Keresés ebben a blogban

2026. augusztus 19., szerda

Amikor még a Csapó utcán volt a vásárcsarnok


Debrecen korábbi fő vásárcsarnoka a Csapó utcán működött 1976 és 2006 között a Debrecen Áruház mellett, a vegyipari szakközépiskolával szemben. 

Harminc évet se ért meg. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Ezúttal ezt a helyet idézzük meg olyan archív felvételekkel, melyek többségét kedves olvasónktól, Szilágyiné Fintha Judittól kaptuk. A korabeli sajtóhír így szólt: „a központi piac vásárcsarnok 1976. augusztus 19-én reggel öt órakor megnyílik”.

A régi piac és a Pulykakakas ételbár a HÁÉV archívumából

Levélírónk arról is tájékoztatott, hogy a piaccsarnok működésének utolsó napján készítette a felvételeit. A krónikák szerint a létesítményt 2006. július 15-én zárták be.

A csarnok utolsó napja. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

A ma már muzeális értékű képeit ezúton is közreadjuk, ugyanakkor a korábbi Facebook-megosztás az olvasóink sok-sok hozzászólásával idelátogatva tekinthető meg.

Az egyik halboltnál. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Jöjjön is néhány beszédes idézet a posztjainkhoz írt olvasói hozzászólások közül!

Előtérben a lebontott Nyomtató utca. A képet Fogl Mártontól kaptuk

Herpergel Péter: „A bejáratnál árulták a behozott cigit. Állandóan azt lehetett hallani, hogy cigi-cigi-cigi. A verebek pedig csiripeltek bent ezerrel.”
Somorácz Jánosné: „Az elején voltak a házi tészták, túrók, sajtok, imádtam ide járni!”

Vevőkre várva. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Varga Attila: „Nagymamámmal sokat jártam ide. Friss túró, tejföl, és dézsákból árultak savanyú káposztát.”
Nováki Zsoltné: „Én a külső részt sajnálom. Lehetett ott kapni élő joszágokat is, föleg húsvét előtt csirke, nyuszi még barika is volt.”
Kádár Robert: „Minden szombaton kötelező volt, édesapámmal még árultunk is itt. Azok a talponállós reggelik, sültkolbász mustárral és nem ásvány- hanem szódavízzel! Imádtam a hangulatát!”

A jellegzetes mérlegek. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Juhász Péter: „Imádtam idejárni mamával, főleg az élő tyúkok voltak nagyon menők. Meg savanyú káposztát vettünk egy nénitől, akinek neonzöld kendője volt, messziről lehetett tudni, hogy ott van-e.”
Horváth Jolán: „Na ez jutott eszembe, anyukám elküldött a piacra, és mondta, hogy csak a zöld kendős nénitől vegyük a káposztát! És mindenki zöld kendőt viselt! És anyukám mondta, hogy ezt nem attól a nénitől vettük! És anyu visszament, és vett, akitől szokott!”

Alig 30 évet élt. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

A piaccsarnok tehát 1976. augusztus 19-től 2006. július 15-ig működött, azt követően bontották le. A napjainkban használatos új, Vár utcai nagypiacot 2008. február 28-án adta át Debrecen akkori polgármestere, Kósa Lajos.

Semmihez se fogható hangulat. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Utolsó fotóinkon a régi piac hátsó fertályát, valamint a szomszédos Debrecen Áruház bontását és a vásárcsarnok utolsó napjait is megidézzük a Palincsár Zoltántól kapott exkluzív képekkel.

A hátsó, külső fertály. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

A külső rész a kis TK felől. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 2005-ös bontás fotóit Palincsár Zoltántól kaptuk

2026. augusztus 18., kedd

A Szentatya látogatása

Debrecen történelmi esemény helyszíne volt 1991. augusztus 18-án. Ekkor jött el ugyanis a cívisvárosba II. János Pál pápa az első magyarországi útja során. Az alábbiakban a pápalátogatás alkalmából megjelent kis leporellóból osztunk meg részleteket. Fotók: Gondolat Könyvkiadó, Erdős Miklós, Kastaly Károly, Tulok Ferenc


A Szentatya ezen a 30 évvel ezelőtti, programokkal zsúfolt zarándoklatán augusztus 16-án, pénteken érkezett hazánkba. Krakkóból jött, és a gépe 11 órakor szállt le a Ferihegy I. Repülőtéren. Onnan Esztergomba ment, majd az augusztus 20-ig tartó ittléte során Pécsett, Máriapócson, Nyíregyházán, valamint Szombathelyen is sok időt töltött.


Debrecenbe 1991. augusztus 18-án 16.20 órakor indult Nyíregyházáról, s a helikoptere a Nagyerdei Stadionban szállt le. A Szentatyát pápamobil vitte a Nagytemplomhoz, ahol este negyed 6-tól ökumenikus istentiszteletet tartott. Ekkor a belvárosban a híradások szerint ötvenezren nézték a ceremóniát az óriás kivetítőkön. Az igeliturgia elején Kocsis Elemér református püspök köszöntötte a pápát. Az imaóra végén pedig II. János Pál és az egyházi vezetők a templom mögötti Emlékkert emlékoszlopához vonultak, amit a pápa megkoszorúzott. Az ötnapos látogatás zsúfoltságát jól érzékelteti, hogy aznap este a Szentatyának még a fővárosban az izraeliták képviselőivel is volt találkozója, s másnap fél 10-kor már Szombathelyen kellett lennie.


A debreceni alkalom emlékét azóta bronzkompozíció őrzi az obeliszken, ugyanakkor a Füredi úton katolikus intézet, míg a Nagyerdőben park tiszteleg a néhai egyházfő előtt.

II. János Pál pápa a budapest Hősök terén, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia képeslapján

II. János Pál útjáról több képeslap és album is napvilágot látott – mi a Gondolat Könyvkiadónak a helyszíneket bemutató kis füzetéből választottuk a fent megosztott fotókat. A felvételeket Erdős Miklós, Kastaly Károly és Tulok Ferenc készítette. A Kossuth téren integető Szentatyáról idekattintva látható archív kép

Ez a képeslap is a helyszíneket mutatja be

Végül íme II. János Pál pápa 2021. augusztus 18-án, a látogatása 30. évfordulóján leleplezett szobra a debreceni Szent Anna Székesegyház lépcsőteraszán:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Omnia Kávészalon és a mopresszó

Debrecen egyik hajdani kedvelt és különleges vendéglátóhelye, az Omnia Kávészalon 1969. augusztus 20-án nyílt meg a Vörös Hadsereg útján, egy napon a Széchenyi utcai Sumen Étterem átadásával. Ezt idézzük meg most, elsőként Bencze László 1974-es, alábbi fotójával a Fortepanról. A helyi lap korabeli cikke szerint a kávészalont a Béke Presszó helyén nyitotta meg a szalon, a vendéglátó vállalat és a Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat együttes anyagi áldozattal. 


A 80 vendég befogadására alkalmas kávéházban Omnia kávét és Omnia kávés italokat, süteményeket szolgáltak fel. Később olyan akciók is voltak itt, hogy például aki dupla kávét rendelt, az egydekás Omnia kávécsomagot kapott ajándékba. De rendeztek itt teakóstolót és művészlemez-válogatásokat is. A következő fotó a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegéből származik, mely 1984. október 22-én készült. A képen az is látszik, hogy a Gregersenné Lux Alice homlokzati szobrai melletti kapualjból akkor már egy kertmozi nyílt. Ebben a mopresszóban a tűzfalra vetítettek, a vendégek pedig a film nézése közben ehettek-ihattak és dohányozhattak is (ilyen több helyen, például a Régi Vigadóban is működött). Ma már nincs se mozi, se a kávészalon: a helyiségben butik található. Összeállításunk következő képeivel mindezeken túl azonban az épület egykori könyves-, valamint játékboltjának emlékét is feleleveníthetjük...


DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Az 1976. augusztus 18-án kigyulladt Varga utcai palota


Debrecenben a Szent Anna utca és a Varga utca sarkán, a Ludas Matyi Espressoval átellenben tündökölt az Ipari és Kereskedelmi Bank palotája, aminek a földszintén Antalfy József könyvüzlete működött. A díszes épületet már nem láthatjuk, pedig ma is itt áll, csak éppen nem lehet ráismerni az 1976. augusztus 18-i tűz és az „átépítés” miatt. (Régi képeslapok forrása: dr. Nagy Attila gyűjteménye.)



A Méliusz Központi Könyvtára Helytörténeti Részlegének fenti fotója az 1950-es években örökítette meg a saroképületet. A hajdani gyönyörű iroda- és lakóházra e múltidézés végén egészében is rácsodálkozhatunk. Előbb azonban még íme az épület arca napjainkban:

Így már ismerős? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Most pedig lássuk, mi is történt azon a tragikus estén! A sajtóhír szerint a palotát este 8 körül borították be a lángok. Öröm az ürömben, hogy senki se volt benne, mivel tatarozás miatt kiürítették. Az anyagi kár tetemes, és a tűz elpusztította a saroképület jellegzetes tornyos, szép tetőzetét.


Aztán jött az „újjáépítés”, amely miatt felismerhetetlen modern külsőt kényszerítettek a historizáló, szecessziós épületre. Halkan megjegyezzük, korábban az egykori Deák utcai nagy zsinagóga tetőzete is tatarozás közben gyulladt ki és semmisült meg, ugyanakkor szintén tűz miatt pusztult el a Piac utcai takarékpalota saroktornya 1964 tavaszán. Ez utóbbit ebben a cikkben idéztük fel.

Az égő tetőzet. Fotó: HBN


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 17., hétfő

A Csillag Étterem


Debrecenben a Vörös Hadsereg útján 1971. augusztus 18-án adták át Csillag Éttermet, melyet a nádudvari Vörös Csillag és a balmazújvárosi Lenin Termelőszövetkezet közös beruházásában alakítottak ki a Csillag Csemege üzlet alatt, a megyei könyvtár mellett. A HB Napló korabeli beszámolója szerint Debrecen lakossága körében a már korábban megismert csemegeüzlet osztatlan sikert aratott. Ezt mutatja az is, hogy a saját termelésű árukból naponta 100 ezer forintos forgalmat értek el. A csemegeüzlet szomszédságában megnyílt étterem átadási ünnepségén Gonda Sándor, a nádudvari Vörös Csillag Tsz pártbizottságának titkára rámutatott: az a céljuk, hogy a csemegebolt mellett a fogyasztók kényelmes körülmények között étkezhessenek. Nyitókép: Fortepan / Dőri András, 1988

A Vadászterem a Csillagban. Fotó: HB Napló

A két tsz a megye legnagyobb árutermelő közös gazdaságai közé tartozott. Saját termékeiket hozták forgalomba, szárnyast és sertéshúst. Dobó László üzletvezető ígéretet tett: mindenkor figyelmesen, szeretettel, tisztelettel, gazdag választékkal fogadják a vendégeiket. A két tsz üzlete eddig sem okozott csalódást. A nyitás óta is bővült a választékuk, s bízhatunk benne: a Csillag Étterem is jó hírnevet vív ki magának. Az étteremben 200 személy fért el, és a különtermeiben névnapok és más családi események ünneplésére is lehetőség volt. Hétköznapokon 11 órakor nyitott, és 23 órakor zárt.

Külföldi vendégek. Képtulajdonos: Füzesi Tamás

Ugyanezen a napon, 1971. augusztus 18-án adták át a Simonyi úton a Pálma Cukrászdával szemközt az új ABC-t is. Ez a bolt ma is működik, ugyanakkor a Csillag helyén szintén vendéglő üzemel.

A Simonyi úti ABC. Fotó: HB Napló

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:
1974-es fotó: Fortepan / Kozák

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 16., vasárnap

Az első Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny


Debrecen az első Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt Gulyás György versenyigazgató vezetésével 1961. augusztus 15-től, kedd délutántól rendezte meg 11 nemzet 14 külföldi énekkara szereplésével. Száz magyar kórus közül jelölték ki a nemzetközi versenyen részt vevő 29 együttest. Szombaton Debrecenbe érkezett még további 27 énekkar az ország más vidékeiről, amelyek a válogatáson kijelölt énekkarokon kívül legjobban szerepeltek. Így szombat és vasárnap összesen 70 énekkar volt Debrecenben. Fotók: Hajdú-bihari Napló


A HB Napló augusztus 16-i és további beszámolói szerint kedden délután százak és százak sereglettek össze Debrecen lakosai közül az Aranybika előtti téren, hogy tanúi legyenek 2000 dalos színpompás felvonulásának. A zászlódíszbe öltözött hatalmas téren fegyelmezett sorokban vonultak fel a Debrecenbe érkezett külföldi és hazai kórusok, hogy együttes éneklésükkel kifejezésre juttassák a kórusfesztivál eszméjét, a népek közötti barátságot. A seregszemle első mozzanataként a Munkásőrség Központi Kórusa dallal köszöntötte a kórusokat és Debrecen lakosait. Felejthetetlen élményt nyújtott a 2000 dalos ajkáról felcsendülő ének.


Este 6-tól a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskolában hivatalosan is megnyitották a kórusversenyt. Az ünnepségen Jávor Nándor, a Debrecen Városi Tanács V. B. elnöke hangsúlyozta: – Büszke öröm tölt el bennünket, hogy a nemzetközi kulturális seregszemle a mi városunkban kerül megrendezésre akkor, amikor hazánk zenekultúrája, zeneművészete két kiemelkedő alakja, Liszt Ferenc és Bartók Béla születésének 150., illetve 80. évfordulóját ünnepli az ország. A városunkba jött szovjet, angol, francia, olasz, bolgár, csehszlovák és német együttesek tagjai hitet tesznek majd arról, hogy mennyire értették meg Bartók Béla géniuszát, szellemét, muzsikáját, aki egész életében a népek közötti megbékélés eszméjét hirdette – fogalmazott.


A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny megnyitójának különösen nagy, impozáns eseménye volt az Aranybika dísztermében megtartott díszhangverseny: a debreceni Kodály Kórus – amely mint vendéglátó, nem vett részt a versenyben – hangversenyt adott a hazai és külföldi részvevők üdvözlésére. Az egy hetes verseny végén minden kategóriában 3 díjat adtak ki. Az I. díj nemzetközi trófea, diploma és 12 000 forint volt, kivéve a gyermekkarokét, ahol az I. díj összege 8000 Ft volt.


A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny sorozata ma is él, a fesztivált legutóbb éppen 2026-ban rendezte meg Debrecen.


Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Centrum Áruház


Debrecenben a Hajdúsági Áruházat 1962. augusztus 16-án adták át a Vörös Hadsereg útja 34–36. szám alatti épületben, amit Mikolás Tibor tervezett. (Előzőleg a „Hegedűs és Sándor”-palota állt itt, ami sajnos a II. világháborúban elpusztult. Nyitókép: Méliusz Helytörténeti Fotótár, 1973

Az építés pillanatai. Fotók: HÁÉV-archívum

A lakásokat is magában foglaló, ötemeletes helyet a többség Centrum Áruházként ismeri. Ezt a nevet 1968-ban vette fel a debreceni cég is, amikor megalakult az országos Centrum Áruház Vállalat. A létesítmény építésének, átadásának és működésének történetét ebben a cikkben elevenítettük fel sok régi külső-belső képpel, s megtudható az is, hogy korábban mik voltak a területen.

A méteráruosztály. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

Az üzlethelyiségek a közelmúltban évekig üresen álltak, 2025 eleje óta azonban végre ismét élet van a falak között. Erről az alábbi híradásunkban számoltunk be.

Korzózók a Centrumnál. Fotó: Helytörténeti Fotótár, 1973

Az új név. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1982-es Centrum-számla. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok