Keresés ebben a blogban

2025. május 22., csütörtök

Élet a debreceni Centrum Áruháznál, 1973-ban


Debrecen egykori első belvárosi nagy üzletét, a Hajdúsági Áruházat 1962. augusztus 16-án adták át a Vörös Hadsereg útja 34–36. szám alatti új épületben, amit Mikolás Tibor tervezett. A létesítményről, valamint az élettel teli környezetéről most megosztott, 1973-as szép képek forrása a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege.


A lakásokat is magában foglaló, ötemeletes helyet a többség Centrum Áruházként ismeri. Ezt a nevet 1968-ban vette fel a debreceni kereskedelmi cég is, amikor megalakult az országos Centrum Áruház Vállalat. A debreceni létesítmény történetét ebben az összeállításunkban elevenítettük fel sok régi külső-belső képpel, s megtudható az is, hogy korábban mik voltak a területen. A hajdani főutca ma már szinte hihetetlen hangulatú, nyüzsgő korzóit ebben a cikkünkben idéztük meg.


Nyitóképünk teljes méretben. A fotók forrása: Méliusz-könyvtár


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Nagyerdei Strand 2015-ben 10 szép retro képpel

Az úszómedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen hajdani nagyerdei strandját 2015 nyarán is fotózgattuk, akkor még nem sejtve, hogy az egész létesítményt le fogják dózerolni. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A hullámban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A második és a következő képen a felejthetetlen hullámfürdő elevenedik meg.

Itt volt a csúszda. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mérsékelten meleg nyári délelőttön tett látogatásunkkor az öltözőépület felőli pancsoló is működött, s már messziről érződött a fincsi víz jellegzetes illata.

A pancsoló. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ekkor még használható volt a medencében felállított csúszda is.

A nagy csúszda. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi képet az öltözőépület tetőteraszáról lepillantva készítettük. A háttérben a volt Kohászüdülő.

A strand fentről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Jöjjön pár kép a termál medencéről! Mielőtt bárki szóvá teszi, hogy „milyen kevesen vannak”, leszögezzük: a délelőtti ottjártunkkor csak mérsékelten nyárias hőmérséklet volt.

A forró vízben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi felvételen a régi víztorony kilátós kupolája kacsint ránk a lombok fölött.

Termál és gyógyvíz. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő fotón a teljes méretű nyitóképünkben gyönyörködhetünk.

Az úszómedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lássuk, milyen volt akkoriban a Zsolnay-kacsás csobogó!

A kacsák anno. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sok szobor közül a főépület tövében megbújó kis alkotást is lencsevégre kaptuk. Utána az úszómedencét beborító bárányfelhőket is megcsodálhatjuk. Kellemes időutazást!

Egy mini nőalak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Az úszómedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

2025. május 21., szerda

115 éves az Attila téri görögkatolikus templom

2025. május 21-i állapot. Fotó: © Debreceni Képeslapok.
 
Debrecen egyik legkülönlegesebb és legszebb épületét, az Attila téri görögkatolikus főszékesegyházat (eredetileg templomot) 1910. május 22-én adták át csaknem 3 éves építés eredményeként, mégpedig a pénzügyi palotát is tervező ifj. Bobula János tervei alapján. A lenti fotón látszik, hogy a készítésekor már járt a négyes villamos (vagy a lóvontatású elődje), s az utcák szépen parkosítva voltak.

Az 1910-es évek végén. Fotó: Wikipédia

A neobizánci stílusú görögkatolikus templomot Firczák Gyula püspök szentelte fel az Istenszülő oltalmának tiszteletére. A korabeli képeslapok láttán fájó szívvel azt is megállapíthatjuk, hogy akkoriban mennyi szép zöldfelület díszítette az Attila tér és a mai Wesselényi utca környékét.Az alábbi fotón a Verestemplom, valamint a Demke is jól kirajzolódik a háttérben.

1939-es látkép. Fotó: Fortepan / Orosz Heléna

A templomot 1950 és 1958 között festette ki Szegedi Molnár Géza. A szentélyt és a templomhajót elválasztó ikonosztáziont a templom átadásának századik évfordulóján, 2010-ben szentelték meg.

Szentek ablaka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az évek során egyre rosszabb állapotba került gyülekezeti hely utcai falaira 2024 január elején kezdték felszerelni az állványokat. Ez része a 2023 októberében elkezdett külső-belső renoválásnak, amelyben a park megújítása is szerepel. A kivitelezés várhatóan két évig tart.

Fotók: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Debreceni Konzervgyár hőskora

A Debreceni Konzervgyár megépítése a 3. ötéves terv egyik legnagyobb beruházása volt hazánkban, mivel több mint egymilliárd forintba került. Az új üzemet 44 hold területen létesítették, és a termelés biztonsága érdekében megkezdték a konzervnövények telepítését is. Ez azt jelenti, hogy 1968-ban már 90 hold málnát, 75 hold feketeribizlit és 60 hold meggyet is is telepítettek (50 millió forint értékben). A próbaüzem 1969. június 2-án beindult 3 műszakos rendben, s ehhez a gyár 1100, főleg debreceni és ahhoz közeli nőket foglalkoztatott. 1969. szeptember 1-én megkezdhették a hűtőház próbaüzemelését is, így abban az évben a konzervgyár már 131 millió forintot termelt, s 1970. március 15-ig összesen 168 millió forint értékű áru hagyta el a nagyüzemet. A termékek minőségére jellemző, hogy exportra 1018 vagont, a belkereskedelemnek pedig 97 vagont adtak át.


A próbaüzem eredményeként – az 1970. december 31-i terv helyett – 1970. április 1-jén már átadhatták a Debreceni Konzervgyárat, ami Hajdú-Bihar akkori legnagyobb beruházása volt. Nagy László igazgató az avatási ünnepségen elmondta: A beruházás generáltervezője az Élelmiszer-ipari Tervezővállalat volt, a magasépítést az Iparterv, a mélyépítést a Mélyépterv, a gőz- és hűtéstechnikai tervezést az Energiagazdálkodási Intézet végezte. A beruházás alapkoncepciójának kialakításában, később a résztervek kidolgozásában és bírálatában a tervezőintézeteken kívül a Konzervipari Tröszt és a konzervipar különböző vállalatainak legjobb szakemberei is részt vettek. Magasépítési generálkivitelezőnek a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalatot jelölték ki. Részt vett a kivitelezésben a Közmű- és Mélyépítő Vállalat, valamint a hűtőház hűtéstechnikai szerelésének munkálataiban a Diósgyőri Gépgyár és az Április 4. Gépgyár is.

Csendélet 1970-ben. Fotó: Fortepan/Bojár Sándor

Összességében az ország egyik legnagyobb konzervgyárának beruházási munkáiban több mint 30 vállalat és intézmény vett részt. A Napló cikkeiből az is megtudható, hogy a technológiai gépeket és berendezéseket a hazai gyárakon kívül 15 ország vállalatai szállították.Az elkészült és a határidő előtt átadott konzervgyár programszerű termelése 7033 vagon, és ehhez 8500 vagon zöldségféle, 1530 vagon gyümölcs, 177 vagon hús és 970 vagon ónozott lemez feldolgozását irányozta elő.

Díszpark a gyár előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További üzemeink története régi képekkel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. május 20., kedd

Ma 26 éve lett először Magyar Kupa-győztes a Loki

Debrecen kedvenc futballcsapata, a Loki 1999. május 20-án vívta a története első Magyar Kupa-beli döntőjét, mégpedig a Tatabánya ellen. A találkozót Vácott rendezték meg este 8 órától, és Puhl Sándor vezette. A meccset 12 ezren nézték meg a helyszínen.
 
A csapat 1998-as naptárja, még Garamvölgyi Lajos nélkül

A történelmi mérkőzésre Debrecenből is hatalmas autókaravánnal és különvonattal utaztak a szurkolók. Megérte megtenniük a nagy utat, hiszen a viadal látványos és izgalmas volt, és a Loki győzelmével zárult. A Garamvölgyi Lajos vezetőedző által irányított DVSC első gólját Bagoly Gábor szerezte meg a 21. percben, majd a tatabányai Kiprich József egyenlítő találata következett az 50. percben. Aztán a tatabányai Gelei Károly is gólt szerzett... a saját kapujába! Így a derbit ezzel az öngóllal a DVSC nyerte meg. (Ezt a gólt a DVSC honlapja szerint a lokis Vadicska Zsolt lőtte.) Debrecenben hajnalig tartó, óriási utcabállal köszöntötték az első MK-győzelmét arató Loki gárdáját. Szép volt, Fiúk!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az anyagainkat az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési eljárást von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 

Ma 12 éve érkezett Debrecenbe az első CAF-villamos


Debrecen új, spanyol villamosainak első példánya (az 511-es számú) 2013. május 20-án este érkezett meg a cívisvárosba. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 511-es első CAF. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Az üzemszerű közlekedés pedig a következő évben vette kezdetét.

Fényvillamosként. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem volt könnyű szülés a beruházás, és ezt az is jól példázza, hogy a 2008 decemberi bejelentést követően 2014. február 26-án sikerült megtartani az avatási ünnepséget.

A 2014. február 26-i átadáson. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az 511-es a Péterfián. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A város két pályáján azóta 18 CAF jármű futott, amik 32,5 méter hosszúak, 2,65 méter szélesek, és 222 férőhelyesek (melyek közül 48 az ülőhely).

1, 2, 1, 2... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezzel szemben a még szintén forgalomban lévő – kék alapszínű – Ganz Hunsletek (amikből 11 van a városban és a világon is) csak 21,7 méter hosszúak, 2,5 méter szélesek, és 163 férőhelyesek (amelyek közül 28 az ülőhely).

Ganz Hunslet a CAF előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A CAF villamosok üzembe állítása miatt a DKV Debreceni Közlekedési Vállalat megszüntette többek között a 31-es autóbuszjáratait is, melyek útvonala majdnem egybeesett a kettes villamosokéval. Emellett kivonta a forgalomból a Bengáli villamosokat is, amik immár nosztalgialátványosságként szerepelnek a repertoárban. (Másik gyűjteményünkben a villamosközlekedés fénykorát mutatjuk be.)

Bengával a csarnokban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A CAF villamosok 2014 májusa óta a Nagyerdőben is járnak, tehát az egyes vonalon is közlekednek. (Korábban ott csak a tesztelések során lehetett találkozni velük, amíg nem készült el az új pálya.)

Nosztalgiatujával a Péterfián. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Menetrend szerinti működésüknek az is érdekessége, hogy az adventi és karácsonyi időszakban közülük is fényvillamosként közlekedtet egyet a DKV.

Péterfia–Hunyadi utca. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Ganz és a CAF „partyvillamosok” hamar népszerűek lettek, hiszen a látványuk valóban fokozza a különleges hangulatot a fényfüzéres, ünnepi debreceni éjszakában. (Képeslap-kollekciónkban további masinákról is találhatók remek fotók.)

CAF a Nagytemplomnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. május 19., hétfő

Előadás a lebontott Kölcsey-művközpontról

Debrecen és Hajdú-Bihar egykori közművelődési intézményéről, a Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház történetéről tart vetített képes előadást a Bem téri Méliusz-könyvtárban 2025. május 27-én 17 órától Vass Attila Tamás, a Helytörténeti Részleg munkatársa.

A Bethlen utca felől. Fotó: Csobaji Előd, 1986

A Volt egyszer egy Kölcsey című ingyenes program nemcsak a lebontott művelődési központot, hanem a környezete történetét, változásait is bemutatja sok régi képpel. A házigazdák azt kérik, hogy az összejövetelre regisztráljon, aki valóban részt venne rajta. Ehhez a cím: helyismeret@meliusz.hu. A férőhely túllépése esetén később megismételhető az előadás.

A bábszínház és művészmozi. Reprók: Méliusz

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az előadás plakátja