pályán, az Aranybika Szálló melletti jégen és a csónakázó felhizlalt jegén zajlottak.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az éledező debreceni korongsportot és az állandó korcsolyázási lehetőséget sajnos gyakran elúsztatta az enyhe időjárás. Emiatt a régi pályák szerepét a DMTE új nagyerdei műjégpályája volt hivatott átvenni, novembertől áprilisig folyamatos sportolási alkalmat adva – írta anno a HB Napló.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Ennek érdekében az Oláh Gábor utcai új sporttelepen 21,6 kilométernyi csővezeték került a beton alá, melegedő, öltöző, büfé kapott helyet a pálya végében, s palánkokat, reflektorokat is telepítettek a kompresszorok, jéggyalu mellett. A DMTE és bázisvállalatainak (HÁÉV, a Titász, MGM) nagyszabású akciójához a megyei és városi tanács vezetésével 22 hajdú-bihari üzem, vállalat, téesz csatlakozott, anyagi segítséget, társadalmi munkát felajánlva, hogy 1977. november 7-re, a nagy októberi szocialista forradalom 60. évfordulója tiszteletére átadhassák a műjégpályát.

Jégkarnevál 1986. március 1-jén. Fotó, cikk: HBN

Ez így is történt, s a rendezvényre az építésben közreműködő üzemek, vállalatok dolgozói, képviselői kaptak meghívót. Az ünneplő közönség előtt a hazai jégsport több neves képviselője tartott bemutatót: a Regőczy, Sallai jégtáncos pár, Vajda László és Erős Ágnes, valamint a Ferencváros és az Újpesti Dózsa jégkorongcsapata.

A fénykor és 2026. július 13. Fotók: © MKK / Vass Attila Tamás

A csaknem 16 millió forint költséggel épült létesítmény hivatalosan november 8-án reggel 8 órakor nyitotta meg a kapuit. A telep fenntartói három műszakban dolgoztak: 8-tól fél 12-ig, délután 1-től fél 5-ig és este fél 6-tól 9-ig tartottak nyitva. A szünetekben végezték a felújítást.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

A felnőttek 10, a diákok, katonák és nyugdíjasok 5 forintért korcsolyázhattak a 3,5 órás műszak idején. A 6 éven aluliak kísérői részére 3 forintos jegyet kellett váltani, viszont a ruhatár használata díjtalan volt. A turnusokban 250–300 ember korcsolyázhatott. A pálya körüli lelátókon kétezer szurkolónak biztosítottak állóhelyet, a telep elé pedig 80 férőhelyes parkolót építettek.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Csodás időszak volt... Mígnem az Oláh Gábor utcai pályát 2013 őszén már nem nyitották ki, mondván, hogy elavult és nem felel meg az előírásoknak. Ma már extrém sportpark van a területen, a szabadban korcsolyázni pedig többek között a Nagytemplom előtt, illetve a Nagyerdei Stadion mellett évente felépített/lebontott mobilpályán lehet.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1986. II. 15-i jégfarsang képei a Naplóban

2026. november 6., péntek

Megszépült a Kossuth utcai sárkányos ház

Kossuth utca 11. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az utóbbi hónapokban ponyva takarta a Kossuth utca 11. szám alatti kis palotát. Most, 2026 novemberére erről a házról is lehullt a lepel, s immár a megszépült épületben gyönyörködhetünk. A renoválás az önkormányzat támogatásával valósult meg, a teljes felújítási költség pedig az előzetes hírek alapján 136 millió forint volt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Merkúr-bot és évszám. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épület főhomlokzatán az eredeti építési dátumai, 1893 és 1894 is olvasható. Mellettük szerepel az egykori tulajdonos (a kereskedő Zádor Lajos, 1846–1913) ZL monogramja, továbbá kereskedői szimbólumok, például Merkúr-bot. Ugyanakkor érdekessége a palotának a tornyot ékesítő halfarkú sárkány, valamint a tető két szélén az ötágú csillagok is. Aki arra jár, álljon meg itt egy időre a ház tövében és a túloldalban – nem fog csalódni, ha alaposan szemügyre veszi ezt a különleges helyet! (Bár, jelezzük: ildomos lett volna megtisztítani a szomszédos kapualjat a falfirkáktól...)

Egy szép zárókő. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A ZL monogram. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink:
A toronysárkány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felszabadulási emlékmű a debreceni főutcán

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

Debrecen főutcáján immár csaknem 60 éve áll a felszabadulási emlékmű, amit a Debreceni család címmel is szoktak illetni. Ez az egyetlen köztéren hagyott alkotás a „munkásmozgalmi szobraink” közül.

A meghívót Kathi Ferencnek köszönjük

Pátzay Pál alkotását 1967. november 6-án délelőtt avatták fel a Vörös Hadsereg útján. A kompozíció talapzatán eredetileg a „Debrecen népe jövendőjével köszönti felszabadulását” felirat szerepelt.

Pátzay Pál a  makettel. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az átadás dátumából kiderül, hogy a kompozíciót valójában a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulóján leplezték le, ugyanis Debrecent 1944. október 19-én „szabadították fel” a szovjetek. A talapzaton is feltüntetett évszámok a felszabadulás mellett a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójára is utaltak.

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969 

„A szovjet csapatokat és a békés jövőt üdvözlő debreceni család” meglepő módon ma is megvan. A belvárosi korzó ezredfordulós kialakításakor csupán arrébb helyezték egy alacsonyabb talapzatra.

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

A szobor helyén korábban egy szovjet obeliszk állt, szintén az Aranybikával szemben. Ezt a művet a nagyerdei Köztemető szovjet parcellájába vitték.

Az obeliszk. Fotó: Fortepan / Márton Gábor, 1965

Pátzay Pál szobrászművész Debrecenben található, másik alkotása a Kígyóölő címet viseli. Ennek a kompozíciónak a története ebben az összeállításunkban tekinthető meg. Ő készítette a Kossuth utcai harckocsis emlékművet is, erről a műről itt írtunk.

A szoborcsoport 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Piac utca a magasból 2026 novemberében

Az Aranybika. Fotó: © Oláh Róbert.

Debrecen belvárosát örökítette meg a magasból Kedves Olvasónk, Oláh Róbert. Ezúttal ezeket a 2026 novemberi friss felvételeit osztjuk meg köszönettel. Az első képen az Aranybika főhomlokzata tárul fel, aztán a Nagytemplom, valamint a püspöki palota környezetén ámuldozhatunk.

Főtér, Piac utca. Fotó: © Oláh Róbert

A következő bravúros fotón a Széchenyi utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca közötti főutcaszakaszra csodálkozhatunk rá Róbertnek és a kamerájának köszönhetően. Végül az új szárnnyal együtt vehetjük szemügyre a teljes Aranybikát, no meg az előtte húzódó elbénázott sárga villamospályát. Cikkünk zárásaként pedig a fotós korábbi panorámafelvételeit gyűjtöttük csokorba Önöknek!

Középen a Simonffy-tornyok. Fotó: © Oláh Róbert


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A páratlan oldal eleje. Fotó: © Oláh Róbert

Oláh Róbert további fotó-összeállításai:

2026. november 5., csütörtök

Debrecen első korzója, a Batthyány utcai sétálóutca


Debrecen egyik ősi utcája gróf Batthyány Lajos előtt tiszteleg. A középkorban Kis-Varga utca volt ez a hely, aztán a Harmincados köz nevet viselte. Harmincados köz a XIX. század közepéig volt, s ez a név arra utalt, hogy itt székelt a királyi adószedői hivatal. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Batthyány utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Batthyány utcát 1994-ben építették át korzóvá, s a megújult helyet Lotz Károly közlekedési miniszter adta át november 5-én. Az ünnepségen Hevessy József polgármester felidézte, hogy a belvárosi sétálóutca kialakítása akkor már több mint 10 éve megfogalmazódott, de csak 1994-re lett pénz rá.

A Szent Anna-sarok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Harmincmillió forintért 260 méteren lekövezték az utcát, növényeket és padokat helyeztek ki, valamint felújították az utca teljes közműrendszerét. A Batthyány utca története ebben a cikkünkben ismerhető meg sok szép régi képpel, a hatalmas emeletes ház építését pedig itt idéztük fel.

Cégér a Batthyány utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!