Debreceni Képeslapok: román

2026. május 10., vasárnap

A 2026-os debreceni országos tavaszi nagyvásár

Sokadalom a Böszörményin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik hagyományos nagyrendezvénye, az országos kirakodóvásár 2026. május 9–10-én is a Böszörményi úton és a környékén zajlik. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Egy kedves edényárus. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Országos helyett egyébként nemzetközinek is nyugodtan nevezhetjük a debreceni nagyvásárt, hiszen az árusok között és az érdeklődők forgatagában is sok a külföldi.

Ikrek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1980 óta zajló programsorozat legújabb vásárában az első, szombati napján néztünk szét.

Sül a vasalt lángos. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az időjárás kiváló volt az alkalomhoz, és a délutáni sétánkon már igen sokan nézelődtek.

Fiatalok is sokan érkeztek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Barangoljunk tovább a 2026-os debreceni tavaszi nagyvásárban!

A lepcsánkás lányok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Van, aki több órát is eltölt ilyenkor a portékák válogatásával, próbálgatásával.

Remek hangulatban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Rájuk is gondoltak azok, akik ételeket készítenek a helyszínen.

Itt készül a slambuc. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kínálatban amúgy ezúttal is nagy arányt képviselnek a ruhák és a háztartási cikkek.

A fő csomópont. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akit például csak a kézművesek érdekelnek, most is az Ötvenhatosok terénél találja őket.

Napfény, virágok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Akadémia utca pedig a szokott módon az Ízek utcája.

Az Ötvenhatosok terénél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem maradt el a vidámpark se, ez a 2026-os nagyvásárban is a Böszörményi út és a Békessy utca sarkán lévő (máskor lezárt) parkban működik.

Csak bátraknak! Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2026-os tavaszi nagyvásár vasárnapi zárónapján is kellemes időjárás várható, és a programot érdemes összekötni például a szintén e napi nagyerdei régiségvásárral is. Jó szórakozást!

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. április 23., kedd

Ma 105 éve szállta meg Debrecent a román hadsereg, melynek rémuralma 11 hónapig tartott

Debrecent a román hadsereg az 1919-es magyar–román háborúban, április 23-án szállta meg, és az oláh rémuralom 1920. március 11-ig tartott a városban. A csaknem egy évig elhúzódott gyalázat előzménye a Tanácsköztársaság, amely 1919. március 21. és április 22. között zajlott. A Debreczeni Képes Kalendáriom 1921-es cikke szerint a román megszállók – Dumitrescu Constantin tábornok parancsnokságával – már a vörösök elmenekülése utáni napon megérkeztek.

Román katonák Budapesten. Fotó: Wikipédia

A románokkal a dr. Magoss György polgármester vezette debreceni tanács azt közölte, hogy a város ellenállás nélkül megadja magát, a lakosságnak pedig igazságos és gyöngéd bánásmódot kért. Ezzel szemben a 11 hónapos román megszállás felbecsülhetetlenül hatalmas károkat okozott Debrecen köz- és magánvagyonában. A város rendszeres kifosztása, a lakosság mindinkább tűrhetetlenné váló zaklatása főként a Hanzu tábornok alá rendelt 16. hadosztály megjelenésével (május 16–20.) és Mosoiu tábornokkal kezdődött. A Debreczeni Képes Kalendáriuom felidézte azt is, hogy Horthy Miklós kormányzó csak 1920. április 14-én látogatott Debrecenbe, abból az örömteli alkalomból, hogy a román megszállóknak az entente parancsa alapján el kellett hagyniuk a várost. Márk Ede polgármester ekkor nyújtotta áta főtéren a debreceni katonaságnak a dr. Vásáry Istvánné és Balogh Istvánné Kossuth, illetve Mester utcai lakásán készített, a magyar címerrel és angyalokkal díszített lobogót. A zászlóhoz Ekli József 800 korona értékű selyemszövetet adott, a rudat pedig Bessenyey Gyula műasztalos tervei szerint Szekeres András szobrász faragta tölgyből. A bőrből készült tartót debreceni tímárok alkották, míg a díszítését Prahács József szíjgyártó. Akkor még nem sejthették, hogy mit hoz Magyarországnak 1920. június 4-én a trianoni békeszerződés...