A debreceni 31-es autóbuszok emlékére

A Petőfi téri állomás. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az első 31-es autóbusz 1976. július 18-án indult el, s a kocsik a Nagyállomás és a Bolyai utca között szállították az utasokat. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Bethlen utcai fotót Bíró Zsoltnak köszönjük

A „flottát” jellemzően Ikarus 280 típusú csuklós autóbuszok alkották. A kedvelt és legendás járatok (valamint a 32-esek) helyett 2014. március 1. óta a 2-es számú CAF villamosok vannak.

A Petőfi téri állomás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó napokban készített, fenti felvételeink idején a buszok már a Homokkerti felüljáró mellől indultak, nem pedig a Nagyállomás elől. A járat történelméhez tartozik egyebek mellett, hogy az ezredfordulóig, a főtér átépítéséig a kocsik a Nagytemplom előtti „halálkanyarban” húztak át.

Előttem az utódom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sétálóövezet átadása után azt kikerülve, a Kossuth utca felől mentek a 31-esek, és már nem érintették a Bethlen utcát. A 32-esek a Széchenyi utca felől közlekedtek. Végül ezeket is a DKV üzemeltette, mivel 2009. júliusától e céghez került a helyi buszközlekedés is.

Emlék 2018 nyaráról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Érdekes sztori a közelmúltból, hogy 2018 nyarán újra az elmúlt évezredben érezhettük magunkat. Ugyanis, ahogy az egykori Vörös Hadsereg útja idejében, akkor ismét buszok közlekedtek a főutcán, mivel pályafelújítás miatt pótlóbuszok jártak három hétig. Ajánljuk figyelmükbe a közlekedéstörténeti emlékszobát is, ami a valóságban a Salétrom utcán, nálunk pedig ebben a cikkünkben ismerhető meg.

A Doberdó utcai végállomáson. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az emlékszoba relikviái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

• Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
• A halálkanyar
• A távolsági buszállomás
• A modern Nagyállomás
• A 31-es buszok emlékére
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• A 4-es villamos
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• 40 éve trolival
• A Malév debreceni reptere
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
• Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
• Debrecen közlekedése az 1970-es években

Vonatjegy 1989-be

Debrecenből utazott Budapestre 1989-ben vasúton Kedves Olvasónk, aki azt kérte, hogy ne írjuk ki a nevét. Örömmel újságolta, hogy egy rég elfeledett vonatjegye a véletlen folytán megmaradt, aztán előkerült, most pedig a Debreceni Képeslapok rendelkezésére bocsátotta.

A főtér az 1980-as évek végén. Fotós: Ismeretlen

A levelében felidézte azt is, hogy azért vehetett félárú vonatjegyet, mert katona volt akkor. Már jó ideje tervezte, hogy meglátogatja az ottani barátait, és ez akkor sikerült végre. Egyébként nem sokkal ezt követően le is szereltek, és elkezdődött a rendszerváltás Nagy Imre és mártírtársai újratemetésével – azt azonban még csak a tévében tudták figyelemmel kísérni, mivel az esetleges zavargások miatt ők sem hagyhatták el a laktanyájukat. Visszatérve az utazásra: 1989 júniusának végén a félárú vonatjegy 109 forintba került gyors másodosztályra. „Légkondicionáló nem volt, nyári hőségben le voltak húzva a kocsiablakok, így mindenki túlélte az utat” – osztotta meg.

A főutca 1988-ban. Fotó: Fortepan / Dőri András

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A régi szép Nagyállomás
• A 4-es villamos utolsó útja
• Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
• A szabadságtelepi vasúti megálló egykori épülete
• A halálkanyar
• A távolsági buszállomás
• A modern Nagyállomás
• A 31-es buszok emlékére
• A Malév lezuhant debreceni főpilótája
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A csapókerti vasúti megálló
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• 40 éve trolival
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
• Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
• Debrecen közlekedése az 1970-es években
• A repülővel lezuhant fotóművész

Az Egyetem tér az 1980-as évek végén. Fotós: Ismeretlen

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az Unió Áruház. Fotó: Csobaji Előd, 1986

A Malév debreceni repülőtere

Li–2-es gép az epreskerti reptéren.

Debrecenben ünnepélyesen adták át az új debreceni Malév-repülőteret 1960. június 27-én. A Napló akkori cikke szerint az előző év decemberében kezdtek hozzá az építéséhez, s rekordidő alatt, másfél hónappal a határidő előtt adták át a forgalomnak. A hely mai állapotát ebben a videóban láthatják:

A repülőtér, mely egyúttal az ország egyik legmodernebb repülőtere, zászlódíszben várta a megnyitóra érkező fővárosi vendégeket: Rónai Rudolf légügyi főigazgatót, Hűvös Sándort, a Malév vezérigazgatóját, Berki Ferencet, a Malév beruházási főnökét. Gádor Ferenc elvtárs, az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának első titkára (aki részt vett a Román Munkáspárt kongresszusán) ugyanezzel a repülőgéppel érkezett vissza, mely a Malév vezetőit hozta a debreceni repülőtér átadási ünnepségeire.

A debreceni Malév-repülőtér főépülete

A repülőgép a leszállás után nem pihent, mivel a dolgozók közül harminckettőt sétarepülésre vitt a város fölött. A repülőtér több mint 2,5 millió forintba került, s a legmodernebb elgondolások valósultak meg. Nagy munka volt, amit elvégeztek, míg idáig, a gyönyörű üvegpalotáig eljutottak – fogalmazott a tudósítás.

A személyzet fotóját Nagy Lászlóné Julikának köszönjük

A talajvíz egy méterre van csak ezen a területen, így igen nagy nehézséget jelentett a talajvíz leküzdése, az épület tökéletes szigetelése, kazánházának, pincéinek beépítése. A vízvezetéket is három kilométernyi távolságról, a Kerekestelepről kellett az új repülőtérre vezetni.

A fő reptér mai arca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

„Ez az új debreceni létesítmény pompázva emelkedik ki a környező térségből.” Például előregyártott fénytörő bordák alkalmazásával igen jó hang- és fényhatást értek el a nagy váróterem mennyezetének kiképzésében. Mint megtudtuk, Debrecenben ehhez hasonló mennyezetmegoldás még sehol sem készült.

Li–2-es gép közelről a debreceni pályán

Debrecen epreskerti repülőterét nem mellékesen 1946. március 29-tól a Maszovlet üzemeltette, 1954. november 26-tól pedig a Malév. Dr. Moys Péter múltidézése szerint az utolsó belföldi menetrend szerinti repülőjárat éppen a debreceni volt. Ezt 1969. március 15-én szüntették meg. A debreceni repülőtér azonban még évekig a Malév, majd az LRI kezelésében kitérő repülőtérként működött. (A most megosztott archív fotók forrása: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege.)

A volt váróterem 2024 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1964 márciusában a Li–2-es repülőket kivonták a forgalomból, s megszüntették a szegedi, miskolci és nyíregyházi belföldi járatokat. A megmaradt vonalakon, köztük Budapest és Debrecen között akkortól Il–14-esek közlekedtek. A Mikepércsi úton ma is álló létesítmény története és mostani állapota Kedves Olvasóink visszaemlékezéseivel, videóval és friss képekkel ebben a cikkünkben ismerhető meg.

Li–2-es gépek 1964-ig jártak

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fotók: HBN / Wikipédia

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A 4-es villamos utolsó útja
• Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
• A halálkanyar
• A távolsági buszállomás
• A modern Nagyállomás
• A 31-es buszok emlékére
• A Malév lezuhant debreceni főpilótája
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• 40 éve trolival
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
• Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
• Debrecen közlekedése az 1970-es években
• A repülővel lezuhant fotóművész

A Napló 1960. június 28-i beszámolója

A 4-es villamos utolsó útja 1975. június 23-án

Debrecen villamosai közül a 4-es tuják 1911-től 1962-ig a városháza, valamint a vágóhíd között közlekedtek a Kossuth utcán és a Nap utcán át. Utána a kocsik a Béke útja (ma Szent Anna utca) és a vágóhíd között jártak a vonal 1975. június 24-i megszüntetéséig.

Négyes tuja a Kossuth utcán. Forrás: Méliusz-könyvtár

A fenti jelenet a Verestemplomnál történt, és a jobb oldalán Irinyi János lakóháza is látható. Az alábbi muzeális kép pedig a Kis Orbán-háznál készült még a 4-es vonal gőzvonatos hőskorából:

Gőzvonat a Kis Orbán-háznál. Fotós: Ismeretlen

Korábban, 1896-ban már megépült a Városháza és a Dohánybeváltó közti egyvágányú pálya. A Wikipédia leírása szerint a személyszállítást ekkor még lóvasúti, a teherszállítást pedig gőzvontatású szerelvényekkel végezték. A következő archív képen a Csokonai Színháznál látható lóvasút...

Lóvasút a színháznál. Fotós: Ismeretlen

A vonalat az 1911-es villamosításkor hosszabbították meg a vágóhídig. Az alábbi pazar légi fotón a Nap utcai szakasz is látható, melyen a Verestemplomtól közlekedtek a kocsik az Attila téri templomig, és onnan tovább a felüljárón át a Vágóhíd utcán.

A Nap utcai szakasz. Fotó: Wikipédia

A Wikipédia múltidézéséből megtudható az is, hogy a 4-es villamos Béke úti végállomásának az 1-es vonal Nagyerdő felé haladó vágányával üzemi kapcsolata volt, míg a vasútállomás felé egy visszafogó váltó segítségével kapcsolódott. A következő két kép a pénzügyi palotánál született.

Kossuth utca, 1932. Fotó: Fp / Flanek-Falvay-Kováts

A 4-es vonalon az Attila téri templomnál volt az első kitérő, majd a szerelvények átmentek a Vágóhíd utcai vasúti felüljárón (utána újabb kitérő volt), s onnan a Diószegi út sarkáig, a Barneválig közlekedtek – mígnem beköszöntött az 1975. június 23-i utolsó nap... Akkortól az új kettes pálya 2014-es átadásáig csak egy villamosvonala volt Debrecennek.

A Kossuth utcán. Fotó: Fp / Szánthó Zoltán, 1961

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A debreceni Malév-reptér
• Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
• A halálkanyar
• A távolsági buszállomás
• A modern Nagyállomás
• A 31-es buszok emlékére
• A Malév lezuhant debreceni főpilótája
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• 40 éve trolival
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
• Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
• Debrecen közlekedése az 1970-es években
• A repülővel lezuhant fotóművész

Az Attila térnél. Fotó: Fp / Magyar Rendőr, 1962

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Buszmegálló a Faraktáron – keresd a hibát a képen!

2026. június 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Faraktár utca 6. szám előtt van egy buszmegálló, aminek az utastájékoztató táblái a 2026. június 12-i ottjártunkkor készített fotónk tanúsága szerint igencsak alacsonyan, ezáltal pedig olvashatatlanul függtek az oszlopon. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kovács Mariann és Molnár Tibor ötletei a táblák olvasására

Az aznap megosztott képünkhöz nagyon sok hozzászólást kaptunk, ezek itt olvashatók el. Egy férfi azt írta, hogy régebbi a kép, és a megálló a valóságban nem is olyan már. Emiatt másnap, 2026. június 13-án is lefotóztuk, és ezt tettük közzé most ennek a cikkünknek az elején. Kedves Olvasóink közül ugyanakkor többen nagyon szellemes AI-grafikákat is készítettek a fotónk felhasználásával azt illusztrálandó, hogy miképpen kell használni az „alacsony padlós” táblákat. Ezeket is köszönettel és örömmel bemutatjuk, hiszen szórakoztatóak, elgondolkodtatóak, és legfőképpen: remélhetőleg segítik mielőbb normálisan beállítani az utastájékoztató táblákat – itt is és a többi hasonló helyen!  

Tömöri Hajnalka használati útmutatója

Kapcsolódó összeállításaink:

• A debreceni Malév-reptér
• Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
• A halálkanyar
• A távolsági buszállomás
• A modern Nagyállomás
• A 31-es buszok emlékére
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• A 4-es villamos
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• 40 éve trolival
• A Párizsnál lezuhant debreceni főpilóta
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
• Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
• Debrecen közlekedése az 1970-es években
• A repülővel lezuhant fotóművész

2026. június 12-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az elpusztított szabadságtelepi vasúti megálló

Debrecen egyik szép, elfeledett vasúti épülete a szabadságtelepi (eredeti nevén nyilas-telepi) megállóhely kis dombján magasodott, a Debrecen–Nyírábrány-vasútvonal részeként, a Hétvezér utcai átjáró és a Karácsony Sándor Általános Iskola közelében. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Egy kis vonattal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A vasutallomasok.hu adatai szerint a megállót 1927. május 15-én nyitották meg. A lépcsőzettel, továbbá boltívekkel és díszes oszlopokkal is ellátott házat annak idején olyan nevezetességek övezték, mint például a Szent István Király Katolikus Templom, valamint a Járműjavító.

A ház hátulról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hajdanán igen szemrevaló és fontos létesítményről azért írunk múltidőben, mert a MÁV 2014-ben lebontatta. A sorsára hagyott, gondozatlan és lakatlan épület akkor már sajnos kihasználatlan, romos, szemetes volt, és kétes egyének vették birtokukba. De mint a fotódokumentumaink is bizonyítják, nem volt menthetetlen, akárcsak az egykori Nagyállomás-palota sem! 

A gömbölyded oszlopok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves Olvasónk, Bíróné Tünde így írt az emlékeiről a hozzászólásában: „Gyermekkoromban sok időt eltöltöttem az épületben, ugyanis a mögötte lévő iskolába jártam. Egy szolgálati lakás is volt mellette, valamikor szép, rendezett környék volt. Talán vaskályhával fűtöttek a váróteremben. A váróterem környékén gyönyörű kis virágoskert is volt tulipánokkal és egyéb virágokkal. Milyen sokan elfértünk ebben az épületben békességben!”

A megálló felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További muzeális fotók idelátogatva tekinthetők meg az épületről, valamint a napjainkban is megállóként működő hely mai arcáról. És azt tudta, hogy a nyilas-telepi (szabadságtelepi) megálló épületének van egy párja Halápon? Ezt így örökítettük meg a közelmúltban:

A halápi testvér 2012-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sőt a fentiek kapcsán érdemes megemlékezni arról is, hogy a nyírábrányi vasútvonalnak a szabadságtelepihez közeli Nagycserén is van megállója. Ennek régi épületéről a Fortepan is őriz egy szép felvételt 1940-ből.

Nagycsere, 1940. Fotó: Fp. / Kókány Jenő

Kapcsolódó összeállításaink:

• A járműjavító
• A Kolónia utca
• A vasutas művház
• A Faraktár utcai református templom
• A 100 éves nyilas-telepi iskola
• A Műhelytelep
• A Zsuzsi vonat
• Az Olajütő
• A Falóger
• Karácsony Sándor Általános Iskola

Érthetetlen pusztítás! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Egykor és 2026. május 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1911. március 16-án beindult debreceni villamosközlekedés

Debrecenben 1911. március 16. óta járnak villamosok, míg gőzmozdonyok 1884. október 2-tól közlekedtek. A fenti kép az Attila térnél készült 1962-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

A főutca a 60-as évek elején. Fotó: Képzőműv. Alap

A dkv adattára szerint már 1915. december 23-án megtoldották a Hatvan utcai vonalat (Aranybika – Baromvásártér) a Ferenc Salvatore Hadikórházig. 

1924. február 18-án a Pallagig vezető villamospálya nyílt meg, s két villamosjárat közlekedett a pályaudvar – Gazdasági Akadémia és a Nagyerdő – Gazdasági Akadémia viszonylaton. 1927. december 15-én átadták a Nagyerdei körúti pályát, amelyik az épülő egyetemi központot és a klinikatelepet érintette. A következő fotóblokk a Megyei Tanács és az IPK Vállalat Hajdú-Bihar című, 1978-as  könyvében található.

Az akkori viszonylatok a következők voltak. 1.: Nagyállomás – egyetem – klinikák – Nagyállomás. 2.: Nagyállomás – Nagyerdei Fürdő. 3.: Nagyerdei Fürdő – Gazdasági Akadémia, Pallag. 4.: városháza – közvágóhíd. 5.: Aranybika – Baromvásártér. 6.: Aranybika – tűzérlaktanya. 12.: Nagyállomás – Gazdasági Akadémia, Pallag. A Csapó utcai vonalat 1934. június 2-án hosszabbították meg az 1932-ben megnyitott köztemető I. kapujáig, majd 1938-ban a főkapujáig. 1943-ban a Hatvan utcai vonalat is kihúzták a mezőgazdasági középiskoláig, majd 1949-ben a Görgey utcáig (itt járt az 5-ös villamos).

Múlt és jelen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1950: a Nagyerdő és a tüdőszanatórium közti, 7-es vonal átadása. 1962: a Kossuth utcai pálya áthelyezése a mai Szent Anna utcára (4-es vonal). 1969. június 20-án forgalomba állt az első, Debrecenben gyártott FVV 1200-as csuklós villamos (a „Bengáli”). Mégis, 1970. március 31-én bezárták a 3. és a 7. számú – Pallagra és a tüdőszanatóriumhoz közlekedő – vonalakat. Ezt további drasztikus lépések követték. 1971. május 31.: a 6-os számú, azaz a Csapó utcai vonal megszüntetése.

A belváros látképe. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

1973. szeptember 29-én az 5-ös számú (Hatvan utcai) vonal megszüntetése, végül 1975. június 23-án a Szent Anna utcai, 4-es számú vonalé. Tehát 2025 nyarán már 50 éve lesz, hogy akkor egy vonala maradt a cívisvárosnak. Az új kettes villamosvonalat 2014. február 26-án adták át.

Bengáli és CAF. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az már a legújabb kori krónikánkhoz tartozik, hogy hosszas és „nem mindennapi” beruházás nyomán, Debrecennek 2014 februárja óta ismét két villamosvonala van, amiken Ganz Hunslet és CAF járművek közlekednek (a Bengálikat abban az esztendőben nyugdíjba küldték). 

A DKV kollektívája az 1950-es években

Képeslap-kollekciónkban további járműábrázolások is megtekinthetők!

Tanuló/nyugdíjas összvonalas villamosbérlet 1972-ben

Kapcsolódó múltidézéseink:

• Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
• A halálkanyar
• A távolsági buszállomás
• A modern Nagyállomás
• A 31-es buszok emlékére
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• A 4-es villamos
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• 40 éve trolival
• A Malév debreceni reptere
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
• Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
• Debrecen közlekedése az 1970-es években

Képeslap-villamosjegyek. (Navép Kft., rinoceros Stúdió)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Áprilisban előadás sok régi képpel!