Keresés ebben a blogban

2021. szeptember 16., csütörtök

Best of 1987


Debrecen gazdag közelmúltjára csodálkozhatunk rá annak a pöttöm könyvnek a segítségével, amit a Titász jelentetett meg 1987-ben, és az Alföldi Nyomda készített.


A fantasztikus kis kiadványban (melynek fotóit és szövegválogatásait Széles Lajos jegyzi) értelemszerűen a közterületek elnevezései még az akkori időket tükrözik. Az első blokkunkban a Nagytemplom előtti régi főtérre és a szovjet zászlós, vörös csillagos városházára is rácsodálkozhatunk, ugyanakkor az is figyelemreméltó, hogy a Csokonai Színháznál zebra van a Kossuth utcával párhuzamosan.


A harmadik montázsban a régi Kálvin téri Emlékkert fái hajlanak rá a Református Kollégium ódon falaira, s a Vörös Hadsereg útján felfedezhetjük az akkor természetesnek számító Bengáli villamosok egyikét is. És igen, itt van a régi jó Kölcsey-művközpont is, ami akkor, 1987-ben még csak 9 éves volt, és további 16 adatott neki a lerombolásáig. Ezt nyilván akkor még senki se tudta.


Fénykorát élte a fenti összeállításban felidézhető Csónakázó-tavunk is, aminek a helyén 2014-ben adták át a ,,vízi ködszínházat". Ebben a mixben helyeztük el a konzervatórium és az Újkerti lakótelep 14 emeleteseinek fotóit is, ugyanakkor persze a minikönyvet kiadó Titász székházának képéről se feledkeztünk meg. Végül íme még egy felvétel magáról a kiadványról, amin természetesen a fogaskerekes, szocialista városcímer arany vonalai ,,pompáznak". Az Egyetem téri szökőkútnak pedig akkorra már megszüntették a sziklakoszorúit...


DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2021. szeptember 14., kedd

Százéves fotók szép városunkról


Debrecenben a XX. század elején szinte minden napra jutott egy csoda. Sorban épültek meg a gyönyörű paloták, és a közterületek is egyre zöldebbek lettek!

Ezúttal V. Pákozdi Károly Zoltán felbecsülhetetlen értékű gyűjteményéből válogatunk, melynek lélegzetelállító példányait feltöltötte a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára. Az első üdvözlőkártya-másolaton 1900-as dátum szerepel. A következő lap pedig annál is korábbi, hiszen még nem látható a Simonffy-sarki ikerbérház. A galéria a képre kattintva is megnyitható.


A harmadik fotónak szintén a Kistemplom látképét választottuk. Ekkor azonban már rég bekövetkezett az 1907 áprilisi szélvihar, amely lesöpörte a gyülekezeti hely toronysisakját.


Az alábbi felvételen egykori huszáraink parádéznak a macskaköves Piac utcán. Jobbra hátul az Alföldi Takarékpénztárnak még a korábbi – bauxitbeton – székháza fehérlik.


Íme az egykori kereskedelmi akadémia (a fotó idején polgári fiúiskola) gyönyörű homlokzata. Az épület ma is áll, ám sajnos évek óta üres és egyre romosabb.


Nagyon ritka felvétel következik. A Gambrinus közi ikerpalota pompázik rajta, ami ugyancsak városi bérháznak épült – a tehetősek számára. Ez a pazar létesítményünk is betöltötte már a százat!


A lenti képeslapon a régi főutca kialakításáról, hangulatáról kaphatunk szívfacsaró ízelítőt. Ez a beültetés egészen az 1960-as évek közepéig jellemezte az utcát, aminek a neve akkor Vörös Hadsereg útja volt.


A Kistemplomból készített fotó is jól érzékelteti a régi belvárost. A képen a korabeli nevezetességek is felfedezhetők, továbbá az 1944-ben elpusztított Sándor-palota is.


1915-ben megnyílt az Aranybika Szálló új épületegyüttese is. Elődjét két évvel korábban bontották le, 1976-ban pedig átadták a legújabb szárnyát.


Kijjebb haladva, a Kossuth utcáról is megosztott magazinunk olvasóival egy szépséges képeslapot V. Pákozdi Károly Zoltán. Az épületsor gyakorlatilag ma is létezik – hála Istennek!


A hárommal ezelőtti panorámafotón is kivehető már a nagy zsinagóga kupolája. A lenti felvétel közelről mutatja meg a pazar alkotást (amit fél évszázada bontottak el) a mai Petőfi téren.


A zsinagóga közelében működött a királyi törvényszék is. Ennek palotája csak részben maradt fenn, ugyanis az itt látható felét 1944-ben szétbombázták.


Jöjjön most végül a DMKE épületéről is egy mementó. Az intézet a mai Bocskai téren működött, és a 46 évvel ezelőtti lerobbantásáig igen sok debreceni született itt. Ma iskola áll a helyén.


(Folytatjuk.)

2021. szeptember 12., vasárnap

A legszebb lakótelepünk

A gyönyörű épületegyüttes látványa az Attila tér felől. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Wesselényi és a Budai Ézsaiás utcák között tündököl egy páratlanul díszes épületegyüttes, mely a MÁV tiszti szolgálati lakásainak épült 1925-ben, Lengyel Artur tervei szerint.

A belsőkert színes játszótere és rózsái
Az eklektikus stílusú sarokingatlan falain és formáin a magyaros szecesszió jegyei éppúgy felfedezhetők, mint az art deco, a romantika és a historizmus motívumai. Az elhelyezkedése miatt zárt udvarral is rendelkező övezetet mindezek miatt nem érdemtelenül nevezik Mézeskalács-háznak és debreceni Wekerle-telepnek is. A ma már magántulajdonban lévő kolónia sok hírességnek is otthona volt, köztük az olimpiai

bajnok Hódos Imre (1928–1989) kötöttfogású birkózónknak, valamint a néhai, emlékezetes „Művész úr”-nak is. Az udvaron nagyon szép park és játszótér is van, továbbá csend és jó levegő – aki tehát bekukucskál, legyen tisztelettel az ott lakók nyugalmára és értékeire! Addig is íme a képgalériánk erről a csodálatos helyről:


DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2021. szeptember 10., péntek

Volt egyszer egy Debrecen tengerjáró hajó


Debrecen nevét a nagyvilágot járva a figyelmes szemlélő olyan meglepő helyeken is felfedezheti, mint például a budapesti Parlamenttel szemközti Duna-part. S hogy hol? Egy hajón, ami a Szilágyi Dezső térnél horgonyoz!

A Debrecen hajó és a Parlament látképe a partról. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mi a ,,Nagy ho-ho-horgász" Kolodkó-féle mini kukacszobrában gyönyörködtünk a közelben, amikor megakadt a szemünk a vízi jármű feliratán.

A Debrecen hajó közelében nézelődik a ,,Főkukac". Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Debrecen nevű Duna- és tengerjáró hajót a Wikipédia szuper leírása szerint az Újpesti Hajógyár építette, és 1939-ben bocsátották vízre. Eredetileg Kassa volt a neve, és 1947-ig viselte azt. Debrecen 1947-től 1964-ig volt, végül pedig 1. sz Műhelyhajó néven dolgozott a 2006-os nyugdíjazásáig.

A Debrecen hajó hídja és főkapuja. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az 1947-es dátum azért is érdekes, mert a hajó 1941 és 1944 között hadi szolgálatot teljesített a II. világháborúban. 1944 végén a közelgő Vörös Hadsereg elől Ausztriába menekítették, ahonnan csak 1947-ben hozták haza Magyarországra. Akkor lett a neve Debrecen. 

A Debrecen hajó nemzeti színű kéménye. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Debrecen hajó ,,karrierje" ezt követően jutott a csúcsra, hiszen a 60-as évekig a Duna, valamint a keleti mediterrán térség, a Fekete- és a Földközi-tenger kikötői között közlekedett.

A Debrecen hajó felszerelései közül a daruja is megmaradhatott az utókornak. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A 77,3 m hosszú, valamint 9,86 m széles és 6 m merülésű hajó maximális sebessége csaknem 10,5 csomó volt. Ma ez a hajó a magyar dunai és tengeri flotta utolsó, még meglévő tagja. 2004-ben a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány újíttatta fel, napjainkban pedig a Trip rendezvényhajóként a budapesti Szilágyi Dezső téri Duna-parton állomásozik.

A Debrecen hajó hátulja a Lánchíd felől. A hajó mellett egy harmadik város neve: Sopron. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A helynek az is érdekessége, hogy a parton a Debrecen hajó vonalában tündököl a Szilágyi Dezső téri református templom, ami a formavilágával és a díszítettségével szintén ismerős lehet a Debrecenből érkezőknek. És nem véletlenül! Hiszen ezt az 1896-ban felavatott templomot is a mi Verestemplomunk, valamint református főgimnáziumunk tervezője, Petz Samu tervezte.

A Debrecen hajó fölött pompázó református templom (balról), valamint a debreceni Méliusz téri Verestemplom, melyeket egyaránt Petz Samu tervezett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sőt, szintén a közelben található a debreceni Sas utcai mackós kútnak is az ikertestvére, melyet Medgyessy Ferenc készített.

A debreceni Sas utcai és a budapesti II. kerületi Nagy Imre téri Mackós kút. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2021. szeptember 8., szerda

Hova szállt a repülőszobor?

Az újonnan létesített tér és házai 1969-ben. Fotómásolat: Db. Város Pártbizottság, 1969. (Király Ferenc: Debreceni október)

Debrecenben állt egy olyan II. világháborús emlékmű, ami országosan is egyedi volt. Az alkotás harci repülőgépet formázott.

A szobor és a Petőfi tér változásai. Fotók: Csobaji Előd, Horváth Zoltán, Képzőművészeti Kiadó

Sorsa legalább annyira kalandos és rejtélyes, mint a vidámparki Li2-es repülőgépé. A mostani oknyomozásunk főszereplőjének az egyszerű halandó addig követhette az útját, amíg a Petőfi téren hirdette a szovjetek dicsőségét. Az állítólag egy Sah nevű szobrásznő által készített művet 1948-ban állították fel a mai 24 emeletes lakóház helyén, majd áthelyezték a szökőkúthoz. Az 1989-es, 1990-es fordulat ezt a kompozíciót se hagyta a helyén, és eltávolították a térről.

A repcsi eredetileg a mai 24 emeletes lakóház helyén állt.
A képeket Hudacsek Zoltán és V. Pákozdi Károly Zoltán osztotta meg az olvasóinkkal

Ez ugyebár mindenki számára nyilvánvaló, az azonban már korántsem, hogy mi lett vele. Egy ideig tartotta magát az a nézet, hogy a Köztemetőbe vitték. Megnéztük, megkérdeztük, de ha valaha úgy is volt, ez már rég nem igaz. A szovjet sírkertben áll ugyan egy obeliszk, ám az is csak távolról emlékeztet a repülőszobor talapzatára.

A gép a rendszerváltáskor "ismeretlen helyre távozott". Legalábbis a nagyközönség számára...

Felhívtuk hát telefonon a polgármesteri hivatal egy korábbi szakemberét, aki a rendszerváltáskor is önkormányzati dolgozó volt. Elmondása szerint a művet előbb a temetőbe vitték, aztán a Víg-Kend Majorba, onnan pedig – a Proletár és a Lenin-szoborral együtt – a fővárosi kommunista szoborparkba. Ezt örömmel hallottuk, gondolván, hogy végre a két másik híres szobor sorsáról is hallottunk. Végül azonban mégis csalódnunk kellett. Kutakodásunk során ugyanis azzal szembesültünk, hogy a nevezett rezervátumban sincsenek a mieink, csak budapesti dolgok. (Megjegyezzük, korábban a Víg-Kendben azt is hallottuk, hogy Miskolcra adták kölcsön a műveket.)

Kérjük tehát, hogy akinek vannak információi a repülőszobrunk (és persze Lenin és a Proletár) hollétéről, jelezze a Facebook-oldalunkon!


A köztemető szovjet parcellájában lévő obeliszk csak távolról hasonlít a repülőszobor talapzatára. Fotók: Debreceni Képeslapok

2021. szeptember 6., hétfő

A Deák utcai nagy zsinagóga

A páratlan szépségű imahely és a környezetének látványa a XX. század elején

Debrecen egykori legnagyobb zsinagógája 1897 szeptemberében épült meg Jacob Gärtner terveinek eredményeként. Az impozáns imaház 1962-ig állt a régi Deák Ferenc utcában.

Ezt a pazar képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg az
olvasóinkkal. Nagyításért kattints a képre!
A ,,status quo ante" zsidóság 1892-ben határozta el a nagyváros rangjához méltó templom tervezését és felépítését. Ennek érdekében megvásárolták a Nagy Várad utca 2204 és 2205 számú (később Deák Ferenc utca 8. szám alatti) Molnár-féle telket  – idézi fel dolgozatában
Papp József helytörténet-kutató.

A keleties hatású épületet Jacob Gärtner tervezte. A 600 földszinti és 250–250 karzati ülőhelyes templomot a debreceni mester, Schneider István építhette meg. A 40 méter hosszú és 23 méter széles, téglalap alakú épület sarkaiban lépcsőházak voltak, s a főhomlokzat felőliekre hagymakupolás tornyokat is emeltek. Ez volt a cívisvárosban az egyetlen háromtornyos gyülekezeti hely.

Ma már nincs meg az utca se, a Petőfi-szobor és a szalagház található itt. Fotó: Városházi Archívum

A külső homlokzat iszlám hatású megjelenését az egymást váltó négy sor sárga, valamint 10 sor vörös csíkokba rendezett nyerstégla-burkolat is fokozta. A 13 méter átmérőjű kupoladobon két méter sugarú hagymakupola tündökölt, s a csillagot e fölé szerelték, amivel a templom 44 méter magas lett.

A Deák Ferenc utca torkolata, jobbról a Royal. A másolatot V. Pákozdi Károly Zoltán osztotta meg az olvasóinkkal

A környék ezáltal igazán lenyűgöző volt, hiszen onnan karnyújtásnyira ragyogott a Nagyállomás, és ott épült meg a Royal Szálló, valamint a kamarai és a törvényszéki palota is.

A 44 méter magas zsinagóga lélegzetelállító látványa. A kópiát V. Pákozdi Károly Zoltán osztotta meg az olvasóinkkal

A kétnapos avató ünnepség 1897. szeptember 7-én kezdődött. Aztán az 1944-es bombázások és a harcok a zsinagógában is kárt tettek, de nem végzeteseket. Viszont a helyreállítás során, emberi mulasztás miatt a tetőzet meggyulladt, és elpusztult.

A kupola nélküli zsinagóga 1959-ben. Fotó: Mészáros Zoltán / Fortepan

Az életveszélyes szerkezeti részek elbontását 1948 októberében kezdték el. 1962-ig nagy kupola nélkül és hasznosítatlanul állt a zsinagóga az akkor már Petőfi tér nevű városrészben

A képet a modern ház tervezőjének, Mikolás Tibornak az életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Könyvtárban

Végül a hatóság kiadta a bontási engedélyt – ,,városrendezési okokból”... (A szomszédos Hunyadi utcáról idekattintva található összeállításunk.) DBKL

Az egyik legszebb felvétel. Forrás: Pannon Könyvkiadó, 1991

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2021. szeptember 4., szombat

A gőzmozdonyos cívisváros


Debrecen XX. század eleji történelmébe kalauzolja vissza az időutazás kedvelőit a Csokonai Kiadó szép képeslapgyűjteménye. A kis album 1988-ban jelent meg, s olykor még felbukkan a bolhapiacokon.

Az Uránia Mozgó, a Csokonai-szobor és a Református Főgimnázium
az Egyház téren. Nagyobb fotóért kattints a képre!
A bordázott kartonra nyomtatott másolatok főként a Belvárost mutatják be, de szerencsére távolabbi területek arcaira is rácsodálkozhatunk. A fekete-fehér kártyák révén azt is megtudhatjuk, hogy például a Szent Anna utcai Svetits Intézet eredetileg egyemeletes volt, a Kistemplomot (Csonkatemp-lomot) toronysisak ékesítette, s villamosok helyett még gőzmozdonyok szállították az utasokat és az árukat. A ma ismert Nagyállomás elődje egy gyönyörű palotaként pompázott

a Népkertnél, ugyanakkor az Aranybika korábban egy kisebb és klasszicista épületben működött, s a vármegyeháza mellett egy kedves patika állt. Az alábbi múltidéző albumunkban ezekből és a régi Debrecen további szépségeiből nyújtunk keserédes ízelítőt...



(Az itt megosztott fotókat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai. Ne lopj te se!)