Ördögárok, Vekeri-kemping, Kálvin téri aluljáró, mentők, villamos színház... – 2026 jeles debreceni évfordulói

Debrecenben 2026-ban is megannyi jeles évfordulót ünnepelhetünk. Cikkünkben ezek közül idézünk.

Az Ördögárok Debrecenben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

• Január 6., 1766.: Fazekas Mihály költő megszületett.
• Január 21., 1986.: a DMVSC női kézicsapata nyerte meg a Magyar Népköztársasági Kupát.
• Január 31., 1961.: lófogat ezen a napon közlekedhetett utoljára a debreceni belvárosban.
• Február 5., 1976.: a Dobozi-lakótelepen felavatták a Petőfi Emlékkönyvtárat.
• Február 11., 1676.: a református gályarabok szabadulása.
• Március 1. 1936.: Cs. Uhrin Tibor festő- és iparművész születésnapja.
• Március 11., 1961.: elhunyt Sajó István art deco építész.
• Március 16., 1911.: Debrecenben megindult a villamosközlekedés.
• Április 14., 1886.: Tóth Árpád költő világra jött Aradon.
• Április 25., 1996.: a Tímárházban állandó kiállítás nyílt a mesterség történetéről.
• Április 30., 1976.: átadták a Vekeri-tavi pihenőközpontot.
• Május 1., 1976.: Menyhárt József festő, grafikus, a Déri Múzeum restaurátora elhunyt.
• Május 7., 1766.: Budai Ézsaiás református püspök megszületett.
• Június 14., 1906.: megalakult a Debreceni Mentő Egyesület. 
• Június 25., 1986.: átadták az Ördögárok rekonstruált szakaszát a külső Vámospércsi úton.
• Július 1., 1986: megnyílt a kerekestelepi kemping a strand mellett.
• Július 14., 1986.: lezárták a Nagytemplom előtti aluljárót.
• Július 25., 1906.: Debrecenben megnyílt a villamos színház a szénapiacon.
• Július 30., 1911.: megnyílt a Debrecen–Nyírbátor-vasútvonal.
• Augusztus 3., 1986.: megnyílt a 47. kemping-világtalálkozó a Vekeri-tónál 6500 vendéggel.
• Augusztus 6., 1626.: megkezdődött az András-templom falainak felépítése.
• Augusztus 14., 1976.: Holló László festőművész Debrecenben elhunyt.
• Augusztus 19., 1976.: megnyílt a Csapó utcai vásárcsarnok.
• Augusztus 19., 1976.: átadták a városi sportcsarnokot a Szabadság útján.
• Augusztus 20., 1966.: az első virágkarnevál napja.
• Augusztus 20., 1966.: átadták a Kinizsi Sörözőt.
• Augusztus 20., 1961.: a Nagyállomás modern stílusú főépületének megnyitása.
• Augusztus 23., 1961.: a nagyhegyesi gázrobbanás, amelynek tüze Debrecenben is látszott.
• Augusztus 26., 1821.: befejeződött az új Nagytemplom keleti (második) tornyának építése.
• Augusztus 29., 1986.: átadták a könnyűipari szakmunkásképzőt a Sétakert utcában.
• Augusztus 31., 1996.: a Tóth Árpád Gimnázium új iskolaépületét ünnepélyesen felavatták.
• Szeptember 4., 1876.: Hajdú vármegye létrejött, s ezzel a korábbi Hajdúkerület megszűnt.
• Szeptember 26. 1946.: feloszlatták a debreceni internálótábort.
• Október 1., 1911.: megnyílt a Meteor Mozi.
• Okt. 23., 1956.: Debrecenben is kirobbant a forradalom, este a karhatalom a tömegbe lőtt.
• November 4., 1956.: a szovjet invázió és a megtorlások kezdete.
• November 6., 1901.: Debrecen és Budapest között létrejött az első telefon-összeköttetés.
• November 7., 1936.: Józsa János festőművész születésnapja.
• November 15., 1871.: Baltazár Dezső református püspök megszületett.
• November 16., 1786.: Hatvani István, a Debreceni Kollégium professzora elhunyt.
• December 1., 1956.: a Néplapból lett Hajdú-bihari Napló első számának megjelenése.
• December 11., 1936.: Szilágyi Endre magánvállalkozó beindította Debrecen első helyi buszközlekedését a belváros és a Nyilas-telep között.

Szilágyi Endre az első buszával. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

A D. Dózsa bajnoki címe, Traubisoda, Csokonai Színház, görögkatolikus templom... – 2025 jeles kerek évfordulói

Debrecen 2025-ben is megannyi jeles évfordulókon tiszteleg a múlt eseményei és szereplői előtt. A Méliusz Központi Könyvtár gyűjtése szerint például január 28-án Csokonai Vitéz Mihály költő, drámaíró, műfordítóra emlékezünk, aki 1805-ben ezen a napon hunyt el.

A bajnok D. Dózsa. Repró: © Debreceni Képeslapok

1980. február 10-én Soó Rezső akadémikus, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Növénytani Tanszék volt professzora előtt hajtunk fejet, az egyetem díszdoktora ugyanis ekkor távozott az élők sorából. Március 18-án Borsos József főépítészünk születésének 150. évfordulójára emlékezünk, a következő jeles esemény pedig az, hogy 1405. április 2-án Zsigmond király engedélyezte Debrecennek, hogy kőfallal kerítse körül a várost. Ötszáznegyven évvel később, 1945. április 7-én Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormány befejezte a működését. Ebben a hónapban Löfkovits Arthur debreceni ékszerész, műgyűjtő is kiemelt figyelmet érdemel, hiszen 1935. április 27-én hunyt el. 

A DVSC női kézilabdacsapata, anno

A következő hónap se marad ki a sorból: májusban tízéves a Debreceni Képeslapok, 1995. május 7-én pedig a A DVSC női kézilabdacsapata megnyerte az EHF-kupát (lásd a kártyanaptár-reprodukción).

Attila téri templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nyolcvanöt évvel korábban, 1910. május 22-én Debrecenben a görögkatolikus templomot Firczák Gyula püspök szentelte fel a Szent Anna utcán. S végül, 1930. május 25-én Debrecenben megnyílt a Déri Múzeum. Áttérve júliusba, 1895. július 20-án Zsindelyné Tüdős Klára iparművész, néprajzkutató, emlékíró e napon született Debrecenben. 1855. július 25-én pedig világra jött Mirkovszky Géza építész, festő, akinek a zenedepalota koncerttermi freskói is köszönhetők.

A Kodály Terem mennyezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lássuk az augusztust! Az 1995-ös virágkarnevál napján, augusztus 20-án a debreceni Hódos Imre Sportcsarnokban Tumbász József kickboxban világbajnoki címet szerzett. Öt nappal később, 1995. augusztus 25-én a Déri Múzeumban bemutatták Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című képét. Az ünnepségen Göncz Árpád köztársasági elnök mondott beszédet.

A Krisztus Pilátus előtt. Fotó: Lukács Tihamér

Augusztus 29-én, de még 1975-ben a Debreceni Állami Gazdaságban Traubisoda-üzemet adtak át. A nyár utolsó hónapjához kapcsolódik az is, hogy 60 éve akkor bontották le a főtéri Zsolnay-szökőkutat.

Debreceni főtér, 1964. Fotó: Cartographia

Emellett szeptember 21. is nevezetes nap! Hiszen 1895-ben akkor avatták fel a Gályarabok emlékművét a Kálvin téri Emlékkertben. Október ugyanakkor azért is kívánkozik ebbe az összeállításunkba, mivel 1865-ben ennek a hónapnak a 7. napján átadták az állandó debreceni kőszínházat.

A Csokonai Színház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1975. október 3-án bajnoki címet vívott ki a Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapata. Sőt, 1925. október 26-án Hajdúszoboszló környékén földgáz tört fel 1091 méter mélyről a hévízzel együtt a kút próbafúrásakor. Már 30 éve történt az is, hogy 1995. november 24-én Debrecenben átadták az átalakított Tímárházat, mely a népi kismesterségek oktatásának helyszíneként is szolgál.

A Tímárház főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

És hogy ne maradjunk decemberi évforduló nélkül se, íme végül egy nagyon fontos jubileum: 1605. december 12-én Bocskai István a gyalogos hajdúkatonáknak ajándékozta Kálló, Nánás, Dorog, Varjas, Hadház, Vámospércs, Sima és Vid helységeket, azok pusztáit és részbirtokait.

Bocskai István. Forrás: Wikipédia

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ősi debreceni kézművesek otthona: a Tímárház

1942-es felvétel az egyik tímárműhelyünkről. A fotót Gesztelyi Nagy Zsuzsannától kaptuk, akinek a nagyapja dolgozott ebben az üzemben

Debrecen egyik legszebb ipartörténeti, építészeti és kulturális emlékhelye a Nagy-Gál István utcában található, az egykori Tímár utcában. A XX. század elején emelt épületegyüttesben tímárcsaládok lakóháza és műhelye volt.

A Tímárház főhomlokzata a Nagy-Gál István és a Szombathi István utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tradicionális debreceni bőrkikészítő mesterségnek az uralkodó szélirány miatt a délkeleti övezetben, a Bárány, a Cser és a Félszer varga utcákban (későbbi nevükön Teleki, Vígkedvű Mihály és a Tímár utcában) volt a kijelölt helye.

A Tímárház emléktáblája a Nagy-Gál István utcai főkapu mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ipart a II. világháború végéig űzhették itt. 1945 után ugyanis az államosítás miatt már nem végezhettek önálló tevékenységet, és a bőrművesség a gyárakba kényszerült. A háború idején még 108 maszek dolgozott a cívisvárosban a négy bőrgyár mellett. Sőt, az országban nálunk volt a legtöbb tímár, s ez a nehéz fizikai mesterség apáról fiúra szállt.

Sárga István, majd Fazekas László műhelye a Tímár utca 6. szám alatt, a mai Tímárházban.
A képet a Tímárház történeti tárlatán fotóztuk. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Portékáik a hazai termelés 40%-át tették ki, és a termékeik Bécs és Krakkó piacain is kaphatók voltak. Ma már a Tímárház épülete az egyetlen, amelyik szinte az eredeti formájában maradt meg. Mellette egy másik épület is megvan (Domján Imre egykori lakása és műhelye) a Vígkedvű Mihály utca felől.

A Tímárház udvara a Nagy-Gál István utca felől bepillantva. Archív fotó: © Debreceni Képeslapok

A mai Wesselényi nevű városrészünkben működő Tímárház honlapja szerint az itt folyó munkának az a célja, hogy a hagyományos népi kézműves mesterségeket megismertetessék, átadják, népszerűsítsék. Kiállításaik, jeles napokhoz kötődő programjaik, táboraik, szakmai továbbképzéseik is ennek szellemében igyekszenek minél szélesebb körben felkelteni a népi kézművesség iránti érdeklődést.

Kemence és pihenőhely a Tímárház udvarán. Archív fotó: © Debreceni Képeslapok

Regionális hatókörű, népi kézműves alkotóház feladatát látják el, mely egyben a Debrecenben valaha volt nemzetközi hírű tímármesterség elemeit gyűjtve, rendszerezve állít emléket a népi kézművesség egyik legsajátosabb válfajának – ismerhető meg a Tímárház bemutatkozásából. Összeállításunk végén még egy muzeális és egy újabb fotó is megcsodálható erről a nagyszerű helyről.

Ez volt anno Domján Imre tímármester lakása és műhelye a Vígkedvű Mihály utca 65. szám alatt.
A képet a Tímárház történeti tárlatán fotóztuk. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Csendélet ágassal a Tímárház udvarán. Archív fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen városrészei: a Wesselényi

Debrecenben a Wesselényi nevű városrész a Szent Anna utca és a Vágóhíd utca, a vasúti sín, a Homokkerti felüljáró, valamint a Sumen utca és az Attila tér között terül el. Az északkeleti sarka szomszédos a régi katolikus temetővel, továbbá a 150 éves magányos kriptával is.

A Bárczy-intézet (eredetileg bábaképző) egyik épülete az Attila tér felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A városrész neve az árvízi hajósnak is titulált reformpárti országgyűlési képviselő, Wesselényi Miklós (1796–1850) előtt tiszteleg. A fent látható Bárczy Gusztáv gyógypedagógiai intézet (eredetileg bábaképző) mellett a csodás vasutasbérházak pompáznak, amiket a szépségük miatt mézeskalácsházaknak, a debreceni Wekerle-telepnek is hívnak.

A Wesselényi és a Budai Ézsaiás utca közötti épületegyüttes a MÁV tiszti szolgálati lakásainak épült 1925-ben, Lengyel Artur tervei szerint. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A vasutaspalota külső szárnya a Wesselényi utca mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A MÁV tiszti szolgálati lakásainak főhomlokzata az Attila tér felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Továbbhaladva a Budai Ézsaiás utcában, a rendőrkapitánysághoz érünk (lásd az alábbi képen). Onnan jobbra térve találjuk az Irinyi-középiskolát, majd pedig az egykori Keletterv-székházat, ami eredetileg (1930-ban) teljesen másnak épült, mégpedig csendőrlaktanyának.

A Debreceni Rendőrkapitányság főépülete a Budai Ézsaiás utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Irinyi-középiskola Irinyi utcai dohányleveles főpülete (amiről eltűntek a díszlámpák). Fotók: © Debreceni Képeslapok

A hajdani Keletterv-székház (eredetileg csendőrlaktanya) kihaltnak tűnt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt csendőrlaktanyánál, illetve Keletterv-székháznál átjuthatunk a Wesselényi nevű városrész lakótelepi övezetébe, mely szintén ezt a nevet viseli. Itt házgyári panelből készített lakóépületek sorakoznak, ám ezek sátortetősek, változatosak, alacsonyabbak, és sok helyen legfelül kétszintesek a lakásai. A hely egyik fő intézménye a Vígkedvű utcai Szent Efrém Görögkatolikus Óvoda:

A Szent Efrém Görögkatolikus Óvoda főkapuja és díszes ablakai. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Onnan nem mesze, a Nagy-Gál István és a Szombathy István utca sarkán pompázik a Tímárház, melyről ebben az összeállításunkban szolgáltunk részletes ismertetővel és régi fotókkal.

A nagy múltú és hagyományőrző Tímárház a Nagy-Gál István utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Onnan visszatérve, a Wesselényi utca és az Attila tér sarkán megbújó vendéglőben megpihenhetünk egy frissítő mellett. Nem mellesleg ez az a híres búfelejtő, melynek eredetileg Vadászkürt volt a neve. 

Az átnevezett és átfestett, hajdani Vadászkürt Presszó a Vágóhíd utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Városrészi összeállításaink sok fotóval:

• Újkerti mozaikok
• A régi Vénkert megmaradt sok szép háza
• A régi Dobozi és Fényes udvar
• Libakert – Új élet park
• Józsa
• Csapókert csodái
• Kandia
• Tizenháromváros
• Szentlászlófalva
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag.

Az Attila téri Istenszülő Oltalma Görögkatolikus Főszékesegyház a Wesselényi utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utolsó felvételeinken a görögkatolikus főszékesegyházat és a Tóth Árpád Gimnáziumot mutatjuk be, valamint a névadó költő szobrát, ami az oktatási intézmény épületegyüttese előtt áll.

A Tóth Árpád Gimnázium épületegyüttesének részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Tóth Árpád költő szobrát a debreceni E. Lakatos Aranka készítette. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ősi mesterségtárunk: a Tímárház

Debrecen egyik legszebb ipartörténeti, építészeti és kulturális emlékhelye a Nagy Gál István utcában található, az egykori Tímár utcában. A XX. század elején emelt épületegyüttesben tímárcsaládok lakóháza és műhelye volt.

1942-es felvétel az egyik tímárműhelyünkről. A fotót Gesztelyi Nagy Zsuzsannától kaptuk,

akinek a nagyapja dolgozott ebben az üzemben

A tradicionális debreceni bőrkikészítő mesterségnek az uralkodó szélirány miatt a délkeleti övezetben, a Bárány, a Cser és a Félszer varga utcákban (későbbi nevükön Teleki, Vígkedvű Mihály és a Tímár utcában) volt a kijelölt helye. Az ipart a II. világháború végéig űzhették itt. 1945 után ugyanis az államosítás miatt már nem végezhettek önálló tevékenységet, és a bőrművesség a gyárakba kényszerült.

Sárga István, majd Fazekas László műhelye a Tímár utca 6. szám alatt, a mai Tímárházban.
A képet a tímártörténeti tárlaton repróztuk

A háború idején még 108 maszek dolgozott a cívisvárosban a négy bőrgyár mellett. Sőt, az országban nálunk volt a legtöbb tímár, s ez a nehéz fizikai mesterség apáról fiúra szállt. Portékáik a hazai termelés 40%-át tették ki, és a termékeik Bécs és Krakkó piacain is kaphatók voltak. Ma már a Tímárház épülete az egyetlen, amelyik szinte az eredeti formájában maradt meg. Mellette egy romos épület is megvan még (Domján Imre egykori lakása és műhelye), ennek telke a Vígkedvű Mihály utca felől közelíthető meg. Fotóit lásd lejjebb.

A porta mai arca a Nagy Gál István utca 6. szám alatt. Fotók: Debreceni Képeslapok

A mai Tímárházban egy állandó tímártörténeti kiállítás is található. A tárlat anyagát szinte egészében tímárcsaládok leszármazottai ajánlották fel, és a Déri Múzeum munkatársai rendezték be.

Domján Imre tímármester egykori lakása és műhelye 2020 júliusában, a Vígkedvű Mihály utca 65. szám alatt

Az épületegyüttesben ugyanakkor debreceni kézművesek is bemutathatják az alkotásaikat, a műhelysoron pedig látványműhelyek találhatók.

DBKL

Ez volt anno Domján Imre tímármester lakása és műhelye a Vígkedvű Mihály utca 65. szám alatt.
A képet a tímártörténeti tárlaton repróztuk

A Tímárháztól a Kálvin téri oroszlánokig

A Nagy Gál István utca a Tímárháznál, 2019 januárjában. Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

Debrecennek ezúttal a Wesselényinek nevezett városrészén bóklásztunk. A fenti, Nagy Gál István utcai Tímárház mellett felkerestük az Attila teret is, ahol még áll többek között a régi kis trafikos épület.

A borongós idő ellenére most is tündökölt a szépen rendbe tett görögkatolikus óvoda a Vígkedvű Mihály utcában. Ez eredetileg is ilyen intézménynek épült, ám az átkosban itt működött a ,,kis Bányai". Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

A közeli Szent Anna utcán egy másik oktatási intézmény is működik: a híres iskolaépület, mely 2019-ben immár 140 éves. Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

Körutunkat egyébként Faraktár utcán kezdtük, ahol a felüljáróról jól alá lehet pillantani a Dobozikertre, valamint a Verestemplomra is. Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

És persze nemcsak a Wesselényin csavarogtunk, hanem a belvárosban is. Ott a Kálvin téren tettük le a lantot, és a parkot a Csokonai-szobor kerítésoroszlánjainak perspektívájából örökítettük meg a megmaradt két régi épületnél. Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Egy nap az értékeinkért

A nemzeti kulturális örökség napjai alkalmából bárki szakvezetéssel bejárhatja a Svetits Intézetet (lásd a képen) és a Szent Anna Székesegyházat szeptember 17-én 9 órától az iskola, a katolikus egyház és a városvédők jóvoltából. Az előadással gazdagított, részletes program idekattintva olvasható. Aznap egyébként ugyanezen ünnep keretében a Honvédtemető Mauzóleuma, valamint a Tímárház is hasonló módon megnyílik az érdeklődők előtt. Fotó: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok