Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotó. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. október 28., szerda

Az Angol Királynő Szálló

Debrecen egyik legpatinásabb épületegyüttese a Kossuth utcán található, a Csokonai Színházzal szemben. Ott működött a közkedvelt Angol Királynő Szálloda a Batthyány utca sarkán. A 21. szám alatti háznál az 1800-as évek elején már vendégeket fogadó helyiség volt, a Dömösdy-kert. Nagy előszeretettel látogatta ezt a közkedvelt helyet Csokonai Vitéz Mihály is.

Élet az Angol Királynőnél.

A mai eklektikus stílusú palotát Gerzon János építtette 1890-ben, mégpedig Horváth János tervei alapján. A szálloda Debrecen legjobb hoteljei közé tartozott, s egyike volt azon keveseknek, amit katonatiszteknek is engedélyeztek. Az „Angolnak” az éttermi és a kávéházi szolgáltatásai is nagy népszerűségnek örvendtek. Bunda nevű éttermét főként a monarchia előkelőbb huszártisztjei látogatták, és természetesen a városi teátrum színészei is törzshelyüknek tekintették.


Rajtuk kívül újságírók is szívesen időztek a fejedelmien díszes teremben – köztük Ady Endre is. Ő hasonlította a vendégház sörözőjét „bundához”, mondván: télen meleg, nyáron pedig hűvös. Fenti galériánkban azt is megmutatjuk, hogy milyen pazar volt a szálló belseje. Az épület 1927-ben – mint az Aranybika Szálloda egyik fogadója – átépült. S még egy „szenzáció”: Debrecenben presszógépen ekkor főztek először kávét.


A fenti fotón pedig az épületegyüttes emléktáblája tanulmányozható. Korunk embere ma már inkább olyan épületnek ismeri ezt a szép házat, amiben söröző, üzletek és irodák is találhatók. A középkorúak emlékében azonban a Színészklub is elevenen él, ami a sarki épületszárnyban működött (itt anno temetkezési vállalat és szőnyegáruház is volt).

Az Ady és Debrecen című könyv fotója

Ennek helyiségét az ezredfordulón vette át csereként egy Kassai úti vállalkozó. Az ő vendéglőjét a Főnix Csarnok építése miatt bontották le. A kikötés az volt, hogy egy évig meg kellett tartania a színészklubot. Amikor ez letelt, a helyiségben „százas üzlet” nyílt. A színészklub sokáig kereste a helyét, végül a színház alsó szintjén talált új otthonra.

A hotel kerthelyisége egy 1937-es képeslapon

A most megosztott képeslapmásolatokat Vértesi Ferenc és Vekerdi Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra. Köszönet értük! Az épületet 1942-ben az OTI vásárolta meg, majd szakmunkás-tanulói otthonnak használták.. A Manda leírása szerint azután nyoma veszett a Bunda berendezéseinek és az épületben található képzőművészeti alkotásoknak...

2023 májusában, megszépítve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Alföldi Vendéglátó Vállalat 1972-ben vásárolta meg az épületet, és 1980-ig kellett várni arra, hogy elő tudják teremteni a ház újbóli vendéglátó-ipari egységgé alakításához szükséges pénzt. 1981. július 11-én itt nyílt meg a Csokonai Kávéház, és e napon adták át a pincében a sörözőt és a borozót is.



Rákosi-címer és vörös csillag


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az étlapot Könyves Kálmánnak köszönjük!

2026. október 22., csütörtök

A Li–2-es csodarepcsi

A felejthetetlen acélsas látványa az 1960-as években

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark egyik legkedveltebb játszóeszköze egy gyönyörű gépmadár volt 1964 tavasza és 1986 ősze között: a dombtetőn kiállított Li–2-es repülő, aminek a pilótafülkéjébe is be lehetett ülni.


A Kádár János állam- és MSZMP-vezető által 1960. május 13-án felavatott vidámpark területén korábban huszárlőtér volt, amihez dombok is tartoztak. Az egyik ilyen halomból építették meg a Li–2-es gép talapzatát is, amin egyébként először egy kisgép és a névadó Lúdas Matyi (nem mai) szobra állt.


A Li–2-es gép 1964-ben, repülve jött Budapestről Debrecenbe. Itt a reptérről már szállítva vitték a Nagyerdőbe. A csillogó szerkezet sasként feszített a Nagyerdőben, alatta-körülötte pedig a céllövölde, a hullámvasút, a lovas forgó, valamint a kisvonat is zakatolt.

A vidámpark és a dombon tündöklő gépmadár 1965-ben

A Li–2-es repülőgépeket az amerikai DC–3-asok licence alapján, 1936-tól gyártották a Szovjetunióban. A fesztávolsága 28,81 méter, a hossza 19,65 méter, és kialakítástól függően megközelítőleg 25-en utazhattak rajta.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

A maximális sebessége 300 km/h volt, az utazómagassága pedig 5600 méter. A vidámpark Li–2-ese a Malév-felirat és a nemzeti trikolór mellett a „HA-LIR” lajstromjelet is viselte. A világon ma már csak hazánkban repül egyetlen egy ilyen gép (sajnos nem a debreceni). A nagyerdei Li–2-es fedélzetébe lépcsőkön lehetett bejutni, és eleinte a pilótafülkéje is nyitva állt a látogatók előtt (amíg el nem kezdték kilopdosni a műszereket). A szárnyaló idők 1987-ig tartottak: akkor a repcsit szétszedték, majd a hármashegyi haditechnikai parkba költöztették. A később onnan is széthordott, majd végképp leselejtezett gépről az egyik utolsó fotót Lőrinc János készítette 1989-ben.


Akkoriban még egyébként az is tervben volt, hogy a kultúrpark vesz egy nagyobb, Il-18-as repülőt (amiben presszót üzemeltetnek), végül azonban sajnos elálltak ettől, ugyanis drágának tartották a beruházást. Kedves Olvasónk, Kaszás Sándor a következőket írta hozzászólásban. A kiállított repülőgépek: - MIG-15bis fiktív 1977 oldalszámmal. Eredeti oldalszáma: 666. - MIG-17Pf oldalszám: 838. - MIG-21F13 fiktív 1981 oldal számmal kiállítva. Eredeti oldalszám: 308. - Jak-28R piros 20 oldalszámmal. A debreceni 328. Gárda 1 századának a gépe volt. - Li-2 HA-LIR ex. Malév. Arra a kérdésünkre, hogy hova kerültek aztán, közölte: A Hármashegy aljáról előbb Vecsésre, majd Alsónémedibe kerültek a gépek egy privát gyűjteménybe. De az új tulaj egy idő után szétdarabolta őket és a MÉH telepre került több is. Többek között a korábban a Vidámparkban kiállított HA-LIR lajstromjelű LI-2-es is. Sajnos már itt a Hármashegy alján is siralmas állapotban volt. Valamint az igazán különleges Jak-28-as is szét lett bontva. Egyedül az üvegezett orr része maradt fent. A MIG-21F13 szerencsére túlélte. Most Kalocsa mellett van egy Tüzép telepen kiállítva. A 838-as oldalszámú MIG-17-is megmenekült. Számos helyen megfordult, jelenleg Budaörsön van egy magángyűjteményben. A repülőgép dombján már nagyok a fák. Korábban azt is tervezték, hogy medvekarámot építenek rá, de ez se valósult meg: a dombtető a gép elszállítása óta üres.

A repülőgép dombja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 9., péntek

A legnagyobb debreceni író: Szabó Magda

Debrecen halhatatlan, kiváló írója Szabó Magda (1917. október 5. – 2007. november 19.), aki előtt a főtéri szobrán kívül emlékház is tiszteleg a városban a születése 100. évfordulója óta.

A Szabó Magda Emlékház. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sőt, immár sétány is viseli a nevét. A szülőháza falán még nincs emléktáblája. A Kossuth utcai Dóczy-gimnáziumban lévő múzeum gazdag információkat tárt a közönség elé Szabó Magda és a családja debreceni lakóhelyeiről és az írónak az állatok iránti vonzalmáról és gyermekkori képzeteiről is. A sokoldalú tárlat Szabó Magda családjának minden mozzanatára kitér.

A Szabó Magda Emlékház. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A szobák között Szabó Magda könyvtárát is rekonstruálták egy sarok erejéig. A páratlan kiállításon Szabó Magda családfája is megismerhető, s ezen az is nyomon követhető, hogy miként kapcsolódik össze például a Rickl- és a Kaszanyitzky-vonal.


A csodálatos berendezések között Szabó Magda írógépe is megtalálható. Szabó Magda maga is a Dóczy diákja volt, és tanított is ott. Ez itt például Szabó Magda gimnáziumi tablója. Repró: © Debreceni Képeslapok


A család tagjai nagyon ügyesek voltak, és gyönyörű ruhákat is tudtak készíteni e szép eszközökkel.


A részletes és érdekfeszítő tárlatvezetésen az is megtudható, hogy az író apja, Szabó Elek lelkes amatőr fotós volt. Művei közül többet is megcsodálhatnak az emlékház látogatói.  Nagy erénye a kollekciónak, hogy olyan relikviákat is magában foglal, amelyek civilként és szinte intim pillanatban ábrázolják Szabó Magdát.


Ilyen a fésülködős kép, valamint a fürdőruhás és a kirándulós felvétel is róla. A Szabó Magda és Ady Endre elképzelt találkozásáról szóló összeállításunk idekattintva olvasható.

Szabó Magda szülői háza a 105. születésnapján

Szabó Magda szülői házát is megörökítettük a Domb utcában, lásd a fenti képen.

Szabó Magda egyik írógépe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunk végén Szabó Magda szobrát és a nagyerdei Szabó Magda sétányt is megtekintjük.

A Szabó Magda sétány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kislány Szabó Magda. Repró: © Debreceni Képeslapok

További portréink sok fotóval:

Az Ajtó a Dóczynál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A régi Batthyány utca



Debrecen egyik ősi utcája gróf Batthyány Lajos előtt tiszteleg. A középkorban Kis-Varga utca volt ez a hely, aztán a Harmincados köz nevet viselte.

Reich Károly szép illusztrációja a ,,Légy jó mindhalálig" 1965-ös kiadásában

Az alábbi utcakép az 1965-ös Debrecen-útikönyvben jelent meg, amit a HBM Idegenforgalmi Hivatal adott ki.


A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Józsa János linómetszete. Repró: Debreceni Képeslapok

Harmincados köz a XIX. század közepéig volt, s ez a név arra utalt, hogy itt székelt a királyi adószedői hivatal. Aztán a szabadságharc idején itt lakott Petőfi Sándor, sőt, itt működött az a pajta, amelyik a színházi előadásoknak adott otthon, továbbá itt volt az Angol Királynő Szálloda is.

Az Angol Királynő a Kossuth-sarkon. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg olvasóinkkal 

Az utca a Kossuth-sarki palota egykori színészklubjáról is nevezetes (mely a Csokonai Színházzal szemközt fogadta a vendégeket), valamint a 4. szám alatti, híres mézeskalács-sütödéről, ahol a  Kerékgyártó család dolgozott.

A híres cégér és özv. Kerékgyártó Sándorné. Forrás: Hajdú–Bihar / MSZMP, 1978

Kerékgyártó Sándor az Idegenforgalmi Hivatal Debrecen 1958-as útikönyvében:


Mindemellett anno a katolikusok a Batthyány utcán is átvonultak az ünnepi körmeneteik alkalmával. Ezt illusztrálja az utolsó két fotónk, amiket a Svetits Intézet és a Szent Anna Székesegyház tárlatain repróztunk.

A kópiát V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

A Szent Anna Templom (ma Székesegyház) felőli végen, az egykori színház helyén magasodik a 100 éves bérház, ami a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett.

A Batthyány utca páratlan oldala a Szent Anna felől

Az ottani utcaképről Horváth Eszter osztott meg egy mesés másolatot a Facebook-oldalunkon, lásd a fenti színes felvételt. A kis épületek helyén ma a nagy szalagház húzódik, ennek történetét megismerhetik ebben az összeállításunkban.

A régi Ludas képét Turi István töltötte fel a Facebook-oldalunkra

A sarki palota mellett áll az öreg vendéglő, amit sokan ma is Ludas Matyiként emlegetnek.

A bérház és a vendéglő a 44-es bombázások után és napjainkban

A gróf Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar felelős kormány elnöke előtt tisztelgő utca 1996 óta sétálóutca. A hely maga az eleven történelem, ahol mindig páratlanul hangulatos barangolni – főként, ha a nagy, boltíves kapualjakon át a régi, varázslatos udvarokba is bepillantunk...

A Ludas belseje a 80-as években. A fotót Seprényi Zsoltnak köszönjük

A Batthyány utca további régi fotóiban idelátogatva gyönyörködhetünk.


Ezt a képeslapot Nagy Farkas osztotta meg az olvasóinkkal:



A hajdani Ludas Matyi Espressot ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Katolikus körmenet a Batthyány utcában. Repró: © Debreceni Képeslapok

2026. október 1., csütörtök

Időutazás a debreceni egykori Meteor Moziban

Debrecen legrégebbi filmszínházi épülete hosszú évekig agonizált üresen, kihasználatlanul a Bocskai téren. 2015 áprilisában lépett színre az új tulajdonos, a pünkösdi gyülekezet, amely aztán gyülekezeti házat alakított ki a Pacsirta utca melletti filmszínházban. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Anno ezt megelőzően járhattuk be az akkor még romos szellemtanyát.

Mickey-mozaik a mesemozinál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A legfelső fotón az átalakítás előtti, utolsó állapotot örökítettük meg 2012 novemberében. A következő felvételen pedig a hőskor szép jelenetét idézzük fel egy népszerű előadása után:

1978-ban, vetítés után. Fotó, kiadó: IPK Váll.

A korábbi tetszhalotti korszakban egyébként időnként szárnyra kaptak hírek arról is, hogy lebontják a Meteort, és lakóház lesz a helyén vagy fitneszközpont. (A galéria a képre kattintva is megnyitható!)

A nagyterem a felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény 22 széksoros nagytermében hétvégi délelőtti matinék is mentek, és az első három sorába olcsóbb volt a jegy. Működött egy kedvelt, tágas kertmozija is, a bejárat mellett pedig egy mini vetítőhelyisége.

A mese- és művészmozi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben elsősorban gyerek- és ifjúsági filmeket játszottak, később pedig élvezetes művészfilmeket is. Mindezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy a Meteor valójában Debrecen első multiplex mozija.

A kertmozi maradványai. Fotó: © Debreceni Képeslapok 

Amikor még keveseknek lehetett televíziójuk (és hétfőnként amúgy is adásszünet volt), nagyon sokan választották szórakoztató programnak a mozi kínálatát.

A kertmozi vetítőtermének maradéka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyerekek itt megnézhették az összes NDK és amcsi indiános filmet (Gojko Mitić, Pierre Brice, Lex Barker főszereplésével).

Az utolsó plakát a ruhatárnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felnőttek a Csárdáskirálynőre vagy később a Nyolcadik utasra is beülhettek. Az előtérben a közelmúltban is látható volt az utolsók között vetített film, a „Szükségállapot” plakátja 1998-ból.

Kilátás az egykori Bocskai Étteremre. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Meteorban ruhatár, büfé és emeleti lakás / iroda is volt, a belső tereket pedig fali és padlómozaikok díszítették. Előadások előtt a teremben is körbement a trafikárus asszony, és megesett, hogyha nem tudta vagy nem akarta korrektül kifizetni a visszajárót, akkor Fruttival (sőt félbe vágott Fruttival) egyenlítette ki a számlát.

A Meteor még erkéllyel. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

A mozi mellett egyébként volt egy igazi trafik is, valamint az egyik udvarban egy nagybani szotyipirító, azzal szemben pedig a híres és szép „Demke” (DMKE), majd a Nógrádi-iskola (a mai Benedek). A kis dohánybolt betonalapja ma is megtalálható a sarkon.

Az előtér mozaikja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kinti műsorvitrinek még sokáig megvoltak, és látható volt a neonfeliratos homlokzat mellett az a hely is, ahol az óriásplakátok lógtak.

A neon már  hiányosan. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Dobozi-lakótelepiek és más debreceniek kedvelt kulturális helyén az utolsó időkben (az 1990-es években) koncerteket is tartottak, például a Tankcsapda fellépésével.

A nagyterem rajza és a mesemozi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A filmszínház történetéről még annyit, hogy az első tulajdonosa Csomor Gyula volt, míg maga az épület 2021 október 1-jén már a 110. évét töltötte be.

A hiányzó betű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyik legenda szerint a háború után a Meteor engedélyét bevonták, ám négyezer lakos összefogott, és memorandumot írt a belügyminiszternek.

A jegypénztárak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Érdekes az is, hogy a debreceni mozizás fénykorában mennyi állandó és időszaki intézmény működött a városban. Olyannyira, hogy anno a Nagyerdei Stadionban is volt vetítés. A mozis összeállításaink pedig a kép alatt nyithatók meg...

Az egyik kijárat. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Csillag a padlómozaikban. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!