Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lobogó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lobogó. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. április 23., kedd

Ma 105 éve szállta meg Debrecent a román hadsereg, melynek rémuralma 11 hónapig tartott

Debrecent a román hadsereg az 1919-es magyar–román háborúban, április 23-án szállta meg, és az oláh rémuralom 1920. március 11-ig tartott a városban. A csaknem egy évig elhúzódott gyalázat előzménye a Tanácsköztársaság, amely 1919. március 21. és április 22. között zajlott. A Debreczeni Képes Kalendáriom 1921-es cikke szerint a román megszállók – Dumitrescu Constantin tábornok parancsnokságával – már a vörösök elmenekülése utáni napon megérkeztek.

Román katonák Budapesten. Fotó: Wikipédia

A románokkal a dr. Magoss György polgármester vezette debreceni tanács azt közölte, hogy a város ellenállás nélkül megadja magát, a lakosságnak pedig igazságos és gyöngéd bánásmódot kért. Ezzel szemben a 11 hónapos román megszállás felbecsülhetetlenül hatalmas károkat okozott Debrecen köz- és magánvagyonában. A város rendszeres kifosztása, a lakosság mindinkább tűrhetetlenné váló zaklatása főként a Hanzu tábornok alá rendelt 16. hadosztály megjelenésével (május 16–20.) és Mosoiu tábornokkal kezdődött. A Debreczeni Képes Kalendáriuom felidézte azt is, hogy Horthy Miklós kormányzó csak 1920. április 14-én látogatott Debrecenbe, abból az örömteli alkalomból, hogy a román megszállóknak az entente parancsa alapján el kellett hagyniuk a várost. Márk Ede polgármester ekkor nyújtotta áta főtéren a debreceni katonaságnak a dr. Vásáry Istvánné és Balogh Istvánné Kossuth, illetve Mester utcai lakásán készített, a magyar címerrel és angyalokkal díszített lobogót. A zászlóhoz Ekli József 800 korona értékű selyemszövetet adott, a rudat pedig Bessenyey Gyula műasztalos tervei szerint Szekeres András szobrász faragta tölgyből. A bőrből készült tartót debreceni tímárok alkották, míg a díszítését Prahács József szíjgyártó. Akkor még nem sejthették, hogy mit hoz Magyarországnak 1920. június 4-én a trianoni békeszerződés...

Román katonák Budapesten. Fotó: Wikipédia


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2018. szeptember 20., csütörtök

Debrecen így emlékezik Kossuth születésnapjára


Debrecen mindig is nagy becsben tartotta Kossuth Lajos emlékét, hiszen itt választották meg kormányzóvá, és a nemzetgyűlés a Függetlenségi Nyilatkozattal itt mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását is. Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

A fiától búcsúzó anya a lobogóval. Fotók© Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos születésének 216. évfordulóján, 2018. szeptember 19-én szerény ünnepség színhelye volt a nevét viselő főtér. A frissen restaurált szoborcsoportra lobogót feszítettek ki, a kis színpad fölött pedig a Kossuth híres mondatát tartalmazó feliratot függesztették ki.


Ha érdekel Kossuth Lajos (1802. szeptember 19., Monor – 1894. március 20, Torino) életrajza, akkor idekattintva idézheted fel a kalandokban bővelkedő életútját. Fotók© Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2016. június 27., hétfő

A szabadságharc lobogója

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulója – emlékéve – tiszteletére
immár a Piac utcai városháza homlokzatára is kitűzték a történelmi események szimbólumát,
a lyukas nemzeti zászlót. Fotó: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2016. június 4., szombat

A nemzeti összetartozás napján

A Piac utca ragyogása a városházánál. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A trianoni békediktátum 96. évfordulóján, nemzeti összetartozásunk napján a belvárosba is ellátogattunk. Csodálatos arcát mutatta a környék, mintha nem is egy gyászos napra emlékeznénk. Sőt, a Főtéren éppen a Pulykanapok zajlanak... Debrecen egyébként igen sokat tett az elszakított országrészekből beözönlő menekültekért, hiszen ők is az új városi bérházakba költözhettek a Hajnal, a Dobozi utcán és a Szoboszlói úton. A szép épületeket Borsos József és Zeleznik Gyula tervezte.

Debrecen lobogója a Simonffy-sarki iker bérpalota előtt (2016. június 4.)