Debreceni Képeslapok

2026. május 18., hétfő

Irinyi János, a gyufát is feltaláló zseni emlékhelyei a Kossuth utcán ma is álló házzal és a középiskolával

Debrecen hajdani híres-neves polgárainak egyike Irinyi János, a biztonságos és zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálója. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Debreceni SZC Irinyi János Technikum

Irinyi 1895. december 17-én hunyt el a mai Létavértesen – ebben az összeállításunkban rá emlékezünk. Debrecenben utca, középiskola (a Debreceni SZC Irinyi János Technikum, 1952), és dombormű is őrzi az emlékét.

Irinyi János. Fotó: Wikipédia

A Kossuth utca 51. szám alatt ma is áll az a ház, ahol 1872-től 20 éven át lakott. Ez idő alatt a szomszédos Verestemplom építését és az 1887-es elkészülte utáni tündöklését is megcsodálhatta.

A kép jobb szélén Irinyi János lakóháza

Az 1817. május 17-én született Irinyi csupán 19 éves volt, amikor már a bécsi Politechnikumban tanult kémiát a híres Meissner professzor növendékeként. Akkor találta fel a biztonságos és zajtalanul gyúló foszforos gyufát

A technikum új szárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt úgy alkotta meg, hogy a fehérfoszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-oxiddal keverte, így alkotva meg a mai gyufa elődjét. A találmányt 60 pengőforintért eladta a bécsi Rómer István kereskedőnek, aki a tömeges gyártása révén nagy vagyonhoz jutott.

Az Irinyi utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Irinyi a pénzből külföldön tanult tovább. A következő évben jött haza, s 1839-tól Pesten gyújtógyárat működtetett 1848-ig. 1847-ben a 100 holdas vértesi birtokán gazdálkodott, ahol meghonosította a gépi szántást, vetést, boronálást, s a talajt hamuval és mész-sóval műtrágyázta.

A Kossuth utca 51. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1849-ben a Kossuth-kormány megbízta a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetésével. Erősen hazafias érzésű nemesként már azelőtt is részt vett a forradalmi mozgalmakban, s állítólag a 12 pontot is ő szövegezte és küldte Pestre.

Az Irinyi-ház emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szabadságharc bukása után 1850-ig raboskodott, majd újból Vértesen gazdálkodott. 1863-tól az István Gőzmalom igazgatója volt, ahonnan 65 éves korában ment nyugdíjba.

A gőzmalom látképe. Repró: © Debreceni Képeslapok

Irinyi János Vértesen hunyt el 1895. december 17-én. Ott az általános iskola és egy utca neve, valamint emlékgyűjtemény is tiszteleg a munkássága előtt.

A középiskola díszlámpái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További portréink sok fotóval:

A középiskola emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. május 17., vasárnap

Májusi csobogás a Déri téri parkban

Debrecen hangulatos részén, a Déri téri parkban is elkezdődött immár a 2026-os szökőkútszezon. A csobogókat, a múzeumpalotát és a környezetüket örökítettük meg május 17-én. A városrész és a múzeum története itt idézhető fel. Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Déri tér 2026. május 17-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tekintsék meg a friss videónkat is erről a kedves zöldterületről!

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

A Piac utcán és az Aranybikában lesz a 2026-os Debreceni Ünnepi Könyvhét

Debrecen a 97. ünnepi könyvhétnek ad otthont 2026. június 10-től. A helyszín ezúttal a Piac utca, valamint az Aranybika.

A plakát első része. Grafika: Méliusz-könyvtár

A programsorozatot a patinás szállodaépület bejárása vezeti fel (regisztráljanak idejében!), a további ünnepi események pedig a most megosztott plakáton ismerhetők meg.

A plakát második része. Grafika: Méliusz-könyvtár

A 2025-ös könyvhetet idelátogatva idézhetik fel.

A teljes plakát. Grafika: Méliusz-könyvtár

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

A régi virágpiac a Csapón

Debrecen fő virágpiaca hagyományosan a Csapó utcán, a szabadban működik (a téli időszakok kivételével, amikor a vásárcsarnokban van a helye). Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Napjainkban, a Dósa nádor tér 2020-as átépítése és a Csapó utcai sétálóövezet bővítése óta (amióta a Piac utcai korzó része lett a Dósa nádor tér és a Csapó utcának a Burgundiáig tartó része) ez a virágpiac a Vár–Liszt utca és a Dósa nádor tér közötti Csapó-szakasz páratlan oldalában található.

A virágpiac 2020 előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lényeges változás, hogy autók már ezen a térkövezett területen sem járhatnak, tehát parkolók sincsenek. Ugyanakkor a korábbi asztalok helyett immár alacsony, rácsos „utcabútorok” vannak, amikhez a kereskedőknek is körülményesebb odaállniuk vagy -ülniük (fotók lentebb).

Az őszi virágpiac, anno. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezeket a fafedelű betontömböket sokan arra használják, hogy piaci időszakon kívül rájuk telepednek törökülésben, és együtt bandázva esznek-isznak-szórakoznak.

Öntöttvas kút a hajdani virágpiacon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Vár–Liszt utca és a Dósa nádor tér közötti Csapó-szakaszon a virágpiac a szomszédos új vásárcsarnok, a Fórum Debrecen és a Csapó-korzó első ütemének építése-átadása óta működik. 2019 őszéig azonban még e Csapó-szakasz mindkét oldalában és normális asztalokról lehetett árusítani.

Virágpiaci hangulat a Vár utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az időszakban még az öntöttvas nyomókutat is bárki használhatta a hajdani Ezermester-bolt előtti parkolónál. Viszont, ellentétben a mostani helyzettel, nyilvános vécék és mosdók, valamint pavilonok még nem működtek a virágpiacon.

Ilyen asztalokról árultak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindezeknél is korábban a virágpiac a Csapó utca egy kintebbi (a Rákóczi utcai piachoz közelebbi) részén működött. A virágpiac az 1970-es évek elején is még a vegyipari középiskola, valamint a Debrecen Áruház vonala, továbbá a Vár–Liszt utca között, szintén mindkét oldalban fogadta a vásárlókat. Ez így maradt az első vásárcsarnok 1976-os átadása után is, hiszen ahhoz is közel volt a virágpiac. Akkor még dinnyét és fenyőt is ezen a területen árusítottak, amikor eljött az idejük.

Színpompás őszi kavalkád. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen másik nagy virágpiaca a Köztemető főkapui előtti tereken szolgálja ki a vásárlókat. Ezeken kívül természetesen a többi piacon, például a Fényes udvari területen is kapható virág.

Az új virágpiac az átadásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló összeállításaink sok mai és régi fotóval:

Az új virágpiac az átadásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A régi virágpiac... Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. május 15., péntek

A Debreceni Egyetem 1932. május 15-én átadott főépülete

Az egyetemi főépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik legszebb palotája a Debreceni Egyetem főépülete a Nagyerdőnél. A tudományok fellegvárát Korb Flóris tervezte, és 1932. május 15-én nyílt meg. Az unideb.hu cikke szerint az eseményen a kormányzót Petry Pál, a kormányt Szily Kálmán államtitkár képviselte. Vendégként megjelent az ünnepélyen gróf Klebelsberg Kunó nyugalmazott kultuszminiszter is, akinek jelentős szerepe volt a központi épület kivitelezésében. Fotók, videók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A neobarokk stílusú létesítményben működő intézmény Tisza István, majd Kossuth Lajos nevét viselte, a mai nevét pedig a 2000-es felsőoktatási integráció nyomán kapta.

Az Egyetem tér 1967-ben. Fotó: Tulok Ferenc

Az előtte elterülő, prédikátorszobros franciakert – mint oly sok minden a cívisvárosban – elsősorban Borsos József zsenialitását dicséri. Az Egyetem téri park kettős medencéje eredetileg vízeséses tükörtó volt, és szobrok, szökőkút csak 1964, illetve 1965 óta vannak itt.

Hiszen ma már nem a sziklakoszorúkból törnek elő a sugarak, és sajnos az esti színes reflektorok sincsenek meg – lásd a fenti múltidéző válogatásunk szép képein.

Fotók: Bakonyi Béla, Csobaji Előd, Fényes Tamás, Hapák József, helytörténeti fotótár, Horváth Zoltán, Jármai Béla, Képzőművészeti Kiadó, Lukács Tihamér, „Panoráma”, Papp Jenő, Tulok Ferenc, Vass Attila Tamás, Wikipédia. Videónk a 90 éves egyetemről és a dísztérről itt látható.

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:

DBKL

2026. május 13., szerda

Az SBB és a Piramis koncertje a járműjavítóban (1976)

Debrecen a rock nemzetközi ünnepének adott otthont 1976. május 13-án. Ekkor lépett fel a világhírű és ma is aktív lengyel SBB jazz-rock supergroup, valamint az abban az időben már egyre népszerűbb magyar Piramis rock együttes, amelynek abban az évben jelent meg az első kislemeze (rajta Szállj fel magasra! és a Becsület című dalok). A buli este 6 és 8 órától volt a járműjavító művelődési házában. A jegyeket az Országos Rendező Iroda és a vasutas művelődési ház pénztára árulta. A koncertekről nem közölt képet a helyi sajtó, a most megosztott fotók a Fortepanról és a Wikipédiáról származnak. A Piramis sajnos már nem működik, viszont utána még többször szerepelt a cívisvárosban a Som Lajos által vezetett bőrszerkós banda. Érdekesség, hogy az 1976-os debreceni Piramis / SBB-koncert előtti napon a közeli Dobozi-lakótelepen egy másik szenzáció, a Párizsi Lunapark nyitotta meg a kapuit.

A Piramis. Fotó: Urbán Tamás, 1979

Kapcsolódó múltidézéseink:

A korabeli SBB. Képforrás: Alchetron

DBKL

Ma 66 éve avatta fel Kádár János a vidámparkot

Kádár János a kisvonaton. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark.

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark egyik legrégebbi játszóeszköze a kisvonat. Az örökifjú csodamasina Szerencsről került ide, és Kádár János, hazánk akkori vezetője avatta fel – sőt, utazott is rajta a vasutas gyerekek társaságában.

Úttörővasutas a kisvonatnál. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

A Nagyerdő 17 hektáros területén megbújó – eredetileg Ludas Matyi nevű – vidámpark az 1958-ban átadott állatkertet egészíti ki. A széles körű társadalmi összefogás eredményeként megépített vurstli 1960. május 1-jén nyílt meg, benne a ma már 1,1 kilométer hosszúságú pályán közlekedő úttörővasúttal. Íme egy videónk róla, még egy korábbi festéssel:

A vidámparkot és az eredetileg kék mozdonyos úttörővasutat két héttel később, 1960. május 13-án avatta fel az ország és az MSZMP első embere, Kádár János, aki tehát az ünnepségen tett is egy tiszteletkört a kisvonattal.

A vidámparki szerelvény. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

A 760 milliméter nyomtávú mozdony Nagy Sándor Tibor korábbi igazgató nyilatkozata szerint még 1952-ben készült, és Csepel-márkájú dízelmotor hajtja. Előzőleg a szerencsi állomás kötelékéhez tartozott a kocsikkal együtt.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

A vidámparki úttörővasúton gyerekek teljesítettek szolgálatot. Az egyenruhás fiatalok az indításban, a fogadásban, a váltó- és jegykezelésben segédkeztek, és mindez egyúttal nevelő hatású, közösségkovácsoló és szórakoztató is volt.

A kocsik festése. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

Ugyanakkor nagy megtiszteltetésnek is számított, hiszen csak a legjobb tanulók lehettek úttörővasutasok. A kisvonat a rendszerváltás óta működik gyermekvasút néven.

Mindez azért is fontos, mert hazánkban már csak a debreceni vidámpark működik.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Keresés ebben a blogban

2026. május 18., hétfő

Irinyi János, a gyufát is feltaláló zseni emlékhelyei a Kossuth utcán ma is álló házzal és a középiskolával

2026. május 17., vasárnap

Májusi csobogás a Déri téri parkban

A Piac utcán és az Aranybikában lesz a 2026-os Debreceni Ünnepi Könyvhét

A régi virágpiac a Csapón

2026. május 15., péntek

A Debreceni Egyetem 1932. május 15-én átadott főépülete

2026. május 13., szerda

Az SBB és a Piramis koncertje a járműjavítóban (1976)

Ma 66 éve avatta fel Kádár János a vidámparkot