Debreceni Képeslapok: víz

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: víz. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 1., szombat

A Vekeri-tavi kemping-világtalálkozó 1986-ban

Debrecenben a Vekeri-tó melletti kibővített sátortábor adott otthont 1986. augusztus 1. és 10. között a nagyszabású 47. kemping-világtalálkozónak, amelyet a Fédération Internationale de Camping de Caravanning (FICC, Kempingezők és Lakókocsizók Nemzetközi Szervezete), valamint a Magyar Camping és Caravanning Club rendezett meg. A dzsemborira csaknem 6500-an érkeztek 34 országból, s több százan hazánk sátortáborozói közül.

A kemping. Fotó: HBN

A Vekeri-tavi kemping eredetileg 1983. május 15-én nyílt meg mintegy 6 hektáron, 1000 személyes, szép környezetben, ami 80 lakókocsi befogadására volt alkalmas. Ezenkívül sátraknak is helyet biztosítottak, s egy 40 személyes ifjúsági ház is épült. A kemping lakóinak élelmezéséről az Alföldi Vendéglátó Vállalat Bóbita Étterme és egy presszó gondoskodott. Az építés akkor 27 millióba került, amiből 15 millió Ft társadalmi munka. A kemping belső létesítményeit a nyíregyházi Kemév készítette. A külső közmű- és úthálózatot több debreceni vállalat, köztük a közúti vállalat, a Tigáz, Titász, a Debreceni Vízmű, az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság építette meg ugyancsak társadalmi munkában. „Jövőre építenek egy ABC jellegű üzletet a kempingben, amely a környékbeliek- és kirándulók ellátását is szolgálja. Tervezik sportpályák és egy uszoda építését” – jelezte a HB Napló 1983-as tudósítása.

Csobaji Előd képeslapfotói 1986-ban

Az 1986 augusztusi kemping-világtalálkozóra a fejlesztések révén például az ideiglenes boltok mellett „tíz, természetesen távhívásra is alkalmas készüléket” (akkori telefonfülkéket – lásd a cikk végén) helyeztek üzembe, ugyanakkor berendezkedett a Posta, s zuhanyozókat, illemhelyeket magukba foglaló új vizes konténerek is szolgálták a komfortos táborozást. A szigeten színpad épült, s ott tartották meg a megnyitót is, amelyen nemzeti viseletben vettek részt a nemzetközi seregszemle résztvevői. Az ünnepségen galambok és piros-fehér-zöld léggömbök szálltak a magasba, s műsort adott az Építők Hajdú Táncegyüttese, a Debreceni Népi Együttes, majd diszkó is szórakoztatta a kempingezőket. A 10 napos dzsemborit vetélkedők, gyermekprogramok, lovas bemutatók, cigányshow, koncertek és tiszántúli kirándulások is gazdagították. Ekkor adták ki az összeállításunkban közzétett képeslapokat is, melyek a résztvevőknek köszönhetően a világ minden országába eljuthattak!

A megnyitón. Fotó: HBN

Mint tudjuk, ma már sajnos a fancsikai tavak és a Vekeri-tó sem létezik. A világtalálkozóért azonban mindenképpen elismerés illeti a 40 évvel ezelőtti rendezőket!

A Képzőművészeti Alap képeslapfotói 1986-ban

Kapcsolódó összeállításaink:

Fotók: HBN

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. július 27., hétfő

A Kisfürdő és a Szikla – a Ti fotóitokon

A 2001-ben megszüntetett strand Németh Anikó családi fényképén.

Debrecen anno a fürdők, strandok és csónakázók városa volt, miként azt fájó szívvel többször megállapítottunk már. A kínálatot gyarapította – nem feltétlenül egy időben – a kerekestelepi, továbbá a látóképi, a Margit, a nagyerdeiek, a Telegdi és a Vértessy is.

2002 óta a Főnix Aréna és a parkolója van itt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi képet Feketéné Katika osztotta meg az olvasóinkkal, köszönjük szépen ezt is!

Gyerekcsoport a Kisfürdőben, 1967 nyarán

És persze a Kassai úti (Hadházi, Szabadság úti) kisfürdő. A Szabadságnak is nevezett létesítményről egy minapi olvasói felvetésre több családi fotót és visszaemlékezést is kaptunk a Facebook-oldalunkra, így ezúttal ennek a fürdőhelyünknek szenteljük a mostani összeállításunkat.

A kisfürdő főépületének előcsarnoka. Fotó: Dbvk.hu

A Debreczeni Képes Kalendáriom szerint a népfürdő 1933 tavaszán nyílt meg a tüzérlaktanya mellett, két és fél holdnyi területen. A vize ugyanaz volt, mint a Nagyerdei Gyógyfürdőé, és két, 600 négyzetméteres medence alkotta, valamint gyermeklubickoló, nagy park, öltözők és büfék is.

Tibør Tibi fotója a hajdani strandról

A Borsos József építésznek a stílusát magán viselő épületekkel ékesített rekreációs helyet a Debrecen lexikon szerint a népnyelv ,,Nyomor-Abbáziá”-nak csúfolta. Szó se róla, nem volt annyira előkelő, mint eleinte a nagyerdei testvére.

Bodrogközy Katona Zsuzsa családi relikviája

No de éppen azért hozták létre, hogy a kevésbé tehetőseknek is legyen hol kikapcsolódniuk. A fürdőhely az olcsóbb voltának is köszönhette népszerűségét, ám végül a 70. születésnapját se élte meg. Debrecen vezetői úgy döntöttek, hogy a területén épüljön meg a Főnix Csarnok – amit 2002 végén adtak át. Kiss Gáborné Ibolya a hozzászólásában felidézi: ,,Gyerekként csak ide jártunk, nem is tudtam sokáig a nagy strandról. Mai napig látom magam előtt a hintát, ahogy ott volt. Nem kellett a szülőknek ott lenni velünk, annyira barátságos, családias strand volt, sok Bambit megittunk ott, a fagyiról már nem is beszélnék. Anyukám mindig rántott csirkét készített, azt vittünk magunkkal. Mire hazafelé indultunk a vonattal, a medence alja teljesen kidörzsölte a térdünket, ujjunkat és a lábunk ujját, de nem bántuk.”

A Kisfürdő főépülete a Szabadság útján. Fotó: Dbvk.hu

Emese Hajdu-Horváth is úgy emlékezett, hogy csak zokniban volt szerencsés a vízbe menni, mert különben a beton feltörte a lábunkat. Borbás Bertalan hozzászólása: ,,Fénykorában telt házzal üzemelt, körben büfék, sörözők, és a legfontosabb, boldog emberek voltak. Bejártam az ország majd' minden fürdőjét, de ilyen esztelen rombolással, mint Debrecenben, nem találkoztam.” Csaba Filep így írt: „A sportcsarnok helyén a Baksay S. utcán laktam. A kertünk végében volt a fürdő. Csodás gyermekkori emlékek!” Mihály Fábián sorai: ,,Nagyon szerettük.Villamossal mentünk, ami olyan lassan ment, hogy menet közben le tudtunk ott szállni! ,,Piros Útlevél” arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen szuper nagy szép parkja volt a strandnak. A Főnixet a laktanyaterületre kellett volna építeni, és akkor a strand is és a Szikla is megmaradhatott volna. Takács Józsefné: ,,Ez egy igazi strand volt! Minden korosztály jól érezhette magát.

Renata Sunshine Buban családi fotója a Szikla belsejéről

Az volt az igazi élményfürdő. A stranddal együtt a szintén kedvelt, szomszédos Szikla Sörözőt is lebontották.” A vendéglővel kapcsolatban Kiss Zoltán ezt írta: a felső teraszon volt egy átjáró a fürdőbe, azon keresztül volt lehetőség a fürdővendégek kiszolgálására. Tulajdonos az Alföldi Vendéglátó Vállalat volt. ,,Szerződéses üzemeltetőként és bérlőként 12 évig voltam a presszó, később söröző bérlője”. Danka Krisztián is érintett, hiszen, mint írta: ,,édesanyám bérelte egy jó darabig”. Anna Kurucz felidézte, hogy ,,Amikor kiötölték, akkor Szikla presszó volt a neve. (Édesapámék fejéből, Alföldi Vendéglátó Vállalat.) Sokat jártam ott, utoljára '86-ban, mikor a jogsimat megkaptam, és ott ünnepeltük meg. Kocsim még nem volt, csak jogsi.”

A Szikla a Bakó Zoltán által küldött felvételen

Csaba Filep arra is kitért, hogy két család lakott a házban. ,,Gyerekkoromban sokat játszottunk hátul az udvaron.” Nagyné Pásztor Judit hozzátette: ,,Nagyon jó hely volt, régi kedves emlékek, a fürdő felől is be lehetett menni, frissítő, fagyi, a régi szép időkben.” Amerigo de Fernando: ,,Anno göcsös koromban gyakran betértünk ide a haverokkal! Jó kis hely volt!” Norbert Nagy pedig azt is megemlítette, hogy itt videójátékozott először a Főnix nevű játékkal és a Donkey konggal. A Danka Krisztiántól kapott fotó szerint ilyen volt a Szikla pultja, amikor Krisztián édesanyja üzemeltette a vendéglőt:

A Szikla pultja. Fotó: Danka Krisztián

Kassai úti összeállításaink sok fotóval:

Térképképeslap: Cartographia, 1979

DBKL

2026. július 20., hétfő

A nagyerdei csónakázó 1973-ban

Debrecen hajdani kedvelt kirándulóhelyéről, a nagyerdei csónakázóról 1973-ban is remek fotók készültek. Ezek egy része felkerült a Fortepanra, s ezúttal mi is közülük válogatunk. A fenti jelenetet Urbán Tamás örökítette meg vízibicikliző lányokról.

A csónakázó és Újvigadó. Fotó: Fortepan / Breuer Pál

Akkor zajlott az 1973-as nyári ifjúsági kempingtalálkozó, s a hullámokon ringatózó hölgyek is valószínűleg a dzsembori résztvevői voltak. A jókedvű fürdőruhás lányokról több felvételt is komponált a neves fotóriporter. Íme még egy műve:

Vidám vízibiciklizők. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

DBKL

A csónakázó és a Kohász. Fotó: Fortepan / Breuer Pál

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

2026. július 18., szombat

Amikor még fák és szigetek voltak a csónakázóban

Az eredeti csónakázó a Vértesi Ferenctől kapott képeslapon.

Debrecenben a nagyerdei csónakázóban eredetileg szigetek voltak kialakítva az erdei jelleg megőrzése érdekében, hogy ne kelljen kivágni az azokban lévő tölgyeket és más növényeket. A mostani összeállításunkban erre az időszakra mutatunk szívbemarkoló példákat.

Az eredeti strand a Vértesi Ferenctől kapott képeslapon

Hasonló megoldású volt a Nagyerdei Strand több medencéje is, végül azonban meg kellett szüntetni ezeket a kis rezervátumokat, bármennyire is szépek, hangulatosak és árnyat adóak voltak. A növények ugyanis nem bírták ezt a fajta vegyszeres-melegvizes életmódot. Erről itt írtunk.

Idilli hangulat. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A csónakkikötő. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A strandon a tölgyek helyén egy ideig fűzfák voltak, végül azok helyét is lecsempézték. A strand vizét is használó csónakázóban egy nagyobb és megemelt szigetet hagytak meg, illetve készítettek, és azt olyan szabadtéri büféként működtették, ahova kis hídon lehetett feljutni.

A büfésziget az 1960-as években

A büfészigeten asztalok, székek és napernyők is voltak, a híd alatt pedig át lehetett evezni. A Kedves Olvasóinktól kapott régi képeslapok tanúsága szerint nagy élmény lehetett ott frissülni.

Bakó Irénnek köszönjük a fotómásolatot

Eleinte a szigetek nélkül is meglehetően vadregényes volt a víztorony felőli park, pláne, ha azt nézzük, hogy micsoda ingatag deszkapalló szolgálta a ki- és beszállást. A panorámaképen pedig az is szembetűnő, hogy a csónakázó és az állatkert között két fasor is húzódott.

Bakó Irénnek köszönjük a fotómásolatot

Ez az időszak 1969-ig, az Újvigadó és az új csónakház építéséig tartott. De még ezzel sem értek véget az eredetileg Sajó István által tervezett létesítmény megpróbáltatásai, hiszen aztán 2013-ban az egészet betemették, és egy úgynevezett vízi ködszínházat, mélygarázst és parkot építettek a helyükre.

Papp Jenőnek köszönjük a fotómásolatot

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

DBKL

2026. június 28., vasárnap

A Békás-tó régi spriccelős ivókútja

A debreceni Nagyerdő 2013-as átépítése előtt a kirándulók kedvelt szomjoltó helye volt a régi Békás-tó mellett álló dupla csöves ivókút. A megnövelt tó és az átépített park következő évi átadása óta már hiába keressük ezt az öntöttvas szerkezetet. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A lebontott és eltűnt kis kút korábban tavasztól őszig működött, és az volt az egyik jellemzője, hogy folyamatosan bugyogtak a vízsugarak a két függőleges csövéből. Sokan, leginkább a gyerekek, azért kedvelték, mert ha befogták az egyik csövét, akkor a másikból magas(abb)ra lövellt a víz. Az pedig kellemesen hideg és ízletes volt. A kút helyett ma több helyen is vannak erdei szomjoltóink, de azok krómozottak, egyágúak, nyomógombosak, és lefelé folyik belőlük a víz.

A képen látható kút helyett ma több helyen is vannak erdei szomjoltóink, de ezek már nem olyanok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokan tapasztalhatták, illetve emlékezhetnek arra is, hogy a Békás-tó mellől eltűnt spriccelős kútnak van egy párja is a Nagyerdei Víztorony mellett, a klinikák felől, de emberemlékezet óta nem működik, és össze van törve. A Pallagi úti szociális otthonnal szemközti mementót ebben a cikkben idéztük meg.

DBKL

A HB Napló fotója 1976. június 27-én

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

A Nagyerdei Strand bámulatos képei 1970. június 28-án

Debrecen 2018-ban lebontott Nagyerdei Strandjáról közölt bámulatos fényképeket 1970. június 28-án a Hajdú-bihari Napló. Ezúttal azt az újságoldalt mutatjuk be (teljes méretben lásd a mostani összeállításunk végén), amelyiken Süli Andor fotói megjelentek egy cikk társaságában.

Az első reprodukción a fákkal övezett egykori úszómedencében és a közönségében gyönyörködhetünk, a második felvétel pedig a ma már szintén nem létező négyméteres medence melletti pancsolót és az ottani kabinsort eleveníti fel a strandolást élvező emberek környezetében. Alább ugyanakkor a csodálatos hangulatú képekhez mellékelt remek írás olvasható „B. G.” tollából:

Íme a nyitókép teljes méretben, majd egy kedves jelenet a gyermekmedencéről, aztán ígéretünkhöz híven jöjjön a komplett újságoldal is!

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

DBKL

A Napló 1970. június 28-i összeállítása

A bónuszfotókon az 1970. június 27-én megjelent Naplós képösszeállításból idézünk, amelyben a spriccelős ivókút, a kis Békás-tó (kacsás tó), a Békás-tó és azok közönsége elevenedik meg...

Keresés ebben a blogban

2026. augusztus 1., szombat

A Vekeri-tavi kemping-világtalálkozó 1986-ban

2026. július 27., hétfő

A Kisfürdő és a Szikla – a Ti fotóitokon

2026. július 20., hétfő

A nagyerdei csónakázó 1973-ban

2026. július 18., szombat

Amikor még fák és szigetek voltak a csónakázóban

2026. június 28., vasárnap

A Békás-tó régi spriccelős ivókútja

A Nagyerdei Strand bámulatos képei 1970. június 28-án