Emlék 1995-ből: szemétszedés fagyos kézzel a Zsibiben

A debreceni Zsibogóban 1995 telén átélt élményeit D. Tóth Norbert osztotta meg velünk. Köszönjük!

A Zsibi főkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Beugrott egy régi jelenet a múltból. 1995, a havas debreceni használtcikk-piac (Zsibi). A szemetes zsákot húztam a földön, a latyakos havas sárban, és az eldobott műanyag poharakat szedtem össze. A vizes szemét miatt már keményre fagyott a kezem. Alig bírtam megfogni az ujjaimmal a hulladékot, ami nehezítette a munkát. Közben arra gondoltam tizennégy évesen, hogy hosszú lesz így az élet. Hosszú, hiszen annyira lassan telnek a percek is a jéghideg piaci sorok között. Aztán szedtem tovább a szemetet, és kezdtem magam egyre jobban felhúzni. Ha ennyi idősen már megpecsételődött a sorsom, van-e valami boldogsága az életnek? Mi a francot teszek hozzá a nagybetűs faunához? Azt, hogy a mások által eldobott szemetet összeszedjem? Ez az én fene nagy létem? Ezen gondolatok közben a hideg szél feltámadt, és csavarni kezdte a kezemben a szemetes zsákot. És még van három sor, amit össze kell takarítsak – gondoltam egyre inkább elkeseredve. A kezem már nem fázott, hiszen teljesen elfagytak az idegek. Ezt kihasználva a vizes papírokat és poharakat nagyobb lendülettel kezdtem összeszedni. Úgy éreztem, a sors cinikusan adta a lehetőséget azzal, hogy lefagyasztotta a kezeim. Örülni kéne?! – ordítottam fel az utolsó pohár zsákba dobása közben. Válasz nem jött, így a zsákot mérgemben a földhöz csaptam, ami miatt az oldala kettényílt, és az összes szemét kihullott. A szél ezt látván erőre kapott, és az összes hulladékot széthintette a sorok között. Csak álltam és néztem, ahogy a papírpoharak és gyűrött zsebkendők, papírok a szélben járták a gúnyos táncukat. Még jobban összetörtem. Aztán elkezdtem járni a sorokat újra, kezemben egy új zsákkal... D. Tóth Norbert másik írását itt adtuk közre.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

R2-D2 rokona, Robin takarít a debreceni Nagyállomáson

A debreceni Nagyállomás várócsarnokában egy igen elmés szerkezettel találkoztunk 2023. szeptember 4-én. Ez a zöld színű, hengeres „nagyra nőtt R2-D2” gép valójában egy magyar fejlesztésű takarítógép. Fotóinkon és az alábbi videónkban is őt örökítettük meg munka közben, amint a hat évtizedes vasúti létesítmény márványpadlóját tisztítja. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

A Robin nevű masina a bemutatásakor megjelent sajtóhír szerint egy műszak alatt 1500 m2 területet tud kiszolgálni, önállóan tervezi a bejárási útvonalát az előzetesen elkészített takarítási helyszíntérkép alapján. Egyedi vezérlőrendszere lehetővé teszi, hogy váratlan akadályokat érzékelve is zavartalanul, önállóan, emberi beavatkozás nélkül folytassa a munkáját. Az akadályokat automatikusan kikerülő robot megjegyzi a kimaradt területeket, és azokra később visszatér. Nagyon okos – érdemes tehát megnézni!

A Robin nevű robot hátulról, a debreceni Nagyállomás várócsarnokában, 2023. szeptember 4-én. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Otthonunk, a cívisváros ellenségei

Debrecenben szívesen sétálgatna az ember például a főutcán és a főtéren. A nevezetességek mellett azonban a városközpont is az a hely, ahol érdemes másra is nagyon figyelni: a kutyaürülékekre. Ez pedig ráadásul sajnos igencsak nehezen kivitelezhető.

A bombák földje a Kétmalom utcában 

Hiszen ha észrevesszük ezeket a gusztustalanságokat, akkor könnyen kifordulhat a gyomrunk. Ha viszont nem látjuk meg, akkor meg simán beléjük léphetünk. S aki járt már így, az tudja, hogy mennyire undorító érzés ez, és milyen reménytelen küzdelem megtisztítani utánuk a cipőket. A helyzet még ennél is súlyosabb, ha csak otthon vesszük észre, hogy miféle bűzös-ragacsos potyautast vittünk haza.

Borz utcai lakók így tiltakoznak a fekália kint hagyása ellen

Gyakori sétáink során lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy a Piac utca és a Kossuth tér környéke is mennyire szennyezett. ,,Ennek megfelelően” a lakótelepek és a kis utcák ágyásai is sok helyen förtelmesek, akárcsak a frekventáltabb Bem tér is. Sőt a legelvetemültebb ebtartók nemcsak a járdákon és a játszótereken intéztetik a kutyáik nagy dolgait, hanem ott is hagyják az undormányaikat.

Ez a förtelem a Bem téri Országzászló dombján volt... Mekkora tahók vannak!

Pedig azzal, hogy ennyire semmibe veszik a közösségi együttélés, a jóérzés és a higiénia legalapvetőbb normáit, mást is figyelmen kívül hagynak. Nevezetesen azt, hogy ezzel a környezetromboló viselkedésükkel a maguk és a hozzátartozóik otthonát, életterét és egészségét is károsíthatják. Nem elég nekik az eldobált millió csikk és hulladék miatti szeméttenger, s az a sivár állapot, amelyet a tilosban parkoló autók okoznak a zöldterületek kipusztításával?

A gondos állattartó nem hagyja a közterületen az ürüléket

Az az életmód és hozzáállás, amely arra késztet embereket, hogy a lakásküszöbüket átlépve (vagy akár az ablakukon kihajolva) máris eszement szemetelésbe kezdjenek – nos ez a viselkedés csak egy valamihez vezethet: szeretett Debrecenünk élhetetlenné válásához. Egy olyan cívisváros kialakulásához, ahol se jól nem érezhetjük magunkat, se büszkék nem lehetünk rá. Ez azonban nem lehet cél, ezt nem szabad megengedni! Hiszen az otthonunk nem a küszöbig tart.
A teljes város az otthonunk – mely mindannyiunké!

Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!