Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nagytemplom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nagytemplom. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. november 6., péntek

A Piac utca a magasból 2026 novemberében

Az Aranybika. Fotó: © Oláh Róbert.

Debrecen belvárosát örökítette meg a magasból Kedves Olvasónk, Oláh Róbert. Ezúttal ezeket a 2026 novemberi friss felvételeit osztjuk meg köszönettel. Az első képen az Aranybika főhomlokzata tárul fel, aztán a Nagytemplom, valamint a püspöki palota környezetén ámuldozhatunk.

Főtér, Piac utca. Fotó: © Oláh Róbert

A következő bravúros fotón a Széchenyi utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca közötti főutcaszakaszra csodálkozhatunk rá Róbertnek és a kamerájának köszönhetően. Végül az új szárnnyal együtt vehetjük szemügyre a teljes Aranybikát, no meg az előtte húzódó elbénázott sárga villamospályát. Cikkünk zárásaként pedig a fotós korábbi panorámafelvételeit gyűjtöttük csokorba Önöknek!

Középen a Simonffy-tornyok. Fotó: © Oláh Róbert


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A páratlan oldal eleje. Fotó: © Oláh Róbert

Oláh Róbert további fotó-összeállításai:

2026. október 14., szerda

2027-ben már 200 éves a Nagytemplom

Debrecen első számú jelképe, a református Nagytemplom épülete 2027-ben már 200 éves. Az építkezés előzményei és okai közé tartozik, hogy 1802. június 11-én ismét tűzvész pusztította el a cívisváros kétharmadát. A lángok súlyos károkat okoztak az András-templomban és a Kollégiumban is (akárcsak sajnos a korábbi, még katolikus Szent András Templomban).

2026. X. 13. reggelén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagytemplom már akkor is az ország református társadalmának szimbóluma volt. Az új gyülekezeti hely első tervét, egy körtemplomot a nagyváradi mester, Éder Jakab alkotta meg. A második próbálkozás már Johann Weis műve, ami egy klasszicizáló, későbarokk, kéttornyú épület lett volna. A bírálók mindkettőt elutasították, ám mivel a – szintén épülő – Református Kollégium nagy sikert aratott, felkérték a tervezőjét, Péchy Mihályt, hogy a Nagytemplom tervét is ő készítse el.

Zoltai Lajos festményén az András-templom

A mester a terveket és a későbbi többszöri módosításokat ingyen, áldozatkészségből végezte el. Először például Éder Jakab terveit fejlesztette tovább egy monumentális körtemplom formájában. Végül a mai Nagytemplom megtervezésében (különféle okokból) szerepet játszott Rábl Károly, Thallher József és Köhler György is. Közülük az utóbbi szakember a két tornyot összekötő, kőbábos mellvédfalat találta ki a kupola nélküli épületrész ellensúlyozására. Debrecen ma is álló jelképe – a történetét bemutató egyházkerületi cikk szerint – 1827 júniusára készült el teljesen. Toronyzászlói Simonffy Sámuel előtt tisztelegnek, és a templomépítés befejezésének évszáma is olvasható rajtuk. Ugyanakkor a díszes kapuzárak motívumain az angyal, az oroszlán, a sas, a csillag és ember Máté, Márk, Lukács és János emlékét is őrzik.

Péchy Mihály első két terve az új Nagytemplom megalkotására


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Egy áttervezett terv makettje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. szeptember 26., szombat

Élet 1974-ben, Debrecenben – 15 retro képpel

A Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Debrecen 50 esztendővel ezelőtti életére csodálkozhatunk rá a Fortepan cívisvárosi képei között. Az első felvételen az akkor még Vörös Hadsereg útja nevű főutca 1974-es forgalma elevenedik meg. A következő képeken a halálkanyart és a korabeli főteret is megidézhetjük.

A Nagytemplom a halálkanyarral. Fotó: Fortepan / Bencze László

1974-ben, a mai főtéren. Fotó: Fortepan / Bencze László

Két hasonló épület következik: az eredetileg Alföldi- és a Hitelbank-palota. Ezekben ma is pénzintézet üzemel a lakások és irodák alatt. A Felszabadulási szobor még megvan, viszont a gyermekcipőbolt és a játékbolt már megszűnt.  

A főutca és a Csapó utca sarka. Fotó: Fortepan / Bencze László

A Hietelbank-palota 1974-ben. Fotó: Fortepan / Bencze László

Az 50 éves fotóknak köszönhetően az úttörőház, azaz a vármegyeháza is életre kel. A szintén nagyon szép zenedepalota és környéke 1974-es arcára ezután csodálkozhatunk rá.

Az úttörőház. Fotó: Fortepan / Bencze László

A Csapó utcai zenede. Fotó: Fortepan / Bencze László

A Fortepan cívisvárosi képei között gazdag sorozatban gyönyörködhetünk az 1974-es virágkarneválról is. De van olyan kép is, amely a Bethlen és a Mester utca sarkának bontását örökítette meg, vélhetően a panelsor és a Kölcsey-művközpont építése érdekében.

Az 1974-es virágkarnevál. Fotó: Fortepan / Hajdu Richárd

Mester utcai bontás. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A Csapó utcán is szuper képek készültek, alább az új Dollárház üzletsora látható, köztük a Csemege.

A Dollárház. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Hálásak lehetünk, hogy képek maradtak fenn a Nagyállomás akkori előcsarnokáról, valamint a Petőfi tér felőli váróban működő tejivóról is.

A Nagyállomás előcsarnoka. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A Nagyállomás tejivója. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

A fél évszázados képeknek köszönhetően felidézhető az is, hogy milyen volt akkoriban a Tanácsköztársaság útja (a mai Egyetem sugárút). De hüledezhetünk a Fürst Sándor (mai Rakovszky) utca és a Dobozi lakótelep lélegzetelállító 1974-es látképén is...

A Tanácsköztársaság útja. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A Fürst Sándor utca. Fotó: Fortepan / Uvaterv

A szórakozást a végére hagytuk. A kikapcsolódásnak és a kirándulásnak akkor is kedvelt terepe volt a Nagyerdő, ahol tömegek élvezték a vidámpark nyújtotta örömöket!

1974, vidámpark. Fotó: Fortepan / Nagyerdei Kultúrpark


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 16., szerda

A repülővel lezuhant fotóművész legszebb debreceni képei

Debrecen egyik legszebb arcát megörökítő felvételével tisztelgünk a cívisváros és hazánk kiváló képeslapfotósa, Bakonyi Béla előtt, aki 1971. szeptember 16-án vesztette életét a Kijev mellett bekövetkezett repülőgép-szerencsétlenségben.

A belváros panorámája. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

Bakonyi Béla (született: Ujszász, 1925. november 15.) fenti lélegzetelállító belvárosi fotója 1964-es, a következő két képeslapon pedig 1960-as jelenet pompázik az öt évvel később felszámolt főtéri oázissal.

A főtéri Zsolnay-szökőkút. Fotó: Bakonyi Béla, 1960

Az alábbi Bakonyi Béla-üdvözlőkártyákon az Aranybika Szálló játssza a főszerepet 1961 és 1964-ből, de az 5-ös villamos és az utazóközönség is szerepel rajtuk.

Hotel Aranybika, 1961. Fotó: Bakonyi Béla

A Kossuth-szobor 1964-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Bakonyi Béla a látogatásain természetesen a Nagyerdőt se hagyta ki. Íme onnan is egy csokor! Ezekben visszatér  a csodálatos strand, valamint a még medenceszobrok nélküli Egyetem tér is.

A Nagyerdei Strand. Fotó: Bakonyi Béla, 1966

Az Egyetem tér 1964-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Két híres szálloda (a Téesz- és a Kohászüdülő), valamint egy kollégium is bekerült a válogatásba:

A téeszüdülő. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

A Kohászüdülő 1970-ben. Fotó: Bakonyi Béla

Az agrártudományi kollégiuma 1966-ban. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

Kapcsolódó múltidézéseink:

Pihenés a Nagytemplomnál. Fotó: Bakonyi Béla, 1967


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 15., kedd

A csupazöld Debrecen 1964-ben, 10 szép retro képen


Debrecen ma már tovatűnt arcairól 1964-ben is csodás képeslapokat jelentetett meg a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Az akkori produkciók között van az a csupán 10 forintba került leporelló is, ami kilenc mini képeslapot tartalmaz a cívisváros nevezetességeiről.

Csodapark és sarki torony. Fotó: Fényes, 1962

E csomagból válogatva, elsőként a Vörös Hadsereg útján található városházában, az előtte elterülő kis franciakertben és persze a szekundabarlangban gyönyörködhetünk. A következő üdvözlőkártyán a püspöki palota, valamint a Zsolnay-szökőkút mellett a Nagytemplom pompázik. A fotókat a repülőgép-balesetben elhunyt Bakonyi Béla készítette.


Bakonyi Béla jegyzi az alábbi páratlanul szép panorámafelvételt is, amelyen a Kistemplomon kívül az Aranybika Hotel, továbbá az 1973-ban lerobbantott épületek sorakoznak.


Bakonyi Béla a Nagytemplom felől is lefotózta a főteret, mégpedig a Kossuth-szoborra fókuszálva.


A Déri Múzeum és díszpark 1964-es látképét Horváth Zoltánnak köszönhetjük:


Horváth Zoltán örökítette meg az akkori Petőfi teret is.


Nyitóképünket teljes méretben is közreadjuk a tanácsháza és a csupazöld főutca idillikus jelenetével, majd pedig átruccanunk a Nagyerdőbe, ahol a Kossuth Lajos Tudományegyetem palotájában gyönyörködhetünk Fényes Tamás felvételével.

Nyitóképünk teljes méretben

Íme a tudományok palotája még medenceszobrok és a kémiai tömb nélkül:


Összeállításunk végén Hortobágyra látogatunk, ahol a csárda, valamint egy paripáit vigyázó délceg csikós ejt ámulatba. A gémeskutas kép fotósa – nomen est omen – Pászthory Lóránt.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Élet a pusztán. Fotó: Pászthory Lóránt

2026. szeptember 9., szerda

Élet a belvárosi főtér építése előtt – Debrecen 1996-ban


Debrecen az ezredforduló előtt még teljesen más arcát mutatta, mint ma. Mint az a nyitóképeinken is látható, egyebek mellett nem alakították ki a belvárosi sétálóövezetnek nevezett korzót.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Hemző Károly

Gépjárművel is végig lehetett közlekedni a Piac utcán, és megvolt például a Kassai úti fürdő és a Szikla Presszó, valamint a Kölcsey-művközpont és a teljes nagyerdei strand.

A halálkanyar. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A Corvina Kiadó „Debrecen, Hortobágy” című turisztikai brosúrájának fotóin a régi Kossuth téri úgynevezett halálkanyar mellett az Aranybika Szálloda Üvegtermében is gyönyörködhetünk.

Az Aranybika Üvegterme. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Ugyanakkor az 1996-os Egyetem térre is rácsodálkozhatunk, lásd a fenti szép fotón.

Az Egyetem tér . Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Itt pedig a Kálvin téri gyöngykavicsos, növényekkel benőtt Emlékkert köszön vissza a mába.

Az átépítés előtti Kálvin tér. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Az album bemutatta a Csokonai Színházat, valamint közreadták a városházával szemközti vendéglő öreg halászt ábrázoló homlokzati kompozícióját, ami aztán az átépítéskor ,,eltűnt".

Az eltűnt sgraffito. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Még működött az egykori takarékpénztári palotában a helyőrségi klub, és nem építették át az Emlékkertet se a Református Kollégiumnál.

A Déri Múzeum. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A fenti képen a Déri Múzeum tündököl, míg a következő jelenet a Krisztus-trilógiát tárja elénk.

A Krisztus-trilógia. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A brosúrát lapozgatva ugyanakkor a Széchenyi utcába is ellátogathatunk, ahol 1996-ban még az égig értek a fák...

A Széchenyi utca. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Ilyen volt akkoriban a Péterfia utcán a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum:

A volt városgazdaház. Fotó: Rácz Endre / Corvina


Az Attila téri templom. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Alább még megidézzük a takarékpénztári palotában hajdanán működött helyőrségi művelődési otthont (Hemot), s ellátogatunk Hortobágyra, ahol megcsodáljuk a Hortobágyi Csárda párjának szép épületét is. Remek időutazást, jó múltidézést Mindenkinek!

Csárda Hortobágyon. Fotó: Hemző Károly / Corvina

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A honvédségi klub kapuja. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina