Ősi debreceni kézművesek otthona: a Tímárház

1942-es felvétel az egyik tímárműhelyünkről. A fotót Gesztelyi Nagy Zsuzsannától kaptuk, akinek a nagyapja dolgozott ebben az üzemben

Debrecen egyik legszebb ipartörténeti, építészeti és kulturális emlékhelye a Nagy-Gál István utcában található, az egykori Tímár utcában. A XX. század elején emelt épületegyüttesben tímárcsaládok lakóháza és műhelye volt.

A Tímárház főhomlokzata a Nagy-Gál István és a Szombathi István utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tradicionális debreceni bőrkikészítő mesterségnek az uralkodó szélirány miatt a délkeleti övezetben, a Bárány, a Cser és a Félszer varga utcákban (későbbi nevükön Teleki, Vígkedvű Mihály és a Tímár utcában) volt a kijelölt helye.

A Tímárház emléktáblája a Nagy-Gál István utcai főkapu mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ipart a II. világháború végéig űzhették itt. 1945 után ugyanis az államosítás miatt már nem végezhettek önálló tevékenységet, és a bőrművesség a gyárakba kényszerült. A háború idején még 108 maszek dolgozott a cívisvárosban a négy bőrgyár mellett. Sőt, az országban nálunk volt a legtöbb tímár, s ez a nehéz fizikai mesterség apáról fiúra szállt.

Sárga István, majd Fazekas László műhelye a Tímár utca 6. szám alatt, a mai Tímárházban.
A képet a Tímárház történeti tárlatán fotóztuk. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Portékáik a hazai termelés 40%-át tették ki, és a termékeik Bécs és Krakkó piacain is kaphatók voltak. Ma már a Tímárház épülete az egyetlen, amelyik szinte az eredeti formájában maradt meg. Mellette egy másik épület is megvan (Domján Imre egykori lakása és műhelye) a Vígkedvű Mihály utca felől.

A Tímárház udvara a Nagy-Gál István utca felől bepillantva. Archív fotó: © Debreceni Képeslapok

A mai Wesselényi nevű városrészünkben működő Tímárház honlapja szerint az itt folyó munkának az a célja, hogy a hagyományos népi kézműves mesterségeket megismertetessék, átadják, népszerűsítsék. Kiállításaik, jeles napokhoz kötődő programjaik, táboraik, szakmai továbbképzéseik is ennek szellemében igyekszenek minél szélesebb körben felkelteni a népi kézművesség iránti érdeklődést.

Kemence és pihenőhely a Tímárház udvarán. Archív fotó: © Debreceni Képeslapok

Regionális hatókörű, népi kézműves alkotóház feladatát látják el, mely egyben a Debrecenben valaha volt nemzetközi hírű tímármesterség elemeit gyűjtve, rendszerezve állít emléket a népi kézművesség egyik legsajátosabb válfajának – ismerhető meg a Tímárház bemutatkozásából. Összeállításunk végén még egy muzeális és egy újabb fotó is megcsodálható erről a nagyszerű helyről.

Ez volt anno Domján Imre tímármester lakása és műhelye a Vígkedvű Mihály utca 65. szám alatt.
A képet a Tímárház történeti tárlatán fotóztuk. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Csendélet ágassal a Tímárház udvarán. Archív fotó: © Debreceni Képeslapok

A világ legnagyobb cipője

Debrecenben készült, és 217-es méretűnek felel meg az a világrekorder gojzer bőrcipő, amit Kovács József, aranyérmes mester alkotott meg 2002-ben. A belül 1,45 méter hosszú ,,lábbelinek" a súlya 43 kg, a talpvastagsága 45 mm, míg a felsőrésze 2,45 m²-es, a bélésbőre pedig 2,8 m²-es. A 3 hónap alatt testet öltött remekműhöz többek között 87 m fonal, 10 kg ragasztó, 2 liter festék és 247 rézszeg kellett. A páratlan kompozíciót (melynek méretét jól szemlélteti a mellé tett, fél literes flakon) a Kölcsey Központban csodáltuk meg a 2016-os kézművesfesztiválon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok írásait és fotóit, hogy amennyiben nem távolítják el azokat az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!