Kossuth Lajos főtéri szobra Debrecenben

Debrecen a Kossuth Lajos iránti tiszteletét az 1914. május 3-án leleplezett főtéri szoborcsoporttal is kifejezte. A Nagytemplom előtt álló kompozíció azért is kimagasló, mert hat bronzalak alkotja.

Kossuth Lajos szobra (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos 1894. március 20-án, Torinóban hunyt el élete 92. évében. Az őt is ábrázoló debreceni monumentális szoborcsoportot, Margó Ede és Pongrácz Szigfrid alkotta. Szemből nézve a művet, balról Szacsvay Imre, az Országgyűlés jegyzője és a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője látható, mellette a főrendiház másodelnöke, báró Perényi Zsigmond szobra. Mögöttük Könyves Tóth Mihály tábori lelkész bronzalakja áll. Jobbról egy anya és a tőle búcsúzó honvéd öltenek testet.

A Kossuth-szoborcsoport avatása 1914-ben. Fotó: Déri Múzeum

Kossuth Lajos előtt Debrecenben a Kossuth tér, valamint a Kossuth utca (1894-ig Nagy-Cegléd utca) is tiszteleg. A nevét gimnázium, általános iskola, egyetemi kollégium és laktanya is viseli. Mindemellett szobra a főtérin kívül a Régi Városházán és a gimnáziumban is található a cívisvárosban. 2000-ig pedig a Debreceni Egyetem neve Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) volt.

A Kossuth-szoborcsoport egy 100 éves képeslapon

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• A Lenin- és a Proletár-szobor ledöntése

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A debreceni trónfosztás és Függetlenségi Nyilatkozat

A debreceni Országgyűlés Kossuth Lajos vezetésével 1849. április 14-én mondta ki a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztását. 1849. április 19-én ezt a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásával erősítették meg. A kinyomtatott dokumentum és tartalma a lenti fotónkon tanulmányozható. Képünkön Kossuth Lajos és a képviselők a Református Kollégium Oratóriumában egy ottani freskón, melyet Gáborjáni Szabó Kálmán készített):

A trónfosztás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Országgyűlés a Református Kollégium Oratóriumában ülésezett, de a trónfosztást a Nagytemplomban jelentették be közfelkiáltással, egyfajta népünnepély keretében. A Függetlenségi Nyilatkozat egyebek mellett kimondta:

Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai statusnak nyilváníttatik, s ezen egész status területi egység eloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik.

Kossuth Lajos ülőhelyének kis réz emléktáblája a Református Kollégium Oratóriumában: 

Itt ült Kossuth. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Függetlenségi Nyilatkozat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Az 1849-es debreceni csata
• Bocskai és a hajdúk felkelése
• A Rákócziak
• A honvédtemető
• A 39-esek emlékműve
• A Pavilonlaktanya
• A 2. honvéd huszárezred kaszárnyája
• A 3-as gyalogezred szobra
• A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanya
• A nagy tankcsata
• A német megszállás vége
• Az egri vár védőinek diadala

Ma 111 éve avatták fel a debreceni Kossuth-szobrot

Debrecen a Kossuth Lajos iránti tiszteletét az 1914. május 3-án leleplezett főtéri szoborcsoporttal is kifejezte. A Nagytemplom előtt álló kompozíció azért is kimagasló, mert hat bronzalak alkotja.

Kossuth Lajos szobra (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos 1894. március 20-án, Torinoban hunyt el élete 92. évében. Az őt is ábrázoló debreceni monumentális szoborcsoportot, Margó Ede és Pongrácz Szigfrid alkotta. Szemből nézve a művet, balról Szacsvay Imre, az Országgyűlés jegyzője és a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője látható, mellette a főrendiház másodelnöke, báró Perényi Zsigmond szobra. Mögöttük Könyves Tóth Mihály tábori lelkész bronzalakja áll.Jobbról egy anya és a tőle búcsúzó honvéd öltenek testet.

A Kossuth-szoborcsoport avatása 1914-ben. Fotó: Déri Múzeum

Kossuth Lajos előtt Debrecenben a Kossuth tér, valamint a Kossuth utca (1894-ig Nagy-Cegléd utca) is tiszteleg. A nevét gimnázium, általános iskola, egyetemi kollégium és laktanya is viseli. Mindemellett szobra a főtérin kívül a Régi Városházán és a gimnáziumban is található a cívisvárosban. 2000-ig pedig a Debreceni Egyetem neve Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) volt.

A Kossuth-szoborcsoport egy 100 éves képeslapon

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• A Lenin- és a Proletár-szobor ledöntése

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

„Debreczen városát a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom” – ma 131 éve hunyt el Kossuth Lajos

Debrecen és Kossuth Lajos több szállal is kötődik egymáshoz. Összeállításunkban a cívisváros és a politikus, államférfi kapcsolatát elevenítjük fel.

Kossuth  szobra (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fővárosból elmenekült Kossuth Lajost az 1849. január 7-i Debrecenbe érkezésekor a Miklós-kapu őre a „Magyarok Mósesse”-ként jegyezte be a naplójába. A szabadságharc alatt Debrecenben dolgozó kormányzónk és a családja a városházán lakott. Ott őrizték a Szent Koronát is, és ott működtek a Honvédelmi Bizottmány irodái is, amelynek Kossuth az elnöke volt.

A híres erkély. Repró: © Debreceni Képeslapok

Január 10-én az Andaházi–Szilágyi-ház erkélyéről mondott beszédet az óriási tömegnek, amely az épület előtt, az akkor Szabadság tér nevű helyen gyűlt össze. Az alábbi falfestményt Gáborjáni Szabó Kálmán készítette, és a Református Kollégiumban található.

Kossuthék az Oratóriumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szintén Debrecenbe menekült Országgyűlés Kossuth Lajos vezetésével 1849. április 14-én mondta ki a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztását. Majd április 19-én ezt a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása erősítette meg.

Kossuth széke a Nagytemplomban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt a történelmi eseményt ebben a múltidézésünkben elevenítettük fel. Kossuth Lajos ekkor kiáltotta ki Debrecent a szabadság őrvárosának. Ugyanakkor Kossuth Lajost ekkor választották meg ideiglenes államfőnek, kormányzó-elnöknek.

Kossuth tér, 2019. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Országgyűlés a Református Kollégium Oratóriumában ülésezett, de a trónfosztást a Nagytemplomban jelentették be közfelkiáltással, egyfajta népünnepély keretében. Kossuth Lajos, a kormány és az országgyűlés 1849 május végéig dolgozott a cívisvárosban, miután a magyar csapatok visszafoglalták a budai várat.

Kossuth helye az Oratóriumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos 1894. március 20-án, Torinoban hunyt el élete 92. évében. Az őt (is) ábrázoló debreceni monumentális szoborcsoportot 20 évvel később, 1914. május 3-án avatták fel. Az alkotást Margó Ede és Pongrácz Szigfrid készítette. Az utcát azonban már a halála évében elnevezték Kossuth Lajosról, lásd a következő sorainkban...

A szobor avatása 1914-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos előtt Debrecenben a Kossuth tér, valamint a Kossuth utca (1894-ig Nagy-Cegléd utca) is tiszteleg. A nevét gimnázium, általános iskola, egyetemi kollégium és laktanya is viseli. Mindemellett szobra a főtérin kívül a Régi Városházán és a gimnáziumban is található a cívisvárosban. 2000-ig pedig a Debreceni Egyetem neve Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) volt.

A Kossuth-szoborcsoport egy 100 éves képeslapon

A Kossuth utca névadásáról úgy tartják Debrecenben, hogy Kossuth Lajos halálakor a császári udvar megtiltotta, hogy a magyarok utcát nevezzenek el róla. A debreceniek azonban ezt kijátszották, mégpedig úgy, hogy az utca neve nem Kossuth Lajos lett, hanem csak Kossuth.

Utcatáblák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Kossuth-naptár. Repró: © Debreceni Képeslapok

Ma 110 éve avatták fel a debreceni Kossuth-szobrot

Debrecen a Kossuth Lajos iránti tiszteletét az 1914. május 3-án lelepzetett főtéri szoborcsoporttal is kifejezte. A Nagytemplom előtt álló kompozíció azért is kimagasló, mert hat bronzalak alkotja.

Kossuth Lajos szobra (részlet) Debrecen főterén, a Nagytemplom előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fővárosból elmenekült Kossuth Lajost az 1849. január 7-i Debrecenbe érkezésekor a Miklós-kapu őre a „Magyarok Mósesse”-ként jegyezte be a naplójába. A szabadságharc alatt Debrecenben dolgozó kormányzónk és a családja a városházán lakott. Ott őrizték a Szent Koronát is, és ott működtek a Honvédelmi Bizottmány irodái is, amelynek Kossuth az elnöke volt.

A képen balról harmadik épület erkélyéről tartotta meg a híres szónoklatát Kossuth Lajos 1849. január 10-én.
Fotó: Déri Múzeum. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Január 10-én az Andaházi–Szilágyi-ház erkélyéről mondott beszédet az óriási tömegnek, amely az épület előtt, az akkor Szabadság tér nevű helyen gyűlt össze.

Kossuth Lajos és a képviselők a Református Kollégium Oratóriumában, Gáborjáni Szabó Kálmán freskóján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szintén Debrecenbe menekült Országgyűlés Kossuth Lajos vezetésével 1849. április 14-én mondta ki a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztását. Majd április 19-én ezt a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása erősítette meg. Ezt a történelmi eseményt ebben a múltidézésünkben elevenítettük fel. Kossuth Lajos ekkor kiáltotta ki Debrecent a szabadság őrvárosának, s ekkor választották meg ideiglenes államfőnek, kormányzó-elnöknek. Az Országgyűlés a Református Kollégium Oratóriumában ülésezett, de a trónfosztást a Nagytemplomban jelentették be közfelkiáltással, egyfajta népünnepély keretében. Kossuth Lajos, a kormány és az országgyűlés 1849 május végéig dolgozott a cívisvárosban, miután a magyar csapatok visszafoglalták a budai várat.

Kossuth Lajos ülőhelyének kis réz emléktáblája a Református Kollégium Oratóriumában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos 1894. március 20-án, Torinoban hunyt el élete 92. évében. Az őt is ábrázoló debreceni monumentális szoborcsoportot, Margó Ede és Pongrácz Szigfrid művét 1914. május 3-án avatták fel. Szemből nézve az alkotást, balról Szacsvay Imre, az Országgyűlés jegyzője és a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője látható, mellette a főrendiház másodelnöke, báró Perényi Zsigmond szobra. Mögöttük Könyves Tóth Mihály tábori lelkész bronzalakja áll. Szintén szemből nézve a Kossuth-szoborcsoportot, jobbról egy anya és a tőle búcsúzó honvéd öltenek testet.

A Kossuth-szoborcsoport avatása 1914-ben (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: Déri Múzeum. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos előtt Debrecenben a Kossuth tér, valamint a Kossuth utca (1894-ig Nagy-Cegléd utca) is tiszteleg. A nevét gimnázium, általános iskola, egyetemi kollégium és laktanya is viseli. Mindemellett szobra a főtérin kívül a Régi Városházán és a gimnáziumban is található a cívisvárosban. 2000-ig pedig a Debreceni Egyetem neve Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) volt.

A Kossuth-szoborcsoport egy 100 éves képeslapon

A Kossuth utca névadásáról úgy tartják Debrecenben, hogy Kossuth Lajos halálakor a császári udvar megtiltotta, hogy a magyarok utcát nevezzenek el róla. A debreceniek azonban ezt kijátszották, mégpedig úgy, hogy az utca neve nem Kossuth Lajos lett, hanem csak Kossuth.

A Debreczeni Kossuth Naptár borítója. Fotó: Déri Múzeum.
Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

„Debreczen városát a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom” – ma 130 éve hunyt el Kossuth Lajos

Debrecen és Kossuth Lajos több szállal is kötődik egymáshoz. Összeállításunkban a cívisváros és a politikus, államférfi kapcsolatát elevenítjük fel.

Kossuth Lajos szobra (részlet) Debrecen főterén, a Nagytemplom előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fővárosból elmenekült Kossuth Lajost az 1849. január 7-i Debrecenbe érkezésekor a Miklós-kapu őre a „Magyarok Mósesse”-ként jegyezte be a naplójába. A szabadságharc alatt Debrecenben dolgozó kormányzónk és a családja a városházán lakott. Ott őrizték a Szent Koronát is, és ott működtek a Honvédelmi Bizottmány irodái is, amelynek Kossuth az elnöke volt.

A képen balról harmadik épület erkélyéről tartotta meg a híres szónoklatát Kossuth Lajos 1849. január 10-én.
Fotó: Déri Múzeum. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Január 10-én az Andaházi–Szilágyi-ház erkélyéről mondott beszédet az óriási tömegnek, amely az épület előtt, az akkor Szabadság tér nevű helyen gyűlt össze.

Kossuth Lajos és a képviselők a Református Kollégium Oratóriumában, Gáborjáni Szabó Kálmán freskóján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szintén Debrecenbe menekült Országgyűlés Kossuth Lajos vezetésével 1849. április 14-én mondta ki a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztását. Majd április 19-én ezt a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása erősítette meg.

Kossuth Lajos széke a Nagytemplomban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt a történelmi eseményt ebben a múltidézésünkben elevenítettük fel. Kossuth Lajos ekkor kiáltotta ki Debrecent a szabadság őrvárosának. Ugyanakkor Kossuth Lajost ekkor választották meg ideiglenes államfőnek, kormányzó-elnöknek.

Kossuth-idézet a főtéren Kossuth születésének évfordulóján, 2019. szeptember 19-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Országgyűlés a Református Kollégium Oratóriumában ülésezett, de a trónfosztást a Nagytemplomban jelentették be közfelkiáltással, egyfajta népünnepély keretében. Kossuth Lajos, a kormány és az országgyűlés 1849 május végéig dolgozott a cívisvárosban, miután a magyar csapatok visszafoglalták a budai várat.

Kossuth Lajos ülőhelyének kis réz emléktáblája a Református Kollégium Oratóriumában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos 1894. március 20-án, Torinoban hunyt el élete 92. évében. Az őt (is) ábrázoló debreceni monumentális szoborcsoportot 20 évvel később, 1914. május 3-án avatták fel. Az alkotást Margő Ede és Pongrácz Szigfrid készítette. Az utcát azonban már a halála évében elnevezték Kossuth Lajosról, lásd a következő sorainkban...

A Kossuth-szoborcsoport avatása 1914-ben. Fotó: Déri Múzeum. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos előtt Debrecenben a Kossuth tér, valamint a Kossuth utca (1894-ig Nagy-Cegléd utca) is tiszteleg. A nevét gimnázium, általános iskola, egyetemi kollégium és laktanya is viseli. Mindemellett szobra a főtérin kívül a Régi Városházán és a gimnáziumban is található a cívisvárosban. 2000-ig pedig a Debreceni Egyetem neve Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) volt.

A Kossuth-szoborcsoport egy 100 éves képeslapon

A Kossuth utca névadásáról úgy tartják Debrecenben, hogy Kossuth Lajos halálakor a császári udvar megtiltotta, hogy a magyarok utcát nevezzenek el róla. A debreceniek azonban ezt kijátszották, mégpedig úgy, hogy az utca neve nem Kossuth Lajos lett, hanem csak Kossuth.

A Piac és a Kossuth utca sarkán még a régi márvány utcanévtábla is megvan. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Debreczeni Kossuth Naptár borítója. Fotó: Déri Múzeum.
Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Debrecen így emlékezik Kossuth születésnapjára

Debrecen mindig is nagy becsben tartotta Kossuth Lajos emlékét, hiszen itt választották meg kormányzóvá, és a nemzetgyűlés a Függetlenségi Nyilatkozattal itt mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását is. Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

A fiától búcsúzó anya a lobogóval. Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos születésének 216. évfordulóján, 2018. szeptember 19-én szerény ünnepség színhelye volt a nevét viselő főtér. A frissen restaurált szoborcsoportra lobogót feszítettek ki, a kis színpad fölött pedig a Kossuth híres mondatát tartalmazó feliratot függesztették ki.

Ha érdekel Kossuth Lajos (1802. szeptember 19., Monor – 1894. március 20, Torino) életrajza, akkor idekattintva idézheted fel a kalandokban bővelkedő életútját. Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!