Az 1930. május 25-én átadott Déri Múzeum

Debrecenben a Déri Múzeum neobarokk épülete és az előtte fekvő díszpark területén füvészkert volt korábban, s ott csillogott előzőleg a Pap-tava is. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik fő jelképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első városi múzeumunk 1905-től a Hatvan utcán működött Csokonai Vitéz Mihály szülői háza helyén, s a létrehozása Löfkovits Arthur ékszerész szorgalmazásának és adományainak is nagy mértékben köszönhető. A Déri Múzeum és a tér építését 1928-ban Zöld Sándor polgármester-helyettes is lefotózta, a felvételt pedig Horváth Eszter osztotta meg az olvasóinkkal a családi archívumából.

A múzeum és a tér építése, 1928. Fotó: Zöld Sándor

A ma már a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg, s Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján épült.

A gyűjtemény- és névadó Déri Frigyest (1852–1924) 1921-ben Koppay József festette meg:

Koppay József: Déri Frigyes. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették). Az új botanikus kertet a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki. A Borsos József által tervezett Déri tér ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik. Ilyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az „Ecce Homo!” volt a múzeumé:

Az Ecce Homo! Fotó: IPK, 1965

Az egykori füvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református Kollégium falán. Érdemes elolvasni.

A füvészkert emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a füvészkert-alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll, sőt, a botanikus kerti kis tónál is van szobruk. Videónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri tér öreg tölgyfája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József rajza. Repró: © Debreceni Képeslapok

Munkácsy Mihály, a Krisztus-trilógia alkotója

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség.

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson, Lieb Mihály Leó névvel, és 56 évesen, 1900. május 1-jén hunyt el Endenich-ben. Pályáját asztalosinasként kezdte 1855-ben. Évekig tartó nélkülözése, éhezése után 1861-ben fedezte fel a tehetségét Szamossy Elek festő, akinek megmutatta a rajzait. Az ő tanácsára kezdte képezni magát. A következőkben a Krisztus-trilógia rövid történetével tisztelgünk a Mester előtt.

Munkácsy Mihály a trilógiából elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. A Déri Múzeum és a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt), ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!

Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be. Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum az 1993-as virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, végül 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. Munkácsy Mihály a rövid pályafutása során nagyon sok festményt, grafikát stb. alkotott. A legismertebb művei közé tartozik az Ásító inas, a Rőzsehordó nő és a Honfoglalás című képe is.

Kapcsolódó összeállításaink:

• Erdős Mihály
• Maksai János képei
• Józsa János munkássága
• Égerházi Imre
• Dr. Nagy Attila kompozíciói
• Masits István festményei
• Dr. Vass Györgyi alkotásai
• Nagy Ferenc festményei
• Medveczky Géza munkái
• Sarkadi Dezső képei
• Szeifert Imre kiállítása
• Szegedi Károly, a régi cívisváros rekonstruálója

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 30 éve mutatták be először együtt a Krisztus-trilógia festményeit a Déri Múzeumban

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség.

A Mester elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Íme a mű a Déri Múzeum képeslapján:

Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ezt a három alkotását Munkácsy Mihály soha nem láthatta együtt. Ez itt a A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet):

Eredetileg csak az Ecce Homo volt a Déri Múzeum tulajdona. Az első jelentősebb változás 1993 nyarán következett be: az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum, valamint a nagypolitika stb. képviselői megegyeztek, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálása után az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol az 1993-as virágkarnevál programjaként láthattuk a Golgotát. Ilyen az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) Schiller Árpád 1985-ös képeslapján:

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995. augusztus 25-én lehetett megcsodálni a társaival együtt, miután Debrecenbe vitték restaurálni. A Déri Múzeumban Göncz Árpád köztársasági elnök mondott beszédet az ebből az alkalomból rendezett ünnepségen.

Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, majd 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. Végül a Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója:

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Déri tér és a múzeum
• Munkácsy Mihály
• Amikor még csak az „Ecce homo” volt a Déri Múzeumban
• Öt éve lett végleg együtt a Krisztus-trilógia
• A Golgota

Golgota-részlet egy 1994-es bélyegen

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 95 éve adták át a debreceni csodás Déri Múzeumot

Debrecenben a Déri Múzeum neobarokk épülete és az előtte fekvő díszpark területén füvészkert volt korábban, s ott csillogott előzőleg a Pap-tava is. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik fő jelképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első városi múzeumunk 1905-től a Hatvan utcán működött Csokonai Vitéz Mihály szülői háza helyén, s a létrehozása Löfkovits Arthur ékszerész szorgalmazásának és adományainak is nagy mértékben köszönhető. A Déri Múzeum és a tér építését 1928-ban Zöld Sándor polgármester-helyettes is lefotózta, a felvételt pedig Horváth Eszter osztotta meg az olvasóinkkal a családi archívumából.

A múzeum és a tér építése, 1928. Fotó: Zöld Sándor

A ma már a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján.

A gyűjtemény- és névadó Déri Frigyest (1852–1924) 1921-ben Koppay József festette meg:

Koppay József: Déri Frigyes. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették). Az új botanikus kertet a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki. A Borsos József által tervezett Déri tér ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik. Ilyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az „Ecce Homo!” volt a múzeumé:

Az Ecce Homo! Fotó: IPK, 1965

Az egykori füvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református Kollégium falán. Érdemes elolvasni.

A füvészkert emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a füvészkert-alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll, sőt, a botanikus kerti kis tónál is van szobruk. Videónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri tér öreg tölgyfája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József rajza. Repró: © Debreceni Képeslapok

125 éve hunyt el Munkácsy Mihály, a debreceni Déri Múzeumban megcsodálható Krisztus-trilógia alkotója

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség. 2025-ben az alkotó 181. születésnapját, a Golgota elkészültének 141. évfordulóját ünnepeljük, valamint azt is, hogy immár 6 éve van együtt Debrecenben a Krisztus-trilógia.

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson, Lieb Mihály Leó névvel, és 56 évesen, 1900. május 1-jén hunyt el Endenich-ben. Pályáját asztalosinasként kezdte 1855-ben. Évekig tartó nélkülözése, éhezése után 1861-ben fedezte fel a tehetségét Szamossy Elek fető, akinek megmutatta a rajzait. Az ő tanácsára kezdte képezni magát. A következőkben a Krisztus-trilógia rövid történetével tisztelgünk a Mester előtt.

Munkácsy Mihály a trilógiából elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. A Déri Múzeum és a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt), ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!

Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be. Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum az 1993-as virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, végül 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. Munkácsy Mihály a rövid pályafutása során nagyon sok festményt, grafikát stb. alkotott. A legismertebb művei közé tartozik az Ásító inas, a Rőzsehordó nő és a Honfoglalás című képe is.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Krisztus-trilógia a debreceni Déri Múzeumban

A Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo! és a Golgota a Déri Múzeum kiadványában. Repró: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Déri téri Déri Múzeumban találhatók Munkácsy Mihály festőművész (1844–1900) bibliai témájú, nevezetes alkotásai, melyeket Munkácsy- vagy Krisztus-trilógiaként ismer a közönség. Az külön érdekesség, hogy 2024-ben az alkotó 180. születésnapját, valamint a Golgota elkészültének 140. évfordulóját is ünnepeljük. Íme a Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festmény (1881) a Déri Múzeum képeslapján. Fotó: Lukács Tihamér. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Mester elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ez a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt), valamint a Déri Múzeum ma olyan jelképe Debrecennek, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika! Ez itt a A Golgota (1884) a Déri Múzeum 1993-as képeslapján (részlet). Fotó: Hapák József. Repró: © Debreceni Képeslapok

Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be. Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát. A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum az 1993-as virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát. A következő kópián az Ecce Homo! című Munkácsy-festmény (1896) a Képzőművészeti Kiadó 1985-ös képeslapján. Fotó: Schiller Alfréd. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Trilógia másik idegenben lévő alkotását, a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995. augusztus 25-én lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. A Déri Múzeumban ebből az alkalomból rendezett ünnepségen Göncz Árpád köztársasági elnök mondott beszédet.

Ezután a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények többször jöttek-mentek a külföldi tulajdonosok és a Déri tér között. A Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam 2015-ben vásárolta meg, végül 2019. január 9-én bejelentették: a magyar állam megvásárolta a Golgota című festményt is. A Golgota 1993. augusztus 19-i átadásának meghívója következik. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Déri tér és a múzeum
• Munkácsy Mihály
• Amikor még csak az „Ecce homo” volt a Déri Múzeumban
• Öt éve lett végleg együtt a Krisztus-trilógia
• A Golgota

Golgota-részlet egy 1994-es bélyegen

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

10 éve vette meg az állam a Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festményt

A debreceni Déri Múzeumban megcsodálható Krisztus-trilógiából Munkácsy Mihály elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg, 1881-ben. Ezt követte 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be, 1896-ban. Ez a három mű (melyeket a Mester soha nem láthatott együtt) és a Déri Múzeum ma olyan jelképünk, mint a Nagytemplom, valamint az Aranybika!

A Krisztus Pilátus előtt. Repró: © Debreceni Képeslapok

A múzeum megnyitását követően sokáig még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába. A Trilógiát alkotó művek közös életének első jelentősebb változása majd csak 1993 nyarán következett be... Az ezt szolgáló tárgyalások eredményeként ugyanis az USA-ban élő tulajdonos, Bereczki Csaba (Julian Beck), a Nemzeti Múzeum és a Déri Múzeum illetékesei, valamint a nagypolitika stb. képviselői akkor egyeztek meg arról, hogy Debrecenben állítsák ki a Golgotát.

A Golgota-kiállítás meghívója. Repró: © Debreceni Képeslapok

A festmény restaurálását követően az átadási ünnepséget 1993. augusztus 19-én rendezték meg a Déri Múzeumban, ahol a publikum a virágkarnevál kísérőprogramjaként csodálhatta meg a Golgotát.

A Golgota. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festményeket csak időszakosan állíthatták ki Debrecenben, s például a Krisztus Pilátus előtt című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. Azt, hogy a Krisztus Pilátus előtt című képet a magyar állam megvásárolta, 2015. február 26-án hozták nyilvánosságra, végül pedig 2019. január 9-én bejelentették azt is, hogy a magyar állam megvette a Golgota című festményt is.

Az Ecce Homo! Repró: © Debreceni Képeslapok

Ebben a cikkünkben az is felidézhető, hogy milyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az Ecce Homo! tartozott a Déri Múzeum tulajdonába.

A Krisztus-trilógia. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 94 éve adták át a debreceni Déri Múzeumot

Debrecen egyik fő jelképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Déri Múzeum neobarokk épületének és az előtte fekvő díszparknak a területén korábban fűvészkert volt, s ott csillogott előzőleg a legendás Pap-tava is. A múzeum és a tér építését 1928-ban Zöld Sándor polgármester-helyettes is lefotózta, a felvételt pedig Horváth Eszter osztotta meg az olvasóinkkal a családi archívumából. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A múzeum és a tér építése, 1928. Fotó: Zöld Sándor

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették).

A Krisztus-trilógia. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az immár a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg (Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján), az új botanikus kertet pedig a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki.

Koppay József festményén Déri Frigyes. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Borsos József által tervezett Déri tér azonban ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik.

Az Ecce Homo! Fotó: HBMIH, 1965

A Déri tér öreg tölgyfája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori fűvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református KollégiumReformátus Kollégium falán. Érdemes elolvasni. Ugyanakkor az alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll (de a botanikus kerti kis tónál  is van szobruk.)

A Pap-tava emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lenti képeslap azt is kiválóan illusztrálja, hogy milyen szép a Déri tér, valamint azt, hogy annak idején eggyel több körsétány futott rajta. Dr. Nagy Lajos gazdag ügyvéd síremlékét (mely a Dobozi-temetőben volt) a Déri téri, mai református levéltár homlokzatában állították ki a temető bezárásakor.

Dr. Nagy Lajos síremléke. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori Pap-tavát idéző süllyesztett parkban jól megférnek egymás mellett a franciás eleganciával kanyargó növényszigetek és az angolos természetességgel viruló, ősi növények.

A Déri tér 1968-ban. Fotó: Horváth Zoltán

A városi és a Déri Múzeum részletes története, valamint Déri Frigyes életútja idelátogatva olvasható, ugyanakkor videónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri téri Szent István-dombormű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József rajza. Repró: © Debreceni Képeslapok