„Debreczen városát a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom” – ma 131 éve hunyt el Kossuth Lajos

Debrecen és Kossuth Lajos több szállal is kötődik egymáshoz. Összeállításunkban a cívisváros és a politikus, államférfi kapcsolatát elevenítjük fel.

Kossuth  szobra (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fővárosból elmenekült Kossuth Lajost az 1849. január 7-i Debrecenbe érkezésekor a Miklós-kapu őre a „Magyarok Mósesse”-ként jegyezte be a naplójába. A szabadságharc alatt Debrecenben dolgozó kormányzónk és a családja a városházán lakott. Ott őrizték a Szent Koronát is, és ott működtek a Honvédelmi Bizottmány irodái is, amelynek Kossuth az elnöke volt.

A híres erkély. Repró: © Debreceni Képeslapok

Január 10-én az Andaházi–Szilágyi-ház erkélyéről mondott beszédet az óriási tömegnek, amely az épület előtt, az akkor Szabadság tér nevű helyen gyűlt össze. Az alábbi falfestményt Gáborjáni Szabó Kálmán készítette, és a Református Kollégiumban található.

Kossuthék az Oratóriumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szintén Debrecenbe menekült Országgyűlés Kossuth Lajos vezetésével 1849. április 14-én mondta ki a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztását. Majd április 19-én ezt a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása erősítette meg.

Kossuth széke a Nagytemplomban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt a történelmi eseményt ebben a múltidézésünkben elevenítettük fel. Kossuth Lajos ekkor kiáltotta ki Debrecent a szabadság őrvárosának. Ugyanakkor Kossuth Lajost ekkor választották meg ideiglenes államfőnek, kormányzó-elnöknek.

Kossuth tér, 2019. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Országgyűlés a Református Kollégium Oratóriumában ülésezett, de a trónfosztást a Nagytemplomban jelentették be közfelkiáltással, egyfajta népünnepély keretében. Kossuth Lajos, a kormány és az országgyűlés 1849 május végéig dolgozott a cívisvárosban, miután a magyar csapatok visszafoglalták a budai várat.

Kossuth helye az Oratóriumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos 1894. március 20-án, Torinoban hunyt el élete 92. évében. Az őt (is) ábrázoló debreceni monumentális szoborcsoportot 20 évvel később, 1914. május 3-án avatták fel. Az alkotást Margó Ede és Pongrácz Szigfrid készítette. Az utcát azonban már a halála évében elnevezték Kossuth Lajosról, lásd a következő sorainkban...

A szobor avatása 1914-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos előtt Debrecenben a Kossuth tér, valamint a Kossuth utca (1894-ig Nagy-Cegléd utca) is tiszteleg. A nevét gimnázium, általános iskola, egyetemi kollégium és laktanya is viseli. Mindemellett szobra a főtérin kívül a Régi Városházán és a gimnáziumban is található a cívisvárosban. 2000-ig pedig a Debreceni Egyetem neve Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) volt.

A Kossuth-szoborcsoport egy 100 éves képeslapon

A Kossuth utca névadásáról úgy tartják Debrecenben, hogy Kossuth Lajos halálakor a császári udvar megtiltotta, hogy a magyarok utcát nevezzenek el róla. A debreceniek azonban ezt kijátszották, mégpedig úgy, hogy az utca neve nem Kossuth Lajos lett, hanem csak Kossuth.

Utcatáblák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Kossuth-naptár. Repró: © Debreceni Képeslapok