Széljárta kísértettanyák, lakatlan romok Debrecenben

Az egykori 217-es számú Kanyar Büfé a Rakovszky és a Faraktár utcák sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben az 1956-os forradalmat egyesek szerint a vagongyári melósok robbantották ki
a Don-kanyar becenevű kocsmában, miután az „egy vodkától erős vagy és bátor” alapon
jól felöntöttek a garatra... Bármi is az igazság, az tény: a Faraktár utcai (akkori nevén Április 4. utcai) műintézmény épülete ma már sokkal inkább elszomorító, semmint búfelejtő. Az 1990-es években még működött benne egy meglepően korán nyitó hörpintő, és volt benne műszaki bizományi is, de aztán mindkettő lehúzta a rolót. A ház évtizedek óta üres és eladó.

A Piac utca 8. szám alatti főhomlokzat 2023. október 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lesújtó állapotban van az egykori Debreceni Kereskedő Társulat díszes palotája is a Piac utca 8. szám alatt. Az épületrész a megyi könyvtár 2007-es Bem térre költöztetése óta üres, egyre romosabb. A freskók restaurálásának és a főépület felújításának, hasznosításának tervét 2018 augusztusában jelentette be a polgármester, de ez azóta se valósult meg.

Az Arany ember Piac utca 59. szám alatti leponyvázott háza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosának egyik legszomorúbb sorsú épülete a Piac utca 59. szám alatt áll – 4 éve immár láthatatlanul. Omlásveszély miatt ugyanis 2020 április közepén egy nagy, dekorált ponyvát húztak a gazdagon díszített, patinás házra. A szebb napokat látott palota eredetileg a város egyik hajdani leggazdagabb embere, Steinfeld Mihály (az „Arany ember”) nevét viseli.

Amikor még látható volt a Piac utca 59. szám alatti barna Steinfeld-ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kassai út egyik büszkesége a Főnix Aréna. Mondják erre is, hogy több életet is elbírna, de itt most inkább a mellette lévő, száraz medencére hívnám fel a figyelmet. A szökőkútját ugyanis a létesítmény 2002-es átadása óta alig láthattuk működni – úgyhogy aki tud róla valami biztatót, az kérem, jelezze. Hiszen hangulatos színfoltja lehetne a környéknek ez a csobogó, főként kánikula idején.

Többnyire sajnos nincsen víz a Főnix Aréna és a Hódos közötti szökőkútban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Medgyessy sétány legszebb villájáról már ejtettem szót korábban. Van ott azonban a körút felől sajnos egy másik épület is (az 1. szám alatt), ami szintén több figyelmet igényelne. De leginkább renoválást, őrzést és rendes lakókat – a mostani állapota ugyanis igencsak elkeserítő.

A nagyerdei Leveles Csárdát a napokban festették le, és kicserélték a kerítéselemeit. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem mellékes az se, hogy például az a külföldi turista, aki kilátogat oda, az nemcsak a ködszínházat és a Békás-tavat látja, hanem ezeket a mellőzött, törődés nélküli, feltört és omladozó épületeket is...

A Medgyessy sétány 1. szám alatti villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Örvendetes hír viszont, hogy elkezdődött a Leveles Csárda rendbetétele. A 2024. január 4-i túránkon azt tapasztaltuk, hogy lefestették a falait, és fémlapokra cserélték a rácsos kerítéselemeket. A közelben található Régi Vigadóban továbbra se láttunk életet.

A Medgyessy sétány 3. szám alatti villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bartók Béla út elején, a templom mögött, a Honvédtemető utca sarkán lapult Debrecen utolsó földalatti kerek nyilvános illemhelye. Ez a „bunkerbudi” roppant sajnálatos módon szintén elhagyatottan, évtizedek óta lezárva és meglehetően romos állapotban leledzett, végül ezt is lebontották...

A Bartók Béla úti illemhely romjai. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Basahalom a Vértesi úton található, és többek között arról nevezetes, hogy 1660-ban a Debrecent sarcoló Szeidi Ahmed basa (aki Szoboszlót is ostromolta) itt vert tanyát. A régi mondás szerint akinek a köldökét nem a Basahalmon belül vágta el a bába, az csak jöttment.

Méltatlan állapotban Debrecen egyik fő történelmi emlékhelye, a Basahalom is. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Basahalom mellett nemrég még szép tájékoztatótábla állt, amiről hasznos információkat lehetett megtudni az iméntiekről is és a kunhalmokról is. Ezt a táblát is széttörték... Pillantsunk be az apafai egykori MÁV-kaszárnya épületegyüttesébe is! Ennek az évek óta elhanyagolt objektumnak egy részében ma lőjátékokat űzhetnek a kalandvágyók.

Az apafai egykori MÁV-kaszárnya egyik épülete 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Igazi szellemtanya a Vágóhíd utcai katolikus temető is. A felüljárónál áll az egyetlen megmaradt (1873-ban emelt) kriptája, a Reviczky-mauzóleum, amivel az a gyalázat is megesett már, hogy előbb szemétgyűjtő „volt”, majd pedig hajléktalanok költöztek bele. Mellette a 114 éves híd alatti átjáró is riasztó!

A Vágóhíd utca melletti kripta. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A néhai Ilia de Riska romkastélya a Sámsoni út mellett található. A művész soha be nem fejezett építménye egyelőre szintén az enyészet martaléka – pedig kiváló alternatív túrahely (lehetne).

A Riska-romkastély a Sámsoni út mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Riska-romkastélynál Dombostanya felé véve az irányt, a városrész határában fedezhetjük fel a 600 éves gótikus templom maradványait az egykori Parlagon. A tornyos kilátónak is helyet adó, organikus emlékművet Rácz Zoltán tervei alapján emelték. Sajnos sok látogató ezt a kiváló túraállomást sem becsüli meg, így folyamatosan pusztul ez a páratlan kincsünk is.

A dombostanyai emlékhely, még viszonylag épen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vágóhíd utcai „aluljáró”, amikor még nem szedték fel a síneket. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Vértesi úti ősi sírdomb titkai

Debrecen legendás, kultikus temetkezési helye a Basahalom, mely a Vértesi úton található. A cívisvárosban az a régi mondás járja, hogy akinek a köldökét nem a Basahalmon innen vágta el a bába, az csak jöttment (gyüttment). Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Basahalom tetejéről lepillantva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tehát, aki a Basahalmon túl született, az a hagyomány szerint nem is igazi debreceni. Ezt a fontos helyünket látogattuk meg ismét, ezúttal 2023. december 6-án, s mivel most kevés növény lepi, a kráterszerű tetejét is meg tudjuk mutatni. 

A Basahalom táblamaradványa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A domb arról kapta a nevét, hogy egykoron a Debrecent sarcoló török basák ott verték fel a sátraikat. Bartha Boldizsár krónikája szerint a halomtest földjét 480 esztendeje, 1543-ban Ruszlán török nagyvezér hordatta össze (magasíttatta meg) a környékbeliekkel. 1629-ben Murtéza basa, majd 1660-ban Szeidi Ahmed és Szinán is innen követelőzött, s végül odáig merészkedett, hogy kivégeztette Vígkedvű Mihály főbíránkat.

A halom tetején lévő kürtő és táblamaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Basahalom része a Tócó mentén álló kunhalomsornak. 1906-ban Zoltai Lajos tárta fel, és hét méter mélyen egy fával fedett, több ezer éves sírt találtak. Abban pedig egy kinyújtóztatott holttest feküdt, ami a feltételezések szerint egy gazdag harcosé volt a gödörsíros kurgánok népéből. A legtöbb kunhalom egyébként a honfoglalás előtt épült (általában víz mellett), és némelyik határ- és őrhalom is volt. Magasságuk 5–10 méter, az átmérőjük pedig 20–50 méter. Az Alföldön 40 ezer kunhalom is lehetett, ám a legtöbbet kifosztották, letarolták. A megmaradtak 1997 óta védettek.

A halom alján lévő padmaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Basahalmot három oldalról beépítették (egy betonkeverő torony is van mellette), és hiányzik a pad deszkája és a valaha igen szépen kivitelezett és informatív tájékoztatótábla. A dombon is lehetett két kis információs lap, de már ezeknek is csak a maradékaik szomorkodnak. Néhol még felfedezhető, hogy anno egy kis fakerítése is volt ennek a történelmi helyünknek, de ma már ez sem csábít arra, hogy a kirándulók, iskolai csoportok, bárki betérjenek tanulmányozni ezt a fontos emlékhelyünket, és közben meg is pihenhessenek a fa alatt megbújó padon.

A halom közepén lévő táblamaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Végül érdemes tudni azt is, hogy a Basahalomtól karnyújtásnyira egy másik épületnek, a Vértessy-kastélynak is nehéz sors jutott, pedig téglagyár és strandfürdő is prosperált ott, melyek felvirágoztatták a Tégláskertet. Ez a terület szerencsére most újjászületik! Sőt, az egykori híres Cserkész-tó is nem messze innen, a Nagyállomás régi vasúti gurítójánál terült el. A szintén kunhalomra épült, és ugyancsak ősi zeleméri templomról szóló anyagunkat pedig idekattintva találod meg.

A halom tetején lévő táblamaradvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az ősi Basahalom szomorú históriája és kálváriája

Debrecen legendás, kultikus temetkezési helye a Basahalom, mely a Vértesi úton található. A cívisvárosban az a régi mondás járja, hogy akinek a köldökét nem a Basahalmon innen vágta el a bába, az csak jöttment (gyüttment). Tehát, aki azon túl született, az nem is igazi debreceni.

A Vértesi úti Basahalomból ennyi látszott (nem látszott) 2023. május 8-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ezt a fontos helyünket látogattuk meg 2023. május 8-án, és igen lesújtó állapotokat tapasztaltunk. Ezt a cikk végén részletezzük, egyelőre maradjunk még a történelemnél! A domb arról kapta a nevét, hogy egykoron a Debrecent sarcoló török basák ott verték fel a sátraikat. Bartha Boldizsár krónikája szerint a halomtest földjét 480 esztendeje, 1543-ban Ruszlán török nagyvezér hordatta össze (magasíttatta meg) a környékbeliekkel. 1629-ben Murtéza basa, majd 1660-ban Szeidi Ahmed és Szinán is innen követelőzött, s az utóbbi támadó odáig merészkedett, hogy kivégeztette Vígkedvű Mihály főbíránkat.

A Basahalom szélén lévő padnak évek óta nincsen ülőkéje, és megközelíteni is körülményes. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Basahalom része a Tócó mentén álló kunhalomsornak. 1906-ban Zoltai Lajos tárta fel, és hét méter mélyen egy fával fedett, több ezer éves sírt találtak. Abban pedig egy kinyújtóztatott holttest feküdt, ami a feltételezések szerint egy gazdag harcosé volt a gödörsíros kurgánok népéből.

Kicsit feljebb kaptatva a Basahalmon, ezt láthattuk 2023. május 8-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A legtöbb kunhalom egyébként a honfoglalás előtt épült (általában víz mellett), és némelyik határ- és őrhalom is volt. Magasságuk 5–10 méter, az átmérőjük pedig 20–50 méter. Az Alföldön 40 ezer kunhalom is lehetett, ám a legtöbbet kifosztották, letarolták. A megmaradtak 1997 óta védettek.

A Basahalom ,,látványa" a Vértesi út túloldalából, 2023. május 8-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A 2023. május 8-i, legutóbbi ottjártunkkor a Basahalom továbbra is méltatlan állapotban volt, s az út menti szélétől és a túloldalból is alig lehetett észrevenni. Három oldalról beépítették (egy betonkeverő torony is van mellette), és hiányzik a pad deszkája és a valaha igen szépen kivitelezett és informatív tájékoztatótábla. Néhol még felfedezhető, hogy anno egy kis fakerítése is volt ennek a történelmi helyünknek, de ma már ez sem csábít arra, hogy a kirándulók, iskolai csoportok, bárki betérjenek tanulmányozni ezt a fontos emlékhelyünket, és közben meg is pihenhessenek a fa alatt megbújó padon.

A terület gondozásra szorul, és a figyelmet is fel kell hívni rá a tábla visszaépítésével! Fotók: © Debreceni Képeslapok

Végül érdemes tudni azt is, hogy a Basahalomtól karnyújtásnyira egy másik épületnek, a Vértessy-kastélynak is nehéz sors jutott, pedig téglagyár és strandfürdő is prosperált ott, melyek felvirágoztatták a Tégláskert nevű városrészt. Ez a terület szerencsére most újjászületik! Az egykori híres Cserkész-tó is nem messze innen, a Nagyállomás régi vasúti gurítójánál terült el. A szintén kunhalomra épült, és ugyancsak ősi zeleméri templomról szóló anyagunkat pedig idekattintva találod meg.

Ennyi maradt a Basahalom tájékoztatótáblájából. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Már szép tető van a feltámadó Vértessy-kastélyon

Debrecen évtizedeken át méltatlan és egyre rosszabb állapotban hagyott épülete a valaha szebb napokat megélt Vértessy-kastély a Tégláskert nevű városrészben. Itt működött 1903-tól a híres téglagyár, és az ezen a helyen kialakított strandon rendezték meg a cívisváros első úszóversenyét is. Ezt a kiemelkedő történelmi jelentőségű, legendás helyet látogattuk meg 2023. május 8-án.

A még tető nélküli, romos, elhagyott Vértessy-kastély 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csodás régmúlt eseményeiről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. Mint megtudtuk, a tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre.

Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.”

A romos Vértessy-kastély belváros felőli főhomlokzata tető nélkül, 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vértesi Ferenc arról is tájékoztatott, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabad strandja volt. 1919. július elején nyílt meg, és 1919. augusztus 16-án már Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg. A strand és a csónakázó vize a kastély közelében hullámzott. Napjainkban sajnos ennek a földi paradicsomnak már nincs nyoma, ám a több évtizedes hányattatás után végre újjászülethet az 1800-as évek első felében, Somogyi Gábor által építtetett, romantikus stílusú kastély. Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás mellett az épületben rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik.

Az újjászülető Vértessy-kastély immár új tetővel, 2023. május 8-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vértessy-kastély a fénykorában egy szép téli napon, és amilyen évtizedeken át volt...

A Basahalom

Debrecenben az a régi mondás járja, hogy akinek a köldökét nem a Basahalmán belül vágta el a bába, az csak jöttment – tehát aki azon túl született, az nem is igazi debreceni.

A Vértesi úti Basahalom. A legtöbb kunhalom még a honfoglalás előtt épült. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vértesi úton található domb eredetileg temetkezési hely volt, és a nevét arról kapta, hogy a Debrecent sarcoló török basák ott verték fel a sátraikat. Bartha Boldizsár krónikája szerint a halomtest földjét 1543-ban Ruszlán török nagyvezér hordatta össze (magasíttatta meg) a környékbeliekkel.

Frissítés: a helyzet a 2021. augusztus 23-i ottjártunkkor se javult. Fotók: © Debreceni Képeslapok

1629-ben Murtéza basa, majd 1660-ban Szeidi Ahmed és Szinán is innen követelőzött, s az utóbbi támadó odáig merészkedett, hogy kivégeztette Vígkedvű Mihály főbíránkat.Onnan karnyújtásnyira pedig sajnos egy másik épületnek, a Vértessy-kastélynak is szívfacsaró sors jutott – jóllehet, valaha téglagyár és strandfürdő is prosperált itt, melyek felvirágoztatták a Tégláskertet.

A Basahalom közelében pusztul az egykor mesés Vértessy-kastély is.
Nagyításért kattints a képre!

A Basahalom része a Tócó mentén álló kunhalomsornak. 1906-ban Zoltai Lajos tárta fel, és hét méter mélyen egy fával fedett, több ezer éves sírt találtak. Abban pedig egy kinyújtóztatott holttest feküdt, és a feltételezések szerint az egy gazdag harcos volt a gödörsíros kurgánok népéből.

A legtöbb kunhalom egyébként a honfoglalás előtt épült (általában víz mellett), és némelyik határ- és őrhalom is volt. Magasságuk 5–10 méter, az átmérőjük pedig 20–50. Az Alföldön 40 ezer kunhalom is lehetett, a legtöbbet kifosztották, letarolták. A megmaradtak 1997 óta védettek. Ottjártunkkor a Basahalom is méltatlan állapotban volt, s a szélétől is alig lehet észrevenni. Három oldalról beépítették, és össze volt törve a padja és a tájékoztatótáblája.

Az egykori híres Cserkész-tó is nem messze innen, a régi vasúti gurítónál terült el. A szintén kunhalomra épült, zeleméri templomról szóló anyagunkat idekattintva találod meg.

Pillantás a Basahalomról – ami sajnos ma már szinte beleolvad a környezetébe... Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Basahalomhoz vezető úton, a Déli soron ma is áll még ez a szép vetőmagüzemi épületegyüttes. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kísértettanyák, romtúrák

Debrecen „hivatalos” látványosságai mellett sok más olyan nevezetesség is található a cívisvárosban, amik szintén érdemesek lennének a bemutatásra. Igaz, ahhoz rendbe tenni és őrizni is kellene ezeket az értékeinket.

Felkereshető helyekből, elszomorító példákból sajnos nem egy lapul a megyeszékhelyen. A Nagyerdőben található villasor talán legszebbépülete is lakatlanul és egyre romosabban áll a Medgyessy sétányon. A patinás lakba valószínűleg betörtek, hiszen az ajtajából hiányzik az üveg, és csapkodja a szél a függönyeit. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Elkeserítő állapotban van a Borsos-villa is. A vénkerti házban utoljára az irodalmi múzeum működött, de már akkor is össze volt firkálva... Nagy talány, hogy miért nem hasznosítja a város ezt a felbecsülhetetlen értékű épületet. Frissítés: a villát felújították, közösségi ház lett.

A néhai Ilia de Riska romkastélya a Sámsoni út mellett található. A művész soha be nem fejezett építménye egyelőre szintén az enyészet martaléka – pedig kiváló alternatív túrahely (lehetne).
Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Riska-romkastélynál Dombostanya felé véve az irányt, a városrész határában fedezhetjük fel a 600 éves gótikus templom maradványait az egykori Parlagon. A tornyos kilátónak is helyet adó, organikus emlékművet Rácz Zoltán tervei alapján emelték. Sajnos sok látogató ezt a kiváló túraállomást sem becsüli meg, így folyamatosan pusztul ez a páratlan kincsünk is.

Az apafai MÁV-kaszárnya egyszerre félelmetes és szívbemarkoló. Aki járt már bent, tudhatja, hogy milyen rettenetes állapotok uralkodnak a valamikori virágzó épületegyüttesben és a parkjában. Ez a telep is kihasználatlanul pusztul. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Basahalom a Vértesi úton található, és többek között arról nevezetes, hogy 1660-ban a Debrecent sarcoló Szeidi Ahmed basa (aki Szoboszlót is ostromolta) itt vert tanyát. A régi mondás szerint akinek a köldökét nem a Basahalmán belül vágta el a bába, az csak jöttment. A domb mellett nemrég még szép tájékoztatótábla állt, amiről hasznos információkat lehetett megtudni az iméntiekről is és a kunhalmokról is. Ezt a táblát is széttörték...

A kunhalom közelében piroslik a valamikori Vértessy-kastély (-kúria) romhalmaza is. Hajdanában jól prosperáló téglagyár működött itt, továbbá strand és köztisztasági vállalkozás is. Egy legutóbbi terv szerint lakodalmas- és rendezvényházzá alakították volna át az épületet, amit egyébként a feltételezések szerint Ybl Miklós tervezett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vértessy-kastély „kistestvére”, a Syposs-villa a Kürtös utcában bújik meg. Az idősebbek még emlékeznek arra, hogy ezen a – néhai Kisállomás mögötti – birtokon is volt élet, nem is akármilyen. Régóta már azonban ez is pusztul, s egyelőre sikertelenül árulja a gazdája. Frissítés: ezt a házat is lebontották, és társasházat építettek a helyére.

Igazi szellemtanya a Vágóhíd utcai katolikus temető is. A felüljárónál áll az egyetlen megmaradt (1873-ban emelt) kriptája, a Reviczky-mauzóleum, amivel az a gyalázat is megesett már, hogy előbb szemétgyűjtő „volt”, majd pedig hajléktalanok költöztek bele... Fotók: © Debreceni Képeslapok

A repülőtér környezete még nem mindenhol újult meg, de nyilván annak is eljön majd az ideje. Most viszont még látható az az épületroncs is, ami a szovjet időkből maradt ránk. Homlokzatán vicces felirat: Vegas. Ma már ez a rom sincsen meg, szintén lebontották.

Debrecent észak felé elhagyva, a Józsa nevű városrész határában Zelemérre juthatunk. Ott is található egy ősi templomrom (szintén kunhalmon), ennek a környékét azonban 2014-ban szépen rendbe tették, és Szent István szobrát is felállították a parkjában. Érdemes felkeresni! Fotók: © Debreceni Képeslapok

Említhetnénk a kísértetházak kategóriájában a régi fedett uszodát és a Csapó utcai Latinovits Színházat is, de ez esetben is megelőlegezzük a bizalmat. Hiszen egyszer végre hátha valóban életre kelnek ezek az objektumok is. Frissítés: a színház megnyílt, a neve pedig Csokonai Fórum lett.

A Vágóhíd utcai ,,aluljáró". Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!