Az 1699. június 1-jén megnyílt Hortobágyi Csárda

A csárda egy 1980-as képeslapon.

Debrecen hajdani jószágtartó birtokának, Hortobágynak az egyik fő nevezetessége és jelképe a népi klasszicista stílusú csárda a Kilenclyukú híd szomszédságában. Nyitókép: Csobaji Előd

A csárdát hungarikummá nyilvánította 2025. május 29-én a Hungarikum Bizottság, mely korábban az alföldi lángost és a székelykaput is erre a rangra emelte. Második kép: Fortepan / Horváth József, 1937

A Hortobágyi Csárda. Képeslapfotó: Hapák József, 1980

A Hortobagyinfo szerint a Hortobágyi Csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető Sóút mentén, a Hortobágy-folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette.

1980-as képeslap. Képeslapfotó: Csobaji Előd

A Méliusz-könyvtár adatbázisa ezt úgy pontosítja, hogy a fogadó 1699. június 1-jén nyílt meg.

Csikósok a Csárdánál. Képeslapfotó: Fényes Tamás, 1972

Ez a vendéglő az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán

Ez alapján tehát nagyjából egyidős a debreceni Régi Posta Fogadóval, s 2024-ben már 325 esztendős.

Itatás Hortobágyon. Képeslapfotó: Barasits Kiadó

A messze földön híres vendéglőhöz ingyenes múzeumi kiállítás is tartozik. További régi szép hortobágyi képeslapok ebben a válogatásunkban csodálhatók meg.

Haranghy György 1909-es fotója. Reprint: Csokonai Kiadó

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kocsikázók a csárdánál. Fotó: Fortepan / Lencse Zoltán, 1973

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

• A Régi Posta
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Nagyállomás tejivója
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A Szőlőskert
• Az Utopia Disco
• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Petőfi Téri ABC és Debrecen Étterem
• A Művész
• Cukrászda a Nagyerdő kapujában: a régi Pálma
• A Ludas Matyi Espresso
• Az Utopia Disco
• A Fácán
• Az Éva Bár
• Az Omnia
• A Mega Büfé
• A Kossuth utcai tejivó
• A Kinizsi Söröző
• A Turmix Bár
• A Csillag Csemege a Hámán Katón
• A Don-kanyar
• Gofriárus a Centrumnál
• A Sumen Étterem és a Márka Bár
• A Ludas Matyi
• A Oázis
• A Hortobágyi Csárda
• A Fekete Bárány
• A Fácánkakas
• A Meki
• A Csillag Csemege a Keri mellett
• Az M47 Disco
• Az Újvigadó

Kocsikázók a csárdánál. Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1973

Hungarikum lett a 326 éve megnyílt Hortobágyi Csárda

Debrecen hajdani jószágtartó birtokának, Hortobágynak az egyik fő nevezetessége és jelképe a népi klasszicista stílusú csárda a Kilenclyukú híd szomszédságában. A csárdát hungarikummá nyilvánította 2025. május 29-én a Hungarikum Bizottság, mely korábban az alföldi lángost és a székelykaput is erre a rangra emelte. Nyitókép: Fortepan / Horváth József, 1937

A Hortobágyi Csárda. Képeslapfotó: Hapák József, 1980

A Hortobagyinfo szerint a Hortobágyi Csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető Sóút mentén, a Hortobágy-folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette.

1980-as képeslap. Képeslapfotó: Csobaji Előd

A Méliusz-könyvtár adatbázisa ezt úgy pontosítja, hogy a fogadó 1699. június 1-jén nyílt meg.

Csikósok a Csárdánál. Képeslapfotó: Fényes Tamás, 1972

Ez a vendéglő az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán

Ez alapján tehát nagyjából egyidős a debreceni Régi Posta Fogadóval, s 2024-ben már 325 esztendős.

Itatás Hortobágyon. Képeslapfotó: Barasits Kiadó

A messze földön híres vendéglőhöz ingyenes múzeumi kiállítás is tartozik. További régi szép hortobágyi képeslapok ebben a válogatásunkban csodálhatók meg.

Haranghy György 1909-es fotója. Reprint: Csokonai Kiadó

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kocsikázók a csárdánál. Fotó: Fortepan / Lencse Zoltán, 1973

Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:

• A Régi Posta
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Művész Espresso
• A Nagyállomás tejivója
• A Ludas Matyi Espresso
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• Az Utopia Disco
• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Lépcsős Kocsma

Kocsikázók a csárdánál. Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1973

A magyar táj és Itália színei Szeifert Imre festményein

Debrecen régi külvárosi hangulata és az alföldi táj hajdani hagyományos élete éppúgy tetten érhető Szeifert Imre színpompás festményein, mint a balatoni vidék és a távoli Olaszország varázslatos atmoszférája. Reprodukciók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Szeifert Imre: Önarckép

A Balmazújvároson élő Holló László-díjas festőművésznek 2024. szeptember 3-án nyílt kiállítása a debreceni Méliusz Központi Könyvtár első emeleti kerengőjén. Itt készítettük cikkünk reprodukcióit.

A tárlatot dr. Cs. Tóth János művészeti író nyitotta meg, Mezősi Levente közreműködésével.

A paravánokra helyezett alkotásokon virágcsendéletekben és lányokban is gyönyörködhetünk. Az alábbi két hölgyön a rácsozást mi követtük el, hogy a szemérmesebb olvasónkat ne érje sérelem.

Mindemellett ezen a különleges prezentáción a fények és az árnyékok is fontos szerepet kapnak, akárcsak a misztikus hangulatú épületek udvarai, lépcsőházai és belső terei.

Lenyűgöző arca ismerhető meg a Balatonnak és a Badacsonynak is:

A következő képeken Itália, illetve Velence semmihez se fogható élményei elevenednek meg.

A Színélmények című kiállítás pedig szeptember 21-ig csodálható meg élőben a Bem téri intézményben.

Hasonló összeállításaink sok fotóval és reprodukcióval:

• Maksai János képei
• Józsa János munkássága
• Masits István festményei
• Dr. Vass Györgyi alkotásai
• Nagy Ferenc festményei
• Medveczky Géza munkái
• Sarkadi Dezső képei

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 325 éve nyílt meg a Hortobágyi Csárda

Debrecen hajdani jószágtartó birtokának, Hortobágynak az egyik fő nevezetessége és jelképe a népi klasszicista stílusú csárda a Kilenclyukú híd szomszédságában. Nyitókép: Fortepan / Horváth József, 1937

A Hortobágyi Csárda. Képeslapfotó: Hapák József, 1980

A Hortobagyinfo szerint a Hortobágyi Csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető Sóút mentén, a Hortobágy-folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette.

1980-as képeslap. Képeslapfotó: Csobaji Előd

A Méliusz-könyvtár adatbázisa ezt úgy pontosítja, hogy a fogadó 1699. június 1-jén nyílt meg.

Csikósok a Csárdánál. Képeslapfotó: Fényes Tamás, 1972

Ez a vendéglő az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán

Ez alapján tehát nagyjából egyidős a debreceni Régi Posta Fogadóval, s 2024-ben már 325 esztendős.

Itatás Hortobágyon. Képeslapfotó: Barasits Kiadó

A messze földön híres vendéglőhöz ingyenes múzeumi kiállítás is tartozik. További régi szép hortobágyi képeslapok ebben a válogatásunkban csodálhatók meg.

Haranghy György 1909-es fotója. Reprint: Csokonai Kiadó

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kocsikázók a csárdánál. Fotó: Fortepan / Lencse Zoltán, 1973

Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:

• A Régi Posta
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Művész Espresso
• A Nagyállomás tejivója
• A Ludas Matyi Espresso
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• Az Utopia Disco
• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Lépcsős Kocsma

Kocsikázók a csárdánál. Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1973

Az illatos virágú, nagyra növő alföldi akác

Gyönyörű tavaszi akácos út a Debrecenhez tartozó Fancsikán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben és a környékén is évszázadok óta elterjedt – olykor kedvelt, máskor üldözött – fafajta az akác, melynek Észak-Amerikában van az őshazája. Ennek a 2014 óta hungarikum növénynek nemcsak a gazdasági és a természeti jelentősége nagy, hanem az élvezeti értéke is, hiszen tavasz végén, nyár elején nagyon szép és illatos virágfürtjei szoktak nyílni. Kiváló méz készül belőlük, sőt, van, aki rántott csemegeként fogyasztja azokat. (Az Akácos út című, ismert sláger szövegét lásd a cikk végén.)

A fehér akác csodálatos, illatos, és egyesek szerint ehető virágfürtjei a Faraktár utcai hídnál (2024 ápr.) Fotó: © Debreceni Képeslapok

A néhai dr. Szemerédy Miklós erdőmérnök – „A magyar akác” című – könyve szerint Magyarországon több mint 300 éve él akác, ami immár jól beilleszkedett az alföldi tájak mostoha természeti viszonyai közé. Hazánk európai akácnagyhatalomnak számít. Az akácot 1710-1720 körül hozták Magyarországra. Az Alföldön való elterjesztése és széleskörű alkalmazása Tessedik Sámuel evangélikus lelkésznek, a Református Kollégium egykori diákjának az érdeme. Az akácot 1750-ben, a katonai kincstár használta először erdőtelepítésre, mégpedig katonai fedőfásítás érdekében. Később, 1907-ben a duna–tisza-közi és a nyírségi futóhomok megállítása céljából az Alföld fásítását elrendelő törvény is megszületett. Megtudhatjuk a műből továbbá azt is, hogy Nyárády A. 1958-as vizsgálata megállapította: egy méhcsalád a homoki akácosokból 12 év alatt átlagban 54 kg mézet gyűjtött, míg kötött talajon ugyanennyi idő alatt csupán 15,5 kg-ot.

Egy korábban kivágott akácos szomorú látványa Fancsikán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kiegészítésként a Wikipédiáról mindehhez azt is hozzátesszük, hogy az akác hosszú életű (200–250 év), gyorsan növő fa. Magyarországon az akácosok többségének vágásfordulója megközelítőleg 30 év. Az idősebb egyedeinek a törzsátmérője elérheti az egy métert is. Végül cikkajánlónk: a Debrecenben nemesített virágról, a Cannáról ebben az összeállításunkban írtunk, a Fényes udvari kiserdőről pedig itt.

Egy kivágott akácfa évgyűrűi. Fotó: Wikipédia

Káty Ferenc – id. Kalmár Tibor: Akácos út

Akácos út, ha végig megyek rajtad én,

Eszembe jut egy régi szép emlék.

Nyáreste volt, madár dalolt a fán,

Ott kóborolt csavargott egy cigány.

Megszólítám de jó hogy megtalállak itt.

A legszebb lány tudod-e, hol lakik?

Ott arra lenn, túl az akácsoron.

Ma estelen, egy ház elé osonj!

Egy ablaknál, állj meg cigány,

Úgy muzsikálj, hogy sírjon az a szép leány.

Olyan legyen, mint egy szerelmi könnyes vallomás.

Csak csendesen, hogy ne hallja senki más.

Az éjmadár átsuhan a városon.

Éjfélre jár, s én az utcát rovom.

A holdsugár deres hajamra süt.

Hideg sivár, csend honol mindenütt.

Azóta rég a más asszonya lett a lány.

De ez a dal, még fülébe cseng talán.

Én Istenem! a múlt hogy elszaladt.

És énnekem, csak ez a dal maradt.

Egy ablaknál, állj meg cigány,

Úgy muzsikálj, hogy sírjon az a szép leány.

Olyan legyen, mint egy szerelmi könnyes vallomás.

De csak csendesen, hogy ne hallja senki más.

Gyönyörű tavaszi akácos út a Debrecenhez tartozó Fancsikán (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 325 éves Hortobágyi Csárda

Debrecen hajdani jószágtartó birtokának, Hortobágynak az egyik fő nevezetessége és jelképe a népi klasszicista stílusú csárda, közvetlenül a Kilenclyukú híd szomszédságában.

Haranghy György 1909-es képeslapja a nagy hortobágyi csárda előtti életről. Reprint: Csokonai Kiadó

A hortobagyinfo.hu szerint a Hortobágyi Csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető Sóút mentén, a Hortobágy-folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette.

Csikósok a Hortobágyi Csárda előtt. Képeslapfotó: Fényes Tamás, 1972

Ez a vendéglő az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.

Kiállítás a Hortobágyi Csárda előketrjében. Fotó: © Nádasdi Andrea

Ez alapján tehát nagyjából egyidős a debreceni Régi Posta Fogadóval, s 2024-ben már 325 esztendős.

Itatás a békebeli Hortobágyon. Képeslapfotó: Barasits Kiadó

A messze földön híres vendéglőhöz ingyenes kiállítás is tartozik.

A Hortobágyi Csárda cégtáblája és Petőfi-emlékműve. Fotó: © Bogdán Imre

Ugyanakkor a patinás Hortobágyi Csárdáról itt is megtekinthetők belső fotók.

A Hortobágyi Csárda 1980-ban (nyitóképünk teljes méretben). Képeslapfotó: Hapák József

További régi szép hortobágyi képeslapok ebben a válogatásunkban csodálhatók meg.

A hortobágyi Kilenclyukú híd napjainkban. Fotó: © Bányai Sándor

DBKL

A Hortobágyi (Kadarcsi?) Csárda a Corvina Kiadó 1996-os brosúrájában. Fotó: Hemző Károly

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Muzsikusok a Hortobágyi Csárda tornácán. Fotó: © Bogdán Imre

Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:

• A Régi Posta
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Művész Espresso
• A Nagyállomás tejivója
• A Ludas Matyi Espresso
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• Az Utopia Disco
• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Lépcsős Kocsma

A Hortobágyi Csárda 1973-ban. Képeslapfotó: Tulok Ferenc