A Déri tér és a múzeum

Debrecen városi múzeumának, a Déri Múzeum neobarokk épületének és az előtte fekvő díszparknak a területén korábban fűvészkert volt, s ott csillogott előzőleg a legendás Pap-tava is.

A múzeum és a tér építése 1928-ban, Zöld Sándor polgármester-helyettes fotóján. A felvételt Horváth Eszter
osztotta meg olvasóinkkal a családi archívumából. Köszönjük szépen!

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették). 

A Krisztus-trilógia három monumentális, lenyűgöző kompozíciója a Munkácsy Teremben. Fotó: Déri Múzeum

Az immár a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg (Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján), az új botanikus kertet pedig a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki.

A gyűjtemény- és névadó Déri Frigyes (1852–1924), Koppay József 1921-es festményén.
Képeslap, repró: Hapák József / Déri Múzeum

A Borsos József által tervezett Déri tér azonban ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik.

A Munkácsy-trilógiából eredetileg még csak az ,,Ecce Homo!" volt a múzeumban. Fotó: HBMIH, 1965

A Déri tér öreg tölgyfája, és kiránduló gyerekek a csobogónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori fűvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református Kollégium falán. Érdemes elolvasni. Ugyanakkor az alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll (de az egyetemi botanikus kertben, a kis tónál  is van szobruk.)

Az egykori Pap-tava és fűvészkert helyén lévő emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lenti képeslap azt is kiválóan illusztrálja, hogy milyen szép a Déri tér, valamint azt, hogy annak idején eggyel több körsétány futott rajta.

Dr. Nagy Lajos gazdag ügyvéd síremlékét, mely a Dobozi-temetőben volt, a Déri téri, mai református levéltár homlokzatában állították ki a temető felszámolásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori Pap-tavát idéző süllyesztett parkban jól megférnek egymás mellett a franciás eleganciával kanyargó növényszigetek és az angolos természetességgel viruló, ősi növények.

A Déri tér és a múzeum látképe 1968-ban. Fotó: Horváth Zoltán

A városi és a Déri Múzeum részletes története, valamint Déri Frigyes életútja idelátogatva olvasható, ugyanakkor a legfrissebb videónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri téri Szent István-dombormű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József ,,múzeumi művész" rajza az intézményről, a zenepavilon felől.
A képet a Déri Múzeum 1947-es füzete közölte. Fotó: © Debreceni Képeslapok