Az egri vár hős védőinek 1552. október 17-i diadala

Debrecen is sokat köszönhetett annak, hogy Egerben 1552. október 17-én a Dobó István kapitány vezette védők visszaverték a vár sokszoros túlerőben lévő török támadóit.

Kilátás az egri várból a Dobó-bástyánál a minaretre 2023 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A minapi utunkon a csata és a korszak, valamint az Egri csillagok című Gárdonyi-regény főszereplői mellett az akkori hősök esküit is megtekintettük az egri várban található szuper panoptikumban.

Dobó István várkapitány esküje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az igényesen megalkotott, baráti áron megtekinthető, kétszintes létesítményben a Gárdonyi-regényből is jól ismert személyek életnagyságú figurái csodálhatók meg, köztük például Dobó István, Cecey Éva, Bornemissza Gergely és Jumurdzsák alakja is. 

Az egri vár látképe a Minaretből 2023 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A megannyi korhű bábu, fegyver, eszköz és életkép között lépdelve, a falon fedeztük fel az egri várvédők kapitányának, Dobó Istvánnak az esküjét.

Az ostrom jelenete egy egri szállodában található festményen. Alkotó: Ismeretlen. Repró: © Debreceni Képeslapok

A felemelő kinyilatkoztatást ki-ki a fenti felvételünk alapján ízlelgetheti és vésheti jól az eszébe.

„A kor csodafegyvere” az egri vár panoptikumában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A regény és a hagyomány szerint a tisztek nem ugyanezt az esküt tették le. A védőknek ugyanakkor szintén más esküszöveget kellett mondaniuk.

Dobó István kapitány és a regény alakjai az egri vár panoptikumában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme, a védők esküjének részlete: „Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom.”

Jumurdzsák, Vicuska és Gergő jól megalkotott figurái az egri vár panoptikumában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bizony, nagyon tanulságos a védők esküje is!

Az egri Kis Dobó tér a vár alatt 2022 végén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csaknem másfél hónapos ostrom krónikája idelátogatva is olvasható.

Az egri török idők egyik maradványa: a minaret. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További egri élménybeszámolónk sok fotóval ebben az összeállításunkban tekinthető meg.

A hedonista Szokolli Mehemed ruméliai béglerbég otthona az egri vár panoptikumában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A börtönmúzeum és a püspöki palota épületei az egri várban, 2023 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

• A gótikus gyulai végvár
• Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• Adventi kirándulás a gyönyörű Egerben
• Szent Margit nyomában
• Szép fővárosunk, Budapest
• A napfényes Nyíracsád
• Kirándulás a hajdúk fővárosában
• A szoboszlói Húsvét park
• Régi képeslapok Velencéből, Párizsból, az USÁ-ból... 
• Szép magyar tájainkon
• Retro túrák Hajdú-Biharban
• Itt a nyár, irány a Balaton!
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Debreceni szobrok és épületek távoli ikertestvérei
• Csodálatos túrák hazánk legmagasabb pontján
• Ötvenéves szép képeslapokon Szoboszló és Hortobágy

Az egri vár főkapuja és az onnan vezető, benti sétány 2022 végén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az egri vár hős védőinek esküje

Debrecent szerető cívisvárosiként más településekre is szívesen látogatunk. Így tettünk a minap, amikor Egerben vendégeskedtünk. A kies város leghíresebb emblematikus nevezetessége a vár, melynek török támadóit 1552. október 17-én verték vissza a Dobó István kapitány vezette, hős védői.

Az ostrom jelenete egy egri szállodában található festményen. Alkotó: Ismeretlen. Repró: © Debreceni Képeslapok

Utunkon a várban található panoptikumban is szétnéztünk.

Dobó István várkapitány esküje. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az igényesen megalkotott, baráti áron megtekinthető, kétszintes létesítményben a Gárdonyi-regényből is jól ismert személyek életnagyságú figurái csodálhatók meg, köztük például Dobó István, Cecey Éva, Bornemissza Gergely és Jumurdzsák alakja is. A megannyi korhű bábu, fegyver, eszköz és életkép között lépdelve, a falon fedeztük fel az egri várvédők kapitányának, Dobó Istvánnak az esküjét. A felemelő kinyilatkoztatást ki-ki a fenti felvételünk alapján ízlelgetheti és vésheti jól az eszébe.

Kilátás az egri várból a Dobó-bástyánál a Minaretre 2023 tavaszán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A regény és a hagyomány szerint a tisztek nem ugyanezt az esküt tették le. A védőknek szintén mást kellett mondaniuk, íme egy részlete: „Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom.” Bizony, nagyon tanulságos az ő esküjük is! További egri élménybeszámolónk sok fotóval ebben az összeállításunkban tekinthető meg.

A hedonista Szokolli Mehemed ruméliai béglerbég otthona az egri vár panoptikumában. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A börtönmúzeum és a püspöki palota épületei az egri várban, 2023 február végén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

• A gótikus gyulai végvár
• Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• Adventi kirándulás a gyönyörű Egerben
• Az egri vár hős védőinek esküje
• Szent Margit nyomában
• Szép fővárosunk, Budapest
• A napfényes Nyíracsád
• Kirándulás a hajdúk fővárosában
• A szoboszlói Húsvét park
• Régi képeslapok Velencéből, Párizsból, az USÁ-ból... 
• Szép magyar tájainkon
• Retro túrák Hajdú-Biharban
• Itt a nyár, irány a Balaton!
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Debreceni szobrok és épületek távoli ikertestvérei
• Csodálatos túrák hazánk legmagasabb pontján
• Ötvenéves szép képeslapokon Szoboszló és Hortobágy

A Basahalom

Debrecenben az a régi mondás járja, hogy akinek a köldökét nem a Basahalmán belül vágta el a bába, az csak jöttment – tehát aki azon túl született, az nem is igazi debreceni.

A Vértesi úti Basahalom. A legtöbb kunhalom még a honfoglalás előtt épült. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vértesi úton található domb eredetileg temetkezési hely volt, és a nevét arról kapta, hogy a Debrecent sarcoló török basák ott verték fel a sátraikat. Bartha Boldizsár krónikája szerint a halomtest földjét 1543-ban Ruszlán török nagyvezér hordatta össze (magasíttatta meg) a környékbeliekkel.

Frissítés: a helyzet a 2021. augusztus 23-i ottjártunkkor se javult. Fotók: © Debreceni Képeslapok

1629-ben Murtéza basa, majd 1660-ban Szeidi Ahmed és Szinán is innen követelőzött, s az utóbbi támadó odáig merészkedett, hogy kivégeztette Vígkedvű Mihály főbíránkat.Onnan karnyújtásnyira pedig sajnos egy másik épületnek, a Vértessy-kastélynak is szívfacsaró sors jutott – jóllehet, valaha téglagyár és strandfürdő is prosperált itt, melyek felvirágoztatták a Tégláskertet.

A Basahalom közelében pusztul az egykor mesés Vértessy-kastély is.
Nagyításért kattints a képre!

A Basahalom része a Tócó mentén álló kunhalomsornak. 1906-ban Zoltai Lajos tárta fel, és hét méter mélyen egy fával fedett, több ezer éves sírt találtak. Abban pedig egy kinyújtóztatott holttest feküdt, és a feltételezések szerint az egy gazdag harcos volt a gödörsíros kurgánok népéből.

A legtöbb kunhalom egyébként a honfoglalás előtt épült (általában víz mellett), és némelyik határ- és őrhalom is volt. Magasságuk 5–10 méter, az átmérőjük pedig 20–50. Az Alföldön 40 ezer kunhalom is lehetett, a legtöbbet kifosztották, letarolták. A megmaradtak 1997 óta védettek. Ottjártunkkor a Basahalom is méltatlan állapotban volt, s a szélétől is alig lehet észrevenni. Három oldalról beépítették, és össze volt törve a padja és a tájékoztatótáblája.

Az egykori híres Cserkész-tó is nem messze innen, a régi vasúti gurítónál terült el. A szintén kunhalomra épült, zeleméri templomról szóló anyagunkat idekattintva találod meg.

Pillantás a Basahalomról – ami sajnos ma már szinte beleolvad a környezetébe... Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Basahalomhoz vezető úton, a Déli soron ma is áll még ez a szép vetőmagüzemi épületegyüttes. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Piknik a 700 éves romnál

Debrecen egyik legrégebbi templomának maradványai a Dombostanya nevű városrész melletti ősgyepes ligetnél találhatók. A történelmi kövekre egy kilátós emlékhely is felhívja a figyelmet.

A romok 6,5 kilométerre találhatók Debrecentől, és a Sámsoni útról érhetők el. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az eredetileg Parlag(puszta) nevű település nem a cívisvárosé volt, hanem a XV–XVI. századi Szabolcs vármegye egyik legvagyonosabb családjáé, s az akkori elnevezése is erre utal. Legkorábbi okleveles említése 1323-ból való. Az első – román stílusú – temploma az 1200-as években már állt, és ezt a XIV. század elején gótikus, harangtornyos templommá építették át. Ez azonban földrengésben annyira megrongálódott, hogy új kegyúri templomot emeltek. Ennek hajójában középen kriptát is kialakítottak.

Kerékpáros túracsoportunk az emlékhelyen, egy szép őszi délutánon. Fotó: Vékony Zsolt / © Debreceni Képeslapok

A falu az 1594-es tatárdúlás és az 1660-as török hadjárat miatt teljesen elpusztult. Debrecen ezután vette fokozatosan birtokba. A templomot először 1908-ban, majd 1985-ben tárták fel. Az évezredes helyen 1993-ban, Rácz Zoltán tervei alapján építették meg az emlékműveket, amiknek akkor még kerítésük is volt. Sajnos a vandálok miatt a fatornyos kőépület is folyamatosan pusztul, de szerencsére a gótikus ívet formázó, tükörcsillagos csonka boltozat még viszonylag rendben van.

A befejezetlen kastély részletei a dombostanyai leágazásban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Aki kedvet kap ahhoz, hogy felkeresse ezt a különleges történelmi emlékhelyünket, annak Debrecenből Hajdúsámson felé kell mennie a dombostanyai leágazásig. Ott a néhai Ilia de Riska romkastélya is megcsodálható, majd egy kellemes – 6,3 kilométeres – út vezet a templomrom ősgyepéhez. Dombostanya ugyanakkor a nyírbátori vonattal is elérhető. A levegő príma, úgyhogy összességében bármikor egy élménygazdag kirándulás tölthető el itt!

A parlagpusztai ősgyep ma már természetvédelmi terület. Fotó: Vékony Zsolt / © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az anyagainkat az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési eljárást von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!