A „boldog emlékű Debrecen” 11 szép 100 éves képen

Debrecen XX. század eleji arcairól közölt gyönyörű régi képeslapokat a cívisváros neves gyűjtője, dr. Nagy Attila. Összeállításunkban ennek a „Boldog emlékű Debrecen” című albumnak a belvárosi jelenetei közül szemezgetünk. A felső fotómásolaton az első Alföldi-palota fehérlik, a következő képen pedig a kereskedelmi akadémia ma is meglévő főhomlokzatában gyönyörködhetünk.

Lássuk, milyen volt új korában a takarékpénztári palota! Az utána következő képeslapon már a másik tornyával szerepel, miután az első leégett. Aztán 1964-ben a második torony is odalett.

Alább a városházára, valamint a szekundabarlangra csodálkozhatunk á.

2024 májusában már 110 volt éves a főtéri Kossuth-szobor.

Aki kinézett az egykori Royal Hotel ablakából, szinte végigtekinthetett a békebeli Piac utcán.

A Kossuth utcán még a Dóczy leánynevelő intézet is létezett.

A Hatvan utca elejére szintén alig lehet már ráismerni.

Az egykori Deák Ferenc utcában pompázott a valamikori nagy zsinagóga.

A Szent Anna utca és a Varga utca sarkán pedig az ipari és kereskedelmi bank szintén leégett palotája tündökölt, aminek a földszintén Antalfy József könyvkereskedése működött. Az utolsó képeken ezeket mutatjuk be dr. Nagy Attilának köszönhetően.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1976. augusztus 18-án kigyulladt Varga utcai palota

Debrecenben a Szent Anna utca és a Varga utca sarkán, a Ludas Matyi Espressoval átellenben tündökölt az Ipari és Kereskedelmi Bank palotája, aminek a földszintén Antalfy József könyvüzlete működött. A díszes épületet már nem láthatjuk, pedig ma is itt áll, csak éppen nem lehet ráismerni az 1976. augusztus 18-i tűz és az „átépítés” miatt. (Régi képeslapok forrása: dr. Nagy Attila gyűjteménye.)

A Méliusz Központi Könyvtára Helytörténeti Részlegének fenti fotója az 1950-es években örökítette meg a saroképületet. A hajdani gyönyörű iroda- és lakóházra e múltidézés végén egészében is rácsodálkozhatunk. Előbb azonban még íme az épület arca napjainkban:

Így már ismerős? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Most pedig lássuk, mi is történt a 49 évvel ezelőtti estén! A sajtóhír szerint a palotát este 8 körül borították be a lángok. Öröm az ürömben, hogy senki se volt benne, mivel tatarozás miatt kiürítették. Az anyagi kár tetemes, és a tűz elpusztította a saroképület jellegzetes tornyos, szép tetőzetét.

Aztán jött az „újjáépítés”, amely miatt felismerhetetlen modern külsőt kényszerítettek a historizáló, szecessziós épületre. (Halkan megjegyezzük, korábban az egykori Deák utcai nagy zsinagóga tetőzete is tatarozás közben gyulladt ki és semmisült meg, ugyanakkor szintén tűz miatt pusztult el a Piac utcai takarékpalota saroktornya 1963 nyarán...)

Az égő tetőzet. Fotó: HBN

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 48 éve gyulladt ki a Varga utca 1. szám alatti palota

Debrecenben a Szent Anna utca és a Varga utca sarkán, a Ludas Matyi Espressoval szemközt tündökölt az Ipari és Kereskedelmi Bank palotája, aminek a földszintén Antalfy József könyvüzlete működött. A díszes épületet már nem láthatjuk, pedig ma is itt áll, csak éppen nem lehet ráismerni az 1976. augusztus 18-i tűz és az „átépítés” miatt. (Régi képeslapok forrása: dr. Nagy Attila gyűjteménye.)

A Méliusz Központi Könyvtára Helytörténeti Részlegének fenti fotója az 1950-es években örökítette meg a saroképületet. A hajdani gyönyörű iroda- és lakóházra e múltidézés végén egészében is rácsodálozhatunk. Előbb azonban még íme az épület arca 48 évvel később, 2024. augusztus 17-én:

Így már ismerős? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Most pedig lássuk, mi is történt a 48 évvel ezelőtti estén! A sajtóhír szerint a palotát este 8 körül borították be a lángok. Öröm az ürömben, hogy senki se volt benne, mivel tatarozás miatt kiürítették. Az anyagi kár tetemes, és a tűz elpusztította a saroképület jellegzetes tornyos, szép tetőzetét.

Aztán jött az „újjáépítés”, amely miatt felismerhetetlen modern külsőt kényszerítettek a historizáló, szecessziós épületre. (Halkan megjegyezzük, korábban az egykori Deák utcai nagy zsinagóga tetőzete is tatarozás közben gyulladt ki és semmisült meg, ugyankkor szintén tűz miatt pusztult el a Piac utcai takarékpalota saroktornya 1963 nyarán...)

Az égő tetőzet. Fotó: HBN

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ősi debreceni kézművesek otthona: a Tímárház

1942-es felvétel az egyik tímárműhelyünkről. A fotót Gesztelyi Nagy Zsuzsannától kaptuk, akinek a nagyapja dolgozott ebben az üzemben

Debrecen egyik legszebb ipartörténeti, építészeti és kulturális emlékhelye a Nagy-Gál István utcában található, az egykori Tímár utcában. A XX. század elején emelt épületegyüttesben tímárcsaládok lakóháza és műhelye volt.

A Tímárház főhomlokzata a Nagy-Gál István és a Szombathi István utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tradicionális debreceni bőrkikészítő mesterségnek az uralkodó szélirány miatt a délkeleti övezetben, a Bárány, a Cser és a Félszer varga utcákban (későbbi nevükön Teleki, Vígkedvű Mihály és a Tímár utcában) volt a kijelölt helye.

A Tímárház emléktáblája a Nagy-Gál István utcai főkapu mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ipart a II. világháború végéig űzhették itt. 1945 után ugyanis az államosítás miatt már nem végezhettek önálló tevékenységet, és a bőrművesség a gyárakba kényszerült. A háború idején még 108 maszek dolgozott a cívisvárosban a négy bőrgyár mellett. Sőt, az országban nálunk volt a legtöbb tímár, s ez a nehéz fizikai mesterség apáról fiúra szállt.

Sárga István, majd Fazekas László műhelye a Tímár utca 6. szám alatt, a mai Tímárházban.
A képet a Tímárház történeti tárlatán fotóztuk. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Portékáik a hazai termelés 40%-át tették ki, és a termékeik Bécs és Krakkó piacain is kaphatók voltak. Ma már a Tímárház épülete az egyetlen, amelyik szinte az eredeti formájában maradt meg. Mellette egy másik épület is megvan (Domján Imre egykori lakása és műhelye) a Vígkedvű Mihály utca felől.

A Tímárház udvara a Nagy-Gál István utca felől bepillantva. Archív fotó: © Debreceni Képeslapok

A mai Wesselényi nevű városrészünkben működő Tímárház honlapja szerint az itt folyó munkának az a célja, hogy a hagyományos népi kézműves mesterségeket megismertetessék, átadják, népszerűsítsék. Kiállításaik, jeles napokhoz kötődő programjaik, táboraik, szakmai továbbképzéseik is ennek szellemében igyekszenek minél szélesebb körben felkelteni a népi kézművesség iránti érdeklődést.

Kemence és pihenőhely a Tímárház udvarán. Archív fotó: © Debreceni Képeslapok

Regionális hatókörű, népi kézműves alkotóház feladatát látják el, mely egyben a Debrecenben valaha volt nemzetközi hírű tímármesterség elemeit gyűjtve, rendszerezve állít emléket a népi kézművesség egyik legsajátosabb válfajának – ismerhető meg a Tímárház bemutatkozásából. Összeállításunk végén még egy muzeális és egy újabb fotó is megcsodálható erről a nagyszerű helyről.

Ez volt anno Domján Imre tímármester lakása és műhelye a Vígkedvű Mihály utca 65. szám alatt.
A képet a Tímárház történeti tárlatán fotóztuk. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Csendélet ágassal a Tímárház udvarán. Archív fotó: © Debreceni Képeslapok

Élet Debrecenben, 1934-ben

A Varga utca 5. szám alatti árvaintézet környéke 1934-ben. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

Debrecen csaknem 100 évvel ezelőtti életébe csöppenhetünk azoknak a muzeális képeknek a segítségével, amiket a Fortepan debreceni kollekciója közölt 1934-re datálva. Az első felvételen a Varga utca 5. alatti Theresianum Árvaintézet, azaz a mai Péchy Mihály Építőipari Technikum környezete látható. A második fotó a leírás szerint a Varga utca 2. szám alatti épület, a Piarista rendház (a mai Szent József Kollégium) előtt készült.

Fiú a Varga utca 2. szám alatti mai kollégiumnál, 1934-ben. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

A következő felvételen is a macskaköves Varga utca 2. szám alatti piarista rendház (ma Szent József Kollégium) játssza a főszerepet. A háttérben a Szent Anna Székesegyház tornyai magasodnak, a bal szélen pedig a későbbi Ludas Espresso épülete áll, akkor még Kun József vegyeskereskedéseként.

A Varga utca 2. szám alatti piarista rendház 1934-ben. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

Az 1934-es sorozatnak köszönhetően a piarista gimnázium tanulóira is rácsodálkozhatunk.

A piarista gimnázium diákjai 1934-ben. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

A 90 éves képek révén a Szent Anna utca egyik festői udvarába is bepillantást nyerhetünk. A fotó leírása szerint ez a Szent Anna utca 17. szám, a Debreceni Kegyestanítórendi Római Katolikus Calasanzi Szent József Gimnázium (később Szent József Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium) kertje. Háttérben a Szent Anna Székesegyház.

Udvar a Szent Anna utcában, 1934-ben. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

A Nagyerdő már akkor is kedvelt kirándulóhely volt, sőt, az egyetem is két éve működött. Alább vidám fiatalok kelnek életre az Egyetem téri park még szobrok nélküli medencéjénél. További fantasztikus fotók az 1930-as évek Debrecenéről ebben az összeállításunkban csodálhatók meg.

Vidám társaság az Egyetem tér még szobrok nélküli medencéjénél, 1934-ben. Fotó: Fortepan / Orosz Heléna

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Varga utca 5. szám alatti árvaintézet környéke 1934-ben (nyitóképünk teljes méretben).
Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

A debreceni Varga utca 85 évvel ezelőtt

A Varga utca a piarista gimnázium és a püspöki hivatal vonalában, előtérben a 6–8. szám alatti házakkal

Debrecen múltjából Fóris Gábor és Vastagh Miklós révén is sokat tudhatunk meg.

Gazdag fotográfiai hagyatékukat a Fortepan tette közzé, s ennek köszönhetően napjainkban is barangolhatunk a régi idők cégéres cívisházai, intézményei között.

Ebben a kollekcióban megannyi debreceni 1938-as felvételre is rácsodálkozhatunk.

A mostani cikkünkben megosztott debreceni fotók készítóje a Batthyány utca (lásd a fenti képeken), valamint a Varga utca életét fényképezte, s közben a Szent Anna utcát is megörökítette. 

Az előbbi felvételen sorakozó katonákat a Szent Anna Székesegyház (akkor templom) ablakából kapták lencsevégre a Szent Anna utca macskakövén. Fotók: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

A kárázatos képek között a piarista gimnáziumban (a ma Szent József nevét viselő katolikus gimnáziumban) is gyönyörködhetünk, akárcsak az utcakövek mintázatában.

A fenti képen ennek az intézménynek a Varga utcai oldalában várakozik a lovas szekér, a háttérben pedig a későbbi Ludas Matyi Eszpresszó épülete (akkor Kun József fűszer-csemege üzlete) látható. Fotók: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

Napjainkban e kerítés mögött működik a római katolius püspöki hivatal.

A felvételek alkotója szerencsére az emberekre is kíváncsi volt. Szintén örömteli, hogy az alábbi fotó jobb szélén látható világos épület napjainkban is áll. Fotók: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

Sőt, a fotós ügyelt a részletekre, és szinte centiméterről centiméterre haladt. Ennek köszönhető, hogy az imént nevezett világos épületek pinceablakai és a kapu is összehasonlítható a mai arcukkal.

A következő képünk előtt néhány szó a Varga utcáról. Ez az utca is derékutcának számított, és itt laktak és dolgoztak a csizmadiák. Mellettük a cserzővargák és a tímárok műhelyei is főként ezen a környéken voltak. A Varga utcát előzőleg Szent Erzsébet utcának is nevezték. A hagyatéknak a Batthyány utcai bérpalotáról és a környezetéről is vannak csodás képei, melyekben itt gyönyörködhetnek az érdeklődők.

A Szent Anna utca 21. szám alatti római katolikus (fő)plébánia, ahol Petőfi Zoltánt megkeresztelték

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1936 gyönyörű tele a Szent Anna Székesegyháznál. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor, Vastagh Miklós hagyatéka

További összeállításaink Debrecen utcáinak történeteiről:

• A Csapó utca
• A Batthyány utca
• A Kossuth utca
• A Mester utca
• A Pacsirta utca
• A Piac utca
• A Szent Anna utca
• A Tanácsköztársaság útja
• A Varga utca