Keresés ebben a blogban

2026. február 21., szombat

Munkácsy Mihály, a Krisztus-trilógia alkotója


A debreceni
 Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség.


Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson, Lieb Mihály Leó névvel, és 56 évesen, 1900. május 1-jén hunyt el Endenich-ben. Pályáját asztalosinasként kezdte 1855-ben. Évekig tartó nélkülözése, éhezése után 1861-ben fedezte fel a tehetségét Szamossy Elek festő, akinek megmutatta a rajzait. Az ő tanácsára kezdte képezni magát. A következőkben a Krisztus-trilógia rövid történetével tisztelgünk a Mester előtt.


Munkácsy Mihály a trilógiából elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Déri Múzeum és a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt), ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!


Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be. Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum az 1993-as virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.


A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, végül 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. Munkácsy Mihály a rövid pályafutása során nagyon sok festményt, grafikát stb. alkotott. A legismertebb művei közé tartozik az Ásító inas, a Rőzsehordó nő és a Honfoglalás című képe is.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 20., péntek

A Dégenfeld (Tóthfalusi, Dósa nádor) tér képes története


Debrecenben a Dósa nádor tér neve Dégenfeld és Tóthfalusi tér is volt a korábbi időkben. Erről a belvárosi helyről az itteni szerkesztőséghez kötődő Naplopók Független Zenekar Facebook-oldalán található egy igen szép gyűjtemény, mely minden korszakból bemutat fantasztikus képeket.


Összeállításunkban a Naplopók Független Zenekar Facebook-oldalán megjelent páratlan összeállításból szemezgetünk, a galéria a képre kattintva is megnyitható. Először a régi időket elevenítjük fel a Dégenfeld téri vásárok, piacok muzeális felvételeivel.

Az egykori Büdös köz (ma Rózsa utca) a tér és a Piac utca között


A Wolff-palota természetesen gyakori szereplő a térről készült archív felvételeken.

Szabó Magda édesapjának, Szabó Eleknek a felvétele a térről

A Dégenfeld téri kenyérpiac egy 1913-as képeslapon

Talyigás a Dégenfeld téren

Naplopók Független Zenekar Facebook-oldalán közölt fotósorozat a Tóthfalusi téri időket is megidézi az 1950-es évektől a rendszerváltásig, ami óta már Dósa nádor tér a hely neve. A fotográfiák egyik legérdekesebb darabja a Goliath névre keresztelt bálna maradványainak itteni kiállítását örökítette meg.

A Csapó utca és a Tóthfalusi tér találkozása az 1950-es években

1962 márciusában a Tóthfalusi téren a preparált óriásbálna

Élet a Tóthfalusi téren, 1966-ban. Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal


A következő képen a leállított pallagi villamosok helyett rendszeresített buszok átadása idézhető fel.

A 6-os Aköv új járműveinek szemléje. Fotó: HBN, 1970


Autóvásár a Tóthfalusi téren, 1976. Fotó: Fortepan / Csőke József

A Tisza-palota hátsó részénél a rendszerváltás idején

Gépjárművek a 2019. február 20-án elkezdett átépítésig hajthattak be és parkolhattak utoljára a téren.

A Dósa nádor téri Wolff-palota a tér átépítése előtt

A Debreceni–Nagyváradi Értesítő egykori szerkesztőségi épülete

Ma már a Parasztbolt se működik. Az üzletet itt mutattuk be külső-belső képekkel.

A tér kultikus üzlete: a „Parasztbolt”

A sétálóövezetbe vont tér legújabb képei ezen a linken láthatók.

A Tisza-palota pincéjének feljárata

A tér és a környék átépítéséről ebben az összeállításunkban emlékeztünk meg.

A kiürített Köjál-épület


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fényjáték az átépített téren, a 2020-as átadás idején

Volt abban valami kellemes báj, ha sétáltunk a régi Vörös Hadsereg útján

A debreceni főutca szocialista időkben megörökített arcairól megannyi muzeális felvételt őriz a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege is. Ezekből a fantasztikus fotókból válogatunk most.


Az első képen a Vörös Hadsereg útja tetszetős jelenetében gyönyörködhetünk a Széchenyi utcai saroknál, amit színes hirdetőoszlop és tulipánsziget is tarkított, valamint hírlapárusító pavilon, hátul középen pedig ufólámpa. Akkor még szinte minden sarkon volt újságos, ma már azonban az egész városban csak egy ilyen bódé üzemel. A fotó az 1965-ös csatornaépítés után készült, amikor felszámolták a Zsolnay-szökőkutat, a villamossíneket középre telepítették, és kivágták a fákat. Mégis, volt abban valami kellemes báj, ha sétáltunk a régi Vörös Hadsereg útján! A következő relikvián a Centrum Áruházra csodálkozhatunk rá, jobban mondva a Hajdúsági Áruházra, mivel 1968-ig ez volt a neve, miként a képen is olvasható.


Az Aranybika Szálloda saroktornyából lepillanthatunk a MÁV-igazgatóságra, a Régi Városházára (akkori nevén a tanácsházára), valamint a Kossuth utca elején még sarokkupolával pompázó takarékpénztári palotára. A torony 1963 nyarán égett le (akkor már másodjára), és nem építették vissza. A főutca négy fasora viszont még megvolt ebben az időben.


A tanácsháza előtt ilyen álomszép volt a kis franciakert: gyöngykavics, pázsit, igazi virágszőnyeg és örökzöldek, amikor még torony volt a takarékpalotán.

Városházi park, 1962. Fotó: Fényes Tamás

És íme a Petőfi tér a Holló László utcánál, a Mikolás Tibor által tervezett sarki lakóházon egy CASCO-neonreklámmal. A panorámafotón a Vörös Hadsereg útja hajlata is jól kirajzolódik, s ez ma is így van. Az itteni házak és a környékük változásait ebben a múltidézésünkben foglaltuk össze.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 

Nyitóképünk teljes méretben. Fotók: Méliusz KKHR

2026. február 19., csütörtök

Az újjászületett Csokonai Színház története 20 képpel

Debrecen városi teátruma 1865. október 7-én nyílt meg a mai Kossuth utcán. Állandó kőszínházunk avatásán Jókai Mór mondott ünnepi beszédet, majd a Bánk bánt tekinthette meg a nagyérdemű.

A Csokonai Színház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A darab címszerepét Molnár György alakította, Gertrudist pedig Jókainé Laborfalvy Róza; Petur szerepét Rónay Gyula játszotta, míg II. Endre „bőrébe” Együd István bújt.

Reich Károly rajza a ,,Légy jó mindhalálig" 1965-ös kiadásában

Négyéves előkészítő munka zárult le ezzel, hiszen a városi közgyűlés 1861-ben szavazta meg az építkezés megkezdését és a beruházás 140 ezer forintos támogatását.

A fotót a malomparki kiállításon repróztuk

Korábban többek között a mai Szent Anna utca sarkán, egy pajtában léptek fel színészek, köztük Petőfi és Arany János is.


A romantikus stílusú palotát Skalnitzky Antal tervezte, a kivitelezést pedig a debreceni Vecsey Imre végezte 101 500 forintért. A külső szobrokat Marschalkó János készítette, aki a Hősök Temetőjének Haldokló oroszlánját is megalkotta.

A fotót a malomparki tárlaton repróztuk

Ezeken a műveken Petőfi Sándor, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Károly alakjai elevenedtek meg, akárcsak a Költészet és a Népdal című, allegorikus kompozíciók. A homlokzat Debrecen-címerét Halász László faragta, míg a Csokonai nevet 1915-ben adták a teátrumnak.

A felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma már Csokonai Nemzeti Színház nevű intézményben fellépett mások mellett Blaha Lujza, Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Csortos Gyula is, és itt kezdte a pályáját Soós Imre, Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán, Hofi Géza, továbbá Cseke Péter, Egres Katinka és Szente Vajk is.

A Művész Espresso. (Fp., Bauer Sándor, 1959)

A fenti fotókon az egykori Művész Espressot idézzük meg, ahol a színművészek és a közönség találkozhatott egymással. Na de, visszatérve a színházhoz, a patinás palota sajnos már nagyon rossz állapotban volt, így igen örvendetes, hogy 2023-ra végre megtörtént a renoválása.

A renoválás látványtervei. Forrás: Debrecen.hu

A következő felvételen visszatérünk a múltba, itt például még milyen sok fa volt a környéken:

A színház és a pénzügyi palota. Fotó: KAKV, 1955

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai. Ne lopj te se!)

2025-ben 160 éves a teátrum. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Vörös csillag, 1959. (Idegenforgalmi Hivatal Db.)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Horváth Árpád szobra középen. Fotó: Szelényi László

2026. február 18., szerda

Az István Gőzmalom


Debrecen híres őrlőüzeme volt a mai Füredi úton 1848-tól az István Gőzmalom, ami mellett 1888-tól a hajdani nevezetes Margit-fürdő pompázott. Az utca akkori neve Károly Ferenc József út volt. Az alábbi képet Kedves Olvasónktól, Fazekas Sándortól kaptuk ezzel a gondolattal: „Nekem édesapám dolgozott itt, igaz, akkor HBM Gabonaforgalmi Vállalat volt már a neve. Van egy régi poszter róla. Egy kicsit sérült, de bekereteztettük.”


Szücs Ernő leírása szerint a városi tanács 1843. október 2-án engedélyezte a gyár létrehozását, s az alakuló közgyűlést 1844. július 28-án tartották meg. A termelés 1848 májusában kezdődött. A malom az engedély megadásától viseli az István nevet, amely Habsburg István nádor előtt tiszteleg. Az István Malom első gépésze Schawel József volt. 1863-tól Irinyi János, a biztonságos és zajtalan foszforos gyufa feltalálója volt az István Gőzmalom könyvelője, majd vezetője. A gyár másik híres szakembere  Pekár Imre (1838–1923) volt, aki 1864-től 1875-ig dolgozott itt műszaki vezetőként. A parkolóban álló domborműves kő az ő emlékét őrzi. 

A gőzmalom és a Margit-fürdő egy régi térképen

Szücs Ernő leírta azt is, hogy 1944. június 2-án a malmot is bombatámadás érte, majd október 18-án a visszavonuló német katonák felrobbantották az üzemet. 1955-től fokozatosan lebontották a malomnak azokat a részeit, amik a II. világháború alatt erősen megrongálódtak. A HB Napló korabeli cikkéből az is tudható, hogy 1971. szeptember 11-én az István Malom silótornyában tűz pusztított.

Az első ütem. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt épületegyüttesben a rendszerváltás után egyebek mellett nyomda működött, de az egyre romosabb falak között hajléktalanok és kétes elemek is tanyát vertek. A bevásárlóközpont ezek és az Ifjúsági park egy részén épült meg. Legtovább az Egyetem sugárút felőli szolgálati lakóház állt, de végül az is patkánytanya lett, így lebontották. Itt nyílt meg Debrecen első multinacionális hátterű bevásárlóközpontja, a Malompark áruház 1998. november 26-án. Azóta a Nádor utca felőli ingatlanrészen épült egy másik szárny is, amiben posta, edzőterem és piac is van, eredetileg pedig az volt a terv, hogy mozit is létrehoznak ott.

A Metszetet Endrődi Sándornak köszönjük


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!