Az újjászületett Csokonai Színház története 20 képpel

Debrecen városi teátruma 1865. október 7-én nyílt meg a mai Kossuth utcán. Állandó kőszínházunk avatásán Jókai Mór mondott ünnepi beszédet, majd a Bánk bánt tekinthette meg a nagyérdemű.

A Csokonai Színház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A darab címszerepét Molnár György alakította, Gertrudist pedig Jókainé Laborfalvy Róza; Petur szerepét Rónay Gyula játszotta, míg II. Endre „bőrébe” Együd István bújt.

Reich Károly rajza a ,,Légy jó mindhalálig" 1965-ös kiadásában

Négyéves előkészítő munka zárult le ezzel, hiszen a városi közgyűlés 1861-ben szavazta meg az építkezés megkezdését és a beruházás 140 ezer forintos támogatását.

A fotót a malomparki kiállításon repróztuk

Korábban többek között a mai Szent Anna utca sarkán, egy pajtában léptek fel színészek, köztük Petőfi és Arany János is.

A romantikus stílusú palotát Skalnitzky Antal tervezte, a kivitelezést pedig a debreceni Vecsey Imre végezte 101 500 forintért. A külső szobrokat Marschalkó János készítette, aki a Hősök Temetőjének Haldokló oroszlánját is megalkotta.

A fotót a malomparki tárlaton repróztuk

Ezeken a műveken Petőfi Sándor, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Károly alakjai elevenedtek meg, akárcsak a Költészet és a Népdal című, allegorikus kompozíciók. A homlokzat Debrecen-címerét Halász László faragta, míg a Csokonai nevet 1915-ben adták a teátrumnak.

A felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma már Csokonai Nemzeti Színház nevű intézményben fellépett mások mellett Blaha Lujza, Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Csortos Gyula is, és itt kezdte a pályáját Soós Imre, Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán, Hofi Géza, továbbá Cseke Péter, Egres Katinka és Szente Vajk is.

A Művész Espresso. (Fp., Bauer Sándor, 1959)

A fenti fotókon az egykori Művész Espressot idézzük meg, ahol a színművészek és a közönség találkozhatott egymással. Na de, visszatérve a színházhoz, a patinás palota sajnos már nagyon rossz állapotban volt, így igen örvendetes, hogy 2023-ra végre megtörtént a renoválása.

A renoválás látványtervei. Forrás: Debrecen.hu

A következő felvételen visszatérünk a múltba, itt például még milyen sok fa volt a környéken:

A színház és a pénzügyi palota. Fotó: KAKV, 1955

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai. Ne lopj te se!)

2025-ben 160 éves a teátrum. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Vörös csillag, 1959. (Idegenforgalmi Hivatal Db.)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Horváth Árpád szobra középen. Fotó: Szelényi László

Ma 160 éves a debreceni Csokonai Színház

Debrecen városi teátruma 1865. október 7-én nyílt meg a mai Kossuth utcán. Állandó kőszínházunk avatásán Jókai Mór mondott ünnepi beszédet, majd a Bánk bánt tekinthette meg a nagyérdemű.

A Csokonai Színház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A darab címszerepét Molnár György alakította, Gertrudist pedig Jókainé Laborfalvy Róza; Petur szerepét Rónay Gyula játszotta, míg II. Endre „bőrébe” Együd István bújt.

Reich Károly rajza a ,,Légy jó mindhalálig" 1965-ös kiadásában

Négyéves előkészítő munka zárult le ezzel, hiszen a városi közgyűlés 1861-ben szavazta meg az építkezés megkezdését és a beruházás 140 ezer forintos támogatását.

A fotót a malomparki kiállításon repróztuk

Korábban többek között a mai Szent Anna utca sarkán, egy pajtában léptek fel színészek, köztük Petőfi és Arany János is.

A romantikus stílusú palotát Skalnitzky Antal tervezte, a kivitelezést pedig a debreceni Vecsey Imre végezte 101 500 forintért. A szobrokat Marschalkó János készítette, aki a Hősök Temetője Haldokló oroszlánját is megalkotta.

A fotót a malomparki tárlaton repróztuk

Ezeken a műveken Petőfi Sándor, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Károly alakjai elevenedtek meg, akárcsak a Költészet és a Népdal című, allegorikus kompozíciók. A homlokzat Debrecen-címerét Halász László faragta, míg a Csokonai nevet 1915-ben adták a teátrumnak.

A felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma már Csokonai Nemzeti Színház nevű intézményben fellépett mások mellett Blaha Lujza, Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Csortos Gyula is, és itt kezdte a pályáját egykoron Soós Imre, valamint Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán, Hofi Géza, továbbá Cseke Péter, Egres Katinka és Szente Vajk is.

A Művész Espresso. (Fp., Bauer Sándor, 1959)

A fenti fotókon az egykori Művész Espressot idézzük meg, ahol a színművészek és a közönség találkozhatott egymással. Na de, visszatérve a színházhoz, a patinás palota sajnos már nagyon rossz állapotban volt, így igen örvendetes, hogy 2023-ra végre megtörtént a renoválása.

A renoválás látványtervei. Forrás: Debrecen.hu

A következő felvételen visszatérünk a múltba, itt például még milyen sok fa volt a környéken:

A színház és a pénzügyi palota. Fotó: KAKV, 1955

A régi süllyesztett Liszt teret (a mai Ady parkot) és az egykori csobogóját ebben a cikkben idéztük meg régi képekkel. 

2025-ben 160 éves a teátrum. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Vörös csillag, 1959. (Idegenforgalmi Hivatal Db.)

Kossuth utcai cikkeink sok szép régi képpel:

• A Kossuth utca története
• A Verestemplom
• A pénzügyi palota
• Az Angol Királynő Szálló
• Barokk ékkő a reformkorból
• Tankcsata és négyes villamos
• A Kossuth utcai tankszobor
• A Verestemplom beszélő kövei
• A Kis Orbán-ház
• A Forrai-ház
• Megszépült az egykori Angol Királynő
• A Bányai Júlia Általános Iskola 
• Itt lakott Irinyi János 
• A Balogh-ház
• A rendőrpalota alkotója 
• Az IPK 
• A Kossuth utcai szovjet géppuskás emlékmű
• 1956. november 4., Debrecen
• Krókuszmező a színházparkban
• A Verestemplom környéke 1958-ban és napjainkban
• Elkezdődött a Kossuth utca 16. alatti telek beépítése

Horváth Árpád szobra középen. Fotó: Szelényi László

A Csokonai Színház tündöklése a januári napsütésben, „teátrális” tükröződése az eső utáni esti díszfényekben

A Kossuth utca pazar látványa a Csokonai Színházzal, az Angol Királynő felől, 2024. január 9-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben 2024. január 9-én végre visszatért a napfény. E napon, a délben tett Kossuth utcai sétánkon jólesett gyönyörködnünk a Csokonai Színház látványában is, a pénzügyi palota mellett.

A Csokonai Színház ragyogása a pénzügyi palota felől, 2024. január 9-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A teátrum esti varázsát is meg tudjuk mutatni, köszönhetően Kedves Olvasónk, Bányai Sándor felvételeiknek, amiket rendelkezésünkre bocsátott. A 2024. január 6-én készített képei között olyan beállítás is van, amin tükröződve láthatjuk az 1865-ben megépült, romantikus stílusú palotát.

A díszfényekben fürdő Csokonai Színház 2024. január 6-án. Fotó: © Bányai Sándor

Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg. Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára! Köszönjük szépen!

A Csokonai Színház tükröződése 2024. január 6-án. Fotó: © Bányai Sándor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Csokonai Színház nyugati oldala 2024. január 6-án. Fotó: © Bányai Sándor

Így ragyog Debrecenben a megszépült Csokonai Színház

Debrecen első városi teátruma, az 1865-ben megnyitott Csokonai Színház az utóbbi időszakban a teljes újjászületését élte. Friss felvételünkön a Kossuth utcai intézmény megszépült főhomlokzatát örökítettük meg 2023. augusztus 24-én, amint esti díszkivilágítás ragyogja be. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

A fenti videónkban – amelyet 2023. július 6-án este készítettünk – alaposabban és közelebbről is megcsodálható a kivilágított romantikus stílusú kultúrpalota (akkor még kerítés volt körülötte). Ugyanakkor nyári verőfényes nappali ragyogásban ez az öszeállításunk mutatja be a szentélyt.

A Csokonai Színház 2023. augusztus 24-én este. (Ekkor készült a többi kép is.) Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Csokonai Színház ablakai és beüvegezett árkádja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Színházi és Kossuth utcai cikkeink sok szép régi képpel:

• A Verestemplom
• A pénzügyi palota
• Az Angol Királynő Szálló
• Barokk ékkő a reformkorból
• Tankcsata és négyes villamos
• A Kossuth utcai tankszobor
• A Verestemplom beszélő kövei
• A Forrai-ház
• Megszépült az egykori Angol Királynő
• A Csokonai Színház
• Már esti díszfényben fürdik a megszépült színházunk
• Így ragyog a Csokonai Színház a nyári napsütésben

Hamarosan megnyílik a megszépült Csokonai Színház

Debrecen első városi teátruma, az 1865-ben megnyitott Csokonai Színház az utóbbi időszakban a teljes újjászületését élte. Friss felvételünkön a Kossuth utcai intézmény megszépült főhomlokzatát örökítettük meg az előtte pompázó japán csüngőakácokkal. A 2023. június 16-i évadzáró társulati ülést már itt tartották meg, és a hivatalos átadási ünnepség is a napokban várható. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További Kossuth utcai cikkeink sok szép régi képpel:

• A Verestemplom
• A pénzügyi palota
• Az Angol Királynő Szálló
• Barokk ékkő a reformkorból
• Tankcsata és négyes villamos
• A Kossuth utcai tankszobor
• A Verestemplom beszélő kövei
• A Forrai-ház
• Megszépült az egykori Angol Királynő
• A Csokonai Színház

A renoválás 2019-es látványterveinek megvalósulása hamarosan élőben is megcsodálható lesz! Forrás: Debrecen.hu

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A tavaszi Kossuth utca esti színei

A Csokonai Színház és a pénzügyi palota 2023. március végi fényei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik legszebb helye a Kossuth utca felső szakasza. Ezúttal a 2023-as nyári időszámítás harmadik napján, a rendkívüli hózáporok utáni estén örökítettük meg az itteni Csokonai Színház (a képen balról), valamint a volt pénzügyi palota párosánál. A 2023-as tavasz nappali belvárosának virágoktól tündöklő színei ebben az összeállításunkban csodálhatók meg sok fotóval.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Döbre + Czén = Debrecen?

Mit jelent vajon a cívisváros neve? Erre a történelmi, etimológiai kérdésre már egy 1862-es kiadványunk is érdekes és kimerítő magyarázatokkal szolgál.

A mai Gambrinus köz palotái helyén álltak ezek a házak. Festmény: Zoltai Lajos

Az immáron tehát 160 esztendeje megjelent művet Balkányi Szabó Lajos írta, Debrecen helynevei címmel. A város könyvnyomdájában, azaz a mai „Alföldi” elődjében nyomtatta ki, és Telegdi K. Lajos könyvárusnál is kapható volt. Mit tudhatunk meg belőle?

Okfejtése szerint, mivel az akkori orosz–lengyelországi Visztula jobb partján és a Drewenz-folyó mellett is volt egy-egy Debrecin nevű város, azt feltételezték, hogy a mi Debrecenünk elnevezése is bizonyára szláv eredetű.

Az 1802-ben leégett András-templom. Festmény: Zoltai Lajos

A régi szlávok minden pusztai csárdát elismerően „Dobretzén”-nek szoktak volt nevezni, ami az ebből kialakult hangzású Debrecen esetében is annyit tesz, mint jóltevő. Más elméletek rámutatnak: Debrecen neve a szláv Brezina (Brecina) szóból ered, amely „Nyír”-t, „Nyírségi”-t jelent. Ehhez kapcsolódott a „do” elöljárószó, mellyel a „Dobrecina” már azt jelenti: „Nyírségre”, mivel itt, nálunk lehet átlépni az Alföldről a Nyírségbe.

Az akkori cikornyás írásmódban fogalmazó Balkányi Szabó Lajos a következőkre is kitér: „Azon egészen ügyetlen névszármaztatás, hogy itt hajdan egy Döbre és egy Czén falu állott volna, s e két falu

összeolvadásából alakult a Döbrecén nevezet, merőben alaptalan, valamint az is, hogy mintha az egész Debrecen a bóldogfalvi határban épült volna, s annak birtokosa valami Döbrö nevü ember lett volna, s az ő részét Döbrö-részének nevezvén, ebből lett volna Debrecen.” DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok írásait és fotóit, hogy amennyiben nem távolítják el a felületeikről az anyagainkat, az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük! 

A Napba néző főnix Debrecen címerében, a Kossuth téri mozaikon (Cs. Uhrin Tibor, 2001)