Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ruszlán. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ruszlán. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. december 8., péntek

A Vértesi úti ősi sírdomb titkai

Debrecen legendás, kultikus temetkezési helye a Basahalom, mely a Vértesi úton található. A cívisvárosbaaz a régi mondás járja, hogy akinek a köldökét nem a Basahalmon innen vágta el a bába, az csak jöttment (gyüttment). Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Basahalom tetejéről lepillantva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tehát, aki a Basahalmon túl született, az a hagyomány szerint nem is igazi debreceni. Ezt a fontos helyünket látogattuk meg ismét, ezúttal 2023. december 6-án, s mivel most kevés növény lepi, a kráterszerű tetejét is meg tudjuk mutatni. 

A Basahalom táblamaradványa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A domb arról kapta a nevét, hogy egykoron a Debrecent sarcoló török basák ott verték fel a sátraikat. Bartha Boldizsár krónikája szerint a halomtest földjét 480 esztendeje, 1543-ban Ruszlán török nagyvezér hordatta össze (magasíttatta meg) a környékbeliekkel. 1629-ben Murtéza basa, majd 1660-ban Szeidi Ahmed és Szinán is innen követelőzött, s végül odáig merészkedett, hogy kivégeztette Vígkedvű Mihály főbíránkat.

A halom tetején lévő kürtő és táblamaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Basahalom része a Tócó mentén álló kunhalomsornak. 1906-ban Zoltai Lajos tárta fel, és hét méter mélyen egy fával fedett, több ezer éves sírt találtak. Abban pedig egy kinyújtóztatott holttest feküdt, ami a feltételezések szerint egy gazdag harcosé volt a gödörsíros kurgánok népéből. A legtöbb kunhalom egyébként a honfoglalás előtt épült (általában víz mellett), és némelyik határ- és őrhalom is volt. Magasságuk 5–10 méter, az átmérőjük pedig 20–50 méter. Az Alföldön 40 ezer kunhalom is lehetett, ám a legtöbbet kifosztották, letarolták. A megmaradtak 1997 óta védettek.

A halom alján lévő padmaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Basahalmot három oldalról beépítették (egy betonkeverő torony is van mellette), és hiányzik a pad deszkája és a valaha igen szépen kivitelezett és informatív tájékoztatótábla. A dombon is lehetett két kis információs lap, de már ezeknek is csak a maradékaik szomorkodnak. Néhol még felfedezhető, hogy anno egy kis fakerítése is volt ennek a történelmi helyünknek, de ma már ez sem csábít arra, hogy a kirándulók, iskolai csoportok, bárki betérjenek tanulmányozni ezt a fontos emlékhelyünket, és közben meg is pihenhessenek a fa alatt megbújó padon.

A halom közepén lévő táblamaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Végül érdemes tudni azt is, hogy a Basahalomtól karnyújtásnyira egy másik épületnek, a Vértessy-kastélynak is nehéz sors jutott, pedig téglagyár és strandfürdő is prosperált ott, melyek felvirágoztatták a Tégláskertet. Ez a terület szerencsére most újjászületik! Sőt, az egykori híres Cserkész-tó is nem messze innen, a Nagyállomás régi vasúti gurítójánál terült el. A szintén kunhalomra épült, és ugyancsak ősi zeleméri templomról szóló anyagunkat pedig idekattintva találod meg.

A halom tetején lévő táblamaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. május 9., kedd

Az ősi Basahalom szomorú históriája és kálváriája

Debrecen legendás, kultikus temetkezési helye a Basahalom, mely a Vértesi úton található. A cívisvárosbaaz a régi mondás járja, hogy akinek a köldökét nem a Basahalmon innen vágta el a bába, az csak jöttment (gyüttment). Tehát, aki azon túl született, az nem is igazi debreceni.

A Vértesi úti Basahalomból ennyi látszott (nem látszott) 2023. május 8-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ezt a fontos helyünket látogattuk meg 2023. május 8-án, és igen lesújtó állapotokat tapasztaltunk. Ezt a cikk végén részletezzük, egyelőre maradjunk még a történelemnél! A domb arról kapta a nevét, hogy egykoron a Debrecent sarcoló török basák ott verték fel a sátraikat. Bartha Boldizsár krónikája szerint a halomtest földjét 480 esztendeje, 1543-ban Ruszlán török nagyvezér hordatta össze (magasíttatta meg) a környékbeliekkel. 1629-ben Murtéza basa, majd 1660-ban Szeidi Ahmed és Szinán is innen követelőzött, s az utóbbi támadó odáig merészkedett, hogy kivégeztette Vígkedvű Mihály főbíránkat.

A Basahalom szélén lévő padnak évek óta nincsen ülőkéje, és megközelíteni is körülményes. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Basahalom része a Tócó mentén álló kunhalomsornak. 1906-ban Zoltai Lajos tárta fel, és hét méter mélyen egy fával fedett, több ezer éves sírt találtak. Abban pedig egy kinyújtóztatott holttest feküdt, ami a feltételezések szerint egy gazdag harcosé volt a gödörsíros kurgánok népéből.

Kicsit feljebb kaptatva a Basahalmon, ezt láthattuk 2023. május 8-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A legtöbb kunhalom egyébként a honfoglalás előtt épült (általában víz mellett), és némelyik határ- és őrhalom is volt. Magasságuk 5–10 méter, az átmérőjük pedig 20–50 méter. Az Alföldön 40 ezer kunhalom is lehetett, ám a legtöbbet kifosztották, letarolták. A megmaradtak 1997 óta védettek.

A Basahalom ,,látványa" a Vértesi út túloldalából, 2023. május 8-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A 2023. május 8-i, legutóbbi ottjártunkkor a Basahalom továbbra is méltatlan állapotban volt, s az út menti szélétől és a túloldalból is alig lehetett észrevenni. Három oldalról beépítették (egy betonkeverő torony is van mellette), és hiányzik a pad deszkája és a valaha igen szépen kivitelezett és informatív tájékoztatótábla. Néhol még felfedezhető, hogy anno egy kis fakerítése is volt ennek a történelmi helyünknek, de ma már ez sem csábít arra, hogy a kirándulók, iskolai csoportok, bárki betérjenek tanulmányozni ezt a fontos emlékhelyünket, és közben meg is pihenhessenek a fa alatt megbújó padon.

A terület gondozásra szorul, és a figyelmet is fel kell hívni rá a tábla visszaépítésével! Fotók: © Debreceni Képeslapok

Végül érdemes tudni azt is, hogy a Basahalomtól karnyújtásnyira egy másik épületnek, a Vértessy-kastélynak is nehéz sors jutott, pedig téglagyár és strandfürdő is prosperált ott, melyek felvirágoztatták a Tégláskert nevű városrészt. Ez a terület szerencsére most újjászületik! Az egykori híres Cserkész-tó is nem messze innen, a Nagyállomás régi vasúti gurítójánál terült el. A szintén kunhalomra épült, és ugyancsak ősi zeleméri templomról szóló anyagunkat pedig idekattintva találod meg.

Ennyi maradt a Basahalom tájékoztatótáblájából. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2020. november 27., péntek

A Basahalom

Debrecenben az a régi mondás járja, hogy akinek a köldökét nem a Basahalmán belül vágta el a bába, az csak jöttment – tehát aki azon túl született, az nem is igazi debreceni.

A Vértesi úti Basahalom. A legtöbb kunhalom még a honfoglalás előtt épült. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vértesi úton található domb eredetileg temetkezési hely volt, és a nevét arról kapta, hogy a Debrecent sarcoló török basák ott verték fel a sátraikat. Bartha Boldizsár krónikája szerint a halomtest földjét 1543-ban Ruszlán török nagyvezér hordatta össze (magasíttatta meg) a környékbeliekkel.

Frissítés: a helyzet a 2021. augusztus 23-i ottjártunkkor se javult. Fotók: © Debreceni Képeslapok

1629-ben Murtéza basa, majd 1660-ban Szeidi Ahmed és Szinán is innen követelőzött, s az utóbbi támadó odáig merészkedett, hogy kivégeztette Vígkedvű Mihály főbíránkat.Onnan karnyújtásnyira pedig sajnos egy másik épületnek, a Vértessy-kastélynak is szívfacsaró sors jutott – jóllehet, valaha téglagyár és strandfürdő is prosperált itt, melyek felvirágoztatták a Tégláskertet.

A Basahalom közelében pusztul az egykor mesés Vértessy-kastély is.
Nagyításért kattints a képre!
A Basahalom része a Tócó mentén álló kunhalomsornak. 1906-ban Zoltai Lajos tárta fel, és hét méter mélyen egy fával fedett, több ezer éves sírt találtak. Abban pedig egy kinyújtóztatott holttest feküdt, és a feltételezések szerint az egy gazdag harcos volt a gödörsíros kurgánok népéből.

A legtöbb kunhalom egyébként a honfoglalás előtt épült (általában víz mellett), és némelyik határ- és őrhalom is volt. Magasságuk 5–10 méter, az átmérőjük pedig 20–50. Az Alföldön 40 ezer kunhalom is lehetett, a legtöbbet kifosztották, letarolták. A megmaradtak 1997 óta védettek. Ottjártunkkor a Basahalom is méltatlan állapotban volt, s a szélétől is alig lehet észrevenni. Három oldalról beépítették, és össze volt törve a padja és a tájékoztatótáblája.

Az egykori híres Cserkész-tó is nem messze innen, a régi vasúti gurítónál terült el. A szintén kunhalomra épült, zeleméri templomról szóló anyagunkat idekattintva találod meg.

Pillantás a Basahalomról  ami sajnos ma már szinte beleolvad a környezetébe... Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Basahalomhoz vezető úton, a Déli soron ma is áll még ez a szép vetőmagüzemi épületegyüttes. Fotók: © Debreceni Képeslapok