Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cukor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cukor. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. november 20., csütörtök

A Hajdúsági Cukorgyár

A Debrecen ellátásában is nagy szerepet betöltő kabai Hajdúsági Cukorgyárban (hazánk legnagyobb cukorgyárában) 1979. szeptember 1-jén kezdődött meg a próbaüzem. Ennek eredményeként aztán november 20-án avatták fel a telepet. A ma már nem működő nagyüzemről a korabeli cikk úgy írt, hogy Magyarország legnagyobb cukorrépa-termelő tájának a középpontjában épült; a megtermelt répának csaknem kétharmadát 35 kilométeres távolságon belül egyenesen a földekről tudták beszállítani a gyárba, rakodás nélkül, a gyári melléktermékek pedig gyorsan és rövid úton juthattak el a környező nagy mezőgazdasági üzemekbe.

A kabai cukorgyár látképe. Fotók: Prospektus

Az átadás beszámolója szerint dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes az avatóbeszédében közölte: – A Hajdúsági Cukorgyár olyan beruházás, amely méreteiben, korszerűségében és kivitelezésében egyaránt jelképe a mind több eredményt hozó szocialista építő-, alkotómunkának. Az V. ötéves terv legnagyobb élelmiszeripari beruházásának felépítésével határidőre, 39 hónap alatt végeztek, a költségek nem haladták meg az előirányzatot, terv szerint indult, sikeresen folyik a próbaüzemelés, a gyár kollektívája megfelel a várakozásnak, megbirkóztak az alapfeladattal, a napi 6 ezer tonna répa feldolgozásával. Régebbi cukorgyáraink az egyes mezőgazdasági tájegységek központjában helyezkednek el, csupán a hajdú-bihari termelési körzetben termelt répát kellett eddig távoli gyárakban feldolgozni. Nyilvánvaló volt tehát, hogy ebben a körzetben kell az új gyárat felépíteni, s alapos vizsgálat, több kutatóintézet egybehangzó javaslata után esett a választás Kabára. 

A cikk hangsúlyozta azt is, hogy az új cukorgyár optimális feldolgozási feltételeket biztosított ebben a körzetben, és elhelyezkedése folytán korszerű szállításszervezéssel, gazdaságosan lehetett a gyártelepre szállítani a cukorrépát és visszaszállítani a gazdaságokba a mellékterméket. A politikus elmondta: a gyár építésében, a technológiai berendezések szállításában és szerelésében 20-nál több korszerűen gépesített lengyel vállalat vett részt, s 26 magyar kivitelező vállalat feladata volt a gyárhoz kapcsolódó kiegészítő létesítmények elkészítése, a külső munkálatok elvégzése. A magyar vállalatok rendezték a terepet, építették a felvonulási létesítményeket, a lakótelepet, a külső közműveket és utakat. A lengyel cégek 1977-ben kezdték meg az alapozást. A teljes kapacitással dolgozó üzem két héttel rövidítette le a répafeldolgozás országos időszakát, így a tárolás okozta cukorveszteség évenként mintegy 15 ezer tonnával lehetett kevesebb.

Az ünnepségen dr. Kazimierz Secomski lengyel miniszterelnök-helyettes rámutatott: a kabai cukorgyár évente 100 ezer tonna cukrot termel. A 235 hektárnyi területen 70 nagy létesítményt emeltek a lengyel munkások. Beépítettek 11 500 tonna gépet és berendezést, mintegy 10 ezer tonna acélt, és 3 millió köbméter földet mozgattak meg. A 21 lengyel termelő és szolgáltató vállalat együttműködésének eredményeként épült fel határidőre a kabai cukorgyár. Átlagosan 2000 lengyel munkás, technikus és mérnök dolgozott az elmúlt években Kabán. Eredményes munkájuk legfényesebb bizonysága, hogy 1979. szeptember 1-jén megkezdődhetett a próbaüzemelés.

Megtudhattuk azt is, hogy Magyarországon első ízben Kabán tárolták a cukrot kondicionált körülmények között, cukorsilókban. Korszerű automatikus vonalak állítottak elő kocka- és porcukrot, s csomagolták is a termékeket. A cukor kivonása után a kilúgozott és préselt szelet szárítható volt, s takarmánykeverő üzemben tovább feldolgozható és brikettekbe sajtolható. A gyár iparvágánnyal és szilárd burkolatú utakkal csatlakozik a vasúti és közúti hálózathoz.


Íme a HB Napló másnapi tudósításai a gyáravatásról:

 
Nyitóképünk teljes méretben


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A gyár emblémája: Fotók: Prospektus

2025. szeptember 1., hétfő

Ma 46 éve kezdett termelni a Hajdúsági Cukorgyár

A Debrecen ellátásában is nagy szerepet betöltő kabai Hajdúsági Cukorgyárban (hazánk legnagyobb cukorgyárában) 1979. szeptember 1-jén kezdődött meg a próbaüzem. Ennek eredményeként aztán november 20-án avatták fel a telepet. A ma már nem működő nagyüzemről a korabeli cikk úgy írt, hogy Magyarország legnagyobb cukorrépa-termelő tájának a középpontjában épült; a megtermelt répának csaknem kétharmadát 35 kilométeres távolságon belül egyenesen a földekről tudták beszállítani a gyárba, rakodás nélkül, a gyári melléktermékek pedig gyorsan és rövid úton juthattak el a környező nagy mezőgazdasági üzemekbe.

A kabai cukorgyár látképe. Fotók: Prospektus

Az átadás beszámolója szerint dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes az avatóbeszédében közölte: – A Hajdúsági Cukorgyár olyan beruházás, amely méreteiben, korszerűségében és kivitelezésében egyaránt jelképe a mind több eredményt hozó szocialista építő-, alkotómunkának. Az V. ötéves terv legnagyobb élelmiszeripari beruházásának felépítésével határidőre, 39 hónap alatt végeztek, a költségek nem haladták meg az előirányzatot, terv szerint indult, sikeresen folyik a próbaüzemelés, a gyár kollektívája megfelel a várakozásnak, megbirkóztak az alapfeladattal, a napi 6 ezer tonna répa feldolgozásával. Régebbi cukorgyáraink az egyes mezőgazdasági tájegységek központjában helyezkednek el, csupán a hajdú-bihari termelési körzetben termelt répát kellett eddig távoli gyárakban feldolgozni. Nyilvánvaló volt tehát, hogy ebben a körzetben kell az új gyárat felépíteni, s alapos vizsgálat, több kutatóintézet egybehangzó javaslata után esett a választás Kabára. 

A cikk hangsúlyozta azt is, hogy az új cukorgyár optimális feldolgozási feltételeket biztosított ebben a körzetben, és elhelyezkedése folytán korszerű szállításszervezéssel, gazdaságosan lehetett a gyártelepre szállítani a cukorrépát és visszaszállítani a gazdaságokba a mellékterméket. A politikus elmondta: a gyár építésében, a technológiai berendezések szállításában és szerelésében 20-nál több korszerűen gépesített lengyel vállalat vett részt, s 26 magyar kivitelező vállalat feladata volt a gyárhoz kapcsolódó kiegészítő létesítmények elkészítése, a külső munkálatok elvégzése. A magyar vállalatok rendezték a terepet, építették a felvonulási létesítményeket, a lakótelepet, a külső közműveket és utakat. A lengyel cégek 1977-ben kezdték meg az alapozást. A teljes kapacitással dolgozó üzem két héttel rövidítette le a répafeldolgozás országos időszakát, így a tárolás okozta cukorveszteség évenként mintegy 15 ezer tonnával lehetett kevesebb.

Az ünnepségen dr. Kazimierz Secomski lengyel miniszterelnök-helyettes rámutatott: a kabai cukorgyár évente 100 ezer tonna cukrot termel. A 235 hektárnyi területen 70 nagy létesítményt emeltek a lengyel munkások. Beépítettek 11 500 tonna gépet és berendezést, mintegy 10 ezer tonna acélt, és 3 millió köbméter földet mozgattak meg. A 21 lengyel termelő és szolgáltató vállalat együttműködésének eredményeként épült fel határidőre a kabai cukorgyár. Átlagosan 2000 lengyel munkás, technikus és mérnök dolgozott az elmúlt években Kabán. Eredményes munkájuk legfényesebb bizonysága, hogy 1979. szeptember 1-jén megkezdődhetett a próbaüzemelés.

Megtudhattuk azt is, hogy Magyarországon első ízben Kabán tárolták a cukrot kondicionált körülmények között, cukorsilókban. Korszerű automatikus vonalak állítottak elő kocka- és porcukrot, s csomagolták is a termékeket. A cukor kivonása után a kilúgozott és préselt szelet szárítható volt, s takarmánykeverő üzemben tovább feldolgozható és brikettekbe sajtolható. A gyár iparvágánnyal és szilárd burkolatú utakkal csatlakozik a vasúti és közúti hálózathoz.


Íme a HB Napló másnapi tudósításai a gyáravatásról:

 
Nyitóképünk teljes méretben


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A gyár emblémája: Fotók: Prospektus

2024. május 20., hétfő

Pünkösdi szüret: terméstől roskadoznak a cseresznyefák

Érik a cseresznye! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyes részein több gyümölcsfajta szenvedett fagykárt 2024 tavaszán. Vannak azonban olyan környező települések, amiket elkerült a baj, így ennek köszönhetően pünkösdkor már cseresznyét is lehetett szüretelni. Mi a 18 kilométerre fekvő Nagyhegyes egyik hatalmas cseresznyefáját „szálltuk meg” ekkor, hogy leszedjük róla a szép sötét szemeket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Lenti piros cseresznyék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A cseresznyefa lenti ágain még kevésbé érett gyümölcsök is bőségesen vannak, ám a fentebbi részeken garmadával kelletik magukat a mézédes, lédús, ellenállhatatlan fürtök.

Egy szépen megnőtt szem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A magasban lévő szemek elérése érdekében létrákra volt szükség, és az erősebb ágakra is fel kellett másznunk. Szerencsére a cseresznyefa az idős kora ellenére is sérülés nélkül elbírta a terhünket. A leszedett gyümölcs egy része friss csemege lett, a többiből befőtt és süteménytöltelék is készül.

Ínycsiklandó finomság! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyhegyesi összeállításaink:
Hamarosan szedhetők. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ilyen óriási a fa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2019. december 25., szerda

Mesebeli cukorváros a karácsonyi Nagyerdőben


A Debreceni Nagyerdő szélén található Hotel Aquaticum 2019/20 telén is folytatja a régi, nemes hagyományát. A szálloda séfje, Mile József ezúttal egy mesebeli kisvárost alkotott mézeskalácsból. Fotók © Debreceni Képeslapok


A szálloda második emeletén tündöklő cukorvárosnak nemcsak házikói, temploma és fái vannak, hanem emberek és állatok is élnek ebben a csodás világban. Fotók © Debreceni Képeslapok


Mindennek nemcsak ez az illatos álomvilág adja a varázsát, hanem is, hogy azok is felmehetnek megcsodálni, akik nem a hotelben laknak. Fotók © Debreceni Képeslapok


A gyönyörködést fokozza, hogy nem kell jegyet venni, s a hangszórókból kellemes muzsikák szólnak, köztük természetesen karácsonyi zenék is. Fotók © Debreceni Képeslapok


Miként a fenti felvételünkön is látszik, a kis mézesfalu ünnepi jászola körül angyalok repdesnek, benne pedig a Szent Család és a Három Királyok köszönnek vissza ránk. Fotók © Debreceni Képeslapok


A nagyméretű kompozíció készítői minden kis apró részletre gondosan ügyeltek, és lélegzetelállító alapossággal cizellálták a 2019-es remekművüket. Fotók © Debreceni Képeslapok



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Cukorváros kis szélmalma. Fotók © Debreceni Képeslapok

2016. december 3., szombat

A világ legédesebb házikói a Nagyerdőben


Debrecenben immár ismét fahéj- és mézeskalácsillat lengi be advent alkalmából az Aquaticum Hotelt, ahol most is káprázatos süteményvárost alkotott Mile József világbajnok mesterszakács és a csapata. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A cukormázzal és színes díszítéssel bevont liliputi építmények a szálloda második emeletén csodálhatók meg. A 2,5-szer 2,5 méteres mesevilághoz 140 kg lisztet, 1000 db tojást, 29 kg mézet, 160 kg porcukrot, 4 kg fahéjat, valamint 18 kg vajat és 1 kg szegfűszeget használtak fel – tudtuk meg Palotai Péter marketingvezetőtől.

A pici részletek is lélegzetelállítóan díszesek! Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az aprólékosan kidolgozott kompozícióban az ünnephez kötődő klasszikus motívumok is gyönyör-ködtetik a látogatókat. A házikók és a fenyvesek között vidám mézesfigurák, szarvasok és kisvonatok tarkállanak. A további részletekről pedig nyugodtan győződjön meg mindenki személyesen, hiszen a nagyszerű kompozíció ingyen tekinthető meg.
(Ha érdekelnek a tavalyi cukorváros képei, akkor látogass ide.)

A másik kisvonat esténként körbefut a sínpályán. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2015. december 4., péntek

Mézeskalácsfalu a Nagyerdőben

Templom, várfok, fenyőfák... és minden csupa porcukor! Fotó: Aquaticum

Debrecen karácsonyi szenzációi közül az egyik legkülönlegesebb az a sütemény-Liliput, ami az Aquaticum Hotelben csodálható meg.

belvárosi díszkivilágítás mellett érdemes megnézni ezt az ínycsiklandó terepasztalt is. Mile József világbajnok mesterszakács és csapata – több hetes előkészület után – csaknem egy hónap alatt állította össze. A 2,5-ször 2,5 méteres mini település felépítéséhez egyebek mellett 120 kiló liszt, 900 tojás, 29 kiló méz, 160 kiló porcukor, valamint 12 kiló vaj, két kiló fahéj és fél kilogramm szegfűszeg kellett.

Mile József, Szaniszló Nikolett és Szabó Viktória cukrászok a cukorváros építése közben. Fotó: Aquaticum

Az aprólékosan cizellált mesevilág már nem az első ilyen alkotásuk, hiszen az előző karácsonyra is készítettek egy nem kevésbé lenyűgöző remekművet. A mostani porcukor-havas kompozícióban szintén szerepelnek szebbnél szebb házikók, fenyők és templom, továbbá rénszarvasok és emberkék, de újdonság például a kis takaros szélmalom és a bástya is. És ezt az illatozó-szemkápráztató gyönyörűséget bárki ingyen megtekintheti az ünnep idején!



A tavalyi kompozíció is bámulatos volt. Fotó: Vass Attila Tamás