Debreceni Képeslapok

2026. május 3., vasárnap

Kossuth Lajos főtéri szobra Debrecenben

Debrecen a Kossuth Lajos iránti tiszteletét az 1914. május 3-án leleplezett főtéri szoborcsoporttal is kifejezte. A Nagytemplom előtt álló kompozíció azért is kimagasló, mert hat bronzalak alkotja.

Kossuth Lajos szobra (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos 1894. március 20-án, Torinóban hunyt el élete 92. évében. Az őt is ábrázoló debreceni monumentális szoborcsoportot, Margó Ede és Pongrácz Szigfrid alkotta. Szemből nézve a művet, balról Szacsvay Imre, az Országgyűlés jegyzője és a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője látható, mellette a főrendiház másodelnöke, báró Perényi Zsigmond szobra. Mögöttük Könyves Tóth Mihály tábori lelkész bronzalakja áll. Jobbról egy anya és a tőle búcsúzó honvéd öltenek testet.

A Kossuth-szoborcsoport avatása 1914-ben. Fotó: Déri Múzeum

Kossuth Lajos előtt Debrecenben a Kossuth tér, valamint a Kossuth utca (1894-ig Nagy-Cegléd utca) is tiszteleg. A nevét gimnázium, általános iskola, egyetemi kollégium és laktanya is viseli. Mindemellett szobra a főtérin kívül a Régi Városházán és a gimnáziumban is található a cívisvárosban. 2000-ig pedig a Debreceni Egyetem neve Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) volt.

A Kossuth-szoborcsoport egy 100 éves képeslapon

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. május 2., szombat

Menyhárt József emlékére

Debrecen neves festőművésze, a Déri Múzeum muzeológus-restaurátora 1901. szeptember 22-én született, és 1976. május 1-jén hunyt el. Személyisége és pályája tiszteletére, a jubileumok alkalmából legutóbb az Újkerti Közösségi Házban is láthattunk kiállítást, míg az Alföldi Nyomda anno már a halála évében emlékalbumot jelentetett meg Menyhárt József kompozícióival.

Mostani összeállításunkban főként ebből a szép kiadványból szemezgettünk. Az Este a kapunál című, legfelső olajképet azonban még az Új Debrecen született című albumból vettük (1969, MSZMP). Ilyen kapu egyébként a Széchenyi utcán és a Jókain is van. Ugyanakkor a második reprodukción a Vágóhíd utcai katolikus temető kápolnáját láthatjuk (vegyes technika, 1967).

A következő blokkba az Útmenti fák (1973), egy Medgyessy-szobros ex libris, valamint a Szegénysoron (1945) és a Késő ősz (1973) című olajképe és metszete került. Az utolsó előtti képpárban pedig Menyhárt József önarcképét és szintén egy Déri téri jelenetét láthatjuk, amit a múzeum 1947-ben közölt.

Végül pedig egy óvárosi utcarészletet mutatunk a művei közül. Ez a festmény szerepel a művész halálakor kiadott album borítóján. A brosúrából azt is megtudhatjuk, hogy Menyhárt Józsefet kezdetben Toroczkai Oszwald és Gáborjáni Szabó Kálmán is segítette. Soha nem lett volna képes bárkit is megbántani – írta róla dr. Tóth Béla –, szíve tele volt szeretettel az emberek, a természet iránt, s valami sohasem fitogtatott mély részvéttel a szegények, a szenvedők, az elesettek iránt.

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. május 1., péntek

Mozi a debreceni 24 emeletes ház alatt: a Híradó

Debrecenben a Híradó Mozi hazánk első vidéki ilyen jellegű filmszínházaként nyílt meg 1974. május 1-jén a Petőfi téri 24 emeletes lakóház és a Debrecen Étterem épületegyüttesében, majd pedig 1993 őszén zárták be. A létrehozása már 1968 augusztusában is szerepelt a városi tervekben, illetve sajtóhírben, s akkor arról volt szó, hogy híradókat és más rövidfilmeket fog játszani. Az elképzelés szerint a párt- és állami propagandát lehetett volna terjeszteni ily módon, ugyanakkor például a közeli Nagyállomás közönsége is hasznosan tölthette el volna az időt az adott vonat indulásáig.

Az építés a HB Napló 1972 áprilisi számában

A létesítményt a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat üzemeltette, és a beindításakor azt írták róla, hogy a sajátos műsorajánlatával egyedülálló a mozihálózatban, s például a közönség a budapesti Híradó Mozihoz hasonlóan egyórás műsor-összeállításokat láthat a nonstop jelleggel működő moziban.

A Híradó Mozi főhomlokzata. Fotó: IPK Vállalat, 1978

A nonstop híradójátszás nem bizonyult megalapozott műsortervnek, s emiatt hamarosan már a Híradó is hagyományos mozifilmeket játszott. Fontos körülmény az is, hogy ez a hely is mindvégig fapados volt, akárcsak a hajdani Meteor Mozi. Végül az önkormányzat 1993 őszén határozott arról, hogy a Híradó Mozi megszűnjön, és a helyét alakítsák át városi televízió-stúdióvá.

Ma már városi tévé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

DBKL

A régi vidámpark

Debrecenben a Nagyerdei Kultúrparkot az állatkert és a vidámpark alkotja.

A főkapu. Fotó: Fortepan, 1974

A környezet ma is gyönyörű, és a zoo is egyre gazdagabb és korszerűbb, de a vidámparkban nincs meg már minden eredeti játék.

A hőskor mesés térképe. Kiadó: Cartographia

A régi szép idők hírmondójaként szerencsére például a kisvonat, az óriáskerék, a dodzsem, valamint a lovas forgó, az egykori elvarázsolt kastély épülete, a hordó, a KRESZ-pálya napjainkban is megtalálható a vadregényes telepen.

A repülőgép és az elvarázsolt kastély. Fotó: Fp, 1974

Így tehát, ha csak ezek lennének itt, akkor is garantáltan jól szórakozhatnak a vendégek!

A ma is gyönyörű, nagyerdei környezetben az is felfedezhető, hogy még megvan a domb is a kis színpaddal és büfével.

Az óriáskerék. Fotó: Fp, 1974

Érkeztek új játékok is az utóbbi években, de ugyanakkor sokat lebontottak.

A kisvonat pályájának építése. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

Ha anno beléptünk a vidámparkba (mely 1960. május 1-jén nyílt meg), akkor a szemközti dombon a pazar ezüstös Li–2-es repülőgépet láthattuk ragyogni, amibe fel is lehetett menni. Páratlan élmény volt „vezetni” a gépmadarat!

Rögtön jobbra a kerek pecás medence feküdt, és onnan működtették az elvarázsolt kastély szoknyafúvóját is.

Móka az elvarázsolt kastélyban. Fotó: Fp, 1974

A kastélyban többek között torzítótükrük, labirintus, rázószékek és mozgólépcső ijesztgette a vendégeket.

A mesefigurák felfestése. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

Mindehhez kellő hang- és fényeffektusok kísérete is társult természetesen. Egy időben királyi udvari panoktikum is volt fent, és ott állították ki azt a kitömött oroszlánt is, ami eredetileg az állatkert aranyhalas medencéjénél volt.

Lányok a hordóban. Fotó: Fp, 1974

Aki a kastély belső teréből kijutott, annak még a forgó hordón is át kellett mennie (és ez ma is így van).

A „halacskás” medence egy bazársorral folytatódott, ahol ügyességi játékokat lehetett kipróbálni. Nagyon egyszerű eszközök voltak ezek is, de egyúttal igen szellemesek. Például kis bőrlabdákkal nagy fejeket kellett eltalálni és lecsapni, vagy figurák szájába bedobni a lasztit.

A nem átfordulós hajóhinták. Fotó: Fp, 1974

Az utca balján, az óriáskeréknél biciklis forgó működött, valamint a „Lökd meg a Holdat!”, továbbá sima hajóhinták és az átfordulósak. Ezeket állva, beszíjazva kellett hajtani.

A ,,Lökd meg a Holdat!" nevű játék, izompacsirtáknak

Aztán a dodzsem üvegcsarnokához jutottunk, amin túl a kisvonat (úttörővonat) kanyargott, a lenti völgyben pedig lábbal hajtós autókkal tekerhettek a gyerekek. Ebben a völgyben egyébként később mini Magyarország épült volna, de aztán csak a tevék kerültek ide.

Kádár János fogadása 1960. május 14-én. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

Nem mellesleg anno az épülő, bővülő vidámparkot és az úttörővasutat a városi tanács vb. meghívására 1960. május 13-án Kádár János pártfőtitkár is meglátogatta.

Az átfordulós hajóhinták, amikhez biztonsági öv kellett

A hőskorban később gokartpályával és játékteremmel is rendelkezett a vidámpark.

Az egyik céllövölde. Fotó: Fp, 1974

A repcsis domb túloldalán pedig a céllövöldék és a hullámvasút mellett egy igazi, láncos körhinta is forgott szélsebesen.

Az állatkert 1965-ben. Fotó/Kiadó: HBM Idegenforgalmi Hivatal

Az itt bemutatott fotók jól illusztrálják a korabeli (ma már olykor megmosolyogtató) felszereltséget és hangulatot, melyek alapján azonban bátran állíthatjuk: ötletes, fantasztikus paradicsom volt a mi kis vidámparkunk!

,,Rakéta a világűrben", a lebontott játéksoron. Fotó: Fp, 1974

A fenti archív fotón a sporttelep melletti játéksor egyik szellemes játéka látható. Aki a kis forgó rakétát a kellő helyen tudta megállítani, az nyert, és természetesen itt is ajándékot kapott.

És ne feledjük: akkor még a kultúrparkba is tömegek özönlöttek (akárcsak a csónakázó-tóhoz például), és csak hosszas sorban állás után lehetett feljutni a játékokra.

Az állatkert nevezetességei 1980-ban (Cartographia)

Reméljük, mindenképpen felújítják ezt a kies oázist (mely ma már unikumnak számít hazánkban), és valóban nem jut a bezárt, leszerelt vidámparkok sorsára.

(Az összeállításban megosztott fotómásolatok részben a Nagyerdei Kultúrpark archívumából származnak. Köszönjük!)

Az állatkert ilyen volt 1963-ban (Képzőművészeti Alap KV)

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

Az 1960-as majális térképén. Rajz: HBN

DBKL

2026. április 30., csütörtök

A Lublin Étterem

Debrecenben az Újkerti lakótelepen 1980. augusztus 15-én adták át a Lublin Éttermet, akárcsak a szomszédos háztartási, papír-játék, ruházati boltokat, valamint férfi-női fodrászatot. A Lehel és a Jerikó utca közötti területen ekkor még nem állt itt a híres óratorony.

Borbély Miklós, a Debrecen városi Tanács elnökhelyettese az ünnepségen elmondta: az ezer négyzetméteres, III. osztályú, önkiszolgáló Lublin étterem, a II. osztályú eszpresszó, a 200 négyzetméteres háztartási bolt, a 140 négyzetméteres papír- és játékbolt, valamint a csaknem 200 négyzetméteres ruházati bolt és a fodrászat az ugyanebben az üzletházban később átadandó Patyolat-szalonnal és a már működő újkerti ABC-vel Debrecen legnagyobb, mintegy 3000 négyzetméteres üzletegyüttese lesz. A Lublin Éttermet Mikolás Tibor tervezte, és később, az 1990-es évektől éjszakai bár (a Coco-Berlo), majd a Flamingo Disco is működött itt, napjainkban pedig szolárium.

A Lublin belső tere

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Az óratoronnyal. (Helytörténeti Fotótár)

DBKL

A megnyitás híre a Naplóban

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón

Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának, a Vekeri-tónak a létrehozását 1974 januárjában rendelte meg a Fefag a Tivizigtől. Nyitókép: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tó. Forrás: Erdőspusztai Turisztikai és Horgászportál

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

Stégek és ladikok a Napló 1976. V. 1-i cikkében

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül egy 17 és egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A tó első hídja. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. V. 1-i cikkében

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle.

A Kati kishajó. Forrás: Erdőspusztai THP

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

A majálisház. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri történetéről, a korabeli fejlesztésekről és tájról további adatok a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag, Attila tér 3. szám) négynyelvű leporellójából is megtudhatók.

A Napló 76. V. 1-i cikke

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat.

E településeknek a neveit ma határrészek jelölik: Bánk, Gúth, Fancsika, Haláp, Nagycsere és Pac.

Egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is.

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó. Fotó: Képzőműv. Kiadó, 1986

Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését.

A Vekeri-tavi Camping (1986). Fotó: Csobaji Előd

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat.

A megmagasított híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A hőskor után a legdrámaibb 2015-ben volt a táj: kiszáradt a tó, ám az új szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzel. Azóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, nem tértek vissza a víziállatok, s pl. csónakázni, vízibiciklizni se lehet. A tóról 2023 nyarán készített képeink itt tekinthetők meg. A fénykor Vekeri-tavas jeleneteiben pedig erre az összeállításunkra látogatva gyönyörködhetünk.

A Fefag képeslapja a Kati kishajóval, 1988-ból

DBKL

Erdőspusztai Tájház, 1985. Fotó: Hapák József

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Nyitás előtti fontos tudnivalók a területről

Keresés ebben a blogban

2026. május 3., vasárnap

Kossuth Lajos főtéri szobra Debrecenben

2026. május 2., szombat

Menyhárt József emlékére

2026. május 1., péntek

Mozi a debreceni 24 emeletes ház alatt: a Híradó

A régi vidámpark

2026. április 30., csütörtök

A Lublin Étterem

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón