Keresés ebben a blogban

2026. február 13., péntek

Az 1964-es Debrecen 15 retro képen


Debrecen 60 esztendővel ezelőtti életére csodálkozhatunk rá a Fortepan cívisvárosi képei között. Az első felvételen a Vörös Hadsereg útja nevű főutca 1964-es forgalma elevenedik meg a Bika előtti zebránál. A következő képeken a Nagytemplom környékét is megidézhetjük a főutca négy fasorával.

Fiatal nő a főutcán. Fotó: Fp / Szűcs Lóránt

A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Fiatal nő és a Kistemplom. Fp: Fortepan / Szűcs Lóránt

Az 1964-ben rögzített debreceni életképek sorában természetesen az Aranybika Hotel is központi szereplő. Utána a következő évben lebontott dupla medencés Zsolnay-kerámiás szökőkút oázisában gyönyörködhetünk, majd egy Trabantot takarító páron is derülhetünk.

Az Aranybika főkapuja. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

A Zsolnay-szökőkút. Fotó: Fp / Urban Tamás

Trabantot takarító pár. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

1964-ben ismét Debrecenben vendégeskedett Kodály Zoltán, aki korábban a szabadtéri színpad avatásán is részt vett 1950-ben. 

Kodály Zoltán Debrecenben.Fotó: Fp / Urbán Tamás

A Magyar Rendőr című újság riporterei kiváló kordokumentumokon örökítették meg Debrecent 1964-ben. A képeken szerepel Bengáli villamos, a Sesztina-vaskereskedés, valamint a Kistemplom is.

Zöld jelzés a gyalogosoknak. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

Motorosok a főutcán. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

A következő csokorban a Csapó utca vonalában láthatjuk a főutcát, ahol éppen egy Bengáli villamos tart a Nagyerdő felé. Elmélázhatunk a Tóthfalusi tér (a mai Dósa nádor tér) 1964-es arcán, ahol a 2025-ben 121 éves Wolff-palota is központi szerepet játszik.

Bengáli villamos a főutcán. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

A Tóthfalusi tér. Fotó: Fp / Kotnyek Antal

A 60 éves felvételeken a Vágóhíd utca Zsibogóval szemközti, akkori arcától is „lehidalhatunk”.

A Vágóhíd utca 1964-ben. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

A hat évtizeddel ezelőtti fotósoknak köszönhetően az egykori Kondorosi Csárdát is megidézhetjük.

A Kondorosi Csárda. Fotó: Fp / Magyar Rendőr

A szórakozást a végére hagytuk. A kikapcsolódásnak és a kirándulásnak akkor is kedvelt terepe volt a Nagyerdő, ahol tömegek élvezték az Egyetem tér nyújtotta örömöket is! Utoljára a Nagyállomást is meglátogatjuk két retro felvétellel. Debrecen 1974-es arca ebben az öszeállításban eleveníthető fel. Kellemes időutazást Mindenkinek!

Lány az Egyetem téren. Fotó: Fp / Urbán Tamás

A Nagyállomás új főépülete. Fotó: Fp / Magyar Rendőr


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debrteceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Soós Imre színművész

A Debrecenhez tartozó Látóképi Csárda is fontos helyszíne a Körhinta című 1955-ös filmnek, amelyben Soós Imre Jászai Mari-díjas magyar színművész játssza az egyik főszerepet. A legendás színművész 1930. február 12-én, Balmazújvárosban látta meg a napvilágot. Maradandó alakítást nyújtott a Körhinta mellett a Ludas Matyi és az Eltüsszentett birodalom című filmben is.

Soós Imre. Régi fotók: Wikipédia

A Wikipédia leírása szerint Soós Imre balmazújvárosi nyolcgyermekes szegényparaszti családból indult útjára. Egyik nagyszülője analfabéta volt, de ő maga kitűnően tanult az elemi iskolában. 1947 tavaszán a Szabad Nép hirdetésére jelentkezett a Színművészeti Főiskolára: a Horváth Árpád Kollégiumba munkás- és parasztfiatalok jelentkezését várták. A felvételi vizsgán azonnal felfigyeltek az őstehetségre. 1950-ben a Ludas Matyi megformálásáért a Karlovy Vary-i filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díját kapta. A főiskola elvégzése (1952) után előbb vidéki színháznál kellett játszania, ezért három évadot a debreceni Csokonai Színházban töltött. 1955-től a Madách Színház művésze lett. Vámos László rendező 1954-ben ráosztotta Rómeó szerepét, s ez a karakterformálás indította el a színpadi karrierjét. 1954-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. 1955-től, amikor már a Madáchban játszott, egyre rosszabb idegállapotba került. 1957. június 20-án öngyilkossággal vetett véget életének. A Wikipédián közzétett életrajza arra is kitér, hogy a felesége, dr. Perjési Hedvig orvos (akivel közös sírban nyugszik a Farkasréti temetőben) ugyanaznap távozott az élők sorából.

Szobra Balmazújvároson. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:
A Körhinta című filmben Törőcsik Marival

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2026. február 12., csütörtök

A Centrum Áruház előtti gofriárus

Debrecen főutcáján, a Vörös Hadsereg útján 1984-ben jelent meg az első gofrikészítő és árusító pavilon az akkor még működő Centrum Áruház előtti járdán. Az akkori Naplóban erről jelent meg terjedelmes beszélgetés a vállalkozás vezetőjével. A Felföldi Józseffel készített cikkből megtudható: egyelőre három helyen jelentek meg a süteményárusító pavilonjaik. Gyors és jó megoldást kínálnak az utca emberének a rohanó időben. Az ízléses, esztétikusan megkonstruált, higiénikus, kis alapterületű, kerekeken mozgatható pavilonnál hosszú sor kígyózik a Vörös Hadsereg útján. Gyors a kiszolgálás, pillanatok alatt kezükben a szalvéta, rajta az újdonság, az eredeti flamand recept alapján készülő ínyencség. A teljes újságoldal az összeállításunk végén tanulmányozható. (A jobb olvashatóságért az anyagot érdemes külön megnyitni vagy lementeni!)


Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
A Napló cikke


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 11., szerda

A protestáns gályarabok emlékoszlopa

Debrecenben 1895. szeptember 21-én avatták fel a gályarabok emlékművét a Kálvin téri Emlékkertben, özv. Hegyi Mihályné adományának köszönhetően. A szobrot Gerenday Béla készítette. Magyar földön elsőként itt emeltek köztéri kompozíciót a gályarabok tiszteletére.


A magyarországi ellenreformáció idején, 1674. március 5-én több mint hétszáz protestáns hitvallót idéztek a Pozsonyban felállított különbíróság elé, s ekkor mintegy háromszáz pap, tanító jelent meg a tárgyaláson – idézi fel a reformatus.hu cikke. Az összeállításból az is megtudható, hogy a bíróság felségsértéssel, hazaárulással, a katolikus egyház megsértésével vádolta őket, egyben követelte „bűneik” beismerését és áttérésüket a katolikus hitre. A legállhatatosabb prédikátorokat, akik semmiféle megalkuvásra nem voltak hajlandók, várbörtönökbe vitték. Több mint negyven papot Nápolyba hurcoltak, közülük csak harminckettő maradt életben. Őket eladták gályarabnak.

A szobor 2024 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A prédikátorok sorsa nagy visszhangot keltett Európa protestáns országaiban. Gyűjtés kezdődött a kiszabadításuk érdekében, és ez többszöri kísérlet után végül a holland Michiel de Ruyter admirálisnak sikerült 1676. február 11-én. „Sok győzelmet vívtam életemnek minden rendiben ellenségeim felett, de az én legfényesebb diadalom, mellyel Krisztusnak ártatlan szolgáit az elviselhetetlen terhek alól kiszabadítottam” – ezekkel a híressé vált szavakkal fogadta hajóján a holland tengernagy a huszonhat megmentett prédikátort. Hegyi Mihályné és Ruyter előtt debrecenben utcanevek is tisztelegnek.

A szobor 2021 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
A fenti (1906 után készült) képeslap teljes méretben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó

Debrecen legkülönösebb épületei közé tartozik az az ufóalakú objektum is, ami a Nagyerdőben rejtőzik a gyógyszergyár és a volt kemping közötti terület fái alatt. Sokan a létezéséről se tudnak, arról meg aztán még kevesebben, hogy mi ez, és mi a rendeltetése. Választ a Napló 1971 nyári számában is találhatunk a kérdésekre. Kedves olvasónk, Vékony Zsolt ugyanakkor a Magyar Építóipar című szaklap korabeli cikkét is elküldte nekünk, ezt a dokumentumot az összeállítás végén mutatjuk be.

A futurisztikus objektum. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A cikkek szerint ez nem az akkori kedvelt NSZK tévésorozat Orion űrhajójának a mása, hanem a vízművállalat bázisa: olyan termálkút, illetve tároló, ahol megfelelő hőfokúra keverik a Nagyerdei Gyógyfürdő termálvizét. Belül, a földbe süllyesztve egy ezer köbméter térfogatú hévíztároló medence, gépház, diszpécserszoba stb. található. A teljes leírás az összeállítás végén olvasható.

Az ufóra emlékeztető külsejű épület az 1971 júniusi Naplóban. Fotó: HBN

Hasonló cikkeink sok fotóval:
A balmazújvárosi másik ufó


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Magyar Építőipar 1971-es cikke. Nagyításért kattints a képre!

2026. február 10., kedd

A Légy jó mindhalálig című film debreceni forgatása Tóth Laci főszereplésével

Debrecenben  a helyi sajtóban különös hirdetés jelent meg 1960. február 7-én: 1892-es plakátokat, könyveket, reskontószelvényeket stb. kérnek leadni az Aranybika Szálloda portáján a Légy jó mindhalálig című film forgatása érdekében. A folytatást az alábbiakban meséljük el a korabeli hírek között végzett kutatásunk alapján...

A Nyilas Misit játszó Tóth Laci

A Hunnia Filmgyár 1960. február 9-én kezdte meg a tereprendezést, ami azt takarja, hogy például a Református Kollégium előtti aszfaltot is átfestették kockakőhatásúra, és gázlámpákat szereltek a falakra. A Ranódy László rendezte film főszerepét, Nyilas Misi alakját a hajdúszoboszlói Tóth Lacira bízták, akit 40 ezer általános iskolás gyermek közül több hónapi munka után választottak ki. Az első felvételek 1960. február 16-án kezdődtek a Nyomtató utca és a Vár utca sarkán az úgynevezett trafikjelenettel. A filmben Bessenyei FerencPsota Irén és Törőcsik Mari is játszik.


A film egyik első bemutatóját a Szovjet–Magyar Baráti Társaság rendezte meg 1960. augusztus 9-én a Moszkvai Barátság Házában. A debreceni premier október 15-én volt a Víg Moziban. Aztán a főszereplő Tóth Laciról szóló október 27-i riportban ez olvasható:
A Légy jó mindhalálig Nyilas Misije, amikor megkapta munkájáért az első forintot, elküldte szüleinek azzal az aláírással: Sírig szerető fiuk, Misi. Tóth Laci, amikor megkapta a filmezésért járó pénzt, édesanyjának azzal adta át: vegyen magának és édesapjának új ruhát! – Magadnak mit kértél? – Én biciklit kaptam a filmgyártól – válaszolta –, teljesen felszerelt, új biciklit, dinamó is van rajta. Ez volt ugyanis a vágya. A virágot is, amit kapott a debreceni díszbemutatón, anyunak adta, csak egyetlen szálat tett el emlékül a forgatókönyv lapjai közé.”

Ez a kedves Tóth Laci az alakításával a legjobb gyermekszereplő díját nyerte a San Francisco-i Filmfesztiválon! – számolt be róla az 1960. november 10-i Napló. 


Mi pedig azzal is többször foglalkoztunk, hogy mivé lett a régi debreceni Cserepes utca, benne az az utolsóként, 2019-ben lebontott kis ház, ahol a filmben Doroghyék laktak. Zámbóné Lakatos Mária a cikkünkben felidézte: „EBBEN A HÁZBAN ÉLTEM 6 ÉVES KOROMIG, 1960-IG!!! De örülök, hogy még megvan! Nem vagyok hívő, de imádkozni fogok azért, hogy le ne bontsák. Az 1960-as filmforgatásra nagyon jól emlékszem, életem meghatározó élménye volt.
A fotón szereplő hintaló is az enyém és öcsémé volt (Sanyi! Sándor Lakatos). Nyüzsögtek a filmesek az egész utcában, a háztetőkön, kerítéseken rengeteg bámészkodó, síneken mozgó kamerákra, sok-sok színészre emlékszem, Psota Irén, TÖRŐCSIK MARI!!! Gyönyörű volt, fiatalon, fenékig érő hosszú szőke hajjal, kissé kényeskedve, affektálva, amiért korán elhozták a szállodából , és így ő meg fog fázni... Imádtam! És imádtam a főszereplőt, a Nyilas Misit játszó Tóth Lacit! Valósággal szerelmes voltam belé 5 évesen! Róla álmodtam, állandóan emlegettem. Még egy büdös nagy pofont is kaptam miatta, mert mi, az udvarban lakók ott bámészkodhattunk a forgatás alatt az udvaron, azzal a feltétellel, hogy csendben maradunk. És én képes voltam hangosan felkacagni, amikor a Nyilas Misit játszó Tóth Laci, a kapun belépve, kiejtette a csókát a zsebéből. Emiatt újra kellett forgatni a jelenetet, és apámat megszidták miattam”  elevenítette fel.
Egyúttal kifejtette: „50 forintot kaptunk azért, amiért kipakoltak bennünket a lakásból. Úgyhogy a fotón felhalmozott holmi a miénk volt. Bocs, kicsit hosszú voltam, de elkapott a nosztalgia!

„Itt laktak” Doroghyék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A regény 1965-ös kiadását ebben az összeállításunkban mutattuk be Reich Károly szép grafikáival.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Gyógyító sósfürdő volt Debrecen déli szélén: a Telegdi



Debrecenben a híres Telegdi-sósfürdőt Telegdi Kovács László hozta létre a szepesi birtokán (a mai repülőtér melletti városrészben). Zoltai Lajos leírása szerint a polihisztor Telegdi Kovács László ügyvéd, lapszerkesztő, színházi felügyelő (intendáns) is volt, aki igen vállalkozó szellemű debreceni polgárként kártyagyárat, olaj- és szélmalmot is birtokolt. Szepesi tanyáján, a Hosszúszék nevű lapos szélén 1876-ban néhány fürdőszobát építtetett, és azokat fűtőkazánnal, vendéglővel, táncteremmel is ellátva, közhasználatra bocsátotta – fogalmazott a múltidézésében a régész-muzeológus. (reprodukciók forrása: Haon / Szálkai Tamás.)

Régi térképen az egykori Telegdy-sófürdő

A történelmi kiadvány kitér arra is, hogy ez a sóstó idült „bőrkütegek” és csúzos bántalmak ellen is sikeresen volt javaltatott (akárcsak a konyári). Megtudható Zoltai Lajos ismertetőjéből az is, hogy Telegdi Kovács László a tanya melletti dombra akácerdőt is ültetett a fürdővendégek üdülésére. A kis fürdő igen szépen fellendült, amikor a Debrecen–Derecske-vasút megnyitásakor megállót is kapott. Telegdi Kovács László a betegsége miatt 1908-ban eladta a birtokát. Sajnos azonban az I. világháborút követően az újjabb tulajdonosa a fürdőüzemet megszüntette, az erdőt pedig kivágatta.

Régi képeslap az egykori Telegdy-sófürdőről

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!