Debreceni Képeslapok: kereskedelem

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kereskedelem. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. november 4., szerda

A Luxor Szalon

Debrecen egyik rádió-, tévé- és műszaki üzlete volt a Luxor Szalon a főutca és a Rózsa utca sarkán.

Az üzlet. Fotó: Fortepan / Bencze László, 1970

A Tisza-palotában (azaz a MÁV-székházban) létrehozott kereskedést 1968. november 4-én nyitották meg. Érdekesség, hogy a beszámolók szerint ezen a napon adták át a Tip-top Cipőboltot, valamint a bőrönd- és bőrdíszműboltot is a Gambrinus közben. A Piac utcai üzlet története azonban ezzel még nem ért véget! Eredetileg ugyanis Benyáts Emil áruháza működött a Tisza-palotában 1887-től (a Verestemplom, valamint a Debreceni Dohánygyár átadási évétől).

A Debrecen lexikon leírása szerint a cívisváros egyik legvagyonosabb kereskedőjének számító Benyáts Emil 1906-ban harisnyagyárat is alapított, ami a Csapó utcán üzemelt. Sőt, az 1920-as évektől Zsákán kesztyűüzeme is volt. Mindezeket végül sajnos 1949-ben államosították. A harisnyagyár a Bethlen utcai textilgyár részlegeként folytatta, a Tisza-palotai üzlet pedig Állami Áruház lett. Ott nyílt meg aztán a Luxor Szalon – melynek a helyén napjainkban már bankfiók található.

A Luxor Szalon egy 1978-as könyvben. Fotó: IPK Vállalat

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Tisza-palota a Benyáts-áruházzal egy muzeális képeslapon

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

2026. november 3., kedd

A dollárházi Csemege és Ezermester a Csapón

Debrecenben a Csapó utca 6–8. szám alatti Dollárháznak nemcsak az egykori lakásvásárlási megoldásai, hanem a lenti hajdani üzletei is legendásak. Ezek közül az ezermester- és úttörőbolt 1971. szeptember 15-én nyílt meg. (Fotók: Fortepan, HB Napló.)

Hamarosan, 1971. november 3-án a (139-es számú) Debreceni Csemege ABC-áruházat is átadták a közönségnek. A HB Napló korabeli tudósítása szerint különleges italok, saját készítményű hidegkonyhai és cukrászati termékek voltak beszerezhetők ott a hagyományos élelmiszeráruk mellett.

Az üzlet dolgozói azzal is hozzá kívántak járulni a város lakosságának jobb ellátásához, kiszolgálásához, hogy a heti, kétheti, valamint az egész havi élelmiszer-szükségletüket itt bevásárló vevők csomagjait díjtalanul házhoz szállították. Emlékezetes az is, hogy ebben a boltban is még kint sorakoztak a mák-, dió- és kávédaráló gépek, amikkel a vásárlók a kedvük szerint őrölhették meg a finomságaikat. E masinák miatt ebben a boltban is általában finom illatok terjengtek.

Ugyanezen a napon, a szomszédos 4. szám alatti (már nem dollárházi) épületrészben nyílt meg a HBM Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat új gyermekruházati üzlete, a Gabi, ahol a sajtóhír szerint nagy volt a választék pl. bakfisbundákból, bakfiskabátokból, szoknyákból és ruhákból is. A gyermekruhabolt mellett aztán 1971. december 10-én egy másik legendás hely, a Turmix Bár is kitárta ajtaját a vendégek előtt. Ez némileg máshogy, de napjainkban is működik, és a Csemege helyén is kereskedés található.

További kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. október 28., szerda

Retro neonbetűk a Sámsoni úton

Régi korok őrzői. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen legendás üzletei közül mostanában sok szó esett az egykori Sesztináról, valamint a ma már szintén nem létező Parasztboltról. Kedves Olvasóink közül ezek kapcsán többen jelezték, hogy a Sámsoni úton is található egy hasonló profilú és színvonalú retro jellegű kereskedés. Ezt örökítettük meg 2026. október 23-án. Az épületnek a nagy kirakatok mellett jellegzetessége a múltidéző szuper neonfelirat is. Mint megtudtuk róla, 1985 áprilisában alakították újjá a vas-háztartási boltot, ahol akkortól háztartási, vegyi áruk, festékek, vas-edény-, üvegáruk, kertészeti kisgépek, vetőmagok, növényvédő szerek is kaphatók voltak. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A bolt épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További kereskedelmi összeállításaink:

DBKL

2026. október 6., kedd

Az Ady úti országos kirakodó nagyvásárok korszaka

Debrecenben a Mihály-napi nagyvásárok a Böszörményi úton zajlanak, korábban azonban sokáig teljesen más helyszínek adtak otthont ezeknek a forgatagoknak.

Az első újkori debreceni nagyvásár 1980. május 31-én és június 1-jén volt a nagyerdei Ady úton. Az akkor kezdődött korszak elevenedik meg a mostani múltidézésünkben.

Összeállításunk Ady úti fotói a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlegéből származnak.

Az Ady út kiváló helyszínnek bizonyult abból a szempontból, hogy ott volt a csónakázó, az állatkert, a stadion és a vidámpark, akárcsak az Újvigadó is.

Erről a sorozatról és a többiről is elmondható, hogy sok terméket még a boltinál olcsóbban lehetett beszerezni, és a hagyományos kézműves portékák jellemezték a kínálatot. A látogatókat körhinta, céllövölde, mosdó és büfépavilonok is szolgálták.

Az utolsó nagyvásárt 1985. október 5–6-án rendezték meg az Ady úton. A rendezők addigra a sajtóban is beismerték, hogy a Nagyerdőben okozott kár helyreállítási költségét nem fedezi a bevétel.

A következő, 1986 májusi nagyvásár forgataga már a Csapó utcán hömpölyöghetett a Tóthfalusi tér (mai Dósa nádor tér) és a Rákóczi–Burgundia utca között.

Hamarosan a Csapó utca környéki helyszín is tarthatatlannak bizonyult, például a lezárások miatt. A Csapó utcán 1988 októberében volt az utolsó nagyvásár.

Aztán pedig beköszöntött a Böszörményi úti korszak: 1989 májusa óta ott és a környező utcákban rendezik a nagyvásárokat. Igaz, sokak bánatára (és örömére) most a 2026 őszi nagyvásár is elmaradt.

DBKL

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

2026. augusztus 19., szerda

Amikor még a Csapó utcán volt a vásárcsarnok

Debrecen korábbi fő vásárcsarnoka a Csapó utcán működött 1976 és 2006 között a Debrecen Áruház mellett, a vegyipari szakközépiskolával szemben.

Harminc évet se ért meg. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Ezúttal ezt a helyet idézzük meg olyan archív felvételekkel, melyek többségét kedves olvasónktól, Szilágyiné Fintha Judittól kaptuk. A korabeli sajtóhír így szólt: „a központi piac vásárcsarnok 1976. augusztus 19-én reggel öt órakor megnyílik”.

A régi piac és a Pulykakakas ételbár a HÁÉV archívumából

Levélírónk arról is tájékoztatott, hogy a piaccsarnok működésének utolsó napján készítette a felvételeit. A krónikák szerint a létesítményt 2006. július 15-én zárták be.

A csarnok utolsó napja. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

A ma már muzeális értékű képeit ezúton is közreadjuk, ugyanakkor a korábbi Facebook-megosztás az olvasóink sok-sok hozzászólásával idelátogatva tekinthető meg.

Az egyik halboltnál. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Jöjjön is néhány beszédes idézet a posztjainkhoz írt olvasói hozzászólások közül!

Előtérben a lebontott Nyomtató utca. A képet Fogl Mártontól kaptuk

Herpergel Péter: „A bejáratnál árulták a behozott cigit. Állandóan azt lehetett hallani, hogy cigi-cigi-cigi. A verebek pedig csiripeltek bent ezerrel.”

Somorácz Jánosné: „Az elején voltak a házi tészták, túrók, sajtok, imádtam ide járni!”

Vevőkre várva. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Varga Attila: „Nagymamámmal sokat jártam ide. Friss túró, tejföl, és dézsákból árultak savanyú káposztát.”

Nováki Zsoltné: „Én a külső részt sajnálom. Lehetett ott kapni élő joszágokat is, föleg húsvét előtt csirke, nyuszi még barika is volt.”

Kádár Robert: „Minden szombaton kötelező volt, édesapámmal még árultunk is itt. Azok a talponállós reggelik, sültkolbász mustárral és nem ásvány- hanem szódavízzel! Imádtam a hangulatát!”

A jellegzetes mérlegek. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Juhász Péter: „Imádtam idejárni mamával, főleg az élő tyúkok voltak nagyon menők. Meg savanyú káposztát vettünk egy nénitől, akinek neonzöld kendője volt, messziről lehetett tudni, hogy ott van-e.”

Horváth Jolán: „Na ez jutott eszembe, anyukám elküldött a piacra, és mondta, hogy csak a zöld kendős nénitől vegyük a káposztát! És mindenki zöld kendőt viselt! És anyukám mondta, hogy ezt nem attól a nénitől vettük! És anyu visszament, és vett, akitől szokott!”

Alig 30 évet élt. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

A piaccsarnok tehát 1976. augusztus 19-től 2006. július 15-ig működött, azt követően bontották le. A napjainkban használatos új, Vár utcai nagypiacot 2008. február 28-án adta át Debrecen akkori polgármestere, Kósa Lajos.

Semmihez se fogható hangulat. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Utolsó fotóinkon a régi piac hátsó fertályát, valamint a szomszédos Debrecen Áruház bontását és a vásárcsarnok utolsó napjait is megidézzük a Palincsár Zoltántól kapott exkluzív képekkel.

A hátsó, külső fertály. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

A külső rész a kis TK felől. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 2005-ös bontás fotóit Palincsár Zoltántól kaptuk

2026. augusztus 16., vasárnap

A Centrum Áruház

Debrecenben a Hajdúsági Áruházat 1962. augusztus 16-án adták át a Vörös Hadsereg útja 34–36. szám alatti épületben, amit Mikolás Tibor tervezett. (Előzőleg a „Hegedűs és Sándor”-palota állt itt, ami sajnos a II. világháborúban elpusztult. Nyitókép: Méliusz Helytörténeti Fotótár, 1973

Az építés pillanatai. Fotók: HÁÉV-archívum

A lakásokat is magában foglaló, ötemeletes helyet a többség Centrum Áruházként ismeri. Ezt a nevet 1968-ban vette fel a debreceni cég is, amikor megalakult az országos Centrum Áruház Vállalat. A létesítmény építésének, átadásának és működésének történetét ebben a cikkben elevenítettük fel sok régi külső-belső képpel, s megtudható az is, hogy korábban mik voltak a területen.

A méteráruosztály. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968

Az üzlethelyiségek a közelmúltban évekig üresen álltak, 2025 eleje óta azonban végre ismét élet van a falak között. Erről az alábbi híradásunkban számoltunk be.

Korzózók a Centrumnál. Fotó: Helytörténeti Fotótár, 1973

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. június 24., szerda

665 éve lett mezőváros Debrecen

Debrecent Nagy Lajos király 1361 júniusában emelte mezővárosi rangra, s ezáltal a gazdaság fejlődésnek indulhatott a marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és a város vásárközponti szerepe révén. Mivel a Hajdú-bihari Napló a 600. évfordulót június 24-re tette, mi is ezt a dátumot követjük, de azt is tudjuk, hogy a mai internetes források kb. 10 nappal korábbinak nevezik e jeles eseményt. A Debrecen honlapján található múltidézés szerint településünk akkor Magyarország legnagyobb és leggazdagabb városa lett.

A leírás kitér arra is, hogy az elnyert privilégiumlevél révén a szabad bírói és tanácsválasztási jog igen nagy lehetőségeket teremtett a zömmel iparos-állattenyésztő tevékenységet folytató lakosság előtt. A 16. századból fennmaradt városi jegyzőkönyvek már jól működő nyugat- és észak-európai (bécsi, sziléziai, lengyel) kapcsolatokat mutatnak a kereskedés eredményeként. A marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és a város vásárközponti szerepe számottevő gazdagságot teremtett, bár ez Debrecen külső megjelenésén akkor még vajmi kevéssé látszott. Hiszen például a tartós építőanyag hiánya miatt csupán kevés ház készült kőből, és az utcák sem voltak burkoltak. Debrecen fejlődésének 1693. április 11-én teremtődött meg a következő fontos állomása, amikor is I. Lipót császár Debrecennek adományozta a szabad királyi városi rangra emelése kiváltságlevelét. Az Országgyűlés az 1715-i diétán iktatta törvénybe a szabad királyi városi diplomát. Ennek – a templomépítő gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, felsőházi honatya javaslatára – az is feltétele volt, hogy a város köteles befogadni a katolikusokat, s telket kijelölni a plébánia és a templom részére.

Debrecen városmagja és a később kialakult kertségek

DBKL

A Napló címlapja és ünnepi beszámolója 1961. jún. 25-én

2026. június 7., vasárnap

A kamarapalota

Debrecenben a Petőfi tér és az Iparkamara utca sarkán pompázó kamarapalota 1912-ben épült meg Spiegel Frigyes és ifj. Engler Károly tervei szerint. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kamarapalota 1914-ben

Az eredetileg a Deák Ferenc utca és a Werbőczy utca sarkán (a nagy zsinagóga szomszédságában) álló díszes székház arról is nevezetes, hogy két évvel az átadása után egy hatalmas és súlyos robbanás történt benne. Ezt ebben a cikkben elevenítettük fel, míg a merénylet áldozatainak emléktáblája az összeállítás végén látható.

A főkapu feletti szobrokat (Kereskedelem és Ipar), valamint a tornyot díszítő kompozíciót, a glóbuszt tartó leányokat Betlen Gyula alkotta. Gazdagon díszített a kupola is, az ott futó domborműben a kereskedelem és az ipar egy-egy szimbolikus jelenete mellett középen maga a védőszent Merkúr (Hermész) is helyet kapott.

A kamarapalotában ma többek között a városi ingatlankezelő társaság, valamint lakások találhatók. A kereskedelmi és iparkamara területi szervezete ugyanakkor régóta a Barna utcai új épületben székel.

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

A palota a Nagyállomás felől

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. november 4., szerda

2026. november 3., kedd

2026. október 28., szerda

2026. október 6., kedd

2026. augusztus 19., szerda

2026. augusztus 16., vasárnap

2026. június 24., szerda

2026. június 7., vasárnap