Debreceni Képeslapok: ünnepség

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnepség. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 21., kedd

A Péterfia utcai óvoda egy 1970-es szép nyári napon

Debrecenben hajdanán a Péterfia utcában is működött óvoda – nevezetesen azon a lebontott területen, ahol most a Párizsi udvar sarki része található a Hunyadi utca felől. A 15. szám alatti intézmény emléke a Fortepan és a muzeális képeket adományozó Kálnoki Kiss Sándor révén idézhető fel.

A kortörténeti jelentőségű képek az 1970-es óvodai ballagáson készültek. Az alábbi fotó hátterében a Református Főgimnázium épülete fedezhető fel. Rendkívül feltűnő az is, hogy a szülők is teljes mértékben megtisztelték az ünnepséget többek között azáltal, hogy – a ma emberével ellentétben – alkalomhoz illő öltözékben vettek részt ezen a meghitt, fontos eseményen.

A képek tanúsága szerint a szintén szép ruhát viselő kicsik a hagyományokhoz híven műsort adtak az egybegyűlt hozzátartozóiknak. Felszabadultak, mosolygósak. És az sem kizárt, hogy már várták az iskolai éveket, némelyikük pedig talán éppen a szomszédos általános iskolába járt szeptembertől.

A Péterfia utcai óvoda e ballagása óta elröppent 56 esztendő. A kicsik felnőttek, és immár sokuk talán a szüleik nélkül folytatja az életét. Reméljük, nem árnyékolják be gondok a mindennapjaikat, és kivétel nélkül örömben, egészségben idézik fel velünk együtt az akkori időket!

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. július 6., hétfő

25 éves a belvárosi korzó

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első részét 2001. július 7-én adták át. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a dr. Hevessy József vezette önkormányzat bonyolította le az 1990-es évek II. harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A még kopár sétálóövezet. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath, 2011

A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sellő a szökőkút külső medencéjében. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

A vizes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A Gara Cukrászda egy városcímerrel díszített, ezerszeletes tortával kedveskedett az ünneplőknek

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

A fenti kép teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. április 3., péntek

A Landler

A debreceni Dobozi lakótelepen működő ipari szakközépiskola 1970. április 3-án délelőtt ünnepélyes keretek között vette fel Landler Jenő nevét. Az ünnepségen részt vett Ördögh László, a városi tanács vb-elnökhelyettese, Czinege Albert, a városi pártbizottság osztályvezetője, Oláh Tibor városi úttörőtitkár, KISZ-vb tag, a városi és a kerületi társadalmi és tömegszervezetek, tanácsok, társiskolák, patronáló szervek képviselői, a szülők, az iskola tanári kara és tanulói.

Az iskola épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Himnusz elhangzása után Nagy László, az 1968-ban átadott ipari szakközépiskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően Vendégh Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának vezetője mondott ünnepi beszédet, amelyben méltatta hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját, a felszabadulás óta megtett utat és a magyarországi forradalmi munkásmozgalom egyik kimagasló egyéniségének, Landler Jenőnek életét, tevékenységét. Az ünnepi beszéd után a 6. Számú AKÖV KISZ-istáinak nevében Koczka Lajos díszes KISZ-zászlót adott át az iskola diákjainak, akik fogadalmat tettek a zászló előtt. Ezután a társiskolák képviselői felerősítették a zászlóra a szalagokat, majd az iskola ének- és zenekara, valamint irodalmi színpada műsort adott.

Az ünnepség végén a vendégek megtekintették az immár Landler Jenő nevét viselő iskola életét, sokrétű munkáját bemutató reprezentatív kiállítást. Az oktatási intézmény napjainkban is működik, de már Brassai Sámuel névvel. (Forrás: HB Napló, Helytörténeti Fotótár.)

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2025. december 6., szombat

Varga István kézilabdázó, a Debreceni Dózsa világválogatott átlövője

A Debreceni Dózsa és több más hazai és külföldi sportklub kézilabdacsapatának néhai nagyszerű játékosa, Varga István 1943. szeptember 7-én látta meg a napvilágot Abonyban, és 2014. december 6-án hunyt el Debrecenben.

Szülővárosában 2024. szeptember 6-án rendeztek gyönyörű emlékünnepséget a kiváló sportoló mostani születésnapja alkalmából, tavalyelőtt ilyenkor pedig, a 80. évfordulón egyebek mellett a nevét viselő abonyi sportcsarnok előtt leleplezték az őt ábrázoló szép szobrot. Az abonyi ünnepségen a fantasztikus teljesítményeket elérő sportember életútjának méltatásában elhangzott:

Varga István a szülővárosában, Abonyban kezdett kézilabdázni, majd a katonai szolgálata teljesítése után, 1965-ben a Budapesti Honvéd játékosa lett. Négyszer nyert bajnoki címet a csapattal, amellyel a Bajnokcsapatok Európa Kupájában a döntőbe is bejutottak az 1965–1966-os kiírásban. Pályafutásának legsikeresebb éveit a Debreceni Dózsában töltötte. 1972 és 1979 között hatszor lett a magyar bajnokság gólkirálya, 1975-ben az év férfi kézilabdázójának választották. 1982-ben külföldre szerződött, s végül 1988-ban fejezte be az aktív pályafutását. Dolgozott kisebb német csapatok mellett, 1992-ben pedig hazatért Debrecenbe, de később edzősködött Kiskőrösön is. A magyar válogatottban 126-szor lépett pályára, és sok világversenyen mutathatta meg a képességeit. 1972-ben tagja volt a müncheni olimpián nyolcadik helyezést elért csapatnak, amelyben hat mérkőzésen 32 alkalommal volt eredményes. Négy évvel később, a montreali olimpián a magyarok a hatodik helyen zártak, Varga öt mérkőzésen huszonegy alkalommal volt eredményes. A pályafutása alatt két világbajnokságon vett részt, 1967-ben és 1970-ben is a 8. helyen végzett a magyar csapattal. Korosztályának nemzetközi szinten is az egyik legkiemelkedőbb játékosaként Európa-válogatott és világválogatott is volt. A magyar nemzeti csapatban 882 gólt jegyzett, s a hazai bajnokságban olyan rekordot ért el, melyet talán soha nem tudnak megdönteni: az idény 26 meccsén 294 gólt szerzett. Karrierje végén, légiósként elkápráztatta még a német publikumot is, és dolgozott a Nemzetközi Kézilabda Szövetség ellenőreként is. Itthon Göncz Árpád államelnöktől átvehette a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje kitüntetést, Debrecen városa pedig Hajós Alfréd-díjjal értékelte a csodálatos pályafutását. Olyan nagyszerű játékos volt, aki példaként szolgálhat nemcsak a mai és a jövő generáció kézilabdázói előtt, hanem minden sportembernek.

Varga István csapata, a Debreceni Dózsa az ő hathatós közreműködésével is 1975-ben lett a bajnokság győztese, majd pedig 1979-ben a Magyar Kupát is elhódította a cívisvárosi gárda.

Varga István a civil életben a lakóhelye környezeti állapotára is igényes volt. Így ennek eredményeként az ő fellépésének is köszönhető például, hogy a lakossági aláírásgyűjtés nyomán nem vágták ki a Fényes udvari kiserdőt. Emlékét nem feledjük, nyugodjék békében!

A bajnokcsapat. Repró: © Debreceni Képeslapok

További sportos cikkeink a cívisvárosból:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. szeptember 7., vasárnap

82 éve született Varga István világklasszis kézilabdázó

A Debreceni Dózsa és több más hazai és külföldi sportklub kézilabdacsapatának néhai nagyszerű játékosa, Varga István 82 esztendeje, 1943. szeptember 7-én látta meg a napvilágot Abonyban. Varga István hathatós közreműködésével a Debreceni Dózsa 1975-ben lett a bajnokság győztese, majd pedig 1978-ban a Magyar Kupát is elhódították.

Varga István. Fotó: © Kapitány Ferenc

Varga István a civil életben a lakóhelye környezeti állapotára is igényes volt: az ő fellépésének is köszönhető például, hogy a lakossági aláírásgyűjtés nyomán nem vágták ki a Fényes udvari kiserdőt. Szülővárosában a 80. évfordulón egyebek mellett a nevét viselő abonyi sportcsarnok előtt leleplezték az őt ábrázoló szép szobrot. A tavalyi abonyi ünnepségen a fantasztikus teljesítményeket elérő sportember életútjának méltatásában elhangzott:

Varga István a szülővárosában, Abonyban kezdett kézilabdázni, majd miután a katonai szolgálatát teljesítette, 1965-ben a Budapesti Honvéd játékosa lett. Négyszer nyert bajnoki címet a csapattal, amellyel a Bajnokcsapatok Európa Kupájában a döntőbe is bejutottak az 1965–1966-os kiírásban. Pályafutásának legsikeresebb éveit a Debreceni Dózsában töltötte. 1972 és 1979 között hat alkalommal lett a magyar bajnokság gólkirálya, 1975-ben az év férfi kézilabdázójának választották. 1982-ben külföldre szerződött, s végül 1988-ban fejezte be az aktív pályafutását. Dolgozott kisebb német csapatok mellett, 1992-ben pedig hazatért Debrecenbe, de később edzősködött Kiskőrösön is. A magyar válogatottban 126-szor lépett pályára, és sok világversenyen mutathatta meg a képességeit. 1972-ben tagja volt a müncheni olimpián nyolcadik helyezést elért csapatnak, amelyben hat mérkőzésen 32 alkalommal volt eredményes. Négy évvel később, a montreali olimpián a magyarok a hatodik helyen zártak, Varga István öt mérkőzésen 21 alkalommal volt eredményes. A pályafutása alatt két világbajnokságon vett részt, 1967-ben és 1970-ben is a 8. helyen végzett a magyar csapattal.

Korosztályának nemzetközi szinten is az egyik legkiemelkedőbb játékosaként Európa-válogatott és világválogatott is volt. A magyar nemzeti csapatban 882 gólt jegyzett, s a hazai bajnokságban olyan rekordot ért el, melyet talán soha nem tudnak megdönteni: az idény 26 meccsén 294 gólt szerzett. Karrierje végén, légiósként elkápráztatta még a német publikumot is, és dolgozott a Nemzetközi Kézilabda Szövetség ellenőreként is. Itthon Göncz Árpád államelnöktől átvehette a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje kitüntetést, Debrecen városa pedig Hajós Alfréd-díjjal értékelte a csodálatos pályafutását. Olyan nagyszerű játékos volt, aki példaként szolgálhat nemcsak a mai és a jövő generáció kézilabdázói előtt, hanem minden sportembernek.

2025. szeptember 30-án emlékkiállítás nyílik a Dózsa tiszteletére

További sportos cikkeink a cívisvárosból:

DBKL

2025. július 7., hétfő

Ma 24 éve adták át a debreceni belvárosi korzót

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első része 2001. július 7-én készült el. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a dr. Hevessy József vezette önkormányzat bonyolította le az 1990-es évek II. harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte. A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el. A vizes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A fenti kép teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2025. április 3., csütörtök

Ma 55 éve vette fel a nevét a Landler

Az iskola épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2025. február 3., hétfő

Koszorúzással emlékeznek Görömbei András irodalomtörténészre

Debrecen Város Díszpolgára, Görömbei András (1945–2013) Kossuth-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, idén lenne 80 éves. A debreceni Kölcsey Központban 2021-ben tiszteletére avatott emléktáblán az a Szent Márton püspöknek tulajdonított idézet olvasható („Non recuso laborem” – Nem vonakodom a munkától), amely a professzor munkásságának és éthoszának jelmondata is volt.

Görömbei András (1945–2013). Fotó: Wikipédia

Hiszen Görömbei András egész életében tanárként, kutatóként, a határon túli magyarság szószólójaként, debreceni lokálpatriótaként egyaránt magas színvonalon és fáradhatatlanul dolgozott. „Minden igaz írás cselekvés és ítélet” – fogalmazott saját értelmezői pozícióját illetően is Sütő András, Nagy László, Nagy Gáspár, Csoóri Sándor monográfusa. „Példaember” volt Görömbei András, ahogyan pályatársa, Imre László irodalomtörténész nevezte.

Csoóri Sándorral 1988-ban. (Helytörténeti Fotótár)

2025. február 5-én, szerdán, születésének napján 16 órakor koszorúzással emlékeznek tisztelői a kiváló irodalomtörténészre a Kölcsey Központ első emeletén elhelyezett emléktáblánál. Görömbei András munkásságát Baranyai Norbert, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének adjunktusa méltatja. A közös főhajtásra a szervezők minden érdeklődőt, tanítványt, kollégát, olvasót szeretettel várnak.

Kiss Tamással 1986-ban. (Helytörténeti Fotótár)

DBKL

2024. szeptember 7., szombat

Ma lenne 81 éves Varga István – emlékét nem feledjük!

A Debreceni Dózsa és több más hazai és külföldi sportklub kézilabdacsapatának néhai nagyszerű játékosa, Varga István 81 esztendeje, 1943. szeptember 7-én látta meg a napvilágot Abonyban.

Szülővárosában 2024. szeptember 6-án rendeztek gyönyörű emlékünnepséget a kiváló sportoló mostani születésnapja alkalmából, tavaly ilyenkor pedig, a 80. évfordulón egyebek mellett a nevét viselő abonyi sportcsarnok előtt leleplezték az őt ábrázoló szép szobrot. A tegnapi abonyi ünnepségen a fantasztikus teljesítményeket elérő sportember életútjának méltatásában elhangzott:

Varga István a szülővárosában, Abonyban kezdett kézilabdázni, majd miután a katonai szolgálatát teljesítette, 1965-ben a Budapesti Honvéd játékosa lett. Négyszer nyert bajnoki címet a csapattal, amellyel a Bajnokcsapatok Európa Kupájában a döntőbe is bejutottak az 1965–1966-os kiírásban. Pályafutásának legsikeresebb éveit a Debreceni Dózsában töltötte. 1972 és 1979 között hat alkalommal lett a magyar bajnokság gólkirálya, 1975-ben az év férfi kézilabdázójának választották. 1982-ben külföldre szerződött, s végül 1988-ban fejezte be az aktív pályafutását. Dolgozott kisebb német csapatok mellett, 1992-ben pedig hazatért Debrecenbe, de később edzősködött Kiskőrösön is. A magyar válogatottban 126-szor lépett pályára, és sok világversenyen mutathatta meg a képességeit. 1972-ben tagja volt a müncheni olimpián nyolcadik helyezést elért csapatnak, amelyben hat mérkőzésen 32 alkalommal volt eredményes. Négy évvel később, a montréali olimpián a magyarok a hatodik helyen zártak, Varga öt mérkőzésen huszonegy alkalommal volt eredményes. A pályafutása alatt két világbajnokságon vett részt, 1967-ben és 1970-ben is a 8. helyen végzett a magyar csapattal.

Korosztályának nemzetközi szinten is az egyik legkiemelkedőbb játékosaként Európa-válogatott és világválogatott is volt. A magyar nemzeti csapatban 882 gólt jegyzett, s a hazai bajnokságban olyan rekordot ért el, melyet talán soha nem tudnak megdönteni: az idény 26 meccsén 294 gólt szerzett. Karrierje végén, légiósként elkápráztatta még a német publikumot is, és dolgozott a Nemzetközi Kézilabda Szövetség ellenőreként is. Itthon Göncz Árpád államelnöktől átvehette a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje kitüntetést, Debrecen városa pedig Hajós Alfréd-díjjal értékelte a csodálatos pályafutását. Olyan nagyszerű játékos volt, aki példaként szolgálhat nemcsak a mai és a jövő generáció kézilabdázói előtt, hanem minden sportembernek.

Varga István 50 esztendeje, 1974-ben szerezte meg az NB I.-es férfi kézilabda-bajnokság gólkirályi címét. Csapata, a Debreceni Dózsa az ő hathatós közreműködésével is 1975-ben lett a bajnokság győztese, majd pedig 1979-ben a Magyar Kupát is elhódította a cívisvárosi gárda.

DBKL

2023. november 27., hétfő

Irodalmi alkotókat díjaz a tegnap.ma a fővárosi gálán

A Debreceni Képeslapok partnere, a tegnap.ma című kulturális és irodalmi portál rendezi meg a díjátadó gáláját 2023. december 1-jén 18 órától, a budapesti József körút 63. szám alatti Tankönyvcentrumban. Az esten a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlása alapján a folyóirat irodalmi díját két olyan író-költő veheti át, akiknek az irodalomszervező tevékenysége is jelentős. Az ünnepségen köszöntőt mond Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke.

Király Farkas és Döme Barbara, a tegnap.ma alapító főszerkesztői. Fotók: tegnap.ma

Döme Barbara és Király Farkas alapító főszerkesztők arról is tájékoztattak, hogy a tegnap.ma nem hagyományos irodalmi folyóirat, hanem annál jóval több. A portálon ugyanis kortárs magyar írók, költők olvassák fel a műveiket, melyekből egyedülálló adatbázis, videóenciklopédia épül. Ez azt jelenti, hogy unokáink, illetve az utánuk következő nemzedékek is látják-hallják majd, hogy kik azok, akik napjainkban meghatározták a kortárs magyar irodalmat. A tegnap.ma szerkesztői azon dolgoznak, hogy az utánunk jövő nemzedékek egy portálon találják meg mindazt, ami meghatározó, ami kortörténeti dokumentumként is szolgál, s amely míves magyar nyelvünket jellemzi a 21. században. Cél az is, hogy a kis videók segítségével a legfiatalabbak megismerhessék a kortárs költőket, írókat, s ezáltal kedvet kapjanak olvasni, s maguk vegyék le a kortársaink könyveit a polcról, és ajánlják barátaiknak is.

– Kifejezetten ajánljuk oldalunkat a pedagógusoknak oktatási segédanyagként. Mi magunk is szívesen megyünk iskolákba rendhagyó irodalomórákat tartani, természetesen ingyen – húzták alá a szerkesztők. – Az elmúlt két évben bejártuk a Kárpát-medencét, hiszen nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a határainkon túl élő magyar közösségeket bevonjuk a magyar kortárs irodalom pezsgésébe, hogy az olvasáson keresztül is ápolhassák anyanyelvüket.

A gálaest programja. Nagyításért kattints a képre!

Jelenleg több mint 200 videó látható a tegnap.ma portálon. A szerzők között magyarországi és a határon túl élő magyar írók-költők vannak, köztük több Kossuth-díjas, József Attila-díjas, Magyarország Babérkoszorúja-díjas alkotó. Mellettük pályakezdő fiatalok szintén teret kapnak. A gálán bemutatják a tegnap.ma kulturális és irodalmi portált, valamint a folyóirat által kiadott antológiát. Tallián Mariann és Lázár Balázs színművész tolmácsolásában részletek hangzanak el a díjazottak műveiből, ugyanakkor fellép a Török Testvérek triója. Házigazdák: Döme Barbara és Király Farkas. A részvétel ingyenes, de regisztrálni szükséges november 30-ig, csütörtökig a szerkesztoseg@tegnap.ma emailcímen.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. szeptember 7., csütörtök

Ma lenne 80 éves Varga István, a D. Dózsa átlövője

A Debreceni Dózsa és több más hazai és külföldi sportklub kézilabdacsapatának néhai nagyszerű játékosa, Varga István 80 esztendeje, 1943. szeptember 7-én látta meg a napvilágot Abonyban. Szülővárosában 2023. szeptember 7-én 15.30 órától ennek tiszteletére koszorúzzák meg a sírját a református temetőben, majd pedig a nevét viselő sportcsarnok előtt leleplezik az őt ábrázoló szép szobrot (az ünnepség részletei itt). A kiváló sportoló Debrecenbe igazolásának és nem mindennapi életútjának kulisszatitkai ebben az összeállításban eleveníthetők fel.

Emlékét nem feledjük, nyugodjék békében!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Keresés ebben a blogban

2026. július 21., kedd

2026. július 6., hétfő

2026. április 3., péntek

2025. december 6., szombat

2025. szeptember 7., vasárnap

2025. július 7., hétfő

2025. április 3., csütörtök

2025. február 3., hétfő

2024. szeptember 7., szombat

2023. november 27., hétfő

2023. szeptember 7., csütörtök