Keresés ebben a blogban

2025. július 31., csütörtök

Ma 176 éve esett el Petőfi Sándor, aki Bem tiltása ellenére is harcolt a túlerővel a segesvári csatában


Debrecen szinte a második otthona volt a költő Petőfi Sándornak, hiszen megannyi szállal kötődött a cívisvároshoz. A poéta ma 175 esztendeje, 1849. július 31-én tűnt el, és halt meg vélhetően a segesvári ütközetben, két nappal a debreceni csata előtt. A fenti kép Bogdan Willewalde festménye (Wikipédia).

A költő Petőfi téri szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Segesváron történtekről korábban így írt dr. Nagy Imre (nagyításért kattints a képre):


„Hej, Debrecen, sokat szenvedtem én tebenned” – írta Petőfi arról, hogy 1843 november végétől 1844 február közepéig egy tönkrement társulat színészeként a cívisvárosban nyomorgott. A nélkülöző ifjú a jegyszedő Fogas Józsefnénél lakott a Várad utcai új soron (a mai Petőfi tér 12-nél). Ablakuk akasztófára nézett, s temető is volt ott. Később Orlai Petrich Soma (1822–1880) ezt festette meg a híres művében. Petőfi 1849-ben, a kormány és az Országgyűlés debreceni emigrációja idején a Harmincados közben (a mai Batthyány utcában) lakott a feleségével, Szendrey Júliával, s a cívisvárosban írta meg több buzdítóversét is. Itt született a Zoltán nevű fia, akinek Arany János és a felesége lettek a keresztszülei . Petőfi és jó barátja, Arany korábban együtt színészkedtek abban a pajtában, mely a mai Batthyány és Szent Anna utca sarkán állt, a későbbi Ludas Matyi Espressonál. Petőfi Sándor 1849. július 31-i eltűnését, halálát máig rejtélyek és legendák övezik...

Petőfi Debrecenben, 1844. Festmény: Orlai Petrich Soma

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. július 30., szerda

A régi díszparkot idéző kiskert az átépített Petőfi téren

Debrecen egyik legújabb közterülete az átépített Petőfi tér, amit 2021. december 8-án kezdtek megváltoztatni a régi szökőkút lerombolásával. Ezt a helyet örökítettük meg 2025. július 30-án a most megosztott képeinkkel és videónkkal. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Színpompás virágok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Petőfi-szobor közelében építettek egy medencét, amihez büfé is tartozik. A parkot máshol is átépítették, és nagy rozsdás vastömbök „mutatják”, hogy mik voltak itt a '44-es bombázások előtt. Erről itt írtunk. A régi szökőkút területének közelében egy vasrácsokkal körbevett játszóteret csináltak.


Petőfi tér virágokkal, gyeppel és más növényekkel beültetett, még zöldellő, színpompás, gondozott parkjáról és szökőkútjáról utoljára 2017 nyarán, ebben a cikkben emlékeztünk meg videóval. Az pedig, hogy a lebontott szökőkút helyére mit építettek, erre a cikkünkre látogatva ismerhető meg.

Petőfi-szobor, 2025. VII. 30. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

70 éve forgatták a „Körhintát” a debreceni tanyavilágban és Hortobágyon

Debrecen határában, a Látóképi Csárdánál, valamint a Hortobágyon 1955 őszén kezdődött a Körhinta című film forgatása, melyet Fábri Zoltán rendezett, és Törőcsik Mari mellett Soós Imre is főszereplője. A Néplap július 30-án adott hírt a készülő filmről, majd október 30-án már a tényleges munkákról tudósított, december 3-án pedig ez jelent meg: a darab december elején teljesen elkészül, és a jövő esztendő első hónapjában a közönség elé kerül a debreceni tanyavilágban játszódó történet, melynek jelenetei a fentieken kívül a Veréb- és Kádár-dűlőben is játszódnak. Akkor, 1955 decembere elején egyébként a lakodalmas jelenetet vették fel a Kilenclyukú hídnál. A két fiatal gyönyörű szerelmét elmesélő fekete-fehér drámát az 1956-os cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma Díjra jelölték.

Törőcsik Mari és Soós Imre. Fotók: Wikipédia

A történet szerit Marit (Törőcsik Mari) az apja Farkas Sándor egyéni gazdához (Szirtes Ádám) akarja feleségül adni, hogy egyesíthessék a földjeiket. A lány azonban Bíró Mátét (Soós Imre) szereti, s emiatt szembeszáll az apja akaratával. Egy lakodalmi mulatságon Máté és az indulatain uralkodni nem képes Farkas nyílt összetűzésbe keverednek, miután Mari és Máté önfeledten táncolnak egymással. Amikor Mari közli az apjával, hogy Mátét szereti, és nem hajlandó feleségül menni Farkashoz, Pataki baltával támad rá. A lány elmenekül... – a folytatást lásd a filmben.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. július 29., kedd

A Piac utcai szökőkút nyár esti ragyogása


Debrecen belvárosának egyik kedvelt látványossága a Piac utca és a Csapó utca sarkán pompázó szökőkút a Dégenfeld parkban. A 2001-ben átadott főtéri korzó részét alkotó csobogó esténként ugyanis megvilágítva ontja a vízsugarakat – ezt örökítettük meg a 2025. július 28-án készített felvételeinken, többek között az Aranybikával és az eső utáni sejtelmes égbolttal egyetemben. Érdemes arra sétálni napnyugta után! Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. július 28., hétfő

Ahol Szabó Magda is született: a Magyar Királyi Bábaképezde

Debrecenben a Budai Ézsaiás és a Vágóhíd utca között bújik meg a fák alatt egy minifalunak tűnő, körbekerített létesítmény. A parkokkal övezett kis házakban a Debreceni Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény működik, eredetileg azonban a Magyar Királyi Bábaképezde és Nőgyógyászati Klinika számára nyílt meg 1906 júniusában.


A mai Wesselényi városrészben fekvő intézményről a most megosztott régi szép képeslapot Kedves Olvasónk, V. Pákozdi Zoltán Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra. A bábaképző-nőgyógyászatot a mai Bem tér 9. szám alatti épületből költöztették ide, és a vezetője dr. Kenézy Gyula volt. Itt látta meg a napvilágot 1917. október 5-én a későbbi világhírű írónk, Szabó Magda is.

A Bárczy napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bem téri régi épületben később a Debreceni Torna Egylet végzett igen hasznos munkát. A Bárczy pedig 1947-től kezdte használni a helyiségeit a bábaképezdének, amely tevékenységi köre egyébként aztán átkerült az orvostudományi egyetemhez (1918) és a közeli Demkébe (1913). Az I. világháború idején itt is hadikórház volt. A régi képeslapon szereplő tornyos épület, illetve a torony ma már nincsen meg, és sok mást is átépítettek a területen.

A dohánykutató felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bárczy azonban napjainkban is őrzi a békebeli intézményépítés emberközeli, praktikus jegyeit. A szomszédos MÁV-lakóparkkal, az Attila téri templommal, a volt dohányvizsgálóval és dohánygyárral, valamint a felüljáróval, a katolikus temetővel és az egykori pavilonlaktanyával (melyek története a cikk végén szerepel) Debrecennek egy rendkívül értékes, érdekes és izgalmas részét alkotja. A hajdani csendőrlaktanyát sajnos már csak az archív felvételeinken tudjuk bemutatni.

Nyitóképünk teljes méretben. Adományozó: V. Pákozdi Zoltán

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 111 éve robbant ki az I. világháború, amelynek külföldi harcaiban is elestek debreceni katonák


Debrecen, mint oly sok település és ország, nem kerülhette el, hogy kimaradjon az első világháborúból, amely ma 111 esztendeje, 1914. július 28-án robbant ki. Régi fotók: Fortepan / Jankó Attila

A Nyugati utcai kaszárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első kép a debreceni 2. huszárezred katonáit örökítette meg Galuziában, egy bajtársuk sírjánál. A „kettesek” debreceni laktanyája a Nyugati utcán volt, s részben ma is állnak az épületei.


A fenti képen is a mieink szerepelnek, de már egy oldottabb helyzetben: a galuziai pihenőálláson. A 2. huszárezreden kívül a debreceni 39-es gyalogezred katonái is harcoltak az első világháborúban. 

A 39-esek laktanyája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alakulat itthoni kaszárnyája a Kossuth-gimnázium mai épületegyüttese, a Pavilonlaktanya volt. A katonák monumentális emlékműve pedig a Medgyessy sétányon áll:

A 39-esek emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A profikon kívül a Református Kollégium diákjai és tanárai közül is sokan álltak katonának.

A Református Kollégium falán elhelyezett emléktábla

Mindezeken túl, a Kassai úton megépített Vilmos Huszárlaktanyát ebben a cikkünkben mutattuk be.

A Vilmos régi tiszti kaszinója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a 3-as honvéd- és 3. népfelkelő-gyalogezred szobrának története idekattintva tárul fel.

„hármasok” emlékműve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az első világháború debreceni vonatkozása a Balmazújvárosi út melletti orosz hadifogoly-temető is, ahol 1618 orosz hadifogoly nyugszik. A helyet erre az összeállításunkra látogatva ismerhetik meg, a román megszállásról pedig itt írtunk. Az I. világháborút az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés volt hivatott lezárni.


Debrecenben a fentieken kívül a Doberdó utca neve is az I. világháború egyik súlyos ütközetének emlékét őrzi, de érdemes azt is felidézni, hogy 1914 szeptemberétől a sebesültek ellátása érdekében az Auguszta-népszanatórium is hadikórházként működött, akárcsak a fenti képen látható bábaképző.

Az I. világháborús emlékmű a Honvédtemetőben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. július 27., vasárnap

50 éve lett bajnok a Debreceni Dózsa – a győzelemre emlékező kiállításhoz keresnek régi fotókat, relikviákat


Debrecen ma is népszerű egykori kiváló NB I.-es férfi kézilabdacsapata, a Debreceni Dózsa 50 évvel ezelőtt, 1975-ben nyerte el a bajnoki címet. Ennek tiszteletére rendez kiállítást a Méliusz-könyvtár Helytörténeti Részlege. A rendezők azt kérik, hogy akinek van régi fotója, relikviája, emléktárgya (zászló, mez, jegy, serleg, érem stb.) a csapatról abból az időből, bocsássa rendelkezésükre a tárlat idejére. Bevinni nyitva tartási időben lehet, elektronikusan küldeni a helyismeret@meliusz.hu címre.
A tárlat megnyitója a győzelem évfordulójához igazítva 2025. szeptember 30-án 17 órától lesz az intézmény II. emeleti Helytöri Klubjában.
Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Debreceni Dózsa SE

További sportos cikkeink a cívisvárosból:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. július 26., szombat

Debreceni régiségvásárok, régi virágkarneválok


Debrecenben a gyűjtőket, kutatókat, városvédőket bemutató népszerű Helytöri Klub következő vendége Máté László lesz, aki a Debreceni Virágkarneválok egykori szervezője, gyűjtő, valamint főrendezője a Debreceni Régiségvásárnak. A beszélgetés fő témája ennek megfelelően természetesen a régi virágkarneválok és a mai, immár 26. éves régiségvásárok története. Az élő tereferét az érdeklődők 2025. augusztus 12-én 17 órától tekinthetik meg a Bem téri Méliusz Központi Könyvtár 2. emeleti Helytörténeti Részlegében. Az esemény Facebook-leírása idelátogatva ismerhető meg. A program ingyenes, de a szervezők azt kérik, hogy aki részt venne az eseményen, regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre az előkészületek segítése érdekében. 

A rendezvény plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

Virágkarneváli összeállításaink sok szép régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Csillag utca


Debrecen Burgundia városrészében fut a Csillag utca, mely a Csapó utcát és a Bocskai teret köti össze. Idelátogattunk 2025. július 25-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ellátni a Csapóig. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Csillag utca először 1897-ben kapta ezt a nevét, de 1948-tól a rendszerváltásig Marx Károly utca volt a neve. A vele párhuzamos Pacsirta utcával és Bercsényi utcával együtt a városárkon túli külterületen kimért taxás / hóstáti telkek utcájaként jött létre – tudható meg Tóth Pál utcaneves könyvéből.

Tetszetős utcakép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori Meteor Mozi kertmozija mellett végződő utcának a képe ma már nem egységes (régi kisebb-nagyobb házak és új lakóépületek egyaránt alkotják), ám így is jó benyomást tehet az itt körbenéző érdeklődőkre. Javasoljuk tehát, hogy sétáljanak végig ezen a nem túl hosszú Csillag utcán is!

Jellegzetes régi kis ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. július 25., péntek

Hol és hogyan játszottak, pihentek a gyerekek a régi Nagyerdőn?


Debrecenben a Méliusz-könyvtár Helytörténeti Részlegének munkatársai „Gyerekélet az 50–60 évvel ezelőtti Nagyerdőben” címmel tartanak régi fotókkal gazdagított múltidéző sétát az egykori nyári tábor, Jubileumi Játszótér, Göcs- és Építők-sporttelep, valamint a műjégpálya, VAOSZ, Rózsakert, stadion, strand és csónakázó stb. helyein. A kirándulás 2025. augusztus 27-én 15 órától lesz, amikor is az érdeklődők a II. János Pál pápa téri Pörgettyű szobortól kelnek útra. A program ingyenes, azonban a szervezők azt kérik, hogy aki részt venne, regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu. címre az előkészületek segítése érdekében. Az esemény Facebook-leírása idelátogatva olvasható.

A helytörténeti séta plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Dorottya utca

Debrecen halhatatlan költője, Csokonai Vitéz Mihály „Dorottya” címmel írta meg az egyik legnagyobb művét. Ez a magyar irodalom első komikus eposza, s annyira maradandó, hogy 1927-ben még utcát is elneveztek róla a cívisvárosban. Ennek az is az oka, hogy ebben az utcában található a poéta híres síremléke. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Csokonai sírja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az „Isten adománya” jelentésű Dorottya nevét viselő utca a Bartók Béla és a Kishegyesi utat köti össze a Hatvan utcai kert nevű városrészben, s mi 2025. július 24-én látogattunk ide. A „Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon – furcsa vitézi versezet négy könyvben” című komikus eposzt 1798–1799 telén írta Csokonai Vitéz Mihály. Először 1804-ben jelent meg mintegy 500 példányban Nagyváradon.

A temető maradványa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nem túl hosszú Dorottya utca egyik nevezetessége a kórházterület mellett az egykori Hatvan utcai református temető maradványa, ahol Csokonai 1836-ban felállított síremléke is áll. A kihelyezett tájékoztatótáblák szerint a temető helyét éppen 325 éve, 1700 nyarán jelölte ki Palágyi Pál és Veresmarti János szenátor. Az I. világháború idején, 1914 októberétől idekerültek a fertőzésekben elhunyt katonák és hadifoglyok is. A furcsa hangulatú kis dombon található temetőmementóban ma már csak a Csokonai-gúla és néhány sírkő őrzi a múltat...

A Csokonai-sír. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!