Petőfi Sándor utolsó csatája

Debrecen szinte a második otthona volt a költő Petőfi Sándornak, hiszen megannyi szállal kötődött a cívisvároshoz. A poéta ma 175 esztendeje, 1849. július 31-én tűnt el, és halt meg vélhetően a segesvári ütközetben, két nappal a debreceni csata előtt. A fenti kép Bogdan Willewalde festménye (Wikipédia).

Hegedűs László 1855-ös festménye

A Segesváron történtekről korábban így írt dr. Nagy Imre (nagyításért kattints a képre):

„Hej, Debrecen, sokat szenvedtem én tebenned” – írta Petőfi arról, hogy 1843 november végétől 1844 február közepéig egy tönkrement társulat színészeként a cívisvárosban nyomorgott. A nélkülöző ifjú a jegyszedő Fogas Józsefnénél lakott a Várad utcai új soron (a mai Petőfi tér 12-nél). Ablakuk akasztófára nézett, s temető is volt ott. Később Orlai Petrich Soma (1822–1880) ezt festette meg a híres művében. Petőfi 1849-ben, a kormány és az Országgyűlés debreceni emigrációja idején a Harmincados közben (a mai Batthyány utcában) lakott a feleségével, Szendrey Júliával, s a cívisvárosban írta meg több buzdítóversét is. Itt született a Zoltán nevű fia, akinek Arany János és a felesége lettek a keresztszülei . Petőfi és jó barátja, Arany korábban együtt színészkedtek abban a pajtában, mely a mai Batthyány és Szent Anna utca sarkán állt, a későbbi Ludas Matyi Espressonál. Petőfi Sándor 1849. július 31-i eltűnését, halálát máig rejtélyek és legendák övezik...

 

Madarász Viktor 1875-ös festménye

Kapcsolódó összeállításaink:

• Petőfi Zoltánka
• Csokonai Vitéz Mihály
• Fazekas Mihály
• Szabó Magda
• Ady Endre
• Oláh Gábor
• Arany János
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Szabó Lőrinc
• Művész Úr
• Petőfi Zoltán
• Radnóti Miklós
• Nagy László
• Jókai Mór
• József Attila

A költő Petőfi téri szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

 

Petőfi Debrecenben, 1844. Festmény: Orlai Petrich Soma

A debreceni képzőművész megfestette Szoboszlai Dominik válogatott labdarúgónk portréját is – íme a története

A debreceni festőművész, Masits István sokakat megörvendeztetett az egyik minapi alkotásával. Kompozícióján ugyanis Szoboszlai Dominikot, a magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitányát, a Liverpool támadó középpályását örökítette meg. A képet ráadásul a Montenegró elleni győztes mérkőzés nézése közben fejezte be. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Szoboszlai Dominik portréja, ahogyan Masits István debreceni festőművész megalkotta. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Masits István a Debreceni Képeslapok ezzel kapcsolatos érdeklődésére elmondta, hogy lenyűgözte a futballista világszínvonalú teljesítménye, s megragadta az is, hogy ezt fiatalon érte el. Modellt sajnos nem személyesen ült neki Szoboszlai Dominik (akiben festőművészként a karakteres arca is szimpatikus neki), hanem egy fotó alapján, kedvtelésből készítette el a művet. Viszont, ha lesz kiállítása, ott is bemutatja ezt a vászonra festett olajportrét. Megtudtuk azt is, hogy a debreceni képzőművésznek nem ez az első ilyen alkotása, Masits István ugyanis Dzsudzsák Balázsról (lásd a cikk végén), Zlatan Ibrahimović-ról és Cristiano Ronaldoról is készített már hasonló színes kompozíciót.

Szoboszlai Dominik portréja az alkotó Masits István debreceni festőművésszel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

További sportos cikkeink:

• Nagy Jenő testnevelő, edző
• Rentka László úszóedző
• A Debreceni Dózsa 1975. október 3-i bajnoki győzelme
• 75 éves a Debreceni Dózsa
• Kiállítás a Debreceni Dózsa bajnokcsapatáról
• Varga István világválogatott kézilabdázó
• Gyarmati Olga távolugró olimpiai bajnok
• A Loki első kupagyőzelme
• A debreceni sport bölcsője
• A „6–3”
• Puskás és a magyar válogatott a Nagyerdei Stadionban
• Balogh Zoltán cselgáncsozó
• Az Oláh Gábor utcai egykori műjégpálya
• Az első bajnoki meccs az új stadionban
• A nagyerdei fedett uszoda
• A városi sportcsarnok
• A Nagyerdei Stadion 
• A DMVSC kézilabdacsapatának kupagyőzelme
• Az egykori Spartacus-sportpálya
• A DVSC női kézilabdacsapat EHF-kupagyőzelme

Menyhárt József emlékére

Debrecen neves festőművésze, a Déri Múzeum muzeológus-restaurátora 1901. szeptember 22-én született, és 1976. május 1-jén hunyt el. Személyisége és pályája tiszteletére, a jubileumok alkalmából legutóbb az Újkerti Közösségi Házban is láthattunk kiállítást, míg az Alföldi Nyomda anno már a halála évében emlékalbumot jelentetett meg Menyhárt József kompozícióival.

Mostani összeállításunkban főként ebből a szép kiadványból szemezgettünk. Az Este a kapunál című, legfelső olajképet azonban még az Új Debrecen született című albumból vettük (1969, MSZMP). Ilyen kapu egyébként a Széchenyi utcán és a Jókain is van. Ugyanakkor a második reprodukción a Vágóhíd utcai katolikus temető kápolnáját láthatjuk (vegyes technika, 1967).

A következő blokkba az Útmenti fák (1973), egy Medgyessy-szobros ex libris, valamint a Szegénysoron (1945) és a Késő ősz (1973) című olajképe és metszete került. Az utolsó előtti képpárban pedig Menyhárt József önarcképét és szintén egy Déri téri jelenetét láthatjuk, amit a múzeum 1947-ben közölt.

Végül pedig egy óvárosi utcarészletet mutatunk a művei közül. Ez a festmény szerepel a művész halálakor kiadott album borítóján. A brosúrából azt is megtudhatjuk, hogy Menyhárt Józsefet kezdetben Toroczkai Oszwald és Gáborjáni Szabó Kálmán is segítette. Soha nem lett volna képes bárkit is megbántani – írta róla dr. Tóth Béla –, szíve tele volt szeretettel az emberek, a természet iránt, s valami sohasem fitogtatott mély részvéttel a szegények, a szenvedők, az elesettek iránt.

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Művész Úr
• Munkácsy Mihály
• Maksai János képei
• Józsa János munkássága
• Dr. Nagy Attila kompozíciói
• Masits István festményei
• Dr. Vass Györgyi alkotásai
• Nagy Ferenc festményei
• Medveczky Géza munkái
• Sarkadi Dezső képei
• Szeifert Imre kiállítása
• Égerházi Imre festőművész
• Szegedi Károly, a régi cívisváros rekonstruálója
• Gara Kálmán közlekedéstörténeti gyűjteménye

A szomorú hír a Naplóban

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Munkácsy Mihály, a Krisztus-trilógia alkotója

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség.

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson, Lieb Mihály Leó névvel, és 56 évesen, 1900. május 1-jén hunyt el Endenich-ben. Pályáját asztalosinasként kezdte 1855-ben. Évekig tartó nélkülözése, éhezése után 1861-ben fedezte fel a tehetségét Szamossy Elek festő, akinek megmutatta a rajzait. Az ő tanácsára kezdte képezni magát. A következőkben a Krisztus-trilógia rövid történetével tisztelgünk a Mester előtt.

Munkácsy Mihály a trilógiából elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. A Déri Múzeum és a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt), ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!

Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be. Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum az 1993-as virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, végül 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. Munkácsy Mihály a rövid pályafutása során nagyon sok festményt, grafikát stb. alkotott. A legismertebb művei közé tartozik az Ásító inas, a Rőzsehordó nő és a Honfoglalás című képe is.

Kapcsolódó összeállításaink:

• Erdős Mihály
• Maksai János képei
• Józsa János munkássága
• Égerházi Imre
• Dr. Nagy Attila kompozíciói
• Masits István festményei
• Dr. Vass Györgyi alkotásai
• Nagy Ferenc festményei
• Medveczky Géza munkái
• Sarkadi Dezső képei
• Szeifert Imre kiállítása
• Szegedi Károly, a régi cívisváros rekonstruálója

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A volt csendőrlaktanya tervezője, aki Csontváry festményeit is a biztos végtől megmentette

Debrecenben 2025 nyarán bontották le a Wesselényi utcai egykori csendőrlaktanyát, amit sokan Kelettervként ismernek a benne működött tervezővállalat miatt.

A hajdani csendőrlaktanya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az 1930-ban átadott neoklasszicista épületegyüttest az a Gerlóczy Gedeon (1895. június 28. – 1975. július 30.) tervezte, akinek a kiváló épületeken kívül Csontváry Kosztka Tivadar festményeinek megmentését és sikerét is köszönheti a világ. A művész egyik híres alkotása a Viharos Hortobágy címet viseli, amelyen a Kilenclyukú hidat örökítette meg

Gerlóczy Gedeon. Képforrás: Köztérkép

Gerlóczy Gedeonnak kiemelkedő érdeme ugyanis Csontváry hagyatékának felfedezése és megőrzése. A Wikipédia szerint négy évtizeden át fáradozott azért, hogy a művek a művészi értékük szerinti megbecsülésben részesüljenek. Lakása Budapesten a Galamb utca 3. szám alatt, a VI. emeleten volt, ahol a 42 darabos gyűjteményt is tárolta. Ismert építészként ráígért a budapesti fuvarosok által a Csontváry-vásznakért felkínált összegre, a kocsisok pedig lemondtak a vásznakról, amiből jó minőségű zsákokat, kocsiponyvákat varrathattak volna. Ötven éven át a lakásában rejtőztek az alkotások. A Fortepanon közzétett alábbi fotókat Urbán Tamás készítette 1975-ben a budapesti Galamb utcai Gerlóczy-lakásban.

Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853. július 5. – 1919. június 20.) Magyarországon csekély elismerésben, inkább értetlenségben vagy gúnyban volt része, noha európai kritikusok az általa kiállított képek értékes voltát már életében fel- és elismerték. A Wikipédia szerint az értetlenséghez valószínűleg a különc, excentrikus egyénisége és életvitele is hozzájárult, valamint, hogy meggyőződéses pacifista volt. Képei az utókor számára minden bizonnyal elvesztek volna, mivel az örökösei a rendkívül jó minőségű belga vásznakat anyagárban kocsiponyvaként szándékoztak elárverezni fuvarosoknak. A képeket a fiatal építész Gerlóczy Gedeon mentette meg, aki az utolsó pillanatban, 1919 őszén felvásárolta azokat. Véletlenül talált rájuk, amikor műtermet keresett, és a mai Bartók Béla út 36–38. szám alatt szó szerint belebotlott az összetekert festményekbe. Kosztka Anna, a festő nővére is épp ott volt, így az árverés előtt egy héttel nemcsak a képeket mentette meg, de az elégetésre szánt hatalmas mennyiségű írásos anyagokat, jegyzeteket is. Később ezek, valamint a gácsi patikájának padlásán tárolt további képek képezték a Pécsi múzeum alapját.

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Debreceni Dohánygyár
• A pavilonlaktanya
• A Magyar Királyi Bábaképezde
• A volt Keletterv / csendőrlaktanya utolsó képei
• A Wesselényi / Budai Ézsaiás utcai legszebb lakótelepünk
• A Magyar Királyi Dohánybeváltó
• Irinyi János és Debrecen
• A Vágóhíd utcai felüljáró
• A Vágóhíd utcai temető
• Kripta a felüljáró alatt
• Az Attila téri görögkatolikus templom
• A 4-es villamos
• A Wesselényi városrész
• A Sóház városrész

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az egyik legdebrecenibb festőművész: Józsa János

Debrecen egyik leghíresebb, legsokoldalúbb, legegyedibb képi világú és leggazdagabb életművet alkotó festőművésze Józsa János volt, aki 1936. november 7-én született. A Mester grafikát és tűzzománcot is készített, ugyanakkor üvegre is festett. Ez utóbbi munkáiban az Aranybikában is gyönyörködhetünk. Reprók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Összeállításunkban az általunk reprózott, illetve a tulajdonunkban lévő festményei közül válogatunk. Az első másolaton a Batthyány utca elevenedik meg a Ludas Presszó, a Hapák Fotó és a Kerékgyártó-mézeskalácsos jeleneteivel. Alább a járműjavító és a kultúrháza életébe nyerhetünk bepillantást.

A járműjavítót bemutató, igen nagy méretű Józsa-festmény nem máshol, mint ott, a Faraktár utcai vasutas művelődési központ különtermében található, s bárki megcsodálhatja. Az alábbi, immár 60 esztendős kép címe: Hólapátolók a főtéren, 1963. Az sajnos nem teljesen egyértelmű, hogy melyik település látható az amúgy szemet gyönyörködtető festményen.

A következő két reprodukción Józsa János kisebb méretű, szintén korai festményei közül szolgálunk ízelítővel. Az első mű folyami kishajókat ábrázol egy íves hídnál. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó alkotás egy nosztalgikus falusi csendéletet, melyen napraforgó, petróleumlámpa, valamint kerámiakorsó és mángorló tündököl az ablakban.

Csendélet napraforgóval. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló összeállításaink sok fotóval és reprodukcióval:

• Erdős Mihály, a Művész Úr
• Munkácsy Mihály
• Maksai János képei
• Masits István festményei
• Dr. Vass Györgyi alkotásai
• Nagy Ferenc festményei
• Szegedi Károly városrekonstrukciós grafikái
• Medveczky Géza munkái
• Sarkadi Dezső képei

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 86 éve hunyt el Zoltai Lajos régész, múzeumigazgató, aki nélkül kevesebbet tudhatnánk a tovatűnt Debrecenről

Debrecen régmúltjáról Zoltai Lajos régész (1861. július 16. – 1939. augusztus 30.) rajzai, festményei, fényképei, térképei és leírásai alapján is sokat megtudhatunk.

Ezúttal a városi múzeum néhai igazgatójának munkái közül válogatunk, a képeket a műveit bemutató tárlatokon repróztuk. A következő mű a Kossuth utcai Komáromy-házat ábrázolja, aminek a helyén 1914-ben megnyílt a pénzügyi palota.

A Komáromy-ház az 1913-as lebontása előtt

Zoltai Lajos tárta fel a Vértesi úti Basahalmot, és természetesen az 1802-es tűzvészben elpusztult András-templomot is rekonstruálta.

Az András-templom a Nagytemplom helyén

A Mester több szép és alapos térképet is ránk hagyott.

Debrecen régi és újabb patikái 1930-ban

Az alábbi munkája a Debrecenhez tartozó vizeket jeleníti meg, a hozzá készített alapos leírás pedig idelátogatva olvasható el. Az ő dolgozatából tudhatunk többet a Tócó-patak múltjáról is.

Debrecen vizei, 1935

Debrecen temetői Zoltai Lajos térképén:

Zoltai Lajos munkáinak köszönhetően a piarista gimnázium környéke is megelevenedik.

A piarista gimnázium udvara

A régi-régi városháza épülete a mostani Régi Városháza helyén állt a Piac utcán...

Nagyon érdekes a következő festmény is, hiszen ki gondolná, hogy a Szikszay- és a Dobozi-házak vannak rajta, amiknek a helyén 1913-ban elkészült a Gambrinus közi ikerpalota.

Itt ma a Gambrinus köz ikerpalotája áll

A Zoltai-alkotásoknak is köszönhető, hogy ismerjük, mik voltak például a püspöki palota helyén. Az alábbi képen ilyen épületek sorakoznak, köztük balról a híres Méliusz-ház és a líciumfa.

A püspöki palota helyén ezek a kis házak (is) álltak

A (Szent) András Templomot nemcsak megfestette, hanem rajzban is bemutatta Zoltai Lajos. A Jerikó utca 34. szám alatti hajdani présházat pedig ebben a cikkünkben idéztük meg az ő rajzával.

A Szent András Templom

Íme egy csodálatos udvarbelső. Korompai Balázs Kedves Olvasónk erről a hozzászólásában leírta: ez a Piacz utca 24. szám alatti Szikszay (hajdan Ó-Dobozy) ház, amit 1911-ben bontottak le. Helyén a város bérpalotája épült – ahogy a festmény hátoldalán olvasható.

Piac utca 24. szám, Szikszay- / Ó-Dobozy-ház

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debrecen térképe 1915-ben

További portréink sok fotóval:

• A Művész Úr
• A debreceni „Kossuth Lajos”
• Attila
• Gyarmati Olga olimpiai bajnokunk
• Szabó Magda író
• Soós Imre színművész
• Zsindelyné Tüdős Klára
• Balogh Zoltán, a kerekesszékbe kényszerült dzsúdós
• A vonatozás szerelmese, Bányai Sándor
• Tóth Pál idegenvezető
• „A” Kaszanyitzky
• A jobbágyból lett milliomos: Csanak József
• Ady Endre és Kíváncsi Illi szerelme
• A debreceni arany ember – Steinfeld Mihály
• Irinyi János
• Dr. Seres Géza
• A Color együttes
• Varga István, a világválogatott kézilabdázó
• Gara Kálmán közlekedéstörténeti gyűjteménye
• Szegedi Károly, a régi cívisváros rekonstruálója
• A szegények csodaorvosa: Tippai Benő
• A modellből lett katona: Markovics Zita 

Ma 30 éve mutatták be először együtt a Krisztus-trilógia festményeit a Déri Múzeumban

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség.

A Mester elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Íme a mű a Déri Múzeum képeslapján:

Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ezt a három alkotását Munkácsy Mihály soha nem láthatta együtt. Ez itt a A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet):

Eredetileg csak az Ecce Homo volt a Déri Múzeum tulajdona. Az első jelentősebb változás 1993 nyarán következett be: az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum, valamint a nagypolitika stb. képviselői megegyeztek, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálása után az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol az 1993-as virágkarnevál programjaként láthattuk a Golgotát. Ilyen az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) Schiller Árpád 1985-ös képeslapján:

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995. augusztus 25-én lehetett megcsodálni a társaival együtt, miután Debrecenbe vitték restaurálni. A Déri Múzeumban Göncz Árpád köztársasági elnök mondott beszédet az ebből az alkalomból rendezett ünnepségen.

Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, majd 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. Végül a Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója:

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Déri tér és a múzeum
• Munkácsy Mihály
• Amikor még csak az „Ecce homo” volt a Déri Múzeumban
• Öt éve lett végleg együtt a Krisztus-trilógia
• A Golgota

Golgota-részlet egy 1994-es bélyegen

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!