70 éve nyílt meg az ország első klinikai mozija

Debrecennek a vidéki városok között fejlett mozikultúrája van – közölte 1954 szeptemberében a Néplap. Ennek bizonyságaként a cikk kifejtette, hogy „itt létesült vidéken először Híradó mozi, később a Kossuth Lajos Tudományegyetem épületében az ország első egyetemi filmszínháza, legutóbb pedig nyáron a Nagyerdei Stadionban az első stadionmozi.” Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A tudósítás beszámolt arról is, hogy „újabban a több mint ezer dolgozót foglalkoztató debreceni klinika területén létesítenek mozit: az egyetemi kultúrház csaknem 410 személyt befogadó szép termében vetítenek az erkélyrész mögötti gépházból. A létesítményt nemcsak a klinika dolgozói, orvosai, professzorai kereshetik fel, hanem a lábadozó betegek is. Ezenkívül az orvostanhallgatóknak is segítségükre van, mivel részükre tudományos filmeket is bemutathatnak. A gépházból nyári időszakban szabadtéri vetítővászonra is vetíthetnek; a mozi hetenként négy este tart előadást, s az első műsorra szeptember 2-án kerül sor.” A fenti fotónk a mozinyitás 70. évfordulóján, 2024 szeptemberében készült.

A gépház 1963-ban. Fotó:© Déri Múzeum

Mindez ma már természetesen sajnos múltidőben értendő, de annyit még hozzáteszünk, hogy a hajdani nyári napközis tábor gyerekeit is sokszor vitték a Klinika Mozi vetítéseire. Később, 1966-ban Debrecenben nyílt meg az ország első művészmozija is (a Vörös Hadsereg útja 28/c. szám alatt), sőt, aztán a Nagyerdei Strand 1971-ben átadott öltözőépületében is kialakítottak egy hangulatos mozit.

Piac utca 28/c. szám. Fotó: © Masits István

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

Meteor Mozi

Híradó Mozi

Uránia Mozgó

Hungária Film- és Kamaraszínház

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Turistabusszal a Nagytemplomnál, 1930-ban

Debrecen 90 évvel ezelőtti arcairól újabb fantasztikus felvételeket tett közzé a Fortepan, ezúttal Hirschler Károly adományának köszönhetően. A képek főszereplői az első és az utolsó jeleneten a Nagytemplom előtt nézelődnek, a következő képen pedig már az Egyetem téri medencénél.

Az egyetem főépülete előtt

A páratlanul értékes fotókon a köztemető ravatalozójánál is feltűnik a két férfi. Van viszont egy furcsaság: a Fortepan az egyetemi és a temetői képet is 1930-asnak írja. Miközben mindkettőt 1932-ben avatták fel. Mivel az elegáns urakon mindegyik képen ugyanaz a ruha van, helyesbítsünk úgy, hogy valószínűbb, hogy a felvételek 1932-ben vagy utána készültek. De ettől még csodás képek!

A Debreceni Köztemetőben

További összeállításaink az 1930-as évekről sok fotóval:

• Az 1933-as cserkészdzsembori
• A kockaköves Szent Anna utca
• Vakáció – 1936. VI. 28.
• Élet a Varga utcánál, 1938-ban
• A békebeli Nagyerdő
• Jáki István fotói
• Orvosok, nővérek a klinikán
• A belváros 1934-es szép életképei
• Katonák 1933-ban az Egyetem téren

Nyitóképünk teljes méretben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Pálma, Kistemplom, Centrum, Kölcsey-művház, a „Csoki”, házgyár, rendőrpalota – a Tőletek kapott 11 fotón

A Pálma már pálmákkal. Fotó: © Fekete Ferenc.

Debrecen közlemúltjáról és jelenéről ismét sok szép képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. Ezekből szemezgetve, az első fotón a megújuló Pálma játssza a főszerepet Fekete Ferencnek köszönhetően, aki jelezte: már a pálmafák is megérkeztek a Pálma teraszára.

Nyári hangulat. Fotó: © Vincze Enikő

Vincze Enikő a Csapó utca elején csörgedező szökőkút és a Kistemplom fotóját is csatolta.

A Kistemplom oldala. Fotó: © Vincze Enikő

Csuka-Péva Judit szintén a Csapó utca elejénél található szökőkutat kapta lencsevégre.

Piac utcai csobogás. Fotó: © Csuka-Péva Judit

Laczkó Gyulának egy újabb fotót köszönhetünk a volt Centrum Áruházról:

Az üres Centrum. Fotó: © Laczkó Gyula

A mai Kölcsey Központ nem tartozik a gyakran fotózott épületeink közé – Kovács Era most erről mellékelt képet egy hozzászólásában.

A mai Kölcsey. Fotó: © Kovács Era

Az iménti képhez kapcsolódik a következő jelenet is: a Bajka Zoltán által csatolt fotón az egykori Kölcsey-művközpont 2003-as bontása elevenedik meg.

Romokban a Kölcsey. Fotó: © Bajka Zoltán

A Csokonai Vitéz Mihály nevét viselő gimnáziumunk díszablakait Bányai Sándor örökítette meg.

A Csoki ablakai. Fotók: © Bányai Sándor

Oláh Róbert ismét a magasban járt, és ezúttal a hajdani házgyár silóinak tetejéről fényképezte le a lenti környéket. A további munkái ebben az összeállításunkban csodálhatók meg.

Házgyári panoráma. Fotó: © Oláh Róbert

Végül íme a Borsos József által tervezett rendőrpalota, szintén Oláh Róbert felvételén. Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre! Köszönjük szépen!

A rendőrség hátsó kapuja. Fotó: © Oláh Róbert

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Katonák 1933-ban az Egyetem téren

Debrecen egyik kedvelt fényképezkedési helyszíne az egyetem előtti park, amiről ezúttal olyan fotót tett közzé a Fortepan, amin katonák sorakoznak 1933-ban az Egyetem téren. A férfiakon kívül azt is érdemes megfigyelni, hogy ekkor még a medence tükörtó volt, nem övezték tiszafák, és zöldellt a fű. Az iskolapalota történetét sok szép régi képpel ebben a cikkben mutattuk be. Fotó: Fortepan/Liszkay Cecília

Az épületen még nincsen címer

További összeállításaink az 1930-as évekről sok fotóval:

• Az 1933-as cserkészdzsembori
• A kockaköves Szent Anna utca
• Vakáció – 1936. VI. 28.
• Élet a Varga utcánál, 1938-ban
• A békebeli Nagyerdő
• Jáki István fotói
• Orvosok, nővérek a klinikán
• A belváros 1934-es szép életképei

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Varázslatos kincsek a 444. Debreceni Régiségvásárban

A Debreceni Régiségvásár 25 éve tartó sorozata egy igen különleges alkalomhoz érkezett a 2024-es esztendő első őszi rendezvényén. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ugyanis 2024. szeptember 8-án immár „kereken” a 444. ilyen esemény örvendezteti meg az antik régiségek, retro holmik kedvelőit.

Lássunk is további képes ízelítőt a kavalkád kínálatából!

Drakula gróf? Fotó: © Debreceni Képeslapok

A most megosztott képeinket a Nagyerdei Stadion melletti területen készítettük.

Tető alatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szerszám is akad. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A díjtalanul felkereshető vásár 14 óráig várja az érdeklődőket, úgyhogy jó nézelődést és sikeres beszerzést kívánunk Mindenkinek!

Mesehős verdák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szép szifonok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ma lenne 81 éves Varga István – emlékét nem feledjük!

A Debreceni Dózsa és több más hazai és külföldi sportklub kézilabdacsapatának néhai nagyszerű játékosa, Varga István 81 esztendeje, 1943. szeptember 7-én látta meg a napvilágot Abonyban.

Szülővárosában 2024. szeptember 6-án rendeztek gyönyörű emlékünnepséget a kiváló sportoló mostani születésnapja alkalmából, tavaly ilyenkor pedig, a 80. évfordulón egyebek mellett a nevét viselő abonyi sportcsarnok előtt leleplezték az őt ábrázoló szép szobrot. A tegnapi abonyi ünnepségen a fantasztikus teljesítményeket elérő sportember  életútjának méltatásában elhangzott:

Varga István a szülővárosában, Abonyban kezdett kézilabdázni, majd miután a katonai szolgálatát teljesítette, 1965-ben a Budapesti Honvéd játékosa lett. Négyszer nyert bajnoki címet a csapattal, amellyel a Bajnokcsapatok Európa Kupájában a döntőbe is bejutottak az 1965–1966-os kiírásban. Pályafutásának legsikeresebb éveit a Debreceni Dózsában töltötte. 1972 és 1979 között hat alkalommal lett a magyar bajnokság gólkirálya, 1975-ben az év férfi kézilabdázójának választották. 1982-ben külföldre szerződött, s végül 1988-ban fejezte be az aktív pályafutását. Dolgozott kisebb német csapatok mellett, 1992-ben pedig hazatért Debrecenbe, de később edzősködött Kiskőrösön is. A magyar válogatottban 126-szor lépett pályára, és sok világversenyen mutathatta meg a képességeit. 1972-ben tagja volt a müncheni olimpián nyolcadik helyezést elért csapatnak, amelyben hat mérkőzésen 32 alkalommal volt eredményes. Négy évvel később, a montréali olimpián a magyarok a hatodik helyen zártak, Varga öt mérkőzésen huszonegy alkalommal volt eredményes. A pályafutása alatt két világbajnokságon vett részt, 1967-ben és 1970-ben is a 8. helyen végzett a magyar csapattal. 

Korosztályának nemzetközi szinten is az egyik legkiemelkedőbb játékosaként Európa-válogatott és világválogatott is volt. A magyar nemzeti csapatban 882 gólt jegyzett, s a hazai bajnokságban olyan rekordot ért el, melyet talán soha nem tudnak megdönteni: az idény 26 meccsén 294 gólt szerzett. Karrierje végén, légiósként elkápráztatta még a német publikumot is, és dolgozott a Nemzetközi Kézilabda Szövetség ellenőreként is. Itthon Göncz Árpád államelnöktől átvehette a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje kitüntetést, Debrecen városa pedig Hajós Alfréd-díjjal értékelte a csodálatos pályafutását. Olyan nagyszerű játékos volt, aki példaként szolgálhat nemcsak a mai és a jövő generáció kézilabdázói előtt, hanem minden sportembernek.

Varga István 50 esztendeje, 1974-ben szerezte meg az NB I.-es férfi kézilabda-bajnokság gólkirályi címét. Csapata, a Debreceni Dózsa az ő hathatós közreműködésével is 1975-ben lett a bajnokság győztese, majd pedig 1979-ben a Magyar Kupát is elhódította a cívisvárosi gárda. 

Varga István a civil életben a lakóhelye környezeti állapotára is igényes volt. Így ennek eredményeként az ő fellépésének is köszönhető például, hogy a lakossági aláírásgyújtés nyomán nem vágták ki a Fényes udvari kiserdőt. Emlékét nem feledjük, nyugodjék békében!

A bajnokcsapat. Repró: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Bika-parkoló, halálkanyar és a Kölcsey hídja 1978-ban

Debrecen fő jelképeiről és már nem létező nevezetességeiről jelentek meg muzeális retro fotók a Fortepan kollekciójában. Az első kép 1977-ben készült az Aranybikáról, és Székely István adományozta. A hotel a következő felvételen (melyet Kovács Annamária jegyez) szintén markánsan testet ölt, akárcsak a jelenet előterében húzódó, felejthetetlen halálkanyar.

Halálkanyar, 1978. Fotó: Fortepan / Kovács Annamária

Kovács Annamária portfóliójában a hajdani Kölcsey-művközpont is életre kel, ráadásul a ritkán megörökített hídjánál és parkolójánál. Neki köszönhetjük a Sas utcai retro fotót is, ami többek között amiatt érdekes, hogy a következő kép utcarészén 2024 januárja óta a Szent István park nevű terület van, immár fák nélkül és mélygarázzsal. 

Kölcsey-híd, 1978. Fotó: Fp / Kovács Annamária

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Sas utca, 1978. Fotó: Fortepan / Kovács Annamária