Ősi templom a zeleméri kunhalmon

A Debrecenhez tartozó Józsa megannyi szépséget tartogat a felfedezésekre vágyóknak. Ugyanakkor a helytörténet kedvelői a településrész melletti Zeleméren (Bodaszőlő határában) is páratlan csodákra lelhetnek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Szent István király. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ott ugyanis ősi kunhalom (a debreceni Basahalom egyik társa) magasodik, amin egy szintén nagyon régi templom romjai piroslanak. A kutatások szerint ez a késő gótikus stílusú imahely 1310 és 1320 között épülhetett. A zeleméri domb és templomrom a 2014-es átépítés és körbekerítés előtt, amikor még le lehetett menni a Tócó-patak forrásához és az ottani kis kilátóhoz:

Az átépítés előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A települést a törökök dúlták fel a XVI. században, így ma már csak a vasúti megálló nevében létezik. A közeli Bodaszőlő viszont megvan.

2023. március 28-án. Zima Ildikónak köszönjük szépen!

Kedves követőnk, Zima Ildikó 2023. március 28-án töltött fel friss havas, gyönyörű és hihetetlen reggeli képet a zeleméri templomromról a Facebook-oldalunkra. Köszönjük szépen!

A vasúti megálló a rom mellett van. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napjainkra a romból sajnos szinte alig maradt valami, ám a szerény hírmondói így is lenyűgözően tiszteletet parancsolóak. Szerencsére 2014-ben rendbe tetette – a közigazgatásilag illetékes – Hajdúböszörmény önkormányzata, s ennek köszönhetően immár némileg kulturáltabb ez a történelmi domb. (Folytatás a kép alatt...)

Alsójózsáról az út a Rákóczi-szőlőn vezet át. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A környék arról is nevezetes, hogy a lenti mezőn ered a Tócó-patak, ami aztán Debrecent is érinti. Hajdanában ez akkora folyó volt, hogy vízimalmok üzemeltek rajta, és nemcsak sokszor kiöntött, hanem minden évben emberéleteket is követelt.

A rom és a környéke 1968-ban. Fotó: Fortepan / Gazda Anikó

A mai kirándulóknak érdekes lehet a Józsa és Zelemér közötti Rákóczi-szőlő is, amit faragott táblák, utcai kutak és különleges házak varázsolnak sejtelmes hangulatúvá – lásd képeinken. A vidék busszal, autóval és kerékpárral is jól megközelíthető!

A zeleméri domb és rom a kilátó felől. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az átépítés előtt még le lehetett menni a romtól a kaszálóhoz, ahol a Tócó forrása van és egy kilátó.
A fotó ebből a toronyból készült egy korábbi bringatúránkon:

A forrásnál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink:

• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• Az ősi Basahalom históriája
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag
• Északi városrészünk: Józsa
• Egy firenzei művész debreceni reneszánsz romkastélya
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• A napfényes Nyíracsád
• Kirándulás a hajdúk fővárosában
• A szoboszlói Húsvét park
• Retro túrák Hajdú-Biharban
• Debreceni szobrok és épületek távoli ikertestvérei
• A gótikus gyulai végvár
• Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• Adventi kirándulás a gyönyörű Egerben
• Az egri vár hős védőinek esküje
• Szent Margit nyomában
• Szép fővárosunk, Budapest
• Szép magyar tájainkon
• Itt a nyár, irány a Balaton!
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Régi képeslapok Velencéből, Párizsból, az USÁ-ból... 

A rom és a környéke 1972-ben. Fotó: Fortepan / Gazda Anikó

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Attila, Szent István, zarándoklat, napnyugta a kereszt alatt – a zeleméri rom a Tőletek kapott videón, fotókon

Szent István király faragott szobra és a templomrom a zeleméri dombon. Fotók: © Szilágyi Zoltán

A Debrecen–Józsa melletti zeleméri templomromot bemutató összeállításunkhoz sok szép képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. Nagy köszönettel ezeket adjuk közre. A sort Szilágyi Zoltán fotói nyitották, az alábbi felvételt pedig Béki Krisztián készítette. 

A zeleméri templomrom és a környezetének sejtelmes arca. Fotó: © Béki Krisztián

Kvasz Attila arról a portrészoborról csatolt képet, ami Attila előtt tiszteleg a 700 éves templomnál.

„Isten ostora” szobrát a Bodaszőlőért Egyesület állította. Fotó: © Kvasz Attila

Szép felhők tarkítják a templomrom fölötti eget a Krasznai Marikától kapott fotón.

Mintha egy festményen látnánk viszont a zeleméri templomromot. Fotó: © Krasznai Marika

Szegedi Joci a videóját mellékelte a hozzászólásához, ezt is szívesen ajánljuk a figyelmükbe:

Különleges perspektívából készített képet Hajdu Edit is.

A templomrom látványa a lépcsőről. Fotó: © Hajdu Edit

A naplemente és az alkony mellett a zeleméri templomrom esti arca is megihlette Olvasóinkat. Például Csörginé Kis Bernadett, mint írta, 2024. január 28-án Debrecenből gyalogolt ki ide. Akkor örökítette meg az alábbi mesés jelenetet.

A lemenő Nap a templomrom kapuján keresztül. Fotó: © Csörginé Kis Bernadett

Összeállításunkat Vereb János, valamint Zsikó Csabi és Kovács Kis Zsuzsa szintén remek képeivel zárjuk. Köszönjük szépen ezeket a felvételeket is!

A zeleméri templomrom a vasút felől. Fotó: © Vereb János

Napnyugta a zeleméri rom mögött. Fotó: © Kovács Kis Zsuzsa

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A különleges fényekben pompázó templomrom. Fotó: © Zsikó Csabi

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vértesi úti ősi sírdomb titkai

Debrecen legendás, kultikus temetkezési helye a Basahalom, mely a Vértesi úton található. A cívisvárosban az a régi mondás járja, hogy akinek a köldökét nem a Basahalmon innen vágta el a bába, az csak jöttment (gyüttment). Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Basahalom tetejéről lepillantva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tehát, aki a Basahalmon túl született, az a hagyomány szerint nem is igazi debreceni. Ezt a fontos helyünket látogattuk meg ismét, ezúttal 2023. december 6-án, s mivel most kevés növény lepi, a kráterszerű tetejét is meg tudjuk mutatni. 

A Basahalom táblamaradványa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A domb arról kapta a nevét, hogy egykoron a Debrecent sarcoló török basák ott verték fel a sátraikat. Bartha Boldizsár krónikája szerint a halomtest földjét 480 esztendeje, 1543-ban Ruszlán török nagyvezér hordatta össze (magasíttatta meg) a környékbeliekkel. 1629-ben Murtéza basa, majd 1660-ban Szeidi Ahmed és Szinán is innen követelőzött, s végül odáig merészkedett, hogy kivégeztette Vígkedvű Mihály főbíránkat.

A halom tetején lévő kürtő és táblamaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Basahalom része a Tócó mentén álló kunhalomsornak. 1906-ban Zoltai Lajos tárta fel, és hét méter mélyen egy fával fedett, több ezer éves sírt találtak. Abban pedig egy kinyújtóztatott holttest feküdt, ami a feltételezések szerint egy gazdag harcosé volt a gödörsíros kurgánok népéből. A legtöbb kunhalom egyébként a honfoglalás előtt épült (általában víz mellett), és némelyik határ- és őrhalom is volt. Magasságuk 5–10 méter, az átmérőjük pedig 20–50 méter. Az Alföldön 40 ezer kunhalom is lehetett, ám a legtöbbet kifosztották, letarolták. A megmaradtak 1997 óta védettek.

A halom alján lévő padmaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Basahalmot három oldalról beépítették (egy betonkeverő torony is van mellette), és hiányzik a pad deszkája és a valaha igen szépen kivitelezett és informatív tájékoztatótábla. A dombon is lehetett két kis információs lap, de már ezeknek is csak a maradékaik szomorkodnak. Néhol még felfedezhető, hogy anno egy kis fakerítése is volt ennek a történelmi helyünknek, de ma már ez sem csábít arra, hogy a kirándulók, iskolai csoportok, bárki betérjenek tanulmányozni ezt a fontos emlékhelyünket, és közben meg is pihenhessenek a fa alatt megbújó padon.

A halom közepén lévő táblamaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Végül érdemes tudni azt is, hogy a Basahalomtól karnyújtásnyira egy másik épületnek, a Vértessy-kastélynak is nehéz sors jutott, pedig téglagyár és strandfürdő is prosperált ott, melyek felvirágoztatták a Tégláskertet. Ez a terület szerencsére most újjászületik! Sőt, az egykori híres Cserkész-tó is nem messze innen, a Nagyállomás régi vasúti gurítójánál terült el. A szintén kunhalomra épült, és ugyancsak ősi zeleméri templomról szóló anyagunkat pedig idekattintva találod meg.

A halom tetején lévő táblamaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az ősi Basahalom szomorú históriája és kálváriája

Debrecen legendás, kultikus temetkezési helye a Basahalom, mely a Vértesi úton található. A cívisvárosban az a régi mondás járja, hogy akinek a köldökét nem a Basahalmon innen vágta el a bába, az csak jöttment (gyüttment). Tehát, aki azon túl született, az nem is igazi debreceni.

A Vértesi úti Basahalomból ennyi látszott (nem látszott) 2023. május 8-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ezt a fontos helyünket látogattuk meg 2023. május 8-án, és igen lesújtó állapotokat tapasztaltunk. Ezt a cikk végén részletezzük, egyelőre maradjunk még a történelemnél! A domb arról kapta a nevét, hogy egykoron a Debrecent sarcoló török basák ott verték fel a sátraikat. Bartha Boldizsár krónikája szerint a halomtest földjét 480 esztendeje, 1543-ban Ruszlán török nagyvezér hordatta össze (magasíttatta meg) a környékbeliekkel. 1629-ben Murtéza basa, majd 1660-ban Szeidi Ahmed és Szinán is innen követelőzött, s az utóbbi támadó odáig merészkedett, hogy kivégeztette Vígkedvű Mihály főbíránkat.

A Basahalom szélén lévő padnak évek óta nincsen ülőkéje, és megközelíteni is körülményes. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Basahalom része a Tócó mentén álló kunhalomsornak. 1906-ban Zoltai Lajos tárta fel, és hét méter mélyen egy fával fedett, több ezer éves sírt találtak. Abban pedig egy kinyújtóztatott holttest feküdt, ami a feltételezések szerint egy gazdag harcosé volt a gödörsíros kurgánok népéből.

Kicsit feljebb kaptatva a Basahalmon, ezt láthattuk 2023. május 8-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A legtöbb kunhalom egyébként a honfoglalás előtt épült (általában víz mellett), és némelyik határ- és őrhalom is volt. Magasságuk 5–10 méter, az átmérőjük pedig 20–50 méter. Az Alföldön 40 ezer kunhalom is lehetett, ám a legtöbbet kifosztották, letarolták. A megmaradtak 1997 óta védettek.

A Basahalom ,,látványa" a Vértesi út túloldalából, 2023. május 8-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A 2023. május 8-i, legutóbbi ottjártunkkor a Basahalom továbbra is méltatlan állapotban volt, s az út menti szélétől és a túloldalból is alig lehetett észrevenni. Három oldalról beépítették (egy betonkeverő torony is van mellette), és hiányzik a pad deszkája és a valaha igen szépen kivitelezett és informatív tájékoztatótábla. Néhol még felfedezhető, hogy anno egy kis fakerítése is volt ennek a történelmi helyünknek, de ma már ez sem csábít arra, hogy a kirándulók, iskolai csoportok, bárki betérjenek tanulmányozni ezt a fontos emlékhelyünket, és közben meg is pihenhessenek a fa alatt megbújó padon.

A terület gondozásra szorul, és a figyelmet is fel kell hívni rá a tábla visszaépítésével! Fotók: © Debreceni Képeslapok

Végül érdemes tudni azt is, hogy a Basahalomtól karnyújtásnyira egy másik épületnek, a Vértessy-kastélynak is nehéz sors jutott, pedig téglagyár és strandfürdő is prosperált ott, melyek felvirágoztatták a Tégláskert nevű városrészt. Ez a terület szerencsére most újjászületik! Az egykori híres Cserkész-tó is nem messze innen, a Nagyállomás régi vasúti gurítójánál terült el. A szintén kunhalomra épült, és ugyancsak ősi zeleméri templomról szóló anyagunkat pedig idekattintva találod meg.

Ennyi maradt a Basahalom tájékoztatótáblájából. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kísértettanyák, romtúrák

Debrecen „hivatalos” látványosságai mellett sok más olyan nevezetesség is található a cívisvárosban, amik szintén érdemesek lennének a bemutatásra. Igaz, ahhoz rendbe tenni és őrizni is kellene ezeket az értékeinket.

Felkereshető helyekből, elszomorító példákból sajnos nem egy lapul a megyeszékhelyen. A Nagyerdőben található villasor talán legszebbépülete is lakatlanul és egyre romosabban áll a Medgyessy sétányon. A patinás lakba valószínűleg betörtek, hiszen az ajtajából hiányzik az üveg, és csapkodja a szél a függönyeit. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Elkeserítő állapotban van a Borsos-villa is. A vénkerti házban utoljára az irodalmi múzeum működött, de már akkor is össze volt firkálva... Nagy talány, hogy miért nem hasznosítja a város ezt a felbecsülhetetlen értékű épületet. Frissítés: a villát felújították, közösségi ház lett.

A néhai Ilia de Riska romkastélya a Sámsoni út mellett található. A művész soha be nem fejezett építménye egyelőre szintén az enyészet martaléka – pedig kiváló alternatív túrahely (lehetne).
Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Riska-romkastélynál Dombostanya felé véve az irányt, a városrész határában fedezhetjük fel a 600 éves gótikus templom maradványait az egykori Parlagon. A tornyos kilátónak is helyet adó, organikus emlékművet Rácz Zoltán tervei alapján emelték. Sajnos sok látogató ezt a kiváló túraállomást sem becsüli meg, így folyamatosan pusztul ez a páratlan kincsünk is.

Az apafai MÁV-kaszárnya egyszerre félelmetes és szívbemarkoló. Aki járt már bent, tudhatja, hogy milyen rettenetes állapotok uralkodnak a valamikori virágzó épületegyüttesben és a parkjában. Ez a telep is kihasználatlanul pusztul. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Basahalom a Vértesi úton található, és többek között arról nevezetes, hogy 1660-ban a Debrecent sarcoló Szeidi Ahmed basa (aki Szoboszlót is ostromolta) itt vert tanyát. A régi mondás szerint akinek a köldökét nem a Basahalmán belül vágta el a bába, az csak jöttment. A domb mellett nemrég még szép tájékoztatótábla állt, amiről hasznos információkat lehetett megtudni az iméntiekről is és a kunhalmokról is. Ezt a táblát is széttörték...

A kunhalom közelében piroslik a valamikori Vértessy-kastély (-kúria) romhalmaza is. Hajdanában jól prosperáló téglagyár működött itt, továbbá strand és köztisztasági vállalkozás is. Egy legutóbbi terv szerint lakodalmas- és rendezvényházzá alakították volna át az épületet, amit egyébként a feltételezések szerint Ybl Miklós tervezett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vértessy-kastély „kistestvére”, a Syposs-villa a Kürtös utcában bújik meg. Az idősebbek még emlékeznek arra, hogy ezen a – néhai Kisállomás mögötti – birtokon is volt élet, nem is akármilyen. Régóta már azonban ez is pusztul, s egyelőre sikertelenül árulja a gazdája. Frissítés: ezt a házat is lebontották, és társasházat építettek a helyére.

Igazi szellemtanya a Vágóhíd utcai katolikus temető is. A felüljárónál áll az egyetlen megmaradt (1873-ban emelt) kriptája, a Reviczky-mauzóleum, amivel az a gyalázat is megesett már, hogy előbb szemétgyűjtő „volt”, majd pedig hajléktalanok költöztek bele... Fotók: © Debreceni Képeslapok

A repülőtér környezete még nem mindenhol újult meg, de nyilván annak is eljön majd az ideje. Most viszont még látható az az épületroncs is, ami a szovjet időkből maradt ránk. Homlokzatán vicces felirat: Vegas. Ma már ez a rom sincsen meg, szintén lebontották.

Debrecent észak felé elhagyva, a Józsa nevű városrész határában Zelemérre juthatunk. Ott is található egy ősi templomrom (szintén kunhalmon), ennek a környékét azonban 2014-ban szépen rendbe tették, és Szent István szobrát is felállították a parkjában. Érdemes felkeresni! Fotók: © Debreceni Képeslapok

Említhetnénk a kísértetházak kategóriájában a régi fedett uszodát és a Csapó utcai Latinovits Színházat is, de ez esetben is megelőlegezzük a bizalmat. Hiszen egyszer végre hátha valóban életre kelnek ezek az objektumok is. Frissítés: a színház megnyílt, a neve pedig Csokonai Fórum lett.

A Vágóhíd utcai ,,aluljáró". Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!