Debreceni Képeslapok

2026. szeptember 29., kedd

A Rickl- és a Lábasház (1792)

Debrecen két ősi, történelmi épületéhez, a Piac utca 39. szám alá látogatunk most. Süli-Zakar István könyve szerint az épületegyüttes elődje a XVI. században készülhetett. A dinasztiaalapító Rickl József Antal (1748–1811), pesti német kereskedő 1789-ben vette meg az itteni boltot, házat és telket. Állítólag kilépte a főutcát, hogy a közepén legyen az üzlete.

Fotók: Ruzicska Gyula

A hátsó udvarban lévő Lábasház legrégebbi részét is ő építtette 1792-ben. Ennek a mai szerkezete 1850 körül alakult ki, s a gyarmatáru-kereskedést szolgálta ki. Az első udvar után csörlős árumozgató raktárak, lentebb pedig kert és ecetház is volt. A Rickl-ház a Lábasháznak a bővítménye, amit az 1820-as években építtetett Rickl József Zelmos, aki a Török Császárhoz nevű fűszerkereskedést is vezette. A bolt mennyezetén egy cápapreparátum lógott, aminek szájában a segédek és az inasok az irataikat tartották. A közelmúltban a szépen felújított helyiségben vendéglő üzemelt, ma ismét Csipkerózsika-álomban szendereg.

Az ősi kalmár nagymódot hirdette a jellegzetes rézoroszlános tölgyfakapu is, ugyanakkor a patinás ház Szabó Magda „Régimódi történet”-ének is fontos színhelye. 1848 telén Petőfi Sándor itt cserélt kardot Rickl József nemzetőr főhadnaggyal. Az ereklyét a cári orosz megszálláskor a csatornában rejtegették, de aztán a II. világháborúban nyoma veszett. A Rickl-kereskedés 1913-ban szűnt meg, majd az épületet 1951-ben „államosították”. Az itt élő, utolsó Rickl-családtagot, Dax Matildot a mosókonyhába száműzték. Napjainkban a műemléki védettségű Lábasház sok évig üres, kiadó/eladó volt. Jó 30 éve a SZÜV Lícium Rt. újíttatta fel, s működött benne. Mára új tulajdonosa van, aki szépen rendbe tette, és vendéglátóhelyet alakított ki benne. A cikkünkben és az alábbi galériánkban bemutatott fotókat és az ingatlan történetét Süli-Zakar István dolgozta fel a cég által kiadott 1990-es, szép könyvben. Fotók: Archív, Hapák József, Ruzicska Gyula, Vass Attila Tamás.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A felújított Lábasház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

DBKL

Utazás a síneken Nyulasig: volt egyszer egy 5-ös tuja

Debrecen egyik legendás villamosjárata, az 5-ös villamos 1973. szeptember 29-én közlekedett utoljára. Ebben az összeállításunkban erre a vonalra emlékezünk sok régi képpel. A Régifotók.hu alábbi képmásolatán például az látható, amikor az 1911-es villamosítás előtt (és után is, mivel a postapalota 1931-es) még gőzvonat járt a Hatvan utcai 5-ös pályán:

Gőzvonat a Hatvan utcán. Fotós: Ismeretlen

Az 5-ös villamosok az Aranybika Szálló (később a Hatvan utca) és Nyulas között közlekedtek. Az első vonalszakasz az Aranybika és a Baromfivásártér között működött, eleinte lóvontatással. Sín 1886 óta volt ezen a vonalon.

Hatvan utca, 1932. Fotó: Fp / Flanek-Falvay-Kováts

Később ezt bővítették a Böszörményi úton át Nyulasig, a villamosítás pedig itt is 1911-ben történt meg.

Vörös Hadsereg útja,1959. Fotó: Képzőműv. Alap Kiadóv.

A Wikipedia szerint az 1920–30-as években volt egy 5A-s is, ami a Hortobágy Malomig járt.

Vörös Hadsereg útja, 1961. Fotó: Járai

1906 és 1950 között a Baromfivásártér és Nyulas közötti szakaszát a Debrecen–Nyírbátori HÉV is használta. Nyulasi szakaszán túl egy nem villamosított vágánykapcsolata volt a későbbi 7-es villamoshoz (itt közlekedett a HÉV).

A fenti képen a Pesti utcai villamosmegálló látható a Hortobágy Malomnál, dr. Barcsay László felvételén. A fotómásolatot a Bihari Múzeumtól kaptuk. A következő kép a Pesti utca túlsó felét mutatja az 5-ös villamossal, és Pecze János töltötte fel a Facebook-oldalunkra.

Az alábbi felvételen a Segner téri megálló, majd az 5-ös villamos kitérője elevenedik meg, amelyik a Böszörményi út és a József Attila utca kereszteződésénél volt. Ezt a képmásolatot és a Hatvan utcai végállomást visszaadó nyitóképünket a Nosztalgia és történelem című oldal közölte.

Ikerkocsi a Segner téren. Fotó: Villamosok.hu

Kitérő a József A. utcánál. F.: Nosztalgia és történelem

Az 1973. szeptember 29-éán megszüntetett 5-ös villamosok helyett a 28-as autóbuszokat állították forgalomba.

Ikerkocsi a Nyulasi végállomáson, 1971-ben. Fotó: villamosok.hu

A HB Napló cikke így írt: 1973. szeptember 29-én, szombaton éjfél előtt utoljára közlekedett villamos a debreceni Hatvan utcai szárnyvonalon. Az utolsó járat éjfél előtt 25 perccel indult a Hatvan utca 2. szám elől, majd a végállomásról a DKV Salétrom utcai telepére ment, ugyanis minden kocsit véglegesen kivontak a forgalomból. Vasárnap reggel 5 órától a Volán Debreceni 6. Számú Vállalatának autóbuszai vették át a Hatvan utca és a Doberdó utca közötti forgalom lebonyolítását. Tehát immár a 28-as autóbuszok bonyolítják le a forgalmat a vonalon a villamosok helyett.

Nyitóképünk teljes méretben. F.: Nosztalgia és történelem

Íme a lap riportja az 5-ös villamos utolsó útjáról:

DBKL

A Bika 5-ös villamossal. Fotó: Járai

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

2026. szeptember 28., hétfő

A Tisza-palota Dósa nádor téri alagútjának legendája

Debrecenben a Tisza-palotának a legenda szerint volt egy pincebunkere, annak pedig egy hátsó alagútja, amin a Dósa nádor térre lehetett kijutni. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A régi fedlap és pinceablak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Volt is ott többek között egy csapóajtó (lásd a fenti képen), amit e járat részének tulajdonítottak egyesek. A tér 2020-as átépítésekor a sajtóban az jelent meg, hogy a csapóajtót megszüntetik, mivel ott alakítják ki az új szökőkutat. Ezt a helyet látogattuk meg 2026. szeptember 28-án.

A két új fedlap. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megállapíthattuk, hogy a régi fedél valóban nincs ott, ellenben odakerült két másik fémből készült hasonló alkalmatosság. Ugyanakkor a tér és a Rózsa utca sarkán még megtalálható a Tisza-palota vastag pinceablak-fedele (lásd az első képen). Ez az ottjártunkkor résnyire nyitva volt, azon bekémlelve pedig egy vastag fémrácsot fedezhettünk fel. Tehát a pince most is megvan, és ebben nincs is semmi rendkívüli – mint ahogyan abban se, ha volt ott egy kivezető járat is. Nem kizárt az sem, hogy ez a járat vagy annak egy része most is létezik, csak éppen immár a szökőkút üzemi aknája működik benne.

A pinceablak napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Facebookon megosztott cikkünkhöz Kedves Olvasónk, Héty Péter jelezte: „Az nem alagút volt, hanem az épület alatti óvóhely kimenekülő búvónyílása a faltól bizonyos távolságra, ahol az esetleges épületomlás törmeléke elvileg nem zárta volna el a kijutást. Az az ablak pedig az egykori óvóhely ablaka. Ilyen távolabbi kibúvóval szinte csak a MÁV óvóhelyei rendelkeztek. Pl. a vasutas bérházaknál is a Wesselényin.” A következő archív fotónkon a feltételezett alagút egykori környékét láthatjuk a 2020-as térrendezés idején, amikor csöveket is lefektettek a területen. Középen talán éppen a volt alagút húzódik:

Átépítés a volt nyílásnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

DBKL

2026. szeptember 27., vasárnap

A régi virágpiac a Csapón

Debrecen fő virágpiaca hagyományosan a Csapó utcán, a szabadban működik (a téli időszakok kivételével, amikor a vásárcsarnokban van a helye). Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Napjainkban, a Dósa nádor tér 2020-as átépítése és a Csapó utcai sétálóövezet bővítése óta (amióta a Piac utcai korzó része lett a Dósa nádor tér és a Csapó utcának a Burgundiáig tartó része) ez a virágpiac a Vár–Liszt utca és a Dósa nádor tér közötti Csapó-szakasz páratlan oldalában található.

A virágpiac 2020 előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lényeges változás, hogy autók már ezen a térkövezett területen sem járhatnak, tehát parkolók sincsenek. Ugyanakkor a korábbi asztalok helyett immár alacsony, rácsos „utcabútorok” vannak, amikhez a kereskedőknek is körülményesebb odaállniuk vagy -ülniük (fotók lentebb).

Az őszi virágpiac, anno. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezeket a fafedelű betontömböket sokan arra használják, hogy piaci időszakon kívül rájuk telepednek törökülésben, és együtt bandázva esznek-isznak-szórakoznak.

Öntöttvas kút a hajdani virágpiacon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Vár–Liszt utca és a Dósa nádor tér közötti Csapó-szakaszon a virágpiac a szomszédos új vásárcsarnok, a Fórum Debrecen és a Csapó-korzó első ütemének építése-átadása óta működik. 2019 őszéig azonban még e Csapó-szakasz mindkét oldalában és normális asztalokról lehetett árusítani.

Virágpiaci hangulat a Vár utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az időszakban még az öntöttvas nyomókutat is bárki használhatta a hajdani Ezermester-bolt előtti parkolónál. Viszont, ellentétben a mostani helyzettel, nyilvános vécék és mosdók, valamint pavilonok még nem működtek a virágpiacon.

Ilyen asztalokról árultak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindezeknél is korábban a virágpiac a Csapó utca egy kintebbi (a Rákóczi utcai piachoz közelebbi) részén működött. A virágpiac az 1970-es évek elején is még a vegyipari középiskola, valamint a Debrecen Áruház vonala, továbbá a Vár–Liszt utca között, szintén mindkét oldalban fogadta a vásárlókat. Ez így maradt az első vásárcsarnok 1976-os átadása után is, hiszen ahhoz is közel volt a virágpiac. Akkor még dinnyét és fenyőt is ezen a területen árusítottak, amikor eljött az idejük.

Színpompás őszi kavalkád. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen másik nagy virágpiaca a Köztemető főkapui előtti tereken szolgálja ki a vásárlókat. Ezeken kívül természetesen a többi piacon, például a Fényes udvari területen is kapható virág.

Az új virágpiac az átadásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Az új virágpiac az átadásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A régi virágpiac... Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. szeptember 26., szombat

A Batthyány-sarki Ludas Matyi Espresso históriája

Debrecenben a Batthyány utca és a Szent Anna utca sarkán található egy vendéglátóhely, amit ma is sokan Ludas Matyiként emlegetnek, ugyanis jó ideig így hívták Fazekas Mihály műve, a Lúdas Matyi alapján. A napjainkban itt működő étterem és panzió honlapján az olvasható róla, hogy a létesítmény „egy nagyon patinás műemlék épületben kapott helyet, mely 1830 óta a debreceni vendéglátás meghatározó résztvevője”. Minden bizonnyal tehát Petőfi Sándor is ismerhette, illetve járhatott benne, hiszen Arany János és ő a sarok túlsó oldalán lévő pajtában szerepelt színjátékokban. Az épület részlete a Batthyány és a Szent Anna utca sarkán 1936-ban, a Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatékaként fennmaradt fotón:

Az épület részlete a Batthyány és a Szent Anna utca sarkán

A rendelkezésünkre álló fotóanyagok tanúsága szerint 1936-ban például az épületben Kun József fűszer-csemege kereskedése tevékenykedett, majd profilváltás következett. Az épület látványa Kun József üzletével 1936-ban a Varga utca felől, szintén a Fortepan / Fóris–Vastagh-hagyatékból:

Az épület látványa Kun József üzletével 1936-ban

Kedves Olvasónktól, a képeket is csatoló Győri Ildikótól tudjuk, hogy a vegyesbolt után itt üzemelt Kiss Ernő híres cukrászdája. Ez a cukrászda az államosítást követően lett Ludas Matyi. Az üzletet 1952. november 25-én adták át a vendéglátó vállalatnak. Íme az egykor a Ludas Matyi helyén működő Kiss Ernő-féle cukrászda belseje (reprodukció: Győri Ildikó):

A Kiss Ernő-féle cukrászda belseje

A teremben táncolni is lehetett, a Ludas Matyi nevet pedig egy neonreklám-figura is hirdette az épület Béke úti homlokzatán (lásd lentebbi fotónkon). A földszinti ablakokat szép rácsok díszítették, ugyanakkor az épület kerthelyiséggel is rendelkezett. Az alábbi fotót Kedves Olvasónktól, Seprényi Zsolttól kaptuk, köszönjük szépen!

A Ludas belseje az 1980-as években

Nyul Imre azt is felidézte, hogy az 50-es évek végén az épület egy részében fodrászat is működött. Az egyik fodrászt Zsiga bácsinak hívták. Az emeletről a kép után olvashatnak...

Kiss Ernő cukrászdájának portálja. Repró: Győri Ildikó

Kiss Péter Ernő olvasónk a hozzászólásában így fogalmazott: „Ez az épület a 30-as évektől a cukrászdával együtt Kiss Ernő cukrászmester tulajdona volt. A 30-as, 40-es években Debrecen egyik legkedveltebb cukrászdája volt. Egész az 50-es évek elejéig, amíg ... el nem vették tőle, magyarán államosították. Ettől kezdve a színvonal fokozatosan süllyedt egy lebuj színvonalára. Kiss Ernő élete végéig (1964) soha többé nem tette be a lábát a volt üzletébe. Igaz, az akkori hatalom nagy kegyesen megengedte neki és részben a családjának, hogy az emeleten mint albérlők lakjanak.”

A képmásolatot Túri Istvánnak köszönjük!

Az épület mai látványa ebben a videónkban is megtekinthető.

DBKL

Fotó: Fortepan / Vozárik Edit, 1960

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

Élet 1974-ben, Debrecenben – 15 retro képpel

A Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Debrecen 50 esztendővel ezelőtti életére csodálkozhatunk rá a Fortepan cívisvárosi képei között. Az első felvételen az akkor még Vörös Hadsereg útja nevű főutca 1974-es forgalma elevenedik meg. A következő képeken a halálkanyart és a korabeli főteret is megidézhetjük.

A Nagytemplom a halálkanyarral. Fotó: Fortepan / Bencze László

1974-ben, a mai főtéren. Fotó: Fortepan / Bencze László

Két hasonló épület következik: az eredetileg Alföldi- és a Hitelbank-palota. Ezekben ma is pénzintézet üzemel a lakások és irodák alatt. A Felszabadulási szobor még megvan, viszont a gyermekcipőbolt és a játékbolt már megszűnt.

A főutca és a Csapó utca sarka. Fotó: Fortepan / Bencze László

A Hietelbank-palota 1974-ben. Fotó: Fortepan / Bencze László

Az 50 éves fotóknak köszönhetően az úttörőház, azaz a vármegyeháza is életre kel. A szintén nagyon szép zenedepalota és környéke 1974-es arcára ezután csodálkozhatunk rá.

Az úttörőház. Fotó: Fortepan / Bencze László

A Csapó utcai zenede. Fotó: Fortepan / Bencze László

A Fortepan cívisvárosi képei között gazdag sorozatban gyönyörködhetünk az 1974-es virágkarneválról is. De van olyan kép is, amely a Bethlen és a Mester utca sarkának bontását örökítette meg, vélhetően a panelsor és a Kölcsey-művközpont építése érdekében.

Az 1974-es virágkarnevál. Fotó: Fortepan / Hajdu Richárd

Mester utcai bontás. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A Csapó utcán is szuper képek készültek, alább az új Dollárház üzletsora látható, köztük a Csemege.

A Dollárház. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Hálásak lehetünk, hogy képek maradtak fenn a Nagyállomás akkori előcsarnokáról, valamint a Petőfi tér felőli váróban működő tejivóról is.

A Nagyállomás előcsarnoka. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A Nagyállomás tejivója. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

A fél évszázados képeknek köszönhetően felidézhető az is, hogy milyen volt akkoriban a Tanácsköztársaság útja (a mai Egyetem sugárút). De hüledezhetünk a Fürst Sándor (mai Rakovszky) utca és a Dobozi lakótelep lélegzetelállító 1974-es látképén is...

A Tanácsköztársaság útja. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A Fürst Sándor utca. Fotó: Fortepan / Uvaterv

A szórakozást a végére hagytuk. A kikapcsolódásnak és a kirándulásnak akkor is kedvelt terepe volt a Nagyerdő, ahol tömegek élvezték a vidámpark nyújtotta örömöket!

1974, vidámpark. Fotó: Fortepan / Nagyerdei Kultúrpark

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. szeptember 29., kedd

A Rickl- és a Lábasház (1792)

Utazás a síneken Nyulasig: volt egyszer egy 5-ös tuja

2026. szeptember 28., hétfő

A Tisza-palota Dósa nádor téri alagútjának legendája

2026. szeptember 27., vasárnap

A régi virágpiac a Csapón

2026. szeptember 26., szombat

A Batthyány-sarki Ludas Matyi Espresso históriája

Élet 1974-ben, Debrecenben – 15 retro képpel