Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: márvány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: márvány. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 19., péntek

A Nagyállomás márványcsarnokának monumentális képei

A Debreceni vásár. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A debreceni Nagyállomáson tevékenykedő takarítórobotot bemutató minapi cikkünk hozzászólói között többen is írták azt, hogy helyi létükre még nem látták a központi várócsarnok nagy méretű képeit. Ezúttal akkor hát ezekről az alkotásokról lebbentjük fel a képzeletbeli fátylat, de ezek mellett a mindent beborító márványlapokat is érdemes megcsodálni itt! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 1961. VI. 21-i Napló képcikke

A kompozíciók a sgraffito műfajába tartoznak, a méretük 6,8-szor 12,6 méter, a kiváló készítőjük pedig Domanovszky Endre festőművész. Mindkét monumentális sgraffito 1961-ben került a szintén abban az évben megnyitott főépület falaira. (A sgraffito lényege az, hogy a képet nem festik, hanem az ábrákat az egymásra felvitt festékrétegekben kaparják visza.) Az első felvételünkön a Debreceni vásár című sgraffitót örökítettük meg, ami nem mellesleg az egykori Resti, valamint a szintén felszámolt tejivó mellett található. A képpel szemben, a márványcsarnok túlvégében tekinthető meg a párja, aminek a címe: Ötösfogat. Erről a helyi specialitásról itt írtunk régi fotókkal, ugyanakkor a főutcai Szabadság Étterem falát valaha ékesítő sgraffito ezen az archív fotón idézhető fel

Az Ötösfogat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. április 16., csütörtök

Az Utasellátó debreceni „550. sz. pavilonja” 1962-ben


Debrecenben a Nagyállomás főépületében évtizedeken át több szolgáltatóegység működött, köztük a híres Resti, a felejthetetlen tejbár, sőt fodrászat is. A központi márványcsarnok szélső helyiségeiben kis Utasellátó-árudákat alakítottak ki, például a fenti képen látható 550-es számú hírlap- és könyvesboltot. (A teljes kép a cikk végén!) A Fortepanon közzétett 1962-es Uvaterv-fotó tanúsága szerint, meg persze a személyes emlékeink szerint is, valóságos kincsesbányák voltak ezek a sokoldalú üzletek! (A helyiségek ma is megvannak, de többük kihasználatlan, s olyan is van / volt, amelyikben – egyébként ötletes módon – kiállítások és interaktív terepasztal található.)

A központi váróterem 1963-ban. Fotó: Fortepan / Uvaterv 

A két sgraffito által közrefogott nagy váróteremben időzők nemcsak magyar, hanem külföldi lapokat is beszerezhettek itt. A muzeális fotográfián a gyönyörű hölgyek fejvonalában korabeli szép debreceni képeslapok függenek gazdag választékban, ugyanakkor kártyákat és tollakat is kínált a kereskedés. Voltak ugyanakkor illatszerek és dohánytermékek is, míg más „pavilonokban” az Utasellátó-automaták megjelenése előtti időkben harapnivalót is be lehetett szerezni. A szomszédos postahivatal ma is megvan, s anno aki nagyon ráért, a Híradó Moziba is betérhetett a vonatja indulásáig.

A Nagyállomás postahivatala, 1962. Fotó: Fortepan / Uvaterv 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fortepan / Uvaterv, 1962

2024. augusztus 15., csütörtök

A Bajcsy utcai földalatti fényűző törökfürdő legendája

Debrecen egyik feledésbe merülő belvárosi fürdőhelye az Aranybika és a szomszédos Bajcsy utcai emeletes bérpalota pincerendszerében működött egykor. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2024. 08. 14-i állapot. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Természetesen nem a törökök építették a középkorban, hanem majd csak a XX. század elején alakították ki a luxusra vágyó eleink, a régi törökfürdők hangulatát idézve. Ez az exkluzív hely talán a barokk ékkő, Eger törökfürdőjének egyik kis termére hasonlíthatott, mely ilyen:  

Az egri törökfürdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni hajdani földalatti úri termálfürdő (melynek kinti részét 2024. augusztus 14-én kerestük fel) a legendák szerint 1911-től a II. világháborúig a Bika melletti udvarban volt, mégpedig ezer négyzetméteren, és állítólag messzire vezető alagutakkal. A ma is meglévő fémkupolával fedett fürdőt a hotellel is ilyen lenti járat kötötte össze. A díszes márványterem medencéjét azonban később bebetonozták, a reprezentatív oszlopok is eltűntek, és döbbenetes módon bútorboltot, valamint bútorraktárt csináltak a szebb napokat is megélt törökfürdőből.

2020 januári munka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helyet 2020-ban még elkezdte átépíteni egy társaság, hogy szolgáltatóházat alakítsanak ki ott, de aztán beütött a járvány, és a tervezett létesítmény azóta se nyílt meg. Akkor kitették az „ilyen most – ilyen lesz” típusú látványtervüket; ezt a cikk végén mutatjuk be.

Megújult külső lépcsők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

korábbi Facebook-posztunkhoz szóló Kedves Olvasóink közül Lázár Katalin felidézte, hogy a nagymamája mesélte, hogy termálfürdő volt a Bika mögött és gyönyörű üvegházas télikert. Rajta kívül Primó László leírta: „1988-tól 2001-ig itt laktunk (3. emelet 4-es ajtó, pont a kupolára nézett a bejárati ajtónk!) A házban lakó idősektől hallottuk, hogy valamikor itt bizony fürdő volt! A bádogtető egyenes részén 2 hosszúkás drótozott, vastag fehér ablak volt, amin keresztül nem lehetett benézni. A bútorbolt előtt teljesen üres nagy tér volt, és mindig sötét, mert a 2 ablakon kevés fény szűrődött be. Énekeltünk ott, mert jól vízhangzott a tér. Arra emlékszem, hogy mindenhol víz állt, mert a bádogtető beengedte. A padlástérben és itt lent a falon évszámokat láttunk (1915, 1924) és Dávid csillagot. A padláson több helyen is. Maga az épület története is érdekes lehet, vagy hogy kik lakhattak ott a 20. század elején. Óriási polgári lakások, cselédlépcső, szénnel készített firkák a padlástérben stb. Szomorú látni, hogy minden így lepusztult.”

A háttérben a Bika. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ujvárosiné Kati ugyanakkor rámutatott arra, hogy „Sokan nem ismerték ezt a részt, egy ismertető jó szolgálatot tenne. A város közepén, frekventált helyen van, nagyobb szabású dologra is felhasználható lenne, mint egy szolgáltatóház a Bika tőszomszédságában.” Mi pedig, a Debreceni Képeslapok részéről reméljük azt is, hogy a tervekről nem mondtak le, és egyszer még újra benépesül ez a sokat megélt, misztikus helye Debrecennek!

Ilyen mélyen van... Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2024.08.14-i látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 2020 januári látványterv. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. január 30., kedd

Csodás lépcsőházak, rejtett díszudvarok Debrecenben


Debrecen köz- és magánépületei is tele vannak olyan helyiségekkel, ahova sokan soha életükben nem jutnak be valamilyen okból. Ezek közül most néhány nevezetes épületünkbe kalauzoljuk Olvasóinkat!
Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az első fotónkat innen készítettük a Debreceni Egyetem főépületében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első fotónkon a Debreceni Egyetem főépületének díszudvara pompázik, a második képen pedig ugyanennek az épületrésznek az ellenkező oldalát láthatjuk. Tovább haladva az egyetemi könyvtár díszudvari ablakaiban, majd a palota előcsarnokának főlépcsőjében gyönyörködhetünk.

A Debreceni Egyetem főépületének díszudvara a könyvtárnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debreceni Egyetem főépületének lépcsője az előcsarnokban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Maradva a közelben, a Nagyerdei Víztoronyba látogatunk. Itt a lépcső annyira nem mindennapi, hogy többnyire a szabadban kanyarog, az utolsó szakasz pedig már szinte csak egy tyúklétra.

A Nagyerdei Víztorony legfelső lépcsője. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagyerdei Víztorony középső lépcsője. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Következő érdekességünk a Kossuth utcán található pénzügyi palota. Ennek a főlépcsője is csupa márvány, ugyanakkor a melléklépcsői is gyönyörű kovácsolt remekművek.

A Kossuth utcai pénzügyi palota főlépcsője az előcsarnok felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kossuth utcai pénzügyi palota egyik oldallépcsője. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kossuth utcai pénzügyi palota Roxfortot idéző főlépcsője. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Van fotónk a Régi Városháza belső teréről is. Cikkünk megjelenésekor itt még renoválás zajlik, de a munkák végeztével a lenti képeken látható épületrészek is újjászületve tündökölhetnek.

A Régi Városháza első emeleti tanácstermének előtere egy Kossuth-mellszoborral. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Városháza főlépcsője az első emeleti tanácsterem előtere alatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Városháza után a Piac utcai vármegyeházába, valamint a takarékpalotába kukkantunk be.

A Piac utcai vármegyeháza lépcsőháza. Fotó: © Bányai Sándor

A takarékpénztári palota Kossuth utcán megközelíthető udvarában egy nagy címerszerű alkotás is ékesíti a díszterem itteni külső homlokzatát.

A takarékpalota belső homlokzatát díszítő címer (mellette sajnos hullik a vakolat). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Érdekesség, hogy a takarékpalotának egyetlen udvari bejárója van. A Kossuth utcai szárnynak a kapualjában is felfedezhetünk szép márványoszlopokat.

A takarékpalota Kossuth utcai kapualját díszítő oszlopok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:
A takarékpénztári palota Piac utcai belső tere. Fotó: © Bányai Sándor

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A takarékpénztári palota Piac utcai belső tere. Fotó: © Bányai Sándor

2023. december 18., hétfő

A Petőfi téri posta 1963-ban


Debrecenben hamarosan átépítik a Nagyállomást, valamint az előtte húzódó Petőfi teret a főpályaudvar (intermodális központ) megvalósítása érdekében.

Korabeli furgonok a Nagyállomás postahivatalának levél- és csomagválogató üzeme előtt. Fotók: Fortepan / Uvaterv, 1963

Ismét sok minden megváltozik és elfelejtődik tehát...

Ma már nincsenek ilyen klassz asztalok a postán, tollszáras tintatartók meg pláne. Fotók: Fortepan /Uvaterv, 1963

A mostani képcsokorban az indulási oldal melletti posta 1963-as felvételeire csodálkozhatunk rá, melyeket az Uvaterv készített, és a Fortepan közölt.

A Petófi téri (anno Raktár utcai) posta főépülete 1963-ban. Itt gyakorlatilag ma is ezt láthatjuk

A postahivatalt ugyanolyan márványlapok borítják, mint a vasúti csarnokot. Megnéztük, és örömmel nyugtáztuk, hogy ez szerencsére még ma is így van.

Korabeli telefonfülkék a vezetékes távközlés idejéből. Fotók: Fortepan /Uvaterv, 1963

Emlékezetes az egykori resti is (a vasútállomás étterme), ami a főépület jobbján működött. Erről idekattintva lapozgathatók archív fotók.

Az ablakban az új Petőfi tér lakóházai, a pult mögött egy dohányzó postahivatalnok. Fotók: Fortepan /Uvaterv, 1963

Ugyanakkor az 1902-ben átadott, gyönyörű vasúti palota képeiben itt gyönyörködhetünk. Jó időutazást!

MÁV-tisztek a vasúti távíróállomáson? Aki tudja, kérjük, írja meg nekünk!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Fortepanon közölt 1963-as sorozatban a Nagyállomás központi várócsarnokának lélegzetelállító felvétele is helyet kapott

2023. szeptember 8., péntek

A Nagyállomás márványcsarnokának óriási képei

A debreceni Nagyállomáson újabban tevékenykedő takarítórobotot bemutató minapi cikkünk hozzászólói között többen is írták azt, hogy helyi létükre még nem látták a központi várócsarnok nagy méretű képeit. Ezúttal akkor hát ezekről az alkotásokról lebbentjük fel a képzeletbeli fátylat, de ezek mellett a mindent beborító márványlapokat is érdemes megcsodálni itt!
Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Debreceni vásár című sgraffito a debreceni Nagyállomás központi várótermében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kompozíciók a sgraffito műfajába tartoznak, a méretük 6,8-szor 12,6 méter, a kiváló készítőjük pedig Domanovszky Endre festőművész. Mindkét monumentális sgraffito 1961-ben került a szintén abban az évben megnyitott főépület falaira. (A sgraffito lényege az, hogy a képet nem festik, hanem az ábrákat az egymásra felvitt festékrétegekben kaparják visza.) Az első felvételünkön a Debreceni vásár című sgraffitót örökítettük meg, ami nem mellesleg az egykori Resti, valamint a szintén felszámolt tejivó mellett található. A képpel szemben, a márványcsarnok túlvégében tekinthető meg a párja, aminek a címe: Ötösfogat. Erről a helyi specialitásról itt írtunk régi fotókkal, ugyanakkor a főutcai Szabadság Étterem falát valaha ékesítő sgraffito ezen az archív fotón idézhető fel

Az Ötösfogat című sgraffito a debreceni Nagyállomás márványcsarnokában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Debreceni vásár című sgraffito a Nagyállomáson (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

2023. szeptember 4., hétfő

R2-D2 rokona, Robin takarít a debreceni Nagyállomáson


A debreceni Nagyállomás várócsarnokában egy igen elmés szerkezettel találkoztunk 2023. szeptember 4-én. Ez a zöld színű, hengeres „nagyra nőtt R2-D2” gép valójában egy magyar fejlesztésű takarítógép. Fotóinkon és az alábbi videónkban is őt örökítettük meg munka közben, amint a hat évtizedes vasúti létesítmény márványpadlóját tisztítja. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok


A Robin nevű masina a bemutatásakor megjelent sajtóhír szerint egy műszak alatt 1500 m2 területet tud kiszolgálni, önállóan tervezi a bejárási útvonalát az előzetesen elkészített takarítási helyszíntérkép alapján. Egyedi vezérlőrendszere lehetővé teszi, hogy váratlan akadályokat érzékelve is zavartalanul, önállóan, emberi beavatkozás nélkül folytassa a munkáját. Az akadályokat automatikusan kikerülő robot megjegyzi a kimaradt területeket, és azokra később visszatér. Nagyon okos – érdemes tehát megnézni!

A Robin nevű robot hátulról, a debreceni Nagyállomás várócsarnokában, 2023. szeptember 4-én. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2017. október 30., hétfő

Az 500 éves reformáció emlékműve


Debrecenben alig adták át a 100 éve született Szabó Magda szobrát, máris egy újabb emlékművet lepleznek le. Ezúttal a reformáció születésének 500., valamint a debreceni zsinat 450. évfordulója előtt tisztelgünk ily módon. Fotók: © Debreceni Képeslapok


A sok elem alkotta, márvány-színesfém kompozíciót (mely hétfőn érkezett meg a helyére) mások mellett Győrfi Sándor és Győrfi Lajos készítették. Az avatóünnepség 2017. október 31-én 16 órakor
kezdődik a Kálvin téri EmlékkertbenFotók: © Debreceni Képeslapok



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!