Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vértessy. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vértessy. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. május 24., vasárnap

Az úszóélet hőskora Debrecenben

Debrecenben 1805-ben vetődött fel annak gondolata, hogy nyílt uszodát kellene létesíteni a cívisvárosban – írta Béber László az 1971. május 23-án megjelent cikkében. A HB Naplóban közölt múltidézés szerint a Kollégium tornatermében 1874. július 5-én tartott értekezleten Somogyi Pál tanítóképző intézeti tanár, a hét évvel korábban alakult DTE alelnöke hangoztatta az uszoda szükségességét. Ezt mindenki elismerte, a kérdés csak az volt, hogy hol legyen. Szóba került a Geréby-ház nagy kertje: ez a telek a későbbi Deák Ferenc utca 13. szám alatt, a mai Petőfi téri park délkeleti sarkán terült el. Mások a vízbőség miatt a Boldogfalvi kertet tartották alkalmasabbnak, ott létesült majd – a II. világháború után feltöltött – csónakázótó a Csónak és a Gázgyár utcák táján. A Nagyerdő csak utolsósorban jött számításba a nagy távolság miatt, hiszen a kisvasút egy évtized múlva indult meg a Nagyállomás és a Nagyerdő közötti vonalon. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A volt versenymedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az értekezlet végül kimondotta, hogy 10 forintos részvényeket bocsátanak ki a költségek fedezésére, de úgy látszik, nem gyűlt össze elég tőke, mert az uszoda ügye akkor a tervezgetésnél nem jutott tovább. Csak az 1890-es években lett meg Debrecennek az első nyílt uszodája a mai Füredi út jobb oldalán, a Margit-fürdőben. Ezt csak férfiak látogathatták. Aztán kubikgödrök helyén létesült az első olyan nyílt uszoda, melynek már valóban strandjellege volt: 1919 nyarán a budapesti és a létai vasút szétágazása által képezett háromszögben, a Balogh–Vértessy Téglagyárnál. Az egyik tulajdonos, Vértessy Lajos nemrég tért haza a háborúból, évekig szolgált a dalmát tengerparton, ott megkedvelte a vízi sportot, s itthon is szerette volna űzni. Így alakította meg a DKASE úszószakosztályát, a már kitermelt kubikgödrök mellett nagy öltözőt építtetett, s megkezdődtek az edzések. Nehezen lehetett megközelíteni, a várossal semmiféle összeköttetése sem volt (csak később járatott egy magánvállalkozó lófogatú omnibuszt), s ráadásul a síneken is át kellett kelni. Ez azonban nem zavarta a közönséget, felnőttek és fiatalok, úszni tudók és vízben tapicskolók megszállták a strandot, ahol egymás után nőttek ki a földből az öltözők. Kedélyes hely volt, tágas, mintegy négy katasztrális holdnyi, a vízfelületeket itt-ott homokszigetek szakították meg. Akinek kedve volt, süthetett, főzhetett bográcsban, a következő években meg, amidőn Aczél Imre buzgólkodásával megalakult a Debreceni Úszó Egyesület is, vízi karneválokat rendeztek. Az első úszóversenyt 1919. augusztus 16-án tartották. Két másik strand követte hamarosan az elsőt. Az inflációs időkben a Hitelbank számos más vállalatához megszerezte a Margit-fürdőt is, és korszerűsítve, immár strandként visszaadta a forgalomnak az uszodát. A családias hangulatú, divatos strand kedvelt és látogatott volt, amíg a város 1925-ben a Nagyerdei Fürdőhöz kapcsolva megnyitotta az első 60x20 méteres medencével a kommunális strandot.

A Margit-fürdő kinti medencéje

Ez az első medence lett a fürdőtelep magva. Eredetileg közvetlenül homokos volt a környéke, csak később betonozták. A kabinsora folytonosan bővült, a fejlődésnek azonban a nagy lökést az adta meg, hogy 1932-ben megfúrták az első hőforrást a Sámsoni úton. A városi közgyűlés február 12-én kimondotta, hogy „a Nagyerdőn fürdőtelepet, a keleti részen pedig olcsóbb népfürdőt kell létesíteni”, és május 3-án már vállalatba is adta a munkálatokat. Akkor létesült a két meleg gyógyvizes medence, 300 új kabin, a nagy közös öltöző s a fedett medence, amiből a terv módosításával fedett uszoda lett, és a tetőn a női napozó. A Kassa úti népfürdő helyéül eredetileg a 35. számú régi sintértelepet tűzték ki, végül is a tüzérlaktanya mellett épült fel 2 és fél katasztrális holdon, egy hideg és egy meleg vizes medencével. Itt problémát jelentett a közlekedés is, mert a villamos-végállomástól a fürdő majd' 400 méterre esett, ezt a kérdést azonban a 6-os villamos vonalának a Köztemetőig történt meghosszabbítása a fürdőzők számára is megoldotta. Valóságos rohammunkával készült el a két strand, ugyanis június 12-én már meg is nyíltak. Pedig különleges akadályok is adódtak, így sok gondot okozott a meleg vizes medencékben meghagyott néhány pompás példány ősi tölgy. Ezek valóban rendkívül mutatósak voltak a kis betonszigeteiken, de minden próbálkozás ellenére sem sikerült őket megvédeni a jódos víz hatásától, kipusztultak. Ez lett a sorsuk a strand vizével táplált csónakázótóba beépített tölgyeknek is.


A két strand létesítésének összes költsége 898 484 pengő 30 fillért tett ki, ami a gazdasági világválság korában igen komoly összeg volt. A strandok azonban már az első esztendőben rentábilisnak bizonyultak, mivel 111 nap alatt 220 000 látogatójuk volt; az ideális környezetű, jól felszerelt nagyerdei strand hamarosan népszerű lett, és a népfürdőnek is kialakult a közönsége. A folytonosan fejlődő nagyerdei strand már a második világháború előtt idegenforgalmi nevezetességgé vált; a propagandája ugyan sohasem volt megfelelő, de a látogatók így is messze földön elterjesztették a hírét. Megérdemelten, hiszen az ősi Nagyerdő gyönyörű fái alatt festőien szép, párját ritkító erdei strand épült ki. A felszabadulás után az eredetileg öt holdnyi területet megsokszorozták, ismét a parkból kiszakított résszel, és új létesítmények egész sorát emelték, köztük a versenyuszodát is. A szerényen indult strand, ahol kezdetben a nők szinte egyenruhaszerűen hordták az egyrészes fekete, egyébként elegáns fürdődresszt, s a férfiaknak rendőrileg tilos volt meztelen felsőtesttel mutatkozniuk, ma a nők bélyegnyi bikinije megszokott, és nem feltűnő a férfiakon a fecske sem.

Kerekestelep megújult strandja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lényegesen kibővült a Szabadság úti strand is, és nem hiába sejtették 100 évvel ezelőtt a város déli részén a vízbőséget, mert a Kerekestelepen fúrt hőforrásnál is strand létesült, gyógyfürdő jelleggel, érdekes színfoltjaként a város peremének – idézi fel Béber László 1971. május 23-i cikke. Azt már mi tesszük hozzá, hogy 1932. november 19-én este 7 órától országos ünnepségek keretében a Pallagi úti fedett uszoda is megnyílt, majd pedig 1982-ben a Látóképi Tófürdő.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. május 21., csütörtök

Volt egyszer egy Vértessy-strand



Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A strand és a téglagyár ilyen volt az 1920-as évek elején:

A Vértessy-strand. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A strand és csónakázótó helyén agyagbánya volt. Az agyagot eltávolítva feljött a talajvíz, ami a sziksótartalma miatt gyógyhatású is volt. A strand és a csónakázó Vértessy Lajos ötleteként született meg, aki katonaként Cattaróban szolgált tüzérként. A Cattarói-öbölben látta az ott kialakított fürdőhelyeket.

Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1921. május 21-én nyílt meg.


A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:


A
strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Kapcsolódó cikkeink sok régi fotóval:
Zeppelin a strandnál. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 29., vasárnap

Mit dobtak ki az óriási léghajóból az Epreskert felett?

1931. március 29. Fotók: Vértesi Ferenc családi archívuma.

Debrecenben 1931. március 29-én vasárnap óriási hóviharban egy Graf Zeppelin LZ-127-es felségjelű léghajó tette tiszteletét az Epreskert felett. A rendkívüli eseményt megörökítették a Vértessy-strandról is, s e fotó másolatát a család leszármazottja, Vértesi Ferenc megosztotta a közösségünkkel. „Miután ledobta a postazsákot, megfordult, és Budapest felé elrepült – tudtuk meg Vértesi Ferenc soraibólA léghajón neves személyiségek utaztak: Karinthy Frigyes, Horthy István, gróf Almássy László és Gömbös Gyula. A léghajó hossza 236,6 méter, átmérője 30,5 méter volt.

A Vértessy-strand és -téglagyár az 1920-as évek elején

Vértesi Ferenc leírta azt is, hogy a tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött. A Vértessy-strand Debrecen első szabad strandja volt, mely 1919 július elején nyílt meg. A hely arról is híres, hogy Debrecen első úszóversenyét a napokban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A fürdőhely történetét sok fotóval ebben az összeállításunkban mutattuk be.

2025. február 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. augusztus 17., vasárnap

Volt egyszer egy Vértessy-strand, ahol 106 éve az első debreceni úszóverseny zajlott



Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A strand és a téglagyár ilyen volt az 1920-as évek elején:

A Vértessy-strand. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalánA tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A strand és csónakázótó helyén agyagbánya volt. Az agyagot eltávolítva feljött a talajvíz, ami a sziksótartalma miatt gyógyhatású is volt. A strand és a csónakázó Vértessy Lajos ötleteként született meg, aki katonaként Cattaróban szolgált tüzérként. A Cattarói-öbölben látta az ott kialakított fürdőhelyeket.

Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1919. július elején nyílt meg.


A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:


A
 strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Kapcsolódó cikkeink sok régi fotóval:
Zeppelin a strandnál. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. február 27., csütörtök

Napról napra szebb a tégláskerti Vértessy-kastély

Debrecen patinás helye, a Gázvezeték utcai Vértessy-kastély a több évtizedes elhagyatottsága és pusztulása után végre újjászületik. Előzőleg tavaly is többször jártunk itt, legutóbb pedig 2025. február 26-án lestünk be. Örömmel állapítottuk meg, hogy szinte már kész a külső, díszes falazat, a birtok mellett kerítés van, és napelemeket is telepítettek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2025. február 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A család leszármazottjától, Vértesi Ferenctől korábban megtudtuk: „Eredetileg Balogh és Vértessy Kastély megnevezés illeti. A Balogh és Vértessy Közkereseti Társaság tulajdonában volt az államosításig (1904-től 1952-ig) a kastély közelében működő téglagyárral együtt. A kastély 182 éves. Szakemberek szerint Ybl Miklós vagy közeli munkatársai tervezhették. A tulajdonos a sír széléről hozta vissza az építményt! Szerencsére kiváló anyagból és kiváló tervek szerint épült annak idején a kastély, és ellen tudott állni az időjárásnak, de megjegyzem, hogy az ártó kezek is sokat rontottak az épületen. Szerencsére műemléki védettség alatt áll, ami jelentős segítséget adott a rendbehozásához. A műemléki védettség megszerzése, engedélyeztetése a jelenlegi tulajdonos és a rekonstrukciós tervek elkészítőjének kitartó munkáját dicséri!” Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás eredményeként az anno Somogyi József által építtetett kúriában rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik. A tetőépítés mozzanatai itt idézhetők fel a Jánó József mestertől kapott fotókkal. A helyről és réges-régi eseményeiről az alábbi galériánkban csodálhatók meg Vértesi Ferenctől kapott muzeális felvételek:


névadó Vértessy-féle vállalkozás téglagyára 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött. A Vértessy-strandot (mely Debrecen első szabadstrandjaként nyílt meg 1919 július elején) a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A hely, a család és a fürdő története idelátogatva ismerhető meg sok régi képpel. Vértesi Ferenc tájékoztatott arról is, hogy a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part volt, míg a strand területét kabinsor zárta. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval; a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek voltak. A vállalkozás nemcsak a téglagyárat és a strandot működtette, hanem hulladékszállítási és -kezelési tevékenységet is folytatott. A szemét elhelyezésére szintén a téglagyári kubikgödröket hasznosították. A kastélyban az államosítás után DIK-lakások voltak, majd pedig évtizedeken át hajléktalantanyaként, egyre kifosztottabban pusztult Debrecen déli határában. No de ez szerencsére már a lezárt múlt!

Tető nélkül, 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. augusztus 16., péntek

Ma 105 éve volt az első debreceni úszóverseny


Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg ma 105 esztendeje, 1919. augusztus 16-án.

A főhomlokzat 2024. április 7-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emiatt mutatjuk fent a szépségét egyre inkább visszanyerő patinás épület friss fotóját, de aztán természetesen korabeli felvétellel is szolgálunk az alábbiakban...

A strand és a téglagyár az 1920-as évek elején

Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán.

Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1919. július elején nyílt meg.


A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:


A
 strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Debrecen pedig nem mellékesen hajdanán a fürdők és csónakázók városa volt. A déli részen működött Vértessy, a Telegdy és a Cserkész, északon a nagyerdei, keleten a Kincses, középen pedig a pazar Margit. Ezeken telente korcsolyázni is lehetett – és a Kassai úti Népfürdőről akkor még nem is szóltunk. Róluk sok régi fotóval idekattintva is olvasható összeállításunk.

Zeppelin a strandnál. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. április 8., hétfő

Már ilyen szép Debrecen határában az újjászülető patinás Vértessy-kastély

A Vértessy-kastély főhomlokzata 2024. április 7-én, a renoválás közben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben több évtizedes hányattatás után végre újjászülethet a Tégláskertben az a romantikus stílusú ház, amit az 1800-as évek első felében építtetett Somogyi Gábor. Az utókor az épületet a későbbi neves tulajdonosa révén Vértessy-kastélyként, -kúriaként ismeri. Erre a területre kukkantottunk be 2024. április 7-én. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A még tető nélküli, romos Vértessy-kastély túloldala 2021. augusztus 22-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A
névadó Vértessy-féle vállalkozás téglagyára 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött. A Vértessy-strandot (mely Debrecen első szabadstrandjaként nyílt meg 1919 július elején) a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A hely, a család és a fürdő története idelátogatva ismerhető meg sok régi képpel.


A család leszármazottja, Vértesi Ferenc e cikkünk Facebook-megosztásához leírta: „Eredetileg Balogh és Vértessy Kastély megnevezés illeti. A Balogh és Vértessy Közkereseti Társaság tulajdonában volt az államosításig (1904-1952-ig) a kastély közelében működő téglagyárral együtt. A kastély 181 éves. Szakemberek szerint Ybl Miklós, vagy közeli munkatársai tervezhették. A tulajdonos a sír széléről hozta vissza az építményt! Szerencsére kiváló anyagból és kiváló tervek szerint épült annak idején a kastély, és ellen tudott állni az időjárásnak, de megjegyzem, hogy az ártó kezek is sokat rontottak az épületen. Szerencsére műemléki védettség alatt áll, ami jelentős segítséget adott az épület rendbehozásához. A műemléki védettség megszerzése, annak engedélyeztetése a jelenlegi tulajdonos és a rekonstrukciós tervek elkészítőjének kitartó munkáját dicséri!”

A Vértessy-kastély főhomlokzata 2024. április 7-én, a renoválás közben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás eredményeként az épületben rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik. A tetőépítés mozzanatai itt idézhetők fel a Jánó József mestertől kapott fotókkal.

Az újjászülető Vértessy-kastély 2023. december 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A még tető nélküli, romos, elhagyott Vértessy-kastély 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. április 1., hétfő

Amikor még a debreceni Hal közben is Roburok robogtak

Debrecen áruszállításának, tömegközlekedésének közelmúltjáról is páratlan kordokumentumok találhatók a „Volán, ÉPFU, BSZV, ÁFOR és a többiek albuma” című oldalon.


Innen szemezgetve, elsőként a régi Hal közre csodálkozhatunk rá, ahol épp rendőri ellenőrzés zajlik az azóta lebontott Halászcsárdánál. A fotó kísérőszövege: „Ismét egy rendőrségi ellenőrzést láthatunk, amelyet kedves csoporttagunk és rendszeres beküldőnk, Mészáros János osztott meg velünk. A fényképen a Volán vállalat platós Robur teherautóját láthatjuk, amint a debreceni Halászcsárda előtt elhaladva szemtanúi lettek egy ellenőrzésnek.”  A következő relikvián a Nagyállomás „rakodóterén egy 70-es évek eleji, MÁV-os nyerges Rába, 3 tg-es Klaus-szal. VJ-58-84.”


Lássuk a harmadik kép leírását! „6-os Volán Debrecen: A hazai gázautózás úttörője a Hajdú Volán volt! Már 1985 szeptemberben kísérletek indultak 19 különféle gépjárművük gázüzeművé alakítására. Az 5-5 IFA, ZIL és Lada taxi, valamint 2-2 helyi járatos Ikarus 260 és 280 autóbuszuk 1987 február 10-én indult első gázos útjára. A képen az FY-47-71-es szép szürke IFA látható a Balmazújvárosi úti telephelyük gázkútjánál. Egyébként szinte ők voltak az egyetlen Volán, ahol a személyszállítást sokkal jobban fejlesztették, mint a teherautó-fuvarozást.”


A következő fotográfia hátterében a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély is látható, még tetőzettel, cikkünk többi képéhez hasonlóan szintén a „Volán, ÉPFU, BSZV, ÁFOR és a többiek albuma” című oldalról. Az 1970-es évek debreceni közlekedési élete ebben az összeállításunkban idézhető fel.

Járműszemle a Vértessy-kúriánál. Képforrás: Volán, ÉPFU, BSZV, ÁFOR és a többiek albuma


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Hal közi nyitóképünk teljes méretben. Képforrás: Volán, ÉPFU, BSZV, ÁFOR és a többiek albuma

2024. március 29., péntek

Horthy István és Gömbös Gyula debreceni léghajóútja

Az óriási Graf Zeppelin az Epreskert felett, 1931. március 29-én. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

Debrecenben 1931. március 29-én vasárnap óriási hóviharban egy Graf Zeppelin LZ-127-es felségjelű léghajó tette tiszteletét az Epreskert felett. A rendkívüli eseményt megörökítették a Vértessy-strandról is, s e fotó másolatát a család leszármazottja, Vértesi Ferenc megosztotta a közösségünkkel. „Miután ledobta a postazsákot, megfordult, és Budapest felé elrepült – tudtuk meg Vértesi Ferenc soraibólA léghajón neves személyiségek utaztak: Karinthy Frigyes, Horthy István, Almássy László gróf és Gömbös Gyula. A léghajó hossza 236,6 méter, átmérője 30,5 méter volt.

A Vértessy-strand és a Vértessy-téglagyár egy részlete az 1920-as évek elejéről. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

Vértesi Ferenc leírta azt is, hogy a tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött. A Vértessy-strand Debrecen első szabad strandja volt, mely 1919 július elején nyílt meg. A hely arról is híres, hogy Debrecen első úszóversenyét a napokban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A fürdőhely történetét sok fotóval ebben az összeállításunkban mutattuk be.

Az újjászülető Vértessy-kastély 2023. december 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!