A 200 éves Nyíl utca

Debrecenben van egy utca, aminek amilyen rövid a neve, annyira nagy a hossza és a forgalma. Ez a hely nem más, mint a „Nyíl” nevű utcánk. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Friss felvételeinket 2025. május 9-én készítettük a Nyíl utcáról, a nevének magyarázata pedig a fenti kivágatban olvasható Tóth Pál Debreceni utcanevek című könyvéből. A környék egyik leghíresebb lakója Rentka László úszóedző, az egyik legfelejthetetlenebb helye pedig a Nyíl utcai pékség volt, ahol óriási sorok álltak a mennyei nagy teflonkenyerekért. Itt működött a sarki kis könyvtár is.

A Bem tér felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ma azonban már ez is a múlt, akárcsak a következő fotón még látszó Szőlőskert Étterem, valamint a hajdani 6-os villamos is. Az Árpád téri templom mögött futó Nyíl utcát évtizedek óta négysávosítani akarja az önkormányzat, emiatt a páratlan oldala már szinte lakatlan...

Régi látkép az Árpád tér felől

Kapcsolódó összeállításaink:

• Csapó utca
• Kossuth utca
• Batthyány utca
• Szent Anna utca
• Kossuth tér
• Dósa nádor tér
• A békebeli főutca
• Kassai út
• Homok utca
• Cserepes utca
• Garai utca
• Faraktár utca

A pékség épülete ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Döbre + Czén = Debrecen?

Mit jelent vajon a cívisváros neve? Erre a történelmi, etimológiai kérdésre már egy 1862-es kiadványunk is érdekes és kimerítő magyarázatokkal szolgál.

A mai Gambrinus köz palotái helyén álltak ezek a házak. Festmény: Zoltai Lajos

Az immáron tehát 160 esztendeje megjelent művet Balkányi Szabó Lajos írta, Debrecen helynevei címmel. A város könyvnyomdájában, azaz a mai „Alföldi” elődjében nyomtatta ki, és Telegdi K. Lajos könyvárusnál is kapható volt. Mit tudhatunk meg belőle?

Okfejtése szerint, mivel az akkori orosz–lengyelországi Visztula jobb partján és a Drewenz-folyó mellett is volt egy-egy Debrecin nevű város, azt feltételezték, hogy a mi Debrecenünk elnevezése is bizonyára szláv eredetű.

Az 1802-ben leégett András-templom. Festmény: Zoltai Lajos

A régi szlávok minden pusztai csárdát elismerően „Dobretzén”-nek szoktak volt nevezni, ami az ebből kialakult hangzású Debrecen esetében is annyit tesz, mint jóltevő. Más elméletek rámutatnak: Debrecen neve a szláv Brezina (Brecina) szóból ered, amely „Nyír”-t, „Nyírségi”-t jelent. Ehhez kapcsolódott a „do” elöljárószó, mellyel a „Dobrecina” már azt jelenti: „Nyírségre”, mivel itt, nálunk lehet átlépni az Alföldről a Nyírségbe.

Az akkori cikornyás írásmódban fogalmazó Balkányi Szabó Lajos a következőkre is kitér: „Azon egészen ügyetlen névszármaztatás, hogy itt hajdan egy Döbre és egy Czén falu állott volna, s e két falu

összeolvadásából alakult a Döbrecén nevezet, merőben alaptalan, valamint az is, hogy mintha az egész Debrecen a bóldogfalvi határban épült volna, s annak birtokosa valami Döbrö nevü ember lett volna, s az ő részét Döbrö-részének nevezvén, ebből lett volna Debrecen.” DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok írásait és fotóit, hogy amennyiben nem távolítják el a felületeikről az anyagainkat, az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük! 

A Napba néző főnix Debrecen címerében, a Kossuth téri mozaikon (Cs. Uhrin Tibor, 2001)