Debreceni Képeslapok: Ybl Miklós

2026. november 11., szerda

Az Ybl

A főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A Debreceni Egyetem Műszaki Karának jogelődje, a Felsőfokú Építészeti Technikum 1965-ben kezdte meg a működését a mai Ótemető utcai épületegyüttesben. A most megosztott felvételeinket az éppen zajló átépítések és korszerűsítések idején készítettük. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A bölcsiből lett új szárny. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1972-ben az intézmény főiskolai rangot kapott, és a budapesti Ybl Miklós Műszaki Főiskola részeként építész- és építőgépész képzést folytatott. A kar a honlapja szerint 1992-ben a Debreceni Universitas részeként működött, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Kara lett, a 2000-es integráció révén pedig a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karaként tevékenykedett. 2021-ben egy bővítés mintegy 4500 négyzetméterrel növelte az alapterületet, 2026-ban a B épület teljes megújulása zajlott le, e cikk megjelenésekor pedig az Ótemető utcai elméleti tömb rekonstrukciója tartott éppen (lásd az utolsó fotón). 2025-ben a Debreceni Egyetem Tudományos, Technológiai és Innovációs Parkjában járműlabort és gyakorló aszfalt tesztpályát is átadtak. A Borsos József nevét viselő, 1966-ban megnyitott kollégium 270 férőhelyes, a szobák háromszemélyesek.

Viszik a mozaikot. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény Ótemető utcai központi homlokzatát Z. Gács György mozaikja díszíti, melynek címe: Építők. Ezt a kompozíciót 2026. november 11-én kezdték el szétbontani (lásd a fenti képen). Sajtóhírek szerint ennek az az oka, hogy restaurálják, és azt követően teszik vissza az eredeti helyére. A park érdekes alternatív nevezetessége az „UV-király” emlékműve, a főkapun belépve pedig Mattioni Eszter beköltöztetett, különleges lávakő-kompozíciója is megcsodálható.

Az elméleti tömb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A kollégium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Átépítés közben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. február 27., csütörtök

Napról napra szebb a tégláskerti Vértessy-kastély

Debrecen patinás helye, a Gázvezeték utcai Vértessy-kastély a több évtizedes elhagyatottsága és pusztulása után végre újjászületik. Előzőleg tavaly is többször jártunk itt, legutóbb pedig 2025. február 26-án lestünk be. Örömmel állapítottuk meg, hogy szinte már kész a külső, díszes falazat, a birtok mellett kerítés van, és napelemeket is telepítettek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A család leszármazottjától, Vértesi Ferenctől korábban megtudtuk: „Eredetileg Balogh és Vértessy Kastély megnevezés illeti. A Balogh és Vértessy Közkereseti Társaság tulajdonában volt az államosításig (1904-től 1952-ig) a kastély közelében működő téglagyárral együtt. A kastély 182 éves. Szakemberek szerint Ybl Miklós vagy közeli munkatársai tervezhették. A tulajdonos a sír széléről hozta vissza az építményt! Szerencsére kiváló anyagból és kiváló tervek szerint épült annak idején a kastély, és ellen tudott állni az időjárásnak, de megjegyzem, hogy az ártó kezek is sokat rontottak az épületen. Szerencsére műemléki védettség alatt áll, ami jelentős segítséget adott a rendbehozásához. A műemléki védettség megszerzése, engedélyeztetése a jelenlegi tulajdonos és a rekonstrukciós tervek elkészítőjének kitartó munkáját dicséri!” Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás eredményeként az anno Somogyi József által építtetett kúriában rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik. A tetőépítés mozzanatai itt idézhetők fel a Jánó József mestertől kapott fotókkal. A helyről és réges-régi eseményeiről az alábbi galériánkban csodálhatók meg Vértesi Ferenctől kapott muzeális felvételek:

A névadó Vértessy-féle vállalkozás téglagyára 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött. A Vértessy-strandot (mely Debrecen első szabadstrandjaként nyílt meg 1919 július elején) a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A hely, a család és a fürdő története idelátogatva ismerhető meg sok régi képpel. Vértesi Ferenc tájékoztatott arról is, hogy a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part volt, míg a strand területét kabinsor zárta. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval; a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek voltak. A vállalkozás nemcsak a téglagyárat és a strandot működtette, hanem hulladékszállítási és -kezelési tevékenységet is folytatott. A szemét elhelyezésére szintén a téglagyári kubikgödröket hasznosították. A kastélyban az államosítás után DIK-lakások voltak, majd pedig évtizedeken át hajléktalantanyaként, egyre kifosztottabban pusztult Debrecen déli határában. No de ez szerencsére már a lezárt múlt!