10 éve vette meg az állam a Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festményt

A debreceni Déri Múzeumban megcsodálható Krisztus-trilógiából Munkácsy Mihály elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ez a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt) és a Déri Múzeum ma olyan jelképünk, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!

A Krisztus Pilátus előtt. Repró: © Debreceni Képeslapok

A múzeum megnyitását követően sokáig még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be... Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát.

A Golgota-kiállítás meghívója. Repró: © Debreceni Képeslapok

A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum a virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.

A Golgota. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festményeket csak időszakosan állíthatták ki Debrecenben, s például a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Azt, hogy a Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam megvásárolta, 2015. február 26-án hozták nyilvánosságra, végül pedig 2019. január 9-én bejelentették azt is, hogy a magyar állam megvette a Golgota című festményt is.

Az Ecce Homo! Repró: © Debreceni Képeslapok

Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába.

A Krisztus-trilógia. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Munkácsy festménye, a Golgota 30 éve van Debrecenben

A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet). Fotó: Hapák József

Debrecen büszkesége a Munkácsy-trilógia az 1930. május 25-én átadott Déri Múzeumban. Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásait Krisztus-trilógiaként is ismerheti a nagyközönség. A múzeum megnyitásakor, a Déri-hagyaték révén, még csak az „Ecce homo” (1896) volt a díszteremben a három alkotás közül.

A Munkácsy-terem 1965-ben, amikor még csak az Ecce Homo volt itt a Trilógiából. Fotó: HBM Idegenforgalmi Hivatal

A Mester elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című kompozícióját fejezte be, 1896-ban. Érdekes adalék, hogy a festő soha nem láthatta együtt ezt a három képét! A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be...

A Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum a virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.

A Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festmény (1881) a Déri Múzeum képeslapján. Fotó: Lukács Tihamér

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények számunkra követhetetlenül jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. Az azonban biztos: a 2019. január 9-i bejelentés szerint a magyar állam immár mindkettőnek a tulajdonosa.

Az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) a Képzőművészeti Kiadó 1985-ös képeslapján. Fotó: Schiller Alfréd

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A három monumentális, lenyűgöző kompozíció. Fotó: Déri Múzeum

Amikor még csak az ,,Ecce homo" volt a Déri Múzeumban

A Munkácsy Terem 1974-ben az ,,Ecce homo"-val. Fotó: Fortepan, Bencze László

Debrecen büszkesége a Munkácsy-trilógia a Déri Múzeumban, mely 1930. május 25-én nyílt meg. A Fortepan.hu-n közölt, fenti Bencze László-kép azt a korábbi időszakot illusztrálja, amikor is a Déri-hagyaték révén még csak az ,,Ecce homo" (1896) volt a díszteremben a három alkotás közül.

A Munkácsy-terem 1965-ben. Fotó: HBM Idegenforgalmi Hivatal.
Nagyításért kattints a képre!

A Krisztus Pilátus előtt (1881) című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. A Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények számunkra követhetetlenül jöttek-mentek a Déri tér és a külföldi tulajdonosok között.

Az azonban biztos: a 2019. január 9-i bejelentés szerint a magyar állam immár mindkettőt megvette. Végül a képeslapgyűjteményünkből egy másik kuriózumot mutatunk, mégpedig a Golgota (1884) átadási ünnepségének meghívóját 1993-ból. A kártya tanúsága szerint a festmény akkor még az USA-ban élő Julian Beck (alias Bereczki Csaba) tulajdona volt, és a Magyar Nemzeti Múzeum letétje. DBKL

A Déri tér arca 1935-ben, korabeli kirándulókkal. Fotó: Fortepan

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Golgota megérkezése. Fotó: Hapák József