Debrecenben 1976. március 4-én mutatták be a mozik a
Móricz Zsigmond regényéből készített filmet, az Árvácskát. Az alkotást
Ranódy László rendezte, a címszerepet pedig
Czinkóczi Zsuzsa alakítja. A filmben
Maros Rudolf zsoltárait a debreceni Kodály Kórus énekli. Az ebből az alkalomból közölt újságcikkből megtudható az is, hogy Ranódy Lászlónak Debrecen s ez a táj mindig is kedves volt. A
Ludas Matyin kívül itt forgatta Nyilas Misi igazságkereső kálváriáját, s ezen a pusztai tájon álmodta meg Árvácska szenvedéseit. Az interjúban elmondta azt is, hogy már nem tudná filmre vinni Móricz Zsigmond másik regényét, a „
Légy jó mindhalálig”-ot. Szerinte a Darabos utca környékét nem lett volna szabad lebontani. De talán mindennél súlyosabb gondatlanság az, amely a magyar faluképet eltüntette végérvényesen, visszahozhatatlanul.
 |
| Fotók: a film korabeli reklámkiadványai |
Sára Sándorral, az Árvácska operatőrével több ezer kilométert utaztak az országban, hogy egy régi parasztházakból álló házsort találjanak. Végül Tiszaörsre esett a választásuk. Ranódy László úgy vélte: Móricz életművének egyik legnagyobb alkotása az Árvácska, s még olvasva is nagy érzékenység kell, hogy a hiteles atmoszférát és hangvételt halljuk ki belőle. Sokszoros nehézség ezt filmben megfogalmazni. Nem sokkal a Légy jó mindhalálig után olvasta, s akkor döbbent meg, hogy az ő gyermekkori emlékeit idézi. Árvácska neki padtársa volt, Julisnak hívták, még verébpaprikást is együtt főztek. Azóta nyugtalanította ez az emlék. Amikor az Árvácska megszemélyesítőjét kereste, a gyermekkori emlék a Móriczi képpel kezdett egybecsúszni. Ebben a látomásban fogalmazta meg Móricz Zsigmond zsoltárait. Sok ezer gyereket megismertek, voltak jelöltjeik Debrecenből is, de végül tanyasi iskolákat kerestek fel, s úgy találtak rá Czinkóczi Zsuzsira, a jászszentlászlói iskola másodikos tanulójára. A filmhez neki nem kellett tanulnia, hiszen például a tehénnel magabiztos természetességgel bánt, mivel otthon a tanyán naponta legeltette a tehenüket, ami egyébként a filmben is játszik, és Boris névre hallgatott.
 |
| A HB Napló 1976. március 4-i előzetese |
1976 márciusának elején Ranódy László és Czinkóczi Zsuzsika Debrecenbe látogatott, s a nézők is meggyőződhettek arról, hogy nem illusztrálta a regényt, hanem újjáteremtette az Árvácska világát – filmen. Minden igaz, hiteles Ranódy látomásában, igazak a sorsok, az emberek, igazak a szereplők (Bihary Józseftől az Árvácskát alakító kicsi parasztleánykáig), igazak a mozdulatok, igazak a házak, a mezők, a szőlők. Ilyen az Alföld, ilyen volt Móricz korában, elhagyatott olykor, de mindig ott kószáltak felette a zsoltárok. Igaz a láng is, amely a kivert Árvácska gyertyájából lobban. S megvilágítja az utat előre és hátrafutón. Nagyot cselekedett Ranódy László: a regényhez magasodó filmet teremtett – fogalmazott a cikk.
 |
| Fotók: a film korabeli reklámkiadványai |
Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:
 |
| A HB Napló 1976. március 4-i összeállítása |
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
.jpg)
.jpg)
