Debrecenben
gyakran pusztítottak hatalmas tüzek, ezek közül az egyik legnagyobb az 1802. június 11-i volt, amely miatt a fél Debrecen leégett, köztük a
Nagytemplom és a
Református Kollégium egy része, valamint például
Csokonai Vitéz Mihály szülőháza is. Ezt örökítette meg
Gáborjáni Szabó Kálmán a fent látható „Könyvtármentés 1802” című freskóján, melyen a diákok küzdenek a lángokkal.
Reprodukciók, fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok
 |
| Az András-templom és Verestorony Zoltai Lajos festményén |
1802. június 11-én a lángok egy pálinkafőző disznóóljában csaptak fel. Akkor már hetek óta óriási hőség volt, s az erős szél olyan gyorsan továbbvitte a lángokat, hogy alig 5 óra alatt 1500–2000 épületet pusztított el. Az ugyancsak megsemmisült
Nagytemplom (András-templom) mellett a Verestorony nevű hangtorony állt, ahol a Rákóczi-harang szolgált. Az 5600 kilogrammos harang a faállvány égése miatt lezuhant. Ezt vízzel locsolták, ám a hirtelen hőtágulás miatt megrepedt, és elvesztette a hangját.
 |
| A Rákóczi-harangból kivágott címer a Kollégium tárlatán |
A város lakói akkor még többnyire náddal fedett, fából készített viskókat építettek (ráadásul sűrűn egymás mellé), tehát elég volt egy szikra, és a tűz gyorsan terjedhetett.
 |
A régi Kollégium, Gáborjáni Szabó Kálmán freskója
|
Debrecenben a szervezett tűzoltóság a kollégiumi diáktűzoltóknak köszönhetően jött létre, elsőként Magyarországon. Ha tűz ütött ki, félreverték a harangokat, és riasztották a főbírót. A tűz irányát nappal vörös zászlóval, éjjel lámpával jelezték a templom tornyából. Minden utcában volt őrház, ami kutakkal és tűzoltó eszközökkel (vízipuska, vödör, létra, bot, horog) rendelkezett.
 |
| A régi Kollégium, Kallós Kálmán főiskolai rajztanár rajzán |
Igenám, de a város sokszor küzdött vízhiánnyal. A tűz terjedését emiatt gyakran a veszélyeztetett házak tetejének lebontásával próbálták megállítani. Erre szolgált a kollégiumi diákok kis- és nagybotja, a gerundium is, melyek hét-, illetve nyolckilósak. Tűzoltófecskendőt, machinát először 1764-ben szereztek be, amiket a
Református Kollégium melletti Machináriumban tárolták.
Az 1802. évi nagy tűzvész után a város vezetői fontos tűzmegelőzési javaslatot dolgoztak ki, és előírták a téglaépítkezést is.
Péchy Mihály javaslatára téglavető helyeket jelöltek ki (
lásd: Tégláskert), emellett a túlzsúfoltság megszüntetését szolgáló városrendezést is végeztek.
 |
Régi lovas szerkocsi a Böszörményi úti laktanya előtt
|
Kapcsolódó anyagaink sok fotóval:
 |
| Gáborjáni Szabó Kálmán: Könyvtármentés 1802 |
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
