 |
| A nagyszálló az 1970-es évek elején. Fotó: Tulok Ferenc |
Debrecen mai jelképeinek egyike ez a
fantasztikus palota.
 |
| A Hotel Aranybika 1961-ben. Fotó: Bakonyi Béla |
Világhírű az alkotója is, hiszen hazánk
első olimpiai bajnoka, Hajós Alfréd (1878. február 1. – 1955. november 12.) vezette a Villányi Lajossal alkotott tervezői párost. Másik közös szép művük Debrecenben a hallássérültek intézménye.
 |
| A Bika hallja 1967-ben. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor |
A szecessziós–eklektikus
épületegyüttes Bika Bálintról kapta a nevét, akinek a családja
1536 óta élt Debrecenben.
 |
| A fotót a malomparki tárlaton repróztuk |
 |
| A Steindl Imre által tervezett hotel (1882). Reprint: Uropath |
Gyönyörű képeslapok készültek a Bikáról ebben az időben is!
 |
A Piac utca látképe 1900 és 1907
között. Reprint: Uropath
|
A kis míves tornyú szálló épületét tervező híres szakember,
Steindl Imre nevéhez nem mellékesen az Országház megtervezése is fűződik.
 |
| Élet a régi Bikánál 1910-ben, Thaisz Arthur korabeli képeslapján |
Az 1882-ben átadott, pazar neoklasszicista hotel rendelkezett az
akkori igényeknek megfelelő minden földi jóval és
szépséggel.
 |
| A Bika látványa 1971-ben. Fotó: Fortepan, Inkey Tibor |
Végül azonban már nemcsak kicsinek bizonyult, hanem
hamar el is avult, ugyanakkor pedig sajnos tűzkárokat is el kellett
szenvednie.
A Bika sörcsarnokkal is felszerelt
előző épületét 1913-ban
bontották le.
 |
| Az újonnan átadott hotel. Szerző: Ismeretlen |
 |
| Fotó: Tulok Ferenc / Képzőművészeti Alap |
 |
Reprint: Uropath
|
Hajós Alfréd és Villányi Lajos új
luxus szállója 1914-ben már elkészült, de majd csak a következő
esztendő derekán adták át. A másik közös debreceni alkotásuk idelátogatva csodálható meg.
 |
| A Bika étterme 1971-ben. Fotó: Fortepan, Inkey Tibor |
A grand hotelben már akkor is működött uszodás velneszrészleg,
valamint cukrászda, csodálatos étterem, továbbá minden, ami dukált a
vendégseregnek.
 |
| A hall az 1970-es évek végén. Fotó: Megyei Tanács / IPK Váll. |
A palota mögött kapott helyet a Bartók Terem, az
alatt pedig a Víg Mozi. A tervezőpárosnak egyébként Debrecenben
van egy másik szép alkotása is: a mai siketek intézete a
Széchenyi utcában.
 |
| Az 1960-as évek szökőkútja. Fotó: Bakonyi / Képzőművészeti Alap |
1973-ban az akkor
Vörös Hadsereg útja nevű főutca az Aranybika melletti, 1. és 9. szám közötti szakaszon nagy változáson ment keresztül. Mindenekelőtt ugyanis eltűntek,
lerobbantották azokat.
 |
| A Zsolnay-szökőkút (1964). Fotó: Horváth / Képzőművészeti Alap |
 |
A nagyszálló a kanyar mögül. Fotó: Bakonyi
|
Az Aranybika előtt 2001-ben a tér is
nagyot változott, amikor is elkészült a belvárosi sétálóövezet első része. A szálló alatt azóta ismét szökőkút van,
melynek egyik nevezetes figurája a néhány nap elteltével
leszedetett Sellő. A mű új otthona 2011 óta: Nyíracsád.
 |
Az új szárny. Fotó: Csobaji Előd
|
A Bikának 2013-ban egy debreceni magánszemély lett a tulajdonosa, 2021. május 6. óta pedig a Mathias Corvinus Collegiumé, amely várhatóan átépítteti és felújíttatja az épületegyüttest.
 |
A 2001-ben átadott szökőkút a Sellővel. Fotó: dr. Nagy Attila /
Uropath
|
(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai. Ne lopj te se!)
 |
| Napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
DBKL |
| A Kinizsi Söröző. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor, 1967 |
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 |
| 1970: a Bika és a Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fényes Tamás |
Fenti bónuszfotónk hátoldalán így ír a lap feladója, Erzsike: ,,Ha vasárnap kocsival tetszenek bejönni, akkor tessenek behozni a télikabátom, mert nagyon fázom"... |
| Az Üvegterem 1996-ban. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina |
