Debreceni Képeslapok

2026. július 6., hétfő

25 éves a belvárosi korzó

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első részét 2001. július 7-én adták át. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a dr. Hevessy József vezette önkormányzat bonyolította le az 1990-es évek II. harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte.

A még kopár sétálóövezet. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath, 2011

A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el.

A Sellő a szökőkút külső medencéjében. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

A vizes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A Gara Cukrászda egy városcímerrel díszített, ezerszeletes tortával kedveskedett az ünneplőknek

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A fenti kép teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hogyan lett Debrecen a virágok városa?

Debrecenben Böszörményi Pál főbírósága (1822–1825) alatt határozzák el, hogy a Pap-tava helyén fűvészkertet létesítenek. Ennek elkészülésére azonban csak 1841-ben kerül sor. A megvalósulás egyik legfőbb akadálya a megfelelő szakember hiánya volt. Emiatt a Kollégium a Vas Pál nevű bölcseleti tanulóját előbb Pestre, majd külföldre küldte tanulmányi útra. A visszatérte után ő lett a szervezője a város parkkultúrájának és tervezője több díszkertnek.

Az ő munkájának tekinthetjük az Emlékkertet, a Csokonai-kertet, a Népkertet, a Nagyerdei parkot, valamint a pallagi iskola mellé telepített fenyvest is. Ő építtette a cívisvárosban az első üvegházakat is. Híres és a debreceniek által kedvelt kert volt az István-malom telepén létesített, Tívelygőnek becézett park is. Ez az elnevezés onnan eredt, hogy a kertben a bokrokkal szegélyezett utak kacskaringósak voltak, s emiatt könnyen el lehetett tévedni azok között. Ezt a parkot a lakosság vasárnaponként látogathatta, és sokáig a környékbeli gyermekek kedvenc játszóhelye is volt. Később az ifjúsági parkot alakították ki a helyén. Nem mellékesen ebben a parkban volt Debrecen első szökőkútja is, amihez „Halászi L.” szobrászművésszel szobrot is készíttettek. A kertet pedig Kacskovics Ignác, az üzem választmányi bizottságának tagja tervezte.

Szintén helyi sajátosságként állapítható meg ugyanakkor az is, hogy például a Nagyerdőn az eredeti erdei jelleget sok létesítmény esetében igyekeztek meghagyni. Így maradhattak meg sokáig a hatalmas tölgyfák a klinika telepén, a fürdő és a csónakázó medencéjébe épített szigeteken, valamint a stadion nézőterén és a köztemető sírjai felett is – fogalmazott Szűcs Ernő a HB Napló 1968. augusztus 20-i ünnepi összeállításában (lásd e múltidézésünk legvégén), melyből mostani cikkünket merítettük.

DBKL

2026. július 5., vasárnap

Vonatjegy 1989-be

Debrecenből utazott Budapestre 1989-ben vasúton Kedves Olvasónk, aki azt kérte, hogy ne írjuk ki a nevét. Örömmel újságolta, hogy egy rég elfeledett vonatjegye a véletlen folytán megmaradt, aztán előkerült, most pedig a Debreceni Képeslapok rendelkezésére bocsátotta.

A főtér az 1980-as évek végén. Fotós: Ismeretlen

A levelében felidézte azt is, hogy azért vehetett félárú vonatjegyet, mert katona volt akkor. Már jó ideje tervezte, hogy meglátogatja az ottani barátait, és ez akkor sikerült végre. Egyébként nem sokkal ezt követően le is szereltek, és elkezdődött a rendszerváltás Nagy Imre és mártírtársai újratemetésével – azt azonban még csak a tévében tudták figyelemmel kísérni, mivel az esetleges zavargások miatt ők sem hagyhatták el a laktanyájukat. Visszatérve az utazásra: 1989 júniusának végén a félárú vonatjegy 109 forintba került gyors másodosztályra. „Légkondicionáló nem volt, nyári hőségben le voltak húzva a kocsiablakok, így mindenki túlélte az utat” – osztotta meg.

A főutca 1988-ban. Fotó: Fortepan / Dőri András

Kapcsolódó múltidézéseink:
A régi szép Nagyállomás
A 4-es villamos utolsó útja
Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
A szabadságtelepi vasúti megálló egykori épülete
A halálkanyar
A távolsági buszállomás
A modern Nagyállomás
A 31-es buszok emlékére
A Malév lezuhant debreceni főpilótája
A gőzmozdonyos cívisváros
A csapókerti vasúti megálló
A villamosközlekedés aranykora
Az utolsó Bengáli
Az első CAF
Az 5-ös villamos
A 6-os villamos
40 éve trolival
A fénytroli
A Mikulás-Bengáli
A közlekedéstörténeti emlékszoba
A mozdonyok és vonatozás szerelmese
Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
Debrecen közlekedése az 1970-es években
A repülővel lezuhant fotóművész
Az Egyetem tér az 1980-as évek végén. Fotós: Ismeretlen

DBKL

Az Unió Áruház. Fotó: Csobaji Előd, 1986

A Blaháné utcai művészház

Debrecenben a Blaháné utca 4–6. szám alatt található a cívisváros egyik művészháza, ami a Köztérkép leírása szerint 1956-ban épült meg Perczel Dénes tervei szerint. A ház különlegessége többek között az, hogy a teteje alatti sávban kerámia domborművek futnak végig. A csaknem 40 ember- és állatfigurát ábrázoló domborművet (a frízt) Szomor László készítette 1958-ban, és szocreál stílusban mutatják be egyebek mellett a munka és a kikapcsolódás világát. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kerámiafríz alakjai. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A tető alatti domborművek stílusa Kovács Margit korabeli formavilágára is emlékeztet, ugyanakkor a debreceni főtér egykori Zsolnay-szökőkútjának alakjait is idézi. A frízen kívül az épületegyüttes másik különlegessége az, hogy az erkélyrácsokat állatfigurák díszítik (amelyiken még megvan). Ezek is érdekes, vidám vonalvezetésűek, érdemes a valóságban is megnézegetniük, ha arra járnak!

Két erkélyfigura. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

Az épületegyüttes. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. július 4., szombat

Szellemház az Arany János utcai paloták között

Debrecenben az Arany János utca elején, a Csanak/Generali-ház, a volt osztrák–magyar bankpalota, az egykori hitelbanki épület és a Hungária-palota közötti beugróban áll észrevétlenül egy többemeletes, de kicsi kockaház. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Sorompó is van. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A minimum háromszintes épületet 2026. július 4-én néztük meg közelebbről. Az évek óta lakatlan ház immár láthatóan homlokzat- és más felújításra szorul, s több tábla is figyelmeztet rajta az omlásveszélyre. Egy felső ablaka nyitva van, és sok helyen hiányos a vakolata.

A főkapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megkérdeztük az egyik szomszédos házból kilépő férfitől, hogy mi volt ott korábban, de nem tudta megmondani. Azt viszont felidézte, hogy már régóta ilyen szellemháznak ismeri.

Pinceszint is lehet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves Olvasóinkat arra kérjük, hogy aki tudja, hogy mik működtek ebben a házban, az jelezze nekünk a Facebook-posztunk hozzászólásában, vagy írja meg a dkepeslapok@gmail.com emailcímünkre. Zelenák Jánosnétól és Gálóczhi-Tömösváry Róberttől megtudtuk: üveges KTSZ volt itt, de már 2003 óta így van sajnos. Köszönjük szépen!

A szomszédos fal Generali-címere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink sok fotóval:

Legyezőalakba akadt reluxák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Pacon megbújó Lenz-kastély

Debrecenben a Lenz-kastély (korábban Megyery–Wolf-kastély) a Pac városrészben bújik meg. A Wikipédia leírása szerint a több szintes épületet a 19. század végén építették, és csaknem fél évszázadig a Wolf család tulajdona volt. A kastélyt, földjeit és szőlőjét a római katolikus, budapesti jómódú, nagypolgári származású Lenz család sarja, Lenz József (1897–1965) kereskedelmi tanácsos, nagykereskedő vásárolta meg a megszűnt „Wolf Lipót és fiai” nevű cégtől.

A Google Maps 2012-es fotója

1941. július 1-től ez a Lenz család egyik kedvenc pihenőhelye lett. A kastélyhoz 281 kataszteri holdas földbirtok is tartozott. A II. világháború alatt Lenz Józsefné Topits Klára (1901–1993) úrnő visszavonult Budapestről a paci kastélyukba, és 1944-ben ott hozta világra a negyedik gyermekét, Lenz Istvánt. A cikk rámutat: a Lenz család a kommunista időszak elején veszítette el a kastély feletti tulajdoni jogát. A kastélyt a Monostorpályi útból nyíló Áfonya utcában jelzi a cikkhez mellékelt térkép:

A Kastély helye a térképen

Kedves Olvasónk, Kardos Mariann így írt a területről: „Ott volt a jó kis fenyves erdő körülötte, - és mintha "hegy" lett volna, (gondolom csak egy kis domb lehetett) ahová számháborúzni is voltunk iskolai kirándulással. Nagy nagy erdőnek tűnt, akkor, vagy csak így él az emlékemben, mint régi kép, mikor még minden sokkal nagyobb volt. (A József Attila telepi suliból.)”

Saliga Zsoltnénak köszönjük a fotót!

Kapcsolódó összeállításaink:

A debreceni Sellőszobor Andersen-mesébe illő története

Debrecen legrövidebb életű és egyik legvitatottabb megítélésű köztéri szobra a Sellő. A virágos könyvet tartó, mintás haltestű, félmeztelen, sipkás hableány csak pár napig lehetett a 2001. július 7-én átadott új sétálóövezet szökőkútjának partján. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Sellő Debrecenben, dr. Nagy Attila képeslapján

A szobrot leszedették még az átadásuk előtt. Az eltávolítás okaként a polgármesteri hivatal akkor azt nyilatkozta, hogy a negatív kritikák vezettek ehhez. Pázmándi Antal művét nem zúzták be, ám évekig egy pincében állt – mígnem a Debrecenhez közeli Nyíracsád vezetőinek „eszükbe jutott”, és úgy döntöttek, hogy megszerzik a felújítandó főterükre.

Ez így is történt, s az illetékesek intézkedtek és fizettek. Ezek eredményeként 2011. augusztus 19. óta immár a település központjában kialakított kis medencés park a szobor otthona. A nyíracsádi teret ugyanaz a Kertai László tervezte, mint aki a Sellő eredeti helyét, a debreceni belvárosi korzót.

A Sellő megítélése ma is megosztja a közvéleményt. Mi azt a gondolatot teszünk közzé, mely szerint elég lett volna a Hal közbe áttelepíteni, ha már mindenképpen el akarták vinni az Aranybika elől.

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. július 6., hétfő

25 éves a belvárosi korzó

Hogyan lett Debrecen a virágok városa?

2026. július 5., vasárnap

Vonatjegy 1989-be

A Blaháné utcai művészház

2026. július 4., szombat

Szellemház az Arany János utcai paloták között

A Pacon megbújó Lenz-kastély

A debreceni Sellőszobor Andersen-mesébe illő története