Keresés ebben a blogban

2026. február 22., vasárnap

Így közlekedtünk Debrecenben az 1960-as években


Debrecenben 50–60 évvel ezelőtt a villamosok és a kerékpárok, meg persze a gyaloglás voltak a fő helyi közlekedési eszközök. Autó még akkor is nagyon kevés volt, ugyanakkor lovas szekerek is poroszkáltak az utakon (ezek a járművek 1961 óta ki vannak tiltva a belvárosból, pl. a lócitromok miatt). A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Kirándulóbuszok az Aranybika Hotelnél, 1966-ban. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Összeállításunkban a Fortepan debreceni kollekciójából válogatunk. A fenti képeken a Vörös Hadsereg és a Dimitrov utca sarkának jelenete látható, aztán pedig az Aranybika előtti turistabuszok.

A Vörös Hadsereg útja páratlan oldalának forgalma a Simonffy-saroknál, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

A következő felvétel a korabeli főutca esti életét eleveníti fel, majd pedig a Bengálik is besiklanak a múltból...

Esti életkép korzózókkal a Vörös Hadsereg útján. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

Bengáli villamos a Vörös Hadsereg útján, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Taxi a Vörös Hadsereg útja és a Dimitrov utca sarkán, 1966-ban. Fotó: Fortepan / Váti

Rendőrségi Trabi szélvédőmosása a Vörös Hadsereg útján, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Gyalogosok a Vörös Hadsereg útján a tanácsháza előtti zebrán és járdán. Fotó: Fortepan / Főfotó, 1970

Az Aranybika alatti villamosmegálló 1965-ben. Fotó: Fortepan / Márton Gábor

Az 50–60 évvel ezelőtti fotósok a belvároson túli életetet is dokumentálták, lássuk ezeket!

A 4-es villamosok 1962-ig a Kossuth utcán át mentek a Vágóhíd utcára. Fotó: Fortepan / Szánthó Zoltán, 1961

Négyes villamos a Béke útján, az Attila térnél. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr, 1962

A Béke útján itt volt a 4-es villamosok végállomásaa. Fotó: Fortepan / Bencze László, 1970

A formálódó Petőfi tér és az új Nagyállomás szintén hálás témákkal szolgált, szuper képek születtek.

A még macskaköves Petőfi tér. Fotó: Fortepan / Váti, 1966

Élet a Petőfi téri nagy zsinagóga helyére épített szalagháznál, 1968-ban. Fotó: Fortepan / Váti

A Petőfi téri villamosforduló 1961-ben. Fotó: Fortepan / Nagy Gyula

A Nagyállomás új főépületének építése a régi palota elé, 1961. Fotó: Fortepan / Uvaterv

A következőkben az Egyetem tér és az Új élet park után még távolabbi városrészekbe kirándulunk.

Tanári Merci a Kossuth-egyetem főépülete előtt, 1968-ban. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Skoda az Új élet parki Ifjúság utcai kanyarban, 1968-ban. Fotó: Fortepan / Uvaterv

Benzinkút és vendéglő az István út és a Déli sor sarkán, 1962-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Skoda a Monostorpályi úti konzervgyár előtt, 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az utolsó képeken a repülőtér és a hajdani Vámospércsi úti Kondorosi Csárda elevenedik meg...

Csehszlovák kisrepülő és katona a reptéren, 1967-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Lovas szekér a Vámospércsi úti csárdánál, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

A nádudvari Csillag Csemege a Hámán Katón

Debrecenben a Füredi út és a Jerikó utca sarkán működik egy étterem, ami eredetileg a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet harmadik Csillag Csemege Áruházaként nyílt meg 1981. április 28-án. Az akkor még Hámán Kató útja nevű sugárúton felépített üzlet a Hajdú-bihari Napló beszámolója szerint 1100 négyzetméter alapterületű volt, s csaknem 15 millió forintba került. A naponta forgó egymilliós árukészlettel elsősorban választékot kívántak bővíteni, hiszen a szomszédságában már régebben megnyílt a kabai Vörös Csillag Termelőszövetkezet boltja (ami 1986. február 23-ig működött), és ott található az újkerti ABC áruház is. Az üzlet 11-től 20 óráig fogadta a betérőket. A megnyitás előtti napon adták át a Lehel utcai óratornyot is.

Az üzlet az átadásakor. Fotók: HBN, 1981

A cikkekből megtudható az is, hogy a városi tanács támogatásával, a szövetkezet hozzájárulásával a tsz szakemberei készítették el a megjelenési formájában, belső berendezésében és kivitelezésében is igen szép, új létesítményt. Arra törekedtek, hogy munkájában, tartalmában is kiemelkedő legyen ez a bolt. Gazdag áruválasztékkal, bőséges kínálattal akartak hozzájárulni a város lakosságának ellátásához, s méltó partnerei lenni az egyéb kereskedelmi szerveknek. Az áruházba a friss sertéshúst és húskészítményeket mindennap Nádudvarról szállították a debreceni boltokba, de kapható volt baromfihús, konzervek, tejtermékek, italáruk, üdítők is. A frissen sült és főtt ételek helyben is fogyaszthatók voltak, s lehetett kávét és italféléket is vásárolni, kortyolgatni. Az üzletvezető az átadáskor Széchi Pálné volt.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 21., szombat

Munkácsy Mihály, a Krisztus-trilógia alkotója


A debreceni
 Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség.


Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson, Lieb Mihály Leó névvel, és 56 évesen, 1900. május 1-jén hunyt el Endenich-ben. Pályáját asztalosinasként kezdte 1855-ben. Évekig tartó nélkülözése, éhezése után 1861-ben fedezte fel a tehetségét Szamossy Elek festő, akinek megmutatta a rajzait. Az ő tanácsára kezdte képezni magát. A következőkben a Krisztus-trilógia rövid történetével tisztelgünk a Mester előtt.


Munkácsy Mihály a trilógiából elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Déri Múzeum és a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt), ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!


Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be. Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum az 1993-as virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.


A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, végül 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. Munkácsy Mihály a rövid pályafutása során nagyon sok festményt, grafikát stb. alkotott. A legismertebb művei közé tartozik az Ásító inas, a Rőzsehordó nő és a Honfoglalás című képe is.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 20., péntek

A Dégenfeld (Tóthfalusi, Dósa nádor) tér képes története


Debrecenben a Dósa nádor tér neve Dégenfeld és Tóthfalusi tér is volt a korábbi időkben. Erről a belvárosi helyről az itteni szerkesztőséghez kötődő Naplopók Független Zenekar Facebook-oldalán található egy igen szép gyűjtemény, mely minden korszakból bemutat fantasztikus képeket.


Összeállításunkban a Naplopók Független Zenekar Facebook-oldalán megjelent páratlan összeállításból szemezgetünk, a galéria a képre kattintva is megnyitható. Először a régi időket elevenítjük fel a Dégenfeld téri vásárok, piacok muzeális felvételeivel.

Az egykori Büdös köz (ma Rózsa utca) a tér és a Piac utca között


A Wolff-palota természetesen gyakori szereplő a térről készült archív felvételeken.

Szabó Magda édesapjának, Szabó Eleknek a felvétele a térről

A Dégenfeld téri kenyérpiac egy 1913-as képeslapon

Talyigás a Dégenfeld téren

Naplopók Független Zenekar Facebook-oldalán közölt fotósorozat a Tóthfalusi téri időket is megidézi az 1950-es évektől a rendszerváltásig, ami óta már Dósa nádor tér a hely neve. A fotográfiák egyik legérdekesebb darabja a Goliath névre keresztelt bálna maradványainak itteni kiállítását örökítette meg.

A Csapó utca és a Tóthfalusi tér találkozása az 1950-es években

1962 márciusában a Tóthfalusi téren a preparált óriásbálna

Élet a Tóthfalusi téren, 1966-ban. Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal


A következő képen a leállított pallagi villamosok helyett rendszeresített buszok átadása idézhető fel.

A 6-os Aköv új járműveinek szemléje. Fotó: HBN, 1970


Autóvásár a Tóthfalusi téren, 1976. Fotó: Fortepan / Csőke József

A Tisza-palota hátsó részénél a rendszerváltás idején

Gépjárművek a 2019. február 20-án elkezdett átépítésig hajthattak be és parkolhattak utoljára a téren.

A Dósa nádor téri Wolff-palota a tér átépítése előtt

A Debreceni–Nagyváradi Értesítő egykori szerkesztőségi épülete

Ma már a Parasztbolt se működik. Az üzletet itt mutattuk be külső-belső képekkel.

A tér kultikus üzlete: a „Parasztbolt”

A sétálóövezetbe vont tér legújabb képei ezen a linken láthatók.

A Tisza-palota pincéjének feljárata

A tér és a környék átépítéséről ebben az összeállításunkban emlékeztünk meg.

A kiürített Köjál-épület


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fényjáték az átépített téren, a 2020-as átadás idején