Debrecenben 1966. április 21-én adott hírt a
HB Napló arról, hogy több mint 200 millió forintos előirányzott költséggel megkezdődött a Kishegyesi út végén az új műanyaggyár építése.
Nagy Mihály igazgató tájékoztatása szerint sok millió devizaforintot takarít meg a népgazdaságnak a felépülő új gyár. Ugyanis a műanyagokkal egyebek mellett ólmot, rezet lehet megtakarítani. Az új gyár egy részlege két év múlva kezdi meg az üzemelést 600 – főleg női – munkással. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a gyár egyik üzemcsarnokának területe 10 ezer négyzetméter lesz, ahol többek között 47 fröccsöntő automatát állítanak be.
A cikk hangsúlyozta továbbá: a gyártáshoz szükséges alapanyagot is Magyarországon, Tiszaszederkényben állítják elő, és ez újabb devizamegtakarítást jelent az országnak. Megtudhatták az akkori olvasók azt is, hogy a beindulás után bővítik a gyárat, s 1970-ig még 640 millió forintot költenek az új csarnok építésére, gépek beszerzésére. A teljes üzemelés után hazánk legnagyobb műanyag-feldolgozó gyára lesz a debreceni, évi 22 ezer tonna kapacitással – emelte ki a tudósítás. Bár az átadási határidő – 1968 március – még messze van, de már készülnek a tervek a szerszámozásra, szakemberképzésre, a gyártandó cikkekre. Főleg olyan termékek hagyják el majd az új gyárat, amiket eddig külföldről hoztunk be. Aztán 1968 januárjában arról szóltak a hírek, hogy megkezdi működését az új üzem a Kishegyesi úton. Az új gyárban évente 3000 tonna műanyagot dolgoznak fel, és ebben sok új, hasznos háztartási és közszükségleti cikk is benne lesz. Újdonságnak számít a gyár termékeit illetően a műanyagcső-gyártás. Az új üzem igyekszik hozzájárulni ezzel a ma még kielégítetlen igények teljesítéséhez. Az új gyár műhelycsarnokai már készen vannak, s megkezdődött a gépek alapozása, szerelése. A tervek szerint januárban a nagycsarnokban elhelyezett 36 fröccsöntő gépet kipróbálják, a próbaüzemelést megkezdik.
Érdekességnek számít a 12 méter hosszú, csaknem 3 méter magas, óriási fröccsöntő gép, mely hatkilós termékek gyártására is alkalmas, és az ország egyik legnagyobb ilyen gépe. Ez a gép készíti többek között a műanyag ruháskosarakat és gyermekfürdőkádakat. Másik érdekessége lesz a gyárnak az automatikus, gépesített diszpécserközpont, ahonnan a gépek működését is szemmel tartják, és irányítják a termelést. Az új gyártmányok között szerepel például a húsverő kalapács, műanyag boros-, sörös- és tejesüvegrekesz, valamint a műanyag vegyszerszivattyú is. Ez a Műanyagipari Kutatóintézettel közösen kidolgozott gyártmány nagy devizamegtakarítást ad, és gazdag exportlehetőséget ígér. Mindezekhez rendkívül pontos munkával elkészített szerszámokra van szükség, melyek igen drágák. Az új gyárban felszerelt legnagyobb fröccsgéphez szükséges két szerszám 53 ezer dollárba került. A gyár irányítását végző műszaki apparátust korszerű elvek szerint építették fel, ugyanakkor a szak- és betanított munkások képzettsége is átlagon felüli. Az új gyár működéséhez – beleértve a Hétvezér utcai üzemet is – csaknem nyolcszáz emberre volt szükség. Őket korszerű pszichológiai módszerrel válogatták ki a Lenin Kohászati Művek pszichológiai laboratóriumának segítségével – fogalmazott a beszámoló.
További üzemeink története régi képekkel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
