Az Angol Királynő Szálló

Debrecen egyik legpatinásabb épületegyüttese a Kossuth utcán található, a Csokonai Színházzal szemben. Ott működött a közkedvelt Angol Királynő Szálloda a Batthyány utca sarkán. A 21. szám alatti háznál az 1800-as évek elején már vendégeket fogadó helyiség volt, a Dömösdy-kert. Nagy előszeretettel látogatta ezt a közkedvelt helyet Csokonai Vitéz Mihály is.

Élet az Angol Királynőnél.

A mai eklektikus stílusú palotát Gerzon János építtette 1890-ben, mégpedig Horváth János tervei alapján. A szálloda Debrecen legjobb hoteljei közé tartozott, s egyike volt azon keveseknek, amit katonatiszteknek is engedélyeztek. Az „Angolnak” az éttermi és a kávéházi szolgáltatásai is nagy népszerűségnek örvendtek. Bunda nevű éttermét főként a monarchia előkelőbb huszártisztjei látogatták, és természetesen a városi teátrum színészei is törzshelyüknek tekintették.

Rajtuk kívül újságírók is szívesen időztek a fejedelmien díszes teremben – köztük Ady Endre is. Ő hasonlította a vendégház sörözőjét „bundához”, mondván: télen meleg, nyáron pedig hűvös. Fenti galériánkban azt is megmutatjuk, hogy milyen pazar volt a szálló belseje. Az épület 1927-ben – mint az Aranybika Szálloda egyik fogadója – átépült. S még egy „szenzáció”: Debrecenben presszógépen ekkor főztek először kávét.

A fenti fotón pedig az épületegyüttes emléktáblája tanulmányozható. Korunk embere ma már inkább olyan épületnek ismeri ezt a szép házat, amiben söröző, üzletek és irodák is találhatók. A középkorúak emlékében azonban a Színészklub is elevenen él, ami a sarki épületszárnyban működött (itt anno temetkezési vállalat és szőnyegáruház is volt).

Az Ady és Debrecen című könyv fotója

Ennek helyiségét az ezredfordulón vette át csereként egy Kassai úti vállalkozó. Az ő vendéglőjét a Főnix Csarnok építése miatt bontották le. A kikötés az volt, hogy egy évig meg kellett tartania a színészklubot. Amikor ez letelt, a helyiségben „százas üzlet” nyílt. A színészklub sokáig kereste a helyét, végül a színház alsó szintjén talált új otthonra.

A hotel kerthelyisége egy 1937-es képeslapon

A most megosztott képeslapmásolatokat Vértesi Ferenc és Vekerdi Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra. Köszönet értük! Az épületet 1942-ben az OTI vásárolta meg, majd szakmunkás-tanulói otthonnak használták.. A Manda leírása szerint azután nyoma veszett a Bunda berendezéseinek és az épületben található képzőművészeti alkotásoknak...

2023 májusában, megszépítve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Alföldi Vendéglátó Vállalat 1972-ben vásárolta meg az épületet, és 1980-ig kellett várni arra, hogy elő tudják teremteni a ház újbóli vendéglátó-ipari egységgé alakításához szükséges pénzt. 1981. július 11-én itt nyílt meg a Csokonai Kávéház, és e napon adták át a pincében a sörözőt és a borozót is.

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Csokonai Kávéház
• Az Aranybika Szálló mai palotája
• Az Aranybika előző épülete
• A TSZ-üdülő
• Ahol a Frohner állt
• Luxushotelek a régi belvárosban
• Ez van ma a Royal Hotel helyén
• A Kohászüdülő

Rákosi-címer és vörös csillag

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az étlapot Könyves Kálmánnak köszönjük!

A Sport étterem, presszó és hotel

Debrecenben a Sport étterem, eszpresszó és szálloda 1978. május 13-án délután nyílt meg az Oláh Gábor utcai sporttelep mellett, a Jubileumi játszótérrel szemközt.

A Sport anno. Fotó: Csobaji Előd

A korabeli sajtóhír szerint a két tetszetős vendéglátóhelyiséget a Debreceni ÁFÉSZ működtette, míg a szálloda 15 szobájában 45 személy elhelyezésére volt lehetőség. A következő, 1978. július 12-i tudósítás úgy fogalmazott, hogy rövid másfél hónap alatt a debreceniek és az idelátogatók kedvelt szórakozóhelyévé vált a nagyerdei Sport éttereme és presszó. Az új vendéglátóhely felépítésére a fogyasztási szövetkezet a MÉSZÖV segítségével s bankhitel felvételével 10 millió forintot költött. Az étteremben és a presszóban II. osztályú árak érvényesek. Az étterem 150 vendéget fogadhat. Rendezvények alkalmából 200 látogató is kényelmesen elhelyezhető. A presszóban egyszerre 80–90-en fogyaszthatnak. A modern vendégfogadóhoz 15 kétágyas, fürdőszobás szállodai rész is kapcsolódik. A 30 helyes pihenőrészt a DMTE sportklub építette, majd üzemeltetésére a Debreceni ÁFÉSZ-nek adta át. A szálloda szobái állandóan foglaltak. Az étkeztető, szórakoztató kombinátot Lengyel Zoltán vezeti. A szállodai részt is ideértve 35-en dolgoznak itt. Jelenleg is – mint a megnyitáskor – változatlanul gondot okoz a segédmunkások hiánya. A Sport étteremben naponta 400–500 adag menü fogy el. Az érdeklődés gyakran olyan nagy, hogy étkeztetési célra a presszó helyiségét is igénybe veszik. Az étlapon állandóan szerepel birka, pacalpörkölt, tatárbifsztek, nyárson sült rablóhús, szelőrózsa rántva. Az italok hűtéséhez nagy segítséget nyújt a 20 négyzetméteres italhűtő kamra. A debreceni ÁFÉSZ legmodernebb vendéglátóhelyének dolgozói 1978. május 13-tól június 30-ig 900 ezer forint forgalmat bonyolítottak le. A bevétel 30 százaléka saját készítésű ételekből realizálódott. Megfelelő a kávé és üdítőital-forgalom is. A szórakoztató komplexum dolgozói ígérik, hogy idei tervüket az előirányzatoknak megfelelően teljesítik. A Debreceni ÁFÉSZ 1986 augusztusában hirdette meg eladásra vagy bérbeadásra a Sport Étterem és Presszó épületét és berendezéseit. A különleges menüiről is ismert étterem 1990 októbere óta viseli a Viktória nevet. A hotelt egyébként 2004-ben korszerűsítették és alakították át. A fejlesztés eredményeként többek között emeletráépítéssel bővítették a férőhelyeket, felvonót telepítettek, és felújították a külső homlokzatot is. A szálloda azóta háromcsillagos.

Viktóriaként 2026. IX. 9-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Oláh Gábor utcai összeállításaink sok régi fotóval:

• A Szoptató anya
• A hajdani Rózsakert Vendéglő
• Az Oláh Gábor utcai műjégpálya
• A Jubileumi Játszótér
• A régi vidámpark és állatkert
• Az egykori nyári napközis tábor
• Így épült az atlétikai stadion
• A Kar utcai remete: Oláh Gábor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Aranybika

A nagyszálló az 1970-es évek elején. Fotó: Tulok Ferenc

Debrecen mai jelképeinek egyike ez a fantasztikus palota. 

A Hotel Aranybika 1961-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Világhírű az alkotója is, hiszen hazánk első olimpiai bajnoka, Hajós Alfréd (1878. február 1. – 1955. november 12.) vezette a Villányi Lajossal alkotott tervezői párost. Másik közös szép művük Debrecenben a hallássérültek intézménye.

A Bika hallja 1967-ben. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor

A szecessziós–eklektikus épületegyüttes Bika Bálintról kapta a nevét, akinek a családja 1536 óta élt Debrecenben.

Fenti képünk tanúsága szerint napjainkban igencsak lehangoló állapotban van a Bika és a mellette szomorkodó, egykori Víg Mozi).

Telefonkábel-fektetés 1931-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az akkori kőházas telküket megvette a város, majd 1699-ben fogadó nyílt benne. A mostani hotel elődjéről képek lentebb láthatók...

1930 körüli légi fotó: Déri Múzeum Fotótára

A galéria a képre kattintva is megnyitható.

A cukrászat dolgozói 1968-ban. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Az Arany ,,titulust" 1810-ben adták neki.

A cégér a hotel főkapuján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akkor ugyanis a rézzel bevont, kovácsolt bikacégért elhelyezték a már emeletesre bővített házon.

A fotót a malomparki tárlaton repróztuk

A hotel előző, a mostaninál kisebb épületegyüttesét Steindl Imre tervezte.

A Steindl Imre által tervezett hotel (1882). Reprint: Uropath

Gyönyörű képeslapok készültek a Bikáról ebben az időben is!

A Piac utca látképe 1900 és 1907 között. Reprint: Uropath

A kis míves tornyú szálló épületét tervező híres szakember, Steindl Imre nevéhez nem mellékesen az Országház megtervezése is  fűződik.

Élet a régi Bikánál 1910-ben, Thaisz Arthur korabeli képeslapján

Az 1882-ben átadott, pazar neoklasszicista hotel rendelkezett az akkori igényeknek megfelelő minden földi jóval és szépséggel.

A Bika látványa 1971-ben. Fotó: Fortepan, Inkey Tibor

Végül azonban már nemcsak kicsinek bizonyult, hanem hamar el is avult, ugyanakkor pedig sajnos tűzkárokat is el kellett szenvednie.

A Bika sörcsarnokkal is felszerelt előző épületét 1913-ban bontották le.

Az újonnan átadott hotel. Szerző: Ismeretlen

Fotó: Tulok Ferenc / Képzőművészeti Alap

Reprint: Uropath

Hajós Alfréd és Villányi Lajos új luxus szállója 1914-ben már elkészült, de majd csak a következő esztendő derekán adták át. A másik közös debreceni alkotásuk idelátogatva csodálható meg.

A Bika étterme 1971-ben. Fotó: Fortepan, Inkey Tibor

A grand hotelben már akkor is működött uszodás velneszrészleg, valamint cukrászda, csodálatos étterem, továbbá minden, ami dukált a vendégseregnek.

A hall az 1970-es évek végén. Fotó: Megyei Tanács / IPK Váll.

A palota mögött kapott helyet a Bartók Terem, az alatt pedig a Víg Mozi. A tervezőpárosnak egyébként Debrecenben van egy másik szép alkotása is: a mai siketek intézete a Széchenyi utcában.

Az 1960-as évek szökőkútja. Fotó: Bakonyi / Képzőművészeti Alap

1973-ban az akkor Vörös Hadsereg útja nevű főutca az Aranybika melletti, 1. és 9. szám közötti szakaszon nagy változáson ment keresztül. Mindenekelőtt ugyanis eltűntek, lerobbantották azokat.

A Zsolnay-szökőkút (1964). Fotó: Horváth / Képzőművészeti Alap

Sőt, a szálló bal oldalából is lenyestek egy sávot, és az így nyert területeken húzták fel 1976-ra a Bika új részét, valamint később az Unió Áruház épületét, a belső bankirodát és lakóhelyiségeket is. A hajdani Kinizsi Sörözőt ebben a múltidézésünkben mutattuk be.

A nagyszálló a kanyar mögül. Fotó: Bakonyi

Az Aranybika előtt 2001-ben a tér is nagyot változott, amikor is elkészült a belvárosi sétálóövezet első része. A szálló alatt azóta ismét szökőkút van, melynek egyik nevezetes figurája a néhány nap elteltével leszedetett Sellő. A mű új otthona 2011 óta: Nyíracsád.

Az  új szárny. Fotó: Csobaji Előd

A Bikának 2013-ban egy debreceni magánszemély lett a tulajdonosa, 2021. május 6. óta pedig a Mathias Corvinus Collegiumé volt, amely azt tervezte, hogy átépítteti és felújíttatja az épületegyüttest. És végül egy friss hír: 2026. szeptember 1-től a palota immár a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz került.

A 2001-ben átadott szökőkút a Sellővel. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai. Ne lopj te se!)

Napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Kinizsi Söröző. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor, 1967

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1970: a Bika és a Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fényes Tamás

Fenti bónuszfotónk hátoldalán így ír a lap feladója, Erzsike: ,,Ha vasárnap kocsival tetszenek bejönni, akkor tessenek behozni a télikabátom, mert nagyon fázom"...

Az Üvegterem 1996-ban. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Így pihent a munkásosztály 1970-ben a Kohászüdülőben

Debrecen különleges formájú modern épülete a nagyerdei Kohászüdülő (más néven vasas üdülő), amit Schmidt Tibor tervezett. Előbb, 1963-tól az alacsony része épült, aztán 1968. augusztus 28-ra a tornya is kész lett. Közel volt/van hozzá a csónakázó és Újvigadó, a strand, valamint a szabadtéri színpad, továbbá a vidámpark és az állatkert is.

Tollasozás a parkban, 1970-ben. Fotó: HBN

Ezúttal a korabeli Hajdú-bihari Naplóból idézünk, amelynek például az 1970 februári riportja szerint az üdülőben a lift már akkor is 5 másodperc alatt vitt fel a 10 (+1) emeletes, háromszögletű torony tetejére. A hét lábon álló épületből a kilátás ma is gyönyörű (erről fotók és élménybeszámoló lentebb).

A tér 2026 augusztusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti fotón azt mutatjuk meg, hogy milyen 2026 augusztusában a szálloda és a környéke. 

Az üdülő éttermében. Fotó: HBN

A színes életképekkel illusztrált cikkből megtudható az is, hogy az ország legkülönbözőbb tájairól 260 vendéget fogadtak turnusonként, amelyek két hétig tartottak. Az étterem főszakácsa azt az alapelvüket is kifejtette, hogy egy üdülőben a jó közérzethez nélkülözhetetlen a jó étkezés. Az ételválaszték elég bő volt a hotelben, ebédre például kétfajta leves és négyfajta utóétel közül választhattak a vendégek.

A Kohászüdülő egyik hallja. Fotó: HBN

A cikk szerint akkor a Kohászüdülő legkedveltebb étele az alföldi módra készített töltött káposzta volt, a levesek sztárja pedig a scsi. Ehhez savanyú káposzta, burgonya, vegyes zöldség, marhahús, csemegeuborka, kapor, rántás és tejföl kell. De az olyan különlegességek sem hiányoztak az étrendből, mint a hamburgi tokány vagy a jércemell csőbe sütve. (A hotel ma is működik, csak más névvel és tulajdonossal.)

A Kohászüdülő fürdője. Fotó: HBN

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1965-ös riport, amikor még nem volt tornya

Kapcsolódó múltidézéseink:

• Kilátás a Kohászból
• Amikor még fák és szigetek voltak a csónakázóban
• A csónakázó
• Az új termálfürdő
• Az ifjúsági kempingtalálkozó
• A Jubileumi Játszótér
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A nagyerdei fedett uszoda
• A Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Leveles Csárda
• Az Újvigadó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben
• A strandmozi
• A kis Békás-tó
• A tsz-üdülő
• Az Egyetem téri színes szökőkút

Az Aranybika új szárnya (1976)

Az Aranybika. Fotó: Csobaji Előd, 1979

Debrecenben évek óta felbukkan az a hír, hogy az Aranybika Szálloda új szárnyát lebontja a jelenlegi tulajdonosa. Emiatt mutatjuk be most az épület történetét.

A „megfelelő hozzáépítés” érdekében

A hotel új szárnyát az észak felől szomszédos régi kis házak helyén építették fel, miután ezeket a korábbi épületeket 1973 tavaszán három robbantás alkalmazásával lebontották.

A jobb szélső épületsávot is lebontották. Fotó: Horváth, 1962

A korabeli fotók és cikkek tanúsága szerint az Aranybika északi oldalából is lebontottak egy sávot, az új részt pedig 1976 nyarától adták át több lépésben.

1976. augusztus 5., HBN

A kibővített Aranybikában már összesen 600 vendég kaphatott szállást. A hatemeletes új szárny földszintjén Malév-iroda, fodrászat, önkiszolgáló étterem, trafik, valutabolt és két bár is helyet kapott.

Az új szárny egy szobája. Fotó: Pathó Sándor, 1977

Kapcsolódó összeállításaink sok szép régi fotóval:

• Az Aranybika
• A lefaragott Bika és a Zsolnay-szökőkút
• A Víg Mozi
• A Bika melletti épületsor lerobbantása
• A „mennyek kapuja” a Bika mellett
• Az Aranybika kistestvére a Széchenyin
• Luxushotelek a régi belvárosban
• A Bika melletti lebontott házak
• Unió Áruház
• Kinizsi Söröző
• Az Aranybika törökfürdője
• A főtéri Sellő

1976. október 20., HBN

Íme egy szuper fotó az új szárny építéséről is:

Bontás után építés. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1975

Ez pedig az egykori fodrászat neontáblája:

Ma már ez sincs meg. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

1976. szeptember 8., HBN