Döbre + Czén = Debrecen?

Mit jelent vajon a cívisváros neve? Erre a történelmi, etimológiai kérdésre már egy 1862-es kiadványunk is érdekes és kimerítő magyarázatokkal szolgál.

A mai Gambrinus köz palotái helyén álltak ezek a házak. Festmény: Zoltai Lajos

Az immáron tehát 160 esztendeje megjelent művet Balkányi Szabó Lajos írta, Debrecen helynevei címmel. A város könyvnyomdájában, azaz a mai „Alföldi” elődjében nyomtatta ki, és Telegdi K. Lajos könyvárusnál is kapható volt. Mit tudhatunk meg belőle?

Okfejtése szerint, mivel az akkori orosz–lengyelországi Visztula jobb partján és a Drewenz-folyó mellett is volt egy-egy Debrecin nevű város, azt feltételezték, hogy a mi Debrecenünk elnevezése is bizonyára szláv eredetű.

Az 1802-ben leégett András-templom. Festmény: Zoltai Lajos

A régi szlávok minden pusztai csárdát elismerően „Dobretzén”-nek szoktak volt nevezni, ami az ebből kialakult hangzású Debrecen esetében is annyit tesz, mint jóltevő. Más elméletek rámutatnak: Debrecen neve a szláv Brezina (Brecina) szóból ered, amely „Nyír”-t, „Nyírségi”-t jelent. Ehhez kapcsolódott a „do” elöljárószó, mellyel a „Dobrecina” már azt jelenti: „Nyírségre”, mivel itt, nálunk lehet átlépni az Alföldről a Nyírségbe.

Az akkori cikornyás írásmódban fogalmazó Balkányi Szabó Lajos a következőkre is kitér: „Azon egészen ügyetlen névszármaztatás, hogy itt hajdan egy Döbre és egy Czén falu állott volna, s e két falu

összeolvadásából alakult a Döbrecén nevezet, merőben alaptalan, valamint az is, hogy mintha az egész Debrecen a bóldogfalvi határban épült volna, s annak birtokosa valami Döbrö nevü ember lett volna, s az ő részét Döbrö-részének nevezvén, ebből lett volna Debrecen.” DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok írásait és fotóit, hogy amennyiben nem távolítják el a felületeikről az anyagainkat, az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük! 

A Napba néző főnix Debrecen címerében, a Kossuth téri mozaikon (Cs. Uhrin Tibor, 2001)

Mesebeli cukorváros a karácsonyi Nagyerdőben

A Debreceni Nagyerdő szélén található Hotel Aquaticum 2019/20 telén is folytatja a régi, nemes hagyományát. A szálloda séfje, Mile József ezúttal egy mesebeli kisvárost alkotott mézeskalácsból. Fotók © Debreceni Képeslapok

A szálloda második emeletén tündöklő cukorvárosnak nemcsak házikói, temploma és fái vannak, hanem emberek és állatok is élnek ebben a csodás világban. Fotók © Debreceni Képeslapok

Mindennek nemcsak ez az illatos álomvilág adja a varázsát, hanem is, hogy azok is felmehetnek megcsodálni, akik nem a hotelben laknak. Fotók © Debreceni Képeslapok

A gyönyörködést fokozza, hogy nem kell jegyet venni, s a hangszórókból kellemes muzsikák szólnak, köztük természetesen karácsonyi zenék is. Fotók © Debreceni Képeslapok

Miként a fenti felvételünkön is látszik, a kis mézesfalu ünnepi jászola körül angyalok repdesnek, benne pedig a Szent Család és a Három Királyok köszönnek vissza ránk. Fotók © Debreceni Képeslapok

A nagyméretű kompozíció készítői minden kis apró részletre gondosan ügyeltek, és lélegzetelállító alapossággal cizellálták a 2019-es remekművüket. Fotók © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Cukorváros kis szélmalma. Fotók © Debreceni Képeslapok

323 éve szabad a város

Debrecen I. Lipót uralkodótól kapta meg a szabad királyi városi rangját 1693. április 11-én. Ez előtt tiszteleg a város napja.

Az ünnep virágai a város jelképénél. Fotó: Vass Attila Tamás.
Nagyobb képért kattints!

A követek által megszerzett királyi adománylevél (lásd lent) pergamenpapírra íródott, és vörös bársonykötésben található – ismerteti a hajdú–bihari levéltár történelmi cikke. A diplomán zsinóros pecsét függ, melynek tokja arannyal futtatott színezüst pecséttartó, rajta a kétfejű sassal.

A címet majd csak 1715-ben iktatták törvénybe, ám a nehezen odaítélt kiváltság-levélnek köszönhetően Debre-cen a sok-sok szenvedés után végre újra virágzásnak indult, és a térség kiemelkedő városává vált.

Debrecent egyébként a források először a XIII. században említik, de a nagyfokú önállóságának kialakulását már 1361-től, a mezővárosi privilégium megszerzésétől számíthatjuk. A levéltár dolgozata szerint I. Lajos király a kiváltságlevélben tette lehetővé Debrecen számára a szabad bíróválasztás jogát, s voltaképpen teljes polgári szabadságot adott. Hiszen debreceni polgár fölött többé nem gyakorolt semmilyen rendi testület vagy személyiség semmiféle joghatóságot!

DBKL

Az adománylevél borítója. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina, 1996