Keresés ebben a blogban

2026. szeptember 21., hétfő

A Fekete Bárány

Debrecenben a Köztemető közelében, a Szabadság útja 121. szám alatt működött a Fekete Bárány italbolt. Ez a kocsma látható az 1959-es első fotón, amely kapcsán az jutott eszünkbe, hogy vajon létezik-e még a nevezetes búfelejtő. A ma már Kassai úti műintézmény épületéről örömmel állapítottuk meg, hogy megvan, és itt ma is vendéglátóhely üzemel. A 2026. szeptember 20-i fotója lentebb látható.

Élet a kocsmánál, 1959. (Fortepan / Bauer Sándor)

Egy korábbi posztunkhoz erről a helyről Endrődi Sándor olvasónk azt írta, hogy emlékei szerint az 1960-as évek elején cigányzenekar is játszott itt, míg Tóth János arra emlékeztetett, hogy Sírásónak is hívták a vendéglőt. Szabóné Bárány Ági pedig felidézte: „Itt laktam a harmadikon!!! Sokszor lementem lángosért, mert megkívántam, mikor sütötték. Szerettem itt lakni!!!!” Kurucz Anna úgy fogalmazott, hogy Vidám Sírásónak nevezték az ő idejében, mellette volt, közel a Göcs. Műszak után az emberek oda tértek be legurítani egy-két pohár sört. Emiatt is volt az, hogy a hatvanas években fizetéskor a feleségek a gyárkapu előtt várták a férjeiket.

2026. IX. 20-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagy János leírta: „A Finommechanikával szemben volt, gyakran megfordultunk ott! Még cigányzene is volt. "Kanmajom" Géza és zenekara muzsikált!” Erre Sándor Péter így válaszolt: „Kanmajom Géza alias Müller Géza.” Ugyanakkor Uzsoki Ferenc felidézte: „Egyszer "kanmajom" ... félig aludva egy húron húzta egyedül, mert már annyi maradt a brácsán. A többiek már ott hagyták.” S végül íme, Csuvarszki Sándorné így fogalmazott: „Ebben a házban laktunk, a háztartási bolt felett a 2. emeleten, a konyhaablakból, mely az udvar felé nyílt, sokszor hallgattuk a kocsma ablakán (mely szintén az udvar felé nyílt) kihallatszó zenét. A házban lakók nem háborogtak. Jó volt ott lakni.”

Nyitóképünk teljes méretben. (Fortepan / Bauer Sándor)

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 20., vasárnap

Akiért a harang szól: Deák Bill Gyula

Debrecenben is megannyi koncertet adott Deák Bill Gyula blues énekes, a HBB egykori tagja hosszú pályafutása során a bandájával a cívisváros különféle bulihelyein, például a Debreceni Jazz Napokon, önálló fellépéseken, Campus Fesztiválokon, valamint a Járműjavító művházában is. A rendkívüli, egyedi hangi adottságokkal megáldott előadóművészt (Budapest, 1948. november 8. – Zalaegerszeg, 2026. szeptember 17.) sajnos éppen a napokban veszítettük el 77 éves korában. Emiatt is mellbevágó, hogy Debrecen több helyén e cikk megjelenésekor még láthatók azok a közterületi világító plakátok, melyek a Kölcsey Központba hirdették a fellépését 2026. november 20-ra. Ezek a reklámok ugyanakkor tanulságosak is, hiszen arra késztetik az embereket, hogy álljanak meg egy kicsit, gondolkodjanak el, és egy röpke elcsendesedéssel adózzanak az elhunyt kedvencek és szerettek emlékének. Deák Bill Gyulát 2026. szeptember 30-án 13 órától helyezik örök nyugalomra a budapesti Új köztemetőben. 

Árpád téri mementó. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Kopaszkutya, 1980. (Fortepan, UrbánTamás)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Ybl

A Debreceni Egyetem Műszaki Karának jogelődje, a Felsőfokú Építészeti Technikum 1965-ben kezdte meg a működését a mai Ótemető utcai épületegyüttesben. A most megosztott felvételeinket az éppen zajló átépítések és korszerűsítések idején készítettük. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1972-ben az intézmény főiskolai rangot kapott, és a budapesti Ybl Miklós Műszaki Főiskola részeként építész- és építőgépész képzést folytatott. A kar a honlapja szerint 1992-ben a Debreceni Universitas részeként működött, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Kara lett, a 2000-es integráció révén pedig a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karaként tevékenykedett.

A bölcsiből lett új szárny. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2021-ben egy bővítés mintegy 4500 négyzetméterrel növelte az alapterületet, 2026-ban a B épület teljes megújulása zajlott le, e cikk megjelenésekor pedig az Ótemető utcai elméleti tömb rekonstrukciója tartott éppen (lásd az utolsó fotón). 2025-ben a Debreceni Egyetem Tudományos, Technológiai és Innovációs Parkjában járműlabort és gyakorló aszfalt tesztpályát is átadtak. A Borsos József nevét viselő, 1966-ban megnyitott kollégium 270 férőhelyes, a szobák háromszemélyesek. Az intézmény Ótemető utcai központi homlokzatát Z. Gács György  mozaikja díszíti, melynek címe: Építők. A park érdekes alternatív nevezetessége az „UV-király” emlékműve, a főkapun belépve pedig Mattioni Eszter  beköltöztetett, különleges lávakő-kompozíciója is megcsodálható.

Az elméleti tömb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A kollégium. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Átépítés közben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem

Az első munkásgárda (részlet).

Debrecen egyik hagyományos ipari övezete a Műhelytelep, ami az itteni vagongyárról és járműjavítóról kapta a nevét. Az üzemben 1898. szeptember 20-án kezdődött meg a termelés 264 munkással. „A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története 1898–1973” című, 1976-os album szerint (melyből a most megosztott képek is származnak) a város a Vámospércsi és a Diószegi út közötti 70 holdas területet adta át a MÁV-nak kártalanítás nélkül. A műhelyépületek, víztorony, anyagfészer, raktárak, tűzoltószertár, étterem, kocsmároslakás stb. terve 1894-ben készült el, majd a következő két évben például a mozdonyszerelő, gép- és kazánház, tűzi- és rugókovácsműhely tervei is.

Az Április 4. (Faraktár) úti kapu 1973-ban

Az építkezés 1895-ben kezdődött. Elsőként a kazánkovácsműhely és a mozdonyszerelde alapjait rakták le, s hozzáfogtak az étkezde és műhelyfőnöki szolgálati lakás építéséhez is. A következő esztendőben a többi műhely, a gépház és a víztorony is elkészült, ugyanakkor kiépítették a telep 18 kilométer hosszú vágányhálózatát.

Specialitás: négytengelyes tartálykocsi

Az üzem vízhálózatát saját kutakból látták el, a vizet négy artézi kút gyűjtötte egy aknába, s onnan szivattyúzták a 20 méter magas víztoronyba. Az üzem összesen 4,66 millió koronába került, s a munkákat Balogh MihályTóth István és Berger debreceni építési vállalkozók végezték.

A kocsiosztály 20 méteres tolólapja

Ezzel kapcsolatban azt is felidézzük, hogy a város a munkáslakótelep kialakítása érdekében több mint 18 holdat adott át a vállalatnak az üzem és a Vámospércsi út közötti területen. Az első 80 lakást 1904-ben adták át, míg például az iskola 1907-ben készült el, s az új tanévtől 128 gyerek tanulhatott itt. Az üzemről legutóbb 2023-ban írtunk, amikor itt újítottak fel nyugati áramvonalas vasúti kocsikat.

Az egyik kovácsüzem anno

Nyitóképünk teljes méretben

Az egykori óvoda


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 19., szombat

A Vénkerti Általános Iskola

Debrecen egykori legnagyobb lakónegyedének, a Vénkerti lakótelepnek a központjában épült fel a város akkori legnagyobb, legimpozánsabb (18 300 négyzetméter alapterületű) alsófokú oktatási intézménye, a Vénkerti Általános Iskola 63,5 millió forintért. Akkor Ternyei András volt az igazgató.

Fotók: HB Napló

A HB Napló korabeli cikke szerint a Gere Mihály (Debreceni Tervező Vállalat) által tervezett létesítményegyüttest a HÁÉV 1973-ban kezdte építeni. Az iskola 16 tantermes első részét 1975. december 22-én adták át, majd 1976. augusztus 30-án megtörtént az épület újabb 8 tantermes blokkjának a műszaki átadása. A tanítás 1976 januárjában kezdődött meg az általános iskola első részében. Utána viszont, szeptember 1-től a Bethlen-szakközépiskola épületének műszaki problémái miatt három oktatási intézménynek adott otthont: a vénkerti iskolának, a Bethlennek és a dolgozók szakközépiskolájának. Emiatt 1976 szeptemberében több mint 2500-an tanultak az új iskolában. Ime a suli főkapuja 2026. szeptember 19-én:

A főhomlokzat az 50. évfordulón. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben hatalmas díszudvart (zsibongót), valamint három, 8–8 tantermes központi oktatási blokkot is kialakítottak. Az egyes részeket folyosók kapcsolják össze, s a tantermek mellett megtalálhatók a különféle előadótermek, szertárak, előkészítők is. Az egyik szárnyban van az uszoda és a tornaterem, és itt hozták létre a tanműhelyeket is, a másik szárnyon pedig a konyhát, éttermet és a napközis helyiségeket képezték ki. Az épület egyemeletes, teljes egészében előregyártott elemekből, vasbeton pillérvázas szerkezetekből készült. A cikk szerint a 24X36 méteres tornateremben egyszerre két osztálynak van testnevelési órája, az úszómedence (tanmedence) pedig 10-szer 20 méteres. Az épületet tágas iskolaudvar övezi, egyik része parkosított, a másik sportudvar lesz, a fennmaradó rész pedig „zsibongó”. Az iskola mellett járda húzódik, ennek köszönhetően a lakótelepi gyerekek nagy részének nem kell az utcán, a járművek forgatagára ügyelnie, s a lakóházaktól egyedül is el tudnak menni az iskolába. Mindezeken kívül tetőteraszok, ezeradagos saját konyha, játékszobák, úttörőszoba, könyvtár is szolgálta a tanulókat, sőt délutánonként még a Simonffy-zeneiskola számára is rendelkezésre bocsátottak tantermeket.

Fotók: HB Napló

Kapcsolódó összeállításaink:



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 17., csütörtök

A Kossuth-egyetem kémiai tömbje

Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem új létesítményét, a Kémia Intézet épületegyüttesét ma 55 esztendeje, 1969. szeptember 17-én adták át. A neobarokk főépület mögé felhúzott modern stílusú tömböket Mikolás Tibor tervezte, s ma is megosztják a közvéleményt.

A főépület felől, 1975-ben. Fotó: Fortepan / Ladinek Viktor

Összeállításunk első fotóját Vencsellei István készítette, és az Új Debrecen született című albumban jelent meg. Íme az építés:

A fotót Kedves Olvasónknak, Szabó Tibornak köszönjük!
 
Itt ma többek között az Alkalmazott Kémiai Tanszék, a Fizikai Kémiai Tanszék, a Szerves Kémiai Tanszék, valamint a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék működik. További külső-belső képek az oktatási intézményről ebben az összeállításunkban láthatók.
 
A látvány a főépületből. Fotó: Pathó Sándor



Nyitóképünk teljes méretben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy 
amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 16., szerda

A repülővel lezuhant fotóművész legszebb debreceni képei

Debrecen egyik legszebb arcát megörökítő felvételével tisztelgünk a cívisváros és hazánk kiváló képeslapfotósa, Bakonyi Béla előtt, aki 1971. szeptember 16-án vesztette életét a Kijev mellett bekövetkezett repülőgép-szerencsétlenségben.

A belváros panorámája. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

Bakonyi Béla (született: Ujszász, 1925. november 15.) fenti lélegzetelállító belvárosi fotója 1964-es, a következő két képeslapon pedig 1960-as jelenet pompázik az öt évvel később felszámolt főtéri oázissal.

A főtéri Zsolnay-szökőkút. Fotó: Bakonyi Béla, 1960

Az alábbi Bakonyi Béla-üdvözlőkártyákon az Aranybika Szálló játssza a főszerepet 1961 és 1964-ből, de az 5-ös villamos és az utazóközönség is szerepel rajtuk.

Hotel Aranybika, 1961. Fotó: Bakonyi Béla

A Kossuth-szobor 1964-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Bakonyi Béla a látogatásain természetesen a Nagyerdőt se hagyta ki. Íme onnan is egy csokor! Ezekben visszatér  a csodálatos strand, valamint a még medenceszobrok nélküli Egyetem tér is.

A Nagyerdei Strand. Fotó: Bakonyi Béla, 1966

Az Egyetem tér 1964-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Két híres szálloda (a Téesz- és a Kohászüdülő), valamint egy kollégium is bekerült a válogatásba:

A téeszüdülő. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

A Kohászüdülő 1970-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Az agrártudományi kollégiuma 1966-ban. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

Kapcsolódó múltidézéseink:

Pihenés a Nagytemplomnál. Fotó: Bakonyi Béla, 1967


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!