Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gazdaság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gazdaság. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 24., szerda

665 éve lett mezőváros Debrecen

Debrecent Nagy Lajos király 1361 júniusában emelte mezővárosi rangra, s ezáltal a gazdaság fejlődésnek indulhatott a marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és a város vásárközponti szerepe révén. Mivel a Hajdú-bihari Napló a 600. évfordulót június 24-re tette, mi is ezt a dátumot követjük, de azt is tudjuk, hogy a mai internetes források kb. 10 nappal korábbinak nevezik e jeles eseményt. A Debrecen honlapján található múltidézés szerint településünk akkor Magyarország legnagyobb és leggazdagabb városa lett.

Debrecen címere a főtéren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A leírás kitér arra is, hogy az elnyert privilégiumlevél révén a szabad bírói és tanácsválasztási jog igen nagy lehetőségeket teremtett a zömmel iparos-állattenyésztő tevékenységet folytató lakosság előtt. A 16. századból fennmaradt városi jegyzőkönyvek már jól működő nyugat- és észak-európai (bécsi, sziléziai, lengyel) kapcsolatokat mutatnak a kereskedés eredményeként. A marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és a város vásárközponti szerepe számottevő gazdagságot teremtett, bár ez Debrecen külső megjelenésén akkor még vajmi kevéssé látszott. Hiszen például a tartós építőanyag hiánya miatt csupán kevés ház készült kőből, és az utcák sem voltak burkoltak. Debrecen fejlődésének 1693. április 11-én teremtődött meg a következő fontos állomása, amikor is I. Lipót császár Debrecennek adományozta a szabad királyi városi rangra emelése kiváltságlevelét. Az Országgyűlés az 1715-i diétán iktatta törvénybe a szabad királyi városi diplomát. Ennek – a templomépítő gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, felsőházi honatya javaslatára – az is feltétele volt, hogy a város köteles befogadni a katolikusokat, s telket kijelölni a plébánia és a templom részére.

Debrecen városmagja és a később kialakult kertségek

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Napló címlapja és ünnepi beszámolója 1961. jún. 25-én

2021. november 15., hétfő

Nagyüzemeink a szocializmusban

A HÁÉV házgyárának betonkeverője és a cég pár munkája. Nagyításért kattints a képre!
Debrecen ipara terebélyesebb és sokrétűbb volt a rendszerváltás előtt, mint napjainkban. Ennek eredménye az is, hogy akkoriban még sokan költöztek a cívisvárosba.

A fő gyárak sorába a Göcs, a Biogál, a Barnevál, valamint a ház-, a vagon-, a dohány- és a konzervgyár tartozott. Mellettük jelentősnek számított a Medicor, a ruhagyár, az Alföldi Nyomda és a Debreceni Állami Gazdaság is. Rajtuk kívül megannyi munkalehetőség kínálkozott, hiszen működött itt például cipő- és műanyaggyár, kertészet, továbbá finommechanikai vállalat, óriási húsüzem, kefegyár és kötöttáru-művek is, a közeli üzemek között pedig a téglási Hajdúsági Iparművek is. Szerencsére ezek némelyike átalakulva ma is prosperál. Az alábbi galériánkban a régi cégek emlékét is felidézzük az 1978-ban megjelent, Hajdú–Bihar című album segítségével, amit a megyei tanács és az Idegenforgalmi PKV jelentetett meg. A Debreceni Dohánygyár története idekattintva eleveníthető meg. Jó múltidézést!



A Hajdúsági Iparművek egy szép plakátja a sok közül az 1969-es Fürge ujjak évkönyvben

(Az itt megosztott fotókat nem a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai. Ne lopj te se!)