Az első debreceni kaszárnya: a pavilonlaktanya (1842)

Debrecen Sóház nevű városrészében található az egykori pavilonlaktanya. A szocialista időkben Bocskai István nevét viselő kaszárnya a Csengő utcai kapuján lévő dátum szerint 1842-ben épült. Ezt a helyet látogattuk meg a közelmúltban. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az ekkor készített fenti videónk elején is látszik, hogy a laktanyának a Vágóhíd utcai felüljáró felőli része meglehetősen romos, és az emeletén több ablaka is be van törve vagy be van deszkázva. A volt laktanya főkapujának jobb oldalán lévő rész többségében nem romos, ám itt található az a restaurálásra váró freskó is, ami anno a tiszti kaszinó „lovagtermének” mennyezetét díszítette.

A 39-esek emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyik dombormű tanúsága szerint a kaszárnya a Mária Terézia, illetve gróf Erdődy Pálffy János által 1756-ban felállíttatott debreceni 39-es gyalogezred állomáshelye volt. Egy másik emléktábla arra figyelmeztet, hogy a II. világháború után ide tért vissza a Szovjetunióból 200 ezer magyar hadifogoly.

A felüljáró felőli szárny. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületekben 2000. augusztus 27. óta a Debreceni Egyetem Kossuth-gimnáziuma működik, míg a Fényes udvarhoz közelebbi „pavilonokban” például a NAV és a KSH hivatalai (tudósítás a cikk végén). A laktanyaterületnek a Vágóhíd utcai felüljáró felőli sarkán eredetileg lovardák voltak, de ezeket lebontották, és még nem építették be.

Egy volt őrtorony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hajdani katonai időkre egy meghagyott őrtorony is emlékeztet, mely az Alkotmány utcai lakóépületsor tömbbelsőjénél található. A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanyát itt mutatuk be.

Itt működött a tiszti kaszinó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Magyar Királyi Bábaképezde
• A volt Keletterv / csendőrlaktanya utolsó képei
• A Sóház városrész
• A Wesselényi városrész
• A Wesselényi / Budai Ézsaiás utcai legszebb lakótelepünk
• Irinyi János és Debrecen
• A Vágóhíd utcai felüljáró
• A Vágóhíd utcai temető
• Kripta a felüljáró alatt
• Az Attila téri görögkatolikus templom
• A Debreceni Dohánygyár
• A magyar királyi dohánybeváltó
• A 4-es villamos
• Az utolsó megmaradt klasszikus trafikbódé
• Arany templomtorony a sóházi lakóparkban

Emléktáblák a főkapunál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Mester utcai gyülekezet 1938. augusztus 21-én megnyílt temploma

Debrecenben a Mester Utcai Református Egyházközség temploma 1938. augusztus 21-ére készült el teljesen az akkori Károli Gáspár téren, a mai Bartók Béla út 1. szám alatt. A templommal szemben az egykori Hortobágy Malom áll, és köztük futott az 5-ös villamos.

A Pesti utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyülekezeti hely honlapjának leírása szerint a tervező és a munkavezető Csanak József építész volt, s például a kőműves- és ácsmunkát a Tóth testvérek végezték, az üvegezést pedig Kaszanyitzky Endre kivitelezte. Az építkezésen helyi munkásokat alkalmaztak.

A Bartók felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyházközség templomtörténeti tájékoztatója kitér arra is, hogy a kapuzatot 2×3 db csavart törzsű, levéldíszes kehelyfejezetes neogótikus oszlop tartja: 1-1 a csúcsíves bélletet, 2-2 pedig a baldachint. A levéldísz mindhárom oszlopon eltérő, de páronként egyforma. A csúcsíves kapubélletet „Az én házam imádság házának neveztetik minden nép között” felirat díszíti.

Rálátás a malomból, 2012. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A baldachin fölött tengelyben elhelyezkedő, páros oszlopokra támaszkodó hármas csúcsíves ablak található a Szentháromság jelképeként. Az oszlopok levéldíszes kehelyfejezetesek. Fölöttük a tetőteret egy hatalmas körablak világítja be, aminek a formája és a benne megbújó keresztmotívum a teljességet szimbolizálja. A templom tornyában két harang van, melyeket Szlezák László öntött 1938-ban. Bent pedig, a szószék fölötti karzaton, a diadalív alatt kapott helyett az Angster József által 1940-ben épített hétregiszteres orgona.

Csanak József terve. Képforrás: refmesterutca.hu

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

• A Nagytemplom
• A Kistemplom
• A Szent Anna Székesegyház
• Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház
• A Verestemplom
• Az Árpád téri templom
• A tócóskerti görögkatolikus templom
• Az Egyetemi templom
• A Faraktár utcai református templom
• A Jézus szíve templom
• A józsai fatemplom
• Debrecen legkisebb imahelye
• A régi Deák utcai nagy zsinagóga
• A fancsikai templomrom
• A zeleméri templomrom
• Az egri bazilika
• A miskolci deszkatemplom

Jobbra a volt malom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Debreceniek az I. világháborúban

Debrecen, mint oly sok település és ország, nem kerülhette el, hogy kimaradjon az első világháborúból, amelyet 1914. július 28-án robbantottak ki. Régi fotók: Fortepan / Jankó Attila

A Nyugati utcai kaszárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első kép a debreceni 2. huszárezred katonáit örökítette meg Galuziában, egy bajtársuk sírjánál. A „kettesek” debreceni laktanyája a Nyugati utcán volt, s részben ma is állnak az épületei.

A fenti képen is a mieink szerepelnek, de már egy oldottabb helyzetben: a galuziai pihenőálláson. A 2. huszárezreden kívül a debreceni 39-es gyalogezred katonái is harcoltak az első világháborúban. 

A 39-esek laktanyája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alakulat itthoni kaszárnyája a Kossuth-gimnázium mai épületegyüttese, a Pavilonlaktanya volt. A katonák monumentális emlékműve pedig a Medgyessy sétányon áll:

A 39-esek emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A profikon kívül a Református Kollégium diákjai és tanárai közül is sokan álltak katonának.

A Református Kollégium falán elhelyezett emléktábla

Mindezeken túl, a Kassai úton megépített Vilmos Huszárlaktanyát ebben a cikkünkben mutattuk be.

A Vilmos régi tiszti kaszinója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a 3-as honvéd- és 3. népfelkelő-gyalogezred szobrának története idekattintva tárul fel.

A „hármasok” emlékműve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az első világháború debreceni vonatkozása a Balmazújvárosi út melletti orosz hadifogoly-temető is, ahol 1618 orosz hadifogoly nyugszik. A helyet erre az összeállításunkra látogatva ismerhetik meg, a román megszállásról pedig itt írtunk. Az I. világháborút az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés volt hivatott lezárni.

Orosz katonák emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Utolsó képek a Wesselényi utcai csendőrlaktanyáról (Kelettervről)

A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Wesselényi utca 6. szám alatt álló különös, de tekintélyt parancsoló épületet sokan nevezik ma is „Kelettervnek”. Tévesen. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Wesselényiről 2025. VII. 12-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De most már ez szinte mindegy is, hiszen lebontották a nagy múltú épületegyüttest.

Műhely- és irodai részek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunkban a létesítmény 2025 júliusi lebontása előtti fotóinkat adjuk közre.

A múlt: belső front a lépcsőháznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi nevű városrészünk délkeleti szélén fehérlő nagy háznak azért volt ez az egyik (rossz) elnevezése, mert korábban a falai között működött a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat. Íme szívszorító videónk, amelyet 2025. július 12-én készítettünk az épületegyüttes bontásáról:

A Keletterv utódja nem mellesleg évek óta már az Arany János utcában székel. A szocialista időkben amúgy egy Kossuth-szobor is volt a Wesselényi utcai parkban – lásd alább.

A fenti házrész 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos kevesen tudják, hogy a Wesselényi–Irinyi-sarki „palota” nem a fenti társaságoknak készült, és a közhiedelemmel ellentétben nem is szocreál stílusú. A neoklasszicista oszlopokkal tagolt homlokzatú létesítmény eredetileg a városi csendőrség második laktanyájának épült; az első a főutcán volt.

 

A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az akkor még Wesselényi téri objektumot 1930-ban adták át, mégpedig Gerlóczy Gedeon tervei eredményeként. Korábbi cikkünk Facebook-megosztása nyomán Kedves Olvasónk, Id Pazonyi Ferenc jelezte: 1956-ban orosz családok laktak itt, később kórház is volt, s 1956 előtt még rendőrség is volt ott. Kovács Andrásné ugyanakkor leírta azt is, hogy az épületben a háború alatt főparancsnokság működött. Éva Éva felidézte: „A 60-as években viszont ruszki tiszti laktanya volt, sokat jártunk oda mint gyerekek mivel a környéken laktunk.” Bánsági Károly azt fogalmazta meg, hogy az ötvenes években ők is jártak jatszani a Wesselényi térre. Szép nagy füves terület volt. Általános iskolába ő is a Bánk utcára járt. Egy időben a cirkuszok is ott telepedtek le, ha Debrecenbe jöttek. – Kár, hogy hagyják lepusztulni. Szép épület. Egyszer voltam benne, Keletterves korában, még a hatvanas években – írta olvasónk. Gere Mihálynétól, aki szintén ott dolgozott, azt is megtudtuk, hogy Latinovits Zoltán építészmérnök, színművész első munkahelye a Debreceni Tervező Vállalat volt, a Keletterv elődje.

A múlt: lándzsás kerítések. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki kíváncsi a múltat idéző díszítőelemekre, még láthatja a komplexumot övező kerítés lándzsás motívumait, a méltóságteljes kandelábereket, valamint a zászlótartókat is. Aki pedig az épületbe is be tudott jutni, az a lépcsőház kovácsolt korlátjain függő, arany virágokat is megcsodálhatta.

 

Irinyi utca, 2025. VII. 4. Fotó: © Debreceni Képeslapok

 

Az alagsorban járva ugyanakkor az is elképzelhető, hogy anno ott őrizték az előállítottakat, vagy éppen ott tárolták a kantin boroshordóit...

Irinyi utca, 2025. VII. 4. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben pár évvel ezelőttig vállalkozások és más szervezetek irodái működtek, ugyanakkor különféle tanfolyamok résztvevőitől is hangos volt. 

A múlt: udvari pihenőhely. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épületen sokáig egy olyan transzparens is függött, ami azt hirdette, hogy az ingatlan eladó vagy kiadó. Napközben a parkolójában általában sok autó állt, ám életnek belülről kevés jele szűrődött ki.

A főhomlokzat 2025. VII. 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

 

Az Irinyi utcában sétálva a volt csendőrlaktanyai (Keletterves) ingatlanegyüttes autómosó, illetve autószerelő emelvényén is megakadhatott a szemünk.

A múlt: autós emelvény az udvaron. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt csendőrlaktanya (Keletterv) bontás előtti falait szemlélve az is megállapítható volt, hogy korábban komoly nyílászárócserét valósított meg itt az ingatlan tulajdonosa.

A múlt: erkélyrácsok és zászlótartók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A múlt: erkély- és pincerácsok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. július 6. délutánján visszatértünk az épülethez, hogy rendes fényviszonyok között örökíthessük meg a főhomlokzatot. Cikkünk végén egy 10 évvel korábbi képet is bemutatunk ugyaninnen.

A főhomlokzat 2025. VII. 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További régi képek a csendőrlaktanyáról (Kelettervről) idelátogatva tekinthetők meg. A területen 2025 szeptembere óta egy nagy gödör van, beépítetlenül...

A múlt: a régi és új szárny közt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Debreceni Dohánygyár
• A pavilonlaktanya
• A Magyar Királyi Bábaképezde
• A Wesselényi / Budai Ézsaiás utcai legszebb lakótelepünk
• A Magyar Királyi Dohánybeváltó
• Irinyi János és Debrecen
• Porba hullottak a csendőrlaktanya korinthoszi oszlopai
• A Vágóhíd utcai felüljáró
• A Vágóhíd utcai temető
• Kripta a felüljáró alatt
• Az Attila téri görögkatolikus templom
• A 4-es villamos
• A Wesselényi városrész
• A Sóház városrész
• A Don-kanyar kocsma
• Kiugróan magas épület a Wesselényin

A még emelt tetejű kaszárnya, ami előtt Kossuth-szobor állt
Fotó: Ruttkay Pál, Magyar Rendőr

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

 

Ikarus-trolival 2015-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kassai úti Lovarda

Debrecenben 1999. június 25-én új létesítménnyel lett gazdagabb a Kassai úti campus, midőn megnyílt a Lovarda névre keresztelt kulturális intézmény. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2026. június 25-i fotó: © Debreceni Képeslapok

A teljes nevén Lovarda Hallgatói Kulturális és Konferencia-központot a Vilmos Huszárlaktanya (utána szovjet kaszárnya) területén, annak istállójából alakították ki. Az avatási ünnepségen Bazsa György, az akkor még Kossuth Lajos nevét viselő tudományegyetem rektora elmondta: néhány évvel azelőtt nagyon kevesen álmodtak arról, hogy ezen a helyen egy ilyesfajta épület fog állni.

A teljes épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Lovarda megközelítőleg 3000 négyzetméteren kínál kulturált szórakozási lehetőséget több mint 600 ember számára. Építése összesen 483 millió forintba került. Székely Mózes, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője ugyanakkor kiemelte: az új centrum lehetőséget ad a hallgatóknak a kulturális, sport- és közéleti tevékenységeik fejlesztésére. Az átadás óta napjainkig itt megannyi koncert, színházi előadás, tanácskozás, esküvő, szilveszteri mulatság és kiállítás is szolgálta a vendégeket.

Előtérben a Zöld hullám park. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kassai úti összeállításaink sok fotóval:

• Volt egyszer egy Göcs
• A Vilmos Huszárlaktanya
• A Kisfürdő és a Szikla a Tőletek kapott képekkel
• A hatos villamos
• A Fekete Bárány vendéglő
• A Kassai úti szupermen
• A legszebb debreceni lakópark
• A Kassai út megmaradt sok szép régi háza
• A Debreceni Köztemető
• A városi sportcsarnok
• Vilmos Huszárlaktanya

A szemközti dombról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A trianoni békeszerződés / debreceniek az I. világháborúban

Debrecen, mint oly sok település és ország, nem kerülhette el, hogy kimaradjon az első világháborúból, amely 1914. július 28-án robbant ki. Régi fotók: Fortepan / Jankó Attila

A Nyugati utcai kaszárnya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első kép a debreceni 2. huszárezred katonáit örökítette meg Galuziában, egy bajtársuk sírjánál. A „kettesek” debreceni laktanyája a Nyugati utcán volt, s részben ma is állnak az épületei.

A fenti képen is a mieink szerepelnek, de már egy oldottabb helyzetben: a galuziai pihenőálláson. A 2. huszárezreden kívül a debreceni 39-es gyalogezred katonái is harcoltak az első világháborúban. 

A 39-esek laktanyája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alakulat itthoni kaszárnyája a Kossuth-gimnázium mai épületegyüttese, a Pavilonlaktanya volt. A katonák monumentális emlékműve pedig a Medgyessy sétányon áll:

A 39-esek emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A profikon kívül a Református Kollégium diákjai és tanárai közül is sokan álltak katonának.

A Református Kollégium falán elhelyezett emléktábla

Mindezeken túl, a Kassai úton megépített Vilmos Huszárlaktanyát ebben a cikkünkben mutattuk be.

A Vilmos régi tiszti kaszinója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a 3-as honvéd- és 3. népfelkelő-gyalogezred szobrának története idekattintva tárul fel.

A „hármasok” emlékműve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az első világháború debreceni vonatkozása a Balmazújvárosi út melletti orosz hadifogoly-temető is, ahol 1618 orosz hadifogoly nyugszik. A helyet erre az összeállításunkra látogatva ismerhetik meg, a román megszállásról pedig itt írtunk. Az I. világháborút az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés volt hivatott lezárni.

Orosz katonák emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!