A ma 107 éve meggyilkolt Tisza István miniszterelnök és az Egyetem téri szobrának viszontagságos története

A Debreceni Egyetem alapítójának, a cívisváros egykori diákjának, gróf Tisza Istvánnak a szobra immár az oktatási intézmény főépülete előtt áll: az alkotást ide helyezték át, és avatták fel ünnepélyesen 2016. október 31-én.

A leleplezés után. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A néhai miniszterelnököt (1861. április 22. – 1918. október 31.) ábrázoló bronzalakot Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette. A mű 1926. október 26-tól az orvostudományi egyetem központi palotája előtt volt eredetileg, s 1945 áprilisában diákok döntötték le. Aztán a Déri Múzeumban őrizték az ezredfordulóig, amikor a városvédő egyesület kezdeményezésére kerülhetett vissza a Nagyerdei körútra. Az alábbi képeken balról: a szobrot 1926-ban Klebelsberg Kunó miniszter avatta fel. Jobb felső sarok: Ferenc József és Tisza István. Jobbra lent: Gróf Tisza István szobra 1945-ig állt az orvospalota előtt.

Ez azonban továbbra is csupán ideiglenes hely volt, mivel az igazi szándék már a kezdetekkor is az volt, hogy a merényletben elhunyt gróf Tisza István szobra az egész egyetem főépülete előtt álljon. Ez a főépület 1932-ben készült el, tehát 14 évvel később, mint az orvosi.

Kilencven év után azonban a kompozíció – amit Győrfi Lajos restaurált – a hallgatói önkormányzat kezdeményezésére immár az őt megillető téren tekint le az utókor emberére. (A fenti archív képeket az avatás előtti konferencia tárlatán repróztuk.)

A képet Kenyeres Ilona küldte. Fotó: Tóth Gyula

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az avatás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A protestáns gályarabok emlékoszlopa
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Tóth Árpád nagyerdei emlékműve
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei

70 éve forgatták a „Körhintát” a debreceni tanyavilágban és Hortobágyon

Debrecen határában, a Látóképi Csárdánál, valamint a Hortobágyon 1955 őszén kezdődött a Körhinta című film forgatása, melyet Fábri Zoltán rendezett, és Törőcsik Mari mellett Soós Imre is főszereplője. A Néplap július 30-án adott hírt a készülő filmről, majd október 30-án már a tényleges munkákról tudósított, december 3-án pedig ez jelent meg: a darab december elején teljesen elkészül, és a jövő esztendő első hónapjában a közönség elé kerül a debreceni tanyavilágban játszódó történet, melynek jelenetei a fentieken kívül a Veréb- és Kádár-dűlőben is játszódnak. Akkor, 1955 decembere elején egyébként a lakodalmas jelenetet vették fel a Kilenclyukú hídnál. A két fiatal gyönyörű szerelmét elmesélő fekete-fehér drámát az 1956-os cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma Díjra jelölték.

Törőcsik Mari és Soós Imre. Fotók: Wikipédia

A történet szerit Marit (Törőcsik Mari) az apja Farkas Sándor egyéni gazdához (Szirtes Ádám) akarja feleségül adni, hogy egyesíthessék a földjeiket. A lány azonban Bíró Mátét (Soós Imre) szereti, s emiatt szembeszáll az apja akaratával. Egy lakodalmi mulatságon Máté és az indulatain uralkodni nem képes Farkas nyílt összetűzésbe keverednek, miután Mari és Máté önfeledten táncolnak egymással. Amikor Mari közli az apjával, hogy Mátét szereti, és nem hajlandó feleségül menni Farkashoz, Pataki baltával támad rá. A lány elmenekül... – a folytatást lásd a filmben.

Kapcsolódó összeállításaink:

• 95 éve született Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• Keleti Éva művészportréi

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

60 éve kezdték építeni a debreceni régi Ifjúsági Parkot

Debrecenben 1965. október 23-án igen örvendetes hírt közölt a helyi sajtó. A cikk így kezdődik: „Nagy mozgást és munkát látnak, akik mostanában a régi István Gőzmalom mögött, a Thomas Mann utca környékén járnak. A nagy üres telken, a másfél holdnyi beépítetlen területen épül a debreceni ifjúsági park. Régi terv megvalósításához kezdtek hozzá a KISZ-fiatalok. A Debrecen Városi Tanács a Kommunista Ifjúsági Szövetség Debreceni Városi Bizottságával együtt szervezi az építkezést, irányítja a munkát. A jelentős kezdeményezést a KISZ Központi Bizottsága anyagiakkal támogatja.”

A megmaradt domb 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megtudhatjuk a korabeli beszámolóból azt is, hogy „A teljes tervdokumentációt az ÉM Debreceni Tervező Vállalat kiszesei készítették el. Sokat ígérő rajzok vázolják fel a debreceni fiatalok új szórakozóhelyének jövendő képét. Mindenekelőtt a terepet kell rendezni, földmunkákat végzeni. Kivágták a régi, korhadt fákat, a park területét először az erdőgazdaság fiataljai vették birtokba. Ezt követően egymás után jelentkeztek a debreceni iskolák, vállalatok kiszesei. Eddig mintegy 150 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ott dolgoztak a leendő park területén a Tóth Árpád Gimnázium, továbbá a pallagi technikum, a Debreceni Gépjavító Állomás, a Fűvészkert utcai általános iskola fiataljai. Minden napra jut egy-egy új csoport. Már bejelentette részvételi szándékát a Kossuth Lajos Tudományegyetem KISZ-szervezete, a vegyipari, a gépipari, az építőipari technikum, az agrártudományi főiskola, a TITÁSZ, a vízmű KISZ-szervezete is.”

A megmaradt kapu 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1965. október 23-i cikk tudatja továbbá, hogy „A debreceni ifjúsági park szemmel láthatóan közüggyé vált. A 800 ezer forintos költséggel épülő létesítményhez csak az anyag kerül majd pénzbe. Minden emberi munkát társadalmi összefogással végeznek el. A parkot a kertészethez, növényekhez értő fiatalok építik, a sportpályákat a város sportszerető leányai és fiai.” Az Ifiparkban később a debreceni Color Együttes, valamint Tankcsapda is koncertezett. Az pedig, hogy miként alakult a Végh Dezső utcai létesítmény története, és mi van ma ezen a helyen, ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

A volt lelátó romjai 2016-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink sok régi képpel:

• A Jubileumi Játszótér
• A Nagyerdei körúti nyári tábor
• Az újkerti szánkódomb és barátság park
• Az Oláh Gábor utcai műjégpálya
• A Jancsi és Iluska játszótér
• Volt egyszer Debrecenben egy Ifipark
• A Mikepércsi úti Malév-kísértettanya
• A Kassai úti Göcs-bunker
• Az ördög árka
• A volt szovjet tankúsztató
• A hajdani Termál Panzió
• A lebontott nagyerdei kemping
• Debreceni kísértettanyák
• A Medgyessy sétány szellemkastélya I.
• A Medgyessy sétány szellemkastélya II.

A 73-as kép forrása: Ötvenéves a debreceni rockzene

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Huszár Gál utca

Debrecenben a hajdani olajütő mellett és a volt Kincses-tó közelében, a Keresszegi és a Budai Nagy Antal utca között fut a Falóger nevű városrészben a Huszár Gál előtt tisztelgő utca, ami a híres nyomdászról, reformátorról, a debreceni könyvnyomtatás megalapítójáról kapta a nevét. Huszár Gál 1512. október 16-án született, és 1575. október 23-án hunyt el.

A Luther-saroknál. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A Wikipédia leírása szerint Verancsics Antal, Eger érseke 1560 októberében elfogatta. Mielőtt az egri börtönbe szállították volna, Kassán tartották fogva, ahol a tisztelői kibontották a börtön falát, így megmenekült december 27-én. Kassáról a nyomdájával együtt Debrecenbe költözött. Debrecenben papi állást nem vállalt, csak nyomdászkodott: először a Magyaróváron elkezdett énekeskönyvét adta ki (Isteni dicséretek és psalmusok), majd főként a debreceni református püspök, Méliusz Juhász Péter műveit nyomtatta ki. Debrecenből 1562 májusában távozott Komáromba.

Huszár Gál (1512–1575)

Eltiltásokkal, üldözésekkel terhelt, kalandos élete során többször kellett menekülnie, végül azonban 1568-től a haláláig (melyet pestis okozott)a Dunántúli Református Egyházkerület első püspökeként tevékenykedett, és a könyvnyomtatást is művelte. Emlékét ma Debrecenben szobrok is őrzik a nagyerdei Egyetem téren, valamint a Böszörményi úti nyomda udvarán. Ezek mellett egy oktatási intézmény viseli a nevét a Diószegi úton.

Huszár Gál nyomdászjegye

Kapcsolódó összeállításaink:

• Bencsik Sándor utca
• Segner tér
• Egyetem sugárút
• Nyíl utca
• Füredi út
• Thomas Mann utca 
• Huszár Gál utca
• Batthyány utca
• Szent Anna utca
• Csapó utca
• Hatvan utca
• Széchenyi utca
• Piac utca
• Főtér
• Kossuth utca
• Dósa nádor tér
• Varga utca
• Mester utca
• Egyetem tér
• Kassai út
• Faraktár utca
• Kolónia utca
• Pacsirta utca
• Zúgó utca
• Rakovszky utca
• Homok utca
• Hadházi út
• Dorottya utca
• Csillag utca
• Domb utca
• Bartók Béla út
• Ady út

A Huszár Gál utcai vasúti átjáró a túloldalból. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Amikor elkészült a Bocskai-iskola uszodája

 A debreceni Dobozi lakótelepen működő Bocskai általános iskola 2024-ben ötös jubileumot ünnepelhetett: a mai épületegyüttese akkor 55 éve (1969. január 11-én) nyílt meg, emellett 45 esztendeje (1979. október 19-én) avatták fel az uszodáját a város „felszabadulásának” 35. évfordulóján, míg az utcája névadója, Munkácsy Mihály 180 éve született; a Rakovszky utcai előző iskolaépület 110 éves volt, a Bocskai-felkelés pedig akkor 420 éve tört ki.

A nyugati homlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A cikkünk tárgyát képező uszodát (mely a víztorony szomszédságában bújik meg) mi is meglátogattuk, s ekkor készítettük a most megosztott felvételeinket. Álljon itt a Napló korabeli beszámolója is, amely szerint a gyerekek már az átadási ünnepség után birtokukba vették a medencét, és játékos vízi bemutatót is előadtak a vendégeknek. Nem mellesleg aznap, 1979. október 19-én az újkerti Barátság parkot is átadták a gyerekeknek.

A keleti fal és az öltözők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• A Dobozi lakótelepi víztorony
• A Meteor Mozi
• A Demke
• A Rakovszky utcai iskola
• A Dobozi lakótelepi víztorony
• A Pacsirta utca
• A Pavilonlaktanya
• A Bocskai-szabadságharc
• A Dobozi-kert régi villái
• A Landler

Az avatás az 1979. X. 20-i Naplóban

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Bocskai és a hajdúk felkelése

Debrecenben általános iskola, tér, valamint a Kálvin téren szobor is őrzi az emlékét Bocskai István fejedelemnek, akinek a vezetésével 1604. október 14-én tört ki felkelés, illetve szabadságharc. A Wikipedia leírása szerint Bocska István a hajdúk élén az 1604. október 14-ről október 15-ére virradó éjjel Álmosd és Bihardiószeg térségében döntő győzelmet aratott a Johannaes Petz (Pezzen) által vezetett császári sereg ellen.

Bocskai és hajdú katonák. Forrás: Wikipedia

Október 15. után bevonult Debrecenbe és Váradra, míg Tokajnál a hajdúk seregével győzelmet aratott Belgioioso felett. 1604. november 11-én bevonult Kassára is. Ezután Kelet-Magyarország is a kezére került. A szabadságharc új vezére 1604. november 12-én Kassáról kiáltványban szólította fel a nemességet a csatlakozásra, amivel a szabadságharc kiszélesedett. A kóborló hajdúk és a hozzájuk csatlakozó elnyomott jobbágyok a Habsburg uralom ellen vívták a szabadságharcukat.

Bocskai István. Forrás: Wikipedia

Hamarosan csatlakozott Bocskai seregéhez az idegen zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt lázongó városi polgárság, a köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. 1605 végére Magyarországnak a töröktől el nem foglalt része és Erdély a felkelők birtokában volt, miközben Bocskait 1605. április 17-én a szerencsi országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta. Az 1606. június 23-án megkötött bécsi béke biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket Bocskai és fiági utódai élete tartamára Erdélyhez csatolta.

A Kálvin téri szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szeptember 24-én Habsburg Rudolf király külön oklevelet adott ki arról, hogy Erdély és a Partium Bocskai fiági leszármazottainak kihaltával sem száll vissza a koronára, és hogy a fejedelemnek és fiú utódainak átengedi Ugocsa, Bereg, Szatmár és Szabolcs vármegyéket, továbbá Tokaj várát minden tartozékaival, valamint Tarcal, Bodrogkeresztúr és Olaszliszka mezővárosokat. Az ugyanebben az évben megkötött, Bocskai által közvetített zsitvatoroki béke a 15 éves háborúnak is véget vetett.

A Bécsben őrzött korona. Forrás: Wikipedia

Rudolf végül tárgyalásokra kényszerült. Bocskai is békére hajlott, egyrészt azért, mert a szabadságharc eredményeit veszélyeztette a felkelők táborán belül a hajdúk és a nemesek egyre élesedő ellentéte, másrészt pedig azért, mert nem akarta magát a török karjába vetni, ami pedig elkerülhetetlen lett volna, ha szakít a Habsburgokkal. A török Porta Bocskai kérésére a fenti képen látható koronát adományozta Bocskainak, akit azzal meg is koronáztak. A szabadságharc győzelmeinek kivívóit, a hajdúk zömét Bocskai kiemelte a földesúri fennhatóság alól, és közösségi kiváltságokkal, katonáskodási kötelezettséggel a hajdúvárosokban telepítette le saját birtokán, ahogy a székelyeknek is biztosította korábbi kiváltságaikat.

Nyitóképünk teljes méretben. Forrás: Wikipedia

Szintén a Wikipédián olvasható, hogy a hajdúvárosok a hajdúk önkormányzati joggal felruházott települései voltak, melyek sajátos településformája összhangban volt lakóik katonai foglalkozásával. Szűkebb értelemben hajdúvárosoknak az úgynevezett öreg hajdúvárosokat nevezték, melyek a 17–19. században a Hajdú kerületet alkották, Ezek: Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló és Vámospércs, illetve egy ideig Polgár is. A kiváltságok eredeti jogosultjai a 9254 szabad hajdú, akiket Bocskai István erdélyi fejedelem 1605. december 12-én (Korponán) nemessé tett. Azonban a magyar törvényhozás sem ezt, sem a többi erdélyi fejedelemtől nyert kiváltságaikat nem ismerte el a nemesi jogok törvényes alapjául; így a hajdúvárosok kerületének lakosai nem voltak nemesek ugyan, de sajátságos szabadságnak birtokában voltak, mely a jászok és kunok szabadságához nagyon hasonlított.

A Bocskai-iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Az 1849-es debreceni csata
• A honvédtemető
• A 39-esek emlékműve
• A Pavilonlaktanya
• A 2. honvéd huszárezred kaszárnyája
• A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanya
• Debreceniek az I. világháborúban
• Az 1944-es bombázások
• A nagy tankcsata
• A német megszállás vége
• 1956 november 4.
• Az egri vár védőinek diadala
• A 39-esek emlékműve
• A 3-as gyalogezred szobra
• Az orosz hadifogoly-temető
• A felszabadulási emlékmű

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Astor, Memphis, Lux, Color, Tankcsapda, Pirítós, Ifipark... – múltidéző est a debreceni rock tiszteletére

Debrecen 62 éves rocktörténetéről rendez múltidéző beszélgetést a Bem téri Méliusz-könyvtár Helytöri Klubja a Tankcsapda 36. születésnapján, 2025. október 14-én 17 órától. Az esten Váradi Ferenc kutató-rádiós műsorvezető-szerkesztő-konferansziét kérdezi Vass Attila Tamás, a programsorozat házigazdája.

A klasszikus Tankcsapda kazettaborítója

A díjtalanul megtekinthető összejövetelen kiderül, hogy miért 1963-ra datálódnak a cívisváros rockzenei gyökerei. Szó lesz ugyanakkor az Astor, a Mephis, a Lux, a Color és a Tankcsapda zenekarokról, valamint természetesen az egykori bulihelyszínekről, a Pirítósról és az Ifiparkról is. A rendezők azt kérik, hogy aki részt venne, regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre. Jó szórakozást!

Az est plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A Motörhead első debreceni koncertje
• Suzi Quatro 1977-es debreceni koncertje
• A Color együttes
• Elhunyt Felkai Miklós
• Az Omega, LGT és Beatrice debreceni koncertje
• Volt egyszer egy Ifipark
• Az IPK
• A Kölcsey
• Karády Katalin
• Az első sajtóband: a Naplopók együttes
• Királyi Blues a Royal Courttal
• A Körömvirág együttes
• Az eXtensive

Ízelítő a 62 év zenekari palettájából

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 160 éves a debreceni Csokonai Színház

Debrecen városi teátruma 1865. október 7-én nyílt meg a mai Kossuth utcán. Állandó kőszínházunk avatásán Jókai Mór mondott ünnepi beszédet, majd a Bánk bánt tekinthette meg a nagyérdemű.

A Csokonai Színház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A darab címszerepét Molnár György alakította, Gertrudist pedig Jókainé Laborfalvy Róza; Petur szerepét Rónay Gyula játszotta, míg II. Endre „bőrébe” Együd István bújt.

Reich Károly rajza a ,,Légy jó mindhalálig" 1965-ös kiadásában

Négyéves előkészítő munka zárult le ezzel, hiszen a városi közgyűlés 1861-ben szavazta meg az építkezés megkezdését és a beruházás 140 ezer forintos támogatását.

A fotót a malomparki kiállításon repróztuk

Korábban többek között a mai Szent Anna utca sarkán, egy pajtában léptek fel színészek, köztük Petőfi és Arany János is.

A romantikus stílusú palotát Skalnitzky Antal tervezte, a kivitelezést pedig a debreceni Vecsey Imre végezte 101 500 forintért. A szobrokat Marschalkó János készítette, aki a Hősök Temetője Haldokló oroszlánját is megalkotta.

A fotót a malomparki tárlaton repróztuk

Ezeken a műveken Petőfi Sándor, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Károly alakjai elevenedtek meg, akárcsak a Költészet és a Népdal című, allegorikus kompozíciók. A homlokzat Debrecen-címerét Halász László faragta, míg a Csokonai nevet 1915-ben adták a teátrumnak.

A felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma már Csokonai Nemzeti Színház nevű intézményben fellépett mások mellett Blaha Lujza, Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Csortos Gyula is, és itt kezdte a pályáját egykoron Soós Imre, valamint Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán, Hofi Géza, továbbá Cseke Péter, Egres Katinka és Szente Vajk is.

A Művész Espresso. (Fp., Bauer Sándor, 1959)

A fenti fotókon az egykori Művész Espressot idézzük meg, ahol a színművészek és a közönség találkozhatott egymással. Na de, visszatérve a színházhoz, a patinás palota sajnos már nagyon rossz állapotban volt, így igen örvendetes, hogy 2023-ra végre megtörtént a renoválása.

A renoválás látványtervei. Forrás: Debrecen.hu

A következő felvételen visszatérünk a múltba, itt például még milyen sok fa volt a környéken:

A színház és a pénzügyi palota. Fotó: KAKV, 1955

A régi süllyesztett Liszt teret (a mai Ady parkot) és az egykori csobogóját ebben a cikkben idéztük meg régi képekkel. 

2025-ben 160 éves a teátrum. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Vörös csillag, 1959. (Idegenforgalmi Hivatal Db.)

Kossuth utcai cikkeink sok szép régi képpel:

• A Kossuth utca története
• A Verestemplom
• A pénzügyi palota
• Az Angol Királynő Szálló
• Barokk ékkő a reformkorból
• Tankcsata és négyes villamos
• A Kossuth utcai tankszobor
• A Verestemplom beszélő kövei
• A Kis Orbán-ház
• A Forrai-ház
• Megszépült az egykori Angol Királynő
• A Bányai Júlia Általános Iskola 
• Itt lakott Irinyi János 
• A Balogh-ház
• A rendőrpalota alkotója 
• Az IPK 
• A Kossuth utcai szovjet géppuskás emlékmű
• 1956. november 4., Debrecen
• Krókuszmező a színházparkban
• A Verestemplom környéke 1958-ban és napjainkban
• Elkezdődött a Kossuth utca 16. alatti telek beépítése

Horváth Árpád szobra középen. Fotó: Szelényi László

Aki a 60-on túliakat is megmozgatja: Kiss Erzsébet

Debrecen ismert testnevelője, a Hajós Alfréd-díjas Kiss Erzsébet lesz a vendége a Ridikül című műsornak a Duna Televízióban 2025. október 6-án 16 órától. A beszélgetés témája nem más, mint hogy 60 felett miként lehetünk aktívak. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Aki lemaradna az adásról, vagy ismét megnézné, az még aznap 21.30 órától az ismétlést is megtekintheti. Jó hír a sportolás iránt érdeklődőknek, hogy az íróként és sporttörténet-kutatóként is tevékenykedő Kiss Erzsébet a Bem téri Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjába is ellátogat 2025. november 11-én. Ez az ingyenes est Debrecen sporttörténetéről fog szólni, a menete pedig az alábbi plakáton ismerhető meg. Szó lesz természetesen Nagy Jenőről, Rentka Lászlóról, valamint a Dózsa női kézilabdacsapatáról is. A házigazdák azt kérik, hogy aki részt venne rajta, az regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre.

További sportos cikkeink a cívisvárosból:

• Nagy Jenő testnevelő, edző
• A Debreceni Dózsa 1975. október 3-i bajnoki győzelme
• Varga István világválogatott kézilabdázó
• Az NB I. ötszörös gólkirálya: Varga István
• 75 éves a Debreceni Dózsa
• Kiállítás a Debreceni Dózsa bajnokcsapatáról
• Gyarmati Olga távolugró olimpiai bajnok
• A Loki első kupagyőzelme
• A Loki kézilabdázóinak EHF-kupagyőzelme
• A debreceni sport bölcsője
• A „6–3”
• Puskás és a magyar válogatott a Nagyerdei Stadionban
• Nagy Jenő testnevelő, edző
• Loki–Nyíregy „Csontival”
• Balogh Zoltán cselgáncsozó
• A Nagyerdei Stadion története
• Az Oláh Gábor utcai egykori műjégpálya
• Az első bajnoki meccs az új stadionban
• A nagyerdei fedett uszoda
• A városi sportcsarnok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL