A régi virágpiac a Csapón

Debrecen fő virágpiaca hagyományosan a Csapó utcán, a szabadban működik (a téli időszakok kivételével, amikor a vásárcsarnokban van a helye). Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Napjainkban, a Dósa nádor tér 2020-as átépítése és a Csapó utcai sétálóövezet bővítése óta (amióta a Piac utcai korzó része lett a Dósa nádor tér és a Csapó utcának a Burgundiáig tartó része) ez a virágpiac a Vár–Liszt utca és a Dósa nádor tér közötti Csapó-szakasz páratlan oldalában található.

A virágpiac 2020 előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lényeges változás, hogy autók már ezen a térkövezett területen sem járhatnak, tehát parkolók sincsenek. Ugyanakkor a korábbi asztalok helyett immár alacsony, rácsos „utcabútorok” vannak, amikhez a kereskedőknek is körülményesebb odaállniuk vagy -ülniük (fotók lentebb).

Az őszi virágpiac, anno. Fotó: ©  Debreceni Képeslapok

Ezeket a fafedelű betontömböket sokan arra használják, hogy piaci időszakon kívül rájuk telepednek törökülésben, és együtt bandázva esznek-isznak-szórakoznak.

Öntöttvas kút a hajdani virágpiacon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Vár–Liszt utca és a Dósa nádor tér közötti Csapó-szakaszon a virágpiac a szomszédos új vásárcsarnok, a Fórum Debrecen és a Csapó-korzó első ütemének építése-átadása óta működik. 2019 őszéig azonban még e Csapó-szakasz mindkét oldalában és normális asztalokról lehetett árusítani.

Virágpiaci hangulat a Vár utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az időszakban még az öntöttvas nyomókutat is bárki használhatta a hajdani Ezermester-bolt előtti parkolónál. Viszont, ellentétben a mostani helyzettel, nyilvános vécék és mosdók, valamint pavilonok még nem működtek a virágpiacon.

Ilyen asztalokról árultak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindezeknél is korábban a virágpiac a Csapó utca egy kintebbi (a Rákóczi utcai piachoz közelebbi) részén működött. A virágpiac az 1970-es évek elején is még a vegyipari középiskola, valamint a Debrecen Áruház vonala, továbbá a Vár–Liszt utca között, szintén mindkét oldalban fogadta a vásárlókat. Ez így maradt az első vásárcsarnok 1976-os átadása után is, hiszen ahhoz is közel volt a virágpiac. Akkor még dinnyét és fenyőt is ezen a területen árusítottak, amikor eljött az idejük.

Színpompás őszi kavalkád. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen másik nagy virágpiaca a Köztemető főkapui előtti tereken szolgálja ki a vásárlókat. Ezeken kívül természetesen a többi piacon, például a Fényes udvari területen is kapható virág.

Az új virágpiac az átadásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Amikor szabó, bizományi és virágpiac is volt a Vegyinél
• A Dollárházi Csemege és Ezermester
• A Turmix Bár
• Amikor még a fák alatt volt a tócóskerti kispiac
• A Rákóczi utcai piac
• A Csapó utcai lebontott vásárcsarnok
• A Debrecen Áruház
• Az egykori 6-os villamos
• Nagyvásárok a Csapó utcán
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Amikor még a Csapó utcán volt a tűzoltóság
• Holdbéli táj lett a Csapó utcai régi házak helye
• A Dósa nádor tér története

Az új virágpiac az átadásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi virágpiac... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hajszálon függ Debrecen legextrémebb lakóépületének, a Vágóhíd utcai felüljáró alatti kis bakterháznak a sorsa

Debrecenben a Vágóhíd utcai felüljáró alatt áll/omladozik egy régi, egyszerű, de mégis szép vasutas lakóház. Ezt örökítettük meg 2025. február 28-án.

A kis bakterház a hídnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mivel a nagy kerttel és melléképületekkel is rendelkező épület a sínek mellett és a híd alatt található, túlzás nélkül nevezhetjük Debrecen legextrémebb lakóházának. Sajnos ez a hely is nemcsak szellemtanya lett, hanem immár tönkretett ingatlan is.

Háttérben a volt dohánygyár. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületnek hónapok (évek) óta nincs állandó hivatalos lakója, így akik odavetődtek, láthatóan nem vigyáztak rá teljes körültekintéssel.

A felüljáróról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tetőcserepek például töredezettek, hiányosak, körös-körül nagy a szemét, s a kapu is nyitva volt.

A pusztulás jelei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Félő, hogy végül ezt a házat is lebontják, mint ahogy tette a MÁV az egykori nyilas-telepi megállóval is. Vagy jobb esetben netalán befalazzák a nyílászáróit, miként sajnos a minap a felüljáró túloldalán lévő temetői csőszház esetében is történt...

A széteső tető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Debreceni Dohánygyár
• A pavilonlaktanya
• A Magyar Királyi Bábaképezde
• A volt Keletterv / csendőrlaktanya utolsó képei
• A Wesselényi / Budai Ézsaiás utcai legszebb lakótelepünk
• A Magyar Királyi Dohánybeváltó
• Irinyi János és Debrecen
• A Vágóhíd utcai felüljáró
• A Vágóhíd utcai temető
• Kripta a felüljáró alatt
• Az Attila téri görögkatolikus templom
• A 4-es villamos
• A Wesselényi városrész
• A Sóház városrész
• A Csontváry-festmények megmentője

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Napról napra szebb a tégláskerti Vértessy-kastély

Debrecen patinás helye, a Gázvezeték utcai Vértessy-kastély a több évtizedes elhagyatottsága és pusztulása után végre újjászületik. Előzőleg tavaly is többször jártunk itt, legutóbb pedig 2025. február 26-án lestünk be. Örömmel állapítottuk meg, hogy szinte már kész a külső, díszes falazat, a birtok mellett kerítés van, és napelemeket is telepítettek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2025. február 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A család leszármazottjától, Vértesi Ferenctől korábban megtudtuk: „Eredetileg Balogh és Vértessy Kastély megnevezés illeti. A Balogh és Vértessy Közkereseti Társaság tulajdonában volt az államosításig (1904-től 1952-ig) a kastély közelében működő téglagyárral együtt. A kastély 182 éves. Szakemberek szerint Ybl Miklós vagy közeli munkatársai tervezhették. A tulajdonos a sír széléről hozta vissza az építményt! Szerencsére kiváló anyagból és kiváló tervek szerint épült annak idején a kastély, és ellen tudott állni az időjárásnak, de megjegyzem, hogy az ártó kezek is sokat rontottak az épületen. Szerencsére műemléki védettség alatt áll, ami jelentős segítséget adott a rendbehozásához. A műemléki védettség megszerzése, engedélyeztetése a jelenlegi tulajdonos és a rekonstrukciós tervek elkészítőjének kitartó munkáját dicséri!” Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás eredményeként az anno Somogyi József által építtetett kúriában rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik. A tetőépítés mozzanatai itt idézhetők fel a Jánó József mestertől kapott fotókkal. A helyről és réges-régi eseményeiről az alábbi galériánkban csodálhatók meg Vértesi Ferenctől kapott muzeális felvételek:

A névadó Vértessy-féle vállalkozás téglagyára 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött. A Vértessy-strandot (mely Debrecen első szabadstrandjaként nyílt meg 1919 július elején) a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A hely, a család és a fürdő története idelátogatva ismerhető meg sok régi képpel. Vértesi Ferenc tájékoztatott arról is, hogy a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part volt, míg a strand területét kabinsor zárta. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval; a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek voltak. A vállalkozás nemcsak a téglagyárat és a strandot működtette, hanem hulladékszállítási és -kezelési tevékenységet is folytatott. A szemét elhelyezésére szintén a téglagyári kubikgödröket hasznosították. A kastélyban az államosítás után DIK-lakások voltak, majd pedig évtizedeken át hajléktalantanyaként, egyre kifosztottabban pusztult Debrecen déli határában. No de ez szerencsére már a lezárt múlt!

Tető nélkül, 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Feltámad a Sámsoni úti reneszánsz romkastély
• Megszépült az Apollo Mozi épülete
• Lehull a lepel az Arany ember Piac utcai palotájáról?
• Renoválták a Kossuth utcai Kis Orbán-házat
• Kívül-belül megújult a nagyerdei Régi Vigadó
• Gyönyörű lett az Angol Királynő Hotel palotája
• Az átépített Csokonai Színház
• A diósgyőri vár rekonstrukciója

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Csapó utcai régi asztalos-nyomókutas virágpiac

Debrecen fő virágpiaca hagyományosan a Csapó utcán, a szabadban működik (a téli időszakok kivételével, amikor a vásárcsarnokban van a helye). Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Napjainkban, a Dósa nádor tér 2020-as átépítése és a Csapó utcai sétálóövezet bővítése óta (amióta a Piac utcai korzó része lett a Dósa nádor tér és a Csapó utcának a Burgundiáig tartó része) ez a virágpiac a Vár–Liszt utca és a Dósa nádor tér közötti Csapó-szakasz páratlan oldalában található.

A virágpiac 2020 előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lényeges változás, hogy autók már ezen a térkövezett területen sem járhatnak, tehát parkolók sincsenek. Ugyanakkor a korábbi asztalok helyett immár alacsony, rácsos „utcabútorok” vannak, amikhez a kereskedőknek is körülményesebb odaállniuk vagy -ülniük (fotók lentebb).

Az őszi virágpiac, anno. Fotó: ©  Debreceni Képeslapok

Ezeket a fafedelű betontömböket sokan arra használják, hogy piaci időszakon kívül rájuk telepednek törökülésben, és együtt bandázva esznek-isznak-szórakoznak.

Öntöttvas kút a hajdani virágpiacon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Vár–Liszt utca és a Dósa nádor tér közötti Csapó-szakaszon a virágpiac a szomszédos új vásárcsarnok, a Fórum Debrecen és a Csapó-korzó első ütemének építése-átadása óta működik. 2019 őszéig azonban még e Csapó-szakasz mindkét oldalában és normális asztalokról lehetett árusítani.

Virágpiaci hangulat a Vár utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az időszakban még az öntöttvas nyomókutat is bárki használhatta a hajdani Ezermester-bolt előtti parkolónál. Viszont, ellentétben a mostani helyzettel, nyilvános vécék és mosdók, valamint pavilonok még nem működtek a virágpiacon.

Ilyen asztalokról árultak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindezeknél is korábban a virágpiac a Csapó utca egy kintebbi (a Rákóczi utcai piachoz közelebbi) részén működött. A virágpiac az 1970-es évek elején is még a vegyipari középiskola, valamint a Debrecen Áruház vonala, továbbá a Vár–Liszt utca között, szintén mindkét oldalban fogadta a vásárlókat. Ez így maradt az első vásárcsarnok 1976-os átadása után is, hiszen ahhoz is közel volt a virágpiac. Akkor még dinnyét és fenyőt is ezen a területen árusítottak, amikor eljött az idejük.

Színpompás őszi kavalkád. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen másik nagy virágpiaca a Köztemető főkapui előtti tereken szolgálja ki a vásárlókat. Ezeken kívül természetesen a többi piacon, például a Fényes udvari területen is kapható virág.

Az új virágpiac az átadásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• Amikor még a fák alatt volt a tócóskerti kispiac
• A Rákóczi utcai piac
• A Csapó utcai lebontott vásárcsarnok
• A Debrecen Áruház
• Az egykori 6-os villamos
• Nagyvásárok a Csapó utcán
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Amikor még a Csapó utcán volt a tűzoltóság

Az új virágpiac az átadásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi virágpiac... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csodás Hortobágyunk a Tőletek kapott fotókon

A Kilenclyukú híd. Fotó: © Bozsik Gábor.

A Debrecen egykori jószágtartó birtokán, Hortobágyon található nagycsárda 325. születésnapja alkalmából közzétett összeállításunk Facebook-megosztásához sok szép képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. Ezek közül szemezgetve, elsőként a Kilenclyukú híd fotóját osztjuk meg Bozsik Gábor felvételének köszönhetően. A következő régiképeslap-másolatot Nagy Zoltántól kaptuk.

Nagy Zoltántól kapott régi képeslap

A Kilenclyukú híd Kovács Zsoltot is megragadta. Íme, az ő felvétele róla, egy másik szögből:

A Kilenclyukú híd. Fotó: © Kovács Zsolt

Térjünk be a híres csárdába is! A fogadó teraszáról és az ott elfogyasztott „Hortobágyi Csárda” tálról Balyi Barbara mellékelt felvételeket a hozzászólásához.

A csárda teraszán. Fotó: © Balyi Barbara

„Hortobágyi Csárda” tál. Fotó: © Balyi Barbara

A Hortobágyi Csárda belső tereinek tradicionális díszítéseiről, a gyönyörű kályháról és a jó társaságokról ifj. Mürkl Zoli, valamint Farkasné Erdei Magdolna is csatolt képet.

A fogadó belülről. Fotó: © Ifj. Mürkl Zoli

Both Balázs felvétele révén a fali dekorációkban is gyönyörködhetünk a szemeskályha képe után. Köszönjük szépen Mindenkinek a fotókat!

Barátnők a cserépkályha körül. Fotó: © Farkasné Erdei Magdolna

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Dekorációk és boltívek. Fotó: © Both Balázs

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az asztal körül. Fotó: © Farkasné Erdei Magdolna

Már ilyen szép Debrecen határában az újjászülető patinás Vértessy-kastély

A Vértessy-kastély főhomlokzata 2024. április 7-én, a renoválás közben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben több évtizedes hányattatás után végre újjászülethet a Tégláskertben az a romantikus stílusú ház, amit az 1800-as évek első felében építtetett Somogyi Gábor. Az utókor az épületet a későbbi neves tulajdonosa révén Vértessy-kastélyként, -kúriaként ismeri. Erre a területre kukkantottunk be 2024. április 7-én. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A még tető nélküli, romos Vértessy-kastély túloldala 2021. augusztus 22-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A névadó Vértessy-féle vállalkozás téglagyára 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött. A Vértessy-strandot (mely Debrecen első szabadstrandjaként nyílt meg 1919 július elején) a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A hely, a család és a fürdő története idelátogatva ismerhető meg sok régi képpel.

A család leszármazottja, Vértesi Ferenc e cikkünk Facebook-megosztásához leírta: „Eredetileg Balogh és Vértessy Kastély megnevezés illeti. A Balogh és Vértessy Közkereseti Társaság tulajdonában volt az államosításig (1904-1952-ig) a kastély közelében működő téglagyárral együtt. A kastély 181 éves. Szakemberek szerint Ybl Miklós, vagy közeli munkatársai tervezhették. A tulajdonos a sír széléről hozta vissza az építményt! Szerencsére kiváló anyagból és kiváló tervek szerint épült annak idején a kastély, és ellen tudott állni az időjárásnak, de megjegyzem, hogy az ártó kezek is sokat rontottak az épületen. Szerencsére műemléki védettség alatt áll, ami jelentős segítséget adott az épület rendbehozásához. A műemléki védettség megszerzése, annak engedélyeztetése a jelenlegi tulajdonos és a rekonstrukciós tervek elkészítőjének kitartó munkáját dicséri!”

A Vértessy-kastély főhomlokzata 2024. április 7-én, a renoválás közben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás eredményeként az épületben rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik. A tetőépítés mozzanatai itt idézhetők fel a Jánó József mestertől kapott fotókkal.

Az újjászülető Vértessy-kastély 2023. december 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A még tető nélküli, romos, elhagyott Vértessy-kastély 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mennyei debreceni töltött káposzta és más finomságok – Ti milyen menüvel készültök most karácsonyra?

A debreceni specialitásnak számító étkek közül ezúttal a debreceni töltött káposztát mutatjuk be. S ha már kaja, akkor szót ejtünk egyéb helyi különlegességű betevőinkről is.

Laktató és ínycsiklandó... A fotót Bodrogközy Katona Zsuzsa töltötte
 fel a Facebook-oldalunkra. Köszönjük! Nagyításért kattints a képre!

A cívisváros nevét viselő töltött káposzta sertés, marha vagy juh húsából készül. Sokan természetesen másként ismerik, így tehát van például, aki kolbászt is főz mellé. Receptünk szerint a debreceni töltött káposztának nagyok a töltelékei, és a savanyított káposztalevelekben lévő húshoz köles- vagy rizskását és szalonnát kell keverni.

Az egyedi íz érdekében gyömbér, sáfrány és bors is dukál bele. A töltött káposzták alá leveles és apró káposztákat is helyeznek, sőt azok közé bőrös-csontos húsokat. Ezzel azonban még mindig nem

debreceni a töltött káposzta, mivel a levét be is kell sűríteni öreg, piros rántással. A debreceni töltött káposztát egyébként ma is sokan főzik cserépedényben. A debreceni töltött káposzta mellett híres és finom koszt a slambuc is (amit szintén sokféleképpen készítenek). Helyi specialitású ételünk a debreceni béles, szalonna, kenyér és perec is, a debreceni páros kolbász pedig, akárcsak a lángos, a közelmúltban már a Hungarikum-címet is elnyerte.

Végül Kedves Olvasónk, Fehér Béla kérését tolmácsoljuk egy készülő kutatásához: „Manapság a debreceniek milyen menüvel készülnek karácsony estére, illetve az ünnepkör többi napjára? Talán még érdekes eszmecsere is kibontakozhat a kis közvélemény-kutatás nyomán.” Írják meg nekünk a válaszukat itt vagy Facebook-hozzászólásban, köszönjük szépen!

Erdődy Zoltánné Mária felvétele e cikkünk Facebook-megosztásához érkezett, köszönjük szépen!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 120 éve nyílt Vértessy-téglagyár újjászülető kúriája első szabadstrandunk emlékeivel, friss és régi képeken

Debrecenben több évtizedes hányattatás után végre újjászülethet a Tégláskertben az a romantikus stílusú ház, amit az 1800-as évek első felében építtetett egy bizonyos Somogyi Gábor. Az utókor az épületet a későbbi neves tulajdonosa révén Vértessy-kastélyként, Vértessy-kúriaként ismeri. Erre a helyre kukkantottunk be 2023. december 6-án – lásd az első és a hetedik felvételünkön.

Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A még tető nélküli, romos Vértessy-kastély túloldala 2021. augusztus 22-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A házról és a vele kapcsolatos eseményekről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat és leírásokat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. Mint megtudtuk, a névadó Vértessy-féle vállalkozás téglagyára 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.

A Vértessy-strand és a Vértessy-téglagyár egy részlete az 1920-as évek elejéről

A Vértessy-strandot (mely Debrecen első szabadstrandjaként nyílt meg 1919 július elején) a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A fenti fotóhoz fűzött ismertető szerint a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, míg a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval; a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók.

Az újjászülető Vértessy-kastély homlokzata a Vértesi út felől, 2023. augusztus 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hajdani tó helyén a mai Gázvezeték utca halad át. Ma már nehéz elképzelni, hogy itt egy strand is pompázott, s kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. Sőt, a befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet! A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A helyről és réges-régi eseményeiről az alábbi galériánkban csodálhatók meg muzeális felvételek:

Nem mellesleg a vállalkozás nemcsak a téglagyárat és a strandot működtette, hanem hulladékszállítási és -kezelési tevékenységet is folytatott. A szemét elhelyezésére szintén a téglagyári kubikgödröket hasznosították. Az alábbi retro fotót a „Volán, ÉPFU, BSZV, ÁFOR és a többiek albuma” című múltidéző oldal közölte a még tetővel fedett épületről és az előtte sorakozó teherautókról:

A kastélyban az államosítás után DIK-lakások voltak, majd pedig évtizedeken át üres hajléktalantanyaként, egyre kifosztottabban pusztult Debrecen déli határában ez a szép kastély.

A még tető nélküli, romos, elhagyott Vértessy-kastély 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás eredményeként az épületben rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik. A tetőépítés mozzanatai itt idézhetők fel a Jánó József mestertől kapott fotókkal.

Az újjászülető Vértessy-kastély 2023. december 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vértessy-kastély a fénykorában egy szép téli napon, és amilyen évtizedeken át volt... Fotók: Vértesi Ferenc, © Debreceni Képeslapok