Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyvkötő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyvkötő. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. január 3., szerda

Eötvös, Faragó, Senyei utcai régi kis házaink a magasból

Az ódon emeletes ház, ahol könyvkötészet, esernyős és kerékpárszerviz is üzemelt egykor. Fotó: © Masits István

Debrecen Szentlászlófalva nevű városrészéről küldött friss panorámaképeket Masits István Kedves Olvasónk. Az első felvételén a Senyei Oláh István és a Faragó utca sarka látszik, ahol a bal oldali, évek óta lakatlan emeletes házban korábban könyvkötő, esernyő- és biciklijavító is működött. Az épület eredetileg a Capó utca 84. szám alá esett, ennek táblája ma is rajta van.

A fenti épület eredetileg a Csapó utca 84. számú épület volt, ma Senyei 20. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az öreg, de nagyon szép házat úgy is meg tudjuk mutatni, hogy miként fest lentről nézve.

A Senyei és a Faragó utca sarkán álló romosan is szép épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Masits István a távolabbi környéket is megörökítette, az alábbi fotóján például a Senyei Oláh István és az Eötvös utca sarkánál található házakat tanulmányozhatjuk a magasból.

Az Eötvös utca a Csapó utca felől. Fotó: © Masits István

Itt ismét közbeszólunk, ugyanis a sárga házat is prezentálhatjuk szemmagaságból fotózva.

A Senyei és az Eötvös utca sarkán sárgálló ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A továbbiakban már – a nem mellesleg festőművészként tevékenykedő – Masits István panorámaképeiben gyönyörködhetünk.

Kis házak, nagy udvarok a Faragó utca mellett, a Csapó utca felől. Fotó: © Masits István

A túloldal panorámája ebben a cikkünkben tárul fel retro képeken. Ugyanakkor az olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg.

Különféle korú, nagyságú, állapotú és stílusú épületek egyvelege Szentlászlófalvában. Fotó: © Masits István

Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára közzététel céljából! Köszönjük szépen!

Újabb építésű emeletes társasház a Senyei Oláh utcában. Fotó: © Masits István

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2021. augusztus 29., vasárnap

Gyöngyhímzéses debreceni díszkötések a XIX. századból

Papp Julianna alkotása 1858-ból. Nagyításért kattints a képre!
Debrecen majdnem kiveszett jellegzetes mesterségeinek és művészeteinek egyike a gyöngyhímzéses díszkötés.

Az 1800-as évek közepén divatossá vált módszerről Takács Béla tollából, 1984-ben jelentetett meg pazar albumot – meglepő módon – a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. A kivitelezés a helyi Alföldi Nyomdát dícséri. A könyvből azt is megtudhatjuk, hogy a debreceni díszítőeljárás a biedermeier stílust követte, s a korabeli hölgyeink a gyöngyhímzést úgy alkalmazták a kálvinista életszemléletben, hogy annak érzelgős lelkivilágát, magyarságát és hitét elsősorban az énekeskönyvek dekorálásában mutatták meg, s tették mások számára is nyilvánossá.

Both Julianna könyvének fedőlapja (1853)
Ehhez az is szükségeltetett, hogy a debreceni városi tipográfia 1812-ben kizárólagos szabadalmat kapott az énekeskönyvek nyomtatására. A hímzéseket ugyanis a mesterek foglalták bele a kis könyveket borító – ugyancsak díszes – bőrbe, textilbe és más szépségesen megmunkált matériákba.

Alábbi galériánkban Takács Béla könyvének illusztrációi közül szemezgettünk, melyek egyébként nem mellékesen a Református Kollégium Nagykönyvtárának gyűjteményét gazdagítják. A hímzéseket mások mellett Both Julianna (1853), Nagy Julianna (1857), P. S. (1858), Papp Julianna (1858), Kállai Zsuzsanna (1859), Kádár Julianna (1864), Nagy Erzsébet (1865), valamint Emődi Zsuzsanna (1866), Hegedűs Julianna (1867), Kiss Eszter (1870), Lada Zsuzsanna (1871), Nagy Esztike (1882), Némethy Eszter (1853) és Nagy Rebeka (1873) készítették. E bizsergető felsorolásból az is kitűnik, hogy a XIX. században igen kedvelt név lehetett a cívisvárosban a Julianna, a Zsuzsanna és az Eszter is...



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!