Debreceni Képeslapok

2026. május 29., péntek

Rejtjelek a Nagytemplom legtetején

A Nagytemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen fő ékességének különlegességei közül most egyet emelünk ki: a nyugati toronyzászlóban – 60 méteres magasban – olvasható S betűk mibenlétét. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A nyugati torony zászlója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt nem nehéz kitalálni, hogy a fénylő csillag alatti csúcsdíszben valószínűleg monogram rejtőzik. Ez így is van, és azt is eláruljuk, hogy a két „S” valójában Simonffy Sámuel (1754–1821) emlékét hirdeti. Ő egy vagyonos posztókereskedőnk volt, aki a Református Kollégiumban ügyvédi oklevelet szerzett , s hosszú a sora azoknak a tisztségeinek, amelyeket viselt a cívisváros érdekében. Azt azonban mindenképpen leírjuk, hogy 21 éven át Debrecen főbírója is volt, és hathatós erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott a Kollégium, a Nagytemplom és az Ispotály építéséhez.

Simonffy emlékei. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor az eklézsia kurátoraként 1804. január 29-én felhatalmazták a Nagytemplom újjáépítésének vezetésére. Hosszú, kitartó küzdelmet kellett folytatnia ennek során – mígnem a gyülekezeti hely már csak a halála után valósulhatott meg teljesen. A megyei levéltár leírása szerint hittestvérei az érdemeit azzal ismerték el, hogy a még az életében elkészült nyugati torony gombzászlajában az ő monogramjával (S S) emelték az égbe, s örökítették meg a nevét. Simonffy Sámuel egyébként a mai Széchenyi utca 10. szám alatti barokk házban lakott, s ez azóta is áll; emlékét tábla is őrzi az 1770 körül emelt falakon. Érdemes felpillantani a Nagytemplom keleti tornyára is! Annak a zászlójában a templomépítés teljes befejezésének éve olvasható: 1827. A tornyokat 2026. május 28-án is fotóztuk, és sajnálattal állapítottuk meg, hogy a keleti zászló le van törve. Az alábbi képen még a helyén volt. (A Nagytemplom kapuinak enigmáit pedig ebben az összeállításunkban mutattuk be, azt pedig, hogy milyen volt, amikor a számlap rongálódott meg, idelátogatva idézhetik fel.)

A még ép keleti toronyzászló. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

A letört keleti toronyzászló, 2026. V. 28. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Református Főgimnázium

Debrecenben a Péterfia utca egyik lenyűgöző építészeti–kulturális értéke a Református Főgimnázium a Kálvin tér szélén, ahol 1914 óta pompázik. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2026 májusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Az intézmény történetéről a Wikipédia felidézi: a Református Kollégium nyolcosztályos gimnáziuma az 1873-as újjászervezése óta működik a mai formájában. Mivel azonban az 1912-ben létrehozott Magyar Királyi Tudományegyetem két évvel később a Református Kollégium főépületében kezdett működni, a főépületből kiszoruló főgimnázium új épületbe költözött: a közeli Péterfia utca 1–7. szám alá. A neoromán stílusú épületet az a Pecz Samu tervezte, aki korábban a Verestemplomot, valamint annak budapesti párját is megalkotta.

A gimnázium az egyetlen protestáns középiskolaként maradt meg egyházi fenntartásban a szocializmus évtizedeiben. 1952-ben a Dóczi Leánynevelő Intézet államosításakor vált koedukált intézménnyé, így kerültek be a leánytanulók a főgimnáziumba, az addigi fiúiskolába. Ebben a korszakban is nagyon sok olyan jó képességű diák végzett iskolában, akik a tudomány vagy a művészetek terén kiemelkedőt alkottak.

Balról az Uránia, jobbra a Református Főgimnázium

A gimnázium 1972-ben elvesztette a Péterfia utcai épületét, és át kellett költöznie a Kollégium hátsó udvarába, az egykori egyetemi internátus épületébe. A Péterfia utcai épületet (ahol addig zeneiskola is működött) 1992-ben a Tiszántúli Református Egyházkerület azzal a feltétellel kapta vissza, hogy tovább működteti benne a tanítóképzőt.

Tanítóképző felirattal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Miután a tanítóképző 2011-ben integrálódott a Debreceni Református Hittudományi Egyetembe, az épületet 2012-ben visszakapta a gimnázium – idézi fel a Wikipédia –, és a teljes körű felújítása után 2014 nyarától újra használatba vette a Kollégium általános iskolájával együtt.

A tanítóképző főiskola látképe

Kapcsolódó összeállításaink:

Villamos, konflis, környező kis házak...

DBKL

Az óratorony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. május 28., csütörtök

Látta már ezt a kis angyalt a Kossuth utcán?

Kossuth utca 39. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Kossuth utca egyik különleges épülete a sok közül a 39. szám alatt található. Ezúttal ezt mutatjuk be közeli képekkel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A teljes főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Eon által használt kis rokokó palota 1895-ben épült. Ez onnan is tudható, hogy a tornyon fénylő angyalka zászlójában ez az évszám szerepel.

Az előző ház emléke. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épület emléktáblája szerint előzőleg itt egy olyan ház állt, amiben Szentgyörgyi József, a cívisváros tudós főorvosa, író, polihisztor lakott 1803-tól 29 éven át az 1832-es haláláig. Akkor az épület még a Czegléd utca 2572. szám alá esett.

Az alsó erkély alatti zárókő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A palotát mindenhol gazdag díszítettség jellemzi, az angyalkás-zászlós torony alatt például két különböző erkély, míves vasidomok, valamint ördögfejes zárókő is található.

A felső erkély. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A falon futó motívumok között újabb fejekben és növénymintákban is gyönyörködhetünk. Első nekifutásra nem könnyű betelni ezzel a sok páratlan kompozícióval!

A futódíszek fő motívumai. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Piac és az Arany János utca sarki Hungária-palota tornyán táncoló Merkúrt itt mutattuk be.

Az alsó erkély. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A toronyzászlós angyalka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kossuth utcai összeállításaink:

A Piac utcán és az Aranybikában lesz a 2026-os Debreceni Ünnepi Könyvhét

Debrecen a 97. ünnepi könyvhétnek ad otthont 2026. június 10-től. A helyszín ezúttal a Piac utca, valamint az Aranybika. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A plakát első része. Grafika: Méliusz-könyvtár

A programsorozatot a patinás szállodaépület bejárása vezeti fel (regisztráljanak idejében!), a további ünnepi események pedig a most megosztott plakáton ismerhetők meg.

A plakát második része. Grafika: Méliusz-könyvtár

A következő archív felvételünkkel a néhai kiváló író, újságíró Hornyák András (1940–2012) előtt is tisztelgünk, aki a kép készítésekor dedikálta a műveit a 2011-es könyvhéten. A könyvutca akkor is ott volt, mint ahol a 2026-os fesztiválon működik majd.

Hornyák András (1940–2012) a Piac utcai könyvutcában

A 2025-ös könyvhetet idelátogatva idézhetik fel.

A teljes plakát. Grafika: Méliusz-könyvtár

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

A 115 éves felüljáró a debreceni Vágóhíd utcán

Debrecen legrégebbi felüljárója a Vágóhíd utcán 1910 óta álló vasúti híd. Ez szolgálta ki a dohánygyár, Loki-pálya, Zsibogó, továbbá húsüzem és persze a Barnevál stb. óriási forgalmát és a ma sem kicsi mértékű közlekedést. Fotók, videók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Faraktár utca felől. © Debreceni Képeslapok

Így szinte kész csoda, hogy még egyáltalán létezik. Főként, hogy 1911 márciusától 50 évvel ezelőttig, 1975 nyaráig a 4-es villamosok is ezt a felüljárót használták. Tekintsd meg róla a videónkat:

Viszont a létesítmény már elég rozoga, így 2023 novembere óta súlykorlátozás vonatkozik rá. Az akkori híradás szerint a távlati elképzelés az, hogy új felüljárót építenek, aztán pedig lebontják a mostanit. Emiatt örökítettük meg alul-felül a létesítményt, a vasúti és a közúti forgalmát, valamint az eredeti rácsait, megmaradt kandelábereit és téglafalait is.

A fenti, második videónkban az is megcsodálható, hogy milyen az, amikor teherszerelvények és KISS emeletes vonat halad át a Vágóhíd utcai felüljáró alatt.

DBKL

2026. május 26., kedd

Az 1894-ben alapított debreceni húsipari vállalat

Debrecen egykori legnagyobb húsfeldolgozójának elődje a Tócó-patak laposán épült meg 1856-ban. Majd 1894-ben a Diószegi úton (a mai Vágóhíd utcán) a legnagyobb vidéki vágóhídként kezdte meg a termelést, huszonhét munkással. Akkor már 7 éve üzemelt az utca elején létesített – s azóta szintén bezárt – Debreceni Dohánygyár is. 1975 nyaráig itt járt a 4-es villamos.

A Debrecen lexikon leírása szerint itt volt a sertésperzselő, a zsírolvasztó és a sertésvásár is. A bővítések és korszerűsítések eredményeként hűtőház, jéggyár, takarmányliszt-előállító és hulladékfeldolgozó is létesült e területen. Cikkünk Facebook-megosztásában Kedves Olvasóink közül Czecze Attila például így fogalmazott a hozzászólásában: „Még 1994-ben, mikor 100 évesek lettünk, 10 kg sütnivaló kolbászt kapott minden egyes dolgozó! 1000 db sertést és 100-130 db marhát vágott az üzem mindennap, készült a kiváló borsos szalámi, a világ legjobb turistája, hotdogvirslije fekete csíkos műbélbe, Zalai, Vadász , Sümegi Sonka, csemege és csípős. Disznósajt, és sorolhatnám reggelig. Szuper munkahely volt 800 dolgozóval!!! Büszke vagyok, hogy ott tanulhattam, dolgozhattam, igazi mesterek keze alatt!!vigyázzon rájuk az égi kolomp!!!! Bátran kijelentem: egy nagy család voltunk!!”

A ma már nem működő vállalat szomszédságában üzemelt az egykori Barnevál, átellenben pedig a – mára szintén megszűnt – Kati Kocsma. Mindezeken kívül a húsipari vállalat évszázados oroszlános kapuját ebben az összeállításunkban mutattuk be.

További üzemeink története régi képekkel:

DBKL

Amikor még sorompós volt a vasúti átjáró az Április 4. útján

A debreceni mai Faraktár utca 1970-es évek végi életéről osztották meg muzeális képek másolatait közösségünkkel Kedves Olvasóink. Tibør Tibi az alábbi képet mellékelte az akkor még Április 4. útja és a Hajnal utca kereszteződéséről, ahol éppen farmotoros Ikarusok és egy ZIL teherautó látható a még működő Don-kanyar becenevű kocsmánál. Szemből derecskei busz jön, a ZIL-en pedig azt is meg lehet figyelni, hogy a platóján álló embereket szállít.

A képet Tibør Tibinek köszönjük

A következő képmásolatot Nagy Zoltán csatolta a hozzászólásához. Ezen a felvételen az Április 4. útja és a sorompós vasúti átjáró szerepel, szintén a felüljáró 1978-as építése előtt. A kép készítése helyén egy olyan sokszögletű kis trafik is működött, mint amilyen a Szoboszlói úti dohányáruda volt. Az utóbbit 2014-ben lebontották, ám szerencsére a Faraktár utcai még megvan a Sándor-villa udvarán.

A Faraktár utcai régi fatelepen két éve áll egy csuklós Ikarus (korábban egy kék is volt vele). Ez és a híd szerepel a következő képeken, Kedves Olvasóinkat pedig arra buzdítjuk, hogy régi és friss fotóikat, témajavaslataikat küldjék el nekünk a dkepeslapok@gmail.com címre közzététel céljából!

A képet Nagy Zoltánnak köszönjük

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. május 29., péntek

Rejtjelek a Nagytemplom legtetején

A Református Főgimnázium

2026. május 28., csütörtök

Látta már ezt a kis angyalt a Kossuth utcán?

A Piac utcán és az Aranybikában lesz a 2026-os Debreceni Ünnepi Könyvhét

A 115 éves felüljáró a debreceni Vágóhíd utcán

2026. május 26., kedd

Az 1894-ben alapított debreceni húsipari vállalat

Amikor még sorompós volt a vasúti átjáró az Április 4. útján