Az 1930. május 25-én átadott Déri Múzeum

Debrecenben a Déri Múzeum neobarokk épülete és az előtte fekvő díszpark területén füvészkert volt korábban, s ott csillogott előzőleg a Pap-tava is. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik fő jelképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első városi múzeumunk 1905-től a Hatvan utcán működött Csokonai Vitéz Mihály szülői háza helyén, s a létrehozása Löfkovits Arthur ékszerész szorgalmazásának és adományainak is nagy mértékben köszönhető. A Déri Múzeum és a tér építését 1928-ban Zöld Sándor polgármester-helyettes is lefotózta, a felvételt pedig Horváth Eszter osztotta meg az olvasóinkkal a családi archívumából.

A múzeum és a tér építése, 1928. Fotó: Zöld Sándor

A ma már a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg, s Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján épült.

A gyűjtemény- és névadó Déri Frigyest (1852–1924) 1921-ben Koppay József festette meg:

Koppay József: Déri Frigyes. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették). Az új botanikus kertet a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki. A Borsos József által tervezett Déri tér ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik. Ilyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az „Ecce Homo!” volt a múzeumé:

Az Ecce Homo! Fotó: IPK, 1965

Az egykori füvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református Kollégium falán. Érdemes elolvasni.

A füvészkert emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a füvészkert-alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll, sőt, a botanikus kerti kis tónál is van szobruk. Videónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri tér öreg tölgyfája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József rajza. Repró: © Debreceni Képeslapok

Debrecen a főutcától a reptérig az 1940-es évek elején

Debrecen 80 esztendővel ezelőtti életére csodálkozhatunk rá a Fortepan cívisvárosi képei között.

A belváros arca 1943-ban. Fotó: Fortepan

Ebből válogatva, elsőként a Ferenc József út nevű főutca akkori arcában gyönyörködhetünk, a következő fotón pedig a Déri tér és a múzeum köszön vissza ránk.

A Déri téri park és a múzeum. Fotó: Fp. / Somlai Tibor, 1940

A 80 éve tevékenykedő debreceni fényképészek az egyetemünk életét is megörökítették:

Diplomaátadó 1943-ban. Fotó: Fp. / Mészöly Leonóra

Mivel már zajlott a II. világháború, a légierőre is nagy feladatok hárultak. Az alábbi felvétel a mai debreceni repülőtér területén készült.

Epreskerti reptér, 1940. Fotó: Fp. / Erky-Nagy Tibor

Ritka különleges jelenet tanúi lehetünk az alábbi felvételnek köszönhetően is!

A hajdani Nagyállomás-palota a peron felől. Fotó: Fp. / Reményi József, 1942

Utolsó fotóinkon visszatérünk a főutcára, majd rácsodálkoztatunk a Tisza István-szoborra, végül pedig egy kedves jelenetbe is bekapcsolódhatunk a korabeli orvostudományi egyetem főépülete előtt.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Fp. / Reményi József, 1942

Tisza István szobra az orvospalota előtt. Fotó: Fp. / Reményi József, 1942

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Randevú az orvospalotánál. Fotó: Fp. / Reményi József, 1942

Menyhárt József emlékére

Debrecen neves festőművésze, a Déri Múzeum muzeológus-restaurátora 1901. szeptember 22-én született, és 1976. május 1-jén hunyt el. Személyisége és pályája tiszteletére, a jubileumok alkalmából legutóbb az Újkerti Közösségi Házban is láthattunk kiállítást, míg az Alföldi Nyomda anno már a halála évében emlékalbumot jelentetett meg Menyhárt József kompozícióival.

Mostani összeállításunkban főként ebből a szép kiadványból szemezgettünk. Az Este a kapunál című, legfelső olajképet azonban még az Új Debrecen született című albumból vettük (1969, MSZMP). Ilyen kapu egyébként a Széchenyi utcán és a Jókain is van. Ugyanakkor a második reprodukción a Vágóhíd utcai katolikus temető kápolnáját láthatjuk (vegyes technika, 1967).

A következő blokkba az Útmenti fák (1973), egy Medgyessy-szobros ex libris, valamint a Szegénysoron (1945) és a Késő ősz (1973) című olajképe és metszete került. Az utolsó előtti képpárban pedig Menyhárt József önarcképét és szintén egy Déri téri jelenetét láthatjuk, amit a múzeum 1947-ben közölt.

Végül pedig egy óvárosi utcarészletet mutatunk a művei közül. Ez a festmény szerepel a művész halálakor kiadott album borítóján. A brosúrából azt is megtudhatjuk, hogy Menyhárt Józsefet kezdetben Toroczkai Oszwald és Gáborjáni Szabó Kálmán is segítette. Soha nem lett volna képes bárkit is megbántani – írta róla dr. Tóth Béla –, szíve tele volt szeretettel az emberek, a természet iránt, s valami sohasem fitogtatott mély részvéttel a szegények, a szenvedők, az elesettek iránt.

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Művész Úr
• Munkácsy Mihály
• Maksai János képei
• Józsa János munkássága
• Dr. Nagy Attila kompozíciói
• Masits István festményei
• Dr. Vass Györgyi alkotásai
• Nagy Ferenc festményei
• Medveczky Géza munkái
• Sarkadi Dezső képei
• Szeifert Imre kiállítása
• Égerházi Imre festőművész
• Szegedi Károly, a régi cívisváros rekonstruálója
• Gara Kálmán közlekedéstörténeti gyűjteménye

A szomorú hír a Naplóban

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

333 éve szabad királyi város Debrecen

A cívisváros címere a főtéren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen minden évben április 11-én emlékezik meg a szabad királyi várossá nyilvánításáról. Ugyanis 1693-ban I. Lipót császár ezen a napon adományozta Debrecennek a szabad királyi városi rangra emelése kiváltságlevelét.

 

A városnapi ünnepi lobogók felvonása a Piac utcán katonai tiszteletadással és a gyerekek bevonulása a városházába ilyen volt 2025. április 11-én:

 

Az Országgyűlés az 1715-i diétán iktatta törvénybe a szabad királyi városi diplomát. Ennek – a templomépítő gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, felsőházi honatya javaslatára – az is feltétele volt, hogy a város köteles befogadni a katolikusokat, s telket kijelölni a plébánia és a templom részére.

A Csapó utca és a Kossuth tér között. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Április 11. természetesen a költészet ünnepe is, amelyen József Attila és a műfaj művelői előtt tisztelgünk. A város és a költészet napját Debrecenben már sok-sok virág is köszönti, melyek immár ezer színben szórják ránk a tavaszt – hogy stílszerűen Csokonai Vitéz Mihályt idézzük.

Képviselőink egykori esküje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen nevének lehetséges történelmi eredetével ebben az összeállításunkban foglalkoztunk. Éljen soká Debrecen!

Régi Városháza, Piac utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Hogy került egy „Déri téri pad” a lakótelepre?

Debrecen egyik betonházakal körbevett játszóterén, a Kandia városrész lakótelepi tömbbelsőjében, egy kitaposott, szemetes részen található egy különös, oda nem illő, kopott-koszos pad, ami egyúttal nagyon emlékeztet is „valamire”. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Már csaknem 40 éve áll a panelház mellett ez a különleges pad. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az ívelt betonlábak és -kartámaszok, valamint barna deszkák alkotta ülőalkalmatosságról némi tanakodás eredményként megállapíthatjuk a felfedezést követően, hogy az bizony a Déri téren lévő padok mintájára készült. Ebben a másolatban az is szokatlan, hogy nem például a házzal párhuzamosan, hanem elforgatva árválkodik az elhanyagolt környezetében. Mindezek alapján Kedves Olvasóinktól azt kértük, hogy aki ismeri ennek a lakótelepi ülőhelynek a történetét és/vagy készítőjét, ossza meg velünk a Facebook-oldalunkon a minden bizonnyal érdekes ismereteit.

A Déri tér padjai, melyek mintául szolgálhattak a Kandia utcai hasonmásukhoz. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívásunk hatására jelentkezett Laboncz Ferenc is, aki kifejtette: A padot egy 52 éve ott lakó férfi (aki nem szobrász) csinálta kedvtelésből, saját erejéből és pénzéből kb. 35 éve. A beton oldalkarfákat ott öntötte ki, amiket egy haverjával Ferencék is segítettek felvinni a mostani helyre (nem volt könnyű). Azért odarakta, mert ott volt a legárnyékosabb hely akkoriban. Kósa Attila mindemellett leírta, hogy a padot egy Józsi nevű, ott lakó barátjuk építette teljes önszorgalomból. Saját pénzéből és teljesen önallóan. Ők gyerekként segítettek, amit tudtak. Csinált hozzá sablont, öntötte a betonkarfát. A környékbeliek jól ismerték, mert szintén mások szórakoztatására minden évben Mikulás-ruhát húzott, és járta a környéket, és cukorkát adott minden gyereknek, aki tudott mondani neki egy verset.

Idézzük Őri András hozzászólását is. „Álljon itt a neve: Dusa József volt az építő meg a Mikulás is... Remélem, jó egészségnek örvend.”

A Déri tér és a Déri Múzeum tavaszi látképe a postapalotából. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló érdekességként ajánjuk figyelmükbe a Dobozi-temető utolsó sírköve című cikkünket is!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debreceni ünnepi programok 2026. március 14–15-én

Debrecenben a nemzeti ünnep napján, 2026. március 15-én a Déri Múzeum és tagintézményeinek minden kiállítása díjtalanul tekinthető meg – tájékoztatott az intézmény a honlapján. Az ünnep alkalmából tartandó további programokat az alábbiakban ismertetjük (forrás: városháza).

A Déri Múzeum. Fotó: © Debreceni Képeslapok

MÁRCIUS 14. 18 óra: fáklyás felvonulás a Városháza – Kossuth tér – Emlékkert útvonalon. Közreműködnek: Bíró Zenekar, Debreceni Népi Együttes, a Hortobágy Néptáncegyüttes és Papp István, a Csokonai Színház színművésze. 20 óra: forradalmi szabad bál a Debreceni Hajdú Táncegyüttes székházában (Hatvan utca 32. szám). MÁRCIUS 15. 8.30 óra: térzene a Kossuth téren. 9 óra: az országzászló felvonása katonai tiszteletadás mellett a Kossuth téren. 10 óra, Petőfi tér: „Esküszünk...” címmel ünnepi megemlékezés és koszorúzás, Közreműködik: a Bérletszünet, a Csokonai Színház színészzenekara. 10.30 óra: ünnepélyes masírozás, az 1849-es debreceni események megelevenítése. Helye: Petőfi tér – Piac utca – Kossuth tér. 11 óra, Kossuth tér: „Lelkem istene a szabadság” címmel ünnepi megemlékezés és koszorúzás. Beszédet mond: Papp László polgármester. A műsorban közreműködnek a Csokonai Színház színművészei, a Debrecen Helyőrségi Zenekar, valamint Heit Lóri és Zenekara. 12–16 óra: családi és kézműves programok. 1848–49-es honvédegyenruha- és fegyverbemutató. Vezetett városházi séta: 13 és 15 órai kezdettel a városházán (Piac utca 20. szám). 15 óra, Református Nagytemplom: ünnepi Csokonai-társalgó: „Az ezeréves magyar szabadság”. Közreműködnek: Juhász Anna irodalmár és a Bérletszünet színészzenekar. 16 óra: „Talpra, magyar, hí a haza!” címmel debreceni néptáncegyüttesek és a Bürkös Zenekar ünnepi műsora a Kossuth téren. 17 óra: az országzászló levonása katonai tiszteletadás mellett a Kossuth téren.

Debreceni huszárok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Így éltünk a '70-es évek közepén Debrecenben

Debrecen 40–50 évvel ezelőtti életéről, arcáról osztott meg lélegzetelállító felvételeket a Fortepan.hu archív gyűjtemény. (A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

A Bencze László által 1970 és 1979 között készített, igen jó minőségű fotók közül elsőként

a Vörös Hadsereg útja, valamint a Csapó utca kereszteződését mutatjuk be, a fenti képen pedig a Déri Múzeum Munkácsy-termére és az „Ecce homo!”-ra csodálkozhatunk rá.

Az Alföldi-palota 1974-ben

A Széchenyi utca ilyen volt 1979-ben, Bencze László felvétele szerint:

A kiváló dokumentátornak köszönhetően a Nagytemplom balján húzódott házakat is megidézhetjük. Itt ma a Kálvin téri üzletudvarház van...

Íme még egy felvétel az egykori épületsorról:

Ezen a helyen fotózgatva, Bencze László természetesen a megyei könyvtár palotáját is megörökítette.

A Kodály-zeneiskoláról és környékéről több fantasztikus képet is készített.

Ütőhangszeres óra a Kodály zenesuliban, 1979-ben

Ezeket érdemes külön is megcsodálni a Fortepan.hu oldalán. Feltűnő, hogy akkor még fűszer-csemege működött a földszinten.

Újra láthatjuk a Svetits-bérház és a hitelbanki palota 46 évvel ezelőtti életét is. Ebben az a jó, hogy a képeken ott van még a játékbolt, a könyvesbolt és az Omnia Kávészalon is!

A vármegyeháza (akkor úttörőház) mellett pedig még az Arany Angyal Patika épülete áll: 

A szomszédos Béke útján (azaz a mai Szent Anna utcában) volt a 4-es villamos végállomása. Bencze László erről a helyről is alkotott pazar felvételeket. A következő fotó 1970-es.

S mielőtt elbúcsúznánk, megmutatjuk azt a felvételt is, amit a Tanács utcai (mai nevén Víztorony utcai) víztorony tetejéből készített a Mester (a kísérőszöveg szerint) 1979-ben:

Végül még a korabeli Kálvin térről két fotó. Csokonai Vitéz Mihály szobrát még nem helyezték ki a placc szélére, ahol akkor még a villamosok sínei feküdtek.

(További fotóink az 1970-es évekről idekattinva csodálhatók meg.)

1970 gyönyörű tele a Jászai utcában. Fotók: Fortepan.hu, Bencze László

DBKL

Az új HÁÉV-székház a Csokonai-szobor mögött

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!